Ön mit fogyaszt?- Prevenció a Balaton térségében What do you consume?- Prevention in Lake Balaton Resort Area
|
|
- Gizella Amanda Katonané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Péter Erzsébet 1 Németh Kornél 2 - Weisz Miklós 3 Ön mit fogyaszt?- Prevenció a Balaton térségében What do you consume?- Prevention in Lake Balaton Resort Area dr.peter.erzsebet@gmail.com 1 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi tanársegéd 3 AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, társelnök Összefoglalás A kutatásban bemutatásra került, hogy a vállalati kultúra mely szintjei jellemzőek a balatoni vállalkozásokra. A primer kutatáson belül az egészségtudatosság mellett a fogyasztói kultúra vizsgálatára is sor került. A vizsgálatban központi szerepet kap a prevenció, ahol tanulmányoztuk, hogy országos szinten és a vizsgált térségben a fogyasztási kultúra mennyi testi és lelki feltöltődést adhat. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A munkáltatók emiatt egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést az egészségmegőrzést elősegítő béren kívüli juttatások nyújtása révén is. A tanulmány többek között az élelmiszer-fogyasztási adatokra tér ki, ahol ezen csoportokra kalkulált élelmiszer-készítményeket alapanyagokra átszámítva tartalmazza, valamint figyelembe veszi a vállalkozások béren kívüli jutatásait a szervezeti kultúra három szintjén. A mikro-illetve kisvállalkozások esetén az étkezési hozzájárulások valamint a vállalatai kultúra látható elemei is jobban megmutatkoznak elősegítve ezzel tudatosabb élelmiszervásárlást és a megfelelő energiát biztosító fogyasztási konstrukciót. Ez egybecseng az Európai Unió prevenciós programjaival is, hiszen az Európa 2020 stratégia azt hivatott elérni, hogy az EU olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon, amely előmozdítja a növekedést ennek egyik előfeltétele pedig a lakosság jó egészsége. 1. Bevezetés A turisztikai ágazat konkrétan nem jelenik meg kiemelt jelentőségű fejlesztési területként a fejlesztéspolitikai stratégiákban, az Európai Unió hivatalos dokumentumaiban. Mindazonáltal az európai intézményrendszerben számos bizottság munkájában érdekelt szektor (pl. közlekedés, szállítmányozás, pénzügy, biztosítás, környezet, munkaerő). Közép-Kelet Európa legnagyobb tava a Balaton, amelyet Magyarország legnagyobb vidéki üdülőparadicsoma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) határol le, ahol jelenleg a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat. Ahhoz, hogy a turizmusból származó előnyök fenntarthatóak legyenek, tudatos tervezésre van szükség. Az anyagi szempontok mellett lényeges hosszú távon az önmegvalósítás, az állandóan bővülő művelődési lehetőségek az idelátogatók számára, emellett kultúránk megismertetése és más népek szellemi örökségének tiszteletben tartása. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét, vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolja a helyi lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje. 1 Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 325
2 Az Európai Bizottság számára az egészségtudatosság mely elősegíti az egészségügyi dogozók és a lakosság együttműködését fontos új fogalommá vált. Ha az egészségtudatosság szellemiségét beépítik az uniós egészségügyi stratégiába amely az állampolgár szerepének erősödését hangsúlyozza javulhatnak az ellátórendszer hatékonyságának mutatói és csökkenhetnek az egyébként egyre növekvő terhek. Az Európai Bizottság meghatározta az egészségtudatosság definícióját, ami a következő: Az egészségtudatosság az emberek műveltségéhez kapcsolódó fogalom, ami azt a tudást, motivációt és kompetenciát jelenti, amely alapján eléri, megérti és értékeli az egészségügyi információkat annak érdekében, hogy ítéletet és döntéseket hozzon a mindennapi életben az egészségügyi ellátásokra, betegségmegelőzésre és egészségfejlesztésre vonatkozóan, az életminőség fenntartásának vagy minőségének javítása céljából. Az egészségtudatosságnak három célja van. Közülük az első, hogy az egyén számára érthető és értelmezhető legyen az egészségét befolyásoló információ, a második, hogy páciensek az orvostól kapott információk alapján képesek legyenek jól dönteni, valamint kívánatos lenne, ha a betegek a tudásuk alapján, a gyógyulás szempontjából releváns módszerek közül minden alternatív lehetőséget figyelembe tudnának venni. 2. Alkalmazott módszerek A kutatás célja, hogy feltárja Magyarország egyik legfontosabb turisztikai desztinációjának, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek a sajátosságait A vizsgálat eredményeit meghatározza a munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai, amelyek számos módon befolyásolják az egészségi állapotunkat. Így az egészségfejlesztés és egyben az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere a munkahely. A munkahelyi egészségfejlesztés egyértelműen kifizetődő tevékenység, hiszen a hasznából a munkáltató, a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül. A szekunder adatok feldolgozása során vizsgáltam, hogy az egészségtudatosság mennyire mutatkozik meg mindennapi fogyasztói szokásainkban. Bemutatásra kerültek a szakirodalomban a vállalati kultúra szintjei és azok kapcsolata a vizsgált vállalkozásokkal. Az empirikus vizsgálat két nagy részre bontható egy fogyasztói és egy vállalkozói kérdőív eredményeire támaszkodik. A primer kutatáson belül az egészségtudatosság mellett a fogyasztói kultúra vizsgálatára Egy keresleti, és kínálati oldal elemzésen keresztül szerettem volna rávilágítani. A kereslet oldali kvantitatív felmérés alapsokaságát az üdülőkörzet január 1-én kiadott népességi adatai szolgáltatták. Ebből a mintasokaság 500 fő, amelynek 47%-a férfi és 53%-a nő volt. A felmérés nemenkénti és életkor alapján volt reprezentatív. A mintába kerülés során a véletlen kiválasztás módszerét választottuk. A másik vállalkozókra vonatkozó kvantitatív vizsgálat során is egy kérdőíves felmérés készült, hogy a munkáltató nézőpontjából választ kaptam arra, hogy az egészségtudatosság mennyire része a vállalati kultúrának. Az empirikus kutatás során az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatta. Az elemzés során a szisztematikus mintavétel módszerét választottam, melynek lényege, hogy a KSH vállalkozói címlista minden n-edik egységét beválasztjuk a mintasokaságba (ez esetben minden 15.), miután véletlenszerűen meghatároztam a sorozat kiinduló pontját. Az összefüggés vizsgálatokhoz korrelációszámítást végeztünk a Pearson-féle korrelációs együtthatóval, amely értéke (jele: r) -1 és +1 között mozoghat. Abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja. Minél erősebb a két változó kapcsolata, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik 1- hez. 3. Eredmények A 2013 és 2015 között megkérdezett lakosság 69,1%-a nem elégedett az állami egészségügyi ellátó rendszerrel, ami többek közt annak tudható be, hogy betegen az ember érzékenyebb és több odafigyelést igényel, amit a kevésbé támogatott, alacsony szakember létszámmal működő állami szféra nem mindig tud megadni. A túl hosszú várakozási időre panaszkodnak a legtöbb esetben, de az egészségügyben dolgozók szakértelmével az emberek elégedettek. Többen panaszkodtak a paraszolvenciára is az állami rendszerben, ők inkább a magánszférát preferálják, mert úgy érzik, itt a pénzükért több figyelmet kapnak. Problémát jelent, hogy sokan azt gondolják, hogy az állami szféra fenntartható kizárólag a járulékokból is (45,3%), egyéni befizetésekből 27,5%. 326
3 Egy másik kérdésben az adók és járulékok hatásait mértük fel az egészségügyi ellátó rendszerben és a lakosság 54,4%-a gondolja úgy, hogy ezekkel teljesen fenntartható az állami szféra. 61%-uk, ha érzékelné, hogy a rendszer, ezáltal javulna kiegészítő egészségügyi biztosítást is hajlandó lenne kötni. Egyaránt igénybe veszi az állami, illetve a magán szféra szolgáltatásait is a megkérdezettek 43,3%-a, míg kizárólag az állami rendeléseket látogatja 38,8%-uk, és kifejezetten a magán szakrendelést 17,8%-uk. A magánrendelésre maximálisan 2000 Ft-ot(1 Euro=310 Ft) szán a megkérdezettek 12,3%-a, Ft közötti összeget 26,4%- uk, Ft között 27,2% és e feletti összeget is kiadnának azok, akiknek fontos, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljanak problémáik felé a szakemberek egy magánrendelés keretein belül. A legtöbben, ha úgy érzik az emberek, hogy betegek, szakorvoshoz fordulnak (54,7%). Saját maguk kezelik a problémát vagy családtagtól kérnek segítséget (31,7%), 6%-uk alternatív gyógymódot választ (természetgyógyász, csontkovács, 4,5%-uk pedig gyógyszerészétől kér tanácsot. Az esetek többségében (több mint 88%-ban) jól tájékozottak arról, hogy mely szakember tud segíteni problémájuk kapcsán. A magánúton igénybe vett szolgáltatások esetén a figyelmünket arra összpontosítottuk, hogy milyen gyakorisággal veszik igénybe a szakrendeléseket. A legtöbben a fogászati, szemészeti, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, illetve fülorr gégészeti rendeléseket veszik igénybe alkalmanként vagy kizárólag. Főként kényesebb területeket érintő bizalmi megfontolásból. Sajnos az egészségpropaganda ellenére az onkológiai szűrővizsgálatot az emberek 90,2%-a nem veszi igénybe, ahogy 80% feletti értéket mutat a kardiológiai, ortopédiai, urológiai, pulmonológiai, reumatológiai, neurológiai, pszichiátriai szűrés is. A dietetikust is szinte kizárólag már valamely betegségben szenvedők keresik meg. Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás vizsgálatával egy keresleti és kínálati oldal elemzésen keresztül szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire nyitottak a fogyasztók a prevencióra és az elmúlt években hogyan változtak meg étkezési szokásaik országosan és Zala megyében. Egészségközpontú munkaszervezéssel nagy hangsúlyt fektetnek ma már a vállalatok a prevencióra, a munkatársak jó fizikai és mentális egészségi állapotának megőrzésére, mivel ezáltal hatékonyabbá válhat a munkavégzés. Az eredmények szerint minél kisebb egy vállalkozás, annál családiasabb a hangulat, annál inkább ismeri a munkáltató a munkavállalók igényeit és problémáit, ezért fontosnak tartja a megfelelő béren kívüli juttatások nyújtását (munkahelyi étkeztetés stb.). Fontos az egymásra történő odafigyelés, ami egy nagyobb multinacionális cégnél is jelentkezik, de ott ez leginkább az előírásoknak való megfelelésre vezethető vissza. A vállalati kultúrán belül ez a premisszák szintjén jelenik meg, mivel az egység megerősítését a jobb közérzet kialakítását ezáltal a hatékonyabb munkavégzést célozza meg a primer prevenció révén. Azonban előfordul, hogy a kafetéria egyes esetekben bérhelyettesítő eszköz, az egészségtudatosabb táplálkozásra nincs közvetett hatása, ezt leginkább az élelmiszertrendek és a fogyasztók jövedelemszintje határozza meg. Jelen tanulmányban méretkategóriánként és vállalkozási formánként vizsgáljuk, hogy milyen különbség van az egészségmegtartó szemléletben, s ennek kapcsán mekkora támogatást élvezhetnek a munkavállalók. A vizsgálat eredményeit meghatározza a munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai, amelyek számos módon befolyásolják az egészségi állapotunkat. A munkahelyi egészségfejlesztés egyértelműen kifizetődő tevékenység, hiszen a hasznából a munkáltató, a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A munkáltatók emiatt egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést az egészségmegőrzést elősegítő béren kívüli juttatások nyújtása révén is. A vizsgálatban az elkészített speciális egészségtudatossági szegmentációval - életmód tekintetében- jól elkülöníthető csoportokat azonosítottunk, azonban közös jellemző, hogy a primer prevenció amelybe bele tartozik az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás is elhanyagolható mértékben jelenik meg a célcsoport mindennapjaiban. Annak ellenére, hogy a marhahús előállításnak Magyarországon ökológiai adottságainál fogva évszázados hagyományai vannak, a marhahúsfogyasztás sohasem volt jelentős. A hagyományos magyar konyha a sertés- és a baromfihúst részesíti előnyben, ami többek között a megfelelő ár/érték aránnyal és a történelmi múlttal (pl.: török uralommal) magyarázható. Hipotézisünk szerint a mikro - illetve kisvállalkozások esetén az étkezési hozzájárulások valamint a vállalatai kultúra látható elemei is jobban megmutatkoznak elősegítve ezzel az egészségtudatosabb élelmiszerfogyasztást Zala megyében. A tanulmány többek között az élelmiszer-fogyasztási adatokra tér ki, ahol ezen csoportokra kalkulált 327
4 élelmiszer-készítményeket alapanyagokra átszámítva tartalmazza, valamint figyelembe veszi a vállalkozások béren kívüli jutatásait a szervezeti kultúra három szintjén. A mikro- illetve kisvállalkozások esetén az étkezési hozzájárulások valamint a vállalatai kultúra látható elemei is jobban megmutatkoznak elősegítve ezzel tudatosabb élelmiszervásárlást. A kutatásba bevont vállalkozások a kafetéria, illetve a béren kívüli juttatások (étkezési hozzájárulás) tekintetében példaértékűek a vizsgált térségben, megelőzve a multinacionális cégeket, valamint a forráshiánnyal küzdő állami fenntartású szervezeteket. Ennek révén a vállalati kultúrába beépítik a megbecsülés ezen formáját, és ezáltal hosszú távon jövedelmezőbb munkahelyet teremtve. A vállalati kultúra látható elemei mellett a mikro- és kisvállalkozások esetén a kultúra középső szintje - szervezeti értékek és ideológiák-, valamint harmadik szinten - az alapfeltevések, premisszák- szintjén is megmutatkoznak. Fontos, hogy az intézményi kultúra segítse az egészségtudatos fogyasztást, mivel gyermekeinket a szülői szemlélet átformálásával taníthatjuk meg a tudatos vásárlásra. A vállalkozások közvetett módon befolyásolják az egészségtudatosabb fogyasztást a szervezeti kultúra révén. Ezért a prevenciós lépések, akármilyen csekély intézkedésnek tűnnek is hosszútávon szemléletformáló hatással bírnak a prevenciós szemléletben, amelyre a munkáltatóknak nagy befolyása lehet. Az étkezéshez kapcsolódó divatirányzatok, a marketing és az élelmiszer árak is nagymértékben befolyásolják a fogyasztói szokásokat. Az egészségtudatos élelmiszerfogyasztás nem csak lokális, de globális szinten is jó befektetetés az állam és a magánszféra számára egyaránt, amely hosszú távon elősegíti a gazdaság élénkítését. A munkahelyi környezet nem hagyható figyelmen kívül az egészség vizsgálata során, hiszen mindennapjaink jelentős részét ott töltjük. Ezért kiemelten fontos a káros hatások kiszűrése mind a testi, mind az idegrendszeri és lelki vonatkozásban, valamint a munkavégzéssel és munkakörnyezettel kapcsolatos fizikai és pszichés terhelés csökkenése (Péter et al., 2014). A szakértők többsége egyetért abban, hogy az egészségmegőrzésnek két alapvető típusa van: az egyéni és a közösségi. Az egyéni az egyes ember egészségi állapotának közvetlen javítását célozza, amelynek érdekében az egyénnek változtatnia kell viselkedésén, életmódján, környezetének az egészségére ható elemein. Az egyéni szintű megközelítés szorosan kapcsolódik a klinikai beavatkozás, a tanácsadás, a közvetlen nevelés hagyományaihoz. A közösségi megközelítés elsősorban az egészség gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai feltételeinek javítására irányul, tehát a klasszikus közegészségügy, a társadalom - orvostan hagyományaira épül (Péter, 2105). A magatartási és a motivációs tényezőkre is befolyással lehet a vállalati kultúra, és ez esetben az sem mellékes, hogy hogyan épül fel az egészségügyi ellátó rendszer, amely szolgáltatásai révén befolyásolhatja jó közérzetünk megtartását. Ha a hazai prevenciós programokat és projekteket vesszük górcső alá, láthatjuk, hogy ma Magyarországon nincs megfelelő prevenciós stratégia. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy sem a szervezeti keret, sem a finanszírozási háttér nincs hozzárendelve a fontos célhoz: a felelősség számos szervezet és testület között oszlik meg; nincsenek világos, megalapozott prioritások; nem meghatározottak a források. Sokan a prevencióban látják az egészségügy finanszírozási problémáinak egyik megoldási lehetőségét. Paradox módon, minél eredményesebben növeli egy beavatkozás a várható élettartamot, annál jobban növeli a teljes élethosszra jutó egészségügyi kiadásokat Azonban az egészséges embereknek magasabb a jövedelemtermelő képességük és a megtakarítási rátájuk. Így a társadalmak számára alapvető célkitűzés kell, hogy legyen a megnyert egészséges életévek kapitalizációja, azaz az aktív életkor kitolása. Ez nemcsak a nyugdíjkorhatár emelésével, hanem az idősek egyéb társadalmilag aktív szerepének erősítésével is megvalósulhat. Az államháztartás által finanszírozott megelőzési programokat (46,1 milliárd Ft) követően a legnagyobb súlya a vállalati programok prevenciós kiadásainak van. A vállalati programok 26,8 milliárd Ft-os összege után a központi kormányzati programok (24,2 milliárd Ft), majd a kötelező egészségbiztosítás (18,7 milliárd Ft) következnek. A megelőzésre fordított magánkiadások (36,4 milliárd Ft) mutatják, hogy a munkavállalók és lakosság is nagy szerepet tulajdonít a prevenciónak Az egészségügyben végzett teljesítményértékelés azért nehéz feladat, mert a fogyasztók által végzett értékelés nem ad reális képet az egészségügyi rendszer által termelt társadalmi haszonról, amely összetett és sokrétű. A teljesítményértékelési rendszer sikeres kialakításának több feltétele is van. Az első, hogy megfelelő szintű 328
5 egészségpolitikai támogatottsággal rendelkezzen; a második, hogy a tevékenység intézményesen beágyazott legyen; miközben az eredmények rendszeresen és átláthatóan publikálhatóak legyenek. A peremfeltételek között napjainkban legtöbbször a globalizációt és az információs technológiák térhódítását említik elsősorban, ezek olyan új kihívások, amelyeknek csak a motivált, képzett és egészséges munkavállaló tud megfelelni. Változott az emberek munkához való hozzáállása is. A legtöbb ember ma már a munkát nem kizárólag a jövedelem forrásának tekinti, hanem figyelembe veszi azt is, hogy a munkahelyen szociális kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek befolyásolják az önismeretet, az öntudatot és az identitást. A munkahely tehát nagymértékben befolyásolja egészségünket és jólétünket, ahogy egy térség versenyképességét, valamint az életszínvonal és az egészségi állapot közötti kapcsolatot több tényező is befolyásolhatja. Minél fejlettebb egy térség (magasabb az ott lakók által fizetett adó mértéke, ebből következően magasabb a jövedelme), annál kisebb a daganatos, a keringési és emésztőszervi okok miatti elhalálozás valószínűsége. 4. Következtetések, javaslatok A munkáltatókra és a munkavállalókra is súlyos gazdasági terhek nehezednek a tőkehiány, a munkanélküliség fenyegetése, a kényszerűen magas társadalombiztosítási és adóterhek miatt. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya akár betegség, akár baleset következményeként egzisztenciális válságba sodorhatja a munkavállalót. Bizonytalanná válhat a munkahelye, akár el is veszítheti. Valamilyen betegség megléte vagy a koncentráció nélkül végzett munka ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A munkáltatók emiatt egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést a worksite wellness, valamint az egészségmegőrzést elősegítő béren kívüli juttatások nyújtása révén. A megkérdezettek többsége szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ha hozzájárulna plusz biztosítás kötésével az állami egészségügyi ellátó rendszer egészségéhez, akkor betegként jobb ellátásban részesülne. A többség nem elégedett a hosszú várakozási idő miatt, valamint a munkakörülményeikkel, és az elégedetlen egészségügyi dolgozók sem tudnak mindig a rendelkezésükre állni megfelelő empátiával, így 14%-uk határozottan ellenzi, 32,8%-uk kételkedik a sikerességben. A kutatásból azonban az is kiderült, hogy akik elégedettek ők sem preferálnák jobban az állami szférában való tőkeinjekciót, inkább magán úton veszik igénybe a szolgáltatásokat. Mindkét táborról elmondható azonban, hogy az egészségügyi dolgozók szakmai felkészültségét elismerik, hiszen magán úton is az ő segítségüket veszik igénybe, ott azonban több odafigyelést kapnak és megfelelő ár/érték arányúnak tartják az ellátás színvonalát is. A szignifikancia szint a vizsgálat során 0,0000 értéket képviselt. Államháztartás által finanszírozott megelőzési programok (46,1 milliárd Ft-ot) tettek ki a 2012-es esztendőben, amelyből számottevő rész képviseltek a vállalati programok prevenciós kiadásai is (26,8 milliárd Ft). A megkérdezettek az állami ellátáson belül a megfelelő ár/érték arányt emelték ki (52%), a megszokás a háziorvost, illetve szakorvost illetően (68%), valamint anyagi helyzetükkel indokolták ennek a szolgáltatásnak az igénybevételét (57,4%) (1. ábra). A magán egészségügyi ellátó rendszer előnyeinek tekintik a figyelmességet (70,4%), a rövid várakozási időt (78,1%), a rendelkezésre állás rugalmasságát (67,5%). Az alternatív gyógyászat esetén az egyéb kategórián belül, a bioenergetikát, homeopátiát és a gyógyító masszázst említették meg. A térség egészségügyi intézmények (kórházak) többségében lehetőség van új kezelések kipróbálására a megvalósult technikai fejlesztésnek, illetve a tudományos tevékenység támogatásának köszönhetően. Az interjúalanyok tiszta, egészséges munkakörnyezetről számoltak be, azonban a legtöbben megterhelőnek tartják a munkabeosztást. A szakképzett munkaerő alulfizetett, emiatt szakemberhiány alakult ki egyes intézményekben, mivel a szakmai megbecsülés hiánya presztízs csökkenéssel párosult. A beteg utak szervezésének nehézségei miatt az adminisztrációra vonatkozó előírások és az időhiány tehetők felelőssé. Magánpraxis esetén kiemelték a jobb megélhetési lehetőség megteremtését, mint pozitívumot. Ez egy bizalmon alapuló rendszer, ahol a szakmaiság változatlan, a betegek számára a várakozási idő rövidül. A legtöbb magánintézményben kiváló a technikai felszereltség, több idő jut a páciensekre nyugodtabb körülmények között, ami hosszútávon megtérülő befektetés a beteg és a szolgáltató számára egyaránt. 329
6 A balatoni lakosság véleménye szerint 87,1%-ban jövedelemarányosan járulnak hozzá az egészségügyi ellátó rendszerhez. Az állami rendszerrel a legtöbben a hosszú várakozási idő és a türelmetlen bánásmód miatt elégedetlenek. Úgy érzik, a magánszférán belül több időt szentelnek a szakemberek a problémáikra. Az állami rendszer meglehetősen alulfinanszírozott és gyakran még a fontos beavatkozásokat is kénytelenek anyagi megfontolásokból későbbre halasztani. Az orvosok, ápolók szakértelmével azonban a kutatás alanyai elégedettek. A primer prevenció kevésbé elterjedt, mint a szekunder és a tercier. A szolgáltatók szerencsésebbnek tartanák az állami finanszírozás jobb leosztását, esetleg magántőke bevonását. Jelenleg a magánpraxis jelent megoldást a gyorsabb beteg utak kezelésére. Szakmai humánerőforrás hiánya nem pusztán anyagi okokkal, hanem a belső motiváció hiányával is magyarázható. Ami komoly problémát okozhat a jövőben, hogy az egészségügyi szakemberek problémát látnak az állami ellátó rendszerben, a szakmai és anyagi megbecsülés hiánya miatt akár pályaelhagyásra, pályamódosításra vagy külföldi munkavállalásra kényszerülnek. A fentiek miatt a vizsgálatban központi szerepet kap a prevenció, ahol tanulmányoztuk, hogy országos szinten és a vizsgált térségben a fogyasztási kultúra mennyi testi és lelki feltöltődést adhat. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A munkáltatók emiatt egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést az egészségmegőrzést elősegítő béren kívüli juttatások nyújtása révén is. Fontos az egymásra történő odafigyelés, ami egy nagyobb multinacionális cégnél is jelentkezik, de ott ez leginkább az előírásoknak való megfelelésre vezethető vissza. A vállalati kultúrán belül ez a premisszák szintjén jelenik meg, mivel az egység megerősítését a jobb közérzet kialakítását ezáltal a hatékonyabb munkavégzést célozza meg a primer prevenció révén. Azonban előfordul, hogy a kafetéria egyes esetekben bérhelyettesítő eszköz, az egészségtudatosabb táplálkozásra nincs közvetett hatása, ezt leginkább az élelmiszertrendek és a fogyasztók jövedelemszintje határozza meg. Irodalomjegyzék Péter E. (2015): Healthy healthcare system at Lake Balaton Is healthy improvement or health improvement the solution for the Hungarian resort area?, LAP LAMBERT Academic Publishing, ISBN Péter E.- Kaszás N.- Németh K. (2014): The role of health-conscious decisions in food consumption, Deturope, The Central European Journal of Regional Development and Tourism Volume 6, Issue 1, 2014, ISSN: ) pp
Egészséges a magyar egészségügy?- Kínálati és keresleti oldal elemzés értékelés
Egészséges a magyar egészségügy?- Kínálati és keresleti oldal elemzés értékelés Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz 2014. Augusztus 28. Hazai egészségi állapot jellemzők O Relatíve alacsony
RészletesebbenZempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának
RészletesebbenÉrdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma
Érdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Pannon Tudományos Napok 2010. Október 13. Módszertan Helyszín: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
Részletesebben1Péter Erzsébet. Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens
1Péter Erzsébet Az egészségmenedzsment hatékonysága - avagy az egészségipar kibontakozása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben The efficiency of health management, i.e. the development of the health industry
RészletesebbenDr. Péter Erzsébet. Az egészséges munkavállaló, mint megtérülő beruházás a vállalati kultúra szintjein
Dr. Péter Erzsébet 1 Az egészséges munkavállaló, mint megtérülő beruházás a vállalati kultúra szintjein dr.peter.erzsebet@gmail.com Pannon Egyetem Nagykanizsai kampusz, egyetemi docens Egészségközpontú
RészletesebbenFogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
RészletesebbenMegőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában
Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése
RészletesebbenMit, merre, mennyiért?- Állami- és magán egészségügyi ellátás értékelése Zala megyében
PÉTER Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Mit, merre, mennyiért?- Állami- és magán egészségügyi ellátás értékelése Zala megyében Bevezetés A magyarországi humán egészségügyi magán szolgáltatók
RészletesebbenMiskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért
Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016
RészletesebbenTÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.
TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenVersenyképesség és egészségnyereség
Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenMAGYARORSZÁG CIGÁNY LAKOSSÁGÁNAK FOGAZATI ÁLLAPOTA
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi MAGYARORSZÁG
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenOsztozni a sikerekben vezetői juttatások
Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com
RészletesebbenUniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok. Szeged, 2011. április 27-28.
Uniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok Szeged, 2011. április 27-28. HUMÁNERŐFORRÁS MEGBECSÜLÉS, MINT A KÓRHÁZ JÖVŐKÉP PROGRAMJÁNAK RÉSZE A humán erőforrás megléte és minősége
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenKraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenDr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu
Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás
RészletesebbenMenő Menza az Irinyi János Középiskoláért Alapítvány szervezésében (EFOP )
Menő Menza az Irinyi János Középiskoláért Alapítvány szervezésében (EFOP-1.8.5-17-2017-00273) Sajtóközlemény Az Irinyi János Középiskoláért Alapítvány húszmillió forint összegű, 100 %-os európai unióstámogatásban
RészletesebbenFÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG
FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
RészletesebbenÚton és útközben az orvosegyetemek tapasztalatai a külföldi betegek ellátásában. Gál János általános és klinikai rektorhelyettes Semmelweis Egyetem
Úton és útközben az orvosegyetemek tapasztalatai a külföldi betegek ellátásában Gál János általános és klinikai rektorhelyettes Semmelweis Egyetem Egészségturizmus - fogalma: olyan turizmusforma, melynek
RészletesebbenA BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR
BATUKI (BALATONI TURISZTIKAI KUTATÓINTÉZET) SZAKMAI KONFERENCIA VESZPRÉM, 2018. NOV. 13. Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR BANÁSZ ZSUZSANNA FEHÉR
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenSAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénz nagysága
SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenPályázatok - lehetőségek
Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,
RészletesebbenBETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS
BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenAlkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenMagyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond
Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk
Részletesebbenegészségbiztosítás Lehetőségek és megoldások FESZ Kongresszus, Visegrád
Üzletibaleset-, egészségbiztosítás Lehetőségek és megoldások Témák Kihívások az egészségügyben és a szükséges/lehetséges válaszok Egészségre fordított költségek és a források Üzleti egészségbiztosítás
RészletesebbenDigitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform
Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenA KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenTuristatípusok és a fogadóközösség jellemzői
Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői 2018. 10.04 A tipológiákat megalapozó gondolatok Minden turista más és más motivációs bázis; Eltérőek a szocio-ökonómiai jegyei; különböző módon és intenzitással
RészletesebbenExport húzza a gazdaságot
Export húzza a gazdaságot - vállalati elvárások Gödri István Bosch Rexroth Pneumatika kft 1 A nagy kép amit most látunk Elvárások vállalati szinten Globális kihívások rövid és közép távon 2 3 Export húzza
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenFogászati ellátás november
Fogászati ellátás 214. november 17-21. Kiosztott ill. kitöltött kérdőívek aránya db 2 2 194 19 176 15 15 126 1 1 1 5 51 38 38 46 kiosztott kitöltött Miért jár ebbe a rendelőbe? 7 6 5 4 3 2 1 MÁV dolgozó
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenAz emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában
Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenA civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén
A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén Kovács Ildikó dietetikus Szívbarát program Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest,
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenFEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.
FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. Nemzetközi és Térségi kihívások nemzetközi gazdasági válság hatásai globális pénzügyi
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenRegionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?
Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb
RészletesebbenNépegészségügyi Program
Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenCIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA
CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az
RészletesebbenHelyettesítő termékek a tej esetében
Helyettesítő termékek a tej esetében Pavelka Vivien III. évfolyam, Pénzügy számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konzulens: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi
RészletesebbenA kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenRegionális politika megjelenése. Urbanizációs problémák. Marketing tudomány területfejlesztési adaptálódása
1970-es évek nehézipari válság Válásterületek megjelenése Gazdasági szerkezetváltás KKV szektor felemelkedés Posztfordizmus Tudás intenzív iparágak felfutása Tercializálódás Globalizáció Globális verseny,
RészletesebbenBeke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.
Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenP R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N
P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N G O N D O S K O D Á S É S P R O F E S S Z I O N A L I Z M U S A Kútvölgyi Klinikai Tömb neve szorosan összekapcsolódik
RészletesebbenKulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés Sárospatakon TOP
A helyi felhívás címe: Közösségi akciók megvalósítása kulturális jelentőségű köztéri alkotásokhoz kapcsolódóan (P4) A helyi felhívás kódszáma: TOP-7.1.1-16-H-083-4 - Egyesület egyéb formái (GFO 52) - Egyházi
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a
RészletesebbenA magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei
Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenTÁMOP pályázatok szakmai megalapozása
TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,
RészletesebbenGazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi
RészletesebbenAz Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei
Az Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei Óvodánkban a 2000-ben megkezdett minőség biztosítási program bevezetése óta rendszeresen, 2-3 évenként mérjük a szülők
RészletesebbenEurópában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.
A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi
Részletesebben1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.
o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
Részletesebben