A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése a Magyar Köztársaságban

Átírás

1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése a Magyar Köztársaságban Vass Gyula tű. ezredes Főosztályvezető, főtanácsos, BM OKF Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály

2 Előadás tartalma Seveso hatósági jogalkalmazási tapasztalatok Intézményfejlesztés; Képzés, továbbképzés; Hatósági eljárások; A biztonsági dokumentációk vizsgálatának tapasztalatai; Statisztikák; Külső védelmi tervezés; Gyakoroltatás; Lakossági tájékoztatás. Jogszabály módosítás Ipari baleseti (Helsinki) Egyezmény Veszélyes árú szállítás

3 Intézményfejlesztés Humán (16 fő felügyelő) Irodatechnikai és informatikai eszközök SAFETI kockázatelemző és értékelő szoftver felhasználási jogosultság és (országos és területi szervek) Seveso II. Irányelv módosítása új üzemek (4 fő felügyelők)

4 Képzés, továbbképzés Phare Twinning A : 4 konferencia Tanulmányút (Ausztria, Németország) Phare Twinning B : 4 munka értekezlet 3 hetes tanfolyam Tanulmányút Kézikönyv ISO tanfolyam (KIR vezető auditori tanfolyam) SAFETI továbbképzés, településrendezési követelmények alkalmazása tanfolyam Angol szakmai nyelvi képzés

5 SPIRS felhasználói kézikönyv. Útmutatók és segédletek kiadása Gyűjtemény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekről szóló Seveso II. EU Irányelv Phare Twinning A projecthez kapcsolódó rendezvények keretében megtartott előadásokról. Útmutató a MARS adatbázisban történő jelentés összeállításához. Útmutató a külső védelmi tervek kidolgozásának segítésére. Módszertani útmutató a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés okmányai elkészítésének segítésére. Seveso internetes honlap létrehozása és folyamatos karbantartása. Kézikönyv Phare Twinning B keretében - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági, felügyeleti feladatainak ellátásához. IPARI BIZTONSÁGI KÉZIKÖNYV a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozás alkalmazásához. Segédlet a veszélyes ipari üzemek veszélyességi övezetében élő lakossági tájékoztató kiadványának elkészítéséhez. Súlyos ipari balesetek elleni védekezés Magyarországon c. kiadvány megjelentetése Seveso II EU. Tanácsi Irányelv bevezetése Magyarországon c. DVD Településrendezési tervezéshez szükséges gyakorlati útmutató kiadása IPARI BIZTONSÁGI KOCKÁZAT KEZELÉSI KÉZIKÖNYV kötetének kiadása Időpont október február február december május június március augusztus 2003.december április április szeptember október

6 Útmutatók és segédletek

7 Útmutatók és segédletek

8 Hatósági eljárás I. Biztonsági dokumentáció beérkezése a BM OKF-re Ügyintéző Dokumentáció megküldése az MMBH-nak Üzleti titokká minősítés Hiánypótlás megküldése a BM OKF-re

9 Hatósági eljárás II. Hiánypótlási felhívás az üzemeltetőnek Üzemeltető által hiánypótlással módosított dokumentáció BM OKF-re visszaküldése Hiánypótlással módosított dokumentáció hatósági és szakhatósági felülvizsgálata

10 Hatósági eljárás III. MMBH Szakhatósági állásfoglalása Üzem helyszíni szemléje BM OKF határozata Hozzájárulás kikötéssel Hozzájárulás kötelezéssel

11 Állásfoglalások Kérdéses részterület EU Illetékes Hatóságok Bizottsága ill. EU tagállamok Hatóság és szakhatóság Magyar társszervezetek Állásfoglalás

12 2002. június 01-i bejelentkezés 227 üzem 44 felső küszöbértékű 62 alsó küszöbértékű 121 nem tartozik a Kat.tv hatálya alá

