KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET TARTOTT KOLOZSVÁRIT, , JÚNIUS NAPJAIN SZÁSZ GERŐ, ÉS BODOR ANTAL,

Átírás

1 AZ ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁRIT, 8 8, JÚNIUS 70 NAPJAIN TARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK rr JEGYZÖKÖNYVE SZERKESZTETTÉK: SZÁSZ GERŐ, ÉS BODOR ANTAL, EGYHÁZK. KÖZJEGYZŐ. TITKÁR. KOLOZSYÁRTT.., NYOMATOTT STEIN JÁNOSNÁL, AZ EV. EEÍF. KOLL. BETŰIVEL. isse.

2 * sis

3 Első ülés. 886, június 7. Elnök: Br. Kemény Gábor, fó'gondnok. Jegyző : Szász Gerö, közjegyző.. Főtiszt, püspök aa.-nak buzgó imája után, melyben az istentől áldást kér egyházunkra, annak törvény szerint összegyűlt közgyűlésére és hazánkra:. Elnök aa. a gyűlés tanácskozásait a következő, általános tetszéssel és jegyzőkönyvre vétetni határozott beszéddel nyitja meg : Tisztelt egyházkerületi közgyűlés! Igen nehéz feladat, midőn az egész világ és abban saját lelkületünk is átalakulásban van, tiszta képet alkotnunk a változások értelméről, értékéről. A föld tengelye körül forog, óriási utat végez a nap körül és ezen kivül, nagy hihetőséggel, egész naprendszerünkkel együtt, egy még nagyobbszerű pályán vonul tova, a végtelen űrbe. Egymáshoz való viszonyunk ezek miatt nem változik, semmi ráz«kodás, semmi nyom és mi amaz óriási mozgásokat, előre való haladásokat közvetlen nem látjuk, nem érezzük; csak a kutatás, a következtetés vezet azok ismeretére. Alig van az ember társadalmi életében fontosabb alakulás, mint mikor egy nemzet képződik és annak megfelelő nyelv áll elő. Pár emberöltő kor alatt, a mondhatni csak mechanice egymás mellett lakó normann, angol-szász és kelta fajokbúi kifejlődött a jelenlegi angol nemzet, képződött az angol-nyelv; és pedig mindezek úgy, hogy nem keltették fel a közfigyelmet és mint a kezdet és vég titkai, általán véve, kikerülték a tudósok vizsga szemeit. Így, igen nehéz, nekünk is tisztába jőni azon társadalmi és politikai rohanva haladó átalakulás értéke, maradandósága felől, melyet a XIX. században a civilizált világ minden izében érzünk. Ugy látszik azonban nekem, hogy emez átalakulás, mely mindenütt a közlési és közlekedési eszközöknek eddigelő ismeretlen tökélyével, a ter- *

4 mészeti tudományokban való nagyobb jártassággal van kapcsolatban, még nagyobb jelentőségű, mint oly más államokban, melyekben az átalakulásnak több kérdései már meghaladott álláspontot képeznek. Nálunk az átalakulás összeesik, a XIX. század speciális reformjain kwül, a hazánkban levő különféle válaszfalak leomlásával. Régebben a nemzet" kizárólagosan a populus Verböcianus" volt: most hazánknak minden igaz fia. Elvitázhatlan ugyan a régi nemességtől az önfeláldozó hazaszeretet és nem egy bizonyitványát adta az politikai belátásának, bölcs mérsékletének is; habár azonban az nemességnek elég számos volt, de nemzetnek vajmi csekély; és nagyon jellemző a XIX. században a török pasa csodálkozása, hogy a lefolyt dúlások, háborúk Után még lehetett 50 ezernyi magyar serget egy táborba összegyűjteni. Régebben, a csapások kényszerítő sorozata folytán, Erdély tettleg különvált és külön fejedelemséget képezett; most, megérvén annak tudata, hogy a szétforgácsolás gyöngeséget okoz és eljővén annak lehetősége, hogy az egyesülés keresztül vitessék, többé nem csak ugyanazon koronának vagyunk hivei, de innen ésltúl a Királyhágón, ugyanazon országnak polgárai. Régebben, bizonyos határozottan körül nem irt jogviszony volt a monarchia két fele között, mely sok visszásságra és sérelemre adott okot: most törvények állapitják meg a két rész egymáshoz való állását. Ha mindezeket meggondoljuk, talán nem tűnik ki túlmerészségnek, ha mondom, hogy nézetem szerint, hazánk jelenleg fejlődésének oly monumentuosus korszakát éli, mely fontosságban közvetlenül sorakozik ama korszakhoz, melyben őseink itt, hazánkban, megtelepedvén, a keresztséget felvették és a keresztyén világnézlet tanainak meghódolt. Ily nagy társadalmi és állami átalakulások nem történhettek meg a nélkül, hogy azoknak anyaszentegyházunkra is viszszahatása ne legyen. Nem is multak el a nélkül.. Vallásunknak hitcikkei, mint megingathatlan igazságok, rendületlenül állanak fenn a háborgó, változó világban; vita tárgyát sem képezik. Annál több azonban a változás egyházunk adminisztratív beiszerkezetében, viszonyaiban. Maga az egyházkeriileti közgyűlés bizonyítványa a bekövetkezett átalakulásnak, midőn mi itt világiak és egyházi férfiak együtt és egy gyűlésből intézzük a régi nagy consistoriumok feladatait, valamint a zsinatok rendszeres teendőit is. Egy további igen jelentékeny változás rejlik az összes ev. ref. egyházkerületeknek egyesülésében. És én igen szívesen láttam azt, habár őszintén megvallva, adminisztratív egyházi belszerkezetünket tökéletesebbnek tartom a Királyhágón túl levő egyházkerületekben el-

5 fogadottnál. Lehetségessé vált azonban, egyfelől saját belszervezelünk lényegét megtartani és szövetségre a többi egyházkerületekkel -mégis lépni. Jelenleg az érdekközösség oly széles alapon nyugvó, a többi egyházkerületekkel való közvetlen érintkezés oly mértékben van biztosítva, mint Bethlen Gábor és I. Rákóci György óta soha, sőt részben akkor sem; és megmaradt e mellett belügyeinkben való önállóságunk. Kiterjeszkedhetném azon változásokra is, melyek iskoláink köré" bői mutathatók fel; és újabb, meg újabb érveket nyernék vele azon tétel igazolására: mily nagy fontosságú korszakban élünk jelenleg. Rövidség kedvéért, azonban, mellőzöm ezeket is, annak igazolásául, hogy mily mély gyökereket vert annak tudata, hogy a különböző felekezetű protestáns egyházaink között is megvan az érdekegység és az érintkezés, hozhatom fel a br. Baldácsy-féle közös alapítványt, melynek legelső gyümölcsét most lesz szerencsénk bemutatni. Nagy a korszak tehát és igen jelentékenyek az átalakulások, melyeken egyházkerületünk átment és átmegy. Lz azonban a kérdés: mi hatása van mindezeknek anyaszentegyházunkra és annak hiveire? Felelet: még igen rövid az idő, mintsem biztos és nagy eredmények volnának bemutathatok, de vannak már rendelkezésünkre igen becses adatok. Sokfelé láthatjuk, egyházainkat az elhagyatottság állapotából kiemelkedni, vallásunk híveiben a hitbuzgóságot megszilárdulva, az áldozatkészséget fokozva, az egyházközségekben régebben dúlt meghasonlási enyészőben, iskoláinkban a valódi tudomány világa terjed. Köszönet mindezekért azoknak, kik, kicsinyek, avagy nagyok, inkább, vagy kevésbé hivatottak, hitbuzgó magánosok, vagy kötelességeiket átértő köztisztviselőink, tevékeny részt vettek és vesznek azokban. Ha ezeket tekintjük, talán önámitás nélkül mondhatjuk el, hogy habár egyszer mindenkorra és mindenütt a visszavonás, az összeütközések csirái kétségen kivül el nem is enyésztek, de magát a nagy egészet tekintve, annyi balszerencse és oly sok viszály után," egy szebb jövő küszöbén állunk. Ezek után a kerületi közgyűlést megnyitom. 3. Olvastatik az ig. tanács által a közgyűlés tagjairól egybeállitott következő s I. Egyházkerületi fögondnokok: * Lészai Ferenc. *Br. Kemény Gábor. * Szász Domokos, püspök. Tisza László. TT m.. 7., 7.. *P u' a vív II» Tiszteletbeli taq: J * Gr. Banffy Miklós. * Br. Bánffy Dezső. Kovács Sándor.

6 III. Az igazgató-tanács tagjai: * Szász Gerő, közjegyző. * * Benkő János, közügyigazgató. Bihari Sándor, igazg. tan. Domokos Antal, * * Gyarmatin Miklós * Dr. Jenéi Viktor, * Dr. Kolozsvári Sándor, * Parádi Kálmán, ig. tanácsos és tanügyi előadó. * Dr. Kovács Ödön, ig. tanácsos. *Dr. Szász Béla, Székely János, Nagy László, Bodor Antal, titkár. Deák József, pénztáros. Szabó Ádám, számvevő. Balogh György, ügyvéd. IV. Egyházmegyei gondnokok, esperesek, jegyzők és képviselők:. Hunyad-zarándi egyh. megyéből: Gr. Kun Kocsárd, főgondnok. * Pogány György, Bágya Károly, algondnok. Barcsai Béla, * Bartha Lajos, esperes. * Janó Albert, jegyző. * Gr.Kun Géza, képviselő. Réthy Lajos,. Gyulafehérvári egyházmegyéből: Barcsai Ákos, főgondnok. * Zeyk Gábor, Br. Kemény László, algondnok. * Tokos Sándor, esperes. * Elekes Viktor, jegyző. M * Gr. Thorockay Miklós, algondnok. Szentpáli Ignác, algondnok. Hegedűs Lajos, esperes. Sándor János, jegyző. Barabás József, képviselő. Damokos Antal, * Kovács Gyula, Szilágyi Farkas, Török Dániel, 4. Kolozsvári egyházmegyéből: Gr. Bánffy Béla, főgondnok. Dr. Kolozsvári Sándor, algondn. (. f.) Dr. Jenéi Viktor, algondnok (. f.) Szász Gerő, esperes (. f.) * Baló Sándor, jegyző. * Benedek József, képviselő. * Incédy Sámuel, *Dr. Szabó Károly, 5. Kolozs-kalotai egyházmegyéből'. Gr. Csáki György, főgondnok. Lészai Ferenc, (. f.) Lészai Lajos, Gyarmatin Zsigmond, algondn. Szakács István, esperes. Ignác Károly, jegyző. Barcsai Domokos, képviselő. Deésy Gyula, Lészai Gyula, ' Sárkány Ferenc, Viski Zsigmond, : Zeyk Károly, 6. Szilágy-szolnoki egyházmegyéből: Br. Györífy Lajos, főgondnok. Br. Wesselényi Miklós, algondnok. f Kovács Mihály, Köblös Miklós, képviselő. * Gencsi Sándor, * Zeyk Dániel, Szikszai Lajos, Nagy László, esperes (. f.) Surányi Gyula, jegyző. 3. Nagyenyedi egyházmegyéből: * Tisza László, főgondnok (. f.) * Pogány György főgondnok (. f.) * Bakcsi Sándor, képviselő.

7 * Benkő Lajos, képviselő. * Dénes Lajos, * Id. Dombi Lajos, *Ifj. Dombi Lajos, Dulka Elek, ' * Kerekes József, * Magyarosi István, * Mezei Albert, Szathmári Dániel, * Viski Pál, 7. Deési egyházmegyéből: * Br. Bánffy Dániel, főgondnok. * Roth Pál, algondnok. * Simó Lajos, * Nagy Lajos, esperes. * Pap István, jegyző. *Br. Bánffy Ernő, képviselő, * Miklósi József, Szacsvai Sándor, 8. Széki egyházmegyéből: * Gr. Vas Albert, főgondnok. Br. Bánffy Dezső, főgondnok (l.f.) Br. Incédy Zsigmond, algondnok. Gr. Vass Ádám, * Somkereki Miklós, esperes. * Péter Antal, jegyző. * Boros József, képviselő. * Pergő Márton, * Schilling Rudolf, 9. Nagysajói egyházmegyéből: Id. gr. Bethlen Sándor, főgondnok. Cserényi Dániel,., Gr. Bethlen Béla, algondnok. * Fejérvári Károly, * Vályi Elek, esperes. * Muzsnai K. Károly, jegyző. Szeremlei Lajos, képviselő. *Dr.Yályi Gyula, 0. Görgényi egyházmegyéből: Gyárfás Domokos, főgondnok. Horváth Mihály, főgondnok. * Br. Kemény Kálmán, algondnok. Deésy Sándor, * Benkő János, esperes (. f.) * Henter Pál, h. jegyző. Bod Sándor, képviselő. * Erese Miklós, * Gyárfás Benedek, képviselő. Br. Kemény György, n Id. gr. Teleki Domokos,. Marosi egyházmegyéből: * Nagy Sámuel, főgondnok. * Br. Bánffy Zoltán, Ilyés Károly, * Rákosi Lajos, esperes. * Vass Tamás, jegyző. * Deák Lajos, képviselő. * Id. Erdélyi Sámuel, képviselő. * Göncy János, Kövér András, * Madaras János, Nagy Pál, * Ravasz János, * Simó Géza,, * Szász Károly,. Kuküllöi egyházmegyétől: Szilvásy Sándor, főgondnok. Kinizsi Mihály, algondnok. Vita Sándor, * Kispál Sándor, * Kovács Elek, esperes. * Nagy Domokos, jegyző. * Barthalus Sámuel, képviselő. * Erősdi Pál, * Nagy János, * Sámuel József, Dr. Ujvárosy Gábor, 3. Nagyszebeni egyházmegyéből: Br. Bánffy Jenő, főgondnok. Tijnár Károly,

8 8 * Kiss Károly, algondnok. * Kelecsényi Károly, esperes. * Putnoki Lajos, jegyző. Sylvester Domokos, képviselő. Szaláncy Lőrinc, Székely Gergely, főgondnok. * Lázár Mihály, Lányi Sándor, algondnok. Bartha Sándor, * * Zajzon Mihály, esperes. * Révai Pál, jegyző. Nagy Lajos, képviselő. Zathurecky Gyula 6. Sepsii egyházmegyéből: Székely Gergely, főgondn. (. f.) - í: Lázár Mihály, főgondnok (. f.) * Újvárosi József, algondnok. Sylvester Dávid, * Csiszér Gábor, esperes. * Kisantal Sámuel, jegyző. Fejes Károly, képviselő. Imreh Albert, * Kiss Albert,,, * Nagy Sándor, Pünkösti Ferenc, képviselő. Szász Károly, ' Tóth Zsigmond,., :! 7. Orbai egyházmegyéből: 4. Udvarhelyi egyházmegyéből: Gyárfás Domokos, főgondn. (. f.) Székely Gergely, főgondn. (. f.) Lázár Mihály, főgondnok (]. f.) Donáth József, algondnok. Br. Kemény Béla, főgondnok. * Horváth László, Mihály Pál, -algondnok. > * Péter Károly, esperes. f Gr. Haller János, * Földes György, h. jegyző. * Solymosi István, esperes. Gr. Bánffy -György, képviselő. : s * Dáné Mózes, jegyző. Bodor János, Apáthy Péter, képviselő. Kovács Albert, * Beké Dénes, Molnár Károly, * Dr. Felméry Lajes, B Gyárfás Endre, 8. Kézdii egyházmegyéből: * Györké János, Székely Gergely, főgondn. (. f.) * Kádár Domokos, Lázár Mihály, (. f.) * Kelemen János, Kovács István, algondnok. Szentgyörgyi Mózes Bodor Zsigmond, k 5. Erdövidéki egyházmegyéből:. Szini János, esperes. * Borbáth Pál, jegyző. Bathó János, képviselő. Domokos Albert, Kovács Károly, h Székely János, V. Püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségek gondnokai és képviselői. a) A m.-vásárhelyi egyházközségből: Nagy Sámuel, főgondnok (. f.) Ajtai Gyula, képviselő. Vályi Károly, * Gr. Bethlen Gábor, főgondnok. * Páncél Károly, képviselő. c) A deési egyházközségből: * Szarvadi Pál, főgondnok. d) A sz.-udvarhelyi egyházközségből: Kassai Ignác, főgundnok.

