Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér HELYI TANTERV Informatika 1-4. osztály 2013

Átírás

1 Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér HELYI TANTERV Informatika 1-4. osztály 2013

2 AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA INFORMATIKA ORIENTÁLTSÁGÚ OSZTÁLYÁNAK 1-4. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Évfolyamonként heti 1 óra ( ÓRA) Célok és feladatok A digitális írástudás a 21. század nélkülözhetetlen elvárása, amelynek megalapozását, a digitális kompetencia fejlesztését minél fiatalabb korban meg kell kezdeni. A minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megtaláló és alkalmazó tanulók számára olyan készségek-képességek kialakítására van szükség, amelyek ösztönöznek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Az alsó tagozatos tantárgy az informatikai műveltség alapjainak elsajátíttatására hivatott. A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. A tantárgy fontos feladata az informatikai tudás közvetítése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz. Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy tanításában megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés képessége, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák többsége is. Fejlesztési feladatok és ajánlások A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat. Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg az informatikai szakkifejezésekkel, életkoruknak megfelelően értsék meg azokat. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól. Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek kiszélesednek, új problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára. Fontos, hogy a tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, az egyszerű

3 kezelésű, felhasználóbarát, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek. Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt. Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit. Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon. Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedni, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, ha nem az informatika kabinetre korlátozódnak, hanem a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban hasznosulnak. A tantárgyköziség az informatika jellemzője. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat. Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is - a teremben, az udvaron. Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét. A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból. A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, animáció, hang ), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében. Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok - valamely más tanórán vagy a mindennapokban - hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit. Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján használják azokat. Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és

4 sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez, a tanulás tanulásához. Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségeivel is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Látogassuk meg az iskola honlapját is, ennek a tanulók számára is érdekes, fontos információit megtalálva. Ha a honlapnak nagyobb diákszerkesztői is vannak, az alsós tanulók ötleteikkel, kisebb számítógépes alkotásaik közzétételével segíthetik a honlapfejlesztők munkáját, valóban tapasztalván alkotómunkájuk hasznosulását, fontosságát. Az internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól. Megemlítendők a világháló új kommunikációs lehetőségei is (pl. telefonálás, blog, csevegés, e-kereskedelem, e-ügyintézés stb.), ezek előnyei és veszélyforrásai. A digitális média lehetőségeinek bemutatása során törekedjünk a médiatartalmak tudatos megválasztására, az online közösségek etikai szabályainak megismertetésére. Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Olyan komplex feladatok ajánlottak, amelyek megoldásai erősítik a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg kezdő társaikkal, segítve azok első próbálkozásait, erősítve a személyközi kompetenciát. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük, a legjobb munkákat dicsérjük, jutalmazzuk, hasznosítsuk. A tanító mutasson jó példát az IKT-eszközök alkalmazásában: a pedagógiai munka, a módszertan változatossá tétele érdekében a lehetőség szerint használja az iskolában rendelkezésre álló eszközöket (pl. felhasználói szoftverek, laptop, projektor, interaktív tábla, digitális fényképezőgép). Az informatika tantervben műveltségterületeket így rövidítettük: Magyar nyelv és irodalom = Ma, Idegen nyelvek = Idny, Matematika = Mat, Ember és társadalom = ETá, Ember és természet = ETe, Földünk-környezetünk (Környezetismeret) = Kö, Művészetek = Mű, Informatika = Inf, Életvitel és gyakorlat = Égy, Testnevelés és sport = Te, Erkölcstan = Er A tananyag tartalmához és a tanulói tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó kulcskompetenciákat, illetve kiemelt fejlesztési területeket/nevelési célokat az alábbi rövidítésekkel tüntettük fel a táblázatban: AnyK = anyanyelvi kommunikáció, IdK = idegen nyelvi kommunikáció, MatK = matematikai kompetencia, TerT = természettudományos és technikai kompetencia, DigK = digitális kompetencia, HÖT = hatékony, önálló tanulás, SzoÁ = szociális és állampolgári kompetencia, VálK = kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, EszK = esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Er = Erkölcsi nevelés, NemH = nemzeti öntudat, hazafias nevelés, ÁD = állampolgárságra, demokráciára nevelés, ÖT = önismeret és társas kultúra, Csa = családi életre nevelés, TeLe = testi és lelki egészségre nevelés, FelÖ = felelősségvállalás másokért, önkéntesség, FeKö = fenntarthatóság, környezettudatosság, Pá = pályorientáció, GaP = gazdasági, pénzügyi nevelés, Mé = médiatudatosságra nevelés, TanT = a tanulás tanítása.