13 Hatóság által elvégzett főbb feladatok I. Internet honlap elkészítése és folyamatos karbantartása Adatbázis rendszer létrehozása, folyamatos feltöltése (Súlyos Baleseti Információs Rendszer) SPIRS, MARS adatbázis ARC View Állásfoglalások kiadása Kérdések és válaszok Sérülés egyéni kockázata

14 Statisztikák I. 14 bővítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás, ebből 9 esetben az építési engedélyezési eljárás, 3 esetben használatbavételi engedélyezési eljárás, 2 db kérelem a veszélyes tevékenység megkezdéséhez Meglévő üzemek biztonsági dokumentációinak elbírálása Felső küszöbértékű veszélyes üzemek átsorolása alsó küszöbértékű veszélyes üzemmé átsorolási eljárás (7 db) Seveso hatálya alóli mentességi eljárás (25 db) Hatósági felhívás a nem bejelentkezett üzemek számára (4 db)

15 Statisztikák II. Statisztikák II Alsó küszöbértékű veszélyes üzem (62) Felső küszöbértékű veszélyes üzem (44) Pest Vas Zala Tolna Szabolcs Somogy Veszélyes üzemek száma Baranya Borsod Budapest Heves

16 Statisztikák III. A veszélyes üzemek ágazati megoszlása 20% 2% 4% 19% 20% 6% 1% 28% Olajipar Üvegipar Gázipar Gyógyszeripar Általános vegyipar Erőművek Mezőgazdaság és Élelmiszeripar Raktározás

17 Biztonsági dokumentációk vizsgálatának tapasztalatai Formai hiányosság a dokumentációnál: elektronikus formában történő benyújtás hiányzik; papír alapú térkép. Veszélyes üzemek besorolása: A veszélyes anyagok leltáránál az összegzést nem a létesítményekre, hanem az egész üzemre el kell végezni. Hiányoznak az adott üzemre jellemző meteorológia adatok Szélirányeloszlás ; Függőleges légköri stabilitás.

18 Biztonsági dokumentációk vizsgálatának tapasztalatai Kockázatelemzési hiányosságok: Sérülési egyéni kockázat értelmezése; Területrendezéssel összefüggő veszélyességi övezet kijelölési javaslatok; A következmények és kockázatelemzés értelmezési problémái; Külső védelmi tervezés; Halálozás egyéni és társadalmi kockázat meghatározása, megjelenítése; Biztonsági jelentések kivonatának hiánya Lakosság tájékoztatás Biztonsági dokumentációk nyilvános változatának hiánya

19 Külső védelmi tervezés A külső védelmi tervre vonatkozó feladatok végrehajtásának stratégiája a külső védelmi terveket a veszélyes üzemek által okozott mérgezőhatás, tűzhatás (hőmérsékleti hatás), rombolási hatás (túlnyomás) és a környezetkárosító hatás következményeinek elhárítására kell készíteni a kárelhárítási, katasztrófa elhárítási tevékenység során prioritást kell, hogy nyerjen a hatékony és minden állampolgár részére tisztán és jól hallható szirénajel időben történő leadása, és az erre a jelre történő magatartási szabályokra való felkészítés és begyakorlás; a lakosság elsődleges védelme az elzárkózással valósul meg, melynek szakszerű végrehajtására az érintett lakosságot fel kell készíteni; a beavatkozás rendkívül gyors, hatékony 24 órán keresztül igénybe vehető szervezeteket igényel;

20 Külső védelmi tervezés A külső védelmi tervre vonatkozó feladatok végrehajtásának stratégiája az elhárítás során csak olyan további szervezetek igénybevételét lehet tervezni, amelyek alkalmasak a mérgezés-, tűz- és robbanásveszélyes körülmények közötti mentésre; az előre kidolgozott gyors és hatékony tájékoztatási- és kommunikációs, vegyi monitoring rendszer jelentősen csökkentheti az áldozatok és a sérültek számát, a károk értékét; a külső védelmi tervek kidolgozása során együtt kell működni a hivatásos területi és helyi katasztrófavédelmi szerveknek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal, a mentőszolgálattal, a rendőrséggel, az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Közlekedési Felügyelet területi szerveivel, valamint a Megyei, Fővárosi- és a Helyi Védelmi Bizottságokkal.

21 Külső védelmi terv készítésére kötelezett települések Megyék veszélyes üzemek száma Települ ések száma Bács Kiskun megye 1 1 Lakitelek Baranya megye 0 0 Békés megye 1 1 Orosháza BAZ megye 6 5 Érintett települések, telephely szerint Kazincbarcika, Tiszaújváros, Sajóbábony, Berente, Tiszapalkonya Budapest 3 5 IV., IX., XIX., XX., XXII., kerületek Csongrád megye 5 1 Algyő Fejér megye 6 3 Székesfehérvár, Dunaújváros, Enying Győr Moson - Sopron m. 1 1 Győr Hajdú Bihar megye 2 2 Hajdúszoboszló, Nagyhegyes Heves megye 1 1 Hort Jász Nagykun Szolnok m. 4 2 Szolnok, Szajol Komárom - Esztergom megye 2 2 Dunaalmás, Nyergesújfalú Nógrád megye 0 0 Pest megye 3 1 Százhalombatta Somogy megye 0 0 Szabolcs Szatmár Bereg 1 1 Nyíregyháza Tolna megye 1 1 Pincehely Vas megye 0 0 Veszprém megye 5 6 Pétfürdő, Balatonfüzfő, Gógánfa, Ősi, Ukk, Várpalota Zala megye 2 2 Újudvar, Nagykanizsa Összesen 44 35

22 Külső védelmi gyakorlatok A gyakorlatok célja: az irányító törzs felkészítése és gyakoroltatása a polgármesterrel történt egyeztetés alapján a vezetési törzsgyakorlatok végrehajtásába a külső védelmi tervben érintett társszervek (rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ, környezetvédelem stb.) képviselői is bevonásával. A gyakorlatokon feldolgozott témakörök: - a külső védelmi terv életbeléptetése; - a védelmi igazgatás szerveinek tájékoztatása; - az azonnali lakosságvédelmi rendszabályok meghatározása; - a súlyos baleseti helyzet felmérése, a mentés-kárelhárítás erő-eszköz szükséglete meghatározása; - a külső segítségkérés, -fogadás, együttműködés feladatainak meghatározása; - a mentésben résztvevő szervezetek riaszthatósága; - a nyilvánosság tájékoztatása; - más, a külső védelmi tervben foglalt feladatok. Egységes szakmai végrehajtása érdekében belső szabályzó és a külső védelmi terv gyakorlatok lebonyolítását segítő útmutató került kadásra; A végrehajtás július-december között került lebonyolításra külön terv szerint.

23 Lakossági tájékoztatás Ü Z E M E L T E T Ő ÜZEMELŐ ÜZEM Bejelentés, Biztonsági jelentés ÜZEMELTETŐ ÚJ ÜZEM Kérelem, biztonsági jelentés Változtatási kérelem, kiegészítő bizt jelentés H A T Ó S Á G Bejelentés 33.. (1) Tájékoztat az engedélyezési eljárás megindításáról 34..(1), Korm 16. (1) HATÓSÁG Engedélyezés, 30. (1), Változtatás 34. (2) Bejelentés vagy kérelem, (kiegészítő) biztonsági jelentés, hirdetmény Ö N K O R M Á NY Z A T VESZÉLYEZTETETT TELEPÜLÉS POLGÁRMESTERI HIVATALA HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE 8 napon belül A biztonsági jelentésről és a külső védelmi terv koncepciójáról 16. (1) BM OKF területi szerve L A K O S S Á G PASSZÍV TÁJÉKOZTATÁS 21 napig NYILVÁNOS MEGHALGATÁS A BJ megérkezésétől számított nap között BM OKF Helyi szerve JEGYZŐKÖNYV Polgármester veszi fel, 8 napon belül megküldi az érintetteknek

