KISEMLŐS KÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TERÜLETÉN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISEMLŐS KÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TERÜLETÉN"

Átírás

1 Magyar Apróvad Közlemények 6. (2001) Hungarian Small Game Bulletin 6. (2001) KISEMLŐS KÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TERÜLETÉN Dr. Gubányi András 1, Kalmár Sándor 2 és Dr. Horváth Győző 3 1 MTM Állattár Hungarian Natural History Museum, Zoological Department, H-1088 Budapest, Baross u NYME Vadgazdálkodási Intézet University of West Hungary, Faculty of Forestry, Institute of Wildlife Management H-9400 Sopron, Ady E. u. 5. Hungary. 3 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Zootaxonómia és Szünzoológia Tanszék, Universty of Pécs, Faculty of Science, Institute of Biology, Department of Zootaxonomy and Synzoology H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Hungary KULCSSZAVAK: kisemlősközösség, diverzitás, populáció dinamika, ivararány, elevenfogó csapdázás, KEY-WORDS: small mammals community, diversity, population dinamycs, sex ratio, live trapping, Hungary ABSTRACT GUBÁNYI,A., KALMÁR, S. ÉS HORVÁTH, GY.: RESEARCH OF SMALL MAMMALS COMMUNITY IN THE FERTŐ-HANSÁG NATIONAL PARK. We have found 3 Soricidae and 6 Rodentia species during the live-trapping in the area of Fertő-Hanság National Park in the year The result of the trapping has confirmed the attendance of the red booked, stricktly protected, ice-aged relictum Microtus oeconomus in the Fertő-Hanság NP. During the resarch period the species number of the small mammals and the Shannon-Wiener diversity has gown. There is no significant difference between the value of months, but the most prominenet recapture rate of Microtus oeconomus was in October. 1. BEVEZETÉS A természetes vegetációjú habitatokban történő alapkutatások az élőhelyek degradáltsága és/vagy fragmentálódása folytán napjainkban felértékelődnek. Ezen kutatások közé sorolható a kisemlőspopulációk vizsgálata is, amely alapvető információkkal szolgál az adott közösség demográfiai változásairól, mozgásmintázatáról. Az élőhely rehabilitációs tervek készítésénél is fontos tudnunk, hogy egy adott habitatban a populáció egyedei mekkora

2 távolságokat tesznek meg, milyen közösségi szerkezetben fordulnak elő, az adott fragmentumok milyen kisemlős közösségeket tudnak eltartani. A kisemlőspopulációk hosszabb távú tér-idő mintázatáról, mozgásairól, habitat használatáról hazai viszonylatban kevés adat áll rendelkezésünkre. Hazánkban a 1960-as években kezdődött el a kisemlőspopulációk csapdázásos vizsgálata (PALOTÁS, 1968, 1970). Az 1980-as években több kutatási program indult, amelyek már részben a kisemlőspopulációk méretének becslésével (DEMETER, 1979, 1981) is foglalkoztak. PALOTÁS (1986), HORVÁTH (1998), HORVÁTH és LANSZKI (2000) azonos és/vagy különböző élőhelyek kisemlősközösségeinek szünbiológiai vizsgálatát tűzték ki célul. Az utóbbi években PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ZOOTAXONÓMIAI ÉS SZÜNZOOLÓGIAI TANSZÉKE (PTE), valamint a MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ÁLLATTÁRA (MTM) több hazai élőhelyen hosszú távú kisemlős kutatásiprogramot indított el, amelyek a fent említett kérdések megoldására keresik a választ. A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK területéről a kisemlősök vonatkozásában kevés publikált adat áll rendelkezésre, amelyek kizárólag faunisztikai jellegűek. A térség kisemlősfaunájának ismeretéhez MATSKÁSI ET AL. (1992) parazitológiai kutatásai illetve JÁNOSKA (1995) bagolyköpet elemzésen alapuló munkája szolgáltatott adatokat, amelyek az északi pocok, Microtus oeconomus (PALLAS, 1776) előfordulását ismételten igazolták. Újabb adatokat közölt GUBÁNYI (2000) a FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK kisemlőseinek elterjedéséről az MTM parazitológiai kutatásai alapján. Jelen tanulmányban a FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK egy náddal (Phragmites australis) tarkított mocsárisásos (Caricetum acutiformis) társulásban a kisemlősök 2000-ben végzett csapdázásos felmérésének eredményeit foglaljuk össze. A pontos lelőhelyadatok a KöM Természetvédelmi Hivatala állásfoglalása értelmében nem közölhetők, mivel fokozottan védett kisemlősfaj is előfordul a vizsgált területen. A faunisztikai eredmények mellett a havi adatok alapján elemezzük a populációk fogási paramétereit, értékeljük a kimutatott kisemlős közösség diverzitását és egyenletességét. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A mocsári sással borított (Caricetum acutiformis) területen a nád kisebb foltokban fordult elő, a társulás jellemző növényei a következők voltak: Carex acutiformis, Carex hirta, Carex riparia, Carex gracilis, Schoenoplectus lacustris, Solidago gigantea, Typha latifolia,

3 Typha angustifolai, Lysimachia nummularia, Lysimachia vulgaris, Symphytum officinale, Urtica dioica, Calystegia sepium, Lychis flos-cuculi, Cirsium canum, Cirsium arvense. A mintakvadrát egymástól 5-5 m-re lerakott élvefogó csapdákkal es csapdahálóból állt. Az állatok megfogására fából készült élvefogó csapdák szolgáltak, csalétekként szalonnát, sárgarépát, valamint gabonamagvakat alkalmaztunk. Évi négy alkalommal történt csapdázás, periódusonként 6 napon keresztül (5 csapdaéjszka). A csapdák ellenőrzésére napi három időpontban (7 00, ill órai kezdettel) került sor. A befogott állatok a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokollja szerint egyedi jelölést kaptak az első lábujjperc eltávolításával (BEGON, 1979). A testtömegen, az ivaron és a nőstényeknél a graviditás és laktálás állapotán kívül, amennyiben a meghatározáshoz szükséges volt, mérésre került az állatok testhossza, farokhossza és talphossza. Az adatbázisban tárolt fogási adatok a MANLY-PARR-féle (DEMETER ÉS KOVÁCS, 1991) fogásnaptár módszere szerint került értékelésre, figyelembe véve populációk ivari megoszlását is. Három fogási paramétert (fogásszám, visszafogások száma, egyedszám) (1) ismeretében a havi egyedszám adatok alapján a közösség fajainak gyakorisági meghatározására, (2) a SHANNON-WIENER diverzitás, valamint (3) az egyenletesség számítására volt lehetőség. A közösség diverzitásásnak szezonális különbsége a diverzitások közötti t-próbával, valamint diverzitási rendezéssel kerültek elemzésre a NuCoSa 1.05 program alkalmazásával (TÓTMÉRÉSZ, 1996, 1997). 3. EREDMÉNYEK A mintavételi területen a négy csapdázási periódus közül az első, áprilisi felvételezés eredménytelen volt, aminek egyrészt oka lehet az, hogy a kora tavaszi időszakban a kisemlőspopulációk denzitása még alacsony, másrészt a terület az áradások következtében ebben az időszakban még vízzel borított volt. A további három mintavételezés alapján a cickányok (Soricidae) 3, a rágcsálók (Rodentia) 6 faját sikerület kimutatni, amelyek a következők voltak: Insectivora: Soricidae: Sorex araneus (LINNAEUS, 1758) [SAR]* Erdei cickány Sorex minutus (LINNAEUS, 1766) [SMI] Törpe cickány Neomys fodiens (PENNAT, 1771) [NFO] Közönséges vízi cickány

4 Rodentia: Arvicolinae: Microtus oeconumus (PALLAS, 1776) [MOC] Északi pocok Clethrionomys glareolus (SCHREBER, 1780) [CGL] Vöröshátú erderipocok Murinae: Apodemus sylvaticus (LINNAEUS, 1758) [ASY] Közönséges erdeiegér Apodemus flavicollis (MELCHIOR, 1834) [AFL] Sárganyakú erdeiegér Micromys minutus (PALLAS, 1771) [MMI] Törpeegér Mus spicilegus (PETÉNYi, 1882) [MSP] Güzüegér * A fajnevek utáni zárójelben a latin nevek alapján használt rövidítések szerepelnek. A kisemlősközösségek tekintve a Sorex araneus, a Microtus oeconomus és az Micromys minutus voltak a terület domináns fajai. A havi adatok alapján júliusban a Sorex araneus volt a leggyakoribb kisemlős. A Micromys minutus példányok 13%-kal meghaladták a Microtus oeconomus-t egyedek számát. E három fajon kívül ebben a hónapban még a Sorex minutus jelenléte volt igazolható. Szeptemberben a fajok száma ötre emelkedett, a Sorex araneus túlsúlya még mindig jellemző volt a közösségen belül. A dominancia sorrendben a Microtus oeconomus már a második helyet foglalta el. Októberben a jelentős fajszám növekedés mellett a dominancia sorrend is megváltozott, a leggyakoribb faj a Microtus oeconomus lett. A törpeegér (Micromys minutus) az őszi hónapokban várt denzitás maximum ellenére viszonylag alacsony egyedszámmal képviseltette magát a közösségben (1. ábra). SMI 14% SAR 43% MMI 28% MOC 15% júliu SAR 40% SMI 8% AFL 3% MMI 11% MOC 38% szeptem SAR 27% SMI 14% NFO 2% CGL 3% MUS sp. 1% MMI 9% MOC 44% októ 1. ábra: Az egyes kisemlősfajok havi megoszlása a vizsgált mintaterületen Figure 1: Monthly distribution of the small mammal species on the research controll area

5 A mintaterületen található kisemlősközösség domináns fajainál (Micromys minutus, Microtus oeconomus, Sorex araneus) a júliusi és a szeptemberi felvételezés alapján egyértelmű hím túlsúly jellemezte a populációkat. Az októberi csapdázások alkalmával azonban mindhárom fajnál megszűnt a hím példányok kifejezett túlsúlya, sőt a Sorex araneus esetében a nőstény egyedek felülmúlták a hímeket. Érdemes megemlíteni, hogy a Sorex minutus esetében az ivararány változás évszakos trendjének lefutása eltért a három domináns fajétól. A júliusi és az októberi gyűjtések alkalmával a hím példányok voltak a gyakoribbak, ugyanakkor a szeptemberi csapdázáskor a fogásszám visszaesése mellett a nőstény állatokból sikerült többet azonosítani (1. táblázat). 1. táblázat: A fogási paraméterek - fogásszám, visszafogások száma, egyedszám - változása a vizsgált időszakokban Table 1: Changes of capture parameters in the observation period Fogásszám Egyedszám** Visszafogások júl. szep okt. júl. I* szep I okt. I júl. szep okt AFL 2 1:1 2 ASY 1 1 0:1 CGL 6 3 2:1 3 MMI :8 7 6:1 10 5: MOC : : : MSP 2 1 0:1 1 NFO 2 2 2:0 SAR : : : SMI :3 5 2: :3 1 * Ivararány (hím:nőstény) a vizsgált hónapban, csak azokat az egyedeket érinti, ahol az ivart egyértelműen meg lehetet határozni ** Az egyedszám a jelöletlen megszökött állatok is tartalmazza A kisemlősközösséget alkotó három domináns faj fogásszámának változását értékeltük az idő függvényében is. A Sorex araneus fogásszáma a mintavételezések során kis amplitúdóval változott. A Micromys minutus-nál kapott mintázat hasonló képet adott, ezzel szemben a Microtus oeconomus fogásszám értéke az októberi első csapdázási napon jelentős csúcsot mutatott, majd az ezt követő napokban fokozatosan csökkent (2. ábra).

6 Fogásszám MOC MMI SAR 2. ábra: A három domináns faj fogásszámának változása az idő függvényében Figure 2: Changes in caoture of the three dominant population A visszafogási gyakoriság (össz egyedszám/visszafogott egyedek száma) a három domináns faj közül csak a Micromys minutus és a Microtus oeconomus esetében volt számottevő. Az északi pocok átlagosan 44%-os gyakoriságot mutatott, de a szeptemberi felvételezéskor ez az érték mindössze csak 7%-os szintet ért el. A legnagyobb visszafogási gyakoriság az október végi csapdázások alkalmával mutatkozott, ebben az időszakban a Microtus oeconomus példányoknál 72%-os gyakoriság volt tapasztalható. A törpeegér visszafogási gyakorisága (17%) alacsonyabb volt mint a Microtus oeconomus-nál tapasztaltak. A legmagasabb értéket a nyári felvételezéskor (28%) adta, majd szeptemberben és októberben 14%-ra ill. 10%-ra esett vissza (1. táblázat) A visszafogási ráta (összfogás/visszafogott egyedek száma) értékei alacsonyabbak voltak mint a gyakorisági értékek. Microtus oeconomus esetén a vizsgált időszakokat tekintve a visszafogási ráta parabolikus függvény szerint változott (r=1, p<0.05), a ráta szeptemberi visszaesését egy rendkívüli nagy októberi érték követte. Ugyanakkor a Micromys minutus esetében ez nem mondható el, a visszafogási ráta lineárisan csökkent, de a három mintavétel miatt az összefüggés statisztikailag nem szignifikáns (r=0.99, NS) (3. ábra). A területen kimutatott közösség SHANNON-WIENER diverzitás értéke fokozatosan növekedett, októberben érte el a maximumot, de három hónap adatait páronként összevetve a különbség statisztikailag nem volt igazolható (t= , NS). Ezt az eredményt a diverzitási rendezés is alátámasztotta, a három különböző hónap adatai alapján a diverzitási

