Fenntartható fejlıdés és atomenergia. Ózonlyuk, globális felmelegedés. Globális felmelegedés és klímavédelem. 2. elıadás

Átírás

1 Fenntartható fejlıdés és atomenergia és klímavédelem 2. elıadás és klímavédelem 2009/2010. tanév ıszi félév Dr. Aszódi Attila egyetemi docens Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 1 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 2 és klímavédelem Ózonlyuk, globális felmelegedés Az emberi tevékenység (ipar, közlekedés, energetika stb.) kihat a légköri folyamatokra. Globális következmények: ózonréteg elvékonyodása ( ózonlyuk ) globális éghajlatváltozás (felmelegedés) Jelenség: Hatása: Ok: Ózonlyuk Bırrák gyakorisága nı Hőtıgépekben, légkondicionálókban, hajtógázként alkalmazott klórozott fluor-karbonok (CFC) Radikális éghajlati változások Ipar, közlekedés, mezıgazdaság, energetika által kibocsátott üvegházgázok Intézkedés: 1987: Montreali Egyezmény 1997: Kiotói Egyezmény Eredmény: A légköri CFC-koncentráció növekedése megállt, teljes regenerálódása 2050-re várható????? Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 3 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 4

2 Az ózon (O 3 ) A troposzférában az ózon ártalmas légszennyezı, szerepe van a szmog kialakulásában A sztratoszférában található ózonréteg azonban létfontosságú, mivel a Nap ultraibolya sugárzásának legfıbb elnyelıje Az ózonréteg vastagsága legnagyobb a sarkokon, legkisebb az Egyenlítınél Az ózon (O 3 ) Keletkezése: az UV-sugárzás hatására szétesı O 2 - molekulákból O 2 + hv -> O + O O + O 2 -> O 3 Bomlása: szintén az UV-sugárzás hatására O 3 + hv -> O 2 + O Normális esetben a két folyamat (Chapmanreakciók) egyensúlyban van, az ózon koncentrációja állandó (kb. 300 DU - Dobson Unit) a sztratoszférában. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 5 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 6 Az ózonréteg elvékonyodása Az ózon (O 3 ) Dobson Unit: az ózonkoncentráció mértékegysége Jelentése: adott alapterülető levegıoszlopban található összes ózont STP állapotra (0 o C hımérséklet, 1 bar nyomás) hozzuk az ózont egy rétegbe összenyomjuk az ilyen ózonréteg 0,01 mm-es vastagsága jelent 1 DU-nyi ózonkoncentrációt az átlagos ózonkoncentráció a sztratoszférában DU Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 7 Az ózonréteg keletkezése és bomlása a légkörben Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 8

3 Az ózonréteg elvékonyodása 1985: brit tudósok egy antarktiszi kutatóállomáson kimutatják, hogy a légkör ózon-koncentrációja a korábbi 300 DU-ról 200 DU-ra csökkent. (Ez olyan drámai csökkenés, hogy a mérést hibásnak hiszik, és új mőszerekkel megismétlik.) 1994: a légköri ózon-koncentráció az Antarktisz felett már csak 50%-a a 60-as években mértnek Ózonkoncentráció az Antarktisz felett Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 9 Az ózonréteg elvékonyodása A fıbőnös: a CFC-k (klórozott fluor-karbonok). A CFC-k feljutnak a magas sztratoszférába, ahol az UV-sugárzás hatására elbomlanak. Az így keletkezı szabad klór reagál az ózonnal: Cl + O 3 -> ClO + O 2 ClO + O -> Cl + O 2 A végeredmény: egy lerombolt ózon-molekula, és egy klóratom, ami újra szabad, újra reagálhat. Hasonló folyamat játszódik le brómvegyületeknél. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 10 Az ózonréteg elvékonyodása Az ózonréteg elvékonyodása A legtöbb CFC-t ugyan a fejlett országok bocsátották ki, de a globális légkörzési folyamatok a sarkvidékekre szállították azokat. Másrészt az ózonromboló reakciók hidegebb hımérsékleten könnyebben játszódnak le, ezért alakult ki elıször az Antarktiszon ózonlyuk. A kilencvenes években az Északi-sarkon, sıt, már lakott területek fölött is észleltek ózonrétegvékonyodást. A ClO és az ózon koncentrációja az Antarktisz felett Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 11 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 12

4 Az ózonréteg elvékonyodása A Montreali Egyezmény 1987, Montreal: nemzetközi egyezmény az ózonréteg védelmében: 1998-ra felére kell csökkenteni a CFC-k elıállítását a világon. 1992: az ózonlyuk már sőrőn lakott területeket is veszélyeztet az északi féltekén 1992, koppenhágai módosítás Az ózonkoncentráció változása a Déli-sark felett Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 13 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 14 Az ózonréteg elvékonyodása Az ózonréteg elvékonyodása Az ózonkoncentráció változása Svájcban Az ózonkoncentráció változása az Északi-sark felett Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 15 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 16

5 A Montreali Egyezmény 1992, koppenhágai módosítás: a CFC-k (továbbá a metil-kloroform, és a szén-tetraklorid) gyártásának teljes leállítása 1995-ig a fejlett országokban. Az eddigi évenkénti 1,2 millió tonna CFC-gyártás gyakorlatilag megszőnt januárjáig már szinte minden ország aláírta a Montreali Egyezményt (kivéve Kelet-Timor, San Marino) A Montreali Egyezmény Eredmény: a sztratoszféra szabad klór koncentrációjának növekedése teljesen megállt, a következı években lassú csökkenés várható A Montreali Egyezmény rövid- és hosszú távú hatása a CFC-koncentrációkra Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 17 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 18 Eredmény: A Montreali Egyezmény az ózonlyuk növekedése lelassult, teljes regenerációját 2050-re jósolja a WMO (az ENSZ meteorológiai szervezete) Az ózonlyuk nagyságának változása Megfelelı szabályozással ilyen, globális problémákat is meg lehet oldani! A tények: A Föld átlagos felszíni hımérséklete 0,74 ºC-kal nıtt a az múlt század kezdetétıl 1861 (a mőszeres megfigyelés kezdete) óta az 1990-es volt a legmelegebb évtized, az elmúlt telek rendre melegrekordokat döntöttek 1950 és 1993 között a nappali átlaghımérséklet 0,1, az éjszakai 0,2 ºC-kal nıtt. Az 50-es évek vége óta a globális átlaghımérséklet évtizedenként 0,1 ºC-kal nıtt a légkör alsó 8 km-ében Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 19 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 20

6 A tények: A legutóbbi tizenkét évbıl ( között) tizenegynek a globális átlaghımérséklete magasabb volt, mint az 1995 elıtti évek bármelyikének A melegedést már a troposzféra alsó és középsı rétegeiben is kimutatták A melegedés az óceánok felsı legalább 3 km-es rétegében kimutatható a 20. században kb. 17 cm-rel emelkedett a tengerszint Az észak-atlanti ciklontevékenység erıssége 1970-tıl megerısödött (a tenger hımérséklettel összhangban), gyakorisága eddig nem változott. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 21 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 22 A tények: A hótakaró átlagos kiterjedése a 60-as évek vége óta 10%-kal csökkent, az északi félteke tavai és folyói pedig átlagosan két héttel rövidebb idıre fagynak be. Visszahúzódó gleccser az Alpokban Mesterséges eredető globális felmelegedés vagy természetes változás? Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 23 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 24

7 Az üvegházhatás A Nap szabad szemmel is látható sugárzása csaknem akadálytalanul éri el a Föld felszínét. A felmelegedı felszín ezt infravörös sugárzás formájában bocsátja vissza a világőr felé. Ez az a hullámhossztartomány (4-20 µm), amelyben egyes légköri nyomgázok, például a vízgız (H 2 O), a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), a dinitrogén-oxid (N 2 O), a halogénezett szénhidrogének (CFC), vagy az ózon (O 3 ) jelentıs sugárzáselnyelı képességgel rendelkeznek. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 25 Az üvegházhatás Megnevezés Antropogén forrás Hatása a légkörben Nitrogén-oxidok NO x mőtrágyagyártás közlekedés, repülıgépek, salétromsav képzıdés, savas esık, ózonbontás, szmogkeletkezés kénsav képzıdés, savas esık egészségártalom, üvegházhatás üvegházhatás fosszilis tüzelıanyagok Kén-dioxid S0 2 égetése, közlekedés Szén-monoxid CO fosszilis tüzelıanyagok égetése, közlekedés fosszilis tüzelıanyagok Szén-dioxid CO 2 égetése, közlekedés Metán CH 4 szarvasmarha- és szabályozás rizstermesztés, üvegházhatás, oxigén juhtenyésztés Halogénezett szénhidrogének, freonok szórópalackok hőtıberendezések, ózonbontás, üvegházhatás CFC Ólom Pb gépjármővek kipufogógázai egészségártalom ipar, közlekedés a légkör sugárzásáteresztı Aeroszol képességének csökkentése (lehőlés) Ózon a talajközeli közlekedés, ipar egészségártalom, növények 0 levegıben 3 károsodása, üvegházhatás Az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott anyagok Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 26 Az üvegházhatás Az üvegházhatás. Üvegházhatású 1750-es 1992-es Éves Élettartam Részesedés az gázok koncentráció koncentráció növekedés üvegházhatásból Szén-dioxid 280 ppmv 355 ppmv 0.4% % Metán 0.8 ppmv 1.72 ppmv 0.6% 12 17% Dinitrogén-oxid 275 ppbv 310 ppbv 0.25% 120 5% CFC pptv % CFC pptv HCFCs/HFCs 0-5% 12 Troposzférikus változó ózon Sztratoszférikus DU ózon Üvegházhatású gázok arányának változása a légkörben (vízgız nélkül) A fıbb üvegházgázok, és eredetük Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 27 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 28

8 Az üvegházhatás A fıbőnös: a szén-dioxid. Erımővek, közlekedés, intenzív mezıgazdaság Fı kibocsátók az iparilag fejlett országok A világ legnagyobb széndioxid-kibocsátói GWP = Global Warming Potential Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 30 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / ban a globális kibocsátások 46%-áért volt felelıs a világ lakosságának 20%-át jelentı Annex I (fejlett és átmeneti gazdaságú) országok összessége, ahol az egy fıre esı kibocsátás átlagosan 14,6 tonna volt évente, míg a világ más részein 4,2 tonna. A széndioxid körforgása Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 31 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 32

9 Az üvegházhatás 2009: 386 ppm A különbözı energiatermelési módok széndioxid-kibocsátása Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 33 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 34 Az üvegházhatás Az üvegházhatás Mauna Loa vulkán, 3397 m Point Barrow, Alaszka, ~0 m A széndioxid-koncentráció változása K-pusztán (magyar mérıhely) és a nemzetközi mérıhelyeken K-Puszta, (Kecskemét mellett) Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 35 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 36

10 Az üvegházhatás A földfelszín átlaghımérséklete (a) az elmúlt 140 évben, (b) az elmúlt 1000 évben Mi okozhatja a globális felmelegedést? Természetes folyamatok? Emberi beavatkozás? A széndioxid-koncentráció napi változása K-pusztán Mindkettı? Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 37 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 38 A földtörténet során többször is történt drasztikus átlaghımérséklet-ingadozás Lehet természetes eredető is, de... Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 39 Antropogén üvegházgázok koncentrációja Bizonyos légköri gázok esetén egyértelmő a mesterséges eredet. Ezek hatása jellemezhetı az ún. sugárzási kényszerrel: pozitív érték melegítı hatásra utal, negatív érték hőtı hatásra Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 40

11 A fıbb üvegházgázok hıvisszatartó hatása Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 41 Az emberi eredető fontosabb üvegházgázok: A CO 2 koncentráció értéke már most olyan magas, amilyen az elmúlt 740 ezer évben még biztosan nem, és talán az elmúlt 20 millió év alatt sem volt óta 31%-kal nıtt a légköri CO 2 -koncentráció Az 1980-as évek eleje óta évente 0,4%-kal nı a légköri CO 2 -koncentráció A metán légköri koncentrációja megduplázódott az ipari forradalom óta, növekedési üteme a 90-es években lelassult. A N 2 O légköri koncentrációja 17%-kal nıtt 1750 óta, és jelenleg gyorsuló ütemben növekszik. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 42 Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint: A bizonyítékok azt sugallják, hogy a globális klímán láthatóak az emberi beavatkozás jelei. Az eddigi hımérsékletemelkedés természetes, antropogén és vegyes hatást feltételezve Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 43 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 44

12 A széndioxid-kibocsátás, a széndioxid-koncentráció, a kéndioxid-koncentráció, a globális átlaghımérséklet, és a tengerszint-emelkedés várható alakulása különbözı forgatókönyvek szerint Az antropogén üvegházgázok sugárzási kényszerének (hıvisszatartásának) várható alakulása a különbözı forgatókönyvek szerint Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 45 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 46 A várható hımérséklet-változás két idıszakra, három forgatókönyv szerint Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 47 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 48

13 A hımérséklet és csapadék változása a Földön a következı 200 évben (A globális felmelegedés elırejelzése számítógépes éghajlati modell segítségével.) Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 49 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 50 A globális átlaghımérséklet várható változása különbözı forgatókönyvek szerint A várható tengerszint-emelkedés különbözı forgatókönyvek szerint Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 51 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 52

14 A globális felmelegedés ritkábban emlegetett hatásai: betegségek, járványok (pl. malária, kolera) melegebb éghajlat esetén nagyobb területen terjedhetnek el bizonyos kórokozók, ill. hegységekben magasabbra húzódhatnak a betegségeket terjesztı rovarok, rágcsálók élettere jelentısen megnı koralltelepek pusztulása erdıtüzek gyakorisága jelentısen megnı gyakrabban érik el a hurrikánok Amerikát Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 53 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 54 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 55 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 56

15 A Broecker-áramlás* leállása Broecker megfigyelte, hogy az elmúlt évben nagyon gyors, drasztikus éghajlatváltozások történtek, az utóbbi évben az éghajlat azonban stabilan enyhe. Feltételezte, hogy globális vízkörzési folyamatok játszhatnak szerepet az éghajlat ilyen változásaiban * Conveyor, global conveyor belt, thermohaline circulation A Broecker-áramlás leállása Broecker-áramlás: globális szállítószalag, az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötı vízkörzés hajtóereje a sótartalom- és hımérsékletkülönbség Északi atlantióceáni szakasza a Golf-áramlás Leállhat, ha túl sok édesvíz kerül bele (Észak-Amerikai folyók vízhozam-növekedése, sarki jég olvadása, csapadékmenynyiség növekedése.) Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 57 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 58 A Broecker-áramlás leállása Broecker szerint a múltban ciklikusan lejátszódott a következı folyamat: Éghajlat felmelegedése Sarki jégtakaró részleges megolvadása Broecker-áramlás megindul Jégtakaró visszahízik Nagy mennyiségő édesvíz kerül a Broecker-áramlásba Broecker-áramlás leáll Atlanti medence átlaghımérséklete o C-szal lecsökken Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 59 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 60

16 Hollywood A Broecker-áramlás leállása Ez az oszcilláció azonban éve megállt, a Broecker-áramlás folyamatosan mőködik, azóta egyenletesen enyhe a globális éghajlat. A globális felmelegedés hatására azonban újra leállhat a Broecker-áramlás. Hollywood A történet Hollywood szerint: Rapson professzor telefonhívása igazolja legszörnyőbb rémálmait: az idıjárási viszonyok elviselhetetlenné válása egy elkerülhetetlen globális változás elıjele. Az általános felmelegedés hatására megolvadó sarkvidéki jég olyan mennyiségő vízzel árasztja el az óceánokat, melyet azok már nem bírnak el. A tengeráramlatokban történı változás minden olyan tényezıre hatással van, melyek eddig a kialakult éghajlati viszonyokat stabilan tartották. Az új jégkorszak feltartóztathatatlanul közeledik... Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / : Al Gore Kellemetlen Igazság címő filmje 2 Oscar díjat nyert el (legjobb dokumentumfilm, legjobb betétdal) Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 62 Hollywood 10 leggyakoribb téveszme a globális felmelegedéssel kapcsolatban [wikipedia: Kellemetlen igazság ] 1. A tudósok nem értenek egyet abban, hogy a Föld éghajlatának változását az emberek okozzák. A tudósok azt állítják, hogy az üvegháztartású gázok okozzák a felmelegedést, azért pedig az emberek a felelısek. 2. Semmit nem tehetünk az éghajlatváltozás ellen. Már túl késı, ill. túl kicsi vagyok, hogy bármit is tehessek Csökkenteni kell a fosszilis tüzelıanyagok használatát.(anyagok újrahasznosítása, papír pazarlás megszüntetése, komposztálj, újratölthetı palackokat használj egyszeri mőanyag dobozok helyett, egyél kevesebb húst) A társadalom minden tagja felelısséggel tartozik tetteiért. 3. Az éghajlat az idık során természetes úton változik, tehát az a változás, amit most tapasztalunk, csak a természetes ciklus része. Az Antarktiszból vett jégminták elárulják, hogy a szén-dioxid-szintek magasabbak, mint bármikor az elmúlt évben. 4. Az ózonrétegen lévı lyuk globális felmelegedést okoz. Téves állítás. Az ózonlyuk oka az ember által elıállított klórozott szénhidrogének. A Montreáli Jegyzıkönyv ezek használatát tiltja. Az ózonlyuk miatt több ultraibolya sugárzás éri a Földet, de ez nincs hatással a Föld hımérsékletére. Az egyedüli kapcsolat az, hogy a globális felmelegedés lassíthatja az ózonréteg újraképzıdését, hiszen a felmelegedés az alsó légkört érinti, feljebb a sztratoszférában hőti a levegıt, ezáltal súlyosbítja az ózonveszteséget. 5. Sok tényezı van hatással az éghajlatra nincs értelme, hogy pont a CO 2 miatt aggódjunk. Az üvegházhatású gázokra kell odafigyelnünk, mert azok nem engedik távozni a napsugarakat. Ezért fontos a CO 2. Hollywood 10 leggyakoribb téveszme a globális felmelegedéssel kapcsolatban [wikipedia: Kellemetlen igazság ] 6. Az Antarktisz jege vastagszik, tehát nem igaz, hogy a globális felmelegedés miatt a gleccserek és a tengerek jege olvad. Összességében az Antarktisz fogy. Több mint 85%- a zsugorodik a világ gleccsereinek. A jég fogyása 1996 és 2005 között megduplázódott. Csak 2005-ben Grönlandon 50 köbkilométer jég tőnt el. 7. A globális felmelegedés jó dolog, mert megszabadít minket a fagyos telektıl (kisebb lesz a főtésszámla), és segíti a növények gyors növekedését. Sok tengerparti város fog a víz alá kerülni, emberek milliói válnak majd menekültekké. Aszályos idıszakok megnyúlnak. Súlyos áradások száma megnı. Fajok tömeges kihalása várható. Várható, hogy az embereket új betegségek támadják meg. 8. A tudósok által mért felmelegedés csak a városok hıcsapda hatásainak következménye, ennek semmi köze az üvegház-gázokhoz. Nem igaz. Az egész bolygó átlaghımérséklete növekszik. 9. A globális felmelegedés annak a következménye, hogy a XX. század elején egy meteor becsapódott Szibériában. Mára már nem érezzük annak következményeit. 10. Egyes területeken a hımérsékletek nem emelkednek, tehát a globális felmelegedés csak hiedelem. Az állítás hamis, hiszen az üvegháztartású gázok koncentrációjának növekedése következtében a Föld teljes felszínének átlaghımérséklete emelkedik. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 63 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 64

17 Magyarországon Magyarországon Az elemzések szerint Magyarország éghajlata a globális felmelegedés következtében melegebb és szárazabb lesz. A felmelegedés mértéke eleinte meghaladja az északi félteke átlagos felmelegedésének mértékét. Hımérséklet-változás az északi féltekén + 0,5 ºC + 1 ºC + 2 ºC + 4 ºC Magyarország (nyár) +1 ºC ºC + 2 ºC + 4 ºC Magyarország (tél) + 0,8 ºC + 1,7 ºC + 3 ºC + 6 ºC Magyarország (éves csapadékmennyiség) (mm) bizonytalan Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 65 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 66 Magyarországon Hatása a hazai mezıgazdaságra: a csapadék éves eloszlása jelentısen megváltozik (télen növekedés, nyáron csökkenés) a téli felmelegedés erısebb a nyárinál Magyarországon Hatása a hazai mezıgazdaságra: a nyári csapadék-csökkenés növeli az aszály veszélyét, a téli növekedés pedig az árvizekét; a legaszályosabb területeken, pl. a Duna-Tisza közén már most is észlelhetı a talajvíz szintjének jelentıs süllyedése (akár 3 m talajvízszint-süllyedés 1956 óta!); jelentıs mértékben romlanak a búza és a burgonya termesztési feltételei; hazai erdıket alkotó fafajok állománycsökkenése és alacsonyabb növése; elsztyeppésedés. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 67 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 68

18 A Kiotói Egyezmény Brundtland-jelentés június 14-én a Rio de Janeiro-i ENSZ Környezet és Fejlıdés Világ Konferencián (Földcsúcson) megkongatták a vészharangot: globális környezeti veszélyekkel kell szembenézni. 154 ország elfogadta az alapdokumentumot, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC), mára már kb. 175 állam fogadta el. A követelmény: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es szinten tartása 2000-ben. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 69 A Kiotói Egyezmény COP ülések (Conference of the Parties): COP1: 1995 Berlin COP2: 1996 Genova COP3: 1997 Kiotó COP4: 1998 Buenos Aires COP5: 1999 Bonn COP6: 2000 Hága COP7: 2001 Marrakesh Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 70 A Kiotói Egyezmény Kiotóban (1997) elfogadták a résztvevık az ún. Kyoto Protocol-t Követelmény: az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése minimum 5,2 %-kal az 1990-es szint alá a közti idıszakra (ún. elsı teljesítési idıszak ) USA: 7%, EU: 8%, Japán: 6%, Magyarország: 6% ÜHG: CO 2, metán, CFC-vegyületek Az USA azonban nem ratifikálta! A Kiotói Egyezmény Aláírása már kötelezettséget jelent, de a hazai jogrend részévé akkor válik, ha az aláíró ország törvényhozása megszavazza (ratifikálja) tavaszán az amerikai elnök bejelentette, hogy nem fogja a törvényhozás elé terjeszteni a Kiotói Egyezményt. Az orosz alsóház október 22-én hosszú huzavona után ratifikálta a kiotói klímavédelmi jegyzıkönyvet, így összejött elegendı aláíró ország ratifikálása ahhoz, hogy a vállalt mennyiségek legalább 55%-ának részvételével a Kiotói Egyezmény jogerıre emelkedjen. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 71 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 72

19 A Kiotói Egyezmény A Jegyzıkönyv alapján lehetıség van a kibocsátási jogok (ill. a megtakarítások) országok között történı átadására. Ehhez a Jegyzıkönyv háromféle ún. rugalmassági mechanizmust biztosít: Tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism CDM). Az emissziós vállalást tevı országok éghajlatvédelmi beruházásokat hajtanak végre határértéket nem vállalt fejlıdı országokban, az így elhárított ÜHG kibocsátás jogát megszerzi és elszámolhatja. A közös megvalósítás (Joint Implementation JI) során, a CDM-tıl abban különbözik, hogy a beruházó és a befogadó ország is kibocsátás-korlátozási vállalást tett, így a keletkezett jogok megosztása egyedi megállapodás kérdése. A kibocsátási jogok kereskedelme (Emission Trade ET) a vállalás alatt maradó kibocsátás esetén a ki nem használt jogok értékpapírokhoz hasonlóan piaci forgalomban értékesíthetıek. A Kiotói Egyezmény A hazai éghajlatvédelem stratégiája: 2206/2000 (IX. 13.) Kormányhatározat A magyar kormány a Kiotói Jegyzıkönyv keretében arra vállalt kötelezettséget, hogy a magyarországi nettó üvegház potenciál a közötti idıszakban legalább 6%-kal alacsonyabb legyen, mint az es idıszakban. A hazai üvegház potenciál kb. kétharmada a fosszilis tüzelıanyagok elégetésébıl származik, ezért az energetikai ágazat jelentıs szereplı. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 73 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 74 A Kiotói Egyezmény A Kiotói Egyezmény Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 75 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 76

20 A Kiotói Egyezmény Jelenleg Magyarországon 20-25%-kal alacsonyabb az országos kibocsátás a referencia idıszakénál. Annak ellenére, hogy a kibocsátás növekszik a GDP növekedésével, valószínő, hogy a célidıszakra még nem olvad 6% alá a visszaesésbıl adódó üvegház potenciálcsökkenés. Magyarország számára értékesíthetıvé válhat a kibocsátásokban elért többlet megtakarítás, ha annak megfelelı piaca alakul ki. Ezért hazánk az ÜHGelhárítási piacon (vagy karbon -piacon) valószínőleg kvótaeladóként jelenik meg. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A kormány február 13-i ülésén elfogadta a re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) A NÉS átfogó (végsı) céljai járuljon hozzá azon nemzetközi törekvésekhez, hogy a 2-2,5ºC globális átlaghımérséklet emelkedés a lehetı legkisebb valószínőséggel következzen be, segítse elı a hazai környezeti, társadalmi, és gazdasági rendszerek felkészülését a globális átlaghımérséklet legfeljebb 2-2,5ºC-os emelkedésébıl adódó hazai következmények kezelésére. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 77 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 78 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Célok A NÉS meghatározza szakpolitikai célokat és eszközrendszert a kibocsátás csökkentés kapcsán: az energiaszektorban, a közlekedési szektorban, az ipari szektorban, a mezıgazdaság, erdészet és földhasználat igazgatás terén, a háztartások és a közszféra kibocsátás csökkentése vonatkozásában. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Eszközök: Szabályozás emisszió-kereskedelmi rendszer erıforrás adó (karbon-adó) hatékonysági elıírások bevezetése piacliberalizációs lépések az energiatermelésben Támogatás energiahatékonysági támogatások kiotói mechanizmusok hasznosítása megújuló erıforrások elterjesztésének támogatása intelligensebb energiafelhasználás Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 79 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 80

21 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A nukleáris alapú áramtermelés fokozása, azaz új atomerımővi kapacitás létesítése Magyarországon a Paksi Atomerımő blokkjainak élettartam meghosszabbítását követıen elvileg után lehet reális. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen horderejő kérdés nem ítélhetı meg kizárólag klímavédelmi szempontok alapján. Szélesebb körő, a hazai hosszú távú energiapolitika és a fenntartható fejlıdés magyarországi törekvéseit is figyelembe vevı mérlegelés szükséges. Olvasnivaló spm.pdf Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 81 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 82 Fıbb ellenırzı kérdések 1. Az ózon jellemzıi, keletkezése, bomlása 2. A Dobson Unit definíciója és tipikus értéke a légkörben 3. Az ózonréteg elvékonyodása, a CFC-k hatása 4. A Montreali Egyezmény 5. A koppenhágai módosítás, eredmények 6. Bizonyítékok az elmúlt száz évbıl a globális felmelegedésre 7. Az üvegházhatás mechanizmusa 8. Az üvegházhatású anyagok (NO x, SO 2, CO, CO 2, CH 4, CFC, aeroszolok, ózon) antropogén eredető forrásai és hatásai a légkörben 9. Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának, élettartamának összehasonlítása 10. A legfıbb kibocsátó iparágak, országok 11. Az energiatermelési módok összehasonlítása CO 2 kibocsátás szempontjából 12. Obszervatóriumi megfigyelések: Mauna Loa, K-puszta 13. Modellszámítások, elırejelzések: kibocsátások, átlaghımérséklet, stb. várható alakulása különbözı forgatókönyvek szerint Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 83 Fıbb ellenırzı kérdések 14. A Broecker-áramlás, az áramlás leállásának lehetısége 15. A globális felmelegedés következményei Magyarországon: a hımérséklet és a csapadékmennyiség várható változása különbözı évszakokban 16. A globális felmelegedés magyarországi következményei a mezıgazdaságban 17. A Rio de Janeiro-i ENSZ konferencia, az Éghajlatváltozási Keretegyezmény 18. A Kiotói Egyezmény, a kibocsátások csökkentésének elıírása 19. A kibocsátási jogok átadásának lehetısége 20. Magyarország vállalásai a Kiotói Egyezmény szerint 21. Magyarország helyzete, lehetıségei a vállalások teljesítésére, NÉS Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 84