A Multimédia az oktatásban című tantárgy oktatásának tapasztalatai

Átírás

1 A Multimédia az oktatásban című tantárgy oktatásának tapasztalatai Sikné Lányi Cecília Pannon Egyetem, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Absztrakt A Pannon Egyetemen 2008 óta létezik bölcsész hallgatók számára a Multimédia az oktatásban című tantárgy. Ez a cikk ezen tárgy tematikájáról és oktatási tapasztalatairól számol be. A tárgy heti 2 órás gyakorlati, jeggyel zárul. 1. Bevezetés A multimédia fogalma ma szinte közhelynek számít. Mivel már szinte mindennapossá vált a használata, mindenki azt hiheti, hogy ért is hozzá. Ugyanakkor, ha megkérdeznék bárkit definiálja mi az a multimédia, nem biztos, hogy tudna válaszolni. Nézzünk ezért egy műszaki és egy közérthetőbb definíciót: Steinmetz szerint a multimédia rendszert független információk számítógépvezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg. [1] MacDonald definíciója: A multimédia szó szerinti jelentése, több mint egy médium, de ezt három különböző és kiegészítő jelentésben használjuk. Az első meghatározza a csatornát, amelyen keresztül az információ szállítódik, beleértve a papírt, a televíziót, a rádiót, telefont, CD-ROM-ot és az Internetet. A második meghatározza a tartalmat, mint álló és mozgóképek, szöveg, grafika és hang keverékét. A harmadik meghatározza a kölcsönhatások módját, amin keresztül a felhasználó hozzájut a tartalomhoz, kihasználva a hierarchiák és asszociációk lehetőségét kapcsolópontokon keresztül adatbázisok hozzáféréséhez. Ebben a jelentésében a multimédia a technológia, tervezés és emberi tényezők ötvözete. [2] Ezek alapján a multimédia fogalmát mindenki számára érthetően így definiálhatjuk: A multimédia az audió, videó, grafikus, 2D (esetleg 3D) animációk, szöveges és numerikus adatok bármely formájának egy egységben való kezelése. Ez az egység magában foglalja az ilyen információk előállítását, tárolását, feldolgozását, továbbítását, megjelenítését és sokszorosítását is. Ma valóban az élet minden terültén előfordulnak multimédiás alkalmazások, az oktatás sem kerülheti el. Fontos egy új kommunikációs és tanulási kultúra elsajátítása a multimédia használatától idegenkedőknek is, mert ennek hiányában nem működik a technológiai alapú tudáselsajátítás és nincs médiakompetencia. [3] A Pannon Egyetem bölcsész (anglisztika-, germanisztika-, magyar-, szabad bölcsészalapszakos) hallgatóinak tantervében szerepel a Multimédia az oktatásban című heti 2 órás gyakorlati jeggyel záruló tantárgy. Amikor a tárgy kidolgozására felkértek, el kellett gondolkoznom mi az az oktatási cél, amit el szeretnék érni. Mi az a tudás, amire egy bölcsész hallgatónak mindenképpen szüksége van a multimédia az oktatásban témakör területén. A cikkben bemutatom mind az oktatási célt, mind a tematikát és az eddigi oktatási tapasztalatokat.

2 2. Oktatási cél A hallgatók megismerkednek a multimédia lehetőségeivel az oktatásban. A gyakorlat keretében elsajátítják az alapvető multimédiás informatikai eszközök, szoftverek használatát. Félév végi gyakorlati beadandó feladatként, pedig saját maguk is csoportmunkában (2 fő) elkészítenek egy-egy kisebb animációt multimédiás eszközökkel. A mai diákok már a digitális társadalomba születnek, ezért nélkülözhetetlen egy tanár számára, hogy ne ismerje a digitális írástudáshoz szükséges modern informatikai eszközöket, lehetőségeket pl. a multimédia területén. Ugyanakkor ezek használatával a diákok jobban motiváltak, ami segíti a tanulásszervezést is. Ezért a félév végéig a technikai ismeretek mellett (animáció készítése Flash és/vagy Director multimédia fejlesztő környezetben) a hallgatók szabadon választott témában elkésztenek egy forgatókönyvet, ami alapján team munkában már multimédiás oktatási anyag készíthető, valamint elkészítenek óravázlatot, hogy a saját jövőbeli órájukon hogyan használnának egy már kész multimédiás oktató anyagot. Végül csoportmunkában (2 fő) elkészítenek egy eszét, ami azon irodalom feldolgozását jelenti, hogy a világban a saját leendő szakmájukban (angol-, német, szabad bölcsész) egy-egy konkrét témában milyen multimédiás oktatási anyagok vannak és azt hogyan használják. Az óra gyakorlati részében a Flash és a Director használatával ismerkednek meg a hallgatók és valóban pár óra gyakorlati képzés után egy kis animációt el tudnak készíteni. Év végére pedig elsajátítják azt a gondolkodásmódot, hogy képesek lesznek együtt gondolkodni egy informatikussal. Így a jövőben részt vehetnek a saját leendő szakmájukban egy team-ben és képesek lesznek a team tagjaként multimédiás digitális tananyagot elkészíteni. 3. Tematika A tematika 14 oktatási hétre készült: 1. hét: Előadás Tantárgykövetelmények ismertetése. A multimédia definíciója és felhasználási területei. 2. hét: Előadás: Hallgatók által készített és professzionális szoftverek bemutatása elemzése, forgatókönyv, óravázlat megbeszélése 3. hét: Előadás Virtuális valóság és alkalmazásai 4. hét: Gyakorlati óra Director fejlesztői környezet megismerése 5. hét: Gyakorlati óra Director fejlesztői környezet megismerése 6. hét: Gyakorlati óra Director fejlesztői környezet segítségével csoportmunkában önállóan animáció készítése 7. hét: Gyakorlati óra Flash fejlesztői környezet megismerése 8. hét: Gyakorlati óra Falsh fejlesztői környezet megismerése 9. hét: Gyakorlati óra Flash fejlesztői környezet segítségével csoportmunkában önállóan animáció készítése 10. hét: Szemináriumi óra Óravázlat, forgatókönyv bemutatatása, megbeszélése

3 11. hét: Szemináriumi óra: Óravázlat, forgatókönyv bemutatása, megbeszélése 12. hét: Szemináriumi óra Hallgatók beszámolói az esszék alapján, kiselőadások 13. hét: Szemináriumi óra Hallgatók beszámolói az esszék alapján, kiselőadások 14. hét: Szemináriumi óra A félévi teljesítmény értékelése. Az utolsó óra gyakorlatilag egy pótóra, amennyiben a félév közben sikerül külföldi előadót meghívni. A vendég előadó angol nyelvű előadása után a többi óra egy héttel hátrébb tolódik. Amennyiben nincs vendég előadó a félév során, akkor egy a félév közbeni aktuális újdonság bemutatása van a félévi teljesítmény értékelése után. 4. A félév során beadandó házi feladatok A félév során a gyakorlati jegyet hat részfeladat értékelése alapján kapják a hallgatók: 1. részfeladat: A 6. oktatási héten, a Director elméleti és gyakorlati órái után ezt a részt bezárólag az órán 2 fős csoportokban önállóan kell elkészíteni egy feladatot (animáció). 2. részfeladat: A 9. oktatási héten, a Flash elméleti és gyakorlati órái után ezt a részt bezárólag az órán 2 fős csoportokban önállóan kell elkészíteni egy feladatot (animáció). 3. és 4. részfeladat: A 10. és 11. oktatási héten a csoportmunkában egy-egy választott témában forgatókönyv és óravázlat készítése és annak bemutatása. 5. részfeladat: Irodalmazás, csoportmunkában egy választott témakör feldolgozása és abból oldalas dolgozat készítése a 12. oktatási hétig. 6. részfeladat: Az 5. részfeladat szóbeli (ppt) előadás alapján való bemutatása a csoportnak. Megajánlott jegyet az kaphat, aki a félév során a fent említett mind a hat feladatát teljesíti. Aki a megajánlott jegyén javítani szeretne, az adott részből az utolsó tanítási héten javíthat. Nem kap aláírást, akinek a megengedettnél több igazolatlan hiányzása van, valamint a félévi beadandó feladatait nem készítette el. Az animáció értékelése akkor ötös, ha az animáció interaktív, azaz egy objektumra kattintva megáll és egy másik objektumra kattintva tovább indul, valamint az animációnak van hangja is akár narrátor szöveg, akár zene. Ha bármely feltétel hiányzik, pl. nem mozog az animáció. nem interaktív, nincs hang, akkor egy-egy jeggyel kevesebb az értékelés. Tipikus animáció pl, az őszi félévben karácsonyi üdvözlet illetve a tavaszi félévben húsvéti üdvözlet készítése, de bármely más szabadon választott témában lehet animációt készíteni. A lényeg, hogy interaktív legyen, azaz várjon a felhasználó beavatkozására és a beavatkozás függvényében történjen valami. Esszék elkészítésére mindenki választhatott a példaként felsorolt témákból: Multimédia / virtuális valóság játékok a német, mint idegen nyelv tanításában Multimédia / virtuális valóság játékok az angol, mint idegen nyelv tanításában A sajátos nevelési igényű tanulók multimédia / virtuális valóság alapú játékokkal való oktatása Interaktív multimédia tanulás didaktikai és pedagógiai kérdései Multimédia a felsőoktatásban Multimédia a távoktatásban Csoportmunka a multimédia / virtuális valóság alapú oktatási anyagok használatánál Közösségi portálok multimédia elemeinek felhasználása az oktatásban De bármely multimédiához, illetve virtuális valósághoz kapcsolatos témát elfogadtam egyeztetés után.

4 5. Tapasztalatok Téves az a nézet, amit műszaki végzettségű munkatársak körében hallani, hogy humán beállítottságú egyének nem képesek műszaki dolgokkal foglalkozni. Az összes bölcsész hallgató, aki felvette a Multimédia az oktatásban című tárgyat képes volt elsajátítani minimális kezdő szinten mind a Director, mind a Flash multimédia fejlesztő környezet használatát. Sőt képesek voltak pár script utasítást is alkalmazni, hogy interaktívvá tegyék az animációkat. Képesek voltak azt a szemléletet elsajátítani, hogy a multimédiás fejlesztések egy forgatókönyvön alapulnak és megértették mit jelent az, hogy amit látunk a színpadon, az egy időpillanat. Mi határozzuk meg a szereplőket, ami lehet kép, felirat, szöveg, hang aláfestő zene, háttérkép, videó stb. Miután megértették a fejlesztő környezet használatát, megértették azt a felelősséget is, ha majd egy fejlesztő csoport tagjai lesznek tudjanak a saját szakmai területükön olyan forgatókönyvet írni, ami didaktikailag is megfelel az adott felhasználói célcsoportnak. A forgatókönyv írása beadandó feladat is ezt a célt szolgálta. Az óravázlat, esszék írása és kiselőadás bemutatása nem jelentett különösebb kihívást a hallgatók számára. Ezen részfeladatok azt a célt szolgálták, hogy a hallgatói csoportnak a választott irodalmak feldolgozása alapján kicsit szélesebb legyen a látóköre, tudja hol keressen pl. az interneten multimédiás tananyagokat. 6. Hallgatók véleménye A félév utolsó óráján egy névtelen kérdőívet töltettem ki a hallgatókkal. Melyben kértem a hallgatók véleményét a tantárgyról. A kérdőív első 8 kérdésére pontszámmal kellett válaszolni, a többi 6 kérdés nyílt kérdés volt, melyben a véleményüket kértem adott kérdés kapcsán. Eddig három kurzus hallgatóinak egy része válaszolt (40 fő). 1. kérdés Megfelelt a tárgy az elvárásaidnak? Teljes mértékben 5 40 Nagy mértékben 4 50 Nem volt elvárásom 3 10 Nem felelt meg 2 - Egyáltalán nem felelt meg 1-2. kérdés: Megérte felvenni? Teljes mértékben 5 70 Nagy mértékben 4 20 Nem volt elvárásom 3 10 Nem felelt meg 2 - Egyáltalán nem érte meg 1-3. kérdés: Ajánlanád másnak a tárgyat? Teljes mértékben 5 40 Nagy mértékben 4 60 Nem volt elvárásom 3 - Nem ajánlanám 2 -

5 Egyáltalán nem ajánlanám 1-4. kérdés: Tetszettek a beadandó feladatok? Teljes mértékben 5 30 Nagy mértékben 4 40 Nem volt elvárásom 3 30 Nem tetszett 2 - Egyáltalán nem tetszett 1-5. kérdés: Többet kellett tanulni, dolgozni, mint más tárgy esetében? Sokkal többet 5 - Többet 4 10 Hasonló 3 70 Kevesebbet 2 20 Sokkal kevesebbet 1-6. kérdés: Szeretnéd, ha lenne folytatása a tárgynak? Nagyon szeretném 5 20 Szeretném 4 40 Nem tudom 3 30 Nem szeretném 2 10 Egyáltalán nem szeretném 1-7. kérdés: Volt már valami előismereted a multimédia területén? Sok tapasztalatom volt 5 - Igen volt 4 60 Láttam már ilyet 3 10 Nem volt 2 20 Elképzelésem sem volt kérdés: Szerinted mennyire fogod tudni hasznosítani a tanultakat a tanulmányaid után? Teljes mértékben 5 - Nagy mértékben 4 70 Nem tudom 3 20 Nem fogom 2 10 Egyáltalán nem fogom 1-9. kérdés: Mi volt a legrosszabb az órán? Különösebben rossz tapasztalatuk / élményük nem volt. Egy hallgató panaszkodott arra, hogy az első órán sok adat szerepelt, illetve egy másik arra, hogy a Flash használata nehezebb volt, mint a Director használata. 10. kérdés: Mi volt a legjobb az órán?

6 Itt elsősorban az animáció készítést írták, illetve, hogy új területtel ismerkedtek meg. De volt olyan válasz is, aki azt emelte ki, hogy nem volt olyan kötött az óra. Ezt vehetjük dicséretnek is, hiszen kialakult egy kötetlen párbeszéd és csapatmunka és nem csak a hagyományos frontális tanítási módszer mellett kellett a diákoknak tanulni. 11. kérdés: Okozott-e nehézséget a beadandó feladat? Itt a válaszadók kb. 70%-nak nem volt problémája, a többieknek általában az animáció készítése okozott nehézséget. 12. kérdés: Mit csinálnál másként, ha most kezdenéd a beadandó feladatot? Volt olyan hallgató, aki azt válaszolta, hogy aktívabb lenne, többet járna órára. Volt, aki azt válaszolta, hogy előbb kezdene hozzá és volt, aki kiemelte, hogy alaposabban utána járna a dolgoknak. De a többség azt válaszolta, hogy nem csinálná másképp. 13. kérdés: Mi legyen még a tárgyban? Talán ez az egyik legfontosabb visszajelzés, hogy mit igényelnének még a hallgatók. Több videót igényelnének, pedig két órán keresztül az órák felében csak videó felvételeket néztünk példaként, hogy a világban máshol hogy használják a multimédiás szoftvereket és virtuális valóság alapú alkalmazásokat az oktatásban és a rehabilitációban. Több csoport foglalkozást és gyakorlati feladatot is igényelt pár hallgató. Viszont ami örvendetes, hogy a hallgatók kb. 30%-a igényelné, ha lenne folytatása a tárgynak szívesen megtanulnák, hogyan kell honlapot szerkeszteni. Ez elgondolkodtató tény, ugyanis egy bölcsész nem várhat arra, hogy majd egy informatikus megszerkessze a honlapját. 14. kérdés: Egyéb megjegyzések: Ehhez a kérdéshez nem fűztek megjegyzést a hallgatók. 7. Összefoglalás Ebben a cikkben bemutattam a bölcsész hallgatóknak tartott Multimédia az oktatásban című tárgy tematikáját és oktatási tapasztalatait. A tárgy keretében a hallgatóknak kialakul egy szemléletük, amivel később képesek lesznek műszaki végzettségű kollégákkal együtt multimédiás tananyagot fejleszteni. Összefoglalásul elmondható, hogy a hallgatók nemcsak, hogy eljárnak az órákra, hanem élvezik, hogy egy számukra új területen sikereket érnek el és képesek saját maguk önállóan animációkat készíteni. Az előadáson bemutatom a legsikeresebb hallgatói munkákat is. References [1] Steinmetz R.: Multimédia Bevezetés és alapok, Springer Hungarica Kiadó Kft., Bp., 1995 [2] MacDonald L.W.:Colour Image Reproduction: The Evolution from Print to Multimedia, SPIE/Europto Conf. On Imaging Sciences and Display Technologies, Berlin, proc. SPIE, Vol. 2949, pp , 1996 [3] Busznyák J., Magyar M., Nagy S., Berke J.: Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatában Egy kísérlet tapasztalati és tanulságai, Jampaper, 1(1), 2006: ARC/2006._I._1.sz..html