JELENTÉS Általános információ a) Legfontosabb végrehajtó hatóságok és fő feladataik A táblázatot követő magyarázat szerint

Átírás

1 Hungary JELENTÉS a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK irányelv (Seveso II. Irányelv) évekre vonatkozó magyarországi végrehajtásáról 1 1. Általános információ a) Legfontosabb végrehajtó hatóságok és fő feladataik A táblázatot követő magyarázat bi) Az alsó-küszöbértékű üzemek száma bii) A felső-küszöbértékű üzemek száma biii) Az alsó-küszöbértékű kategóriába tartozó nem A táblázatot követő magyarázat Seveso-üzemek biv) A felső-küszöbértékű kategóriába tartozó nem Seveso-üzemek bv) A felső-küszöbértékű kategóriába került alsóküszöbértékű üzemek bvi) Alsó-küszöbértékű üzemek, amelyek már nem Seveso-üzemek bvii) Alsó-küszöbértékű kategóriába került felsőküszöbértékű üzemek bviii) Felső-küszöbértékű üzemek, amelyek már nem Seveso-üzemek Magyarázat az 1. a) ponthoz 1. a) Legfontosabb végrehajtó hatóságok és fő feladataik Hatósági engedélyezési és felügyeleti rendszer működtetése területén: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2 szabályozás (továbbiakban: szabályozás) végrehajtásában a közötti időszakban hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF), és szakhatóságként Műszaki Biztonsági Főfelügyelet vesz részt. A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet jogutódja 2003-ban a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, majd január 01-től a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal lett. 1 Készült a tagállamok hivatalos nyelvein kiadott a Bizottság veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelvhez kapcsolódó kérdőívről szóló július 17-i 2002/605/EK határozata alapján 2 A jelentési időszakban legfontosabb súlyos balesetek elleni védekezésről szóló jogszabályok a következők: - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény, - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet (felváltotta a 18/2006. (I. 26.) Korm rendelet), - az Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet (felváltotta a 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet).

2 2 A hatósági és engedélyezési rendszer működtetését a hatóság irányítja a szakhatóság és más közreműködő szervezetek részvételével, amelyek feladatait az alábbi táblázat tartalmazza. Hatáskör Hatósági határozat meghozatala. Szakhatósági állásfoglalás kiadása. A veszélyes üzem körül a hatóság által kijelölt veszélyességi övezet határán belül történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítása. Szervezet megnevezése BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) hatóság szakhatóság népegészségügyi hatóság környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség önkormányzat veszélyes ipari üzem Feladatkör (a tevékenység tartalma) A veszélyes tevékenység azonosítása az üzem besorolása szempontjából. A belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte. A lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása. A súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás vizsgálata. A biztonsági irányítási rendszer kárelhárítási és lakosságvédelmi szempontú ellenőrzése. A veszélyes tevékenység minősítése. Az engedély megadásához szükséges kötelezettségek meghatározása, szükség esetén korlátozó vagy tiltó rendelkezések meghozatala határozati formában. A veszélyes tevékenységek azonosításának vizsgálata. A súlyos balesetekkel kapcsolatos veszélyazonosítás és frekvencia-elemzés ellenőrzése. A biztonsági irányítási rendszer hatékonyságának technológiai szempontból való felülvizsgálata. A felsorolt szervezetek képviselőiből - a hatóság vagy a polgármester kezdeményezésére - létrehozott bizottság, amely a veszélyességi övezet zónáiban a lehetséges fejlesztésekről dönt. A szabályozás katasztrófavédelemi feladatait (külső védelmi tervezés, lakossági tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása), a település rendezési feladatokat és a dominó hatással kapcsolatos feladatokat jelen jelentés vonatkozó részei magyarázzák. Magyarázat a 1. biii) - bviii) -hez A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelvét (2003. december 16.) az alábbi jogszabályok vezették be Magyarországon:

3 3 - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény módosításáról szóló évi VIII. törvény (2006. január 12-től léptek hatályba); - a törvény új végrehajtási rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet február 3-án lépett hatályba. A bejelentkezés határideje 90 nap, míg a biztonsági jelentések és elemzések benyújtásának időtartama a rendelet hatálybalépését követő 1 év. A jelentési időszakban a fenti jogszabályok és végrehajtási intézkedések nem voltak hatással az Irányelv végrehajtására. 2. Biztonsági jelentések a) Olyan üzemek, amelyek még nem nyújtottak be biztonsági jelentést b) Olyan üzemek, amelyek biztonsági jelentésének legutóbbi frissítésének időpontja: i január 1-je előtt ii folyamán iii folyamán iv folyamán v nem ismert c) A biztonsági jelentés kézhezvétele és a következtetések üzemeltetővel történő közlésének időpontjai között eltelt átlagos időtartam Nem kötelező d) Olyan üzemek, amelyek biztonsági jelentésének legutóbbi ellenőrzésének időpontja: i január 1-je előtt ii folyamán iii folyamán iv folyamán v. nem ismert A táblázatot követő magyarázat A táblázatot követő magyarázat 0 A táblázatot követő magyarázat Magyarázat a 2. b és d) pontokhoz A magyar hatóság és az érintettek május 01-ig teljesítették a Seveso II. Irányelvben meghatározott követelményeket, amelyeket az akkori országjelentésben bemutattunk. A jelentési időszak végéig biztonsági jelentés felülvizsgálatára és módosítására nem került sor.

4 4 Magyarázat a 2. c) ponthoz 2. c) A biztonsági jelentés kézhezvétele és a következtetések üzemeltetővel történő közlésének időpontjai között eltelt átlagos időtartam A magyar szabályzás összesen 180 nap áll a hatóság és a szakhatóság rendelkezésére az érdemi határozat meghozatalára és az üzemeltető tájékoztatására. Indokolt esetben az ügyintézési határidő a hatóság döntése alapján 30 nappal növekedhet. A magyar hatóságok kötelesek tartani a fenti ügyintézési határidőt. Az ügyintézés átlagos időtartama nap. 3. Vészhelyzeti terv (1) Belső vészhelyzeti terv nélküli üzemek (2) Belső vészhelyzeti tervvel rendelkező üzemek (3) A belső vészhelyzeti terv megléte tekintetében értékelés alatt álló helyzet (4) Külső vészhelyzeti terv nélküli üzemek (5) A külső vészhelyzeti terv tesztelési követelményei A táblázatot követő magyarázat (6) (7) (8) Legutóbb a folyó évben tesztelt külső vészhelyzeti terv 0 29 települési 27 települési gyakorlat 43 gyakorlat üzemre vonatkozóan 42 üzemre vonatkozóan (9) Olyan esetek, amikor az illetékes hatóságok úgy 0 döntöttek, hogy nem szükséges külső vészhelyzeti tervet készíteni Magyarázat az 1-3) pontokhoz - A belső védelmi terv a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor. - A magyar szabályozás az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője is készít belső védelmi tervet. Magyarázat a 3) ponthoz 2004-évben benyújtott biztonsági jelentések és belső védelmi tervek elbírálását május 01-ig (az EU csatlakozásig) végezték el a magyar hatóságok. Magyarázat a 4) ponthoz 2005-évben a szabályozás hatálya alá került 5 üzem külső védelmi terve 2006-évben készül el.

5 5 Magyarázat az 5) ponthoz (5) A külső vészhelyzeti terv tesztelési követelményei A végrehajtás rendje A hazai jogszabályok a polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi, amelynek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét (részleges gyakorlat), valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét (teljes gyakorlat) gyakoroltatja. Az Irányelv magyarországi végrehajtási ütemtervnek megfelelően a külső védelmi tervek 2003-ban elkészültek, amelyekre alapozva a részleges gyakorlatokat 2004 év második felében és 2005-évben végrehajtottuk. A teljes gyakorlatokat 2006-évben hajtjuk végre. A külső védelmi gyakorlatot a hivatásos területi katasztrófavédelmi szerv vezetője tervezi és az illetékes polgármester vezeti az OKF főigazgatója által jóváhagyott éves terv alapján. A gyakorlatok végrehajtását felkészítés előzi meg, melyre a polgári védelmi felkészítés szabályai az irányadóak. A gyakorlatok pénzügyi hátterét a hatóság biztosítja. A gyakorlatokkal szemben támasztott követelmények Az OKF által 2004 április végére kiadásra került a külső védelmi tervekkel kapcsolatos gyakorlatok és törzsvezetési gyakorlatok megszervezésére és végrehajtására vonatkozó útmutató. Az útmutató összhangban van a magyar tűzoltási és veszélyhelyzeti tervezési szabályozás gyakorlatával. A gyakorlatok első eredményeire alapozva 2005-évben kiadásra került a módszertani segédlet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatainak ellátásához című külső védelmi terv alkalmazását ellenőrző gyakorlatok levezetésével és értékelésével szemben támasztott követelményeket tartalmazó OKF kiadvány. A kiadvány a 2005-évben Tiszaújvárosban az EU tagállamok felügyelői részére megrendezett Mutual Joint Visit rendezvényen került bemutatásra. A külső védelmi tervek készítésében és alkalmazásában érintettek államigazgatási és önkormányzati szervek vezetői és szakemberei részére 2005-évben központi szervezésben regionális továbbképzéseket tartottunk. Magyarázat a 6-8) pontokhoz A külső védelmi tervek - mivel a végrehajtásban érintettek azonosak - veszélyeztetett településenként készülnek, ahol több veszélyes üzem is elhelyezkedhet. A gyakorlatokat a terveknek megfelelően települési szinten összevontan hajtják végre.

6 6 4. Dominóhatás a) Általános háttér információ A táblázatot követő magyarázat b) Hány üzemcsoport? c) Az üzemek átlagos száma csoportonként d) Az üzemek száma a legkisebb csoportban e) Az üzemek száma a legnagyobb csoportban f) Megfelelő információcsere biztosítására vonatkozó stratégia A táblázatot követő magyarázat Magyarázat a 4 a) és 4 f) pontokhoz: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés hatóság általi engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége kiterjed a súlyos balesetek káros hatásainak értékelésére, a lehetséges dominóhatás vizsgálatára. A hatóság intézkedik az érintett üzemek, illetve létesítmények baleset-megelőzési politikájának, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi tervének összehangolására, a lakosság tájékoztatására, illetve a külső védelmi tervek végrehajtására. A biztonsági dokumentációk alapján a hatóság az érintett üzemeket - egymás irányába történő kölcsönös - adatszolgáltatásra kötelezi a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében. Ezzel célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a baleset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer, a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló műszaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható, vagy bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti. 5. Területfelhasználás tervezése Általános háttér információ az elfogadott intézkedésekről A táblázatot követő magyarázat Magyarázat az 5. ponthoz 5. Területfelhasználás tervezése Általános háttér információ az elfogadott intézkedésekről A hatóság a veszélyességi övezet kijelölésénél figyelembe veszi azt az irányelvi igényt, hogy megfelelő távolságot tartsanak a kormányrendelet hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek és a lakóterületek, a középületek, közterületek, amennyire lehetséges a fő közlekedési útvonalak, játszóterek, valamint a természetvédelmi szempontból különösen érzékeny és értékes területek között.

7 7 Az Irányelv településrendezési rendelkezéseit a településrendezés általános szabályozására 3 épülve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozásban rögzített különös szabályok végezzük. A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető által javasoltak alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait. A veszélyességi övezet megállapítása a súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozásban megadott sérülés egyéni kockázatához kötött műszaki követelmények alapján történik. A kijelölt veszélyességi övezetet a hatóság három belső, középső és külső zónára osztja. A veszélyességi övezeten belül - zónák - a fejlesztések korlátozhatók, és különféle lakosságvédelmi intézkedések hozhatók. A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és javaslatot tesz a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetésére. A hatóság a veszélyességi övezetben élők száma, elhelyezkedése, védettsége és a környezetrendezési elemek mellett a veszélyességi övezetben található veszélyes üzemek, és más építmények, épületek alapján ítéli meg azt, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhető-e: új veszélyes üzem létesítése, a meglévő veszélyes üzem olyan mértékben történő fejlesztése, amely a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés kiegészítését igényli. A hatóság a biztonsági dokumentációk elemzését követően a tervezett üzem (létesítmény) helyén lévő településrendezési tervet megvizsgálva elfogadhatja az új üzem helyét, ha az megfelel a súlyos balesetek elleni védekezésről szóló jogi szabályozásban rögzített egyéni és társadalmi kockázat követelményeinek. Amennyiben a kockázati feltételek nem teljesülnek, a hatóság további műszaki intézkedésekre kötelezheti az üzemet, amely elvégzett kockázat elemzés alapján a hatóság ismételten értékeli a kockázati feltételeket és hagyja jóvá az új üzem (létesítmény) alapítását. A hatóság véleményt nyilvánít a veszélyességi övezet határain belüli út-, vasúthálózat, a közművek fejlesztéséről, valamint más beruházásról vagy fejlesztésről. A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a hatóság, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgála, a környezetvédelmi, indokolt esetben a természetvédelmi hatóság, a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselőiből bizottság alakul. A bizottság a veszélyeztetés figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről. A hatóság a területi szervei segítségével betekint a veszélyes üzem által veszélyeztetett települések településrendezési tervébe. Ennek során megvizsgálja azt, hogy a településrendezési tervekben figyelembe vették-e a veszélyes tevékenység lehetséges veszélyeztető hatásait. Amennyiben a veszélyességi övezetben nem vették kellő mértékben figyelembe a lehetséges károsító hatásokat, úgy a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét. 3 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet.

8 8 6. Információ a biztonsági intézkedésekről (1) Üzemek, amelyek legalább egyszer tájékoztatták a közvéleményt (2) A többi tagállam rendelkezésére bocsátott információk (3) A többi tagállamtól kapott információk (4) Üzemek, amelyek nem okozhatnak súlyos balesetet egy másik tagállamban (5) A közvélemény tájékoztatására vonatkozó stratégia A táblázatot követő magyarázat Magyarázat a 6. 1) ponthoz A lakossági tájékoztató kiadványokat május 01-ig az EU csatlakozásunk időpontjáig minden felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem vonatkozásában elkészítettük, és az akkori országjelentésben bemutattunk. Felülvizsgálatukra és szükséges módosításukra az Irányelv szabályai kerül sor. Magyarázat a ) pontokhoz Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, március 17-én kelt Egyezmény alapján történik az országhatáron túli hatást okozni képes veszélyes tevékenységek azonosítása és az érintett tagállamokkal folytatott információcsere. Magyarországgal határos EU tagállamok (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) tekintetében az Egyezmény keretében rendezett két (három) oldalú találkozók alkalmával kölcsönösen tájékoztattuk egymást többek között az Egyezmény alapján azonosított országhatáron túli hatással bíró veszélyes tevékenységekről (a tevékenység megnevezése, címe, tevékenység és a veszélyes anyag fajtája). A biztonsági jelentésekből származó adatok alapján megállapítható, hogy az országhatár mentén fekvő veszélyes tevékenységek nem képesek országhatáron túli hatást okozni, ezért az Irányelv e rendelkezését (13. cikk 2. pont) a magyar illetékes hatóság nem alkalmazta. Kétoldalú és határmenti katasztrófavédelmi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények alapján folyik az együttműködés és az információcsere a katasztrófavédelmi (polgári védelmi) határmenti területi szervek között. A határmenti együttműködés kiterjed a határmenti veszélyes tevékenységekre, a védelmi tervekre, gyakorlatokra és azok alkalmazására, illetve a veszélyhelyzeti riasztási és tájékoztatási rendszer működésére is. Az ipari balesetek határvizeken terjedő hatásaival kapcsolatos adatszolgáltatást a tagállamok határvízi együttműködésért felelős szervei a vonatkozó nemzetközi szabályok alapján végzik.

9 9 Magyarázat a 6. 5 ponthoz (5) A közvélemény tájékoztatására vonatkozó stratégia Általános követelmények A lakosság számára a veszélyes üzem kockázatot jelenthet, ezért joga van megismerni a lehetséges veszélyeztető hatásokat, az ellenük való védekezés módszereit, lehetőségeit, súlyos baleset esetén, pedig a követendő magatartást. A veszélyes üzem üzemeltetőjének kötelessége hiteles tájékoztatást adni az üzemről, az ott fellelhető veszélyforrásokról, és a súlyos baleset megelőzésére és elhárítására tervezett intézkedésekről. A rendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával ne sérüljön az üzemeltetőnek az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga. Aktív tájékoztatás A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a hatóság helyi szervének közreműködésével kiadványt készít, amelyben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. A kiadvány a biztonsági jelentés, és a külső védelmi terv alapján közérthető formában készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. A kiadványt a biztonsági jelentés, vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. Passzív tájékoztatás A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül a helyben szokásos módon hirdetményt tesz közzé. A biztonsági jelentést teljes terjedelemben bárki számára rendelkezésre kell bocsátani. A lakosság az észrevételeit a hirdetmény közzétételét követő 21 napon belül teheti meg. A polgármester amennyiben nyilvános meghallgatást tart észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a nyilvános meghallgatás időpontjáig megküldi a hatóságnak. A lakosság tájékoztatása Új veszélyes üzem létesítésekor, vagy már működő ilyen üzem tevékenységének módosításakor a polgármester nyilvános meghallgatást tart. Amennyiben a nyilvános meghallgatáson új, az engedélyezést befolyásoló, hiteles információk kerülnek a hatóság tudomására, akkor az engedélyezés folyamatában azokat érdemben megvizsgálja. Nyilvánosság A hatóság létrehozta a Súlyos Baleseti Információs Rendszert az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, a biztonsági elemzésekről és biztonsági jelentésekről, külső védelmi tervekről és más, a nyilvánosságra tartozó információkról. A rendszer tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a felügyeleti (ellenőrzési), kárelhárítási, továbbá kárfelszámolási feladatok végrehajtása során szükségesek. Az adatok hozzáférhetőek a hatóság című honlapján.

10 10 7. Az üzemeltetés tilalma 1. Különböző meglévő kényszerítő intézkedések A táblázatot követő magyarázat 2. Hány esetben alkalmazták ezeket? 1.bírság 2.veszélyes tevékenység folytatásának megtiltása 3. Veszélyes tevékenység folytatásának korlátozása (veszélyes anyag mennyiségének alsó küszöb alatt tartásával) Az üzemeltetés tilalma 1. Különböző meglévő kényszerítő intézkedések A jelentési időszakra vonatkozó magyar jogszabályok i szankciók az alábbiak - ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik a hatóság az építési, használatbavételi és veszélyes tevékenység megkezdésével kapcsolatos engedélyeket az előírt intézkedés megtételéig visszavonhatja és/vagy a veszélyes tevékenység folytatását felfüggesztheti; - ha az üzemeltető kötelezettségeit nem teljesíti vagy a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, a veszélyes tevékenység folytatását a hatóság megtilthatja. - a hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére: a létesítményben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a létesítmény területére történő belépését, illetve ott-tartózkodását megtilthatja, létesítmény helyiségeit lezárhatja, a létesítmény biztonsági őrzését elrendelheti, a létesítményben található veszélyes anyagoknak, eszközöknek elszállításáról, környezetvédelmi szabályok i megsemmisítéséről, veszélyeztető jellegük megszüntetéséről intézkedhet november 1-jétől a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabály 4, az eljárás akadályozásának következményeként, a törvényben meghatározott esetekben, a kötelezettség vétkes megszegése esetén eljárási bírság kiszabását teszi lehetővé évi CXL.törvény

11 11 8. Vizsgálatok a) A vizsgálati stratégia és eszközök áttekintése A táblázatot követő magyarázat b) Vizsgált, felső-küszöbértékű üzemek c) Vizsgált, alsó-küszöbértékű üzemek d) A 3 év során nem vizsgált, felső-küszöbértékű 0 üzemek e) A 3 év során nem vizsgált, alsó-küszöbértékű üzemek 2 Megjegyzés a 8. a) ponthoz a) A vizsgálati stratégia és eszközök áttekintése A felügyeleti ellenőrzési tevékenység kiterjed a veszélyes ipari üzemekre és a katasztrófavédelmi feladatokat végző önkormányzatokra. Veszélyes ipari üzemek esetében A hatóság, a szakhatóság közreműködésével, előre meghatározott terv, a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább 12 havonta, az alsó küszöbértékű üzemeket legalább 24 havonta egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a hatóság jelentést készít, melyet 15 napon belül megküld az üzemeltetőnek. A jelentésben feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok kiküszöbölésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről tájékoztatja a hatóságot ban úgynevezett helyszíni szemle programra került sor, amikor a biztonsági dokumentációk (jelentések és elemzések) elfogadása előtt a már működő üzemek üzemeltetőit ellenőriztük. A felügyeleti rendszer 2004-ben kezdte el a működését és tevékenysége folyamatos. Az alsó küszöbértékű üzemeket a felügyelők egyenletes leterheltsége érdekében évente megosztottan ellenőrizzük, úgy hogy két éven legalább egy ellenőrzés történjék. A veszélyes ipari üzemek ellenőrzésének időtartama a veszélyes ipari létesítmények számának és a tevékenység bonyolultságának függvényében üzemenként 1-4 napig terjedhet. Önkormányzatok esetében A hatóság betekint a veszélyes üzem által veszélyeztetett települések településrendezési tervébe. Ennek során megvizsgálja azt, hogy a településrendezési tervekben figyelembe vették-e a veszélyes tevékenység lehetséges veszélyeztető hatásait. Amennyiben a veszélyességi övezetben nem vették kellő mértékben figyelembe a lehetséges károsító hatásokat, úgy a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.

12 12 A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos okmányok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított okmányok nem a valóságot tartalmazzák, kötelezheti az üzemeltetőt, illetve felhívhatja a polgármester figyelmét az előírt feladataik teljesítésére. A külső védelmi terv felülvizsgálata során a hatóság megvizsgálja, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra, és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági elemzésből illetve a biztonsági jelentésből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a meghatározott kívánalmaknak. A biztonság növelése érdekében a hatóság a külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasolhat a polgármesternek A hatóság helyi szerve a külső védelmi terv lakosságvédelmi intézkedéseinek előkészítése és a külső és a belső tervek összhangjának biztosítását végzik, és részt vesznek a külső védelmi terv megvalósíthatóságát ellenőrző gyakorlatokon, valamint azok előkészítésben és levezetésében. A felügyelet ellátása a Kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági felügyeleti feladatainak ellátásához című hatósági kiadvány történik. A kézikönyv a Phare Twinning Project eredményeként márciusában készült el. Az üzemeltetők és szakértőik részére feladataik ellátása céljából több nyilvános útmutatót és állásfoglalást biztosítottunk. A felügyelők képzettségével és felkészültségével szemben támasztott minimális követelmények: Képzettség: - okleveles vegyész-, gépész-, építő-, és villamos mérnöki végzettség; - súlyos baleseti veszélyek megelőzési kiegészítő képzés (a hatóság szervezésében); - szaktanfolyamok - környezet irányítási rendszerek, kockázat kezelő software felhasználói képzés, szakmai angol nyelvtanfolyam; - alapszintű angol nyelvtudás (szövegértés); - különböző számítógépes programok használatának ismerete. Szakmai gyakorlat Három év ipari vagy megelőzési felügyeleti gyakorlat. Megjegyzés a 8. e.) ponthoz A jelentési időszakban két olyan alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem volt, amely 2005-év végén került a szabályozás hatálya alá. A felügyeleti rendszer keretében való ellenőrzésükre év folyamán kerül sor.

13 13 9. Kikötők és rendező pályaudvarok (nem kötelező) a) A Seveso-hoz hasonló intézkedések áttekintése A táblázatot követő magyarázat b) Súlyos balesetek kikötőkben c) Súlyos balesetek rendező pályaudvarokon Megjegyzés a 9. a) ponthoz a) A Seveso-hoz hasonló intézkedések áttekintése A súlyos baleset megelőzése érdekében a magyar szabályozás értelmében a kikötők és rendező pályaudvarok vonatkozásában az alábbi védelmi intézkedéseket kell megtenni: - a kikötők és rendező pályaudvarok esetében tűzriadó terv, környezeti kárelhárítási terv 5 tűzriadó és tűzvédelmi terv (havária elhárítási terv) 6 - rendező pályaudvarok esetében belső veszély-elhárítási terv - RID 1.11 fejezete i terv, amely az Európai Bizottsággal egyeztetett döntvény 7 alapján készül - mindkét esetben a potenciális veszélyt jelentő létesítmények vonatkozásában, a polgári védelmi tervezési jogszabály 8 alapján települési veszélyhelyzet kezelési tervet kell készíteni; a településrendezés általános szabályainak megfelelően a települési tervek elkészítésének eljárásában érvényesíteni kell a lakosság védelmének követelményeit; új létesítésű üzemnél a környezeti hatásvizsgálat elkészítésénél lakossági fórumot kell tartani. Jelen kérdőív kitöltéséért felelős kapcsolattartó személy: Név: Dr. Kátai-Urbán Lajos Cím: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest, Pf.: 314. Telefon (ország/körzetszám): ; Fax: lajos.katai@katasztrofavedelem.hu 5 a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 6 az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29) BM rendelet 7 a Nemzetközi Vasútegylet UIC 201 sz. döntvénye Veszélyes áru szállítás - Útmutató a rendező-pályaudvarok belső veszély-elhárítási terve készítésére 8 polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998 (IV. 10.) BM rendelet alapján