5 A fejlesztési feladatokhoz, tantervi témakörökhöz javasolt óraszámok és tantervi tartalmak A táblázatos formában megadott tananyag, illetve az ehhez kapcsolódó tanulói tevékenységek a NAT előírásainak megfelelő tematikus sorrendben követik egymást. A javasolt óraszámok a tanév során szétoszthatók, azaz a témakörök részenként is feldolgozhatók, variálhatók. Például az alkalmazói ismeretek, az infokommunikáció, a könyvtári informatika javasolt órakerete a tanév során folyamatosan elosztható, hiszen az informatikai alkalmazások más tantárgyak tananyagához jól illeszkednek, olykor átfedések is lehetnek a témakörök között. A konkrét tanórák tervezéséhez a tanterv végén tankönyveket ajánlunk módszertani útmutatóval. A táblázatokban az ajánlott óraszámfelosztás lila (1. és 3. évfolyam) és zöld (2. és 4. évfolyam) színekkel jelöltük. 1. Az informatikai eszközök használata óraszámok 9+6 (15) 5+0 (5) A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, programok futtatása. Ismerkedés az adott informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül Alkalmazások kezelésének megismerése. Az informatika-terem használatának szabályai, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei, perifériái. A billentyűzet és az egér használata. A jelek és a számítógép kapcsolata. Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel párbeszéd ismert programok segítségével. Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata. Egyszerű készségfejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek/ikonok értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása. Ma, Mat, Kö, Idny, Mű TeLe, FeKö ErN, TanT, DigK 2. Alkalmazói ismeretek óraszámok 4+8 (12) 6+10 (16) 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Egyszerű, rajzos dokumentumok, zenés alkalmazások, animációk készítése. Az alkalmazói környezet használata. Egyszerű, rajzos és Egyszerű A választott szövegszerkesztő- Ma, Kö, Mű, Égy

6 személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése. Zenék meghallgatása, animációk megtekintése, készítése. Zenefelvétel és meghallgatás. A rajzos dokumentum nyomtatása. és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, kép- és betűnyomdák segítségével. Személyes dokumentumok létrehozása (pl. füzetcímke, képes meghívó). Médialejátszó alkalmazása. Dallamok, animációk tervezése, kreatív szoftverek kipróbálása. Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése. Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés AnyK, EszK TanT, SzoÁ, EszK, ÖT A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés alapjainak megismerése. Ismerkedés néhány közhasznú információforrással. A környezetünkben lévő személyek, tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése Adatok csoportosítása, értelmezése Néhány közhasznú információforrás megismerése Adatok gyűjtése, értelmezése. Adatok csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés. Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok bemutatása, megismerése. Mindennapi adatok gyűjtése és lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal), különféle szempontok alapján. Ötletek gyűjtése az önálló információszerzéshez. Az adatok csoportosítása, válogatása, rendezése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból. Közös információkeresés (pl. TV-műsor, moziműsor, tudakozó, telefonkönyv, teletext, gyermeklexikonok) 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel óraszámok 7+7 (14) (20) 3.1. Probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Mat, Ma, Kö AnyK, matk, DigK ErN, GaP, VálK, ÁD

7 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A számítógépes problémamegoldás tervezésének, megvalósításának alapjai. Algoritmusok megismerése, teknőcgrafika készítése. Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok. Információgyűjtés változatos forrásokból. Az információ kifejezése többféle módon: beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb. Kö, Mat, Te, Égy, Mű AnyK, MatK, TerK Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismerése. Mindennapi folyamatok megbeszélése, értelmezése. Ismert folyamatok, cselekvések lépésekre bontása, egyszerű lejegyzetelése szöveggel, rajzzal. TanT, Er Problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan Egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel. A pedagógus által felvetett problémához gyűjtőmunka: Milyen informatikai eszközt érdemes használni? Megoldási terv készítése segítséggel. A terv és a megvalósítás összehasonlítása. Ábra készítése teknőcgrafikával. A teknőcgrafika alapfogalmai. Egyszerű ábra rajzolása. Egy választott algoritmus rajzos megvalósítása Logokörnyezetben Algoritmizálás és adatmodellezés A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Mindennapi tevékenységek algoritmizálható részeinek megfogalmazása. Egyszerű fejlesztőrendszer használata. Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása Egy egyszerű automata elvű fejlesztő rendszer használata Mindennapi algoritmusok elemzése, készítése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen. A fejlesztőrendszer alaputasításainak megismerése. Algoritmusok kipróbálása. Sorrend, részek kapcsolata. A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. ( Robotjátékok ) Egyes algoritmusok kipróbálása, az utasítások változtatásának megfigyelése. Alkotás a korosztálynak megfelelő fejlesztőrendszer segítségével. Egyszerű ábrák tervezése, megrajzolása (pl. a teknőc háza). Programírás: az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése. Ma, Mat, Te, Égy MatK, DigK, HÖT, TerT, EszK TeLe, FeKö, TanT 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Hétköznapi modellek tanulmányozása A tanuló által a hétköznapokban használt modell vizsgálata eltérő paraméterekkel Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Az algoritmusban használt adatok kigyűjtése. Az adatok változtatásának kipróbálása segítséggel, a hatás megfigyelése, a változások Mat, Kö VálK

