Egészséges a magyar egészségügy?- Kínálati és keresleti oldal elemzés értékelés

Átírás

1 Egészséges a magyar egészségügy?- Kínálati és keresleti oldal elemzés értékelés Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Augusztus 28.

2 Hazai egészségi állapot jellemzők O Relatíve alacsony várható átlagos élettartam O Mortalitási ráta tartósan magas szintje az alacsony átlagéletkor és az alacsony várható átlagos élettartam ellenére O Kiemelkedő mortalitási arányok O Szív- és érrendszeri betegségek miatt O Daganatos megbetegedések miatt

3 O Emésztőrendszeri megbetegedések miatt O Erőszakos okú halálozások miatt O Középkorú férfiak magas halandósága O Kedvezőtlen morbiditási viszonyok, rövidebb egészségben megélt élet O Számottevő lemaradás az európai országok többségétől Forrás: LAMPEK, PTN, 2013

4 Egészséges életstílus I. - TESTEDZÉS fiatalabb és magasabb iskolai végzettségű korcsoportoknál némi javulás - DOHÁNYZÁS csökkenés: legfiatalabb és legidősebb nők körében és a fiatalabb magas iskolázottságú férfiak közt - ALKOHOLFOGYASZTÁS A: szélsőséges K: gyakran ivók M: mértékletes ivók

5 Egészséges életstílus II. - KIMERÜLTSÉG 1988: alacsony iskolai végzettségűek 2003: alacsony és közepes iskolai végzettségűek 2011: mindhárom iskolai végzettségű csoportban nőtt - TESTSÚLY A: túlsúlyos, kövér K: túlsúlyos M: normál testsúly - PREVENTÍV CÉLÚ ORVOSHOZFORDULÁS magas iskolai végzettségűek közt a leggyakoribb

6 Módszertan Kvalitatív felmérés: - Elit kutatás (gyógyászattal foglalkozó szakemberek, orvosok, fizikoterapeuták, természetgyógyászok) - 70 fővel készített strukturált mélyinterjú, amelyből 62 volt értékelhető - A lekérdezés helye: Zala megye

7 Kvantitatív felmérés I. A fogyasztói felmérés reprezentatív korösszetétel és nemek szerint Zala megyében - Mintasokaság: 500 fő - Összefüggés vizsgálatok: Kereszttábla elemzés Kvantitatív felmérés II. - A felmérés során a szisztematikus mintavétel módszerét választottam (minden 15. elem). - Személyesen 300 vállalkozót kerestem fel, akik közül 198 személy adott értékelhető választ - A mintasokaság méretkategóriák, valamint az állami és magán szektorhoz való besorolás alapján volt reprezentatív.

8 O A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

9 Egy egészséges ember napi táplálkozás piramisának felépítése

10 Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás %-os változása Magyarországon közötti időszakban 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% -5,00% -10,00% -15,00% -20,00% -25,00% változás között %-ban

11 Húsfogyasztás megoszlása Magyarországon 2011-ben 44% Baromfihús 44% Sertéshús 5% Marha- és borjúhús 3% Egyéb hús 4% Belsőség 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

12 Kvantitatív eredmények értékelése- Egészségügyi ellátás A megkérdezettek véleménye az állami egészségügyi ellátó rendszer finanszírozhatóságáról A magyar állami egészségügyi ellátó rendszerrel való elégedettség Nem tudom; 20,7% Adókból; 3,1% Egyéb; 3,4% Igen; 30,9% Járulékokból; 45,3% Nem; 69,1% Egyéni befizetésekből; 27,5%

13 Hipotézis: A magyar állami egészségügyi ellátó rendszerrel való elégedettség összefügg az önkéntes kiegészítő biztosítás kötésével Önkéntes kiegészítő egészségügyi biztosítás kötése határozottan ellenzi kételkedik a sikerességében szolgáltatás függvényében támogatja mindenképpen támogatja Ellátó rendszerrel való elégedettség nem elégedett elégedett 14% 32,8% 16,6% 8,2% 7,8% 8,2% 6,8% 5,6% Szignifikancia szint: 0,002

14 Az egészségügyi ellátási formák preferálása a lekérdezettek körében Magán úton igénybe vett szakrendelések a mintasokaság esetén 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0%100,0%120,0% Fogászati 20,9% Szemészeti 49,6% Bőrgyógyászati 61,3% Kardiológiai 84,0% Mindkettőt igénybe veszem; 43,4% Állami; 38,8% Ortopédia Nőgyógyászati 82,0% 60,1% Urológiai Füll-orr gégészeti Pulmonológiai 83,1% 69,6% 81,7% Kizárólag Alkalmanként Egyáltalán nem Magán; 17,8% Onkológiai Reumatológiai Belgyógyászati Neurológiai Pszichiátriai Dietetikus Egyéb 90,2% 83,1% 76,9% 87,4% 88,9% 89,6% 93,9%

15 Az állami egészségügyi ellátással való elégedettség 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 3,69 3,40 3,38 3,28 3,40 3,24 3,32 3,31 3,03 3,05 3,17 3,17 3,27 3,30 3,24 3,18 3,09 2,58

16 Az ellátási formák közül előnybe részesített alternatívák 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Bizalom 25,4% 67,8% 6,8% Figyelmesség 21,8% 70,4% 7,8% Megfelelő ár/érték arány 52,0% 39,6% 8,3% Rövid várakozási idő 12,8% 78,1% 9,1% Közérthető tájékoztatás 29,9% 60,3% 9,8% Szakmai felkészültség 34,4% 58,5% 7,1% Megszokás 68,0% 29,7% 2,3% Állami Orvos személye Környezet 28,3% 29,6% 64,2% 61,6% 7,5% 8,8% Magán Alternatív Megfelelő higiénia 29,4% 61,4% 9,2% A rendelkezésre állás rugalmassága 20,8% 67,5% 11,7% Anyagi helyzet 57,4% 36,0% 6,5% Kiszolgáló személyzet 29,7% 61,9% 8,4% Diszkréció 28,2% 65,5% 6,3% Egyéb 20,0% 65,0% 15,0%

17 Kvalitatív eredmények értékelése Állami praxis értékelése - Kielégítő, helyenként jó felszereltség - Pályakezdők motiválása ösztöndíjrendszerrel - Belső motiváltság csökkenése - Önkormányzati támogatás - Pályázati forráslehetőségek - Képzett humánerőforrás hiánya

18 Állami praxis értékelése II. - Túlzott adminisztráció - Kevesebb idő jut a betegekre - Hosszú várakozási idő ( az irányított - beutalási rend nem mindig veszi figyelembe a beteg állapotát) Költséges a beteg számára (TB) Költséges az állam számára (elegendő finanszírozás rossz elosztással) Magántőke bevonásának szükségessége Paraszolvencia

19 Elégedettség néhány példája O Lehetőség van új Elégedetlenség néhány példája O Megterhelő kezelések kipróbálására O Technikai fejlesztések O Tudományos tevékenység támogatása O Egyéb továbbképzés O Tiszta, egészséges munkakörnyezet O O O O O O munkabeosztás Alulfizetett szakképzett munkaerő Szakemberhiány Szakmai megbecsülés hiánya Presztízs csökkenés Betegutak szervezésének nehézségei Időhiány

20 Magánpraxis értékelés O Jobb megélhetési lehetőség O O O O O O O megteremtése Bizalmon alapuló rendszer A szakmaiság változatlan Várakozási idő rövidül Kiváló technikai felszereltség Több idő jut a páciensekre Nyugodtabb körülmények Hosszú távon megtérülő befektetés a beteg és a szolgáltató számára egyaránt

21 Vállalati kultúrára jellemző adatok, 2013 A felsővezető a kizárólagos döntéshozó A dolgozók nagyfokú önállósággal végzik Az egymás iránt érzett bizalom erős a A szervezet tagjai vállalkozó szelleműek Új feladatok, lehetőségek felkutatása Jelentős a feladatorientáltság a szervezeten Az intézmény gyorsan képes reagálni a piaci A vezetők meghallgatják és figyelembe veszik Munkafolyamat szabályozottságának Jó belső kommunikáció Egyéb kafetérián kívüli juttatások (pl.: Kafetéria nyújtása a kollégáknak Munkatársak egészségmegőrzése Közösségi élet (jó légkör) megteremtése Az intézményi tradíciók ápolása Az alkalmazottak kötött öltözködési szabályai Szakmai nyelvezet alkalmazása 5,55 5,69 5,44 5,39 5,48 5,60 5,18 5,54 5,30 5,56 3,18 3,15 5,19 5,43 4,22 3,95 4,87

22 A vállalkozások méretkategóriája és a béren kívüli juttatások összehasonlítása kedvezményes ingyenes kedvezményes ingyenes csapatnyaralási étkezés étkezés sportolás sportolás építés hozzájárulás mikro vállalkozás kisvállalkozás közepes vállalkozás nagyvállalat

23 A vállalkozások méretkategóriája és a védőoltások támogatásának együttmozgása mikro vállalkozás kisvállalkozás közepes vállalkozás nagyvállalat igen, ha a munkavégzéshez előírt igen, influenza ellen támogatnám, de anyagi okok miatt nem

24 Következtetések O A zalai fogyasztók véleménye szerint a lakosság 87,1%-ban jövedelemarányosan járul hozzá az egészségügyi ellátó rendszerhez, emiatt szkeptikusan állnak hozzá ahhoz egy esetleges kiegészítő biztosítással javítani lehetne a helyzeten O Az állami rendszerrel a legtöbben a hosszú várakozási idő és a türelmetlen bánásmód miatt elégedetlenek, ez nem hozható összefüggésbe az orvosok és az ápolók szakértelmével.

25 O A primer prevenció kevésbé elterjed, mint a szekunder és a tercier. O A szolgáltatók szerencsésebbnek tartanák az állami finanszírozás jobb leosztását, esetleg magántőke bevonását O Jelenleg a magánpraxis jelent megoldást a gyorsabb betegutak kezelésére O Szakmai humánerőforrás hiánya nem pusztán anyagi okokkal, hanem a belső motiváció hiányával is magyarázható

26 Gazdasági terhek: tőkehiány, munkanélküliség, kényszerűen magas társadalombiztosítási és adóterhek vonzó a feketegazdaság A munkavállalók nem egészséges és biztonságos munkakörülményeket, hanem elsősorban magasabb béreket akarnak A munkavállalók egészségének megőrzése a szervezetek nagy részének fontos (97,4%), ám a kafetéria elemekben ez nem mutatkozik meg (a legtöbb szervezet [98] egyáltalán nem ad béren kívüli juttatást)

27 A vállalati kultúra látható elemei mellett a mikroés kisvállalkozások esetén a kultúra középső szintje: a szervezeti értékek és ideológiák szintje is megmutatkoznak. A vizsgált közepes- és nagyvállalatok esetén főként a látható elemek szintje dominál. Az alacsonyabb létszámmal működő intézményekben a forráshiány ellenére is nagyobb az egészségtudatosság melletti elkötelezettség, míg a nagyobb cégeknél inkább a humánerőforrás menedzsmenthez kapcsolódó anyagi döntések dominálnak.

28 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!