24 Lakossági tájékoztatás Üzem specifikus lakossági tájékoztatók kiadása A évi Seveso feladatok végrehajtására jóváhagyott ütemterve szerint április 30-ig kellett elkészíteni az üzem specifikus lakossági tájékoztató kiadványokat. Végrehajtás: A BM OKF általános lakossági tájékoztató kiadványt készített 4000 példányban, amely szétosztásra került a területi szervek részére, akik eljuttatták az iskolák és közintézmények részére. Az üzem specifikus lakossági tájékoztató kiadvány-tervezetek kidolgozásához a megyei igazgatóságok munkája segítése érdekében a BM OKF segédletet készített. Az érintett hivatásos katasztrófavédelmi területi szervek elkészítették az illetékességi területükhöz tartozó felső küszöbértékű veszélyes üzemekhez kapcsolódó üzem specifikus lakossági tájékoztató kiadványokat 35 településen, településenként példányban.

25 Lakossági tájékoztatás 5

26 Lakossági tájékoztatás 5

27 2005. Évi főbb feladatok A hatósági engedélyezési és felügyeleti rendszer működtetésének tovább folytatása. A felügyeleti ellenőrzési program alapján a veszélyes üzemek helyszíni ellenőrzésének megkezdése. A hatósági feladatokkal párhuzamosan az új Seveso szabályozás hazai jogharmonizációja. A végrehajtást biztosító intézményrendszer fejlesztése. Az új szabályozás hatálybalépése által mintegy új üzem bejelentkezésének felülvizsgálata. A külső védelmi tervezés területén az ideiglenes tervek véglegesítése. A külső védelmi tervek alkalmazásában érintett megyei és helyi szakállomány továbbképzése. A külső védelmi terv begyakorlások végrehajtása.

28 A Katasztrófavédelmi törvény módosítása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzése szemszögéből

29 I. Európai Uniós szabályozás: A Tanács december 9-i 96/82/EK Irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről (Seveso II. Irányelv)

30 A súlyos ipari baleset-megelőzéshez kapcsolódó alapvető jogszabályok: II. Hazai szabályozás: - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (Kat.); - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet (R.); - a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (MBF) veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet.

31 A közelmúlt súlyos balesetei: Helyszín Baleset jellege Időpont Következmények Nagybánya, Románia Tiszai cianid- és nehézfémszennyezés február Jelentős környezeti kár Enschede, Hollandia Robbanás petárdagyárban május 22 halott, 947 sebesült Toulouse, Franciaország Robbanás műtrágyagyárban szeptember 29 halott, 700 sebesült, 2 MD Euro kár

32 Az EU szabályozás változása: decemberében az Európai Parlament és a Tanács módosította a Seveso II. Irányelv rendelkezéseit; - A Seveso II. Irányelv módosításáról szóló 2003/105/EK Irányelv (hatályba lépett: december 31-én); - A tagállamok július 1-jéig kötelesek meghozni azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Irányelvnek megfeleljenek.

33 Hazai jogalkotás: Előkészítés: BM OKF MMBH Ipar Ipar érdekképviselete Döntés: Országgyűlés Kormány (BM)

34 A módosításokkal érintett területek (1) I. Az uniós módosítások fő csoportjai a Kat tv. esetében: 1. Tárgyi hatály kiterjesztése: a) a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási tevékenységekre, kiemelten a vegyi vagy termikus feldolgozásban, tárolásban résztvevő veszélyes anyagokat; b) egyes hulladéklerakó létesítményekre, kiemelten a veszélyes anyag jelenlétére, amely a hulladékok vegyi vagy termikus feldolgozása során keletkezik; 2. Dominóhatással kapcsolatos feladatok bővülése: a) az érintett üzemeknek összhangba kell hozniuk a baleset megelőzési célkitűzéseiket, a biztonság irányítási rendszerüket és a belső védelmi terveiket, b) a hatóságnak az intézkedéseiről tájékoztatást kell adnia a külső véd. tervezésben érintetteknek és a lakosságnak; 3. Hatósági feladatok kiterjesztése: a) a hatóságnak végeznie kell a súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos műszaki szervezési stb. információk gyűjtése mellett a balesetekre vonatkozó adatok gyűjtését és azokat nemzeti jelentésében meg kell jelenítenie; 4. Vélemény nyilvánítás bővülése: a) az érintett önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belüli fejlesztések során a lakossági vélemény nyilvánítás lehetőségét; 5. Üzemeltetői kötelezettségek kiterjesztése: a) az üzemeltetőnek a balesetek megelőzése és esetleges baleseti hatások enyhítése mellett az okozott környezeti károk helyreállítására is intézkednie kell; b) az üzemeltetőnek a hatóság részére a balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást kell adnia a balesetek közép és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a hasonló balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről, c) az üzemeltetőnek azt is be kell jelentenie ha a veszélyes anyagok fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik.

35 A módosításokkal érintett területek (2) II. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján Kat. tv. esetében tett módosítási javaslatok: 1. Fogalom meghatározások pontosítása: a) a Seveso II. Irányelv definícióinak megfelelő átfogalmazások (pl. biztonsági elemzés, jelentés, kockázat, veszélyes anyag, vesz. ipari üzem, vesz. létesítmény, dominóhatás); b) veszélyességi övezet fogalmának megjelenítése mivel az csak a Rendeletben szerepelt; 2. Fogalomhasználat egységesítése: a) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek esetében, b) veszélyes ipari üzem esetében, 3. A Kat. tv. és a Rendelet rendelkezései közötti összhang megteremtése: a) a védendő adatot tartalmazó biztonsági elemzésre vagy jelentésre vonatkozó szabályozás törvényi megjelenítése; b) a biztonsági dokumentációk vizsgálata során a dominóhatással kapcsolatos szabályozás megjelenítése; c) a biztonsági elemzések meghatározott időszakonkénti, de legalább ötévenkénti felülvizsgálatának tv-i rögzítése, 4. Jogvégrehajtást segítő új elemek: a) amennyiben az üzemeltető súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben nem tesz eleget a jogszabályban meghatározottaknak, a hatóság ezek megtételére kötelezheti; b) az üzemeltető köteles a súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készített jelentést a hatóság részére megküldeni, aki azt a szakhatóság részére megküldi.

36 A módosításokkal érintett területek (3) III. A Rendelet módosítása: 1. Az Irányelvben megváltozott anyagmennyiségeknek megfelelő módosítások. 2. Eljárási szabályok, dokumentálási szabályok egyszerűsítése (pl. hatósághoz benyújtandó iratok, BJ és BE tartalmi követelményei). 3. A jelentési rendszer egyértelművé tétele az esetleges baleset bekövetkeztekor (üzemeltető kötelezettségei). 4. Településrendezéshez kapcsolódó követelmények pontosítása, veszélyességi övezet kijelölése, fejlesztések az üzemek körül. 5. Hatóság döntésének kiszámíthatóbbé tételét elősegítő rendelkezések a jogbiztonság elvének, valamint az uniós szabályok érvényesülése érdekében (pl. bejelentkezési határidők, ún. F-N görbe).

37 A módosításokkal érintett területek (4) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (Áe.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 1. A hatóságnak a helyszíni ellenőrzésről (szemléről) készített jegyzőkönyvet az üzemeltető részére 30 napon belül kell megküldeni. 2. A hatóság a biztonsági jelentés és elemzés hiányosságai esetén az a üzemeltetőt 45 napon belül hiánypótlásra hívja fel, illetve a biztonságos üzemeltetés feltételeinek bizonyításáig a hatóság tevékenységet korlátozhatja vagy felfüggesztheti. 3. A szakhatóság 30 napon belül a hatóságot értesíti a hiánypótlás szükségességéről. 4. A védendő adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe és elemzésbe csak c az eljárásban érintettek tekinthetnek be, illetve nyilvánosság számára ára készített biztonsági jelentésről, elemzésről másolat csak csak korlátozottan adható

38 Az Országgyűlés és a Kormány a jogszabály-módosítási javaslatokat decemberében elfogadta és hatályba lépett a évi VIII. törvény, illetve a 18/2006. (I.26.) korm. rendelet

39 Az Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezmény

40 Az Egyezmény bevezetésének helyzete A Kormány 2408/1995. számú határozatával létrehozta az Ipari Baleset-megelőzési Nemzeti Központot. Nemzeti Illetékes Hatóság feladatait BM OKF-en az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály (Határon Túli Balesetek Nemzeti Központja) végzi. Az Egyezmény 2000 április 19-én lépett hatályba. Ezáltal Magyarország az Egyezmény részesévé vált. Az 1999-ben megalkotott Kat. tv. IV. fejezetével, és ennek végrehajtási - 2/2001 (I. 17.) - kormányrendeletével eleget tettünk jogharmonizációs feladatainknak. A Kormány a 128/2001. (VII. 13) rendeletével döntött az Egyezmény magyarországi alkalmazásáról. Kétoldalú katasztrófavédelmi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények létrehozása. Regionális és határ menti együttműködés.

41 A katasztrófavédelem veszélyes áru szállítással kapcsolatos megelőzési és balesetelhárítási tapasztalatai

42 Bevezetés - Gazdasági fejlődés (uniós csatlakozás) A veszélyes anyagok jelenlétének növekedése A veszélyes anyagok szállításának növekedése

43 Jelenlegi helyzet Vegyi anyagok szállítása speciális terület Közúti szállítás túlsúlya Fokozódó vegyipari termelés, az úthálózat fejlődése nem követi Veszélyes hulladékok szállítása Baleset bekövetkezésének lehetősége növekszik

44 A veszélyes áru szállítással kapcsolatos balesetek Beavatkozások veszélyes anyag jelenlétében (eset) Beavatkozások veszélyes anyag jelenlétében (%) Év Szállítás egyéb Össz. Év Szállítás egyéb Össz. közúti vasúti össz. közúti vasúti össz

45 A veszélyes áru szállítással kapcsolatos balesetek - folyamatosan nő a veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozások száma (az elmúlt 10 évben mintegy 5-6- szorosára) - 48 féle veszélyes anyag (ebből 18 veszélyes áru szállítással kapcsolatos) - nagyon nagy számú és kockázatú - ismeretlen anyagnál történt beavatkozás (8%) - rendkívül veszélyes anyagnál történő beavatkozás (9%). - Elsődleges eszköz : MEGELŐZÉS!

46 Jogi szabályozás rendszere Közúti szállítás: évi 19. Trv. ADR kihirdetése, hatályba léptetése 20/1979. (IX.18.) KPM. rend. ADR A és B mellékletek 48/2003. (VII.24.) GKM. rend. ADR legutóbbi módosítása 122/1989. (XII.5.) MT. rend. különösen veszélyes anyagok szállításának szabályozása

47 Jogi szabályozás rendszere 95/2001. (VI.15.) Korm. rend. - útvonal kijelölés, 122/1989.(XII.5.) MT. rend. módosítása BM OKF 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet - veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzése BM OKF 2/2002. (I.11.) Korm. rendelet - biztonsági tanácsadó kinevezése és képesítése BM OKF

48 Jogi szabályozás rendszere Vasúti szállítás: 12/1990. (IV.30.) KÖHÉM rend. RID kihirdetése PROBLÉMA: a vasúti szállítások felügyelete kizárólag a MÁV által végzett önellenőrzéssel történik. Vízi szállítás: 2/1982. (II.2.) KPM rend. ADN kihirdetése (ADNR) PROBLÉMA: korszerűtlen, nem minden érintett ország csatlakozott. MEGOLDÁS: az új európai megállapodás (ADN) hazai bevezetése OGY határozat az ADN megerősítésére. JAVASLAT: Jogszabály alkotás az érintett hatóságoknak (ezen belül a BM OKF és területi szervei) a veszélyes áruk vasúti és vízi szállításának ellenőrzésébe való bevonására

49 Útvonal kijelölések 122/1989. (XII.5.) MT rend. bizonyos veszélyes árut közúton csak a hatóság által kijelölt útvonalon szabad szállítani BM OKF véleménye alapján PROBLÉMA: a jogszabály nem szakhatóságként nevesíti a BM OKF-et az éves engedélyek túl hosszú időintervallumra adnak jogosultságot (az útvonalon időközben keletkezett akadályokat útelterelés, útfelbontás stb. nem tudja kezelni) MEGOLDÁS: jogszabály módosítása a felvetett problémák kezelésére

50 Szempontok az útvonal kijelölésében: a szállítmány gyors célhoz érése, illetve áthaladása az ország területén közúti forgalmat ne zavarja a lakosság, az élővilág és az épített környezet lehető legkisebb veszélyeztetése Kockázatok csökkentése - AUTÓPÁLYÁK, AUTÓUTAK, ELSŐRENDŰ FŐÚTVONALAK - lehetőleg ne érintsen: közúti aluljárót, többszintes közúti kereszteződést, hidat, nagy forgalmú csomópontot, lakó-, üdülő övezetet, közigazgatási és egészségügyi intézeteket, veszélyes ipari övezeteket, kereskedelmi központokat, természetvédelmi területeket

51 Útvonal kijelölések A BM OKF-re érkezett adatok alapján az útvonal kijelölés véleményezésében az ügyeleti szolgálatok 2001-ben (VIII-XII. hó) 31, 2002-ben 370, 2003-ban 706 alkalommal, 2004-ben 669 alkalommal vettek részt. Az adatok az útvonal kijelölésre kötelezett szállítások száma tekintetében 2003-ig nagymértékű emelkedést mutatnak, azonban a tavalyi évben kismértékű csökkenés volt tapasztalható. db Az útvonalkijelölések száma IV. né III. né II. né I. né

52 Útvonal kijelölések Megyén belüli szállítás mindössze 3 megyében (Csongrád, Fejér, Veszprém) % (80 eset) % (285 eset) % (168 eset) A szállított veszélyes áruk jellemzői: - mennyisége: tonna (2002), tonna (2003), tonna (2004) - leggyakrabban előforduló veszélyesanyagok: salétromsav és egyes gázkeverékek - legveszélyesebb anyagok: klór, hidrogén-fluorid Leginkább igénybevett útvonalak: M0; M1; M3; M5; 3, 5, 8 számú főutak

53 Útvonal kijelölések 2002-ben adataink szerint jelentős a belföldi szállítás aránya ban a külföldre irányuló szállítások száma emelkedett. A magyarországi létesítmények közötti szállítás teszi ki azonban a legnagyobb részt, míg a szállítások kisebb része külföldről magyarországi létesítménybe irányul, vagy tranzit szállítás ben emelkedett a belföldi szállítások száma, az előző évhez képest. A behozatal és a tranzit szállítás kb. felére csökkent. Útvonalkijelölés Útvonalkijelölés Útvonalkijelölés import 15% tranzit 1% export 5% magyarországi 79% export 33% im port 10% tranzit 4% magyarországi 53% import 4% export 16% tranzit 2% magyarországi 79%

54 A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése A veszélyes áruk közúti szállítási biztonságának növelése érdekében a BM OKF és területi szervei a megyei közlekedési felügyeletekkel, illetve a rendőrséggel egyeztetve folyamatosan tervezik és hajtják végre a veszélyes áruk közúti szállításának, illetőleg a szállítással foglalkozó telephelyek ellenőrzését. Az ellenőrzések száma területi szervenként nagy szórást mutat : ell/év (2004. év) Az ellenőrzések fokozása indokolt Végrehajtott ellenőrzések száma I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé

55 A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése A rendőrség, a katasztrófavédelem és a közlekedési felügyeletek által végzett veszélyes áru szállítás közös ellenőrzésének bevezetése a biztonság fokozásának, a szabályok betartásának irányába hat. A relatív hibaszám alakulása -A szabálytalan szállítások számának csökkenése -A nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb cégek többnyire megfelelnek -A legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb vállalatok gépjárműveinél -A hibák sokszor halmozottan jelentkeznek hibaszám hiba/gjm ű

56 A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése ban a magyar szállítók harmada, a külföldi szállítók negyede nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. -Ez a trend 2004-re megfordult. Összességében javuló tendencia. Hibás szállítások alakulása magyar szállító 34% 27% külföldi szállító 25% 31% összes 33% 27% Leggyakoribb hibák: a fuvarokmányok, az írásbeli utasítás, nem szabályos jelölés, bárcázás a figyelmeztető jelzőeszköz, rögzítés szivárgás tűzvédelmi eszközök, személyi védőfelszerelések.

57 A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink javaslatára az intézkedéseket a szabálytalanságok kijavítására hatáskörüknél fogva a rendőrség, a közlekedési felügyelet vagy a vámhatóság képviselői foganatosították, ami többségében szabálysértési eljárás kezdeményezésében, esetenként szignalizáció küldésében nyilvánult meg A szabálytalanságok szankcionálása szóbeli figyelmetetés, helyszínen korrigálás helyszíni bírság feljelentés, szabálysértési eljárás más hatóságnak javaslattétel intézkedésre szignalizáció egyéb

58 Továbblépési lehetőségek Balesetek kivizsgálásának javítása Ellenőrzés a nem jelölt gépjárműveken is Külföldi szabálysértők szankcionálása (Közlekedési Főfelügyelet) Telephelyi ellenőrzések fokozása ADR továbbképzés Módszertani Útmutató kiadása

59 Továbblépési lehetőségek Önálló ellenőrzési és szankcionálási jogkör bevezetése STATINFO cd felhasználása Speciális tanfolyamok Konferencia - szankcionálás - rögzítési előírások - veszélyes hulladékok

60 Széleskörű együttműködés - Hatóságok között ORFK KvVM Közlekedési Főfelügyelet Vám- és Pénzügyörség Országos Parancsnoksága - Szakszolgálatok Országos Meteorológiai Szolgálat - Szakmai Szervezetek VTE - Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadók Szakmai Egyesülete Magyar Vegyipari Szövetség - VERIK MKFE Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Magyar Ipari Gáz Szövetség

61 Együttműködési megállapodás augusztus kapcsolatfelvétel megyénként 1-2 fő tapasztalattal rendelkező egyesületi tag felajánlása a szakmai munka segítésére február megbeszélés az együttműködés lehetséges területeinek meghatározása május Szakmai Nap a BM OKF bemutatkozása augusztus egyeztetések EMÜ szövegének véglegesítése október 12. EMÜ aláírása

62 Az együttműködés célja és területei Az együttműködés célja: a katasztrófák következményeinek csökkentése a katasztrófák megelőzése Az együttműködés területei: jogszabályi keretek között az információk és adatok cseréje; szakmai feladatok végrehajtása, eszközök, szolgáltatások igénybevétele; oktatás továbbképzés, szakmai felkészítés; kutatás tudományos tevékenység; egyéb.

63 Összefoglalás Magyarországon a veszélyes áruk szállításának szabályozása a nemzetközi gyakorlathoz igazodik Fejleszteni szükséges a katasztrófavédelem hatósági tevékenységét Az együttműködő szervezetek közötti kommunikációs platform tovább erősítése, hatékonyabb koordináció

64 Köszönöm a figyelmet!