8 4. Infokommunikáció óraszámok 3+5 (8) 4+4 (8) 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek nyomon követése az adott fejlesztőrendszer használatával. TanT A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Információk hatékony keresésének megismerése Egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazása Irányított információkeresés Információk keresése, pontos kérdések megfogalmazása. Információközlő rendszerek bemutatása. Keresőrendszerek megfigyelése. Szituációs játék az információ adása-vétele kapcsán. Kérdések feltétele adott információ megszerzéséhez. Információszerzés az interneten, a pedagógus által irányított keresés segítségével. A megtalált információ közös értelmezése Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Ma, Er AnyK, SzoÁ, VálK, NemH, ÁD, Pá A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az infokommunikáció előnyeinek és veszélyeinek megismerése Az elterjedt infokommunikációs eszközök lehetőségeinek és kockázatainak megismerése 4.3. Médiainformatika Információ küldése és fogadása a digitális technika segítségével. A digitális kommunikáció eszközei, lehetőségei. Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről, a kommunikációt segítő technikai eszközökről, módszerekről (pl. mobiltelefon, chat, , blog), használatuk szabályairól és veszélyeiről. E- mail küldése. Ma, Er AnyK, SzoÁ ErN, ÖT, FeKö, Mé A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A digitális média lehetőségeinek megismerése Az informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismerése A digitális média lehetőségei, eszközei (közösségi portálok, interaktív média, e-könyv) Ismerkedés a digitális média lehetőségeivel, bemutatás, elemzés. Digitális reklámok fajtáinak megtekintése, az online veszélyek megbeszélése, a segítségkérés lehetőségei. Ma, Mű SzoÁ, DigK ErN, TeLe, Mé

9 5. Az információs társadalom óraszámok 4+3 (7) 3+4 (7) 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Felkészítés a személyes információk használatára A személyi információk és személyes adatok fogalmának megismerése A netikett alapjainak megismerése Személyes adataink fogalma. Internetes adatgyűjtés, kérdőívek, közösségi oldalak. Az internethasználat szabályai, illemtana. Helyes viselkedés a kommunikáció során. Szituációs játékok adatgyűjtésre és -közlésre. Mit adhatunk meg és mit nem az interneten? Szituációs játék és vita az internethasználat illemtanáról, jó és rossz példák gyűjtése. Er, Égy AnyK, VálK, HÖT ÖT, NemH, GaP, TeLe, Mé 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az elektronikus ügyintézés, vásárlás feltételeinek és biztonságának alapszintű megismerése A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése. Elektronikus szolgáltatások tanulóknak. Digitális napló, e- ellenőrző. Vásárlás, megrendelés a neten. Népszerű, gyerekeknek szóló honlapok közös meglátogatása. Beszélgetés a netes ügyintézés előnyeiről. Regisztráció bemutatása, szabályainak megbeszélése. ETá, Ete DigK, SzoÁ GaP, FelÖ, Mé 6. Könyvtári informatika óraszámok 3+1 (4) 2+2 (4) Ez az óraszám emelhető a magyar nyelv és irodalom órák bevonásával. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanulók könyvtárhasználati műveltségének fejlesztése, a könyvtári információkeresés lehetőségeinek megismerése Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. Tájékozódás a könyvtárban a feliratok segítségével. Könyvek keresése segítséggel, majd önállóan a szabadpolcon szerző, cím és téma szerint. Ma, Ete, Etá, Kö, Mű, Er AnyK, IdK, HÖT A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák. A könyvtári keresés Beiratkozás, kölcsönzés. A könyvtári helyes viselkedés megbeszélése példák alapján. ErN, NemH, ÁD, TanT

10 Elterjedt dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai. A források azonosító adatainak megállapítása algoritmusa. A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) jellemzői (a használatukhoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben. Szépirodalmi (mese, regény, vers) és ismeretterjesztő művek megkülönböztetése. Segédkönyvek: lexikon, szótár, enciklopédia. Főbb jellemzőik, a tájékozódásban betöltött szerepük. Felfedező keresés az életkornak megfelelően, tantárgyi témákban. Azonos tantárgyi témákról szóló különböző információhordozók keresése. A kiválasztott ismerethordozók összehasonlítása. Tájékozódási feladatok megoldása, tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben, elektronikus adathordozókon, illetve az interneten. A kiválasztott dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése. 7. Gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés óraszámok 6+6 (12) 6+6 (12) Követelmények a 4. évfolyam végén: A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje a mindennapi életben leginkább elterjedt digitális eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit. ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni.

11 ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségét és a legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. legyen képes segítséggel információt keresni a világhálón, ismerje a netikett alapjait. tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. Kulcsfogalmak a 4. évfolyam végén: Kommunikáció, jel, ikon, piktogram. Számítógép, képernyő (monitor), billentyűzet, egér, nyomtató, projektor, interaktív tábla, program, szoftver, fájl, mappa, hálózat, jelszó, multimédia, prezentáció. Algoritmus, az információátvitel digitális eszközei, személyes adat, információ, e- mail, internet, honlap, portál, link, keresőprogram, számítógép-függőség. Könyvtár, katalógus, olvasójegy, e-könyv A tanulók értékelése A tanulók tanórai munkájának értékelése folyamatos, rendszeres legyen. Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, dicséretére. A tanórai munka szóbeli, összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású. Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű felmondására, visszakérdezésére, pontos idézésére szóban vagy írásban. Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. A továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (pl. a számítógép fő részei vagy a kezeléséhez szükséges tudnivalók), ezeknek ismeretét leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKTeszközökkel tevékenykednek információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögződnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak. Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, és a többi tantárgyban megszokott módon jutalmazzuk. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk, például: faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció/plakát, kiállítás, honlap, pályázat stb. A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja az, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat: kritikai gondolkodásuk fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy egymás tanórai munkáját, alkotását megismerjék, és szavakba öntve véleményezhessék. A belépő, új tantárgy első félévében nem ajánlott érdemjegyet adni, ehelyett rövid, szöveges értékelés írása javasolt, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását díjazzuk az egyes feladatok megoldása, alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy például rendelkeznek-e otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt számítógépezni. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó házi feladatok.) Az értékelés egyik fajtája tehát az IKT-eszközök segítségével elvégzett

12 konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése. A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A szöveges értékelés vagy az adott érdemjegy a tanév során végzett időszakos ellenőrzések eredményein alapuljon. Tükrözze a tanuló egész évi tanórai munkáját (alkotásait, aktivitását, társaival való együttműködési képességét a csoportos feladatokban), valamint elsajátított ismereteinek szintjét és fejlődését is a megszerzett készségek-képességek terén. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretanyag tudását és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül. A 21. századi pedagógiai értékelés egyik újdonsága a portfólió, amely az iskolai munkában a hosszabb időszakon át, céltudatosan gyűjtött dokumentumok összességét jelenti (internetes publikálás során e-portfóliónak is nevezik). Alsó tagozaton a tanulók számítógépes alkotásait egész tanéven át, névre szólóan összegyűjthetjük. Legjobb, ha erre egy név szerinti mappát készítünk a számítógépen, illetve az iskolai hálózat valamelyik alkönyvtárában. Ide kerülhetnek mentéssel a diákok évközi produktumai: szöveges dokumentumai, rajzai, fotói, filmjei, prezentációi stb. Az év végi értékelés során az egybegyűjtött anyag jó alapot szolgál a diákmunkák szemrevételezéséhez, összehasonlításához, majd akár közösen történő értékeléséhez. A mappa tartalmát a tanulók saját adathordózóikra (pendrájv) elmenthetik, megőrizhetik, családtagjaiknak is megmutathatják. A portfólióba más tantárgyak digitális alkotásai is bekerülhetnek: játékos feladatlapok, tudáspróbák, kiselőadások anyagai, szekennelt rajzok, képzőművészeti alkotások. A kiselőadások során tanúsított szorgalom és tevékenység, valamint a produktum külön jutalmazandó! A tankönyvek kiválasztásának elvei A választott tankönyv megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot; adjon segítséget a gyakorlati munkához; ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát; támogassa a csoportmunkát; korosztálynak megfelelő nyelvezetű és stílusú legyen; az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelményekhez; változatos és többféle nehézségű feladatot tartalmazzon; hardver- és szoftverfüggetlen legyen; megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit.