EQUAL A/077 PROEJKT. kezd elveszíteni az élet. A komplex nappali terápiás és közösségi szolgáltatásrendszer értékelési modelljének bemutatása

Átírás

1 EQUAL A/077 PROEJKT akiket kezd elveszíteni az élet A komplex nappali terápiás és közösségi szolgáltatásrendszer értékelési modelljének bemutatása 1

2 Az Equal A077 es projekt keretében a Kék Pont Alapítvány munkatársai azt a feladatot kapták és vállalták, hogy elsősorban a Megálló Házban működő komplex nappali terápiás és közösségi szolgáltatásrendszer eredményességének és hatékonyságának mérésére adjanak át egy olyan értékelési modellt, aminek segítségével a Megálló Ház munkatársai tevékenységüket értékelni tudják. A projekt időszakában megvalósult az a kidolgozott értékelési mód átadása a Megállóban dolgozó terápiás és pedagógus munkatársak számára, amit a Kék Pont már a korábbi években is használt terápiás munkájának eredményességi és hatékonysági mérésére. Bízunk benne, hogy a Megállóban dolgozó munkatársak jövőben élni fognak a Kék Pont munkatársai által átdolgozott és használt, az állapotfelmérésre, eredményességmérésre, hatékonyság mérésre kiválóan alkalmas eszközzel. E tanulmányban szeretnénk bemutatni magát a mérő eszközt (ASI t), és azt a módszert, amivel e mérő eszköz használatához szükséges tudásokat és készségeket átadtuk a Megállóban dolgozó munkatársaknak. Az Addikció Súlyossági I ndex (ASI) ismertetése Az ASI egy többszempontú, félig strukturált klinikai interjú, melynek célja alkohol, illetve drogfüggő személyek helyzetének feltárása hét meghatározott problématerületen. A Thomas McLellan és munkatársai által először 1980 ban (McLellan, Luborsky, O Brien és Woody, 1980) kidolgozott, majd utoljára 1992 ben az ötödik kiadással módosított mérőeszköz (McLellan és mtsai, 1992) a függőséghez hozzájáruló, valamint a függőség miatt kialakuló problémák feltérképezését szolgálja, elsősorban a leghatékonyabb gyógykezelési mód kiválasztása céljából. Ezt az ötödik kiadású interjút EuropASI néven a holland Jellinek Intézet dolgozta át, ez azonban az interjú szerkezetét és lényeges részeit nem érintette. A félig strukturált interjú saját klinikai gyakorlatunkban is jól használhatónak bizonyult (Rácz és Mózer, 1999, Rácz, 2000). Az eredeti kérdőív számos vizsgálat szerint megbízhatónak és érvényesnek mutatkozott különféle populációkban, és a páciensek állapotváltozásainak vizsgálatára is alkalmasnak bizonyult a kezelés különböző szakaszaiban (McGahan, Griffith és McLellan, 1982). Az ASI hatékonyan használható utánkövetéses interjúkban is (The Addiction Severity Index Manual and Question by Question Guide). Az ASI által vizsgált életterületek a következők: Testi egészségügyi, munkával kapcsolatos, alkoholfogyasztásból eredő, drogfogyasztásból eredő, jogi, családi, illetve társas jellegű, valamint pszichiátriai problémák. A fenti skálákon kapott adatok az ASI ban kétféle mutatóval jellemezhetők: a súlyossági értékeléssel és a skálaösszeggel. A tanulmány a validitási és reliábilitási vizsgálatokat tartalmazza a magyar nyelvű ASI val, illetve az eredményeket egy részmintán a Kék Pont által felvett másik (nem validált) kérdőíves módszerrel hasonlítja össze. Súlyossági értékelés (Severity Rating): A súlyossági értékelés a kliens állapotának szubjektív mutatója. A súlyosság itt kizárólag annyit jelent: (további) (gyógy) kezelés szükségességének mértéke. Egy szemléletes példa szerint, ha valaki nagyon rosszul lát, de ez szemüveggel tökéletesen korrigálható, és a személy a megoldással elégedett, akkor az ASI jelen értelmezése szerint problémájának súlyossági foka 0, mivel nem igényel további 2

3 kezelést. (McLellan és mtsai, 1980; The Addiction Severity Index Manual and Question by Question Guide.) Ez a mutató tehát kizárólag azt fejezi ki, milyen mértékben van a kliensnek szüksége a kezelésre, és egyáltalán nem tartalmaz információt arról, hogy ez a kezelés hozzáférhető e, illetve, hogy milyen hatás várható (The Addiction Severity Index Manual and Question by Question Guide). A súlyossági értékelés az alábbi területeken használható: 1. A kliensek általános állapotának felmérése a kezelés kezdetén. 2. A kezelés megtervezése. 3. Általános prognózis. Az adott problématerülethez tartozó súlyosság értékelést a kliens szubjektív megítélése, illetve az interjúkészítő állapotfelmérése együttesen határozzák meg. Mindazonáltal, amennyiben a kérdező pontosan követi a kézikönyv utasításait, megbízható és érvényes adatokat ad a súlyosság értékelés (McLellan, Luborsky, O Brien és Woody, 1980). Skálaösszeg (Composite Score): A skálaösszeg egy objektív mutató, mely a kliens bizonyos válaszainak matematikai összegzéséből adódik. Minden skálán bizonyos meghatározott tételekből, a Skálaösszegzési Kézikönyvben (McGahan, Griffith és McLellan, 1982) megadott képletek szerint számítható a Skálaösszeg. A skálaösszegzési formula egy kifejezetten kutatási célra kidolgozott mutató, alkalmazási területei, többek között: 1. A páciens állapotának összehasonlítása különböző időpontokban, a változások mérése. 2. Kezelési tervek értékelése, hatékonyságvizsgálata. 3. Kutatási eredmények elemzése, összehasonlítása. 4. Megbízhatóság és érvényességvizsgálatok. Magyarországon az ASI klinikai validitás és reliábilitás vizsgálatát két munkacsoport végezte el (Gerevich és mtsai, 2001; 2005; Rácz, Pogány és Máthé Árvay, 2002). A vizsgálatok alapján az ASI jól használható a klinikumban. 3

4 AZ ASI a klinikai gyakorlatban Az ASI szerepe a komplex gondozási terv elkészítésében Az Addiction Severity Index Treatment Planning Manual szerint az ASI kiemelkedő szerepet tölt be a kezelésre jelentkező kliensek komplex kezelési/gondozási tervének elkészítésében. Ennek oka, hogy a hagyományos, droghasználattal kapcsolatos vagy a pszichiátriai problémákkal összefüggő panaszok mellett az életvitel más dimenzióira is rákérdez (mint azt az előzőekben láthattuk). Így tervezhetővé válik a klienssel végzett szociális munka és annak célterületei, a jogsegély stb. A kliens állapotának súlyossága meghatározhatja, hogy ambuláns vagy bentfekvéses kezelést indikálunk. Az ASI szerepe a kliensek utánkövetésében Erdlen és mtsai (é.n.) összefoglalója rávilágít arra, hogy milyen módon használhatjuk az ASI t (pontosabban annak egy módosított, utánkövetéses változatát: hiszen sok kérdést csak a jelentkezéskor kell feltenni, utánkövetésnél ezeket a kérdéseket már nem kell megkérdezni). A javasolt intervallumok a 3 havonta történő ASI felvételek, ettől azonban el lehet térni, alkalmazkodva a kezelés időtartamához. Az utánkövetésnél a szerzők már nem javasolják a Súlyossági értékelést, inkább a Skálaösszegeknek tulajdonítanak nagyobb szerepet. McLellan és mtsai (2000, 2005), McLellan (2002ab) és McKay (2001) vizsgálatai is bizonyítják, hogy az utánkövetéses ASI a figyelem középpontjában áll. McLellan és munkatársai a kliensek utánkövetésében olyan új módszert javasolnak, mely a pre és posztteszt típusú (kezelés előtt és kezelés után) adatgyűjtés helyett a kezelésben/gondozásban levő kliensekről folyamatosan gyűjt utánkövetéses adatokat. A szerzők szerint ez a módszer közelebb áll a hagyományos orvosi paradigmához, amit pl. a krónikus szomatikus eseteknél is alkalmaznak: nem azt nézik, hogy pl. egy magasvérnyomás betegségben szenvedő csoportban mi történik féléves gyógyszeres kezelést követően (amikor a betegek nem szedik a gyógyszert), hanem azt, hogy féléves kezelés után, amikor a betegek továbbra is szedik a gyógyszert, milyen a gyógyulási arány. Ez a drogbetegeknél azt jelenti, hogy a kezelést/gondozást a tünetek elmúltával nem lehet befejezni és lezártnak tekinteni, hanem további intenzitásában ugyan jelentősen csökkenő gondozásra van szükség, és az eredményességi, utánkövetéses adatok erre a betegcsoportra vonatkoznak (és nem azokra, akik kiestek a kezelésből)! Az ASI fogadtatása a terápiás személyzet részéről: a gyakorlati használhatóság Grissom és Bragg (1991), Carise és mtsai (2002) és Spear és mtsai (2005) szerint a személyzet pozitívan fogadta az ASI tesztet a közösségi addiktológiai centrumokban (tehát nem kutatással is foglalkozó intézményekben). Ennek fő oka volt, hogy az ASI t felvevő személyzet hasznosnak találta a teszt felvételét, a kapott adatokat többnyire megbízhatónak, amelyek tükrözték a kliens állapotát; az ASI a gyakorlatban is használható volt a kezelés/gondozás folyamatának tervezésére. Azonban problémák is felmerültek. Általános probléma volt, hogy nem minden kliens ad minden kérdésre őszinte választ, az ASI t a kezelés legelején kell felvenni, amikor a kliens szakember kapcsolat még nem elég erős, sokszor jelentkezett ellenállás egy egy kliens részéről az ASI szenzitív kérdései kapcsán. Sokszor az ASI felvevőnek meg kellett ismételnie a kérdéseket, néha többféleképpen is átfogalmazva, hogy a kliens megértse. A személyzet sokszor azt javasolta, hogy ne a felvételi procedúra része legyen az ASI, hanem akkor történjen a felvétele, amikor a kliens szakember kapcsolat (rapport) már erősebb, kifejlettebb. Ez a kérdés azonban már ellátásszervezési kérdéseket is érint, ezért a gyakorlatban nehéz megvalósítani. A személyzet mindezektől függetlenül úgy tekintett az ASI ra, hogy az nemcsak egy adatgyűjtő eszköz, hanem maga az ASI interjú is segít megalapozni, illetve megerősíteni a kliens szakember kapcsolatot. Sokszor az is előfordul, hogy a kliens eltűnik az állapotfelmérést követően, így az ASI ebben az 4

5 esetben mint az állapotfelmérés része bizonyos értelemben terápiás funkciókat is betölthet. 5

6 Az Addikció Súlyossági I ndex (ASI) a Kék P ont gyakorlatában: a klienseink értékelése között (n=855) 1 1. P roblémamentes csoport: A vizsgált négy dimenzió egyikében sincs kezelést igénylő problémájuk, a drogfogyasztásból adódóan enyhe probléma ugyan észlelhető, de a többi három területen a súlyosság értékelések átlaga igen alacsony. Ez a problémamentes csoport alkotja a kliensi kör túlnyomó részét (46,5%). 2. Komorbid jellegű csoport: Ebbe a klaszterbe azok a kliensek sorolhatók, akiket leginkább közepes erősségű súlyosság jellemez a drogfogyasztás és a pszichiátriai tüneteket illetően. A csoport elnevezése onnan ered, hogy a komorbid betegeket a drogfogyasztás és mentális / pszichiátriai zavarok együtt járása jellemzi. A mentális zavar a drogfogyasztás lehetséges következményeként léphet fel, vagy annak lehetséges előzményének tekinthető. A két dimenzió mentén tapasztalt közepes súlyosság mellett egy enyhe súlyosság mutatkozik a családi dimenzió mentén is. A csoportba a teljes minta 36,6% a tartozik. 3. P roblémás csoport: A vizsgált négy dimenzió mindegyike esetében súlyosabb probléma észlelhető, vagyis a kliensek mind a négy területen kezelésre szorulnak. Ebbe a csoportba a kezelői mintának egy kisebb része, mindössze 12,6% a tartozik. A csoportok jellemzése 1. P roblémamentes csoport: A problémamentes csoportot zömében férfiak (90,6%), év közöttiek (48,7%) alkotják. Legtöbbjük (46%) semmilyen drogkarrierrel nem rendelkezik, azaz feltehetően alkalmi droghasználókról van szó, akiknél ez általában kannabisz agy amfetamin kipróbálását vagy alkalmi használatát jelenti. 2. Komorbid jellegű csoport: A komorbid jellegű csoport esetében már nagyobb a nők aránya (25,5%) a problémamentes klaszterhez képest, míg az életkori megoszlás tekintetében a fiatalabb korcsoport felé figyelhető meg elmozdulás. A drogkarrier tekintetében legnagyobb részük 3 év feletti karrierrel rendelkezik, a legnagyobb problémát 25,9% uknál a kannabisz, további 21,3% uknál a heroin fogyasztása jelenti. 3. P roblémás csoport: A problémás csoport esetében további elmozdulás figyelhető meg a komorbidokhoz képest mind a nemi, mind az életkori megoszlást tekintve: a nők aránya felülreprezentált az átlaghoz képest, és a legfiatalabb korosztály aránya is jelentősebb mint a másik két csoport esetében (37,1%). A drogkarrier hosszát tekintve hasonló a kép a komorbid csoporthoz, itt is legnagyobb a legalább 3 éves karrierrel rendelkezők aránya (36,6%). Ennél a csoportnál a problémát okozó szer tekintetében változatosabb megoszlás figyelhető meg: 25,3% uk esetében az amfetamin, 17,6% uk esetében a kannabisz, további 17,6% uk esetében több drog együttes használata, míg 16% uk esetében a heroin okozza a legjelentősebb problémát. Összegzés 1 A statisztikai elemzést Márványkövi Ferenc és Melles Katalin végezte. 6

7 A regressziós elemzés rámutatott arra, hogy mindkét vizsgált időszakban ( , ) inkább a fiatalabbak és a hosszabb drogkarrierrel rendelkezők kerülnek a problémásabb csoportokba. Azaz olyan kliensekről van szó, akik drogkarrierjüket viszonylag korán kezdték. Ugyanakkor 2002 őt követően a kliens neme is befolyásoló tényezővé válik: inkább a lányok kerülnek nagyobb valószínűséggel a problémásabb csoportokba, jóllehet ezek a csoportok alacsonyabb súlyossági index szel jellemezhetők. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a problémásabb kezelési igényű csoportokba kerülést 2002 előtt inkább szerhasználati, majd ezt követően szociodemográfiai és szerhasználattal kapcsolatos tényezők befolyásolták. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a kezelési stratégiák, eljárások megtervezésénél és utólagos értékelésénél egyaránt figyelembe kell venni a változó klientúra jellegét, illetve a súlyosabb kezelési igény mögötti, mind szerhasználati, mind szociodemográfiai tényezők együttes hatását. A kliensek utánkövetése: két pilot study Első utánkövetés: előzetes eredmények (Suvet:Research): között és 2002 ben 139 kliens vett részt az ASI utánkövetésben belőlük 61 et sikerült elérni (44%); utánkövetéses periódus: átlag 3 év (leginkább heroin használók). Második utánkövetés: között és 2004 ben (Suvet:Research): 101 kliens vett részt utánkövetésben közülük 63 at sikerült elérni (61%); az utánkövetéses időszakban 6 12 hónap között (leginkább eltereléses esetek: marihuána fogyasztók). Utánkövetésben résztvevő kliensek ( és 2004) Skála összegek Felvétel Utánkövetés 2002 ben Szignifikancia (t test) Felvétel Utánkövetés ben Szignifikancia (t test) Egészségügyi 0,1573 0,1196 no 0,2218 0,1352 p 0,05 státusz Foglalkoztatás 0,5971 0,4209 p 0,05 0,5781 0,5444 ns Alkoholfogyaszt 1,9871 1,9333 ns 0,0773 0,0776 ns ás Drogfogyasztás 0,1719 0,035 p 0,05 0,0953 0,0363 p 0,05 Jogi státusz 0,2340 0,16 ns 0,2113 0,1411 p 0,05 Családi és társas kapcsoltok Pszichiátriai státusz 0,52 0,3276 p 0,05 0,2269 0,1024 p 0,05 0,2939 0,1919 p 0,05 0,1799 0,1493 ns Az utánkövetés adataiból megállapítható, hogy a kezelés a droghasználat területén és a családi és társas kapcsolatokban idézett elő mindkét esetben szignifikáns javulást (azaz az értékek csökkenését). A többi utánkövetéses adat értelmezése további, szisztematikus vizsgálatot igényel. 7

8 Összefoglalás Az ASI klinikai alkalmazása jól beilleszthető a kliensek állapotfelmérésébe, a terápia, sőt a komplex gondozási terv készítésébe. Ennek az az oka, hogy az ASI nem csupán a droghasználatról, hanem a kliens élettevékenységeinek egyéb területeiről használható információkat is ad. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy az ASI a diagnózis felállítására önmagában nem alkalmas. Az ASI a terápia/gondozás tervezés mellett alkalmas arra is, hogy a kliensek állapotváltozását nyomonkövessük a terápia/gondozás folyamán, majd pedig, utánkövetéses jelleggel, azt befejezően is. A külföldi vizsgálatokból az is kiderül, hogy nem kutatással foglalkozó, közösségi addiktológiai centrumok munkatársai is eredményesen tudják használni az ASI t, amit nem pusztán adatgyűjtésre, hanem a kliensekkel történő kapcsolatépítésre is alkalmasnak találnak. Tréning Az ASI felvételéhez szükséges tudások, kompetenciák és készségek elsajátítására egy 40 órás felkészítő tréningen való részvétel szükséges. A Kék Pont az ASI felvételére jogosító tréning metodikáját akreditáltatta a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában, a tréning az S /2004 engedélyszámot kapta és a minősítés ig volt érvényes. A tréner, a Kék Pont egyik munkatársa Lencse Menyhért volt én, én és án a Megállóban dolgozó segítő és pedagógus munkatársak, valamint a gyakorlati idejét a Kék Pontnál töltő két pszichopedagógus szakos hallgató részt vettek az ASI felvételére jogosító tréningen, Lencse Menyhért tréningvezető irányításával. A tréning menete az alábbi módon zajlott. 1. Az első napon, a tréningen résztvevők megismerkedtek a teszt jellemzőivel, sajátosságaival, szerkezetével. A tréner vezetőségével lehetőség nyílt a tesztben szereplő részterületek lépésről lépésre történő áttekintésére a felmerülő kérdések megbeszélésével, a 7 részterület feldolgozásával, a vitatott kérdések és elágazási pontok tisztázásával. 2. A második napon a tréningen résztvevők szituációs játék formájában, modellhelyzetben gyakorolták az interjú felvételi technikát. A különböző részterületeket háromfős csoportot alkotva, váltakozó szerepkörben (kliens, interjúkészítő, megfigyelő) dolgozták fel, s így tapasztalták meg a szerepekből adódó előnyöket, nehézségeket. A megfigyelő beszámolt benyomásairól, a teszt során elhangzottakkal kapcsolatos észrevételeiről. A kliens beszámolt érzéseiről, a teszt felvétele során tapasztaltakról, esetleges nehézségekről. Az interjút készítő csoporttag, saját maga kódolta az elhangzottakat, majd a csoport közösen javított a tréner vezetésével. A nap második részében intrejú helyzetben (kliens, kérdező) készítették el a tréningen résztvevők által megszemélyesített klienssel történő állapotfelmérést. Itt már nem előre megírt szerepgyakorlattal dolgoztunk, minden résztvevő saját eddigi ismereteit felhasználva személyesítette meg a klienst. A csoporttagok megállapodtak a helyszínben, (ambulancia, kórház, börtön, stb.) az interjút készítő résztvevő saját maga kódolta az elhangzottakat, a csoporttagok szintén a teszt gyakorló példányaiban a saját kódolásukat végezték, majd a csoport közösen javított a tréner vezetésével. 8

9 3. A gyakorlás, alkalmazás módszere A tréningen résztvevők a megbeszéltek alapján, a tréning első két napját követően, munkahelyükön vagy gyakorlati helyükön megadott számú, minimálisan 5 db állapotfelmérő tesztet vettek fel. A csoporttagok a kódoláson kívül rögzítették tapasztalataikat, nehézségeiket, észrevételeiket, a teszt megjegyzés rovatában, a későbbi ellenőrzés, megbeszélés elősegítésére. 4. A számonkérés, ellenőrzés módszere A szupervíziós alkalom (a tréning harmadik napja) a próbafelvételek során szerzett tapasztalatok kiértékelését tartalmazta, valamint a hibásan felvett kérdések, részek korrekcióját, megbeszélését jelentette. A szupervíziós alkalom során a tréner az előre leadott állapotfelmérő tesztek közül kiválasztott 1 1 tesztet, amit a csoporttagoknak a társaik előtt kellett bemutatni. A beszámoló csoporttagnak ki kellett térnie a teszt felvétele során adódott nehézségekre, a vitás kérdésekre, amelyeket közösen, csoportos formában vitattunk meg, s ugyancsak közösen ellenőriztünk. A tréning utolsó napja vizsgával zárult, minden csoporttag vizsgafeladatot kapott, egy a tréner által megírt esetet kellett bekódolni az ASI felvétel szabályainak megfelelően. A vizsga célzatú kitöltött teszteket a tréner összegyűjtötte, átnézte és az esetleges hibákról visszajelzéseket adott. 5. A tréninget követő számonkérés: A felvett tesztek leadását és elfogadását követően váltak jogosulttá a csoporttagok a teszt alkalmazására. Erről tanúsítványt kaptak a képző intézménytől, ami azonban tréning tartására nem jogosít. 6. A további alkalmazás kérdése A műhelymunka adja a keretét a tréning utolsó egységének. Ez időben túlmutat a képzés keretein, hiszen egy folyamatos team munkát feltételez. A teszttel dolgozó szakemberek az ASI állapotfelmérő teszt hazai standardizálására szerveződhetnek szakmai műhellyé, melynek koordinálását a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia végzi. Eredmények Az Addikció Súlyossági Index felvételére és használatára jogosítványt adó tréninget hét, a Megállóban dolgozó segítő és pedagógus végezte el, illetve két főiskolás gyakornok. Ők mindhárom képzési napon részt vettek, gyakorolták az ASI felvételét saját munkahelyükön a klienseik körében és sikeresen le is vizsgáztak. Az ASI használatára feljogosító oklevelet kiállítottuk számukra, melynek másolatát e tanulmány mellékleteként, együtt az Addikció Súlyossági Interjú sablonokkal is megjelentetjük. Bízunk benne, hogy a jövőben ezt az eszközt is alkalmazni fogják a mindennapi munkájuk során. Budapest, Lencse Menyhért Dr. Rácz József Kék P ont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia A lapítvány 9

10 Hivatkozások Addiction Severity Index: Treatment Planning Manual Carise, D., Cornely, W., & Gurel, O. (2002). A successful researcher practitioner collaboration in substance abuse treatment. Journal of Substance Abuse Treatment, 23, Erdlen Dl, McLellan A.T., Cacciola Js, Bragg A (Ed. Meyers E) (é.n.): Follow up procedures and techniques for locating out of tretament clients. The Substance Abuse Treatment Research Center, Departments of Psychiatry: Philadelphia Va Medical Center and The University of Pennsilvania. Pennsylvania, PE. Gerevich, J., Bacskai, E., Kó, J., & Rozsa, S. (2001). Az Addikció Súlyossági Index (ASI) magyarországi reliabilitás és validitás vizsgálata. Psychiatr Hung, 16(3), Gerevich, J., Bacskai, E., Ko, J., & Rozsa, S. (2005). Reliability and validity of the Hungarian version of the European Addiction Severity Index. Psychopathology, 38(6), Grissom, G. R., & Bragg, A. (1991). Addiction Severity Index: Experience in the field. International Journal of the Addictions, 26, McGahan P, Griffith J és McLellan A.T. (1982): Composite scores for the Addiction Severity Index. University of Pennsylvania, Philadelphia, Pa. McKay, J.R. (2001). The role of continuing care in outpatient alcohol treatment programs. In M. Galanter (Ed.), Recent developments in alcoholism, Volume 15: Services research in the era of managed care ( ). McLellan A. T. (2002) Is Addiction an Illness? Can it be Treated? Substance Abuse 23 (3S) (67 94). McLellan A.T. (2002) Have we evaluated addiction treatment correctly? Implications from a continuing care perspective. Addiction 88(1) ( ). McLellan A.T., Luborsky L, O Brien C.P. és Woody G.E. (1980): An Improved Diagnostic Evaluation Instrument for Substance Abuse Patients The Addiction Severity Index. The Journal of Nervous and Mental Diseas, 168, McLellan A.T., Kushner H, Metzger D, Pezers R, Smith I, Grissom, Pettinati H, Argeriou M (1992): The Fifth Edition of the Addiction Severity Index. Journal of Substance Abuse Treatment, 9: McLellan A.T., McKay J.R., Forman R., Cacciola J., Kemp J. (2005, in press) Reconsidering the evaluation of addiction treatment: from retrospective follow up to concurrent recovery monitoring. Addiction. McLellan A.T., O Brien C.P., Lewis D. L. and Kleber H.D. (2000) Drug addiction as a chronic medical illness: Implications for treatment, insurance and evaluation. Journal of the American Medical Association 284 ( ). Rácz, J., Pogány, C., & Máthé Árvay, N. (2002). Az EuropASI (Addikció Súlyossági Index) magyar nyelvű változatának reliabilitás és validitásvizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 57(4),

11 Rácz J (2000): Az opiátfogyasztók ambuláns ellátásának működése Magyarországon. In: Topolánszky Á (szerk.): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest, Rácz J és Mózer P (1999): A Kék Pont Drogambulancia és Konzultációs Központ működésének néhány statisztikai jellemzője. Magyar Addiktológiai Társaság III. Országos Kongresszusa, Balatonfüred, október , Előadáskivonatok: p. 41. Spear SE, Brown AH, Rawson RA (2005): Painting a picture of the client : Implementing the Addiction SeverityIndex in community treatment programs. Journal of Substance Abuse Treatment 29 (2005) The Addiction Severity Index Manual and Question by Question Guide. severityindex.com 11