7 profilok metszették egymást, ami mutatja, hogy a minták diverzitás szerint nem rendezhetők, tehát az 0, 4 0, 3 5 0, 3 y = x x R2 = 1 p < , 2 5 0, 2 0, 1 5 0, 1 0, július s z e p t e m b e r o k t ó b e r 0, 2 5 0, 2 y = x + R2 = N S 0, 1 5 0, 1 0, július s z e p t e m b e r o k t ó b e r 3. ábra A Microtus oeconomus és a Micromys minutus visszafogási rátájának évszakos változása Figure 3: Seasonal changes of the recapture ratio in Microtus oeconomus and Micromys minutus októberben megfigyelt fajszámnövekedés lényegesen nem befolyásolta a közösség jellemzésére alkalmazott diverzitás értékét. Az egyenletességet két tényező befolyásolta,

8 egyrészt a fajszámnövekedés, másrészt a Microtus oeconomus arányának növekedése, ami csökkentette annak értékét (4. ábra). Shannon-diverzitás 1,45 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 július szeptember október 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Egyenletesség H[S] [J] 4. ábra: A három mintavételi időszakban kimutatott kisemlősközösség Shannon-Wiener diverzitása és egyenletessége, valamint diverzitási rendezése Figure 4: Shannon-Wiener diversity, eveness and diversity-classification of the small mammal populations 4. KÖVETKEZTETÉSEK

9 A csapdázások eredményeként ismételten igazoltuk a vöröskönyves, szigorúan védett jégkorszaki reliktumfaj az északi pocok (Microtus oeconomus) jelenlétét a FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK területéről. Hasonlóan a Kis-Balaton területén végzett faunisztikai vizsgálatok eredményeihez (lásd LELKES és HORVÁTH 2000) a magassásos társulás domináns kisemlősfajai a Sorex araneus, a Microtus oeconomus és a Micromys minutus voltak. A Sorex minutus és a Sorex araneus együttes jelenléte a két faj hasonló élőhelyigényét bizonyítja. A Neomys fodiens megtalálása pedig a terület természetes voltát jelzi. A Clethrionomys glareolus előfordulása szokatlan, de a Kis-Balaton területén is tapasztalható volt korábban az a jelenség, hogy az őszi hónapokban ezen állatok a sásos területeken nagyszámban fordultak elő (GUBÁNYI nem publikált). Az évszakos mintavételt elemezve a Microtus oeconomus esetében az egyes fogási időszakok visszafogási rátájának értékei között nagy különbségek voltak, és októberben kaptuk a ráta legnagyobb értékét. A ráta értékének változása a vizsgált populáció nagyságának évszakos hullámzását is bizonyítja. A Microtus oeconomus fogás- értékeinek hirtelen zuhanásához hozzájárult a váratlan éjszakai fagyos időszak, amely aktivitás csökkenést eredményezett viszonylag magas visszafogási ráta mellett. Ugyanakkor a Micromys minutus esetében viszont az egyes hónapok során a visszafogási ráta csökkent. A többi faj fogási adatai kevésnek bizonyultak az ilyen típusú elemzésekhez. Más területen végzett vizsgálataink alapján is azt tapasztaltuk, hogy a populációk egyedeinek visszafogási rátája októberben a legnagyobb, a populációk többsége szeptemberben, vagy októberben éri el demográfiai maximumát, tehát az éves létszámcsúcs megállapításához mindenképpen szükség van októberi mintavételre is (HORVÁTH 1998). Ahhoz, hogy a vizsgált élőhelyen a kisemlős populációk dinamikáját, időbeli mintázatát jobban megértsük figyelembe kell venni a populációk gradációs sajátosságait is, amelyet egy éves felvételezés sajnos nem tud nyomon követni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás a KöM Természetvédelmi Hivatala, a ZooSystem Bt, az F (HORVÁTH GYŐZŐ), a T (GUBÁNYI ANDRÁS) OTKA pályázatok és a KAC /2000 (GUBÁNYI ANDRÁS) támogatás segítségével valósult meg. Külön köszönet illeti a FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK igazgatóságát a vizsgálatok közben nyújtott segítségért. IRODALOMJEGYZÉK BEGON, M. (1979): Investigating Animal Abundance. London. 97 pp.

10 DEMETER, A. (1979): Kisemlősök populációdinamikája egy erdei fenyvesben. Szakdolgozat. ELTE, Budapest. DEMETER, A. (1981): Egyedszámbecslési kísérletek kisemlősökkel. Doktori értekezés. ELTE, Budapest. DEMETER, A. ÉS KOVÁCS, GY. (1991): Állatpopulációk nagyságának és sűrűségének becslése. Akadémiai Kiadó, Budapest 273 pp. GUBÁNYI, A. (2000): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park és környező területeinek emlőstani kutatásáról. - In: MAHUNKA, S. ÉS SZIRÁKI, GY. (szerk): A Fertő-Hanság Nemzeti Parkállatvilágának komplex kutatása. - zárójelentés, Magyar Természettudományi Múzeum Állatára. pp HORVÁTH, GY. (1998): Population dynamics and trappability of four rodent species in a forest habitat. MISC. ZOOL. HUNG. 12: HORVÁTH, GY. ÉS LANSZKI, J. (2000): Két erdei habitat kisemlős együttesének összehasonlító szünbiológiai vizsgálata. SOMOGYI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 14: JÁNOSKA, F. (1995): Bagolyköpet-vizsgálatok eredményei a Hanság és a Mosoni-sík térségéből. SZÉLKIÁLTÓ 10: LELKES, A. ÉS HORVÁTH, GY. (2000): Adatok a Kis-Balaton kisemlős faunájához, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására. SOMOGYI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 14: MATSKÁSI, I., MÉSZÁROS, F., MURAI, É. ÉS DUDICH, A. (1992): On the parasite fauna of Microtus oeconomus PALLAS, 1776 ssp. méhelyi Éhik, 1928 in Hungary (Trematoda, Cestoda, Nematoda, Siphonaptera) - MISC. ZOOL. HUNG. 7: PALOTÁS, G. (1968): A mezei pocok (Microtus arvalis Pall.) hazai populációinak mikroszisztematikai, ökológiai (populációdinamikai) vizsgálata és az ellene való védekezés különös tekintettel a biológiai védekezésre. Doktori értekezés. Debrecen. 172 pp. PALOTÁS, G. (1970): A hazai mezei pocok (Microtus arvalis PALL.) népességében végzett populációdinamikai megfigyelések eredményei. I. A biotikus potenciált befolyásoló belső tényezők. DEBR. AGR. TUD. EGY. TUD. KÖZL. 16: PALOTÁS, G. (1986): Kisemlősök populációinak és közösségeinek szerkezete és dinamikája a Hortobágyon. Kandidátusi értekezés tézisei. 141 pp. TÓTHMÉRÉSZ, B. (1996): NuCoSa: Programcsomag közösségi szintű botanikai, zoológiai és ökológiai vizsgálatokhoz. Scientia Kiadó, Budapest. 84 pp. TÓTHMÉRÉSZ, B. (1997): Diverzitási rendezések. Scientia Kiadó, Budapest 98 pp.

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

Emlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása

Emlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Emlősök: az északi

Részletesebben

Az északi pocok (Microtus oeconomus) populáció monitorozása a Kis-Balaton területén

Az északi pocok (Microtus oeconomus) populáció monitorozása a Kis-Balaton területén ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (24) 9(2): 5 16. Az északi pocok (Microtus oeconomus) populáció monitorozása a Kis-Balaton területén HORVÁTH GYİZİ Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Zootaxonómiai és Szünzoológiai

Részletesebben

Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén

Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén Natura Somogyiensis 24 287-292 Ka pos vár, 2014 Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén 1 Lanszki József & 2 Magyari Máté 1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához

Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 29 37. Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához LANSZKI JÓZSEF 1, MÓROCZ ATTILA 2 és DEME TAMÁS 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365

LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365 LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365 Natura Somogyiensis 10 365-372 Kaposvár, 2007 Kisemlõsök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi (Éhik, 1928) elterjedésére

Részletesebben

Kisemlõsök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdõtípusban

Kisemlõsök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdõtípusban Natura Somogyiensis 9 325-332 Kaposvár, 2006 Kisemlõsök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdõtípusban HORVÁTH GYÕZÕ, SCHÄFFER DÁVID, MOLNÁR DÁNIEL, POGÁNY ÁKOS PTE TTK Biológiai Intézet Állatökológia

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata

Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata ÁLLATTAI KÖZLEMÉYEK (004) 9(): 0. Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata LASZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport, 740 Kaposvár, Pf. 6., E mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu

Részletesebben

Kisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye) 1 HORVÁTH GYÕZÕ 2 SÁRKÁNY HENRIK 3 MOLNÁR DÁNIEL 1 University of Pécs, Department of

Részletesebben

Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények

Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl

Részletesebben

Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához

Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához Natura Somogyiensis 25 205-212 Ka pos vár, 2014 Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához Herczeg Róbert 1 & Horváth Győző 1 1Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék

Részletesebben

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

A gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy)

A gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy) Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 359-369, 2012 A gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy) Mérő Thomas Oliver és Bocz Renáta Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék,

Részletesebben

A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken

A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken Fiatal Ökológusok Természetvédelmi Egyesület 2009 Bevezetés

Részletesebben

A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján

A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi

Részletesebben

A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján

A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Natura Somogyiensis 13 203-209 Ka pos vár, 2009 A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Lanszki József 1 & Zsebők Sándor 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS NÉMETH CSABA SOPRON 2003 31. Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Faragó Sándor Intézetigazgató egyetemi

Részletesebben

Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105 112 Ka pos vár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata

Részletesebben

Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcaimedencében

Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcaimedencében Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcaimedencében A LIFE06 NAT/H/000102 projekt eredményei Petróczi Imre - Dr. Cservenka Judit Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) (www.bfnp.hu;

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Kisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye)

Kisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye) Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 421 430 Kaposvár, 2004 Kisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye) 1 HORVÁTH GYÕZÕ 2 SÁRKÁNY HENRIK

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

Natura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb

Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,

Részletesebben

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia)

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) Natura Somogyiensis 1 481-494 Kaposvár, 2001 Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) LANSZKI JÓZSEF & PURGER J. JENÕ LANSZKI J. & PURGER J. J.: The mammal fauna of Somogy county (Mammalia) Abstract: In Somogy

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 203 215 Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENÕ ABSTRACT:

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

A SÁRGANYAKÚ ERDEIEGÉR JÚLIUSI ÉL HELYHASZNÁLATA EGY JÁSZSÁGI ERD BEN. MÁRTON Mihály, B TI Szilvia, HELTAI Miklós

A SÁRGANYAKÚ ERDEIEGÉR JÚLIUSI ÉL HELYHASZNÁLATA EGY JÁSZSÁGI ERD BEN. MÁRTON Mihály, B TI Szilvia, HELTAI Miklós Tájökológiai Lapok 14 (2): 183-189. (2016) A SÁRGANYAKÚ ERDEIEGÉR JÚLIUSI ÉL HELYHASZNÁLATA EGY JÁSZSÁGI ERD BEN MÁRTON Mihály, B TI Szilvia, HELTAI Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág Meg rzési Intézet

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének

Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetén belül működő Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének eddigi tevékenysége, a tehetséggondozó munkájának

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 329 334 Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Bee-fly fauna (Diptera: Bombyliidae) of Aggtelek National

Részletesebben

Population Density of Small Vertebrates and their Role as Hosts of Ticks

Population Density of Small Vertebrates and their Role as Hosts of Ticks Parasit. Hung. 6-1973. Population Density of Small Vertebrates and their Role as Hosts of Ticks NOSEK, J. CERNY, V. GULYÁS, M. - MOLNÁR, E. ERNEK, E. KOZUCH, O. LABUDA, M. Institute of Virology SAS, Bratislava

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA

AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA Célkitűzés Aktualitás Vizsgálati heylszínek: víztestek-mesterséges, természetes Kimutatható-e különbség az új

Részletesebben

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 123-130 Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2005.

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2005. Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2005. Összeállította: dr. Horváth Győző és dr. Gubányi András Borítófotó: dr. Horváth Győző Témafelelős a KvVM Természetvédelmi

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához

Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához Múzeumi Füzetek X. 2001. 142 Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához Sike Tamás*, Szodoray-Parádi Farkas & Krecsák László * Ro-3900 Satu Mare / Szatmárnémeti, Averescu 3 C/48, e-mail: tamasik@freemail.hu

Részletesebben

Kisemlős populációk vizsgálata a Börzsöny déli oldalán

Kisemlős populációk vizsgálata a Börzsöny déli oldalán Természetvédelmi Közlemények 22, pp. 73 83, 2016 DOI: 10.17779/tvk-jnatconserv.2016.22.73 Kisemlős populációk vizsgálata a Börzsöny déli oldalán Márton Mihály és Heltai Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

ADATOK A TISZAI ALFÖLD

ADATOK A TISZAI ALFÖLD A Puszta. / p.. ADATOK A TISZAI ALFÖLD KISEMLŐSFAUNÁJÁHOZ BAGOLYKÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN ENDES MIHÁLY, DEBRECEN HARKA ÁKOS, TISZAFÜRED * BEVEZETÉS A kisemlősök hazai elterjedése mindenekelőtt Schmidt Egon

Részletesebben

A vegetáció felmérésében. 1. előadás

A vegetáció felmérésében. 1. előadás A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. Galgóczy Zsolt

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. Galgóczy Zsolt PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Galgóczy Zsolt zsolt.galgoczy@gmail.com Referált folyóiratban megjelent cikk: Galgóczy Zs. 2004. Morfometriai paraméterek vizsgálata a Nagy-Szamos forrásvidékén. Földrajzi Közlemények

Részletesebben

A Rinya-ártér Isopoda faunája I. Bakháza FARKAS, S.: The Isopoda fauna of the Rinya region I. Bakháza (Hungary) Abstract: In 1996 the author studied the Isopoda fauna of the Rinya region by pitfall trapping.

Részletesebben

A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Bot. Közlem. 97(1 2): 113 129, 2010. A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Besnyői Vera és Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani

Részletesebben

1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata.

1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1.1. Az elvégzett vizsgálatok Az OTKA szerződés keretében 2004 és 2008 között vizsgálatokat folytattunk

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb

Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,

Részletesebben

Kisemlős közösségek köpet minták alapján történő vizsgálatának elméleti alapjai

Kisemlős közösségek köpet minták alapján történő vizsgálatának elméleti alapjai Crisicum 6. pp. 213-236. Kisemlős közösségek köpet minták alapján történő vizsgálatának elméleti alapjai Kalivoda Béla Abstract The Theoretical Basis of the Investigation of Populations of Small Mammal

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis

Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Natura Somogyiensis 24 293-304 Ka pos vár, 2014 Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Jenő J. Purger Department

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae)

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Microlepidoptera.hu Microlepidoptera.hu 5: 3 7. (2012.12.20.) 3 Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Buschmann

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Crisicum 8: 179 190. (2014)

Crisicum 8: 179 190. (2014) Crisicum 8: 179 190. (2014) A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája. Emlősadatok Újszeged, Szőreg, Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget települések közigazgatási területeiről Kókai Károly

Részletesebben

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park

Részletesebben

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN 231 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 231 236, 2009 CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN VAD CSABA FERENC 1 FORRÓ LÁSZLÓ 2 TÖRÖK JÚLIA KATALIN 1 1 ELTE

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT 2008. ÉVI BESZÁMOLÓJA

A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT 2008. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT 28. ÉVI BESZÁMOLÓJA Palatitz Péter, Solt Szabolcs, Fehérvári Péter és Ezer Ádám Summary The current annual report summarizes the results of the country-wide Red-footed

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 7230 NAME: Alkaline fens

Report on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 7230 NAME: Alkaline fens CODE: 7230 NAME: Alkaline fens 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation and/or modelling (2) 1.1.3 Year or

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Jelenlét-hiány alapú modellezések és becslések kisemlősök populációs és közösségi szintű vizsgálatában.

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Jelenlét-hiány alapú modellezések és becslések kisemlősök populációs és közösségi szintű vizsgálatában. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola Ökológia program Jelenlét-hiány alapú modellezések és becslések kisemlősök populációs és közösségi szintű vizsgálatában PhD értekezés Herczeg

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben