ELÔSZÓ. Budapest, május 05. Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság

Átírás

1 ELÔSZÓ A gazdaságban jelen lévô veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordozza a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A közelmúlt tapasztalatai alapján a balesetek akár katasztrofális hatással is lehetnek a veszélyes üzem környezetére és az ott élô állampolgárokra. Az európai környezetvédelmi joganyag részét képezi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenôrzésérôl szóló 96/82/EK (Seveso II.) Tanácsi Irányelv (továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, (továbbiakban: súlyos balesetek elleni védekezés) a balesetek kialakulásának megelôzése és a káros következményeinek csökkentése. Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével az Irányelv végrehajtására január 01-én új, a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos szabályozás lépett hatályba. A súlyos ipari balesetek elleni védekezés összetett tevékenység, amely magába foglalja a megelôzés mûszaki-technikai feladatait, a balesetek károsító hatásainak csökkentését, illetôleg a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérôl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló évi LXXIV. törvény IV. fejezete és a végrehajtására kiadott a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló 2/2001. (I.17.) Korm. rendelet megalkotásával Magyarország eleget tett jogharmonizációs kötelezettségeinek. A szabályozás végrehajtásához szükséges szervezeti rendszer a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság (BM OKF) és a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) bázisán január 01-tôl mûködik. Az MMBH veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásait, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggô adatközlési és bejelentési kötelezettségeket 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet szabályozza. A kiadvány célja, hogy összefoglalja a súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos magyar szabályozás bevezetése mintegy öt éves történetét legfontosabb állomásait, valamint hogy tájékoztatást adjon a szabályozás hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemekrôl; az üzemeltetôk, a központi, területi és helyi államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységérôl; a kialakított hatósági ellenôrzési és felügyeleti rendszer mûködésérôl, illetve a súlyos ipari balesetek országhatáron túli hatásaira vonatkozó tevékenységrôl. Budapest, május 05. Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság 3

2 AZ IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA A90-es évek elején végbement gazdasági és társadalmi rendszerváltás, nemcsak a demokratikus állami felépítést, a piacgazdaság kialakítását hozta magával, hanem az élet más területein is gyökeres változásokat eredményezett. Az állami intézményi és szabályozási rendszer mûködését és feladatait egyre jobban meghatározzák a fejlett ipari országokra jellemzô védelmi stratégiák. Az államigazgatás védelmi területein, úgymint a honvédelmi, rendészeti, környezetvédelemi igazgatás vonatkozásában is alapvetôaz euró-atlanti integrációból fakadó kötelezettségeknek való megfelelés. Emellett Magyarországnak biztosítania kell az OECD tagságából, illetve a nemzetközi multilaterális és kétoldalú szerzôdésekbôl eredô kötelezettségeit is. A több kisebb- nagyobb baleset, és az Európai Közösség országaiban meglevô komoly eltérések az ipari tevékenységek irányítása és ellenôrzése terén arra ösztönözte a különbözô nemzetközi együttmûködési szervezeteket, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelôzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így született meg a történelmi jelentôségû, az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, vagy más néven a Seveso I. Irányelv. A jogalkotók célja az volt, hogy széleskörû szabályozással és szigorúbb ellenôrzéssel a veszélyes anyagokat tároló, feldolgozó és elôállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentôsen csökkentsék, valamint a védelmi intézkedések bevezetésével a balesetek potenciális hatásait minimalizálják. A legsúlyosabb ipari balesetek közül kiemelendô az 1976-ban az olaszországi Sevesoban bekövetkezett dioxin általi környezeti szennyezés, az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telepén kiszabadult metil-izo-cianát, amely tömeges mérgezést okozott,és az 1986-ban a svájci Baselban a Sandoz gyárban bekövetkezett raktártûz, amely több országon áthúzódó környezeti kárt okozott a Rajna folyóban. A Seveso I. Irányelvet a bhopali és a baseli balesetekbôl leszûrt tapasztalatok alapján módosították. Az Irányelv átfogó módosítását a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenôrzésérôl szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv az ún. Seveso II. Irányelv 1996-ban történt kidolgozása jelentette. Az Irányelvben meghatározott alapelvek az Európai Közösség országaiban az ipari-, a környezetbiztonság, a településrendezés terén és a nyilvánosság tájékoztatásában alap dokumentummá vált. Az országhatáron túli hatások kezelését szolgálja az 1992-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által a környezetvédelmi egyezmények sorozatában kidolgozott ipari balesetek országhatáron túli hatásaival foglalkozó Egyezmény. A nemzetközi együtt mûködés további eredménye a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet az OECD ipari balesetek megelôzése témájában létrehozott irányelve. 4

3 AZ IRÁNYELV BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE JOGHARMONIZÁCIÓ A környezetvédelmi Európai Uniós jogharmonizáció koordinációját a Környezetvédelemi Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság (EITB) végzi. A környezetvédelmi joganyagban az Irányelv az ún. ipari kockázatkezelés alcsoportba tartozik. Az Irányelv 1996-os megszületése után az Ipari Baleseti Nemzeti Központ (továbbiakban: Nemzeti Központ) azonnal megkezdte a jogharmonizációt. Az Irányelvet a magyar jogrendbe bevezetô szabályokhoz kapcsolódó jogszabály-alkotási és jogszabály-alkalmazási feladatokat az európai joganyag átvételérôl szóló Nemzeti Program (ANP) szerint december 31-ig kellett befejezni. A jogszabály-elôkészítés és jogszabály-alkotás feladatai közül elsô a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérôl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló évi LXXIV. törvény év júliusi megalkotása volt. A Törvény végrehajtási kormányrendeletét (2/2001.(I.17.) Korm. rendelet) januárjában alkották meg. A 42/2001. (XII. 23) GM rendelet szabályozza a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásait augusztusában készült el a BM OKF Hatósági Koncepció a veszélyes anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti tevékenység végzésére. A BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság fôigazgatója a 67/2001. számú intézkedésében szabályozta a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenôrzési feladatok végrehajtását. A BM OKF-en az önállóan mûködô Seveso fôosztályt (Ipari Baleset-megelôzési és Felügyeleti Fôosztály) szeptember 15-én-én hozták létre. A BM OKF valamint területi és helyi szerveinek a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenôrzési feladatait fôigazgatói intézkedés szabályozza. A és évben végrehajtott Twinning A és B project a hivatásos katasztrófavédelmi szervek érintett munkatársait, a szakhatóság, a minisztériumok és az ipar szakembereit, mintegy 150 fôt készített fel a kapcsolódó feladataik ellátására. A projectek keretében az érintettek megismerkedtek az Irányelv végrehajtásának németországi, ausztriai és dániai gyakorlatával. A Phare Twinning B Project keretében három, egyenként három hetes továbbképzô tanfolyamot rendeztünk. A Twinning B tanfolyamokon a hazai katasztrófavédelmi jogszabályokban rögzített engedélyezési-felügyeleti és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának gyakorlati elemei kerültek feldolgozásra. Így a tanfolyamok érintették a biztonsági dokumentációk (biztonsági jelentés és a belsô védelmi terv) elemzésének, az engedélyezési eljárás lefolytatásának, a külsô védelmi terv készítésének és a veszélyhelyzetek kezelésének folyamatát. A tanfolyamokon elsajátított ismereteket a dániai hatóságoknál és üzemekben rendezett egy hetes tanulmányút során a gyakorlatban is megismerhettük. A jogszabályok és a belsô szabályozók megalkotásával év végéig befejezôdött a jogharmonizáció. INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS ÉS FELKÉSZÍTÉS Összhangban a közösségi joganyag átvételérôl szóló nemzeti programmal év elején a BM OKF és az MMBH részére tíz felügyelôi státuszt biztosítottak. A felügyelôket és a katasztrófavédelem szakértôit két Phare Twinning Project keretében dán, francia, holland, német és osztrák szakértôk segítségével továbbképzéseken, esettanulmányok és tanulmányutak segítségével készítették fel. A project-elem részeként négy reprezentatív iparág (vegyipar, olajipar, gázipar és gyógyszeripar) egy-egy telephelyén az üzemeltetô által meghatározott létesítményre egy teljes, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést bevezetendô szabályozás minden elemére kiterjedô minta esettanulmányt végeztünk el, melynek során egy minta-engedélyezési eljárást bonyolítottunk le az érintett üzemi, hatósági és EU szakértôk közremûködésével. Az esettanulmányban a Chinoin Rt., a MOL. Rt., a Primagáz Rt. és a TVK Rt. vett részt. A twinning célja az volt, hogy meghatározzuk a biztonsági dokumentáció elkészítésének rendjét, annak ellenôrzését és az engedélyezési eljárás során feltárjuk az esetlegesen elôadódó összes problémát és azok megoldási lehetôségeit. 5

4 Külön feladatot jelentett a veszélyes ipari üzemek veszélyességi övezetében élô lakosság számára készülô tájékoztató elkészítéséhez segítséget nyújtó BM OKF kiadvány kidolgozása és megjelentetése. A segédlet általános tájékoztatást ad a súlyos baleseti veszélyekrôl, azok megelôzését és elhárítását szolgáló intézkedésekrôl, a lakosság veszélyhelyzet során tanúsítandó magatartásáról. Az egyes elemek zárásaként az eredményeket két napos összevont munkamûhelyeken dolgoztuk fel. A munkamûhelyeket megelôzôen szintén két, három napos auditot végeztek az EU szakértôk az adott üzemben, megvitatva a munka során adódott problémákat. A project végén, márciusban készült el A kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági, felügyeleti feladatainak ellátásához címû szakanyag ben beszerzésre került a hatósági ellenôrzô-értékelô szoftver (DNV SAFETI Professional). A forgalmazó cég külföldi és hazai szakembereinek bevonásával megtörtént a BM OKF érintett felügyelôi állományának felkészítése a szoftver használatára. Kidolgoztuk a Súlyos Baleseti Információs Rendszert, egy korszerû, integrált térinformatikai Seveso adatbázist, amely kapcsolódik az EU-ban mûködtetett ún. Seveso Üzemek Információ-lekérdezô Rendszeréhez (Seveso Plants Information Retrieval System SPIRS). és az EU Súlyos Baleseti Jelentési Rendszerhez (Major Accident Information System MARS) is. A 2003-as évben a Belügyminisztérium igényeinek is megfelelôen kidolgoztuk a végrehajtáshoz kapcsolódó pénzügyi terveket, amelyek többek között tartalmazzák az Irányelv bevezetésében közremûködôk felkészítésének, a lakossági tájékoztató kiadványok elkészítésének, a külsô védelmi tervek begyakoroltatásának, a veszélyes üzemek körüli monitoring rendszer és lakossági riasztó rendszer kiépítésének, a beavatkozó állomány védô felszerelése beszerzésének és az informatikai eszközök fejlesztési és egyéb technikai eszközök beszerzésének költségeit. Az európai joganyag hazai bevezetésérôl szóló nemzeti programmal összhangban évi költségvetési évben megkezdôdhetnek a lakosság biztonságát növelô beruházások évben összhangban jogharmonizációs kötelezettségeinkkel a hatósági jogalkalmazás, az államigazgatási feladatok ellátása és a civil szféra tájékoztatására több útmutatót és segédletet készítettünk el. A lakosság, az üzemeltetôk és az önkormányzatok számára is hozzáférhetô nyilvános útmutató augusztusában jelent meg a KJK Kerszöv kiadó gondozásában, amelynek címe IPARI BIZ- TONSÁGI KÉZIKÖNYV a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozás alkalmazásához. 6

5 IMPLEMENTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK Kat. törvény szerinti fôbb végrehajtási intézkedések 1. Új veszélyes üzemekre vonatkozó hatósági engedélyezési tevékenység megkezdése 2. Már mûködô veszélyes üzemek tevékenységének bejelentése. 3. A törvény hatálybalépésekor már üzemelô veszélyes üzemek biztonsági jelentéseinek és biztonsági elemzéseinek benyújtása. 4. A biztonsági jelentések alapján a külsô védelmi tervek elkészítése. 5. Biztonsági jelentések és elemzések vizsgálata és határozatok kiadása. 6. Üzemspecifikus lakossági tájékoztató kiadványok elkészítése és kiadása. 7. Felügyeleti ellenôrzési tevékenység megkezdése a hatósági határozatok kiadásának függvényében. A tevékenység kezdete, határideje január 01-tôl folyamatosan június 01-ig. Biztonsági jelentések: december 31-ig Biztonsági elemzések: április 01-ig december 31-ig április 30-ig május 31-ig november 01-tôl A már mûködô veszélyes üzemek üzemeltetôinek június 01-ig meghatározott adattartalommal be kellett jelenteni az üzemek területén jelenlevô veszélyes anyagok fajtáját és mennyiségét. A hatósághoz 214 üzemtôl érkezett bejelentés, amely alapján 106 üzem nem tartozott a szabályozás hatálya alá. Az alsó- és felsô küszöbértékû üzemek száma folyamatosan változik. A szabályozás hatálya alá jelenleg 109 üzem tartozik, amelybôl 46 felsô-, 60 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A biztonsági dokumentációk benyújtását követôen megkezdôdött azok hatósági és szakhatósági (Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal Súlyos Baleset-megelôzési Szakhatósági Fôosztály) felülvizsgálata, amely során a hatóság és a szakhatóság helyszíni szemlén gyôzôdött meg a dokumentációkban foglaltak valóságtartalmáról. A biztonsági dokumentációk elbírálásával párhuzamosan történik a külsô védelmi tervek elkészítése. A BM OKF által elkészített módszertani útmutatónak megfelelôen, az érintett megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fôvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság a polgármesterekkel közösen 36 településre dolgozta ki a külsô védelmi terveket. A terveket, a BM OKF fôigazgatójának egyetértését követôen, a megyei (fôvárosi) védelmi bizottságok elnökei jóváhagyták. Ezáltal a jogszabályi elôírásokból adódó december 31-i határidô betartásának eleget tettünk, így a felsô küszöbértékû veszélyes üzemek környezetében élô lakosság Irányelv szerinti védelmére is felkészültünk. A bevezetés ütemterve alapján november 01-tôl a határozatok kiadásának függvényében kezdi meg a hatóság és a szakhatóság felügyeleti ellenôrzéseit. A szakhatóság közremûködésével felügyeleti ellenôrzések lefolytatásához a hatóságnak veszélyes üzemenként felügyeleti ellenôrzési programot kell összeállítani. Alsó küszöbértékû veszélyes üzem esetében kétévente, míg felsô küszöbértékû esetén évente kell felügyeleti ellenôrzést lefolytatni. 7

6 VESZÉLYES IPARI ÜZEMEK MAGYARORSZÁGON A szabályozás hatálya kiterjed azon veszélyes üzemekre, ahol a veszélyes anyag a Rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározható, legalább alsó küszöbértéket elérô mennyiségben van jelen. A veszélyes anyag jelenléte a tárgyi hatály meghatározásának elsôrendû követelménye. A Rendelet melléklete 10. veszélyességi osztályt állapít meg. A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a veszélyes anyagok osztályba sorolásának követelményeit a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet szerint történik. A szabályozás tárgyi hatálya nem terjed ki: az atomenergiáról szóló törvényben az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, a veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, valamint a létesítményen kívüli ideiglenes tárolására veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyú állomásokat, a feltárást folytató mélymûvelésû vagy külszíni bányákra, a hulladéklerakókra, a katonai létesítményekre, beleértve a tároló telepeket is. A hatóság létrehozta a Súlyos Baleseti Információs Rendszert az üzemeltetôk által benyújtott kérelmekrôl, a biztonsági elemzésekrôl és biztonsági jelentésekrôl, külsô védelmi tervekrôl és más, a nyilvánosságra tartozó információkról. A rendszer tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a felügyeleti (ellenôrzési), kárelhárítási, továbbá kárfelszámolási feladatok végrehajtása során szükségesek. Az adatok hozzáférhetôek a BM OKF címû honlapján. A SZABÁLYOZÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VESZÉLYES IPARI ÜZEMEK Magyarországon 109 üzem tartozik szerint a súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló szabályozás hatálya alá, amelybôl 46 felsô-, 63 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A veszélyes üzemek régiónkénti elhelyezkedését a következô ábra szemlélteti 8

7 Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül A veszélyes üzemek régiónkénti eloszlása Nyugat-Dunántúl kivételével - közel egyenletes. Az üzemek 48%-ának tevékenysége kôolaj, földgáz feldolgozáshoz kapcsolódik, 16%-a mezôgazdasághoz, 6%-a mûanyaggyártáshoz köthetô. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem Közép Dunántúl Közép Magyarország Észak Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Dél Dunántúl Nyugat Dunántúl 9

8 KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül A Közép Dunántúl régióban a Kormányrendelet hatálya alá 23 veszélyes üzem tartozik. 13 felsô küszöbértékû és 10 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 11 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Fejér és Veszprém megye a 9 veszélyes üzemével egyaránt kiemelkedik, országos tekintetben is jelentôs szerepet tölt be. A régióban található veszélyes üzemek közel felének a tevékenysége két területhez kapcsolódik, 30% az olaj, földgáztárolással, értékesítéssel; 17% a mezôgazdasággal foglalkozik. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 10

9 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül Közép Magyarország régióban a Kormányrendelet hatálya alá 21 veszélyes üzem tartozik. 8 felsô küszöbértékû és 13 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 5 kerületre és 1 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében a fôváros 16 veszélyes üzemével kiemelkedik, országos tekintetben is jelentôs szerepet tölt be. A régióban található veszélyes üzemek tevékenységének eloszlása közel egyenletes. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 11

10 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül Észak Magyarország régióban a Kormányrendelet hatálya alá 15 veszélyes üzem tartozik. 7 felsô küszöbértékû és 8 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 6 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén 12 veszélyes üzemével egyaránt kiemelkedik, országos tekintetben is jelentôs szerepet tölt be. A régióban található veszélyes üzemek 55%-ának a tevékenysége az olaj-, földgáztároláshoz, értékesítéshez; 22%-ának a mûanyagiparhoz kötôdik. 8. sz. ábra veszélyes üzemek iparágankénti és megyénkénti eloszlása Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 12

11 ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül Észak-Alföld régióban a Kormányrendelet hatálya alá 15 veszélyes üzem tartozik. 7 felsô küszöbértékû és 6 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 5 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Jász Nagykun Szolnok megyében jelentôs számú (4) felsô küszöbértékû veszélyes üzem található. A régióban található veszélyes üzemek 67%-ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 13%-ának a mezôgazdasághoz kötôdik. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 13

12 DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül Dél - Alföld régióban a Kormányrendelet hatálya alá 18 veszélyes üzem tartozik. 7 felsô küszöbértékû és 11 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 3 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Csongrád megyében 5 felsô küszöbértékû veszélyes üzem található, míg Bács Kiskun megyében az alsó küszöbértékû veszélyes üzemek száma a jelentôs. A régióban található veszélyes üzemek 71%-ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 24%-ának a mezôgazdasághoz kötôdik. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 14

13 DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül Dél-Dunántúl régióban a Kormányrendelet hatálya alá 12 veszélyes üzem tartozik. 1 felsô küszöbértékû és 11 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 1 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Baranya és Tolna megyében egyaránt jelentôs számú alsó küszöbértékû veszélyes üzem található. A régióban található veszélyes üzemek 46%- ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 8-8%-ának a mezôgazdasághoz, élelmiszeriparhoz és energiaszolgáltatáshoz kötôdik. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 15

14 NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül Nyugat-Dunántúl régióban a Kormányrendelet hatálya alá 7 veszélyes üzem tartozik. 3 felsô küszöbértékû és 4 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 3 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Zala megyében 2 felsô küszöbértékû veszélyes üzem, Vas megyében 3 alsó küszöbértékû veszélyes üzem található. A régióban található veszélyes üzemek 58%-ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 14-14%-ának a mezôgazdasághoz, élelmiszeriparhoz kötôdik. Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem 16

15 SÚLYOS BALESET-MEGELÔZÉSI TEVÉKENYSÉG A SZABÁLYOZÁSBAN RÖGZÍTETT FELADATOK A veszélyes üzemek üzemeltetôi számára eltérô kötelezettségeket állapít meg a rendelet, amelyek alsó és felsô küszöbértékû üzemek szerint változnak. Felsô küszöbértékû veszélyes üzem - biztonsági jelentés készítése; - adatszolgáltatás a külsô védelmi terv készítéséhet (önk. és hatósági feladat); - biztonsági irányítási rendszer mûködtetése. Alsó küszöbértékû veszélyes üzem - bejelentkezési kötelezettség - biztonsági elemzés készítése; - súlyos baleset-megelôzési célkitûzések; - adatszolgáltatás a településrendezési tervezéshez (önk. és hatósági feleadat); - belsô védelmi tervezés; - baleset jelentési kötelezettség, Küszöbérték alatti veszélyes üzem - dominó hatás céljából adatszolgáltatás, - veszély-elhárítási alapterv készítése; - tûzoltási terv készítése. BIZTONSÁGI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A veszélyes üzemek kötelezettségei között az elsô helyen szerepel a veszélyes tevékenység bejelentése, miután meghatározzák azt, hogy az üzem a jogszabály hatálya alá tartozik-e és ha igen, akkor alsó vagy felsô küszöbértékû-e. A veszélyes tevékenység azonosítását a rendelet mellékletében részletezett módszer szerint kell elvégezni. Amennyiben egy üzem létesítményeiben a veszélyes anyagok a meghatározott küszöbmennyiséget elérô, vagy azt meghaladó mennyiségben vannak vagy lehetnek jelen, akkor a katasztrófa törvény szerint biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést kell az üzemeltetônek készítenie. Az alsó küszöbértéket elérô, de a felsôt el nem érô veszélyes üzem üzemeltetôjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A felsô küszöbértéket elérô vagy ezt meghaladó veszélyes üzem üzemeltetôje biztonsági jelentést készít. A biztonsági elemzés tartalmazza az üzemeltetônek a súlyos balesetek megelôzésével illetôleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fô célkitûzéseit, a balesetek megelôzésével, illetôleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit. A biztonsági elemzés részét képezi egy olyan irányítási rendszer bemutatása, amely biztosítja a súlyos balesetek megelôzését, hatásainak csökkentését. Az üzemeltetô felméri, mind a normál üzemi, mind az ettôl eltérô üzemmódokra, hogy az üzemben milyen súlyos baleset fordulhat elô, valamint értékeli ezek lehetséges hatásait. A lehetséges veszélyeket módszeresen felderíti, és hatásaik elôrejelzésére megfelelô értékelési eljárásokat alkalmaz. A veszélyek meghatározása és értékelése során figyelembe veszi az adott súlyos baleset lehetôségének valószínûségét és hatásainak súlyosságát. A biztonsági elemzésben, a súlyos balesetek hatásainak értékelése alapján, meghatározza a veszélyes üzemek körüli veszélyességi övezetet. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltetô a biztonsági elemzés mellékleteként belsô védelmi tervet dolgoz ki. Az üzemeltetô a biztonsági jelentésben bemutatja a súlyos baleset megelôzésével kapcsolatban kialakított fô célkitûzéseit, feltárja az üzem tevékenységével kapcsolatos veszélyforrásokat, elemzi a veszélyes tevékenység kockázatát, továbbá a megelôzéssel és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátását garantáló biztonsági irányítási rendszert alakít ki, meghatározza a súlyos balesetek megelôzését, illetve a már bekövetkezett súlyos balesetek hatásainak a csökkenését szolgáló feladatokat. 17

16 Az üzemeltetô lakossági tájékoztatás céljából elkészíti a biztonsági jelentés összefoglalóját. Az összefoglaló a biztonsági jelentés részét képezi, az abban szereplô szakmai kifejezések helyett, ha arra lehetôség van, annak köznapi megfelelôjét kell használni. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltetô a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes üzem általános vezetési rendszerébe. A biztonsági irányítási rendszer tartalmazza a biztonsági elemzésbe foglalt, a súlyos balesetek megelôzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges irányító szervezet felépítését, a felelôs személyek feladat- és hatásköreit, az elvégzendô feladatokat, azok megvalósításánál követendô rendszeres belsô ellenôrzések, szemlék és a független szakértôk által végzett felülvizsgálatok módszereit, eljárásait, valamint a végrehajtáshoz szükséges erôforrásokat. A biztonsági jelentés tartalmazza a súlyos balesetek hatásai elleni védekezéssel, és a következményeik csökkentésével kapcsolatos eszközöket, rendszereket. Bemutatja a veszélyes üzemben a súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, és a vezetéshez, illetôleg a döntés-elôkészítéshez szükséges infrastruktúrát. Az üzemeltetô az üzem által okozott veszélyetetést a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevô módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következô szakaszokra osztható: a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetôségének azonosítása); a súlyos baleset elôfordulása gyakoriságának meghatározása; az azonosított súlyos baleset következményeinek értékelése; a súlyos baleset valószínûségének és következményeinek integrálása, a hatások által érintett terület minden pontján való egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából; az elôzô lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal. Az üzemeltetô részletesen elemzi a reálisan feltételezhetô súlyos balesetek elôfordulásának lehetôségét, valószínûségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a balesetek üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait, és a baleset kifejlôdésének valószínûsíthetô stádiumait. Az üzemeltetô értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben, vagy a biztonsági jelentésben csak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajtákat kell bemutatni. Az üzemeltetô a biztonsági jelentésben azonosított súlyos baleset gyakorisága, és következményei alapján a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a kockázat mértéket. Ha a veszélyes üzem súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgezô anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hô), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. Az emberi halált okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes üzem körül a környezetet, és ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is. KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA A szabályozás végrehajtása során katasztrófavédelmi feladatok közé sorolhatók a belsô és külsô védelmi tervezési, a lakosság megelôzési és veszélyhelyzeti tájékoztatásával kapcsolatos, valamint a nyilvánosság biztosításának feladatai. VÉDELMI TERVEZÉS A veszélyes üzem üzemeltetôje az üzemen belül jelentkezô feladatok végrehajtására belsô védelmi tervet, a felsô küszöbértékû veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere együttmûködésével a hatóság területi szerve külsô védelmi tervet készít. A tervek hivatottak biztosítani az esetleges baleset következményeinek mielôbbi felszámolását. A tervek háromévente és az üzemben végzett változtatásoknak megfelelôen kerülnek pontosításra. A belsô és külsô védelmi tervben meghatározott feladatok megfelelnek a biztonsági elemzésben vagy biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erôk és eszközök pedig alkalmasak a feladatok ellátására. BELSÔ VÉDELMI TERV A balesetelhárítási feladatok vonatkozásában több jogszabály kötelezi az üzemeltetôt védelmi terv készítésére. A katasztrófa törvény alapján készítendô belsô védelmi tervben az üzemeltetô azt bizonyítja, hogy a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben meghatározott veszélyeknek megfelelôen rendelkezésre állnak a káros hatások csökkentésére vonatkozó elvárható feltételek. A tervnek önmagában kell bizonyítania, hogy a tervezett rendszabályok arányban állnak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelôzését szolgáló biztonsági elemzésben vagy jelentésben meghatározott veszélyeztetô hatásokkal, és a hatások elleni védekezést szolgáló rendszabályoknak megvannak a végrehajtási feltételei: a veszélyhelyzeti irányítási rendszer, a tevékenységre vonatkozó tervek, a végrehajtó szervezetek, és a védekezéshez szükséges infrastruktúra. 18

17 Az üzemeltetô megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemû feltételt. Az üzemeltetô a terv készítésébe bevonja a veszélyes üzem dolgozóit, véleményüket a terv készítésénél figyelembe veszi. A terv tartalmazza a súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírását, a veszélyhelyzeti irányítás bemutatását, a külsô védelmi tervhez kapcsolódó feladatokat, a védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatokat. A KÜLSÔ VÉDELMI TERV A település adottságaiból kiindulva és az üzemeltetô által szolgáltatott adatok alapján a felsô küszöbértékû veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere külsô védelmi tervet készít, amely szervesen kapcsolódik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezést szolgáló települési veszély-elhárítási tervhez. A rendelet szerint a külsô védelmi terv meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erôket és eszközöket. A külsô védelmi terv a veszélyes üzem üzemeltetôje által megadott tájékoztatás alapján készül. A tervet a megyei, fôvárosi védelmi bizottság elnöke a hatóság egyetértésével hagyja jóvá. A készítô a külsô védelmi tervet a biztonsági jelentés kézhezvételét követô 6 hónapon belül a hatóságnak egyetértés céljából megküldi. Ha a hatóság a tervvel egyetért, a készítôt errôl tájékoztatja, és jóváhagyás céljából megküldi a területileg illetékes megyei (fôvárosi) védelmi bizottság elnökének. A polgármesternek nem kell tervet készítenie, amennyiben a hatóság megítélése szerint a veszélyes üzem környezetének veszélyeztetettsége azt nem teszi szükségessé. Az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság (hatóság) és területi szervei biztosítják a külsô védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges anyagi feltételeket. A külsô védelmi terv nyilvános, az érintett terület lakosságával annak tartalmát ismertetni kell. Ahol a veszélyes üzemek közelsége miatt, a hatások által lehetségesen érintett területek egymást fedik, a kötelezett több üzem vonatkozásában egy külsô védelmi tervet készít. A polgármester külsô védelmi tervben foglaltak realitását rendszeresen ellenôrzi. Évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint évente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység bemutatásánál a terv tartalmazza a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírását, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevont szervezeteket, erôket és eszközöket, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúrát, berendezéseket és anyagokat, a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedéseket: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányításának bemutatásánál a terv tartalmazza a veszélyhelyzeti irányítást és együttmûködést, a súlyos balesetek elleni védekezéshez történô külsô segítségkérést, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító, és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek nevét, beosztását és elérhetôségi adatait, az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések elôkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúrát. A terv bemutatja az illetékes szervek és a lakosság tájékoztatásának feladatait a súlyos baleset bekövetkezése után. A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A KÁROS HATÁ- SOK CSÖKKENTÉSE A külsô védelmi terv elemzi a veszélyes üzem veszélyeztetô hatásait, a feltárt baleseti eseménysorok elhárítására intézkedési sorokat foganatosít. A baleseti eseménysorok következményei általánosságban három csoportba sorolhatók: mérgezés, hôsugárzás (tûzveszély), túlnyomás (robbanás). Mérgezô felhô terjedése esetén figyelembe véve az idôtényezôt a lakosság védelmére alkalmazandó viselkedési magatartás az elzárkóztatás. Elsôsorban veszélyes anyag tulajdonságaitól illetve az aktuális meteorológiai tényezôktôl függôen a veszélyeztetett lakosságot az érintett területrôl ki kell menekíteni. A mentés végrehajtására, a gyülekezô pontok helyére, logisztikai problémák megoldására a külsô védelmi tervek nyújtanak információt. A robbanásokat lökéshullám kíséri, amely személyi sérülést, valamint kárt okozhat az épületek szerkezetében és ablakok törhetnek be a baleset helyszínétôl számított akár száz méteres körzetben is. Másodlagos károkat okozhatnak a szétrepülô törmelékek. A külsô védelmi tervekben ezekre a hatásokra kellett intézkedési sorokat kidolgozni. Tûzveszélyes gázfelhô terjedése esetén a lakosság védelmére alkalmazandó eljárás szintén az elzárkóztatás, ugyanakkor külsô védelmi tervek intézkedési sorokat tartalmaznak a település áramtalanításra és a gázfelhô eloszlatására. 19

18 BEAVATKOZÓ SZERVEZETEK ÉS ESZKÖZÖK A tûzoltási, kárelhárítási és mûszaki mentési feladatok ellátását a hivatásos állami és önkormányzati valamint az önkéntes tûzoltóságok készenléti szervezetei végzik. Veszélyes ipari üzem környezetében bekövetkezett baleset esetében a speciális vegyi felderítô-, beavatkozó- és mentesítô eszközökkel felszerelt mûszaki mentôbázisok eszközeit is igénybe veszik. Rendkívüli esetekben a tûzoltó-egyesületek és a létesítményi tûzoltóságok igénybevétele is elrendelhetô. A katasztrófa-elhárításban elsôdleges beavatkozói tevékenységet ellátó tûzoltóerôk mellett a védelem meghatározó szereplôje a civil oltalmat ellátó szervezet, a katasztrófavédelem, amely egyrészt a lakosság védelmével és közvetlen ellátásával összefüggô feladatokat, másrészt a katasztrófavédelmi tervezô-, szervezô tevékenységet végez. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek káros hatásainak felderítésére elsôsorban a Veszélyhelyzeti Felderítô Csoportok (VFCS) hivatottak. Magyarország területén 17 VFCS mûködik, melyek feladata a veszélyeztetetté vált terület felmérése; a veszélyeztetésrôl szóló adatok, információk gyûjtése és továbbítása; közremûködés a lakosság gyors helyszíni riasztásában; együttmûködés más beavatkozókkal a károk felmérésében, valamint vegyi-sugárszennyezett területen az elsôsegélynyújtáshoz szükséges szakértôi közremûködésben. A VFCS autói rendelkeznek vegyi mérômûszerekkel és kimutató eszközökkel: automatikus gázérzékelôkkel, mikro-meteorológiai mérôállomással, mentesítô eszközökkel, illetve egyéni védôeszközökkel. A lakosság veszélyhelyzeti riasztását a veszélyes üzemek környezetében telepített és hordozható kézi szirénákkal oldják meg. LAKOSSÁGI MEGELÔZÔ- ÉS VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁS, A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA A lakosság számára a veszélyes üzem kockázatot jelenthet, ezért joga van megismerni a lehetséges veszélyeztetô hatásokat, az ellenük való védekezés módszereit, lehetôségeit, súlyos baleset esetén pedig a követendô magatartást. A veszélyes üzem üzemeltetôjének kötelessége hiteles tájékoztatást adni a üzemrôl, az ott fellelhetô veszélyforrásokról, és a súlyos baleset megelôzésére és elhárítására tervezett intézkedésekrôl. A rendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával ne sérüljön az üzemeltetônek az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga. A felsô küszöbértékû veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság helyi szervének közremûködésével kiadványt készít, amelyben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemrôl, a lehetséges súlyos balesetekrôl és az ellenük való védekezés lehetôségeirôl. A kiadvány a biztonsági jelentés, és a külsô védelmi terv alapján közérthetô formában készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. A kiadványt a biztonsági jelentés, vagy a külsô védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét követô nyolc napon belül a helyben szokásos módon hirdetményt tesz közzé. A biztonsági jelentést teljes terjedelemben bárki számára rendelkezésre kell bocsátani. A lakosság az észrevételeit a hirdetmény közzétételét követô 30 napon belül teheti meg. 20

19 A polgármester amennyiben közmeghallgatást tart észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a közmeghallgatás idôpontjáig megküldi a hatóságnak. Új veszélyes üzem létesítésekor, vagy már mûködô ilyen üzem tevékenységének módosításakor a polgármester közmeghallgatást tart. Amennyiben a közeghallgatáson új, az engedélyezést befolyásoló, hiteles információk kerülnek a hatóság tudomására, akkor az engedélyezés folyamatában azokat érdemben megvizsgálja. Az üzemeltetô akkor is tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, vagy a technikai fejlôdés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a súlyos balesetek megelôzése és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. A jelentés alapján a hatóság tájékoztatást készít az Európai Bizottság baleseti jelentések feldolgozására kijelölt szervezetének. A tájékoztatási kötelezettség alapja a Súlyos Baleseti Jelentési Rendszer (MARS). TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait. A veszélyességi övezeten belül a fejlesztések korlátozhatók, és a külön jogszabályban meghatározott lakosságvédelmi intézkedések hozhatók. A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és javaslatot tesz a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetésére. A hatóság veszélyességi övezetben élôk száma, elhelyezkedése, védettsége és a környezetrendezési elemek mellett a veszélyességi övezetben található veszélyes üzemek, és más építmények, épületek alapján ítéli meg azt, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhetô-e: új veszélyes üzem létesítése, a meglévô veszélyes üzem olyan mértékben történô fejlesztése, amely a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés kiegészítését igényli. A hatóság véleményt nyilvánít az út-, vasúthálózat, a közmûvek fejlesztésérôl, valamint más beruházásról vagy fejlesztésrôl. A veszélyességi övezetben történô fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására, a hatóság, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a környezetvédelmi, indokolt esetben a természetvédelmi hatóság, a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselôibôl bizottság alakul. A bizottság a veszélyeztetés figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekrôl JELENTÉS SÚLYOS BALESETEKRÔL A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS FELÜGYELETI ELLENÔRZÉSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE A hatóság és a szakhatóság alapvetô feladata, hogy megítélje az üzemeltetô által adott információk a valóságnak megfelelnek-e, és az üzemeltetô minden tôle elvárhatót megtett-e a súlyos balesetek elkerülése és káros hatásaik csökkentése érdekében. A hatóság a biztonsági elemzésben, illetve biztonsági jelentésben szereplô veszélyeztetettségi mutatók alapján minôsíti a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjét. Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett veszély meghaladja a meghatározott szintet, akkor a hatóság az üzemeltetôt kiegészítô intézkedések megtételére kötelezheti. Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthetô a rendeletben rögzített elfogadható szintre, akkor a hatóság dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetésérôl. Amennyiben egy üzemben súlyos baleset következett be, az üzemeltetô a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetrôl a védekezéssel kapcsolatos kivizsgálást követôen haladéktalanul jelentést készít. A rendelet mellékletben határozza azokat a baleseti következményeket, amelyek esetében a súlyos balesetrôl az üzemeltetônek jelentést kell készítenie. 21

20 A biztonsági elemzés vagy a biztonsági jelentés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében, az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezheti. A belsô védelmi terv és a külsô védelmi terv felülvizsgálata során a hatóság megvizsgálja, hogy az azokban szereplô veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra, és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági elemzésbôl illetve a biztonsági jelentésbôl fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a meghatározott kívánalmaknak. A biztonság növelése érdekében a hatóság az üzemeltetôt a belsô védelmi terv kiegészítésére kötelezheti, illetve a külsô védelmi terv esetében kiegészítô intézkedéseket javasolhat a polgármesternek. A hatóság, a szakhatóság közremûködésével, elôre meghatározott terv szerint, a felsô küszöbértékû veszélyes ipari üzemeket legalább tizenkét havonta, az alsó küszöbértékû üzemeket legalább huszonnégy havonta egyszer ellenôrzi. Az ellenôrzés eredményérôl a hatóság jelentést készít. A jelentésben feltárt mûszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok kiküszöbölésére a hatóság megfelelô határidô biztosításával kötelezi az üzemeltetôt, aki a megtett intézkedéseirôl tájékoztatja a hatóságot. A hatóság a veszélyeztetett települések településrendezési terveinek vizsgálatakor megállapítja, hogy a településrendezési tervekben figyelembe vették-e a veszélyes tevékenység lehetséges veszélyeztetô hatásait. Hiányosság esetén a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja és javasolja a szükséges intézkedések megtételét. A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységet bemutató lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos okmányok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltetô vagy a polgármester nem teljesíti tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított okmányok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezheti az üzemeltetôt, illetve felhívhatja a polgármester figyelmét az elôírt feladataik teljesítésére. BEJELENTÉS, ENGEDLYEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT A szabályozás szerint az üzemeltetô a bejelentési kötelezettségének, a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés benyújtásával tesz eleget. Ez az alapfeltétele annak a katasztrófavédelmi engedélynek, amely nélkül sem építési engedély, sem használatbavételi engedély nem adható ki, illetve veszélyes tevékenység végzése nem kezdhetô meg. A biztonsági dokumentáció hatósági elbírálása tekintetében háromféle üzemeltetôi kötelezettséget különböztetünk meg: Mûködô veszélyes üzem. A törvény hatálybalépésének napján már mûködô veszélyes üzem üzemeltetôje június elsejéig volt köteles bejelenti tevékenységét. A biztonsági elemzést vagy biztonsági jelentést a hatóságnak a korábban tárgyaltaknak megfelelôen küldi meg. A Rendelet szerint: a már mûködô felsô küszöbértékû veszélyes üzemek december 31- ig, már mûködô alsó küszöbértékû veszélyes üzemek április 1-ig biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést nyújtottak be a hatósághoz. A hatóság a beadást követôen elfogadhatósági feltételek figyelembevételével értékeli a veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettséget. A tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetôt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedést (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Elfogadhatatlan szintû veszélyeztetettség esetén, ha a kockázat más esz- 22

21 SEVESO DIRECTIVE közökkel nem csökkenthetô, a hatóság kötelezi az üzemeltetôt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A hatóság az illetékes szervezeteknek és a veszélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének (fôvárosban a fôpolgármesternek) is megküldi a biztonsági dokumentáció másolatát. A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét követô nyolc napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) területi szervével együttmûködésben elkészíti a külsô védelmi terv koncepcióját, és errôl, valamint a biztonsági jelentésrôl hirdetményt tesz közzé. Új veszélyes üzem. Az újonnan létesülô veszélyes üzemek tekintetében a magyar szabályozás minden esetben hatósági engedélyezési eljárást ír elô. A Rendelet szerint: az építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során, a tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában elôrelátható szinten részletezett biztonsági elemzést, illetve biztonsági jelentést nyújtanak be a hatósághoz. Az új üzem létesítése esetén az eljárás kétfokozatú, melyet határozat zár le: (1) A veszélyes létesítmény engedélyezése az építési és használatbavételi eljárást, illetve a veszélyes tevékenység megkezdését megelôzôen [Törvény 30. (1)]. (2) A további eljárási rend illetve az engedélyezés kritériumai megfelelnek a mûködô üzemekkel kapcsolatos eljárásnak. Változtatás az üzemben. A veszélyes tevékenység egészét, illetôleg a védekezés belsô (létesítményi) rendszerét érintô változtatás esetén új vagy kiegészítô biztonsági jelentést kell készíteni, melyet a veszélyes tevékenység megkezdése elôtt legalább 60 nappal meg kell küldeni a hatóságnak. A változtatásra vonatkozó hatósági engedély hiányában a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhetô meg. A hatóság az illetékes szervezeteknek és a veszélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének (fôvárosban a fôpolgármesternek) is megküldi a biztonsági dokumentáció másolatát. A további eljárás a lakossági tájékoztatás céljából helyi szinten folyik. A határozatok meghozatalára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdemi határozat meghozatalára a hatóság és a szakhatóság elôzetes hozzájárulásának megadására egyaránt kilencven nap áll rendelkezésre. A SZANKCIÓRENDSZER A hatóságnak lehetôsége van arra, hogy a korábban kiadott engedélyét visszavonja vagy az üzemeltetôt a súlyos ipari baleset megelôzéséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezze, ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik. Az elôírt intézkedés megvalósulásáig a hatóság elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését, illetve megtilthatja a hatósági engedély nélkül folytatott veszélyes tevékenység végzését. A FELÜLVIZSGÁLAT A már üzemelô veszélyes üzemek biztonsági elemzéseit és jelentéseit a hatósági határozattal történô jóváhagyását követôen az alábbi esetekben kell felülvizsgálni: a biztonsági jelentés és elemzés öt évente történô tervszerû felülvizsgálata, az üzemeltetô vagy a hatóság által kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat DISASTER MANAGEMENT ILLETÉKES HATÓSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSA Az EU tagállamként történô mûködésre való felkészülés által - a évtôl kezdôdôen - a BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság tevékenységében fokozatosan elôtérbe kerül a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos európai uniós koordinációs feladatok és az Illetékes Hatósági és Kapcsolattartó ponti feladatok ellátása. Emellett a hazai hatóságoknak meg kell felelniük az EU által elfogadott nemzetközi egyezményekbôl fakadó kötelezettségek teljesítésének is, mûködtetnünk kell az Nemzeti Központot és Kapcsolattartó Pontot. Az Európai Bizottságban a vegyi balesetek megelôzésével és következményei csökkentésével a Környezetvédelmi Fôigazgatóság Polgári Védelmi Fôosztálya foglalkozik. Az Európai Bizottság szabályozási fóruma az Irányelv végrehajtásáért felelôs Illetékes Hatóságok Bizottsága (a továbbiakban IHB). A Bizottság és az IHB tudományos és szakértôi támogatását, valamint a kutatási keretprogramokban indított közös kutatási projectek irányítása a Közös Kutatóközpont Fôigazgatóság olaszországi Isprában mûködô Súlyos Baleseti Veszélyek Iroda (Major Accident Mazard Bureau, továbbiakban: MAHB) feladata. Az európai joganyagból származó tagállami kötelezettség végrehajtása az illetô ország jogszabály-harmonizációs rendszerében kialakított Illetékes Hatóságok irányításával történik. Az Irányelv utasításainak egyértelmû értelmezésére, bizonyos feladatok kidolgozására, a tudományos elemzésekre uniós mûszaki munkacsoportokat állítanak fel. 23