9 e) A'kézdi-vásárhelyi egyházközségből: Bedőházi János, tanár. Kovács Áron, főgondnok. Bihari Sándor, (. f.) ^ Demeter Kárólv f) A nagy-enyedi egyházközségből: Horváth Gáspár, " * Gáspár János, főgondnok. Horváth József, g) A bukaresti egyházközségből: * Konc József,,, * Lakatos Sámuel, r Salamon János, főgondnok. * p^jj Káról v * Barthalus János, képviselő.. >' " VI Tanodák gondnokai és tanárai L A sz - ud rhe kollégiumtól :. A nagy-enyedi kollégiumtól: Gyárfás Domokos, főgondn ( f.) y j * u Kagy Lajos, főgondnok (. f.) * Zeyk József, algondnok. Sebesi Ákos, algondnok. * Gr. Bethlen Géza, (i. f.) G r Haller JánoS; n Csathó János, Károly, tanár. B o d Elekes Károly, tanár * Félegyházi Antal, tanár. * Garda József, Gönci Lajos, * Hegedűs János, Solymosi Endre, * Herepei Károly, * Szakács Mózes, * Keresztes József, Dr. Kovács Ödön, (. f.) 5. A zilahi kollégiumtól: MakkaiDomokos,. ; f g dnok. u br W e s s e l é FereüC ö on S,? 8 ' Br. Wesselényi Miklós, * ft l í? re, nc> * Kaizler Imre, algondnok. Szjlagyi Gyula, * T _.. G ör * Váró Ferenc, * lőrinci tryorgy,. A kolozsvári kollégiumtól: Kerekes Sándor,,, Lészai Ferenc, főgondnok (. f.) * Berényi János, Gyarmathy Miklós, algon. (. f.) Somogyi Jenő, * Veress Ákos, algondnok. T ö r ö k István ' " * Geréb Márton, tanár. : - i kollégiumtól: 6 A sza szva ros * Dr. Hegedűs István,., Parádi Kálmán, (. f.) Gr. Kun Kocsárd, főgondnok.-(tj.) * Szabó Sámuel, * Gr. Kun Géza O- Q * Szathmári Ákos, Gr. Kun István, * Dr. Török István, Dr. Lészai László, algondnok. a A A A T, / i ii t>i Bágya Zsigmond, o. A maros-vásárhelyi kollégiumtól: Deák Gerő tanár. * Br. Kemény Domokos, főgondnok. * Dósa Dénes, * Br.Bánffy Zoltán, főgondnok. (l.f.) Sándor János, Ily és Károly, algondnok. (. f.) * Simon Ferenc, Dózsa Elek, Vitus Lajos,

10 0 7. A sepsi-szt.-györgyi kollégiumtól: Dr.Bodor Tivadar, algondnok. Székely Gergely, főgondn. (. f.) * Révay Lajos, Donáth József, (. f.) * B e n k e István > tanár - Lázár Mihály, algondnok. (l.f.) Bodor Domokos, Réz Farkas, A *-gal jelöltek a közgyűlésen jelen voltak. A megjelent tagok számából kitűnvén, hogy a közgyűlés határozat-képes, elnök aa. a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében, megalakultnak nyilvánítja. 4. Elnök aa. jelenti, hogy a küküllői egyházmegyében esperessé Kovács Elek, jegyzővé Nagy Domokos; a szebeni egyházmegyében jegyzővé Putnoki Lajos; az orbai egyházmegyében esperessé Péter Károly, jegyzővé Yékás Lajos; az erdővidéki egyházmegyében esperessé Zajzon Mihály, jegyzővé Révay Pál; a széki egyházmegyében esperessé Somkereki Miklós, jegyzővé Péter Antal választatván meg: az illető egyházmegyék kérik, hogy föleskettessenek. E szerint: Kovács Elek, Péter Károly, Zajzon Mihály és Somkereki Miklós esperes aai; továbbá Nagy Domokos, Putnoki Lajos, Révay Pál és Péter Antal jegyző aai föleskettetvén, egyházkerületi közgyűlésünk erőt, kitartást, buzgóságot kivan új hivatalnokainknak, hogy munkálkodhassak istennek országát. 5- A Székely-Mikó tanoda igazgatósága, Benke István tanár által jelenti, hogy Székely Gergely, főgondnok aa, az utolsó napokban beállott súlyos betegsége miatt, közgyűlésünkén nem jelenhetik meg. Részvétteljes tudomásul vétetik. 6. Igazolás rendén jelentetik, hogy szilágy-szolnoki egyházmegyénkben a lemondott Balogh Károly, egyházkerületi képviselő aa. helyett megválasztatott Dénezs Lajos; kolozs-kalotai egyházmegyénkben elhalálozott Timár Lajos helyett megválasztatott Sárkány Ferenc; marosi egyházmegyénkben elhalálozott Berecki László helyére megválasztatott Deák Lajos; orbai egyházmegyénkben lemondott Földes Bálint helyébe megválasztatott Bodor János; kézdii egyházmegyénkben elhalálozott Kun István helyébe megválasztatott kézdi-vásárhelyi ref. pap, Székely János; m.-vásárhelyi püsp. vizsgálat alatti eccl. az elhalt Dézsi Farkas helyébe Yályi Károly, aa. választatott meg. Egyházkerületi közgyűlésünk nevezett aafiait igazolt képviselőknek tekinti és óhajtja, hogy anyaszentegyházunk és nemzetünk előhaladására teendő munkásságukon nyugodjék meg istennek áldása.. Elnök aa. e közgyűlésünk'"tartamára*! segódjegyzőkül felkéri: Sándor János, Berényi János, Féíegyházi Antal és Yas Tamás aait.

11 Közgyűlésünk elnök aafia felkérése értelmében, emiitett aafiait.,. e gyűlés tartamára segédjegyzőkül kinevezi. 8. Elnök aaíiának a házszabályok d) pontja értelmében tett ajánlatára, közgyűlésünk kinevezi: a) Az indítványok átvizsgálására és véleményes jelentés-tételre: Nagy Sámuel, gondnok; Csiszér Gábor, esp., és Dr. Szász Béla, aafiait. b) Kérvények átvizsgálására és véleményes jelentéstételre: Solymosi István, esp. Dr. Jenéi Yictor, Mezey Albert és Bartha Lajos, esp. aait. c) Sérelmi panaszok átvizsgálására és jelentéstételre: Veres Ákos, Nagy László esp. Nagy Lajos, tanár, aait. d) Feliratok szerkesztésére: Pogány György, főgondnok, Váró Ferenc, és Dr. Hegedűs István, aáit. e) Egyházkerületi pénztár megvizsgálására: Dr. Szabó Károly, Szakács István, esp. Br. Bánffy Ernő képv. aait. /) A királyhágón-túli superintendenciák jegyzőkönyveinek átnézésére és véleményes jelentés-tételre: Gr. Bethlen Géza, Dr. Kovács Ödön, Hegedűs Lajos, esperes, aait. g) Szavazatok beszedésére: Gyárfás Domokos, főgondnok, Dr. Szabó Károly, Sárkány Ferenc, Konc József, Elekes Victor, Geréb Márton és Dézsi Gyula, aait. h) Az 887. évi költségvetés felülvizsgálására: Incédi Sámuel, Bartha Lajos, esp. és Dr. Vályi Gyula, aait. 9. Elnök aa. előterjesztésére Közgyűlésünk elhatározza, hogy ma délután 4 órától 6-ig a szavazatok beadandók egy egyházkerületi főgondnokra, egy ig. tanácsosra, kinek mandátuma egy évig, és egy egyetemes conventi tagságra, kinek mandátuma két évig tart. 0. Olvastatik az orbai egyházmegye főiterjesztése, melyben kéri, hogy njonnan választott jegyzője, Vékás Lajos meg nem jelenhetvén e közgyűlésen, helyettesíthesse Földes György, aljegyző aa.; hasonló értelemben kérelmez görgényi egyházmegyénk, hogy az egésségében megrendült Szabó József aát. helyettesíthesse Henter Pál, aljegyző, atyánkfia. Közgyűlésünk Földes György és Henter Pál aljegyző aait. jelen közgyűlés tagjainak tekinti.

12 . Olvastatik az igazgató-tanács főiterjesztése, mely szerint, a kolozsvári főtanoda igazgatósága kéri, kegy a még 883-ik évben függőben tartott 8-ik tanári tanszék töltessék be annyival inkább, mert az igazgató-tan ács által jóváhagyott költségvetés a tanári fizetést teljesen fedezi egyfelől, másfelől az előhaladott tanügyi viszonyok követelik, hogy a m agyar és németnyelv s irodalom" cinién uj cathedra állíttassák és kéri egyszersmind, hogy ez ülések valame lyikén ejtessék meg a választás, miután, a főtiszteletü közgyűlés jóváhagyása reményében, a concursust ki is hirdette. Közgyűlésünk a tett intézkedéseket tudomásul veszi ; a javaslatot elfogadja; egyszersmind a candidáló bizottságot felkéri, hogy ma délután 5 órakor ülést tartva, a kijelölést ejtse meg és jelentését megtenni, szíveskedjék.. Olvastatik az igazg.-tanács főiterjesztése, melyben kéri, hogy a kolozsvári főtanodában, az elöljáróság jelentése szerint, ürességben levő mennyiségtani tanszék töltessék be, melyre már szabályszerű pályázat is volt hirdetve. A candidáló bizottság főikéretik, hogy ez irányban is tegye meg kijelölő jelentését. 3. Olvastatik az igazg. tanács által szerkesztett tárgysorozat. Közgyűlésünk által, a még le nem tárgyalt ügyek, az ott ajánlott sorozatban fognak tárgyaltatni. 4. Tárgysorozat rendjén, főtiszt, püspök aa. olvassa egy évi működését tárgyazó következő jelentését.. Nagyméltóságu elnök ur! Főtiszteletü közgyűlés! Ez úttal, először jut részembe azon kiváló szerencse, hogy számot adjak egy év alatt végzett szolgálattételeimről, mint Krisztus anyaszentegyházának, isten különös kegyelméből s a hivek kitüntető bizodalmából, megválasztott egyik püspöke. Midőn ezért egyfelől szivem teljességéből rébegek hálát a kegyelem atyjának, ki engemet érdememnek felette ennyire fölmagasztalt, másfelől az alattvalói hódolat legbensőbb érzületével gondolok vissza életemnek azon Örökre felejthetetlen pillanatára, midőn megjelenhettem felséges színe előtt annak, ki minden igaz magyar embernek lelkében, isten után, a hazával együtt és attól elválhatatlanul a legelső helyet foglalja el; kinek trónja körül tábort járnak az igazság, kegyelem, békesség angyalai. Életem e felejthetetlen napja, a múlt év november havának 3-ik napja vala, midőn urunk, apostoli királyunk ő Felsége az erdélyi protestáns püspökök közül engemet méltatott azoknak diszes soraiban, mint elsőt, arra, hogy a törvényszabta hódolati esküt legmagasabb személyében tőlem elfogadni s bevenni kegyes vala. E kü-

13 lönös királyi kegy által, ugy vélem, nem csak az én igénytelen személyem lett kiválóan kitüntetve, hanem egyszersmind azon egyházkerület is, melynek a hasonlók közt első szolgája vagyok, biztos zálogát nyerte annak, hogy oly uralkodót hivott el az isteni végzés Szt.-István dicső trónjára, kinek felséges személyében a hazai felekezetek közötti viszonosság és jogegyenlőség magasztos elve élő valósággá lett. Ez alkalommal elérkezvén azon ünnepélyes pillanat, midőn e diszes testületnek, mint az erdélyi reformált egyházkerület törvényes képviseletének, legfelsőbb meghagyás következtében, ő Felségének királyi idvezletét tolmácsolhatni, szerencsés vagyok: bizonynyal, mindnyájunk legbelsőbb érzelmeinek adok hangot, ha, miként hajdan, a választott nép egyik profétája, hazája fenséges uralkodója nevének hallatára a nagy sokaság közepette, én is e helyről, szivem mélyéből szólok-igy: Nincsen ő hozzá hasonló, az egész nép között. Éljen a király. (I. Sam. 0, 4.) Örömmel jelenthetem, hogy ő Felsége nemcsak egyházkerületünket, a maga egészében, hanem annak egyes szűkölködő egyházközségeit is kegyelmére méltatta és segedelmével istápolta, Ugy felekezeti, mint nemzetiségi szempontbúi jelentős helyzetű s elhanyatlott állapotra jutott tancsi egyházközségünknek 00 frtot, romboló tűzvész által sújtott sarmasági ecclesiánknak 00, s az erkedi gyönge filiának ugyancsak 00 frtot, magán pénztárából, legkegyelmesebben adományozni, méltó ztatott. E kegyelmi tények előre bocsátása után, első kötelességemnek tartom, azon főbb mozzanatokat jelezni, melyek egyetemes egyházunk élettörténetében merültek föl s biztató jelenségei gyanánt szolgálnak azon benső megújhodásnak és folytonos haladásnak, mely az eddig különváltan élő egyházkerületeinknek egymással szerves kapcsolatba lépése s szentesitett törvény által biztosított uniója folytán minden lépten-nyomon észlelhető. A többiek sorából, két mozzanat emelkedik ki. Ezeknek egyike egyetemes egyházunk beléletét mélyen érintő és az adott viszonyok közt ránk nézve, mondhatnám, létkérdés: felekezeti középiskoláink állami segélyezésének ügye. Az 884-dik évi 30- dik törvénycikkely, a haladó kor követelményeinek megfelelően, a középiskolai oktatásnak oly. magas mértékét állapitotta meg, melynek eleget tenni, felekezeti középiskoláink nagy része, dacára annak, hogy a magyar protestáns hagyományos áldozatkészség éltető forrásának hullámvetései nem apadtak el, saját erejére utalva, megfelelni, teljességgel nein képes s igy szükségképen előtérbe kellett lépnie azon kérdésnek: ha váljon, az állam általi segélyezés feltételei arányban állanak-e azon áldozattal, melyet protestáns egyházunknak eddig féltékenyen őrzött drága kincséből, önkormányzati jogából, a törvény értelmében, hoznia kell? Konventünknek a múlt év június havában, 3

14 4 tartott rendkívüli ülésében, a nmlts. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák az államsegély ügyében kelt leirata tárgyalás alá kerülvén, e nagyfontosságu elvi kérdésben a túlnyomó nagy többség igennel válaszolt s örömmel jelenthetem, hogy azon differenciákat, melyeket a kérdés némely ágaira nézve a konvent és a magas kormány között fenforogtak, a november havában tartott konventi ülésben, teljes mérvű, megoldásra jutottak az által, hogy a közoktatásügyi miniszter úr, újabb leiratában, az általunk körvonalozott kívánságokat, az országos törvény követelményeivel összeegyeztethetőnek nyilvánította s az állam segélyét biztos kilátásba helyezve, konventünket eoncret javaslatok tételére fölhívta. E fölhívás folytán egyetemes egyházunk, részletesen felsorolva és indokolva, egyszer-mindenkorra 3,500, és évenkinti járulék címén 5,500 frt államsegély folyósítása iránt tett fölterjesztést. Ez összegben, a mi egyházkerületünkből a zilahi, szászvároei, székely-udvarhelyi, sepsi-szentgyörgyi és nagyenyedi kollégiumok egyszer-mindenkorra 66,000 s évenkint 3,000 forintnyi segély-kéréssel szerepelnek. Konventünket azon remény táplálta, hogy a magas kormány a f. évre általa előterjesztett állami költségvetés rendén, a szükségletek rovatába e segély-összegeket, legalább részben, fölveendi, vagy ha ez, tekintettel arra, hogy a részletes előmunkálatok és tárgyalások huzamos időt vesznek igénybe, nem eszközölhető az l88 s / 6 -diki törvényhozási cyclus bezárta előtt, póthitel utján fog e szükségletről gondoskodni. Midőn április hó ÍO-ére a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kegyes vala, az öt egyházkerület főgondnokait s püspökeit a segély ügyében értekezletre hívni össze, bevallom, részemről is lehetőnek hittem, megtalálhatni a kérdés megoldásának oly nyitját, mely legalább részben lehetővé teendi azt, hogy már. a jövő tanévben a legnagyobb mérvbén fogyatékos középiskoláink, a megnyert állami javadalom segélyével, a törvény követelményeinek színvonalára fölemelkedjenek, E remény meghiúsult; de távol van tőlem, vádat emelni ezért hazánk alkotmányos kormányával szemben, mely egyetemes egyházunk iránti jóakaratának immár ismételt ízben méggyőző jeleit szolgáltatta. E remény meghiúsulásának magyarázata az ország financiális helyzetének nehézségeiben találhatók föl s mi, kik psotestáns voltunkat hazafias érzületünktől elválhatatlannak valljuk, számot vetve az adott helyzettel, megnyugvást találtunk a kormányelnölf ő nagyméltóságának azon határozott ígéretében, hogy a szükséges előmunkálatok a nyár folytán végre fognak hajtatni s október havában tartandó konventünket megelőzőleg, pozitív számtételekben kifejezve, tudomásunkra hozatik azon segélyösszeg, mely a jövő évi költségvetés keretében, állami dotáció címén, szerepelni fog. Az előmunkálatok tényleg folyamatba is indultak a mennyiben a szakminiszter urnák kiküldött biztosa kö-?

15 zelebbről Zilahra, Nagy-Enyedre, Szászvárosra és Sepsi-Szent-GyÖrgyre ki is szállott s felterjesztéseink indokolt volta felől magának személyes tájékozást szerzett. Ez idő szerint ez a tényállás. Kötelességemnek tartam, ezt a főt. közgyűlésnek tudomására hozni. Egyetemes egyházunk beléletében a másik nagyfontosságu mozzanat az, hogy az elmúlt polgári évvel az országos segélyalapra a történt aláírások és befizetések első három éves cyclusa véget ért. A végrehajtó bizottság ez első cyclusra vonatkozó jelentését a novemberi conventen terjesztette elő. Érdekesnek tartom, e jelentésből fölemlíteni azt, hogy az öt egyházkerületből évenkint kerekszámban, összesen 00,000 forint járulék vala fölajánlva, nem számítva bele ez összegbe a múlt év június 30-dikáig készpénzben befizetett alapítványok összegét, 9,50 forintot, valamint ugyané cimen akkor még bevárandó gyanánt vezetett 9790 forintot. Segélyosztás a múlt évben Il-od izben történt s ez úttal, mint a múlt évben helyettea-püspöki jelentésemben is tettem vala s e szerint ismételt izben hálás indulattal constatálom a kegyes eljárást, melyet a konvent az erdélyi egyházkerület iránt tanúsított. Kiosztattak ugyanis a következő segélyek: a) egyházközségeknek ,070 frt, 6) lelkészeknek.,075 Összesen 68,45 frt. Ez összegből az erdélyi egyházkerületben segélyt nyert: a) 0 5 egyházközség....,650 frtot, b) 85 lelkész 5,95, Összesen 8,575 frtot. Ehhez hozzászámítandó lévén még az oláhországi missió részére a domesztika terhére állandóan áthelyezett évi 300 frt: a múlt évi segélyezések végösszege 8,875 frt. Aránylag mi kaptunk legnagyobb segélyt: az összegnek nemcsak ötöd, hanem még negyed részénél is sokkal többet; 575 forinttal többet, a miénknél kétszerte kiterjedettebb, népesebb s egyes tagozataiban hasonlókép nagy szükségekkel küzködő tiszántúli egyházkerületnél. Ez adatok ékesen szóló bizonyítékai egyfelől a konvent nemes s az intézmény alapgondolatával teljesen megegyező magatartásának ; másfelől azonban szomorú illustrációi annak a ténynek, hogy a mi egyházkerületünk testén sajog s vérzik a legtöbb seb. A novemberi konvent a segélyalap körüli eljárásokra vonatkozólag új.kezelési szabályokat is állapított meg s utasításokat bocsátott ki. Nem. érethetem magamat hivatottnak, azok fölött szigorú bírálatot mondani, de azt el nem hallgathatom, hogy a gyakorlati kivitelben felette szőve- ír

16 6 vényeseknek s nehézkeseknek bizonyultak s esperes társaim közül, kiknek első sorban kell e szabályok és utasítások tömkelegében tájékozottaknak lenniök, nem egy adott immár hangot elégületlenségének s véleményem szerint is, rövid időn elkerülhetetlenné válik azoknak revisiója s egyszerűsítése. Föl kell emiitnem még azt is, hogy a konvent egyházkerületünknek azon felterjesztését, melyben indokoltan annak elvi elhatározását javasolta, hogy a fenforgó felekezeti s nemzetiségi bajok gyökeres orvoslása érdekében állandó segélyek is folyósittassanak a domesztika terhére : érdemleges tárgyalás alá nem vette, hanem bizottsághoz tette át, de egyszersmind 5, jk. sz. alatt kelt végzésével határoza,tilag kimondotta, hogy a f. éven kezdve, a segélyalap jövedelmének 5 c / 0 -a, nemcsak az ország határain kivül, de azon belől is szervezendő körlelkészi, illetőleg, missionarius-állomások javadalmazására lesz fordítandó s fölhivattak az egyházkerületek, hogy e tekintetben részletes előterjesztéseket tegyenek. Sőt, kiterjesztette gondját a konvent azon, fájdalom, feles számú hitsorsosainkra is, kik szétszórtan élve, nélkülözik a lelki gondozás áldásait s igy felekezeti s nemzetiségi szempontbúi az anyaszentegyháznak veszendő tagjai. A püspökök fölhivatták e tekintetben az adatok Összegyűjtésére s kijelöléséré azon módoknak, a melyek szerint a baj orvoslását "lehetőnek tartják. E fölhívások, illetőleg, megbízások folytán, hogy minő lépéseket tettem: alább fogom jelezni. Egyetemes egyházunkat érdeklők továbbá azon tervezetek, melyeket az 884. évi konvent által kiküldött bizottság egy egyetemes nyugdíj-intézet s tüzkárbiztositó egyesület megalapítása tárgyában ugyancsak a novemberi konventen terjesztett elő. A tervezetek az egyházkerületekhez, véleményadás végett, megküldettek s tárgyalás alá kerülnek a főt. közgyűlés tárgysorozatának rendén is. A közgyűlés bölcsessége hallatni fogja szavát, de aligha lesz az helyeslő nyilatkozat. A nagyfontosságu kérdéseket teljességgel ki nem meritő, az adott helyzetet figyelmen kivül hagyó, általában igen felületes munkálatok azok. Ez azonban csak az én egyéni véleményem. Midőn a novemberi konvent emlékeit felújitom: egy megdicsőült alak jelenik meg lelkem előtt, egy idvezült férfiúé, ki nemesen egyszerű életet élt s takarékos munkálkodásának gazdag gyümölcseit egyetemes egyházunk oltárára tette le, bejegyezve nevét a halhatatlanok életkönyve'be, E férfiú néhai Jordán István, ki kerekszámban másfélszázezer értékű vagyonát országos segélyalapunk gyarapítására hagyományozta. Élt, hogy a szükölködők számára kincseket gyűjtsön; s meghalt } hogy örökké éljen. Áldjuk az igaznak, jónak emlékezetét!

17 A Jordánénál még sokkal nagyobb szabású Baldácsi-hagyomány ügyében is örvendetes előhaladást jelezhetek. A hazai összes protestáns egyházkerületeknek képviselői f. évi ápril hava -én tartott ülésükben, a bölcs vezetés alatt álló intéző bizottság jelentéséből teljes megnyugvással vehették tudomásul azt, hogy a hagyatéknak nagy mérvben bonyolult ügyei immár a teljes rendezettség stádiumába jutottak s az alapot terhelő, aránylag csekély tartozás, hosszú lejáratú iörlesztési kölcsön formájában nem képez többé akadályt, a hagyományozó végrendeletében kitűzött nemes célok javára, az évi járandóságok folyósításában. Igaz, hogy a folyó évre az egyes egyházkerületek részére nem több, mint 000 frt járulék lett megállapítva, de emberi számítás szerint, biztos kilátás van arra, hogy az osztalék már a jövő évben nagyobb lesz s évek folytán jelentékeny öszszegig nő. Az igazgató-tanácsnak e tárgyra vonatkozó külön előterjesztése tárgysorozatunkba föl van véve. Ez egyetemes érdekű ügyek fölemlitése után, saját egyházkerületemben végzett szolgálattételeim föltüntetéséré térhetek át, és pedig azon megnyugtató s boldogító öntudattal, hogy istentől nyert csekély talentumaim egész teljességét törlesztésére szentelem azon nagy tartozásnak, mely egyházkerületemnek irántam nyilvánult bizodalma által engemet örökre hálásan lekötelezetté tett. Szolgálattételeim oly sok irányba valának igénybe véve, hogy azoknak részletes elősorolásával a főtiszt, közgyűlés becses figyelmét, türelmét túlzottan meritenéjn ki, a mitől tartózkodni, kötelességemnek tartom. Szorítkozom ennélfogva csupán a nagyobb jelentőségűek s egyházkerületünk beiéletét mélyebben érintő mozzanatokra. Mindenek előtt egy mulasztásomért kell elnézést kérnem. Egyházi törvényeink a püspöknek kötelességévé teszik azt, hogy ha csak lehetséges, évenkint legalább egy egyházmegyét, a maga egészében és részeiben, meglátogasson. E kötelességet, az adott viszonyok között, nem teljesíthettem s megmondom, miért. Szolgálattételeim vezérelve az, hogy legelső sorban ott kell segitni, az időt és erőt oda kell fordítani, hol legnagyobb a szükség s veszély. Krisztus urunk szerinti a jó pásztor elhagyá az ő 99 juhát, hogy fölkeresse az elzüllott századikat s ha azt megtalálta, nagy örömmel veszi karjai közé s viszi vissza a nyájhoz. A mi egyházkerületünk népének, fájdalom, felette nagy számmal vannak elalélt tagjai, sőt elzüllöttjei is. Az egyes egyházmegyék nagy részében hosszú sora van oly egyházközségeknek, melyeknek élettörténete alig egyéb, mint szomorú tengődés és szünet nélküli vívódás a létért. Ezeknek segélykiáltásai, szivembe nyilallóttak s úgy vélem, szolgálat-tételeimben helyes ííton jártam, midőn Jegyzőkönyv. U

18 8 közül annyit, a mennyit időm s erőm engedett, elesett helyzetéből felemelni, nemes törekvéseikben gyámolitani s úgy felekezeti, mint nemzetiségi érdekeiket biztosítani, igyekeztem. Nagy lelki örömmel konstatálom azt, hogy a hivek részéről mindenütt a közreműködés teljes készségével találkoztam s az új életre ébredésnek biztató látományai, mint bizonyságoknak fényárnyban úszó megannyi fellegei, vettek engemet körül. A múlt évi kerületi közgyűlés után azonnal a széki egyházmegyének feles számú erőtlen egyházközségébe szállottam ki, hogy a hely színén szerezzek magamnak közvetlen tájékozást a létező bajok s azoknak orvosolhatása felől. Bevallom, hogy azon kép, melyet a közvetlen szemlélet előttem föltárt, sokkal sötétebb vala, mint előre gondolám. Hajdan virágzó egyházközségek diiledékei között jártam; templomok s iskolák romjai vetettek rám bús árnyékot. Eészletekbe nem bocsátkozom, csupán annyit jelzek, hogy az igazgató-tanácshoz e körútamról tett előterjesztésem s javaslataim folytán, az uj életre ébredés tünetei jelentkeznek. Botházán, hol nem találtam sem pásztort, sem tanítót, az iskola újonnan be lett rendezve s a központi segélylyel beállított tanító az eddig teljesen elhanyagolt oktatást rendesen végzi. Mocson, a mezőség e központi helyén, hol eddig csak filiánk vala, egy körlelkészi állomás szervezése folyamatba indult s a kitűzött cél rövid idő alatt meg lesz valósítva. P.-Kamaráson, hol a gyönyörű góth stylben épült templom düledékei a sirba hanyatlott ősök áldozatkészségének szomorú emlékei: uj élet hajnala kél. A megdicsőültek nyomába lépett egy nemes lelkű férfiú, br. Kemény Gyula ő méltósága, ki a központból kiutalt segélyhez a maga részéről nagy összegeket áldoz, hogy megelevenedjék a rom. A templom restaurálása tényleg megkezdődött s mellette fölépül az uj papilak s lesz, a ki a más felekezetüek s nemzetiségűek nagy tömegében, édes anyanyelvünkön hirdesse az isten igéjét, a haza szeretetét s oktassa az ifjú nemzedéket. Palatkán, Rettegi Béla, buzgó gondnok vezetése alatt, a célnak teljesen megfelelő uj iskola emelkedik. Szavában, mely szintén pásztor s tanító nélkül vala, az uj papilak fölépült s a régóta félbehagyott templom befejezésének akadályai elhárittattak. Földvár, Feketelak és Katona részére, Földvár központtal, a körlelkészi állomás betöltése, a tett intézkedések folytán, küszöbön áll s a szükséges építkezések is folyamatba indíttattak. A pásztorok nélkül szűkölködő Noszoly, Cége és Göc számára. központi segélylyel, körlelkészség szervezése foly s az egymást közvetlenül érintő Cégében s Göcben a jövő tanévben uj népiskolánk nyílik meg. E szolgálattételeim csak egy részlet azon feladatok sorából, melyek a közel múlt időkben teljesen elhanyagolt administrácio tekintetében minden

19 birálaton alól állott s föloszlásnak indult széki egyházmegyénkben még ránk várnak. Most megnyugvással tekintek a jövőre, mert br. Bánffy Dezső, főgondnoknak s az újonnan választott tisztviselői karnak ügybuzgalma az ujraébredésnek zálogául szolgál s én segitő jobbomat édes örömmel nyújtom nekik. Ugyancsak a múlt nyár folytán medgyesi és segesvári egyházközségeinket látogattam meg s buzgó híveinkkel tanácsot tartottam a teendők felől. Ugy felekezeti, mint nemzetiségi szempontbúi ránk nézve mind a kettő, mint felekezetünk s magyarságunk határvonalain fekvő helyek, nagy fontosságú. Medgyesre egyelőre segédlelkészt küldöttem, ki Herceg Lajos buzgó gondnokkal s az újonnan szervezeti kebli tanácscsal kezet fogva, nemes hévvel teljesiti kötelességeit s ezek sorában az összes iskolákban végzi a vallásnak oktatását. Ha a főtiszt, közgyűlés kegyes lesz, az igazgató-tanácsnak Medgyesre vonatkozó javaslatát határozattá emelni, anyaegyházunk lesz ott is s rendes lelkipásztor fogja ott egyházunk s fajunk tekintélyét s érdekeit képviselni, védni. Folyamatba indítottam ott a lépéseket a tekintetben is, hogy a város köteles-járulékát az egyház fentartásához kiszolgáltassa. A törvényhatóság, élén gr. Bethlen Gáborral, melegen támogatja ez ügyünket. Templomunk s papilakunk renováltattak s jó állapotban vannak. Segesvári egyházközségünket a főtiszt, közgyűlés a múlt évben az anyaegyházak sorába emelvén, a belső szervezkedés munkálatai meglepő lelkesültséggel s áldozatkész munkálkodással indultak folyamatba. Boldognak vallom magamat, hogy e tekintetben ott, mint kezdeményező szerepelhettem. Papilakúi szép kőépület s tágas telek immár meg is van véve. Isten segedelmével, e telken fog felépülni Segesvárit az első magyar református templom, melynek javára, általam nyert kormányi engedély folytán, az adakozás-gyűjtés országszerte foly. Az ujraébredés, s szervezkedés vezérlő szelleme mit. Horváth László gondnok úr, ki körül az ottani tekintélyes magyar értelmiség, a melylyel Segesvár, mint a törvényhatóság székhelye, dicsekedhetik, vállvetve csoportosult s a siker biztosítottnak mondható. E körútamban megszemléltem még fehéregyházi s héjjasfalvi egyházközségeinket s tájékozást szereztem magamnak az ottani állapotok felől is. Október havának elején Besztercére szállottam ki. A szívélyes fogadtatás, melyre ott is, mint mindenütt, találtam, nemcsak hitsorsosaink, hanem a többi felekezetek s nemzetiségek részéről is, örökre felejthetetlen előttem. Az evangélikus atyafiak fenséges templomukat nyitották föl előttem s abban hirdethetem Krisztus evangyeliomát. Ama varosban új idők szelleme leng s ottani egyházközségünk életében is egy új korszak vette kezdetét, mióta br. Bánffy Dezső ő méltósága * 9

20 0 lett ott a vezérférfiu. Á kentelki deserta ecclesiából oda átköltözött, érdemes agg esperese a nagy-sajói egyházmegyének, díszesen kiépített papilakban, mint besztercei rendes lelkipásztor, fogadhatott engemet s az elnökletem alatt tartott népes egyházi gyűlésben tárgyalás alá vehettük a több, mint negyedszázad óta félben állott templom kiépítésének nagyfontosságú kérdését. Az eredmény fénylő bizonysága annak, hogy egyházkerületünkben a nagy áldozatokra kész s képes vallásos buzgóság szelleme él s sziveket gyönyörködtető cselekedeteket hajt végre. A nemes báró, megdicsőült hitvese emlékére, 000 frtos önkénytes adománynyal áldozott a szent cél javára s példáját, nemes versenyre kelve, követték a többi buzgó lelkek és szátabavétetvén a szükséges fedezetnek részben már megnyílt, részben megnyílandó forrásai s megállapittatván az előmunkálatok megtétele, egyhangú lelkesedéssel lőn elhatározva a folyó évben a tovább építés megkezdése s isten segedelmével, a jövő évben bevégzése. Országos adakozás-gyűjtés is folyamatba indult s a szent munka immár tényleg kezdetét is vette. Édes örömmel konstatálom ezeket, mert a besztercei egyházközségnek is, mint a medgyesinek és segesvárinak, felekezetünk s fajunk határszéli erősségévé, védbástyájává kell emelkednie. E kiszállásom alkalmával meglátogattam még a sajói egyházmegye néhány egyházközségét s azokon kivül a széki egyházmegye határszélén a kudúit, hol ezelőtt egy évvel még, éppen az országút mellett, egy régóta romban heverő templom setétlő düledékei búsan tekintettek az ég felé s felekezetünkkel szemben gúny tárgyául szolgáltak. Midőn oda érkeztem, a romok immár el valának tűnve és serényen folyt az új alapvetés nemes munkája. Főikérésem folytán ugyanis, gróf Bethlen Károly ő méltósága, egyházunk áldozatkész pátronusa, a szent ügy élére állani, kegyes vala. Az az új templom az ő vallásos buzgóságának lesz örök hírmondója. Körüle a buzgó lelkek nagy serege gyűlt ott össze s részemről is oly szerencsés valék, hogy közbejárásom folytán, a szent cél javára új segélyforrások nyíltak föl. Még ugyanazon hóban, a mi kicsiny, régi Erdélyünk magyar reformátusságának nagymérvben fenyegetett s az ellentétes áramlatok által csaknem egészen elborított, délnyugati végvidékére siettem, hogy segítő jobbot nyújtsak ott is mindazoknak, kik a megújhodásnak előharcosai. Hála a gondviselésnek, Hunyadmegyében feles számmal vannak ilyenek, kik ott teljesen veszendőnek indult fajunk regenerációja érdekében szóval, tettel minden áldozatra készek. Míg egyfelől az állam bölcs kormánya feles számú tanintézetek fölállítása által a fölvilágositás határszéleit szélesbiti, másfelől a magyar felekezetek, részint új egyházközségek szervezése, részint a létező gyöngék istápolása utján, működnek közre a nemzeti 8 vallásos élet ujraébredésén.

21 Ottani egyházmegyénk érdemes főgondnokától s buzgó esperesétől kisérve, kiszállásom célpontja, első sorban, Petrozsény vala, ez újonnan keletkezett nagyszerű bányatelep, hol ezer és ezer munkáskéz verejtékes fáradsággal hozza napvilágra a fekete gyémántokat. Célul tűztem ki, hogy ott, néhány százra menő szegény-sorsú hitsorsosaink számára, hol a föld mélyének örök éjjelét eddig csupán a halovány mécsek reszkető fénye törte át, lobbanjon föl számukra az evangyeliom menynyei világossága isten dicséretére épült új templomban. Az új egyházközség szervezve lön; a régibb időkben gyűlt fillérek, új segélyforrások által gyarapítva, immár lehetővé is tették a szent cél valósítását. Mélt. Barosay Árpád ur elnöklete alatt építtető bizottságot alakítottam s miután, közbejárásom folytán, kegyes vala a királyi kincstár, telket adományozni, az építés ott is immár megkezdődött. Annak a harangnak megcsendülő hangja, mely imára fogja ott hívogatni a hivő lelkeket, Pogány György vallásos buzgóságát hirdetendi, s én is nagy lelki örömmel várom, hogy tett igéretemet beváltandó, beállíthassam az istennek új házába, fölszerelve, az ur asztalát, parányi áldozatul, hogy osztassanak onnan a lelki éhezőknek és szomjuhozóknak a mennyei kenyér s az örö'iélet itala. Hasonló szent munkára buzditám, ugyancsak újonnan szervezett, piskii kicsiny egyházközségünk híveit is s megjelenésemet gazdag sikerrel áldotta meg a kegyelem atyja. A föllángolt buzgalom jóakaratú példaadásomat követve, tekintélyes összegeket tett le a szent cél oltárára s isten segedelmével, nem sokára ott is új templomunk épül, a mely, ha nem is lesz oly nagy és fényes, mint a hasonló szent célra törekvő katholikus atyafiaké, de az is az élő hitnek s lelki enyhületnek hajléka lesz. Hadd, épüljön föl mind a kettő! Isten előtt nincs személyválogatás; minden nemzetségben és ágazatban kedves előtte, ki őt féli s az igazságot cselekszi. Hunyadi egyházmegyénkbe, december havában, másodízben is kiszállottam; dévai egyházközségünk új orgonájának fölszentelésére hívott meg s én a meghívásnak édes örömmel engedtem, hogy bemutathassam hálámat az örökké élőnek épen azon templomban, hol ezelőtt 4 évvel szent eskütétellel bocsáttattam ki a lelkipásztori hivatalra, az ő atyáihoz s megdicsőült elődeihez húsz évvel t ezelőtt viszszatért ősz főpásztor által. Ottani egyházközségünk, a város és vidék birtokossága s értelmisége kitüntető kegygyei fogadták az annyi idő múlva visszatérőt s onnan sokaktól kisérve, a múlt idők bús emlékeiben gazdag Cserna völgyébe szállottam ki, hol hajdan virágzó magyar gyülekezeteink voltak s most csak egyes megaggottak ajkán él az anyanyelv, de biztató zálogául egy szebb jövendőnek, megzendült az újra az iskolákba járó kisdedeknek szavában s dalaiban. A két

22 Barcsán, hol a 30-as években a magyar reformátusoktól karhatalommal vétetett el a most is fennálló templom, az ősök hitére visszatérés vágya hatotta át a lelkeket s a megye buzgó alispánjának kezdeményezése folytán, az újonnan szervezkedő egyházközség templomépitésre készül. Közöttük megjelenve, kötelességemnek tartam, kijelenteni, hogy reformált egyházunk a felekezetközi békesség és egyetértés barátja, földi vagyonnal s előnyökkel a kebelébe térők számára nem rendelkezik. Országa, mint Krisztusé, nem e világból való. Kijelentésem dacára, azonban, úgy látszik, a mozgalom mind nagyobb arányokat ölt s nő az önkint visszatérők serege, melyre főpásztori gondjaimat kiterjeszteni, nem vonakodhatom. Tavasz nyiltával, a deési egyházmegye nyugati határszélén, lelkipásztorok s tanítók nélkül szűkölködő fajunknak kicsinyke oázait képező gyülekezeteket látogattam meg. Ilyenek: Újfalu, Fodorháza, Ördög-Keresztur s a két Esküllő. Az egyházmegye buzgó agg esperesével jártam be e jobb állapotra méltó vidéket. Mélt. Szacsvay Sándor érdemes gondnokunk vendégszerető hajlékában a környékbeli birtokossággal értekezletet tartva, a teendők felől teljes tájékozottságot szereztem magamnak. A teljesen desertává lett babuci egyházközség feleslegessé lett papi állomásának Ördög-Kereszturra, mint természetes központba áthelyezése, Kis-Esküllőn egy új felekezeti iskola felállítása, Fodorházán a meglevőnek megerősítése, Örd.-Kereszturon a pap által való tanítás berendezésével az egész vidék szebb jövendőnek néz elébe. A létező jövedelmi források kombinativ felhasználása, csekély központi állandó segély kiutalásával, mindezt lehetővé teszi, sőt még a kis-esküllői részben leégett, de falaiban még épen fennálló templom restaurálását is, Gr. Kun Károly ő méltósága, ki az általa gyűjtött s gondosan kezelt összegekből a kis-esküllői új iskola fölépítésére vállalkozott, Zsombori Sarolta ő nagyságával e szent célhoz is 000 frt adománynyal járulni, kegyesek. Ördög-Keresztúron b. e. Szacsvay Zsigmondunk s fiának nemes buzgalma folytán, a diszes kis templom készen áll s a papilak, iskola-helyiséggel együtt, melyre legújabban államsegélyt is utaltunk ki, e nyár folytán, szintén teljesen befejezve lesz s a körlelkész lelki gondozása alá véve a jelzett egyházközségeket, megújított templomok s új iskolákból fog kisugározni a haza és egyház szeretetének világossága s melege. Kiszállásaim sorozatát szolgálattételeim első évében ezzel végezem s ez alkalommal nem mulaszthatom el, anyaszentegyházunk e magasrendü törvényhozó testületének szine előtt hálás elismerésemet, meleg köszönetemet nyilvánitni mindazoknak, úgy világi uraink, mint szolgatársaim buzgó soraiból, kik törekvéseimben nekem segitni s gyöngeségemet istápolni, szívesek 'valának. Jelszavam velők együtt: Excelsior í

23 Hogy azonban e jelszóhoz hivek lehessünk, szükségünk van szűkös anyagi erőnknek új forrásokkal gyarapitására; a szent cél leendő munkásainak, a papi s tanítói pályára lépő ifjaknak az előkészület nehéz útjain az eddiginél nagyobb mérvű támogatására. Mindhárom irányban tettem, a mit tehettem, s egyengettem útját a továbbiaknak. Anyagi erő-gyarapodásra s ez által egyszersmind a szellemi érték fokozására nyit utat a végrehajtott konversió, melynek ügye külön előterjesztés alakjában fog a főtiszt, közgyűlés bölcsességének ítélete alá bocsáttatni, E jelentésem rendén csak annyit jegyzek meg, hogy ennek folytán a tőkegyarapodás 4,50 forint s hozzászámítva a szelvényadó megtakarítása cimén nyert összeget, az évi állandó jövedelemtöbblet 8673 frt. A mlts. igazgató-tanács által ennek felhasználása tárgyában előterjesztett javaslat sorsa felől nyugodt vagyok A főtiszt, közgyűlés bölcsessége, bizonynyal, nem fogja elszalasztani e ritkán kínálkozó alkalmat arra, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartása, sőt még ennek határain túl is, a méltányossági tekintetek figyelembe vétele mellett, egyházkerületünk egyetemes jellegű s magasrendü érdekeit előmozdítsa. Ugyancsak az anyagi erő fokozása szempontjából, megtettem a szükséges előkészületeket arra nézve, hogy az erdélyi közmivelődési egyesülethez, mely a segélyezéseket ez évben megkezdendő alaposan indokolt átiratokat intézhessek, föltüntetve azon veszélyeket,és szükségleteket, melyek egyházkerületünk egyes részeiben úgy közmivelődési, mint nemzetiségi szempontbúi ellensúlyozásra, illetőleg kielégítésre várnak holott azokra saját erőnk nem elegendő. A helyzet kellő megvilágítására, a szükséges adatok egybeállítására az érdemes gondnoki kart és esperes társaimat körlevélben kértem fel, hogy tájékozásuk alapján lehetővé legyen számomra egy kimentő emlékirat egybeállítása, mely úgy a nevezett egyesülettel, mint az egyetemes konventtel szemben, az állandó segélyezések kérdésében híven tájékoztató alapul szolgáljon. E tervszerű előkészület keretébe tartozik s egyfelől a felekezetközi s másfelől a nemzetiségi konfigurációknak községekkint való feltüntetését célozza azon két térkép is, melyeket a rendelkezésre álló adatok nyomán s tervezésem folytán, az országos statisztikai hivatalnak egy szakértő munkása által, az ígazg.- tanácsnak jóváhagyása mellett, elkészíttettem s melyeket a főtiszt, közgyűlésnek ez alkalommal bemutathatni, szerencsés vagyok. Szellemi előhaladásunk leendő munkásaira, az egyház szolgálatába lépendő ifjakra is kiterjesztem kötelességszerüen gondjaimat. X.- enyedi theol. akadémiánkat megválasztatásom óta két izben látogattam meg. Jelen voltam szeptember -ső napjaiban mindvégig a lelkészképesítési vizsgálatokon s örömmel győződtem meg arról, hogy a ta- 3