III. Egészségügyi intézmények költségvetése

Átírás

1 III. Egészségügyi intézmények költségvetése 1. Tervezés fogalmáról, a költségvetési tervezés formáiról 1.1. Terv fogalma A tervezés a környezethez való alkalmazkodás eszköze a vállalatok, intézmények életében, ennek keretében igazítják erőforrásaikat a változó külső és belső tényezőkhöz. A tervezés egyenlő a szervezeti célok megfogalmazásával és a hozzájuk vezető út eldöntésével. Tervek időintervallumuk szerint lehetnek: 1. Rövid távú vagy operatív tervek napi, havi, negyedévi éves 2. Középtávú tervek 2-3 év 3. Hosszú távú, ami egyenlő a stratégiai tervekkel 5 év Tervek hierarchiájuk szerint lehetnek: 1. Normatív tervek 2. Stratégiai tervek 3. Operatív tervek Operatív tervek: Az operatív tervek a stratégiai tervekkel összhangban készülnek. Az operatív tervezés során maga a tervezési folyamat alacsonyabb szinten történik, s ez tartalmazza az alacsonyabb szintű célok meghatározását. Működési programmal együtt irányvonalakat szab meg és a szervezet önálló egységeinek intézkedéseit foglalja magában.

2 1.2 Tervezés részei, fázisai, funkciói 1. Tervezés részei a) célkitűzés b) program kidolgozás c) ütemterv d) költségvetés e) prognózis f) eljárás - határozatok megfogalmazása 2. Tervezés funkciói 1. Döntés támogatása 2. Koordináló 3. Előrejelző Tervezés fázisai 1. Információgyűjtés 2. Prognózisok készítése 3. Megvalósítás 4. Korrekció 1.3. Költségvetési szervek tervezéséről és annak formáiról Költségvetési szervek költségvetési tervezésén az adott évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatok kimunkálását értjük. Ennek kimunkálása során a valódiság, pontosság, takarékosság, áttekinthetőség alapelveinek kell megfelelni. A valódiság azt jelenti, hogy a költségvetési előirányzatoknak a ténylegesen létező, reálisan várható szükségletekre és bevételekre vonatkoznak. A pontosság a valódiság szerinti szükségletet megvalósító bevételek a jogszabályi és a mindenkori árviszonyok szerint kell összeállítani. A takarékosság: mind az előirányzat tervezésnél, mind a végrehajtás során érvényesíteni kell. Az áttekinthetőség során a bevételeket és kiadásokat a költségvetési szerveknél egységes elvek szerint kell csoportosítani.

3 1.4. Költségvetési szervek tervezésének fajtái 1. Üzemgazdasági szemléletű tervezés a követelések (bevételi előírások) és a költségek szakfeladatonkénti tervezését jelenti. 2. Pénzforgalmi szemléletű tervezés ennek során az intézmény bevételeit és kiadásait tervezzük meg. A kiadás és költség, valamint a bevétel és bevételi előírás időbeli elhatárolást jelent. A kiadás és költség közötti időbeli eltérésnek három változata lehetséges. A kiadás előbb merül fel (raktárba vett gyógyszer). A költség előbb merül fel, mint a kiadás (bér, amit utólag fizetnek ki). Kiadás és költség egyszerre merül fel (pl. raktárra nem vett anyagok, melyek azonnali felhasználásra kerülnek, pl. vér) 3. Funkcionális tervezés, mint szakmai és gazdasági összefüggést megvalósító terv-készítési módszer a gyakorlatban. Az egészségügyi ellátás során egyszerre igény a tudomány legmodernebb eredményeinek és eljárásainak alkalmazási kényszere, valamint az erőforrások szűkössége miatt a költségek visszafogása. Ezért makro- és mikro szinten is nagy a tervezés jelentősége. Jelen tanulmány egy válságkezelés utáni intézmény tervezési rendszerét mint módszert mutatja be és ajánlja. A tervezés koncepcionális elemeinek figyelembe vétele alapján az intézményi gazdálkodás szakmai vetületű összefüggéseinek rendszerszemléletű megközelítési módszerével és technikájával kell elkészíteni az évi intézményi tervet. A funkcionális típusú éves tervet az intézmények 5 éves szakmai fejlesztési tervével, illetve arra alapozva ajánlott elkészíteni. A funkcionális típusú terv részei a Szakmai Terv, a kapacitások optimális kihasználtságát biztosító Teljesítmény terv, pénzügyi egyensúlyt célzó terv, Pénzügyi terv. A tervezési feladatok előtérbe kerülése nem érinti az egészségügy szerkezeti finanszírozási változtatásának kényszerét, ugyanakkor ezzel egyidejűleg erősíti annak jelentőségét. Terv, tervezés fogalmáról A terv cselekvést megelőző folyamat, mely arra ad választ, hogy mit, mikor, hol, hogyan és mi célból tegyünk. A tervezés a környezethez való alkalmazkodás eszköze az intézmények életében, ennek keretében igazítják erőforrásaikat a változó külső és belső tényezőkhöz. A tervezés egyenlő a szervezeti célok megfogalmazásával és a hozzájuk vezető út eldöntésével és annak

4 kijelölésével. Tulajdonképpen a tervezés intézményi folyamatában együtt kell működni a stratégiai és operatív menedzsmentnek, s nem lehet más céljuk, mint szakmai és gazdasági egyensúlyt biztosító működés. Terveket csoportosíthatjuk időintervallumuk szerint: rövidtávú vagy operatív tervek, középtávú- és hosszútávú tervek. Hierarchiájuk szerint lehetnek normatív, stratégiai és operatív tervek. Az éves terv az rövid távú terv, mely az intézmény operatív terve, s a stratégiai terven alapul. Költségvetési szervek tervezéséről A kórház mint költségvetési szerv évente költségvetési tervet köteles készíteni. Mivel a kórház mára bonyolult üzemmé vált, ki kell jelenteni, hogy nem elég csak költségvetési tervet készíteni. Miért? A költségvetési szervek tervezésén az adott évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatok kimunkálását értjük, s ebben nem jelenik meg az intézményi szakmai és teljesítmény terve. Ennek következménye, hogy nem biztosított az orvos szakmai feladatok és a kapacitások optimalizált kihasználtsága, valamint a kórházi célok szerinti együtt gondolkodás és azok végrehajtása. A költségvetési tervet üzemgazdasági szemléletben, a normatív tervezés módszerével kell kapacitás kihasználtságra alapozottan tervezni. A kórház, mint bonyolult üzem úgynevezett funkcionális típusú tervezéséről A kórház, mint bonyolult üzemben a tervezést összetett módon kell végrehajtani: először el kell készíteni az éves szakmai tervet, majd a kapacitások optimális kihasználtságát biztosító teljesítmény tervet, s erre alapozottan a pénzügyi tervet. Így összerakva jön létre a funkcionális típusú terve az intézménynek. A tervvel való azonosulás érdekében indokolt jóváhagyatni a szakmai vezető testülettel és az operatív menedzsmenttel, ami az osztályvezető főorvosi testülete így biztosított, hogy a végrehajtás optimális legyen. Monitoring rendszert kell működtetni, mely a szakmai tervben negyedéves, a pénzügyi terv esetén pedig havi monitoring értékelést jelent. Ha indokolt a terv részek korrekciója gördülő tervezés módszerével lehet elvégezni. A tervezési munkát intézményünkben a tárgyévet megelőző év novemberében kezdtük el és december 15-ére fejeztük be. Kórházunk válságkezelés utáni esztendőben szakmai és gazdasági egyensúlyt biztosító tervet készített, melynek terv részei az alábbiak.

5 Szakmai terv Stratégiai célkitűzéseink A kórház küldetésének megfelelő, betegközpontú működtetése megyei ellátó rendszer helyett térségi ellátórendszer része lesz. Stratégiai cél a térség lakosságának megfelelő szintű ellátásának az alapellátással való együttes biztosítása. A Kórház Rendelőintézet és az alapellátás között létrejött a szakmai integrációt kívánjuk tovább fejleszteni, az újabb szakmai fejlesztéseket, a helyi egészségpiaci szereplőkkel időben megismertetni és elfogadtatni, biztosítva ezzel a betegellátás színvonalának minőségi javulását. Ennek keretében jó kapcsolatokra törekszünk más, a betegellátásban résztvevő szervezetekkel, így a Mentőszolgálattal, valamint a progresszív betegellátás és a szakmai integráció biztosítása érdekében a SZTE Klinikáival. A kórház területi ellátási kötelezettsége szerinti térség lakosság közeli járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásában törekszünk a szakmai kompetenciánk szerinti minél teljesebb körű jó minőségű, definitív, végleges és befejezett ellátások biztosítására. Cél alapellátási ügyelet, a sürgősségi osztály és sürgős esetek ellátásának szoros együttműködésének közössé tétele. A térségben képződő egészségpiac minél pontosabb megismerésére, a betegigények jó minőségű és folyamatosan hozzáférhető ellátásokkal történő leképezésére, és a betegellátásban kulcs szerepet betöltő háziorvos kollegákkal való együttműködésekre. A legfontosabb stratégiai cél, hogy tervezhetőbb legyen a betegellátás mind szakmai, mind pedig finanszírozási értelemben! Lehetőség szerint olyan kapacitások működjenek, a szervezeti egységekhez és a szakfeladatokhoz rendelten, amelyek szakmailag feltétlenül indokoltak és az elvégzett szakmai tevékenységek a bevétel-költség összefüggéseikben, fenntartható módon megfinanszírozhatóak! Stratégiai feladatok a) A kórházban megkezdett szervezeti struktúra átalakítást folytatni kell, hogy a külső közgazdasági változások negatív hatásai ellenére megfelelő szinten biztosítani tudjuk a kórház küldetését, a térség lakosainak betegellátását, megalapozva a fedezet alapú működést. b) A szakmai feladatunk a mozgásszervi rehabilitáció és a pszichiátriai rehabilitáció fejlesztése. Egyéb területen a fenntarthatóság, a szakmai és pénzügyi összhang megléte és megőrzése a stratégiai cél. c) A szakmai kapacitások optimális működtetése és kihasználása kiemelt jelentőségű, stratégiai feladatoknak megfelelően (fekvő és járó TVK +4 %). d) Teljesítmény tervezésnél a fekvő és járóbeteg ellátás területen a TVK+4%-ot kell figyelembe venni. e) A tervezés során kalkuláltunk a mozgásszervi rehabilitáció A minősítésével.

6 f) A krónikus ellátás területén a teljesítménytervezés alapja, intézeti szinten a krónikus kapacitások 75 %-os kihasználtságának biztosítása. g) A rehabilitációs ellátásban fenn kell tartani a 100 %-os ágy kihasználtságot. h) A lakosság jobb ellátása érdekében az igényeknek megfelelően elsősorban a járóbeteg szakrendeléseket kell prioritással működtetni. i) Gyógyító ápolási munka: Az intézet szakmai tervéhez kapcsolódóan - az orvos szakmai protokoll szintű gyógyítási- és ápolási munkáját kiemelt programnak kell kezelni ben. Az ápolási tevékenység minőségi kérdései a következők: 1. Betegközpontúsághoz kapcsolódó betegápolás. 2. Gyógyszerelés, betegétkeztetés. 3. A betegek ápolását rögzítő ápolási dokumentációk magas szintű vezetése 4. Havi szinten az osztályvezető főorvos köteles az intézeti részlegén az ápolással összefüggő vizit tartására. 5. Folyamatos képzések. A stratégiai feladatokhoz kapcsolódó operatív feladatok a) Az intézmény területi ellátási kötelezettség szerinti népessége demográfiai, epidemiológiai és szociográfiai vonatkozású adatainak megismerése, az ebben bekövetkezendő változások áttekintése és a betegellátás szempontjából történő értékelése. b) Az intézmény területi ellátási kötelezettségének megfelelően érintett kistérségek morbiditási térképe elkészüljön, az elkészült morbiditási térkép az intézet jelenlegi kapacitás térképével kerüljön összevetésre, és a betegigények maximális figyelembe vétele mellett történjen meg, a kapacitásmódosításokhoz, kapacitás befogadásokhoz kapcsolódó intézeti kapacitási térkép elkészítése. c) A lakosság bizalmának megtartása, illetve szorosabb kapcsolat kialakítása a város készülő egészségfejlesztési tervének megfelelő együttműködés érdekében. d) A kórház járóbeteg, fekvőbeteg valamint diagnosztikai tevékenységeinek szakmai és pénzügyi tervezését a bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályainak valamint a rendelkezésre álló szakmai protokolloknak a figyelembe vételével ellátási csomagokban kell megtervezni.

7 e) A területi ellátási kötelezettség szerint érintett háziorvosokkal való szakmai, kommunikációs és érdekalapú együttműködések rendszerének és szervezetszerű működtetésének megvalósítása. Ennek keretében folytatni kell a háziorvosi és a kórházi orvosi kreditpont szerző tanfolyamok rendszerét, biztosítva ezzel a működési jogosultság folyamatosságának biztosításához jogszabályban előirt kreditpontok helyi megszerzésének lehetőségét. Ápolási képzési terv Az ápolás szakmai programban első helyen álló feladatok közé tartozik a szakdolgozói képzések, illetve felzárkóztató képzések folyamatos biztosítása. Ennek keretében folyamatban lévő képzések: 1. Felnőtt anaesthesiológiai és intenzív szakápoló szakképzés-ráépülés. 2. Műtéti szakasszisztens szakképesítés-ráépülés. 3. Pályázati úton elnyert képzési támogatásból történik a képzések finanszírozása. A betegellátás személyi feltételei A betegellátás személyi és tárgyi feltételei a jelenleg érvényes előírásoknak megfelelnek. Emberi méltóság program Tovább kell fejleszteni az Emberi méltóság intézeti programját a jogi szabályozás Statum szerinti un. intézeti szabályozásnak megfelelően. Az emberi méltósághoz való egyfajta anyajog, mely több részletből áll az önállósághoz, az önrendelkezéshez való jogból stb. A 2012-es esztendőben kiemelt fejlesztést igénylő terület, ezért tovább kell folytatni a megkezdett utat. Fejlesztések, pályázatok I. Központi fejlesztési program 1. Az egynapos sebészeti ellátás keretében végezhető műtétek körének bővítése 2. Védőruha beszerzési program 3. Sűrgősségi betegellátáshoz kapcsolódó feladatok lépésről lépésre valófejlesztése ben benyújtott Radológia4 megszervezése és UH képzési tanfolyam megszervezése. 4. Az ápolás minőségének és a beteg ellátáshoz kapcsolódó ápolási tevékenység, és annak feltételeinek javítása. 5. Érdekeltségi rendszer bevezetése a fizetős betegek ellátásából származó többletbevételből.

8 Kapacitások optimális kihasználtságát biztosító teljesítmény terv A teljesítménytervezés jelentősége A fenntartható kapacitások pénzügyi szempontú fenntartása indokolja elsősorban a lakosság egészségügyi szükségleteinek figyelembevételét, és a kapacitások ahhoz való igazítását, másodlagosan a teljesítmény terv alapozza meg az intézményi bevételeket és ez alapján a kiadásokat. Teljesítmény terv A teljesítménytervezés jelentősége A meglévő szakmai tagozódás szerinti OEP finanszírozott kapacitások hatékony működtetése szakmai és pénzügyi szempontból mind a stratégiai mind az operatív menedzsment kiemelkedő feladata. Ennek megvalósulása esetén lehet kiegyensúlyozott működést mind szakmai mind pénzügyi szempontból tervezni. Ezen feladatok első lépése az alapító okirat szerinti feladatokat alapul vevő szakmai terv, vagyis funkcionálisan tervezünk, ehhez jön második lépésként a teljesítmények tervezése. A teljesítménytervezés a működési engedélyben, az ÁNTSZ és a MEP által befogadott és meghatározott kapacitás alapján és a TVK figyelembe vételével történt. A szervezeti struktúrának megfelelően (járó- és fekvőbeteg-ellátás, gondozói tevékenység) esetszám, súlyszám, ápolási nap és CMI, a szakmai tagozódásnak megfelelően szakmánkénti bontásban lett elkészítve. A teljesítmény a tervezés időszakában a megismert szakmai struktúra szerinti TVK figyelembe vételével történt. A január-április 30. tervezés során figyelembe vettük a várható finanszírozási jogszabályváltozásokat, és így ezen szempontok alapján került meghatározásra a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátás teljesítményterve. A teljesítménytervezés jelentősége összefoglaló módon abban van: hogy megalapozza, és ezen keresztül kiszámíthatóvá teszi az intézmény évi bevételi tervét. Másodlagosan: az optimális kapacitás kihasználás megvalósulása esetén kialakulhatna az intézmény fenntartható szakmai struktúrája. A teljesítmény tervezés strukturális rendszere Kiindulás az OEP által közölt TVK, illetve a krónikus kapacitások optimális működtetése az alap. Az intézmény teljesítmény terv készítésének elsődleges küldetése, hogy járuljon hozzá az intézmény kapacitások optimális kihasználásához, valamint a fenntartható szakmai struktúra megalapozásához, továbbá határozza meg az intézményi gazdálkodás kiszámíthatóságát. A teljesítménytervezésnél a teljesítmény és a finanszírozás elválik egymástól, ugyanis a november havi intézeti teljesítés január havi OEP finanszírozást jelent. A évben a teljesítmény tervezés strukturális rendszerének intézeti összesenben jelentkező fekvőbeteg-és járóbeteg ellátási tervét mutatjuk be, az alábbiak szerint. Intézményi teljesítménytervek ellátási formánként

9 I/ évi aktív fekvőbeteg-ellátás és egynapos ellátás teljesítmény terve: Időszak OEP aktív tervezett TVK súlyszámban TVK feletti 10% súlyszámban, degresszív finanszírozás* TVK mentes pathológia TVK mentes szülések, újszülött Egynapos sebészeti TVK Aktív és egynapos sebészeti TVK november/január 330,80 33, ,41 427,29 december/február 330,80 33, ,41 427,29 január/március 330,80 33, ,41 427,29 február/április 330,80 33, ,41 427,29 március/május 330,80 33, ,41 427,29 április/június 330,80 33, ,41 427,29 május/július 330,80 33, ,41 427,29 június/augusztus 330,80 33, ,41 427,29 július/szeptember 330,80 33, ,41 427,29 augusztus/október 330,80 33, ,41 427,29 szept./november 330,80 33, ,41 427,29 október/december 330,80 33, ,41 427,29 Év összesen: 3 969,60 396, , ,48 *2013 január 1-étől TVK feletti teljesítmény 4 %-ig kerül az OEP által finanszírozásra. I/ évi aktív fekvőbeteg-ellátás és egynapos ellátás bevételi terve: Időszak Teljes alapdíjjal finanszírozott bevétel Részlegesen finanszírozott bevétel Összes tervezett aktív bevétel (FTban) Egynapos bevétel (FTban) Aktív és egynapos bevétel (FTban) november/január december/február január/március február/április március/május április/június május/július

10 június/augusztus július/szeptember augusztus/október szeptember/november október/december Év összesen: II évi krónikus teljesítmény és bevételi terve: Időszak Nap Ágyszám Lehetséges ápolási nap Lehetséges ápolási nap 75 %-os ágykihasználással Alapdíj Szakmai szorzó Összes tervezett krónikus bevétel FT-ban november/január , , , december/február , , , január/március , , , február/április ,0 945, , március/május , , , április/június , , , május/július , , , június/augusztus , , , július/szeptember , , , augusztus/október , , , szeptember/november , , , október/december , , , Év összesen: , ,

11 III évi rehabilitációs teljesítmény és bevételi terve: Időszak Nap Ágyszám (pszichi rehab) Ágyszám (mozgásszervi rehab) Lehetséges ápolási nap 100 %-os ágykihasználással (pszichi rehab) Lehetséges ápolási nap 100 %-os ágykihasználással (mozgásszervi rehab) Alapdíj Szakmai szorzó (pszichi rehab) Szakmai szorzó (mozgásszervi rehab) Bevétel (pszichi rehab) Bevétel (mozgásszervi rehab) Összes tervezett rehab bevétel FT-ban november/január , , ,2 1, december/február , , ,2 1, január/március , , ,2 1, február/április , , ,2 1, március/május , , ,2 1, április/június , , ,2 1, május/július , , ,2 1, június/augusztus , , ,2 1, július/szeptember , , ,2 1, augusztus/október , , ,2 1, szeptember/november , , ,2 1, október/december , , ,2 1, Év összesen: , , * Megjegyzés: Az ún. új struktúra utáni május 1. utáni - időszak teljesítmény és bevételi terve várhatóan módosul, ezért gördülő tervezéssel ismét feldolgozásra kerül.

12 IV/ évi járóbeteg ellátás (szakrendelések, ambulanciák, gondozók) teljesítmény terve: Időszak OEP járó tervezett TVK német pontban (gondozókkal) TVK feletti 10% pontban, degresszív finanszírozás* Teljes és részleges alapdíjjal finanszírozott német pont november/január december/február január/március február/április március/május április/június május/július június/augusztus július/szeptember augusztus/október szeptember/november október/december Év összesen: *2013 január 1-étől TVK feletti teljesítmény 4 %-ig kerül az OEP által finanszírozásra. IV/ évi járóbeteg ellátás (szakrendelések, ambulanciák, gondozók) bevétel terve: Időszak Teljes alapdíjjal finansz. bevétel Ftban Részlegesen finanszírozott bevétel Ft-ban Összes tervezett járó Ft-ban november/január december/február január/március február/április március/május április/június május/július június/augusztus július/szeptember augusztus/október

13 szeptember/november október/december Év összesen: V évi labor teljesítmény és bevételi terve: Időszak Labor pont Lebegtett labor pont érték Összes tervezett labor bevétel Ft-ban november/január , december/február , január/március , február/április , március/május , április/június , május/július , június/augusztus , július/szeptember , augusztus/október , szeptember/november , október/december , Év összesen: VI évi SO2 fix díj bevételi terve: * 12 = ,-Ft Havi fix díj VII évi MSZSZ bevételi terve: MSZSZ: havi 300 eft

14 1.5. A költségvetés működési előirányzatainak tervezési módszere a.) b.) A normatív tervezés - a normatíváknak két csoportja van 1. Felügyeleti szerv által, kötelezően meghatározott 2. Intézmény által kialakított norma Báziskorrekciós módszer Normatív tervezés során a feladatellátáshoz szükséges költségvetési előirányzat összegét - a feladatmutató mellett a kapacitás kihasználtság határozza meg. Lényeges a teljesítménymutató. Kapacitás-kihasználtsági % = tényleges teljesítmény-mutatók száma teljesítménymutatók maximális száma x 100 A tervezés során a normatívákat meg kell osztani állandó és változó költségekre. Az állandó költségeket a feladatmutatók mennyiségének figyelembevételével kell tervezni, míg a változó költségeket a kapacitás kihasználtság függvényében tervezzük. Ez a tervezési mód lenne a legjobb tervezési mód a kórházaknak, hisz a normatíva létezik. A norma összegét központilag határozzák meg, ugyanakkor a kiadás szemléletű költségvetési gazdálkodási szabályok ennek alkalmazását nem teszik lehetővé. Ezért jogszabályi módosításra lesz szükség. Véleményem szerint ez a módszer lesz a legalkalmasabb tervezési módszer a bonyolult üzemmé változott kórház-rendelőintézetek esetén. Pénzforgalmi szemléletű tervezésről Ez esetben az előirányzatok báziskorrekciós módszer segítségével kerülnek megtervezésre. Az előző évi előirányzatokat a tervévet megelőző évi költségvetésből vesszük át változatlan összeggel. Az eredeti előirányzatot szerkezeti változások szintre hozásával véglegesítjük, s ezt indexáljuk az automatizmusokkal. Ez a teljesítmény elvű finanszírozás miatt nem alkalmas tervezési módszer. 2. Az intézményi költségvetés A költségvetés a pénz nyelvére fordítja le az intézetnek egy adott időszakra érvényes célkitűzéseit, így nyomon követhető, hogy mennyi pénz folyik be és mennyit költenek a meghatározott célok megvalósítása során. A kórházi költségvetés célja a hatékonyság javítása, megfelelő dokumentáció biztosítása, annak igazolására, hogy az intézmény a pénzügyi előírásoknak megfelelően működik. Mérhető adatokat nyújt a hatékony és hatásos betegellátáshoz. a költségvetés a vezetők egyik alapvető és hathatós munkaeszköze, amely segíti a tervezési és ellenőrzési feladatainak elvégzésében. Tervezés eszköze:

15 reális célok meghatározása a fontos célok eléréséhez szükséges pénzügyi erőforrások biztosítása normákat állapít meg vezetők jobban megismerik az ellátás költségeit ösztönöz az előrelátó szervezésre, elkerülve a válság-menedzselést vezetők számára jobb döntések meghozatalát teszi lehetővé. Ellenőrzés eszköze: A költségvetés több különböző részből tevődik össze: o munkaerő állomány és azok bérterve o fogyóeszközök, anyagok költségei, üzemeltetési feladatok, ezek összességében egyenlők működési költségek (1-2) o beruházás állóeszköz beszerzés, egyenlő beruházási költség (3) Az egyes részek előirányzataihoz viszonyítottan lehet a tényleges felhasználást követni, ellenőrizni. A költségvetés készítési folyamat hét lépése: 1. Költségvetési terv kialakítása, irányelvek meghatározása 2. Célkitűzések meghatározása 3. Létszámszükséglet meghatározása 4. Fogyóeszközök meghatározása 5. Állóeszköz szükséglet becslése 6. Komplex költségvetés elkészítése, jóváhagyásra 7. Költségvetés megvalósítása, folyamatos ellenőrzése A költségvetés készítésnek meghatározott menetrendje van. Ez intézményenként változik, de nagy általánosságban az előkészítési feladatok, konkrétan a tervezési irányelvek megfogalmazása és a sarokszámok meghatározása júniusban kezdődik és augusztus közepéig tart Költségvetés készítés módszere a.) b.) c.) Program költségvetés általános célok meghatározása után programokból áll össze a költségvetés programhoz erőforrás rendelése történik. Nulla bázisú költségvetés programot jól kiegészíti, alternatívákat határoz meg, rangsorol a kiadások alapján. Felelősség szerinti költségvetés költséghelyeknek felelőse van, személyekhez kötődik akkor alkalmazható, ha felelősség és hatáskör jól elkülöníthető, nyilvántartás jól követhető szervezeti struktúra megfelelő

16 d.) e.) f.) Előrejelzésen alapuló költségvetés stabilból indul mik lendítik és hátráltatják a folyamatot kritikus tényező: létszám-fluktuáció Rugalmas költségvetés figyelembe veszi a kereslet kínálat ingadozását részlegek számára is rugalmas költségek előirányzása pontos nyilvántartás, költségfigyelés Költségvetés végrehajtása a terv elfogadása után: állandó tájékoztatás (pénzfelhasználásról, bevételről) eredmény kimutatások elemzése pénzforgalmi kimutatások elemzése A terv és a felhasználás folyamatos egybevetése, súlyos eltérések esetén megfelelő lépések megtétele szükséges.