A REMETEKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 A REMETEKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1028 Budapest Máriaremetei út 71. OM: Szervezeti és Működési Szabályzat október

2 I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Remetekertvárosi Általános Iskola 1028 Budapest, Máriaremetei út 71. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények

3 az államháztartásról szóló CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet

4 a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 3. A SZMSZ személyi és időbeli hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. E szabályoktól eltérni csak nevelőtestületi döntéssel, jóváhagyással lehet. A SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az intézményi tanács véleményének kikérésével. A SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve Remetekertvárosi Általános Iskola II. Intézményi alapadatok Az intézmény feladatellátási helye Az intézmény székhelye: 1028 Budapest, Máriaremetei út Alapító szerv neve és székhelye Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca Alapítói jogkör gyakorlója emberi erőforrások minisztere 1.3. Fenntartó neve és székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca OM azonosító:

5 1.5. Működtető neve és székhelye Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 1024 Budapest, Mechwart liget Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése [Ámr. 13. (1) bekezdés a) pont] 3. Az intézmény tevékenységei 3.1 Az intézmény alaptevékenységei általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 3.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. Működési területe: Az intézmény körzeti feladatokat lát el a körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek tekintetében. 5. Maximálisan felvehető tanulók száma: 400 fő 6. Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma Sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum 2 fő lehet. 7. Az intézményvezető megbízása 8. A munkáltatói jogkör gyakorlása III. Szervezeti felépítés A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1. Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) A szervet az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség

6 azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek A szervezeti szintnek A konkrét vezetői beosztások megfelelő vezető beosztások megnevezése 1. Legfelsőbb vezetői szint intézményvezető intézményvezető 2. Magasabb vezetői szint Intézményvezető helyettesek Pedagógiai igazgatóhelyettes Operatív igazgatóhelyettes 3. Középvezetői szint Munkaközösség vezetők munkaközösség vezetők A munkahelyek számát a fenntartó határozza meg és írásban közli Az intézmény vezetési szerkezete, vezetők közötti feladatmegosztás, a kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Alsó tagozat: 1-4. évfolyam Felső tagozat: 5-8. évfolyam Az intézmény működését segíti: Iskolatitkár Rendszergazda Pedagógiai asszisztens A szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők, középvezetők állnak: Pedagógiai igazgatóhelyettes Operatív igazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok, körülmények határozzák meg. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés értekezlet írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. A kapcsolattartás rendje: vezetők hetente kibővített vezetői havi rendszerességgel, ill.szükség szerint Az intézményvezető

7 Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházottfeladatokat. Döntési jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, kárral járna. Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézményvezető jogkörét esetenként vagy meghatározott ügykörben a helyettesre, a szervezeti munkaközösség-vezetőre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője - a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért; az intézményi szabályzatok elkészítéséért; a pedagógiai munkáért; a nevelőtestület vezetéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezéséért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért; a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért,

8 a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért; a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért. Az intézményvezető kiemelt feladatai a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a munkáltatói jogkör gyakorlása a jogszabály által átruházott esetekben, valamint a kötelezettségi jogkör gyakorlása; a köznevelési intézmény képviselete; a döntés -- az egyeztetési kötelezettség megtartásával -- az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe; a tankönyvrendelés szabályozása; az intézmény Pedagógiai Programjának jóváhagyása; a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi Az intézményvezető helyettesek Az intézményvezető-helyettes magasabb vezetőnek számít. Az intézményvezető helyettesek jogköre és felelőssége: Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. Az intézményvezető-helyettesi megbízás legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Nevelési intézményvezető-helyettes

9 A nevelő-oktatómunka irányítása Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, az igazgatóval és vezetőtársaival együtt kialakított munkarend szerint kidolgozza annak egy részterületét. Részt vesz az iskola éves munkatervének előkészítésében. A vezetői munkamegosztásban megjelölt területeken figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő- oktató munkát, felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a folyamatosan tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén elemzést készít. Tantestületi értekezletekre (félévi, év végi), beszámolókhoz szükséges adatlapokat készít,a statisztikai adatokat összesíti, feldolgozza, tendenciákról szükség szerint beszámol. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Segíti a diákönkormányzat munkáját, szükség szerint részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diáktanácsot az iskolavezetés és a nevelőtestület őket érintő döntéseiről Segíti és szükség szerint ellenőrzi a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjét, színvonalát. Felelős a vizsgák (félévi osztályozó, különbözeti, javító, év végi osztályozó) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért Az alsós félévi és év végi osztályozó értekezletet felügyeli. Felelős a helyettesítések megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy a helyettesítésekkel, a Tik-kel kapcsolatos információkat megismerjék a pedagógusok. Ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Gondolkodik arról, hogy minden szükséges információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok Szükség szerint irányítja és felügyeli a következő felelősök és dolgozók munkáját: o pályaválasztási felelős, o fejlesztőpedagógus, o pedagógiai asszisztens Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kedvezményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. Mérésekkel (OKÉV, DIFER) kapcsolatos feladatokat koordinálja, szükség szerint adatokat szolgáltat, elemzést készít. Nyilvántartja a részképesség-zavaros, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek adatait, szakvélemények iktatását vezetteti, figyelemmel kíséri fejlesztésüket, fejlődésüket Részt vesz az éves óraterv és tantárgyfelosztás készítésében. Az elsős beiratkozást szervezi, a beíratást törvényi előírásoknak megfelelően végezteti. Az adatokat nyilvántartja. Tantárgyfelosztást és óratervet készít,melyeket egyeztet az igazgatóval. Szervezi a tanórán kívüli foglalkozásokat. Személyzeti-munkáltatói feladatok Munkaterületére vonatkozóan elkészíti a munkaerő-gazdálkodási tervet.

10 Hivatali-adminisztratív feladatok Ellenőrzi az osztálynaplókat, törzslapokat, bizonyítványokat, tanórán kívüli naplókat, részt vesz a vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetésének ellenőrzésében. A munkamegosztás szerinti ügyek elintézését figyelemmel kíséri, s az ezekkel kapcsolatos iratokat iktattatja. Nyilvántartja a tanítási időkeretet, s elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációkat.(nyilvántartó lap készítése, havonkénti időkeret kiszámolása) Felelős a statisztikák elkészítéséért. A normatíva igényléshez szükséges adatokat szolgáltat munkaköréhez kapcsolódóan. Felügyeli a tanuló nyilvántartást. Szülői kérésekre, kérvényekre válaszol, szükség szerint határozatokat hoz. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok Javaslatot tesz jutalmazásra, ha arra lehetőség van. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére Szervezeti kapcsolatok Iskolán belül Az igazgatóval szükség szerinti gyakorisággal tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról Rendelkezésre áll munkatársainak. Iskolán kívül A szülőkkel való kapcsolatában: szükség szerint látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart Jelen van az ÁNTSZ ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedést Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). Az óvodával közösen szervezi az iskolalátogatási alkalmakat a leendő elsősöknek Szervezi a minőségi programnak megfelelően az óvónők számára az óralátogatásokat. Kapcsolatot tart a Pedagógiai Intézettel, a Pedagógiai Szakszolgálattal Operatív intézményvezető-helyettes A nevelő-oktatómunka irányítása Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, az igazgatóval és vezetőtársaival együtt kialakított munkarend szerint kidolgozza annak egy részterületét. Részt vesz az iskola éves munkatervének előkészítésében. A vezetői munkamegosztásban megjelölt területeken figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő- oktató munkát, felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a folyamatosan tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén elemzést készít.

11 Tantestületi értekezletekre (félévi, év végi), beszámolókhoz szükséges adatlapokat készít, a statisztikai adatokat összesíti, feldolgozza, tendenciákról szükség szerint beszámol. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Segít a helyettesítések megszervezésében A felsős félévi és év végi osztályozó értekezletet felügyeli. Közvetlenül irányítja és felügyeli a következő felelősök és dolgozók munkáját: o gyermekvédelmi felelős, o tankönyvfelelős, o könyvtáros. Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. Személyzeti-munkáltatói feladatok Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását Elkészíti a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos középtávú tervet az igazgatói egyeztetés után. A tanévenkénti pedagógus továbbképzést nyilvántartja, javaslatot tesz a kollégáknak a továbbképzésekhez, lehetőségekről tájékoztatja őket, szükség szerint ezzel kapcsolatban adatokat szolgáltat. Tanulmányi szerződést készít elő. Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében Hivatali-adminisztratívfeladatok Részt vesz az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga-és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetésének ellenőrzésében. Részt vesz a statisztikák elkészítésében. A munkamegosztása szerinti ügyek elintézését figyelemmel kíséri, s ezekkel kapcsolatos iratokat iktattatja. Részt vesz a tanítási időkeret havonkénti nyilvántartásában, azok rögzítésében, a túlórák elszámolásának előkészítésében Gazdálkodással kapcsolatos feladatok Javaslatot tesz jutalmazásra, ha arra lehetőség van. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. Részt vesz a terem gazdálkodással kapcsolatos szervezési feladatokat ellátásában. Szervezeti kapcsolatok Iskolán belül Az igazgatóval szükség szerint tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról.

12 Iskolán kívül Rendelkezésére áll munkatársainak. A szülőkkel való kapcsolatában: szükség szerint látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart. Jelen van az ÁNTSZ ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel) Az iskola menedzsmentje nagy vezetői kör Tagjai: Intézményvezető Intézményvezető-helyettesek Munkaközösség-vezetők A diákönkormányzat felnőtt képviselője A közalkalmazotti tanács tagjai A minőségirányítási csoport vezetője Gazdasági ügyintéző Az igazgató által összeállított éves munkaprogram alapján, szükség szerint tanácskoznak. Az iskolavezetőségi ülést bármelyik tag kezdeményezheti. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van a közvetlen vezetőjük és az intézmény vezetője felé. A vezetői értekezleten hozott döntésekről, feladatokról kötelesek tájékoztatni az általuk képviselt közösséget a legrövidebb időn belül munkaértekezlet formájában A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel a nevelési intézményvezetőhelyettes helyettesíti, az általa megszabott munkarendben. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben ki kell kérnie a gazdasági ügyintéző véleményét. A nevelési intézményvezető-helyettes távolléte esetén az operatív intézményvezető-helyettes látja el a helyettesítést. Az intézményvezető és a helyettesek távolléte esetén a megbízott Szervezeti munkaközösség-vezető, vagy más megbízott munkaközösség-vezető látja el a vezetői feladatokat A vezetők közötti kapcsolattartás formái Az igazgató és a közvetlen munkatársai (iskolavezetés) rendszeresen, a szükségletek szerint, a

13 munkatervnek és a belső ellenőrzési tervnek megfelelően vezetői megbeszéléseket tart. Munkamegbeszélés Célja: a következő időszak, de maximum a következő 1hónap szakmai, szervezési feladatai Ideje: havonta, és szükséglet szerint. Értékelő megbeszélés Célja: egy-egy szakterület szakmai munkájának értékelése feladatok megjelölése a szakterületen dolgozók munkájának értékelése Ideje: a munkaterv, a belső ellenőrzési terv, a Minőségügyi csoport tervei alapján időszakosan Fejlesztő jellegű megbeszélés Célja: az iskola szakmai programjának értékelése, az elkövetkezendő szakmai, fejlesztési elképzelések kialakítása, előkészítése. Ideje: legalább évente egyszer Az iskolavezetés és a nevelőtestület, alkalmazotti közösség kapcsolattartásának formái Rendszeres információcserét biztosító fórumok: Tanévzáró értekezlet, tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, nevelési értekezlet, munkaértekezlet, szakmai délután. Célja: általában A szervezet működési folyamatainak és a pedagógiai folyamatok értékelése, fejlesztése. A szakmai, pedagógiai programban leírtak értékelése. Fejlesztési, pedagógiai, szakmai feladatok. Munkatervek. Általános élet- és munkakörülményeket érintő kérdések. Kiemelt szervezési feladatok. Aktuális, nagy volumenű oktatáspolitikai nevelési kérdések középpontba helyezése Rendszeres megbeszélés átlagban hetente egyszer: Szakmai délután (havonta egy alkalommal, szükség esetén többször) kedd: 14: célja: aktuális pedagógiai, fejlesztési és szervezési feladatok meghatározása, kérdések áttekintése, problémák azonosítása, elemzése, megoldásuk tervezése, szervezése. Résztvevők: minden pedagógus, kivéve a délutános műszakban lévők. Őket a Napközis csoportvezető képviseli. Amennyiben munkaidőben lévő konkrét kollégát érinti a

14 megbeszélés tárgya, jelenlétét helyettesítéssel biztosítjuk, Tartalma: Aktuális kérdések, belső továbbképzés, szakmai fejlesztési feladatok, szervezetfejlesztő folyamatok generálása, probléma megoldás, csapatépítés. Ez a legjelentősebb fórum az iskolai információcserét illetően. Nagyvezetői kör találkozója (havonta egy alkalommal) aktuális pedagógiai, fejlesztési és szervezési feladatok meghatározása, kérdések áttekintése, problémák azonosítása, elemzése, megoldásuk tervezése, szervezése a vezetői feladatokban. Rendkívüli megbeszélés (szünetekben, délután) Halasztást nem tűrő, egyedi esetekben. Havi program Időrendben tartalmazza az adott hónap előre látható tanórán kívüli eseményeit, szervezési feladatait, a tanári hirdetőtáblán elhelyezve A vezetés kapcsolatai a különböző szervezetekkel Munkaközösségek A munkaközösségi üléseken a munkaközösség-vezetővel rendszeresen a felelős vezető tart kapcsolatot. Érdekképviseletek A döntései meghozatala előtt a jogszabályban előírt módon az igazgató egyeztet. Más iskolák Az igazgató és az igazgatóhelyettes szakmai megbeszéléssel, levelezés, személyes találkozás útján. Szakmai műhelyek A feladatnak megfelelően az igazgató, a helyettes és a munkaközösség-vezetők, és a projektvezető pedagógus. A Szülői Szervezet Szülői Fórum évente kétszer (novemberben, márciusban) felelős: igazgató. Tartalma:általános tájékoztatás, információcsere, problémák feltárása. A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. A szülői munkaközösség képviselőjét, a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülői szervezet, Szülői Munkaközösség dönt saját működési rendjéről,

15 munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők A munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Az osztály első szülői értekezletén bemutatkoznak az osztályban tanító új tanárok. A 4. évfolyamon legkésőbb a tanév utolsó szülői értekezletén ismertetni kell a leendő 5. évfolyam osztályfőnökeit, szaktanárait. Ekkor a személyes bemutatás is javasolt. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: A működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben. A házirend megállapításában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Diákság Az igazgató, kéthavonta az Iskolagyűlésen, az évente kötelezően megtartott DÖK közgyűlésen, ünnepségeken, esetenként. Az iskola tanulóközösségének az Iskolagyűlés és a DÖK közgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A DÖK közgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell DÖK közgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Diákönkormányzat: általános helyettes: a DÖK segítő tanár révén és félévente közvetlen találkozás útján. Az intézményi közösségek Dolgozók szakmai és érdekvédelmi közösségei Alkalmazotti közösség, Nevelőtestület, Minőségfejlesztési csoport, Szakmai munkaközösségek, Nevelő-oktató munkát segítők közössége, Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége, Közalkalmazotti tanács, Szakszervezet Szülői közösségek Szülői közösségek osztály szinten, Szülői választmány intézményi szinten.

16 Tanulók közösségei Osztályközösségek, Napközis csoportok közösségei, Diákönkormányzat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze A kapcsolattartás rendszeres formái: Különböző értekezletek, fórumok, megbeszélések, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet az iskolai faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). Az iskolai tájékoztatási rendszer fontos eszközei a bejáratnál és a tanáriban található faliújságok, az iskola honlapja, szülőknek küldött levelek. 2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját, tanulóját, a tanulók szüleit azokon a programokon, amelyekre meghívást kapnak. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

17 Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból - pedagógusokból és egyéb alkalmazottakból - áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezletein jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületet és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló része foglalkozik. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartását, a gazdasági ügyintéző fogja össze. A közalkalmazottak a napi munkavégzéshez szükséges közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. A szülői közösségek A közoktatási törvény értelmében a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és a kötelességük teljesítése érdekében szervezetet hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány, stb.). Az intézmény SZMSZ-e az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően: Az SZMK választmányának elnöke az iskola igazgatójával, a diákönkormányzat segítő pedagógusaival közösen minden tanév elején munkatervet készít, amely tartalmazza, hogy az adott tanévben a szülők milyen módon kívánnak az iskola szabadidős tevékenységében részt vállalni. Az SZMK választmánya véleményezési joggal élhet a tanítás nélküli napok megszervezésében. Javaslattételi joga van a szabadidős tevékenységek megszervezésében. Az SZMK a mindenkori iskolai programok felelőseivel együttműködve részt vehet a programok szervezésében és lebonyolításában. Egy osztály tanulóinak szülei, szülői közösséget alkotnak, akikkel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tartanak. A szülők a tanév első szülői értekezletén két képviselőt választanak maguk közül az iskolai Szülői Választmányba. A szülői választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer összehívja. Tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben az SZMK elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az SZMK elnöke vagy megbízottja tanévenként beszámol a nevelőtestületnek a szülői választmány tevékenységéről. Rendkívüli eseményekről az igazgató írásban értesíti a szülői közösség vezetőit. Szükség esetén értekezlet összehívását kezdeményezi. Az intézmény vezetője az iskola éves munkatervének kivonatát minden tanév október elején eljuttatja a szülőkhöz. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői

18 munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK-elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Ők a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Választmány osztályképviselői úgy döntöttek, hogy nem kívánnak létrehozni iskolaszéket. Három képviselőből megválasztották az iskolai Szülői Választmány vezetőségét: elnök, két elnökhelyettes. Az iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A Szülői Választmány döntési jogkörébe tartozik folyamatosan: működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása a képviseletében eljáró személyek megválasztása a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A Szülői Választmány véleményezési jogkört gyakorol: a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a Házirend elfogadásakor a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. A Szülői Választmány javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját (a Házirend határozza meg) érintő kérdésekben. A Szülő Választmányt minden olyan jogkörrel felruházzuk, amelyre a jogszabály felhatalmazást ad. 3. A szülők, a tanulók és a pedagógusok kapcsolattartásának, együttműködésének és a tájékoztatásának formái és rendje A szülők a pedagógusokkal évente min. 3 szülői értekezleten találkoznak. Ezen kívül kéthavonta fogadóórát tart minden pedagógus. Az intézményvezetőnek és helyettesének hetente van fogadóórája. Az intézményvezető évente 2 alkalommal közvetlenül találkozik az érdeklődő szülőkkel a Szülői Fórumon. A Szülői Fórumon az osztályok SZMK vezetői képviselik a tanulók és szülők érdekeit. A Szülői Fórumra az iskola minden tanulójának szülője meghívót kap. A Fórumon a DÖK vezető tanára is jelen van. A tanulók érdekérvényesítésének legfőbb színtere a Diákönkormányzat. Vezetőik képviselik a tanulók érdekeit az Iskolagyűlésen, melyet kéthavonta szervezünk. Ezen minden tanuló és pedagógus is jelen van, igény szerint szülők is részt vehetnek. Ezen a fórumon hangoznak el az előző időszak eredményei, problémái. Mindenkinek joga van a közösséget érintő kérdéseit felvetni, szükség esetén a tanulóközösség döntéseket is hozhat. A szabályozott időn kívül, egyeztetés alapján minden iskolahasználónak van lehetősége megbeszélést kérni bármely féltől.

19 Az együttműködés konkrét elemei A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, a Szülők Fórumán tájékoztat. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Családlátogatás Szükség esetén az osztályfőnök, különösen problémás esetekben az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együtt, a szülővel előre egyeztetett időpontban családot látogat. Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szülei számára a beiratkozás előtt Iskolanyitogató foglalkozássort tartanak a leendő 1. osztályos tanítók. A foglalkozások célja: bemutatkozás, tájékoztatás az iskola nevelési oktatási rendszeréről, az alkalmazott módszerekről,, az óvoda iskola átmenet problémáinak kiküszöbölése. Az ötödik évfolyamba lépők számára összevont szülői értekezletet tartanak a felsős munkaközösségek a belépő új tantárgyak, emelt szintű és helyi tantárgyak, tantárgyi követelmények megismertetése céljából, valamint a 4 5. évfolyamváltás átmeneti problémáinak csökkentése céljából. Osztály szülői értekezleten a tanév végén, a 4. évfolyam szülői körének bemutatjuk az 5. osztályok tervezett osztályfőnökeit és szaktanárait.

20 Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség vezetője a gyermekközösségben felmerülő problémák megvitatására, megoldásra. A szülői értekezletek feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása, az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a Pedagógiai Program céljairól, és a Helyi Tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa, a munkatervben meghatározott gyakorisággal szülői fogadóórát tart. Ilyenkor fogadja az előre bejelentkezett szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. Az első és a második félévet legalább egy hónappal megelőzően a gyengén és bukásra álló tanulók szüleinek külön értesítést küldünk. Ez a szaktanárok és osztályfőnökök feladata. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szüleit az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órákat vezető pedagógusok munkáját, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

21 4. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Az intézmény a tanév során rendszeres írásbeli tájékoztatást ad, a gyermekek tájékoztató füzetében, az intézmény faliújságjain és iskola honlapján keresztül. Minden pedagógus köteles a tanuló munkájára vonatkozó érdemjegyet az osztálynaplóban, a tanuló ellenőrzőjében aznap beírni, amikor az értékelés keletkezett. A tanuló köteles az ellenőrzőjét, tájékoztató füzetét magánál tartani. Az osztályfőnök kötelessége minden hét végén ellenőrizni a hiányzások, értékelések pontos bejegyzését minden dokumentumban. Az ellenőrzőben a pedagógus minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel lát el (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A bejegyzések tudomásul vételét a szülők aláírásukkal jelzik. A pedagógus elmarasztalását vagy dicséretét minden esetben rövid indoklással jegyzi be. 5. A tanulók közösségei Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Tanulócsoport érdeklődés vagy tanulmányi szint szerint egy évfolyamon belül több osztály tanulóiból is alakulhat. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja küldöttjét az intézmény Diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Napközis és tanulószobás csoportok A nyugodt tanulás és felkészülés érdekében - az erre rászoruló gyermekek részére napköziotthont működtetünk. A foglalkozások célja, hogy a pedagógusok a gyengébb tanulókat is segítsék, és munkájukat ellenőrizve biztosítsák a tanulmányi előmenetelüket. A tanulás mellett alkalmuk nyílik szabadidős programokon való részvételre, kiállítások, könyvtár látogatására. A napközis csoportot vezető pedagógus köteles évente foglalkozási tervében rögzíteni a tervezett szabadidős tevékenységek körét, jellegét. Köteles napra, órára kész

22 nyilvántartást vezetni a tanulók napközis csoporton kívüli időbeosztásáról, szülők írásbeli kérése alapján történő hazaengedéséről. A tanulószoba vezetője köteles a csoport napirendjét kialakítani, amely tanulási és pihenő időből áll. Biztosítania kell a tanulási idő alatt a munkához szükséges feltételeket. Köteles napra, órára kész nyilvántartást vezetni a tanulók időbeosztásáról, szülők írásbeli kérése alapján történő hazaengedéséről. A diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját felnőtt segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Megbízását az igazgató adja a nevelőtestület és a diákok véleményezése után. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor A tanulókat érintő pénzeszközök felhasználásakor A házirend elfogadásakor, módosításakor. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma a DÖK küldöttgyűlése, iskolagyűlése. Az iskolagyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A felvetődött kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli iskolagyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. (Ekkor küldöttgyűlés a neve).

23 E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgató 30 napon belül érdemi választ ad. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az iskola vezetése és a diákönkormányzat a tanulókat a diákküldötteken keresztül tájékoztatja. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit (helyiség, eszközök stb.). A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ-ben előírtak, valamint a Házirend szabályai szerint veheti igénybe. 6. A belső kapcsolattartás rendje és formái A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. Belső kapcsolattartási formák Különböző értekezletek, szakmai délutánok, fórumok, megbeszélések, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, diáktanácskozás, iskolai rendezvények, ünnepségek, stb. Évente legalább három alkalommal egyeztető megbeszélést tartanak a szakmai munkaközösségek A Szervezeti munkaközösség minimum kéthavonta ülésezik. Nevelési problémák esetén az osztályfőnök megbeszélést kezdeményez az adott osztályban tanító pedagógusok bevonásával (mikro-értekezlet). A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet

24 A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az igazgatóhelyettes feladata. A reprezentatív szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát szerződés rögzíti. A szerződés előkészítéséért az adott szakszervezet felelős. Az intézményen kívüli kapcsolattartás Intézményünk a zavartalan és színvonalas működés, a nevelő-oktató munka hatékonysága, a tanulók szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint az iskola- és pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, az iskolát támogató Alapítvány kuratóriumával, a kerület óvodáival, a kerület többi általános iskoláival, a középfokú iskolákkal, a helyi kulturális és sportegyesületekkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, Pedagógiai Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, az iskolaorvossal, védőnővel. a képviselőtestület bizottságaival, a II. Kerületi Önkormányzat Művelődési és Sport Irodájával egyházak (hittan tanítás), óvodákkal, zeneiskolával, a kerületi művelődési házakkal, patronáló intézményekkel és más jogi személyekkel, valamint országos szakmai szervezetekkel, egyetemekkel. Az intézmény esetenkénti kapcsolatot tart fenn az alábbi jogi személyekkel: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi, Vagyongazdálkodási, Műszaki osztálya, II. Kerületi Rendőrkapitányság, Vöröskereszt helyi szervezete, MÁK, Gyámügy, stb. 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek