Az északi pocok (Microtus oeconomus) populáció monitorozása a Kis-Balaton területén
|
|
- Réka Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (24) 9(2): Az északi pocok (Microtus oeconomus) populáció monitorozása a Kis-Balaton területén HORVÁTH GYİZİ Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Zootaxonómiai és Szünzoológiai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. E mail: horvath@ttk.pte.hu Összefoglalás. A Kis-Balaton területén, 1999 ıszén kezdtük el az északi pocok, Microtus oeconomus (Pallas, 1776) populáció szintő monitorozását. Három mintaterületet jelöltünk ki, ahol korábban még nem végeztek kisemlıs csapdázásos vizsgálatokat. A három kiválasztott élıhelyen kvadrát módszerrel, élvefogó csapdázással végeztük a mintavételt, amely során fogás-jelölés-visszafogás technikát alkalmaztunk. Az szeptember és 21. augusztus között kapott adatok alapján a M. oeconomus mindhárom területen elıfordult ben a mocsári sás (Carex acutiformis) dominanciájú, homogén üde magassásréten (B-kvadrát) mutattuk ki legnagyobb denzitásban, így a populáció számára ez az élıhely tőnt a legalkalmasabbnak. A C-kvadrát területe degradált magassásrét, ahol az invazív Solidago gigantea dominanciájú élıhelyen fogtuk a faj legkevesebb példányát, amely eredmény azt sugallja, hogy a M. oeconomus populációk fennmaradásához szükséges az élıhelyek folyamatos vízutánpótlása. A B- kvadrát területén 21. februárjában történt égetés, valamint az A-kvadrátban 21 nyarán végzett kaszálás, mint negatív emberi zavaró hatás az egyedszám drasztikus csökkenését, a késıbbi csapdázások eredménytelenségét okozta. Kulcsszavak: csapdázás, monitoring, populációméret becslés, Microtus oeconomus. Bevezetés Az északi pocok, Microtus oeconomus (Pallas, 1776) hazánkban 1974 óta védett, a hazai rágcsáló fajok azon ritka képviselıje, amely védelmének indokoltságát és fontosságát a Vörös Könyv is kiemeli (RAKONCZAY 199). Szerepel a Berni Egyezmény III. függelékében (1994), valamint a CORINE program által veszélyeztetettnek tartott fajok listáján (CORINE 1991, 1994). A faj hazai állományai szigetszerően fordulnak elı, az eredetileg holarktikus faj hazánk területén jégkorszaki reliktumként, egymástól távol elhelyezkedı populációkban maradt fenn. Védettségének indokoltságát taxonómiai helyzete is megerısíti, mivel a hazai populációk a holarktikus törzsfaj alfaját Microtus oeconomus méhelyi (Éhik, 192) képviselik. A faj 21 tıl, a 13/21. (V. 9.) KÖM rendelet alapján megkapta a fokozottan védett státuszt. A M. oeconomus hazai populációiról vannak korábbi faunisztikai adatok, amelyek azonban a populációk nagyságáról, a tér- és idıbeli változásokról nem adnak információt (GUBÁ- NYI et al. in press). A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) beindulása elıtt már elkezdıdtek a faj morfológiai és genetikai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálatai (RÁCZ et al. 23). A Kis-Balaton vízvédelmi rendszere II. ütemének elindítása után a biomonitoring vizsgálato- 5
2 HORVÁTH GY. kon belül rendszeresebb, három évig tartó kisemlıs faunisztikai felmérés is elkezdıdött ( ), amely során elevenfogó csapdázások is történtek. A fajpopulációk megfogott példányainak egyedi jelölése azonban nem történet meg, így ezek az adatok is elsısorban faunisztikai szempontból voltak értékelhetıek (LELKES & HORVÁTH 2). Az NBmR 2-ben elindult monitoring programja alapján a Hanságban vizsgált északi pocok állományról is rendelkezünk részletes populációdinamikai adatokkal, a csapdázási eredmények közösségi ökológiai értékelésével (GUBÁNYI et al. 21, 22a, 22b). A Szigetköz területén végzett csapdázások is elemzésre kerültek (GERGELY et al. 22), valamint a három kiemelt hazai élıhely vonatkozásában foglalkoztunk az északi pocok megırzésének lehetséges természetvédelmi stratégiáival is (GUBÁNYI & HORVÁTH 22, HORVÁTH & GUBÁNYI in press). Az NBmR projekt szerkezetében kiemelt alprogramként ıszén kezdtük el vizsgálni az északi pocok állományát, és kutattuk fel újabb lelıhelyeit a Kis-Balaton területén (HOR- VÁTH 21). Az alprojekt keretében 2-tıl a Kis-Balaton mellett a Szigetközben és a Hanságban is folynak csapdázásos kutatások. A két, speciális vízrendezési problémákkal rendelkezı kiemelt élıhely, valamint a faj védettségi státusza miatt a M. oeconomus hazai populációinak vizsgálata és monitorozása az NBmR szerkezetében három projektben is érintett (1. ábra). A hazai Microtus oeconomus populációk vizsgálata I. PROJEKT Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése CÉL: Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség VI. PROJEKT Kis-Balaton II. ütem élıvilága CÉL: A Kis-Balaton vízminıség -védelmi rendszer hatása a biodiverzitásra VII. PROJEKT Felsı Szigetköz CÉL: A Duna csökkentett vízhozamának hatása a biodiverzitásra 1. ábra. A hazai M. oeconomus populációk vizsgálatának illeszkedése a NBmR projektszerkezetében. Figure 1. M. oeconomus population studies in the network of research projects of the Hungarian Biodiversity Monitoring System. Jelen munkában célunk, hogy a M. oeconomus Kis-Balaton területén között végzett populáció szintő monitorozásának eredményeit összefoglaljuk, becsült adatokat adjunk e fokozottan védett faj populációméretérıl. 6
3 AZ ÉSZAKI POCOK MONITOROZÁSA A KIS-BALATON TERÜLETÉN Anyag és módszer A vizsgált területek A Kis-Balatonon 1999 ıszén három mintaterületet jelöltünk ki (A, B, C), olyan egyenes fekvéső, nagyobb kiterjedéső területen, ahol korábban még nem folytak csapdázásos felmérések. Az A-, B-kvadrátot egymáshoz közel, egy mőút északi és déli oldalán helyeztük el tükör-szimmetrikusan, míg a C-mintaterület az út déli oldalán, az B-kvadráttól mintegy 5 m- re keletre jelöltük ki. A három terület vegetációja fiziognómiai struktúrában különbözött, melyek közül elsısorban az A-, B-élıhelyet tekintettük megfelelınek a M. oeconomus populáció számára. A harmadik, kontroll élıhely mind vegetációban, mind mikroklímatikus adottságokban lényegesen különbözött az A- és a B-területtıl. A három 5x5 m-es csapdaháló részletes vegetációtérképezése alapján az A-kvadrát területe kiszáradó magassásrétnek tekintendı, amely a korábbi édesvízi mocsár feltöltıdésével keletkezett élıhely. A magassásosoknál gyakori tavaszi koranyárig jelenlevı maximum néhány deciméteres vízborítás helyett tavasz végétıl száraz élıhely. A gyakori és tartós kiszáradás miatt talajában az ásványosodás folyamata elırehaladott, ami különösen szembetőnı eredményt produkál a kvadrát úthoz legközelebb esı, egyben legmagasabb térszínén jelentkezı magas N-szintet kedvelı ruderális növényzet megjelenésében. Az erısen degradálódott magassásosban nagy borításban jelenlévı Calamagrostis epigeios a kiszáradás okozta tápanyag felhalmozódás negatív hatását jelzi. Az A-kvadrát területén, 22 nyarán 5 6 m széles utat kaszáltak a vadászat számára, ami a kvadrát nyugati részében 4 csapdasort érintett. A B-mintaterület üde magassásrét, amely mélyebb fekvésének köszönhetıen az elızınél jobb vízellátottságú terület. 21. februárjában leégetésre került, aminek hatására a kétszikőek borítása jelentısen megnövekedett. Tavaszig, koranyárig néhány deciméteres vízborítás fedi. Mivel az anaerobikus környezeti feltételek hosszabb ideig adottak, így talajában jellemzı a szervesanyag-felhalmozódás, vegetációjában pedig a lápréti elemek. Alacsony, ritkán kétszintessé váló felnyíló magassásrét. Az égetés elıtt, ben a domináns mocsári sás (Carex acutiformis) 6 7 cm magas, homogén vegetációborítást biztosított a területen, viszont az égetés hatására számottevı borításra tett szert az egyébként közepesen gyakori generalista fekete nadálytı (Symphytum nigrum), míg a sás jelentıs mértékben visszaszorult. A C-kvadrát területe degradált magassásrét, ahol az invazív Solidago gigantea váltotta fel a jellemzı magassásréti kompetítor fajok helyét. Az eredeti vegetációból csupán néhány elszigetelt kisebb foltban maradtak fenn fragmentumok. A három kvadrát közül a legmagasabb relatív térszintő kvadrát, ennek megfelelıen egyben a legszárazabb is. Csapdázási protokoll Mindhárom területen 11x11-es csapdahálóval dolgoztunk, a.25 ha-os hálóméret azonossága mellett minden alkalommal a kvadrátokban 5 éjszakát csapdáztunk, napi három ellenırzéssel. A kisemlısök befogására élvefogó dobozcsapdákat alkalmaztunk és a fogás-jelölésvisszafogás módszerét használtuk. A csapdázások során feljegyeztük az állat nemét (nıstényeknél graviditást, laktálást is feltüntetve), korát, tömegét, csapdaszámát és egyéni kódját, amennyiben szükséges volt a határozáshoz, fontos testméret paramétereket is mértünk. Az elsı évben 1999 két hónapban (szeptember, október) csapdáztunk, így 325 csapdaéjszakára, mint mintavételi egységre adhatók meg az adatok. 2-tıl az NBmR protokoll alap- 7
4 HORVÁTH GY. ján történtek a mintavételek (HORVÁTH 2). Ennek megfelelıen 2-ben négy csapdázási periódusban (április, július, szeptember, október), 726 csapdaéjszaka adatait dolgoztuk fel. A három mintaterületen 21-ben három hónapban (május, június, augusztus) vettünk mintákat, így ebben az évben a mintanagyság 5445 csapdaéjszaka volt. Az adatok feldolgozásának módszerei Elsıként megadtuk a kimutatott kisemlıs fajok listáját és faunisztikai szempontból értékeltük a három mintaterületen tapasztalt különbséget. Az adott kvadrátban kimutatott teljes kisemlıs közösséghez viszonyítva megadtuk a M. oeconomus relatív arányát. Az égetés hatására történt szétterjedése miatt, mint az egerek leggyakoribb faja, a pirók erdeiegér (Apodemus agrarius Pallas, 1771) egyedszámának 2 21-es %-os arányát is összehasonlítottuk mindhárom mintaterületnél. A 2-ben kapott adatok alapján csak a B-kvadrát júliusi és szeptemberi fogási adatai voltak elegendıek a M. oeconomus populáció méretének becsléséhez. Az égetés hatása miatt 21-ben a B-területen nem, viszont az A-kvadrát adataiból becsülni tudtuk a populáció létszámát. Az 5 napos csapdázási intervallumoknak megfelelıen a populáció zártnak tételezhetı fel, tehát nincs születés, halálozás, valamint ki- és bevándorlás. A populáció méretének becsléséhez a MARK (COOCH & WHITE 199) programot használtuk, a becslés pontosságát a variációs koefficiensek számításával ellenıriztük (WHITE et al. 192). Eredmények A három mintaterület fogási adatainak értékelése A három mintavételi helyet tekintve között eddig 12 kisemlısfajt fogtunk meg. A rovarevık (Insectivora) rendjén belül a cickányfélék (Soricidae) családjának 5, míg a rágcsálók (Rodentia) rendjének 9 faja került elı a csapdázott területrıl. Az alábbi fajlistában a faj neve mellett feltőntetjük azon mintaterületek kódját, ahol az adott faj elıfordult. Mammalia: Insectivora: Soricidae: Sorex araneus Linnaeus, 175 Sorex minutus Linnaeus, 1766 [ Neomys fodiens (Pennat, 1771) Neomys anomalus Cabrera, 197 A, B, C] Crocidura leucodon (Hermann, 17) [A, C] Rodentia: Muridae: Arvicolinae: Microtus oeconumus (Pallas, 1776) Microtus agrestis (Linnaeus, 1761) [B, C] Microtus arvalis (Pallas, 1779) Microtus subterraneus (de Sélys Longcsamps, 136) Clethrionomys glareolus (Schreber, 17) [A, C]
5 AZ ÉSZAKI POCOK MONITOROZÁSA A KIS-BALATON TERÜLETÉN Murinae: Apodemus agrarius (Pallas, 1771) Apodemus sylvaticus (Linnaeus, 175) Apodemus flavicollis (Melichor, 134) Micromys minutus (Pallas, 1771) [A, C] [A, C] Az A-kvadrát területén 1999-ben 11 fajt fogtunk meg, ezen elsı, ıszi idıszakban megkezdett csapdázások alapján ez a mintaterület volt a legfajgazdagabb. A M. oeconomus relatív fogási aránya a három év viszonyában ekkor volt a legkisebb. A következı évben a fajszám lecsökkent, viszont lényegesen emelkedett az északi pocok fogási aránya. 21-ben mind a fajszám, mind a faj relatív fogási aránya magasabb volt, mint az elızı évben, azonban fontos kiemelni, hogy ezt az eredményt az elsı kettı, kaszálás elıtti csapdázási hónap adatai adták. Ez után, augusztusban M. oeconomus egyedeket már egyáltalán nem fogtunk, a kimutatott fajok száma, valamint a fogási eredményesség is csökkent (2. ábra). A B-kvadrátban 1999 ıszén az északi pocok nagyobb fogási arányát regisztráltuk, mint az A területen, ami a legnagyobb értéket itt 2-ben érte el, így a két év alapján e terület bizonyult legmegfelelıbbnek a faj számára. A 21. februári égetést követıen drasztikusan lecsökkent a fajszám, a M. oeconomus elızı évben megjelölt példányai teljesen eltőntek a területrıl, a júniusban megfogott néhány egyed a terület korábbi adataihoz viszonyítva nagyon alacsony fogási arányt eredményezett (2. ábra). A legtöbb kisemlıs fajt a C-kvadrát területén, 2-ben mutattuk ki, azonban a M. oeconomus fogási gyakorisága itt 21-ben volt a legnagyobb. Ez az eredmény természetesen a fajszám nagymértékő csökkenésének is tulajdonítható. Ezen a Solidago dominanciájú kontroll élıhelyen csak kisebb foltok, illetve a kvadrát északi szélén található sásos terület alkalmas a faj számára, így ez a mintaterület jól reprezentálta azt, hogy az északi pocok ökológiai igényeinek e szárazabb élıhely nem megfelelı (2. ábra). A B-kvadrát 21-ben történt leégetésének hatása a 2-ben kapott jó eredményekhez viszonyítva látható a legjobban. A M. oeconomus fogási aránya az A-kvadrátban 21-ben csak néhány %-al nagyobb, mint 2-ben, viszont a B-területen az égetés hatására tapasztalt arány csökkenés jelentıs különbséget mutat a két év között. A kontroll C-kvadrátban is 21- ben kaptuk az északi pocok nagyobb fogási arányát, de itt a már említett fajcsökkenés, a teljes közösség összesített fogásszámának alacsonyabb értéke okozta a vizsgált fajunk magasabb relatív arányát (3. ábra). A növényzet leégetésének hatására megjelenı generalista A. agrarius fogási arányának alakulása külön is kiemelendı. Az A- és C-kvadrátban 2-ben jelent meg nagyobb mennyiségben, a B élıhelyen 21-ben viszont egyértelmően az égetés és a terület kiszáradása miatt volt domináns faj (4. ábra). Amennyiben együtt ábrázoljuk a M. oeconomus és az A. agrarius A- és B-kvadrátban kapott fogásszámát, nagyon jól látható az a tény, hogy a M. oeconomus monitorozására kiválasztott B-kvadrát 21-re az égetés miatt teljesen alkalmatlanná vált és a fokozottan védett faj helyét az A. agrarius vette át (5. ábra). 9
6 HORVÁTH GY. Fajszám C - mintaterület 12 6,4 2,6 1, Fajszám M. oeconomus fogási arány (%) Relatív fogási arány (%) Fajszám B - 7 4,2 5 12,2, Fajszám M. oeconomus fogási arány (%) Relatív fogási arány (%) Fajszám C - mintaterület 12 6,4 2,6 1, Fajszám M. oeconomus fogási arány (%) Relatív fogási arány (%) 2. ábra. A kimutatott kisemlıs fajok száma és a M. oeconomus relatív fogási aránya a három mintaterületen ( ). Figure 2. Numbers of small mammal species recorded, and the relative capture rates of M. oeconomus in the three study plots ( ). 1
7 AZ ÉSZAKI POCOK MONITOROZÁSA A KIS-BALATON TERÜLETÉN 1% 9% % 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % A-kvadrát B-kvadrát C-kvadrát 2 21 M. oeconomus 3. ábra. A M. oeconomus fogási arányainak %-os megoszlása 2 21 között a három kvadrát területén. Figure 3. Percentage capture rates of M. oeconomus in the three grids in % 9% % 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % A-kvadrát B-kvadrát C-kvadrát 2 21 A. agrarius 4. ábra. Az A. agrarius fogási arányainak %-os megoszlása 2 21 között a három kvadrát területén. Figure 4. Percentage capture rates of A. agrarius in the three grids in
8 HORVÁTH GY. Fogások száma /.25 ha A-kvadrát B-kvadrát A-kvadrát B-kvadrát M. oeconomus A. agrarius 5. ábra. A M. oeconomus és az A. agrarius egymáshoz viszonyított fogásszáma az A- és a B-kvadrátban (2 21). Figure 5. Relative capture rates between M. oeconomus and A. agrarius in grids A and B (2 21). A M. oeconomus populáció méretének becslése Az es adatok alapján a három mintaterület közül a B-kvadrát, míg a 21-es mintavételezések eredményei szerint az A-kvadrát felelt meg leginkább a M. oeconomus populáció igényeinek. Ezt a fogás- és visszafogások száma, valamint e két paraméterbıl számított visszafogási ráta jól tükrözi (1. táblázat). 1. táblázat. A M. oeconomus fogás- és visszafogás, valamint a számított visszafogási ráta értékei ( ). Table 1. Capture and recapture rates, and calculated recapture rate of M. oeconomus ( ). Mintavételi idı Mintavételi hely A-kvadrát Fogások száma Visszafogások száma Visszafogási ráta B-kvadrát Fogások száma Visszafogások száma Visszafogási ráta C-kvadrát Fogások száma Visszafogások száma Visszafogási ráta
9 AZ ÉSZAKI POCOK MONITOROZÁSA A KIS-BALATON TERÜLETÉN Az adatok alapján látható, hogy a B mintaterületen 2-ben fogtuk meg a legtöbb példányt, valamint júliusban és szeptemberben volt több visszafogásunk. A fentiek alapján tehát 2-ben két mintavételi periódusban tudtuk becsülni a populáció méretét (6. ábra). A júliusi adatokra az M h -becslı illeszkedett, amely figyelembe veszi, hogy a populáción belüli egyedi különbségek hatására a fogási valószínőség változik. Szeptemberben magasabb értéket kaptunk, ekkor azonban már az M modell volt megfelelı, ami a fogási valószínőség állandóságát feltételezi. Az októberi kevesebb fogás, valamint a visszafogások hiánya azt mutatta, hogy ezen a mintaterületen szeptemberben alakult ki a populáció legnagyobb sőrősége. A becsült értékeken feltőntettük a becslés standard hibáját. Az 5x5 m-es kvadrát alapján az ¼ ha-ra kapott értékekbıl az 1 ha-ra megadható M. oeconomus sőrősége a Keleti-berek területén 2. júliusában 42 egyed/ha, szeptemberben a létszámmaximum kialakulás után 532 egyed/ha becsülhetı, melyek e két becslés nagy standard hibája miatt túlbecsült értékeknek tekinthetık. Becsült populációméret (N) [ M h ] július 2: B-kvadrát 133 [ M ] szeptember 6. ábra. A M. oeconomus becsült populáció mérete a B- és az A-kvadrátban (B: 2. július és szeptember, A: 21. május és június) M - becslı: a fogási valószínőség konstans (p); M h - becslı (heterogeneity) a fogási valószínőség az egyedi tulajdonságok alapján változik. Figure 6. Estimated population size of M. oeconomus in grids B and A (B: July and September 2, A: May and June 21), M - estimator: capture probability (p)is constant; M h - estimator (heterogeneity) capture probability varies with individual characteristics of the animals. Becsült populációméret ( N) május 21: A-kvadrát 51 [ M ] [ M ] június Az égetést követıen 21-ben viszont az A-kvadrátban volt annyi fogásunk, hogy a májusi és a júniusi mintavétel alapján becsülni tudtuk az emberi beavatkozás, a kaszálás elıtti populáció méretét. Mindkét hónap adataira az M -becslı illeszkedett, ami a fogási valószínőség állandóságát feltételezi (6. ábra). Júniusban az elızı hónaphoz képest nıtt az egyedszám. Meglepı volt tehát az augusztusi mintavétel eredménytelensége, mert az elsı két hónap adatainak megfelelıen augusztusban már lényegesen nagyobb populáció méretet kellett volna regisztrálnunk. Az adatokat 1 ha-ra vetítve 21 májusában az A-kvadrátban 14 egyed/ha, júniusban 24 egyed/ha volt az északi pocok becsült sőrősége. A becslések elfogadhatóságát a variációs koefficiens (cv %) számításával ellenıriztük. A becsült értékek magas standard hibája alapján a B- kvadrát két értékénél, valamint az A-kvadrát májusi becslésnél a koefficiens értéke sokkal magasabb volt a megengedett 2%-os határnál (WHITE et al. 192) (cv=45 52 %). E terület júni- 13
10 HORVÁTH GY. usi becsült értékénél viszont cv = 2.72 %, ami az elfogadott határt érintette, így a négy becsült adat közül az A-kvadrát júniusi értéke tekinthetı a legmegfelelıbb becslésnek. A populáció létszámának pontosabb becsléséhez tehát eredményesebb, több fogás-visszafogás adatot tartalmazó élettörténeti mátrixra van szükségünk. Értékelés Az 1999 ıszén megkezdett elevenfogó csapdázásos vizsgálataink elsı három évében, melynek fı célja az NBmR országos szinten összehangolt programjába illeszkedve a fokozottan védett M. oeconomus populáció szintő monitorozása, összesen 14 kisemlısfajt mutattunk ki. A rovarevık (Insectivora) rendjén belül a cickányfélék (Soricidae) családjának 5, míg a rágcsálók (Rodentia) rendjének 9 faja került elı. Ezt a faunisztikai eredményt három markánsan elkülönülı terület csapdázása során kaptuk. Az közötti korábbi csapdázások a Kis-Balaton 6 különbözı mintaterületét tekintve 16 kisemlısfajt mutattak ki. A szárazabb területeken, esetleg kertek közelében végzett mintavétel a keleti cickányt, Crocidura leucodon (Hermann, 17) és a mogyorós pelét, Muscardinus avellanarius (Linneus, 175) is kimutatta, valamint a vizes területeken mindkét vízicickány elıfordulását is regisztrálta (LEL- KES & HORVÁTH 2). A Kis-Balaton szigetein végzett kisemlıs kutatások 13 kisemlısfajt mutattak ki 6 illetve 7 mintavételi helyrıl (PUKY & FARKAS 199, FARKAS et al. 199). Ez utóbbi vizsgálatok vonatkozásában meg kell jegyeznünk, hogy a II. ütem vízrendezési beavatkozása során a Kis-Balaton fragmentált szigeteinek partmenti övezetében magasabb vízszint alakult ki. Ennek következtében az itt található sásos élıhelyek, amelyek a M. oeconomus számára korábban kedvezıek voltak, magasabb vízborítás alá kerültek. Valószínőleg ennek köszönhetı, hogy fentebb idézett vizsgálatokban a M. oeconomus jelenlétét nagyon kevés helyen és kis példányszámban mutatták ki. A parti övezettıl a szigetek belseje felé haladva a terület egyre szárazodik, olyan biotópok követik egymást, amelyek nem a M. oeconomus ökológiai igényeinek felelnek meg, így ezekben elsısorban a szárazabb élıhelyeket kedvelı kisemlısöket, valamint a fás, bokros élıhelyeken tipikus erdei generalista fajokat (például A. flavicollis, A. sylvaticus, C. glareolus) lehet csapdázni. A M. oeconomus újabb, korábban nem kutatott területen bizonyított elıfordulása, fıként az A és B mintaterületen történı nagyobb denzitású jelenléte e fokozottan védett faj kisbalatoni állományát tekintve mindenképpen kiemelendı faunisztikai, populációbiológiai, valamint a természetvédelem számára is felhasználható eredménynek tekinthetı. Az elárasztott területeken kívül találtunk olyan homogén, nagyobb kiterjedéső élıhelyet (Keleti-berek B- kvadrát), amely a es adatok alapján kedvezınek bizonyult nagyobb létszámú M. oeconomus populáció eltartására. A 21-ben történt emberi beavatkozás, a Keleti-berek területének leégetése negatív hatásként jelentkezett a fogási eredményekben. A homogén sásos területet érintı drasztikus beavatkozás jól példázta, hogy a M. oeconomus populáció mennyire érzékeny az élıhelyében bekövetkezı változásokra. Az égetés következtében felgyorsult kiszáradás, a kétszikő vegetáció kialakulása egyáltalán nem kedvezett a faj egyedeinek túlélésében, a populáció legnagyobb denzitású élıhelyérıl 21 nyarának végén eltőnt és helyét az A. agrarius vette át. Természetesen a teljes kisemlıs közösség diverzitása is drasztikusan csökkent. Az égetés után kapott eredmények tehát egyértelmően mutatták, hogy a sásos területeket 14
11 AZ ÉSZAKI POCOK MONITOROZÁSA A KIS-BALATON TERÜLETÉN érintetlenül kell hagyni, sem az égetés, sem a kaszálás nem megfelelı kezelési eljárás ott, ahol a M. oeconomus populáció fennmaradását biztosítani szeretnénk. A visszafogások sikeressége alapján 2-ben, a még háborítatlan élıhelyen (B-kvadrát) két mintavételi periódus adatai alapján tudtuk a populáció sőrőségét megbecsülni. A viszonylag magas sőrőség-értékek valószínőleg az alacsony visszafogási aránynak tulajdonítható torzított becslés következményei. Az A-kvadrátban 21-ben júniusban már pontosabb volt a becslés, amit a több ismert egyed és az eddigi legnagyobb visszafogási ráta biztosított. A becslés pontosságának növeléséhez több visszafogásra van szükség. A jelenlegi helyzet viszont sajnos az, hogy a visszafogási arány javítása helyett ismét az életképes, még megmaradt szubpopulációk felkutatása a legnagyobb feladatunk. Köszönetnyilvánítás. A kutatás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a T 2376, T OTKA pályázatok, valamint a KAC /21, a KAC 29 1/21, és KAC 441/21 támogatás segítségével valósult meg. Külön köszönet illeti CSETE SÁNDOR botanikust a vegetáció elemzéséért, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát a vizsgálatok közben nyújtott segítségért. Irodalom BERNI EGYEZMÉNY (1994): Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats. Appendices to the Convention. Council of Europe, Strasbourg, T-PVS (94)2: 21 pp. COOCH R. & WHITE G. (199): MARK A gentle introduction. cmr/mark. CORINE (1991): Checklist of threatened plants and animals of CORINE biotopes menual. World Conservation Monitoring Centre, Cambridge CORINE-PHARE (1994): Checklist of threatened plants and animals. World Conservation Monitoring Centre, Cambridge FARKAS J., CZIRÁK Z. & FORCZEK S. 199: Effect of the habitat fragmentation on the structure of small mammal (Rodentia, Insectivora) communities in Kis-Balaton Natural Conservation Area, Hungary. Opusc. Zool. 31: GERGELY A., GUBÁNYI A., DITZENDY A. & BÍRÓ CS. (22): Az északi pocok (Microtus oeconomus) élıhelyének térképezése a Szigetközben. I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Absztrakt kötet, p. 17. GUBÁNYI A., KALMÁR S. & HORVÁTH GY. (21): Kisemlıs közösségek vizsgálata a Fertı-Hanság Nemzeti Park területén. Magyar Apróvad Közlemények (Hungarian Small Game Bulletin) 6: GUBÁNYI A. & HORVÁTH GY. (22): Az északi pocok (Microtus oeconomus) hazai populációinak természetvédelmi problémái. I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Absztrakt kötet, p. 19. GUBÁNYI A., KALMÁR S. & MÉSZÁROS F. (22a): Insectivores and rodents from the Fertı Hanság National Park and its surroundings In: MAHUNKA S. (ed.): Fauna of the Fertı-Hanság National Park, Hungarian Natural History Museum. pp GUBÁNYI A., HORVÁTH GY., MÉSZÁROS F. & MÉSZÁROS A. (22b): Community ecology of small mammals in the territory of Fertı-Hanság National Park In: MAHUNKA S. (ed.): Fauna of the Fertı- Hanság National Park, Hungarian Natural History Museum. pp
12 HORVÁTH GY. GUBÁNYI A., HORVÁTH GY. & MÉSZÁROS F. (in press): Az északi pocok (Microtus oeconomus) populációk hazai kutatottsága és fennmaradásuk természetvédelmi problémái. Természetvédelmi Közlemények HORVÁTH GY. (2): Emlısök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása. HORVÁTH GY. (21): Az északi pocok (Microtus oeconomus) újabb elıfordulása, a Kis-Balaton területén végzett kisemlıs ökológiai kutatások elızetes eredményei. Természetvédelmi Közlemények 9: HORVÁTH GY. & GUBÁNYI A. (in press): A hazai északi pocok (Microtus oeconomus) populációk jövıje: fennmaradásukat befolyásoló tényezık, természetvédelmi stratégiák. I. Magyar Természetvédelmi Biológiai konferencia Kötet. LELKES A. & HORVÁTH GY. (2): Adatok a Kis- Balaton kisemlıs faunájához, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) elıfordulására. Somogyi Múzeumok Közleményei 14: PUKY M & FARKAS J. (199): Small mammal (Insectivor, Rodentia) and amphibian communities in the drainage area of Lake Balaton. Opusc. Zool. Budapest, 31: RAKONCZAY Z. (szerk.) (199): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény. és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 36 pp. RÁCZ G. R., GUBÁNYI A. & VOZÁR Á. (23): Assessing conservation status of locally endangered root vole (M. oeconomus) populations based on morphological comparison (kézirat) WHITE G. C., ANDERSON D. R., BURNHAM K. P. & OTIS D. L. (192): Capture - recapture and removal methods for sampling closed populations. Los Alamos National Laboratory New Mexico, 235 pp. Population monitoring of root voles (Microtus oeconomus) in the Kis-Balaton marshland area GYİZİ HORVÁTH The author started the population monitoring of the root vole Microtus oeconomus (Pallas, 1776) in the Kis-Balaton area in autumn Three sampling sites were demarcated where no small mammal trappings had been done previously. The grid method was used in the three selected habitats, with capture-mark-recapture live-trapping method. Based on data obtained from the period between September 1999 and August 21, M. oeconomus occurred in all three locations. In its highest density was recorded in a wet tall-grass meadow dominated by Carex acutiformis (grid B ), accordingly this was considered the most suitable habitat. The area of grid C is a degraded tall-grass meadow in which the lowest number of individuals occurred within a habitat patch of Solidago gigantea dominance. This finding proved that the continuous water supply of the habitats is essential for the survival of M. oeconomus populations. A burning in grid B in February 21, and the mowing in the summer of the same year in grid A, both serving as negatic antropogenic infuence, resulted in a drastic population decrease, and thus, caused unsuccessful trapping i.e. the disppearance of this specis from the area. Keywords: trapping, monitoring, population estimation, Microtus oeconomus. 16
Északi pocok monitorozás
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2011. március 1. Északi pocok monitorozás Készítette: Horváth Győző TIR átdolgozás: Váczi Olivér Takács Gábor Átdolgozás alatt! A monitorozás
RészletesebbenKISEMLŐS KÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TERÜLETÉN
Magyar Apróvad Közlemények 6. (2001) Hungarian Small Game Bulletin 6. (2001) KISEMLŐS KÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TERÜLETÉN Dr. Gubányi András 1, Kalmár Sándor 2 és Dr. Horváth Győző
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenEmlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása
I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Emlősök: az északi
RészletesebbenLANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365
LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365 Natura Somogyiensis 10 365-372 Kaposvár, 2007 Kisemlõsök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi (Éhik, 1928) elterjedésére
RészletesebbenMesterséges erdıfelújítás kisemlıs közösségének szünbiológiai vizsgálata
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Mesterséges erdıfelújítás kisemlıs közösségének szünbiológiai vizsgálata Kalmár Sándor Flóris Sopron 2006 Doktori iskola:
RészletesebbenAdatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 29 37. Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához LANSZKI JÓZSEF 1, MÓROCZ ATTILA 2 és DEME TAMÁS 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenAz északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén
Natura Somogyiensis 24 287-292 Ka pos vár, 2014 Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén 1 Lanszki József & 2 Magyari Máté 1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenSomogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata
ÁLLATTAI KÖZLEMÉYEK (004) 9(): 0. Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata LASZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport, 740 Kaposvár, Pf. 6., E mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu
RészletesebbenKisemlõsök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdõtípusban
Natura Somogyiensis 9 325-332 Kaposvár, 2006 Kisemlõsök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdõtípusban HORVÁTH GYÕZÕ, SCHÄFFER DÁVID, MOLNÁR DÁNIEL, POGÁNY ÁKOS PTE TTK Biológiai Intézet Állatökológia
RészletesebbenGyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények
Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl
RészletesebbenA kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken
A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken Fiatal Ökológusok Természetvédelmi Egyesület 2009 Bevezetés
RészletesebbenSzürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *
Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik
RészletesebbenÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 30 2013; 147-152 ÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN SZÉP DÁVID 1 & PURGER
RészletesebbenKisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye) 1 HORVÁTH GYÕZÕ 2 SÁRKÁNY HENRIK 3 MOLNÁR DÁNIEL 1 University of Pécs, Department of
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level
RészletesebbenKisemlıs populációk paramétereinek becslése és modellezése. PhD értekezés tézisei. Horváth Gyızı. Témavezetı: Prof. Dr. Gallé László egyetemi tanár
of the International Union of Game Biologists XXVII. Congress. Uppsala. 304 pp. 29. Horváth, Gy. 2008: Kisemlıs közösségek összetétele és szerkezete Dráva mente különbözı erdei élıhelyein. DRAVA-INTERECO
RészletesebbenA Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei
A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia
RészletesebbenV védett FV fokozottan védett EUV az EU-ban természetvédelmi szempontból jelentős faj
V védett FV fokozottan védett EUV az EU-ban természetvédelmi szempontból jelentős faj EMLŐSÖK K 2009 Classis Mammalia emlősök, subclassis Theria, sublegio Placentalia méhlepényesek öregrendje Vendégízületesek
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy)
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 359-369, 2012 A gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy) Mérő Thomas Oliver és Bocz Renáta Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenA Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján
Natura Somogyiensis 13 203-209 Ka pos vár, 2009 A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Lanszki József 1 & Zsebők Sándor 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 5037 0.2.2 Species name Lacerta vivipara pannonica 0.2.3 Alternative species Zootoca vivipara scientific name 0.2.4 Common name elevenszülő (Hegyi) gyík 1. National
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.
DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenMatyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.
RészletesebbenADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2012 2013, 99 106 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN 2010. december 2011. március Az Adatok ez erdei
RészletesebbenÚjabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához
Natura Somogyiensis 25 205-212 Ka pos vár, 2014 Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához Herczeg Róbert 1 & Horváth Győző 1 1Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék
RészletesebbenKiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2005.
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2005. Összeállította: dr. Horváth Győző és dr. Gubányi András Borítófotó: dr. Horváth Győző Témafelelős a KvVM Természetvédelmi
Részletesebben2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenAndrológiai jellemzık szezonális változásának összefüggése a sperma mélyhőthetıségével és in vitro fertilizációs képességével fekete racka kosoknál
Andrológiai jellemzık szezonális változásának összefüggése a sperma mélyhőthetıségével és in vitro fertilizációs képességével fekete racka kosoknál Zárójelentés OTKA K76371 İshonos állatfajtáink iránt
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Ökológiai modellek I. 19. lecke Bevezetés Az élıvilágban
RészletesebbenKisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105 112 Ka pos vár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenA Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi
RészletesebbenPURGER J. JENİ. Kulcsszavak: zsákmány, elterjedés, cickányalakúak, denevérek, rágcsálók, ragadozók.
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 65 76. Öreglak, Kürtöspuszta, Törökkoppány és Kazsok környékének (Somogy megye), valamint az általuk határolt térség kisemlısfaunájának vizsgálata, gyöngybagoly- (Tyto
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenA vegetáció felmérésében. 1. előadás
A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az
RészletesebbenBihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján
RészletesebbenKékes Észak erdôrezervátum emlôs faunája
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 349 355 Kékes Észak erdôrezervátum emlôs faunája CZÁJLIK PÉTER ABSTRACT: Mammalian species of the Kékes North forest reserve. Mammalian species of the
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13.
SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13. A MinDig TV a legdinamikusabban bıvülı televíziós szolgáltatás Magyarországon 2011 elsı öt hónapjában - A MinDig TV Extra a vezeték nélküli digitális televíziós
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenKaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 203 215 Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENÕ ABSTRACT:
RészletesebbenAdatok Szatmár megye kisemlősfaunájához
Múzeumi Füzetek X. 2001. 142 Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához Sike Tamás*, Szodoray-Parádi Farkas & Krecsák László * Ro-3900 Satu Mare / Szatmárnémeti, Averescu 3 C/48, e-mail: tamasik@freemail.hu
RészletesebbenA PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.
Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenPopulation Density of Small Vertebrates and their Role as Hosts of Ticks
Parasit. Hung. 6-1973. Population Density of Small Vertebrates and their Role as Hosts of Ticks NOSEK, J. CERNY, V. GULYÁS, M. - MOLNÁR, E. ERNEK, E. KOZUCH, O. LABUDA, M. Institute of Virology SAS, Bratislava
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths
CODE: 4030 NAME: European dry heaths 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Complete survey/complete survey or a statistically robust estimate (3) 1.1.3 Year or
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1993 0.2.2 Species name Triturus dobrogicus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name dunai tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenFotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról
2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1201 0.2.2 Species name Bufo viridis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name zöld varangy 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 654 EGYEDILEG ÉS KETTESÉVEL ELHELYEZETT SZOPTATÓ KOCÁK TERMELÉSI EREDMÉNYEINEK
RészletesebbenKiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.
Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén
RészletesebbenKisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye)
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 421 430 Kaposvár, 2004 Kisemlõsök közösségi szintû monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ Baranya megye, Lankóci-erdõ Somogy megye) 1 HORVÁTH GYÕZÕ 2 SÁRKÁNY HENRIK
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenKis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1197 0.2.2 Species name Pelobates fuscus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name barna ásóbéka 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenKistérségi stratégiai belső ellenőrzési terv. 2011-2015. évek
A 42/2011. (II.24.) KT határozat melléklete Kistérségi stratégiai belső ellenőrzési terv 2011-2015. évek Ezen dokumentum célja, hogy a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása hosszú távú céljaival összhangban,
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenA szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenA Fotex Elsı Amerikai-Magyar Vagyonkezelı Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság 2008. I-III. havi gyorsjelentése
A Fotex Elsı Amerikai-Magyar Vagyonkezelı Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság 2008. I-III. havi gyorsjelentése A Fotex Csoport 2008. I-III. havi tevékenységét bemutató gyorsjelentését az IFRS elıírásainak
RészletesebbenBefektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenGood-Turing lefedés. Lang Zsolt
Good-Turing lefedés Lang Zsolt 2017.03.24. Bevezetés Fajok közösségét vizsgáljuk. Sok faj van, az egyedek száma gyakorlatilag végtelen. Az egyedekből véletlen mintát veszünk. Kérdés, a mintában van-e,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1220 0.2.2 Species name Emys orbicularis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name mocsári teknős 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete
1 Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete által 2008. év során kifizetett káresemények értékelése A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 2008. évi tevékenységérıl szóló, az Egyesület
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1261 0.2.2 Species name Lacerta agilis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fürge gyík 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenA FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése
A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A Fotex Csoport 2009. I-III. havi tevékenységét bemutató jelentését az IFRS elıírásainak megfelelıen készítette
RészletesebbenKoppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve
Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban
DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com
RészletesebbenSZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenA Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása
A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.
RészletesebbenKisemlıs populációk paramétereinek becslése és modellezése
Doktori (Ph.D.) értekezés Kisemlıs populációk paramétereinek becslése és modellezése Horváth Gyızı Témavezetı: Prof. Dr. Gallé László egyetemi tanár Környezettudományi doktori iskola Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:
Részletesebben