Magyar polgári eljárásjog Kengyel, Miklós

Átírás

1 Magyar polgári eljárásjog Kengyel, Miklós

2 Magyar polgári eljárásjog Kengyel, Miklós Publication date Szerzői jog Miklós, Kengyel Kivonat A kötet azokat az ismereteket sűríti magába, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról vagy az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell.

3 Tartalom ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ... x ELŐSZÓ A TIZENEGYEDIK KIADÁSHOZ... xii 1. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A jogszabályokra és a joggyakorlatra való hivatkozások A jogirodalmi hivatkozások Az egyes művekre vonatkozó hivatkozások BEVEZETÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBA I. FEJEZET A POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI A bírósági út A polgári peres eljárás (a polgári per) A polgári peres eljárás célja A polgári peres eljárás fogalma A polgári nemperes eljárás Jegyzetek Irodalom II. FEJEZET A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI JOGSZABÁLY A polgári eljárásjogi jogszabály hatálya A polgári eljárásjog forrásai Jegyzetek Irodalom III. FEJEZET A POLGÁRI ELJÁRÁSJOG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Az európai fejlődés irányvonalai A liberális polgári per A szocialista polgári per A magyar polgári eljárásjog története Az évi polgári perrendtartás Jegyzetek Irodalom IV. FEJEZET A POLGÁRI ELJÁRÁS ALAPELVEI Az alapelvekről általában A perbeli esélyegyenlőség elve Jegyzetek Irodalom V. FEJEZET A BÍRÓSÁGI SZERVEZET A régi magyar bírósági szervezet ( ) A magyar bírósági szervezet a szocializmus alatt A bírósági szervezet a rendszerváltás után ( ) A bírósági szervezet felépítése A polgári ügyekben eljáró bíróságok Az ítélkezés egységének biztosítása Jegyzetek Irodalom ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET A POLGÁRI BÍRÓSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE A hatáskör A hatásköri szabályok áttekintése A törvényszék hatáskörébe utalt ügyek A pertárgy értéke és a hatáskör vizsgálata Az illetékesség Az általános illetékesség A vagylagos illetékességi okok A kizárólagos illetékességi okok Az alávetéses illetékesség Az illetékesség vizsgálata Az eljáró bíróság kijelölése Jegyzetek iii

4 Magyar polgári eljárásjog 1.5. Irodalom VII. FEJEZET A PERES FELEK ÉS AZ ELJÁRÁS EGYÉB ALANYAI A peres felek A perképesség A perbeli jogképesség A perbeli cselekvőképesség A beavatkozás és a perbe hívás Változások a felek személyében Az ügyész a polgári perben Jegyzetek Irodalom VIII. FEJEZET A PERBELI KÉPVISELET A képviselet fogalma és osztályozása Meghatalmazottak a polgári perben A meghatalmazottak köre A kötelező jogi képviselet Az ügyvédi képviselet A törvényes képviselet Jegyzetek Irodalom IX. FEJEZET A PERKÖLTSÉG A perköltség fogalma A költségkedvezmények és a pártfogó ügyvédi képviselet Jegyzetek Irodalom X. FEJEZET AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK A bíróság eljárási cselekményei A felek eljárási cselekményei A jegyzőkönyvezés A beadványok A mulasztás és az igazolás Elektronikus kommunikáció Jegyzetek Irodalom MÁSODIK rész AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XI. FEJEZET A KERESET ÉS A PERINDÍTÁS A kereset fogalma A keresetjog A kereset fajtái A marasztalási kereset A megállapítási kereset A jogalakítási (vagy konstitutív) kereset A keresetváltoztatás és a keresetkiterjesztés A viszontkereset A keresetlevél A perelőfeltételek Jegyzetek Irodalom XII. FEJEZET A TÁRGYALÁS A tárgyalás szerepe a polgári eljárásban A tárgyalás előkészítése A keresetlevél megvizsgálása A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának egyes esetei Intézkedések a keresetlevél alapján A tárgyalás kitűzése A perindítás hatásai A tárgyalás vezetése A tárgyalás menete A tárgyalás elmulasztása Az első' tárgyalás elmulasztásának következményei iv

5 Magyar polgári eljárásjog A bírósági meghagyás és az ellentmondás A folytatólagos tárgyalás elmulasztása Akadályok az eljárás, illetve a tárgyalás menetében A tárgyalás elhalasztása A tárgyalás felfüggesztése Az eljárás félbeszakadása Az eljárás szünetelése A per megszüntetése Az egyes permegszüntetési okok Ideiglenes intézkedések A tárgyaláshoz kapcsolódó egyéb eljárási cselekmények Jegyzetek Irodalom XIII. FEJEZET A BIZONYÍTÁS Általános bizonyításelméleti kérdések A bizonyítás fogalmi elemei a polgári perben A bizonyítás alanyai A bizonyítás tartalma A bizonyítás tárgya A bizonyítás célja A bizonyítás fajtái A bizonyítás nélküli tényállás-megállapítás A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher A bizonyítási kötelezettség A bizonyítási teher A bizonyítás elrendelése és lefolytatása A bizonyítékok és a bizonyítási eszközök A tanúbizonyítás A tanúzási képesség A tanúzási kötelezettség A vallomástétel-megtagadási jog A szakértő kirendelése Az igazságügyi szakértői tevékenység A szakértők jogai és kötelességei A szakértői vélemény Az okirati bizonyítás A közokirat A magánokirat A szemletárgyak A bizonyítás eredményeinek a mérlegelése Jegyzetek Irodalom XIV. FEJEZET HATÁROZATOK ÉS A JOGERŐ A bírósági határozatok fogalma és osztályozása A bírósági határozatokra vonatkozó általános szabályok A határozatok meghozatala A határozatok közlése A határozatok kijavítása és kiegészítése Az ítélet Az ítélet felépítése Az ítélet teljessége Az érdemi döntés korlátai A teljesítés módja és a teljesítési határidő A végzés A perbeli egyezség A határozatok joghatásai Az egyszerű 'kötőerő A jogerő A végrehajthatóság Jegyzetek v

6 Magyar polgári eljárásjog 4.8. Irodalom HARMADIK RÉSZ A PERORVOSLATOK XV. A PERORVOSLATOKRÓL ÁLTALÁBAN A perorvoslat fogalma A perorvoslat tartalmi elemei A perorvoslatok osztályozása A perorvoslati rendszerek A jelenlegi magyar perorvoslati rendszer kialakulása Jegyzetek Irodalom XVI. FEJEZET A FELLEBBEZÉS A fellebbezés benyújtása A fellebbezési eljárás Az elsőfokú bíróság teendői A másodfokú bíróság teendői A fellebbezési tárgyalás A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának esetei Határozatok a fellebbezési eljárásban A másodfokú bíróság ítéletei A hatályon kívül helyező végzések Egyéb határozatok A végzés elleni fellebbezésre vonatkozó külön szabályok Jegyzetek Irodalom XVII. FEJEZET A PERÚJÍTÁS A perújítási okok Nóvum" Crimen Res iudicata" Szabálytalan hirdetményi kézbesítés Alkotmányjogi panasz A perújítással megtámadható határozatok A perújítási eljárás Jegyzetek Irodalom XVIII. FEJEZET A FELÜLVIZSGÁLAT A felülvizsgálati kérelem A felülvizsgálatból kizárt határozatok A felülvizsgálati eljárás Ügydöntő határozatok a felülvizsgálati eljárásban Jegyzetek Irodalom NEGYEDIK RÉSZ A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK XIX. A SZEMÉLYI ÁLLAPOTTAL KAPCSOLATOS PEREK A személyi állapottal kapcsolatos perekről általában A személyi állapottal kapcsolatos perek közös szabályai A személyi állapottal kapcsolatos perek mint különleges perek A különleges eljárásként szabályozott személyállapoti perek közös szabályai A házassági perek A házassági perek közös szabályai Az érvénytelenítési perre vonatkozó külön szabályok A házassági bontóperre vonatkozó külön szabályok Az apaság és származás megállapítása iránti egyéb perek A keresetindítás Eljárási szabályok A szülői felügyelet megszüntetése A gondnokság alá helyezés Jegyzetek Irodalom vi

7 Magyar polgári eljárásjog 2. XX. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI PEREK A közigazgatási bíráskodás jelenlegi formájának kialakulása A bíróság által felülvizsgálható határozatok köre Eljárási szabályok Jegyzetek Irodalom XXI. FEJEZET A SAJTO-HELYREIGAZÍTÁSI ELJÁRÁS A helyreigazító nyilatkozat közzététele A sajtó-helyreigazítási per Jegyzetek Irodalom XXII. FEJEZET A MUNKAÜGYI PEREK A munkaügyi bíráskodás kialakulása A munkaügyi vita A munkaügyi bíróság előtti eljárás szabályai Jegyzetek Irodalom XXIII. FEJEZET A VÉGREHAJTÁSI PEREK A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per Az igényper Jegyzetek Irodalom XXIV. FEJEZET AZ IPARJOGVÉDELMI PEREK Az iparjogvédelem kialakulása Az egyes iparjogvédelmi perek Jegyzetek Irodalom XV. FEJEZET A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS A jogintézményről általában A fizetési meghagyás kibocsátása Az ellentmondás Jegyzetek Irodalom ÖTÖDIK RÉSZ ELJÁRÁS KIS- ÉS NAGYÉRTÉKŰ ÜGYEKBEN XXVI. FEJEZET A KISÉRTÉKŰ PEREK A kisértékű perek fogalma A kisértékű perek szabályai az elsőfokú eljárásban Fellebbezés kisértékű perekben Jegyzetek Irodalom XXVII. FEJEZET A KIEMELT JELENTŐSÉGŰ PEREK Jegyzet Irodalom HATODIK RÉSZ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS XXVIII. FEJEZET A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS Alapfogalmak A bírósági végrehajtás jelenlegi szabályozásának kialakulása A Vht. alapvető rendelkezései A végrehajtás elrendelése A végrehajtási eljárás közös szabályai Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatóknál kezelt összegre Az ingóvégrehajtás Az ingatlan-végrehajtás A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése Meghatározott cselekmény végrehajtása Biztosítási intézkedések A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban Jegyzetek vii

8 Magyar polgári eljárásjog Irodalom HETEDIK RÉSZ A POLGÁRI ELJÁRÁS ALTERNATÍVÁI XXIX. FEJEZET A KÖZVETÍTÉS (MEDIÁCIÓ) A jogi konfliktusok megoldásának alternatívái Közvetítés, békéltetés, mediáció Jegyzetek Irodalom XXX. FEJEZET A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS A választottbíráskodásról általában A választottbíróság megalakítása A választottbírósági szerződés (compromissum) A választottbírói szerződés (receptum) A választottbírósági eljárás A választottbírósági eljárás menete A választottbírósági eljárás egyéb szabályai A választottbíróság határozata Nemzetközi választottbírósági eljárás A bíróság eljárása választottbírósági ügyekben Jegyzetek Irodalom A. Függelék A polgári perrendtartást érintő újabb módosítások A végrehajtási eljárást érintő módosítások Az alternatív vitarendezést érintő módosítások viii

9 A táblázatok listája táblázat A jogutódlás táblázat ix

10 ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ A magyar polgári eljárásjog-tudomány XX. századi fejlődésében két tankönyv játszott meghatározó szerepet. Magyary Géza 1913-ban írt korszakos jelentőségű munkáját, a Magyar polgári perjogot tíz évvel később teljesen átdolgozta. Munkám második kiadása ugyanazt a célt követi, mint az első. Feladata, hogy minél tisztultabb és megbízhatóbb ismereteket nyújtson a polgári perjog intézményeiről a gyakorlati élet számára" írta a második kiadás előszavában, a rá olyannyira jellemző tömörséggel ben egy évtizeddel Magyary Géza halála után Nizsalovszky Endre segítőkész közreműködésével látott napvilágot a harmadik és egyben legteljesebb kiadás, amelyet a negyvenes évek végéig forgathattak a joghallgatók. A szocialista polgári eljárásjog négy évtizedének legfontosabb tankönyve a Névai László és Szilbereky Jenő által írt Polgári eljárásjog volt, amelynek 1968-as első kiadását a nyolcvanas évekig több újabb kiadás követte. A szocialista jogirodalom nem bővelkedett a tankönyvekben, annál több volt a sokszerzős egységes jegyzet és a változatlan utánnyomás. Névai és Szilbereky tankönyve az erőteljes ideológiai kötődés ellenére is mind tartalmilag, mind didaktikailag meghaladta a kor színvonalát, mivel ésszerű egyensúlyt teremtett a polgári eljárás elméleti alapjainak és a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatainak a bemutatásában. Hatásához az is hozzájárult, hogy a polgári eljárásjogot a maga teljességében próbálta bemutatni. A rendszerváltás után az írott tananyag tételes jogi részében elavulttá, szemléletében pedig messzemenően meghaladottá vált. Ez a körülmény késztetett arra, hogy megpróbálkozzak a tanárt és diákot egyaránt nyomasztó gond enyhítésével ben jelent meg első szerény jegyzetem a polgári eljárásjog alapelveiről és az általános rendelkezésekről. Ezt követték az elsőfokú eljárásról, majd a perorvoslatokról és a különleges eljárásokról szóló kötetek. Az előadásvázlatok oktatási segédanyaggá, majd egyetemi jegyzetté, legvégül tankönyvvé formálódtak. Eközben meg kellett birkózni a szüntelenül változó joganyaggal, a polgári perrendtartás újabb és újabb novelláival, a polgári eljárásjog kapcsolt részeinek módosulásaival, egyszóval mindazzal, amit fél évszázaddal ezelőtt Nizsalovszky Endre még a pozitív joggal foglalkozók tragikumának" nevezett. A Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze mindazokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről és a nemperes eljárásokról tudnia kell. A tankönyv címe arra kötelez, hogy a jogintézmények bemutatását ne szűkítsük le a tételes jogra. Az egyes fejezeteken belül megpróbálunk összhangot teremteni a múlt és a jelen, az elmélet és a gyakorlat, az anyagi jogi tartalom és az eljárásjogi forma között. A tananyag határai a konfliktusszociológiai megközelítéstől kezdve a polgári igazságszolgáltatás szervezeti rendszerének bemutatásán át egészen a nemzetközi polgári eljárásjog világáig terjednek és eközben lepereg a magyar polgári eljárásjog XIX-XX. századi fejlődéstörténete is. Célunk most sem lehet más, mint Magyary Gézáé volt, nevezetesen minél világosabb és megbízhatóbb ismereteket nyújtani a polgári eljárásjog intézményeiről. Tesszük ezt abban a reményben, hogy a könyvünket nemcsak a joghallgatók fogják haszonnal forgatni, hanem azok a végzett jogászok is, akik az elméleti vagy gyakorlati munkájuk révén szorosabb kapcsolatban állnak a polgári igazságszolgáltatással. A tankönyv gazdag irodalomjegyzéket kínál az olvasó számára. Minden fejezetet önálló bibliográfiával egészítettünk ki. A válogatás nem korlátozódik az aktuális művekre, inkább arra törekedtünk, hogy egy-egy téma jogirodalmi feldolgozásáról minél teljesebb képet adjunk. Az irodalomjegyzék a gyakorlati használhatóság érdekében nemcsak a monográfiákat és a tanulmányokat tartalmazza, hanem a megfelelő részlet pontos feltüntetésével a tankönyveket és a kommentárokat is. A tankönyv lapjain sűrűn előforduló hivatkozások és lábjegyzetek a jogirodalomban és a tételes jogban való jobb tájékozódást, valamint a jogszabályok és a jogesetek visszakereshetőségét szolgálják. Azok a jogszabályi hivatkozások, amelyek külön betűjelzést nem tartalmaznak, mindig a polgári perrendtartásra utalnak. A szerző itt szeretne köszönetet mondani mindazoknak, akik a tankönyv elkészítésében segítségére voltak. Így dr. Bajory Pál ny. legfelsőbb bírósági bírónak, dr. Gáspárdy László egyetemi tanárnak, dr. Novák István egyetemi magántanárnak és dr. Újlaki László címzetes egyetemi tanárnak, a korábbi kötetek lektorainak, továbbá dr. Perczel Rita közjegyzőnek és dr. Juhász László kollégiumvezetőnek, akik a nemperes eljárásokról szóló fejezetek megírásához nyújtottak segítséget. Külön köszönet illeti dr. Varga Szabolcs egyetemi tanársegédet, valamint Schweizer Edina és Kiss Norbert tanszéki demonstrátorokat a szövegszerkesztésben való közreműködésért. Pécs, november havában x

11 ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ A szerző xi

12 ELŐSZÓ A TIZENEGYEDIK KIADÁSHOZ A Magyar polgári eljárásjog tizenegyedik, teljesen átdolgozott kiadását veheti kézbe a Tisztelt Olvasó. Az alig másfél éve megjelent tizedik kiadás a szerző és a kiadó örömteli meglepetésére a tanév közepére teljesen elfogyott. A joganyag változása miatt az utánnyomást elvetettük, ehelyett a közelgő tavaszi vizsgaidőszakra tekintettel az előrehozott újabb kiadás mellett döntöttünk. A kézirat átdolgozásra szánt szűk egy hónap szerencsés módon egybeesett az országgyűlési képviselők téli szünetével, ami lehetővé tette a 2011 őszén felpörgetett törvényhozás eredményeinek az áttekintését január 1-jén az Alaptörvénnyel együtt hatályba lépett sarkalatos és egyéb törvények lényegesen megváltoztatták a polgári eljárás és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer jogszabályanyagát. A bírósági szervezet átalakítása a szimbolikus elemeket sem nélkülözte: két évtizednyi halogatás után helyreállt a történelmi elnevezések egysége (járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria). A közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállítása megnyithatja az utat az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése előtt. Az alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a bírói döntések az Alaptörvénnyel való összhangját. Az anyagi és eljárási szabályokra egyaránt kiterjedő módosítások a legkevésbé a Polgári perrendtartás törzsanyagát érintették, az évi III. törvény elodázhatatlannak látszó reformja továbbra is várat magára. Eközben a kisebb változtatások mozgatórugója az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása, azaz a polgári perek gyorsítása lett. A évi CLXXXIII. törvény a megyei bíróság (2012-től törvényszék) hatáskörébe tartozó ügyekben is bevezette a kötelező jogi képviseletet, egyúttal a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését kötelező jogi képviselet esetében szigorú határidőkhöz kötötte. A évi LXXXIX. törvény kiemelt jelentőségű perek elnevezéssel egy új fejezetet iktatott be a Pp.-be, amellyel a társadalom részéről kiemelt figyelmet érdemlő esetek vonatkozásában az eljárás hatékonyabbá tételét kívánta biztosítani. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény külön fejezetben foglalkozik az eljáró bíróságok kijelölésével az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében. Továbbra sincs lehetőség elektronikus kommunikációra a polgári perben. A két éve halogatott első ütem bevezetésének határideje május 31-re módosult. Tankönyvünk fülszövegén az évi első kiadás óta az volt olvasható, hogy a Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze mindazokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről és a nemperes eljárásokról tudnia kell. Az utóbbi években azonban a nemperes eljárások jogszabályanyaga olyan mértékben változott és gyarapodott, hogy a nyomon követése egyre nehezebbé vált. A több mint hétszáz oldalasra duzzadt kilencedik kiadás figyelmeztető jel volt arra, hogy az egyre nagyobb teret követelő nemperes eljárások szétfeszítik a tankönyv kereteit. Ezért a tizedik kiadásától kezdve egy nagyon lényeges szerkezeti változtatást hajtottunk végre: kihagytuk a közjegyzői, a cég- és a fizetésképtelenségi nemperes eljárásokat, amivel jelentősen csökkentettük a tankönyv terjedelmét. Továbbra is foglalkozunk a nemperes eljárásokkal általában, valamint a fizetési meghagyásos eljárással és a bírósági végrehajtással. A tizenegyedik kiadás a jogszabályi változásokkal összhangban a kiemelt jelentőségű perekről szóló XXVII. fejezettel bővült. Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Czoboly Gergely PhD-hallgató- nak, aki a bibliográfiák összeállításában volt segítségemre. Köszönet illeti mindazokat is, akik a korábbi kiadásokról tett észrevételeikkel, kritikai megjegyzéseikkel elősegítették az újabb kiadás megszületését. A kétoldalú meghallgatás jegyében továbbra is szívesen fogadom a véleményeket a kengyel.miklos@ ajk.pte.hu elektronikus postacímemen. Audiatur et altera pars! Pécs, február 8. A szerző xii

13 1. fejezet - RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 1. A jogszabályokra és a joggyakorlatra való hivatkozások Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) ABAlkotmánybíróság Abtv.Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény Alk.A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény Áe.Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény Be.A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény bek.bekezdés (bekezdése) Bszi.a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény Büsz.A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet Ctv.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény Csjt.A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi törvény Csjté.A házasságról, a családról és a gyámságról szólótörvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról kiadott évi 23. számú törvényerejű rendelet Cstv.A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény Dtvr.A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló évi 7. törvényerejű rendelet Eatv.Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény Eütv.Az egészségügyről szóló évicliv. törvény Fmhtv.A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény ford.fordulat GKGazdasági Kollégium Gt.A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény Hetv.A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény IKIgazságügyi Közlöny IMIgazságügyi Minisztérium Itv.Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény IRMIgazságügyi és Rendészeti Minisztérium Iszt.Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény Jstv.A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény Jtvr.A jogtanácsosi tevékenységről szóló évi 3. törvényerejű rendelet 1

14 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ket.A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény KIMKözigazgatási és Igazságügyi Minisztérium KKKözigazgatási Kollégium Kmr.A költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rend. Korm.Kormány Kttv.A közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény Közjtv.A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény Knp.Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény Le.A bíróságon kezelt letétről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet Legf. Bír.Legfelsőbb Bíróság MKMunkaügyi Kollégium MOKKMagyar Országos Közjegyzői Kamara MTMinisztertanács M. törv.a Legfelsőbb Bíróság által munkaügyi jogvitában hozott törvényességi határozat betűjele Mt.A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény Mttv.A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény Nmjt.A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet OITOrszágos Igazságszolgáltatási Tanács Ötv.A helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. törvény Pf.Fellebbezett polgári ügy Pfv.Felülvizsgálati eljárás polgári ügyben PKPolgári Kollégium Pkf.Fellebbezett polgári nemperes ügy Pp.A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Ppé.A Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló évi 22. számú törvényerejű rendelet Ppék.A polgári perrendtartás hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezésekről szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet Ppn.A polgári perrendtartás módosítására kiadott évi törvény (a Pp. I. novellája) Ppn.A polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló évi VIII. törvény (a Pp. II. novellája) Ppn.A polgári perrendtartás módosításáról szóló évi 26. számú törvényerejű rendelet (a Pp. III. novellája) II. Ppn.A polgáriperrendtartás módosításáról szóló évi 26. számú törvényerejű rendelet (a Pp. III. novellája) 2

15 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE III. Ppn.Egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló évi 31. számú törvényerejű rendelet (a Pp. IV. novellája) IV. Ppn.A polgári perrendtartás módosításáról és a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló évi LXVIII. törvény (a Pp. V. novellája) V. Ppn.A polgári perrendtartás módosításáról szóló évi LX. törvény (a Pp. VI. novellája) VI. Ppn.A polgári perrendtartás módosításáról szóló évi LXXII. törvény (a Pp. VII. novellája) VII. Ppn. Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló évi CX. törvény (a törvény Második része a Pp. VIII. novellája) VIII. Ppn.A polgári perrendtartás módosításáról szóló évi CV. törvény (a Pp. IX. novellája) IX. Ppn.A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi törvény Ptk.A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Ptké.A Polgári Törvénykönyv hatálybaléptetéséről és végrehajtásárólszóló évi 11. számú törvényerejű rendelet Pszr.A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet P. törv.a Legfelsőbb Bíróság által polgári ügyben hozott törvényességi határozat betűjele rend.rendelet Smtv.a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény Szjt.A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény Szbt.A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény Szövt.A szövetkezetekről szóló évi X. törvény Szüt.A szabadalmi ügyvivőkről szóló évi XXXII. törvény tv.törvény tvr.törvényerejű rendelet Ütv.Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény Vbt.A választottbíráskodásról szóló évi LXXI. törvény 3

16 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ve.A választási eljárásról szóló évi C. törvény Vjt.A védjegyről és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi II. törvény Vht.A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 2. A jogirodalmi hivatkozások Acta Budapest az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának kiadványa Acta Szeged a JATE (Szegedi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karának kiadványa ájállam- és Jogtudomány BHBírósági Határozatok BLBírák Lapja CJCég és Jog EJEurópai Jog GJGazdaság és Jog JKJogtudományi Közlöny JSZÉJogász Szövetségi Értekezések KKKözjegyzők Közlönye MJMagyar Jog MKMagyar Közigazgatás NJNapi Jogász PEFPolgári Eljárásjogi Füzetek Seria Miskolc a NME (Miskolci Egyetem) Állam- és Jogtudományi Karának kiadványa Studia Pécs a JPTE (Pécsi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karának kiadványa ÜLÜgyvédek Lapja ÜÉÜgyészségi Értesítő 3. Az egyes művekre vonatkozó hivatkozások Egységes jegyzet 1978Farkas József Németh János Névai László Szilbereky Jenő Varga Gyula Vida István: Polgári eljárásjog. I-II. köt. Budapest, Kommentár 1967Szilbereky Jenő Névai László (szerk.):a polgári perrendtartás magyarázata. Budapest, Kommentár 1976Szilbereky Jenő Névai László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest, Kommentár 1994Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára.budapest, Kommentár (Petrik) 1999Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog.kommentár a gyakorlat számára. Budapest, 1994; 2. kiadás Kommentár (Németh) 1999Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest,

17 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Kommentár (Petrik) 2010Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog.kommentár a gyakorlat számára.budapest, Kommentár (Németh) 2007Németh János Kiss Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest, Kommentár (Németh-Kiss) 2010 Németh János Kiss Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest, Nemperes eljárások 2004Németh János Kiss Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata.a polgári nemperes eljárások magyarázata.1. köt. Budapest, Nemperes eljárások 2010Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, Polgári eljárásjog I. 1958Bacsó Ferenc Beck Salamon Móra Mihály: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Polgári eljárásjog II. 1959Bacsó Ferenc Beck Salamon Móra Mihály: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Polgári perjog I. 1993Kiss Daisy Németh János Papp Zsuzsanna Somlai Zsuzsanna Szilbereky Jenő: Magyar polgári perjog.i. köt. Budapest, Polgári perjog II. 1992Juhász Imre Kiss Daisy Németh János Papp Zsuzsanna Somlai Zsuzsanna Szentirmai Gyula Szilbereky Jenő: Magyar polgári perjog. II. köt. Budapest, Ptk. Kommentár 2007Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. 7. kiad. Budapest,

18 2. fejezet - BEVEZETÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBA 1. I. FEJEZET A POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI A bírósági út [1] AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Magyarország január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye az államról szóló részében foglalkozik a bírósággal. A 25. cikk szerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, amely a korábbi szabályozáshoz képest újabb elemekkel bővült. A bíróság nemcsak a büntetőügyet, a magánjogi jogvitát, a törvényben meghatározott egyéb ügyet és a közigazgatási határozatok törvényességét bírálja el, hanem az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának a megállapításáról is dönt. Az Alaptörvény szakítva a korábbi alkotmányos gyakorlattal nem sorolja fel a bíróságokat, csak a Kúriát mint legfőbb bírósági szervet nevesíti. Annak a kimondásával, hogy közigazgatási jogvitákban is lehetőség van külön bíróságok létesítésére, megnyílik az út a közigazgatási bíráskodás előtt. Az igazságszolgáltatásnak az Alaptörvény és a sarkalatos törvények által megváltoztatott szervezeti kereteivel az V. fejezetben foglalkozunk részletesen. Az Alkotmánybíróság egy 1996-ban hozott határozatában az igazságszolgáltatást a bírói hatalomhoz kapcsolódó, az eljárási törvényben szabályozott közhatalmi tevékenységnek nevezte. 1 E tevékenység legfontosabb eleme a jogviták mindenkire nézve kötelező, végleges eldöntése. Az igazságszolgáltatás azon normatív döntéseket viszi át az egyedi esetre, a jogvitára, amelyeket más állami szervek a jogalkotás során hoznak". Az új Bszi. 1. -a szerint a bíróságok nemcsak igazságszolgáltatási, hanem a törvény által meghatározott egyéb tev is ellátnak. Ezek közé tartozik a jogalkalmazás, a Kúria feladataként a jogalkalmazás egységének a biztosítása, valamint a bíróságok igazgatása is. Az Alaptörvény azon rendelkezése, miszerint törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti", a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységére nem vonatkoztatható. 3 [2] AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TAGOLÓDÁSA Az igazságszolgáltatási tevékenységet büntető- és polgári bíráskodásra tagoljuk, amivel nem két különböző bírósági szervtípusra, hanem az egységes igazságszolgáltatási szervezet két ágára utalunk. Büntetőbíráskodásról akkor beszélünk, ha a bíróság büntetővagy szabálysértési ügyekben jár el. Minden más ügy a polgári bíróság elé tartozik. A polgári bíráskodást mindaddig egységesnek tekinthetjük, ameddig a polgári ügyekben első fokon eljáró bíróságok, nevezetesen a magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben a járásbíróság és a törvényszék; munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyben a munkaügyi bíróság; közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a munkaügyi bírósággal egy szervezeti egységben működő közigazgatási bíróság; önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának felülvizsgálatára irányuló eljárásban a Kúria önkormányzati tanácsa a polgári peres eljárás (polgári per) vagy a polgári nemperes eljárás szabályai szerint járnak el. A polgári per célja mindig az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, ezzel szemben a nemperes eljárás elsősorban a jogviszonyok rendezésére vagy a polgári per megelőzésére, illetve elhárítására szolgál. Az Alaptörvény és a Bszi. adta új szervezeti keretek a jövőben szétfeszíthetik a polgári bíráskodás jelenleg fennálló egységét. [3] A POLGÁRI BÍRÓSÁGI ÚT Bírósági útról akkor beszélünk, ha egy adott ügy vagy jogvita eldöntése a bíróság elé tartozik. Az Alaptörvény 25. cikke kijelöli, de nem részletezi, a Bszi. 5. -a külön törvényre bízza a bírósági útra tartozó ügyek megállapítását. Azt az ügyet vagy jogvitát, amelyet a bíróság a polgári eljárásjog 6

19 BEVEZETÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBA szabályai szerint tárgyal és bírál el, polgári ügynek nevezzük, tekintet nélkül arra, hogy az alapjául szolgáló jogviszony magánjogi vagy közjogi természetű. A jelenlegi szabályozás szerint polgári bírósági útra tartozik: a polgári jogi jogvita [Ptk. 7. (1) bek.], a családjogi vita [Csjt. 13. (1) bek., 17. (1) bek. b) pont, 36. b) pont stb.], a munkaügyi vita [2012:I. tv (1) bek.], a szövetkezeti jogvita [2006:X. tv. 18. (1) bek.], a közigazgatási határozat felülvizsgálata [Ket (1) bek.], az önkormányzati rendelet felülvizsgálata és a helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának a megállapítása [2011:CLXXXIX. tv (2) bek., 137. (2) bek.], törvényben megállapított más jogvita, így például a gyülekezési jog gyakorlásával (1989:III. tv. 9. ), a pártok megszűnésével és gazdálkodásával (1989: XXXIII. tv. 3. és 10. ), az állampolgárság fennállásával és visszavonásával (1993:LV. tv ) stb. kapcsolatos vita; a helyi önkormányzat határozathozatali és feladatellátási kötelezettsége elmulasztásának a megállapítása (2011: CLXXXIX. tv ). [4] A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS JOGA A bírósághoz fordulás jogát, mint az igazságszolgáltatással kapcsolatos emberi jogok egyikét, első alkalommal az ENSZ évi Közgyűlésén elfogadott Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 10. cikke fogalmazta meg. Ezt követte a Rómában 1950-ben elfogadott Emberi jogok európai egyezményének 6. cikke, 4 majd az ENSZ Közgyűlése által 1966-ban elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 14. cikke. 5 A magyar jogforrások közül elsőként az egyezségokmányt kihirdető évi 8. törvényerejű rendelet tartalmazta a bírósághoz fordulás jogát. Mivel a jogrendszerből 1989-ig hiányoztak az intézményes garanciák, a jogalkotás bármikor szűkíthette vagy tágíthatta a bírósági utat. Hiába ruházta fel az Alkotmány a bíróságokat az igazságszolgáltatás monopóliumával, amikor egy minisztertanácsi rendelet is elegendő volt ahhoz, hogy meghatározott jogvitákat a bírósági útról ideiglenesen vagy véglegesen elvonjon, és annak elbírálására valamely más szervet jogosítson fel. A szocialista jogirodalom ezt a kettősséget tükrözte vissza az elsődleges-másodlagos (feltételes-feltétlen, kizárólagos-kizárt) bírósági út megkülönböztetésével. A rendszerváltás kezdetét jelző alkotmánymódosítás során (1989:XXXI. tv.) a bírósághoz fordulás joga a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya szerinti megfogalmazásban kapott helyet az Alkotmány alapvető jogokról és kötelességekről szóló XII. fejezetében. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című részének XXVIII. cikke (1) bekezdésében az évi Római Egyezmény 6. cikkének a szövegezését követi: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el." A korábbi megfogalmazástól ez csak annyiban tér el, hogy az ésszerű határidőre is utal. [5] A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS JOGÁNAK TARTALMA A bírósághoz fordulás joga számos értelmezésre ad lehetőséget. A polgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére történő utalás alapján a keresetindítási jog egyik modern kifejeződésének tekinthető (lásd 376. pont), amely a XX. század második felétől kezdve emberi jogi tartalmat nyert. A bírósághoz fordulás jogának biztosítása egyúttal az előfeltétele annak, hogy a tisztességes eljárás elve, a fegyverzeti egyenlőség", a nyilvános tárgyalás és az ésszerű időn belül történő elbírálás követelménye megvalósuljon. 7 A Pp évi módosítása az alapvető elvek sorába emelte és egyben a bíróság feladatává tette a bírósághoz fordulás biztosítását. A 7. (1) bekezdése szerint a bíróság jogszabályban előírt esetekben kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében bírósághoz fordulhasson. A törvény az intézményes garanciák közé sorolja a bíróság kitanítási kötelezettségét (lásd 87. pont), valamint a félnek nyújtható költségkedvezményeket (lásd pont). A bírósághoz fordulás jogát nem csorbítja az, ha a törvény a bírósági eljárás megindítását bizonyos előfeltételekhez köti (például más szerv megkeresését vagy előzetesen más hatósági eljárás lefolytatását írja elő). A jogalkotó a gyakorlati élet követelményeinek kíván eleget tenni, amikor megengedi azt, hogy bizonyos jogvitákban (birtokháborítás, kisajátítási kártalanítás, vadkár, bányakár, iparjogvédelem stb.) a bíróság helyett más szerv járhasson el. Egyre több jogszabály írja elő vagy legalábbis ösztönzi a feleket arra, hogy a bírósági 7

20 BEVEZETÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBA eljárást megelőzően egyeztessenek vagy közvetítőt vegyenek igénybe. Így például a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény a egyes jogviták megoldásának az elősegítésére egyeztető testület létrehozását írja elő. Hasonló rendelkezést tartalmaz a jogvédelmi biztosításra nézve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény a is. A Pp március 1-jétől hatályos 121/A. (1) bekezdése szerint a jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését (lásd 408. pont) A polgári peres eljárás (a polgári per) A polgári peres eljárás célja [6]A DUALISTA FELFOGÁS A jogirodalomban gyakran felbukkanó dualista felfogás szerint a polgári per célja az alanyi jogok érvényre juttatása és a jogrend védelme. Különböző történelmi korszakokban az egyik vagy a másik cél nagyobb hangsúlyt kaphat. A XIX. századi liberális perszemlélet (lásd 43. pont) a polgári eljárással szemben csak azt a követelményt támasztotta, hogy a jogvitát a legegyszerűbb, a legrövidebb és a legbiztosabb úton a döntéshez eljuttassa". 8 Alig néhány évtizeddel később, az ún. szociális polgári perben (lásd 46. pont) ismét a jogbéke megőrzése" és a jogrendnek mint egésznek" a védelme került előtérbe. 9 Még tovább ment a szocialista eljárásjog, amikor a polgári per középpontjába az objektív igazság kiderítését és érvényre juttatását helyezte. [7]A PER CÉLJA A MAGYAR JOGIRODALOMBAN A XX. századi magyar jogirodalomban többször is változott a per céljáról alkotott felfogás. A század első felében jóllehet az évi Pp. nem határozta meg sem a törvény rendeltetését, sem a bíróság feladatait a feleknek nyújtott jogvédelem került előtérbe. Ennek megfelelően Jancsó, majd Falcsik a per célját a magánjogi jogvita köztekintélyű" eldöntésében, míg Magyary a felperes oldaláról a magánjogi érdek érvényesítésében, az alperes részéről pedig az alaptalan követeléssel szembeni jogvédelemben jelölte meg. 11 A per céljának a meghatározása gyakran összekapcsolódott az igazság kiderítésének a követelményével is. Falcsik szerint a feleknek azt, ami az ítéletben kimondatik, igazság gyanánt el kell fogadniuk. Ez az igazság, mely elismertetését külső tényezőknek, az állam bírói hatalmának és az ítéleti formának köszönheti: az alaki igazság. A bírói ítélet az anyagi igazságnak csak akkor felel meg, midőn a konkrét jogesetben a jog eszméjét csorbítatlanul érvényre juttatja s ennek megfelelően a jogérzetet teljesen kielégíti." 12 Bacsó szerint a perbeli jogvédelem annak a megállapításában áll, hogy a per tárgyát képező jog-jogviszony fennáll vagy nem áll fenn, illetve hogy a per tárgyául szolgáló tény való vagy valótlan. 13 [8] A SZOCIALISTA POLGÁRI ELJÁRÁS CÉLJA 1952-ben a kódex élére került a törvény célja. A Pp ának eredeti szövege szerint: Ennek a törvénynek az a célja, hogy a bíróságok előtti eljárásban az állampolgárok személyi és vagyoni jogaival, továbbá az állam és az egyéb jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült jogviták eldöntését az anyagi igazság alapján biztosítsa." Névai a polgári eljárás általános célját a szocialista törvényesség érvényre juttatásában, a konkrét célját pedig az adott jogvita eldöntésében jelölte meg. 14 A Pp évi novellája módosította az 1. kifejezéseit: az állampolgárból polgár, az anyagi igazságból jelző nélküli igazság lett. Ezután több mint negyven éven keresztül a törvény szövege változatlan maradt. A jogirodalom a félreértelmezett" anyagi igazság helyett 15 az objektív igazság kifejezés használatára tért át. A törvény céljával, valamint a Pp. 3. -ával összhangban a bíróságnak a tárgyi valóságot tükröző objektív igazságot akkor is meg kellett állapítania, ha a fél nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A szocialista jogirodalomban Névai mellett Farkas foglalkozott részletesebben a polgári per céljával, aki az uralkodó felfogással szemben ismét az alanyi jogok védelmére helyezte a hangsúlyt: A polgári per célja jogvédelem nyújtása a megsértett vagy veszélyeztetett jog, illetőleg jogviszony tekintetében." Ennek egyik első és legfontosabb alapfeltétele, hogy a tényállást az igazságnak megfelelően derítse ki a bíróság. 16 [9] A PER CÉLJÁNAK ÚJRAFOGALMAZÁSA 1999-BEN A rendszerváltás után csaknem egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a polgári perrendtartás alapelvei és egyes jogintézményei a kor követelményének megfelelően változzanak. Az átalakulás folyamatát az is nehezítette, hogy a várakozással ellentétben nem született új törvény. Így fordulhatott elő az, hogy a polgári perrendtartás két legfontosabb alapelve, a rendelkezési elv (lásd 75. pont) és a tárgyalási elv (lásd 79. pont) már az évi módosítás során tartalmilag megújult, ezzel szemben a törvény céljának az újrafogalmazására csak 1999-ben került sor. 8

21 BEVEZETÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBA A módosított 1. szerint: Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bírósági eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa." Negyvenhét évvel a Pp. hatálybalépése után a törvényhozó feladta azt a célt, hogy a polgári jogviták eldöntését az igazság alapján biztosítsa. Egyúttal mentesítette a bíróságot a 3. (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettsége alól, hogy a polgári perben az igazság kiderítésére törekedjen. E lényeges változásokat a törvényhozó azzal indokolta, hogy a bíróságtól és magától a Pp.-től elvárható igazságosságkövetelmény" tartalma és mibenléte több vonatkozásban is elavult, a törvény célját, rendeltetését kijelölő korábbi megfogalmazás meghaladottá vált. Az Alkotmánybíróság már a kilencvenes évek elején kimondta azt, hogy az anyagi igazság kiderítésére nincs alkotmányos garancia. 17 A jogvita igazságos eldöntése helyébe lépő új cél az Emberi jogok európai egyezmé- nyének cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményével összhangban a jogviták pártatlan eldöntését kívánja biztosítani. Ennek a garanciája az, hogy a bíróságnak a perrendtartás újrafogalmazott alapelveivel összhangban kell eljárnia. Gadó szerint a perrendtartásnak az igazság kiderítése helyett magának az eljárásnak az igazságosságát kell garantálnia. Az eljárási igazságosság legfontosabb tartalmi jegyei a jogbiztonság elvének megfelelő szabályozás, a bíró független (pártatlan) eljárása, a felek önrendelkezési jogának a figyelembevétele, valamint az eljárás szereplői között az előnyöknek és a hátrányoknak a kölcsönösségen alapuló tisztességes (méltányos) elosztása." A polgári peres eljárás fogalma [10] A FOGALOMRÓL ÁLTALÁBAN A polgári per olyan hatósági eljárás, amelyben a bíróság mint állami szerv közhatalmi jogosítványokat gyakorol. Más hatósági eljárástól eltérően azonban a polgári per nem hivatalból, hanem kérelemre indul. A bíróság feladata az, hogy az ellenérdekű felek közötti, rendszerint a polgári ügyek körében felmerülő jogvitát eldöntse. Ennek során a bíróság kötelessége, hogy mindkét felet meghallgassa és szükség esetén őket állításaik bizonyítására kötelezze. A jogvita pártatlan és végleges eldöntésével a bíróság a feleket a polgári jogaik érvényesítéséhez segíti hozzá. A polgári per a kezdőpontjától, a felperesi keresetindítástól a törvényben szabályozott módon halad végcélja, a döntéshozatal felé. Erre utal a pernek az idegen nyelveken való elnevezése is, így az angol proceeding, a francia procé- dure vagy a német Prozess. Valamennyi a latin procedere igére vezethető visz- sza, amelynek az alapjelentése: előrelépni. 20 A polgári peres eljárást a legfontosabb ismérvei alapján úgy határozhatjuk meg, mint olyan kérelemre induló, törvényben szabályozott eljárást, amelyben a bíróság és az ellenérdekű felek tevékenysége a polgári ügyek körében felmerült jogvita végleges eldöntésére irányul. A polgári per tartalmilag eljárási cselekmények láncolatából és eljárási jogviszonyok összességéből áll. [11] AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA A jogvitában érintett félnek alkotmányos joga van arra, hogy ügyét a bíróság elé vigye vagy hasonlóan más szabadságjoghoz ezzel a jogával ne éljen. 21 Ezért a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát csak erre irányuló kérelem esetében bírálja el [3. (1) bek.]. A polgári pert keresetlevéllel kell megindítani, amely a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, a keresetet is tartalmazza [121. (1) bek.]. A keresetet csak a vitában érdekelt fél terjesztheti elő, kivéve ha a törvény más szerveket vagy szervezeteket (ügyész, jegyző, gyámhivatal stb.) is felruház a keresetindítás jogával (lásd pont). [12] A BÍRÓSÁG A polgári perben a bíróság teendője az, hogy a felek jogvitájához a törvényes kereteket biztosítsa, a tényállást megállapítsa és az eljárás alapján hozott ítéletével a jogvitát eldöntse. A polgári per tehát mindig a bíróság közreműködésével zajlik, de a bírói aktivitás foka változó lehet. Az évi Pp. eredetileg azt várta el a bíróságtól, hogy az anyagi igazság kiderítésére törekedjék, és evégett hivatalból gondoskodjon arról, hogy a felek a perbeli jogaikat helyesen gyakorolják és a perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A kilencvenes évek közepétől a bírói aktivitás rovására egyre nagyobb hangsúlyt kapott a felek önrendelkezési jogának és az eljárás pártatlanságának a biztosítása. A törvény céljának és alapvető elveinek az évi módosítása jól tükrözi a bíróság perbeli szerepének a megváltozását. A 2. (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a per céljával összhangban a feleknek a jogvita elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. Ennek során a 9

22 BEVEZETÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBA bíróság, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van [3. (2) bek.]. A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek [8. (1) bek.]. [13] A FELEK A hagyományos polgári per két ellenérdekű félből, az eljárást kezdeményező felperesből és a perbeli helyzetéből adódóan védekezni kényszerülő alperesből áll. Ezt egyszerűbben úgy szoktuk megfogalmazni, hogy a felperes az, aki perel, az alperes pedig akit perelnek (lásd 193. pont). Az ellenérdekű felek jelenlétéből következik a polgári peres eljárás kontradik- tórius jellege, vagyis a bíróság nem döntheti el a jogvitát anélkül, hogy mindkét felet meg ne hallgatta volna, vagy legalábbis a meghallgatás lehetőségét ne biztosította volna (lásd 85. pont). A peres feleken kívül más személyek is részt vehetnek a perben. Közülük a beavatkozót és az ügyészt a polgári per egyéb alanyai közé soroljuk. Az előbbit a per eldöntésében való jogi érdeke miatt a peres felekhez hasonló, bizonyos esetekben pedig a felekkel azonos jogállás illeti meg (lásd 219. pont). Az ügyész jogállásában az 1/1994. (I. 7.) AB határozat hozott döntő változást. Azóta megszűnt az ügyész kiemelt helyzete a polgári perben (lásd 229. pont). 22 [14] A POLGÁRI JOGVITA FOGALMA A polgári per tárgya a polgári jogvita, amely a bírósági útra tartozó polgári ügyekben keletkezik. A polgári ügy fogalma nemcsak a szűkebb értelemben vett polgári jogi jogvitákra terjed ki, hanem a családjogi, munkaügyi, szövetkezeti jogi, valamint egyes közjogi jogvitákra is, sőt ide sorolhatjuk a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát is (lásd 3. pont). [15] A POLGÁRI JOGVITA ELDÖNTÉSE A polgári jogvitát pártatlanul, a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ennek során a Pp. I. fejezetébe foglalt alapvető elveknek (rendelkezési és tárgyalási elv, jóhiszeműség, szabad bizonyítás, nyilvánosság elve stb.) érvényesülniük kell. Az évi módosítás óta a bíróságnak nem az a feladata, hogy a jogvita eldöntésekor az igazság kiderítésére törekedjék, ehelyett az eljárás igazságosságát kell biztosítania (lásd 9. pont). Ennek egyik lényeges eleme az, hogy a felek önrendelkezési jogát a bizonyítási eljárás során is tiszteletben kell tartani. A bíróságnak továbbra is meggyőződést kell szereznie a per eldöntéséhez szükséges tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról, de ennek érdekében hivatalból nem rendelhet el bizonyítást (kivéve ha azt a törvény megengedi), és a meggyőződésének sem kell az anyagi vagy objektív igazságon alapuló bizonyosságig terjednie, beérheti például a valószínűség magasabb fokával is. Az eljárási igazságosság megtartása arra nézve nyújt biztosítékot, hogy az esetleges bírói tévedés pártatlanul, diszkriminációmentesen sújtja az egyik vagy másik felet. 23 [16] A VÉGLEGESSÉG A polgári per a jogvita végleges eldöntésével nemcsak az alanyi jogok érvényre juttatását, hanem a jogrend védelmét is szolgálja. Véglegességről akkor beszélhetünk, ha a bíróság jogerős ítélettel fejezi be a polgári pert. A jogerőre emelkedett határozatot ugyanis rendes perorvoslattal már nem lehet megtámadni, az ítélet anyagi jogereje pedig kizárja azt, hogy ugyanazok a felek, illetve jogutódaik ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt új keresetet indíthassanak (lásd 720. pont). A jogerős határozatot az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végre lehet hajtani, vagyis a benne foglaltak teljesítését állami erőszak alkalmazásával ki lehet kényszeríteni. [17] A TÖRVÉNYBEN SZABÁLYOZOTTSÁG A polgári per menetét a legapróbb részletekig a törvény szabályozza. 24 A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Első része az általános rendelkezéseket tartalmazza: így a bíróságokra, a felekre, valamint a per menetére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A Második rész az elsőfokú eljárást, a Harmadik rész a perorvoslatokat szabályozza. A Negyedik részben találjuk az ún. különleges eljárásokat, mivel a Pp. a jogviták bizonyos csoportjaira nézve az általánostól eltérő szabályokat állapít meg. A külön szabályozás indoka részben az egyes jogviszonyok, illetve jogintézmények sajátosságaiban, részben a számukra nyújtandó fokozottabb jogvédelem iránti igényben keresendő (lásd 861. pont). A törvény különleges eljárásként szabályozza a személyi állapottal kapcsolatos pereket, a közigazgatási pereket, a sajtó-helyreigazítási eljárást, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó pereket, valamint a végrehajtási pereket. A különleges eljárások közé soroljuk még a külön szabályozott iparjogvédelmi pereket is. Valamennyi különleges eljárás esetében az általános szabályokat kell a külön rendelkezésekben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A Pp. Ötödik része a kiemelt jelentőségű, a Hatodik része a kisértékű pereket szabályozza. A Hetedik részében az elektronikus kommunikációval, a Nyolcadik részében pedig a törvény hatályával kapcsolatos vegyes rendelkezések találhatók. [18] A POLGÁRI PER MINT ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK LÁNCOLATA A polgári per a kereset megindításától az ítélet meghozataláig (vagy az eljárás más határozattal való befejezéséig) tartó folyamat, 10