Dr Vass Gyula A Katasztrófavédelmi törvény és a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet módosításából adódó változások tapasztalatairól

Átírás

1 Dr Vass Gyula A Katasztrófavédelmi törvény és a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet módosításából adódó változások tapasztalatairól I. Bevezető Magyarország a jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve az Európai Unió Tanácsának december 9-i, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Irányelvét (a továbbiakban: Seveso II. Irányelv) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) IV. fejezetének rendelkezéseibe építette be. E fejezet a veszélyes ipari üzemek és a veszélyes létesítmények építési engedélyezési, használatbavételi engedélyezési és a veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez fűződő hatósági hatásköröket és a hatósági eljárást szabályozza. A kapcsolódó részletes rendelkezéseket a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazta. A bevezetés és a végrehajtás megkezdése óta eltelt időszak alatt több olyan esemény történt, melyek a hazai szabályozás felülvizsgálatát indokolták: 1. Uniós szabályozás módosítása (Seveso II. Irányelv módosítása), 2. Hazai jogszabályi környezet változása (közigazgatási hatósági eljárás új szabályozása), 3. Jogalkalmazói tapasztalatok alapján tett javaslatok (mind az ipar, mind a hatóság részéről). A veszélyes ipari üzemekre vonatkozó jogszabályok Kat. tv. és Rendelet - felülvizsgálata már a év folyamán megkezdődött, és a hatósági előkészítést követően több egyeztetés történt a vegyipari, illetve az érintett iparági érdekképviseleti szervekkel (MOL Rt., BorsodChem Rt., Egis Gyógyszergyár Rt., Chinoin Rt., MAVESZ, MAGYOSZ ). A törvényi szintű szabályozás parlamenti részletes vitája a négypárti egyezség kialakítását követően december 7-én lezajlott, majd néhány formai jellegű módosító javaslat ismeretében a zárószavazást december 19-én tartották meg, így a Kat. módosításáról szóló törvény a évi VIII. tv. számot kapta és hatályba lépett január 12-én. A törvénymódosítás elfogadása után a kormány elé került a Rendeletet felváltó új szabályozásról szóló előterjesztés. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) február 3-án lépett hatályba. II. A hazai jogszabályok változása Az Uniós szabályok módosítása alapján a belső jogi szabályozásnak is követnie kell a változásokat. Ezek középpontjában az alábbi célkitűzések álltak: - EU irányelv átültetése, a harmonizáció biztosítása a veszélyeztetés csökkentése érdekében; - a hatósági engedélyezési eljárás átláthatóbbá tétele; - a jogbiztonság követelményének történő megfelelés az egységes jogalkalmazás elősegítésével, a kiszámítható döntések megfogalmazásával. A célok megvalósítása érdekében a Kat. tv. IV. fejezete, illetve a Rendelet átfogó módosítására került sor.

2 1. A Kat. tv. módosítása A Kat.tv. meghatározása és értelmező rendelkezései között több pontosítást alkalmaztunk, továbbá az egységes szóhasználat kialakítására egyes kifejezések következetes végigvezetése megtörtént, pl. veszélyes ipari üzem, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, veszélyességi övezet. Az irányelvet követve a Kat.tv. hatálya a jövőben kiterjed a) a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási tevékenységekre, kiemelten a vegyi vagy termikus feldolgozásban, tárolásban résztvevő veszélyes anyagokra, b) egyes hulladéklerakó létesítményekre, kiemelten a veszélyes anyag jelenlétére, amely a hulladékok vegyi vagy termikus feldolgozása során keletkezik. A jogalkalmazás során számos észrevétel érkezett az üzemeltetők dokumentációkészítési kötelezettségét szabályozó rendelkezések ellentmondásosságára, ezért egyértelműen, pontosan került meghatározásra, mikor, kinek, milyen tartalmú biztonsági dokumentációt kell elkészítenie és benyújtania. A módosított Kat. tv-ben az irányelv új rendelkezéseinek megfelelően lett pontosítva a dominóhatás vizsgálatára, illetve a veszélyességi övezeten belüli fejlesztések alkalmával a lakossági vélemény-nyilvánítás biztosítására vonatkozó szabályozás. Változott az üzemeltetők értesítési kötelezettsége is: az új rendelkezések szerint a balesetről, rendkívüli eseményről az üzemeltetők a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és az FPVI ügyeleti szolgálata útján kötelesek értesíteni a jogszabályban felsorolt személyeket. A hatósági engedélyezési eljárásra a november 1-jétől hatályba lépett, az Áe.-t felváltó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) általános eljárási, valamint a Kat. tv. és a Rendelet különös eljárási szabályai vonatkoznak. A Kat. tv-ben került megállapításra a hiánypótlási felhívással és annak teljesítésével, a benyújtott dokumentációkra vonatkozó hatósági döntéssel, valamint a döntésről értesítendők körének meghatározásával kapcsolatos szabályozás. A Kat. tv. határozza meg az üzleti titkok és a külső támadás elleni védelemre vonatkozó információk megőrzését biztosító védendő adat fogalmát, illetve a biztonsági dokumentációkba történő betekintés és a másolatkészítés korlátozását, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek szabályait. 2. A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet megalkotása A jogszabály-módosítások előkészítése során a Rendelet átfogó módosítása helyett szükségessé vált új rendelet-tervezet kidolgozása, amely egybevágott az Igazságügyi Minisztérium szakmai javaslatával. A Kat. módosításának elfogadását követően a kormány megalkotta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm.). Az egységes jogértelmezés, valamint az egységes fogalom- és szóhasználat megteremtése érdekében a következő szabályok átdolgozására került sor:

3 - benyújtandó biztonsági dokumentációk elnevezése, tartalmi és formai követelményeinek egyértelmű meghatározása, - eljárási szabályok egységesítése üzemeltetők számára kiszámítható eljárás és döntés, pl. hatósági ellenőrzés szabályai, - hatósági felügyelet gyakorlati végrehajtását elősegítő új rendelkezések, pl. belső védelmi terv gyakorlásáról a hatóság előzetes értesítése, - nyilvános meghallgatás szabályainak egyszerűsítése, pl. meghallgatás időpontjának meghatározása. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy a településrendezési tervezéssel összefüggésben a veszélyességi övezetben történő fejlesztésekhez kisebb létszámú érintett esetén a hatóság állásfoglalása elégséges, míg jelentősebb fejlesztés esetén bizottságot kell létrehozni az állásfoglalás kialakításához. A szempontrendszert és a bizottságba delegálandó személyeket az 5. melléklet részletezi. Az új rendelet többlépcsős jelentési rendszert vezet be. Az üzemeltetők a balesetről vagy rendkívüli eseményről a következők szerint kötelesek jelentést tenni: - azonnali tájékoztatás bekövetkezéskor - előzetes jelentés a 9. sz. melléklet szerinti balesetet követő 8 napon belül - részletes, szükség szerint kiegészítő jelentés a baleset kivizsgálását követően - tájékoztatás a baleset közép-és hosszútávú következményeinek elhárítása és a hasonló balesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekről. Az üzemeltetői jelentések bázisán készíti el a hatóság a rendszeres és az eseti jelentéseit az EU illetékes szerve felé, továbbá nyilvántartásokat és adatbázisokat állít össze az EU adatbázisainak feltöltése céljából. A Korm. rögzíti a Ket. általános eljárási határidejétől eltérő 90 napos ügyintézési határidőt, valamint az üzemeltetők hatóság felé történő bejelentkezésének határidejét (Korm. hatálybalépését követő 3 hónapon belül), illetve a biztonsági dokumentációk elkészítésének és benyújtásának határidejét is (Korm. hatálybalépését követő 1 éven belül, azaz február 3-ig). A Korm. mellékletei: 1. melléklet A veszélyes ipari üzem azonosítása: küszöbmennyiségek, összegzési szabály, anyaglista, értelmező megjegyzések, veszélyességi osztályok A mellékletben nagy részletességgel kerültek meghatározásra a pirotechnikai és az ammónium-nitrátot tartalmazó anyagok kritériumai, továbbá átvezetésre kerültek egyes anyagmennyiségek is 2. melléklet A BJ tartalmi és formai követelményei 3. melléklet A BE tartalmi és formai követelményei a BJ bázisán, egyszerűsítésekkel 4. melléklet Felmentési szabályok kiterjesztve az alsó küszöbértékű üzemekre is 5.melléklet A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek és kritériumok Új elem a társadalmi kockázat elfogadhatóságának megjelenítése a normaszövegben, az alábbi ábrának megfelelően

4 K ock á- z ati szint II. N em elfogadható kockázat Kockázat I. csökkentés szükséges Elfogadható kockázat H alálesetek szám a 6. melléklet A belső védelmi terv tartalmi és formai követelményei A BJ és BE követelményeiben történt változást követő módosítások 7. melléklet A külső védelmi terv tartalmi és formai követelményei 8. melléklet - A lakossági tájékoztatás követelményei 9. melléklet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei 3. A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos szabályozás Tekintettel arra, hogy a Seveso II. irányelv továbbra is kivonja a szabályozás hatálya alól a katonai célú létesítményeket, a Magyar Honvédség részéről felvetődött az igény az önálló szabályozásra. Az OKF tapasztalatai alapján felkérés érkezett a jogi szabályozásban és a végrehajtó intézményrendszer létrehozásában történő segítségnyújtásra, így közös munka kezdődött év elején. Ennek eredményeképpen megszületett a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet. A szabályozás a polgári veszélyes ipari üzemekre vonatkozó rendelkezések mintájára, de a szigorúbb katonai követelményeket kielégítve került megalkotásra. A veszélyes katonai objektumok engedélyezési eljárásában a hatóság a Magyar Honvédség illetékes szerve, a szakhatóság a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Súlyos Baleset- megelőzési Főosztály. Jelentős szerepet kap a katasztrófavédelem is, hiszen a településrendezést érintő eljárásokon túl a lakosságvédelmi feladatokat, így a külső védelmi tervezést, a lakossági tájékoztatást és a nyilvánosság biztosítását a polgári létesítményekhez hasonlóan az OKF, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és az FPVI látják el. A veszélyes katonai objektumok engedélyezése megkezdődött, melynek során az OKF szakértői segítséget nyújt. A már meglévő és működő katonai létesítményeknél a katonai Seveso hatóság helyszíni bejárásokat és konzultációkat tartott, megtörtént továbbá a bejelentkezések elbírálása is. A HM Központi Engedélyezési és Hatósági Hivatal tájékoztatása szerint 9 HM üzemeltetői szervezetnél összesen 17 objektum tartozik a katonai Seveso szabályozás hatálya alá. III. A törvény és a Korm. rendelet módosításának eddigi tapasztalatai

5 Az Uniós és a belső jogi változásokat, valamint a jogalkalmazói igényeket figyelembe vevő jogszabály módosítások hatálybalépését követően megkezdődött a végrehajtás. 1. A felkészítés és tájékoztatás feladatai A végrehajtási intézkedések bevezetését megelőzően az ipari baleset-megelőzési szakterületén dolgozók részére az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály (továbbiakban: IBFF) a Seveso II. Irányelvvel összefüggő feladatokról és a kapcsolatos jogszabályok változásáról február 8-9. között kétnapos felkészítő tanfolyamot szervezett a balatonföldvári Hotel Jogar Továbbképző Központban. A továbbképzésen valamennyi megyei katasztrófavédelmi igazgatóság Seveso szakreferense és az IBFF teljes állománya, összesen 47 fő vett részt. Az üzemeltetői és ipari biztonsági szakértői terület képviselőinek tájékoztatását szolgálta - az OKF szakmai támogatásával március között Velencén rendezett a súlyos balesetek elleni védekezés szabályozása változásáról, illetve a szakterületen gyakorolt hatósági, szakhatósági, katasztrófavédelmi és üzemeltetői tevékenységről szóló Seveso II. Konferencia. A konferencián a régi és az új szabályozásban érintett veszélyes ipari üzemek és az ipari balesetek elleni védekezési szakterület szakemberei vettek részt. 2. Végrehajtási intézkedések A végrehajtási intézkedések az alábbi fő területekre terjedtek ki: - a bejelentkezett veszélyes ipari üzemek bejelentkezéseinek feldolgozása; - a be nem jelentkezett üzemeltetők megkeresése és bejelentkezésre való felhívása; - a bejelentkezéskor benyújtott dokumentáció elbírálása, ahol szükséges helyszíni szemle és/vagy hatósági konzultáció tartása, illetve az üzemeltetők felhívása az esetleges hiányosságok pótlására, majd annak ellenőrzése; - az üzemeltetők tájékoztatása a bejelentkezések feldolgozásának eredményeiről. A bejelentkezési határidőig (2006. május 03-ig) 33 üzemeltető jelentkezett be, amelyek feldolgozását követően megállapítottuk, hogy 13 új alsó- és 4 új felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem teljesítette kötelezettségét. Az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek közül - a küszöbértékek csökkenése következtében 7 üzem lépett a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek körébe. 9 üzemeltető jelezte, hogy nem tartozik a Korm. hatálya alá júniusában az OKF és területi szerveinek adatbázisai alapján megkezdődött a várhatóan a szabályozás hatálya alá tartozó veszélyes ipar üzemek megkeresése és bejelentkezésre való felhívása. A megkereséseket az Irányelv és a hazai szabályozás tárgyi hatályt érintő rendelkezéseire alapoztuk, amelyek alapján a vizsgálatokat az alábbi tevékenységekre terjesztettük ki: - robbanóanyag és pirotechnikai termékgyártók, raktározók és forgalmazók; - kőolajtermékeket tároló üzemek, erőművek; - veszélyes áruval foglalkozó raktárbázisok; - veszélyes hulladékkal foglalkozó üzemeltetők; - egyéb veszélyes anyagot gyártó, tároló, felhasználó üzemek. Robbanóanyag és pirotechnikai termék gyártók, raktározók és forgalmazók

6 A veszélyes anyag küszöbmennyiség csökkenés miatt határidőre mindössze 1 pirotechnikával és robbanószerekkel foglalkozó üzem jelentkezett be, amelyet felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek minősítettünk. A évi füzfőgyártelepi (Balatonfűzfő) három halálos áldozattal járó balesetet követően a területi szerveink által - a társszervekkel közreműködésben végrehajtott ellenőrzésekről felterjesztett megyei (fővárosi) jelentésekből készített adatbázis alapján további 16 üzemet szólítottunk fel bejelentkezésre. A bejelentések vizsgálata alapján 2 veszélyes ipari üzemet felső küszöbértékűvé, 6 üzemet alsó küszöbértékűvé minősítettünk, 8 üzem pedig nem tartozik a szabályozás hatálya alá. Kőolajtermékeket tároló üzemek, erőművek A nevesített anyagok listájának megváltozása miatt különös tekintettel a kőolajszármazékokra -10 üzemeltetőt szólítottunk fel 17 telephelyre vonatkozóan, hogy tegyék meg bejelentkezésüket. A bejelentkezésekből 1 üzemet felső küszöbértékű és 8 üzemet alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek minősítettünk. 8 üzem nem tartozik a rendelet hatálya alá. Adatszolgáltatást kértünk a VPOP-tól a jövedéki szabályozás hatálya alá tartozó alkohol és kőolajtermékekkel foglalkozókról, amely alapján további 2 üzemeltetőt köteleztünk a veszélyes tevékenységük azonosítására. A bejelentkezést követően a vizsgálat megállapította, hogy ezek az üzemek nem tartoznak a szabályozás hatálya alá. A jogszabályváltozások egységes értelmezése miatt a szakhatósággal közreműködve elkészítettünk egy állásfoglalást a kőolajtermékek besorolását illetően, melyet a honlapunkon is megjelenítettünk. Veszélyes árú raktárbázisok A Korm. hatálybalépését követően 2 veszélyes áruk raktározását végző gazdálkodó szervezet jelentette be tevékenységét, melyek közül az egyik alsó, míg a másik felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek minősül. Az internetes honlapokon található információk alapján további 16 céget szólítottunk fel adatszolgáltatásra. A szolgáltatott adatok alapján ezek nem tartoznak a Korm. hatálya alá. Veszélyes hulladékkal foglalkozó üzemeltetők A Korm. hatálybalépését követően mindössze 1 veszélyes hulladékokkal foglalkozó üzemeltető tette meg önkéntes bejelentkezését. Az erre biztosított határidő letelte után több csatornán keresztül, így például internetes honlapok felkeresésével és a KvVM-től kért információk alapján próbáltuk felkutatni az érintettek körét. Ennek eredményeképpen további 20 gazdálkodó szervezetet szólítottunk fel adatszolgáltatásra. A visszaérkezett adatok alapján 1 telephely minősíthető alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek, míg további 8 telephely azonosítása nem egyértelmű. Az egyértelmű azonosítás érdekében egyeztető megbeszélést tartottunk a szakértő cégek és az érintett üzemek vezetőinek bevonásával, melyen tájékoztattuk a résztvevőket a hulladékok besorolásának módjáról. Ennek alapján az üzemek besorolása folyamatban van. Egyéb veszélyes anyagot gyártó, tároló, felhasználó üzemek Az előírt határidőig 12 üzemeltető tett bejelentést, melyek közül 3 telephely minősült alsó küszöbértékű veszélyes üzemnek, 9 üzem pedig nem tartozik a Korm. hatálya alá. További 8 általános vegyipari üzemet szólítottunk fel veszélyes tevékenység azonosítására, melyek közül 7 üzem nem tartozik a rendelet hatálya alá, 1 üzemet alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek minősítettünk.

7 2007. február 01-ig a bejelentkezések és a hatósági megkeresések eredménye - a jogszabályban előírt határidőig ( ) összesen 33 veszélyes tevékenységet folytató üzem jelentkezett be, amelyből 13 alsó-, 4 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek minősült; - 7 korábban alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem vált felső küszöbértékűvé a szabályozás módosulása miatt; - a bejelentkezésekben 10 üzemeltető jelezte, hogy nem tartozik a Korm. hatálya alá; - a bejelentkezett üzemeken túl 69 üzemeltető 80 telephelyére vonatkozóan adtunk ki adatszolgáltatási kötelezettséget, majd a szolgáltatott adatok alapján 16 alsó és 4 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemet azonosítottunk, illetőleg 51 üzem nem tartozik a Korm. hatálya alá; - 8 telephely esetén az üzemeltetők ismételten elvégzik az üzem besorolását, majd ezt követően kerül sor a bejelentkezések feldolgozására. Ez idáig mindösszesen 29 alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem került újonnan a rendelet hatálya alá, illetve 15 felső küszöbértékű üzemet vettünk újonnan nyilvántartásba. A február 01-i állapotnak megfelelően 88 alsó- és 60 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem szerepel a nyilvántartásunkban. 3. További feladatok A bejelentkezések alapján azon üzemeltetők esetében, amelyeknél a besorolás még nem történt meg a szükséges helyszíni ellenőrzéseket megtartjuk és azt követően azonosítjuk az üzemeket. A KvVM, az OKF és Magyarország 5 legnagyobb veszélyes hulladékgazdálkodójának szakembereivel közösen kidolgozunk egy olyan módszertani útmutatót, amelynek segítségével minden érintett számára egyértelművé válik a veszélyes hulladékoknak a Korm. szerinti azonosítása. Az útmutatóban foglaltak megalapozhatják további veszélyes hulladékokkal foglalkozó cégek Seveso szerinti besorolását. A KvVM tájékoztatása szerint ismételten napirendre került a környezetvédelmi jogszabályok átfogó felülvizsgálata. Ennek során lehetőség nyílik a hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályok olyan módosítására, amelyek jogi szempontból is egyértelművé teszik a veszélyes hulladékok besorolását, illetve megteremtik annak a feltételeit, hogy azonosításuk összhangba kerüljön a veszélyes anyagok kémiai biztonsági jogszabályok szerinti besorolásával. Az internetes honlapok figyelésével próbálunk felkutatni és adatszolgáltatásra kötelezni további veszélyes anyagok tárolásával, forgalmazásával foglalkozó üzemeket. A Korm. alapján az azonosított veszélyes ipari üzemek február 3-ig kötelesek elkészíteni és elbírálásra a hatósághoz benyújtani a biztonsági jelentésüket vagy elemzésüket. A dokumentációk vizsgálatát és elfogadását követően - legkorábban második felében - kezdődhet meg az újonnan a Korm. hatálya alá kerülő felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeknél a külső védelmi tervezési és lakosság tájékoztatási tevékenység. Dr. Vass Gyula tű. ezredes főtanácsos, főosztályvezető