Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcaimedencében

Átírás

1 Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcaimedencében A LIFE06 NAT/H/ projekt eredményei Petróczi Imre - Dr. Cservenka Judit Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) (

2 Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Felső-Kongó-mezőn (Tapolcai-medence, Szigliget) EU LIFE Nature program, LIFE06/NAT/H/ projekt ( )

3 Projekt alapadatok Cím: Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Felső-Kongó-mezőn (Tapolcai-medence) A nyertes pályázat nyilvántartási szám: LIFE06 NAT/H/ A projekt kedvezményezettje: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (nem volt más projektpartner) A projekt tervezett költségvetése: euró, ebből EU támogatás euró (49,73 %). Társfinanszírozóként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium segítette a projektet eurós hozzájárulással.(a zárás alapján a projekt teljes költsége ,79 euró lett.) A projekt január 1-től december 31-ig tartott A projektterület: A Tapolcai-medencében (Veszprém megye) található a HUBF20028 azonosítási számú Natura 2000 terület (2.339 ha). Ennek egy részén, Szigliget közigazgatási területén, a 71. számú úttól északra található maga a projektterület (455 ha).

4 A projekt cél objektumai A projekt direkt célja bizonyos Natura 2000 jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése: 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) A projekt indirekt céljai bizonyos védett és/vagy Natura 2000 jelölő fajok állományainak növekedése, vagy életkörülményeik javulása, például: hússzínű ujjaskosbor, réti csík, mocsári teknős, haris, fehér gólya, vidra

5 Tevékenységek A terület alapállapotának felvételezése. Egy működő természetvédelmi kezelési program megalkotása. A terület vízháztartásának javítása, a talajvízszint emelése a területen átfolyó Kétöles-patakból nyíló csatornákból. A területet egy részét borító invazív fajok (pl. aranyvessző) visszaszorítása, cserjésedés megakadályozása. A terület folyamatos karbantartása, elsősorban gépi kaszálással. A kaszálható területek növelése. Az elvégzett beavatkozások nyomán bekövetkező változások folyamatos monitorozása a kiválasztott állatfajok állományai, és növénytársulások kiterjedése változásának vizsgálatával. A közvélemény folyamatos tájékoztatása. Az információk és a tapasztalatok átadása a környéken gazdálkodók számára (pl. terepi bejárások, előadások). A hasonló élőhelyeken folytatott gazdálkodás jó gyakorlatának kialakítása.

6 Akció száma: A.2 Akció neve: Előzetes állapotfelmérés Megadott határidő: 2007/12/31 Megjegyzések: Az állapot-felmérési jelentés elkészült (pl. élőhely-térkép)

7 Akció száma: A.3 Akció neve: Kezelési program összeállítása Megadott határidő: 2007/12/31 Megjegyzések: Az állapot-felmérési adatokra épül. A védett terület kezelési tervének elemei is szerepelnek benne. Felhasználja más programok jelentős eredményeit (best practice methods)

8 Akció száma: C.2 Akció neve: Vízépítési munkák (csatornák 2 db: 671 m és 295 m) Megadott határidő: 2008/03/31 Megjegyzések: Vízjog létesítési és üzemeltetési engedélyek rendben. Műszaki átadás 2008/04/11

9 Akció száma: D.1 Akció neve: Invazív fajok eltávolítása, cserjeirtás Határidő: Megjegyzések: Kb. 50 ha-on Solidago zúzás és cserjeirtás gépi és kézi munkával.

10 Akció száma: D.2 Akció neve: Gyepkezelés Megadott határidő: Megjegyzések: Kb. 300 ha-on teljes gyepkezelés gépi munkával.

11 Akció száma: D.3 Akció neve: Talajvízszint figyelés, vízkormányzás Megjegyzések: áprilisától kézi méréssel, 12 kútban augusztusától automatikus méréssel regisztráljuk a talajvíz szintjét (összesen 20 db talajvíz figyelő kút). A vízszintek és a tervezett munkák figyelembe vételével próbáljuk kialakítani mindenkor az optimális vízháztartást.

12 Akció száma: F.3 Akció projekt eredményeinek monitorozása I. Hidrológiai adatgyűjtés tszf (m) Talajvízszint-adatok (1.,2., 3., 4. kutak) Balaton mm A Tapolcai-medencére vonatkozó havi csapadékadatok csapadék 2008 (mm) csapadék 2009 (mm) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII dátum hónap

13 Akció száma: F.3 Akció projekt eredményeinek monitorozása II. Botanikai felmérések - megismételt vegetációtérképezés

14 Növényzeti típus Á-NÉR (2007) Kiterjedés (ha) 2007 Kiterjedés (ha) 2009 % (2007) % (2009) Üde gyepek, kaszálók (6440, 6510) D34, D34xOA, E1, E1xOB 194,6 207,52 42,49 45,61 Homogén kékperjés állományok (6410) D2, D2xD34 0 9,14 0 2,08 Rekettyefüzes foltok (91E0) J1a 5,5 5,6 1,20 1,23 Fűz-és nyár erdő foltok (91E0) J4xRA 0,8 1 0,175 2,2 Zsombékosok, magassásosok, zsiókás foltok (részben 6440) Kétöles-patak és partjának növényzete B4, B5, B6, B5xD34, B6xB5 17,5 48 3,82 10,55 BA, BAxS2xP2a 7,9 7,9 1,725 1,73 Gyomos kaszáló E1xOC, E1xOD 5,9 18,8 1,29 4,1 Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek OA, OAxP2a, OAxOD 8,3 8,52 1,81 1,87 Jellegtelen száraz és üde gyepek (helyenként kékperje előfordulásokkal) Aranyvesszővel erősen fertőzött gyepek és cserjésedő területek Elcserjésedett területek aranyvesszős OB, OC 59,4 52,2 12,97 11,47 OC, OD, ODxE1, ODxH4, ODxOC, ODxP2a, 72,2 53,31 15,76 11,71 P2axOD 62 24,86 13,54 5,46 Rekettyefüzes kutyabenge cserjés P2a 1,4 3,3 0,31 0,72 Erdősávok, facsoportok RA, RB, S2, S7 22,5 14,86 4,91 3,26 Naturásnak megfeleltethető élőhelyek összesen (6440, 6410, 6510, 91E0) 218,4 271,25 48 % 61,67 %

15 - Védett növényfajok ponttérképezése ( ) Aktuális állománynagyság (egyed/tő): Orchis laxiflora ssp palustris , Orchis militaris , Dactylorhiza incarnata , Stipa pennata 1-5, Carex paniculata 15-20, Orchis purpurea 30-50, Cirsium brachycephalum védett növényfajok Dactylorhiza incarnata Orchis laxiflora Orchis militaris Orchis purpurea Carex paniculata Stipa pennata Narcissus sp. #* Cirsium brachycephalum

16 cél társulás (6410) kiterjedésének vizsgálata 2007: 8,8 ha 2008: 11,3 ha 2009: 31 ha A kékperjés állományok kiterjedésének változása (2007: sötétrózsaszín, 2008: világosrózsaszín, 2009 kék pontokkal jelölve)

17 - Solidago gigantea fertőzöttség megismételt becslése Jelmagyarázat SOLIDAGO projektterülethatar Solidago gigantea fertőzöttség térképe (2007) A Solidago gigantea fertőzöttség térképe (2009) (0=0-5 %, 1=5-10 %, 2=10-30 %, 3=30-50 %, 4=50-75 %, 5= %)

18 Jelmagyarázat FRANGULA projektterülethatar A Frangula alnus borítása a projekt területen (2007) A Frangula alnus borítása a projekt területen (2009) (0=0-5 %, 1=5-10 %, 2=10-30 %, 3=30-50 %, 4=50-75 %)

19 - aranyvesszővel leginkább fertőzött területek cönológiai felvételezése Solidago gigantea Arrhenatherum elatius, Dactylis glomerata, Festuca arundinacea, Poa pratensis, Carex acutiformis, C. hirta, C. flacca

20

21

22

23

24

25 Akció száma: F.3 Akció projekt eredményeinek monitorozása III. Zoológiai felmérések - vidra - kisemlősközösségek - madárközösségek - halfauna monitoring - herpetofauna monitoring - vízi makrogerinctelenek Vidranyomok

26 Kisemlősök Apodemus agrarius pirókegér Apodemus flavicollis sárganyakú erdeiegér Apodemus sylvaticus közönséges erdeiegér Micromys minutus - törpe egér Microtus arvalis mezei pocok Microtus agrestis csalitjáró pocok Clethrionomys glareolus vöröshátú erdeipocok Sorex araneus erdei cickány Sorex minutus - törpe cickány Crocidura leucodon mezei cickány Neomys fodiens közönséges vízicickány Mustella nivalis - menyét A kisemlősök relatív aránya a különböző területeken 100% 80% 60% 40% 20% MNIV NFOD CLEU SMIN SARA CGLA MAGR MARV MMIN ASYL AFLA AAGR 0% /1 396/2 396/3 396/4 396/5

27 Madarak Alapállapot-felmérés: 143 faj Monitoring: tavaszi vonulási időszak tavaszi-nyári fészkelési időszak 46 faj A terület jelentős részén cserjeirtás történt és/vagy megváltozott a talaj és a sekély felszíni vizek szintje. A bokrosok állandó fészkelő faja a karvalyposzáta, ami az élőhelyének átalakítására (cserjeirtás) eltűnt a projekt ezen területeiről. A területen előkerült réti tücsökmadár eltűnését nem lehet egyértelműen összefüggésbe hozni a változásokkal, mivel a felmérések során megfigyelt revírt sem korábban, sem ezt követően nem ismertük. A rozsdás csuk cigánycsuk dominanciaviszonyok változása jelezheti az egyes szárazabbnedvesebb periódusok mindenkori éves alakulást. Valószínűleg ez tükröződik a közötti átmenetben, valamint a közötti átmenetben is. Az előzetes elképzelések és remények lehetőségként felvetették a nagy póling esetleges állandó megtelepedését, azonban a monitoringok és a későbbi felmérések során nem került elő. Ki lehet még emelni a faunisztikai érdekességek köréből a hamvas küllő előfordulását, ami a kisvízfolyásokat kísérő nyárfák öregedését jelezheti amellett, hogy a faj a közelmúltban több, eddig hagyományosan nem ismert élőhelyről is előkerült.

28 Triturus vulgaris Triturus dobrogicus Pelobates fuscus Bufo bufo Hyla arborea Rana esculenta komplex Rana dalmatina Lacerta agilis Natrix natrix Herpetofauna monitoring

29 szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) Halak vágó csík (Cobitis elongatoides) réti csík (Misgurnus fossilis)

30 Vízi makrogerinctelenek Coenogrion ornatum Gomphus vulgatissimus Libellula fulva Aeshna isosceles Anisus vorticulus Somatochlora aenea Az új csatornákban a vizsgált közösség fajszáma több mint duplájára, egyedsűrűsége több mint hétszeresére nőtt. A további üzemrendet úgy célszerű meghatározni, hogy az minél inkább kövesse a lassú áramlású, időszakosan pangóvízi állapottal jellemezhető, növényzettel gazdagon benőtt, síkvidéki kisvízfolyásokra jellemző vízdinamikát. Továbbra is javasolt a gyakorlatilag állandó, de legalábbis hosszabb száraz periódust nélkülöző vízháztartási viszonyokhoz kialakítása. A természetes állapotra jellemző vízháztartási viszonyok kialakításának következtében, a mederben a makrovegetáció térhódításával és borításának növekedésével a makroszkópikus vízi gerinctelen fauna fajgazdagságának és egyedsűrűségének további növekedése várható.

31 újonnan megjelent Natura 2000 jelölő fajok

32 AFTER-LIFE monitoring ( ) Hidrológiai monitoring talajvízkutak adatainak gyűjtése (12) havi csapadékadatok gyűjtése Kétöles-patak és az új csatornák szezonális fiziko-kémiai vízparamétereinek mérése Botanikai vizsgálatok védett növényfajok ponttérképezése (2011, 2013) élőhelytérképezés (2014) Zoológiai vizsgálatok vidra (2010/2011 és 2013/2014) madárközösségek (2013) halfauna monitoring (Tapolca- és Kétöles patak, Világosvíz, új csatornák 2011, 2013) herpetofauna monitoring (2010, 2013) vízi makrogerinctelenek (2010, 2013)

33 Potenciális új Natura 2000 jelölő fajok vöröshasú unka mocsári teknős vérfű hangyaboglárka Közreműködők: Kovács Tibor, Keresztessy Katalin, Farkas János, BioaquaPro Kft., Nagy Lajos, Magyari Máté, Mészáros András, Simon Pál, Békássy Gábor Barcza Ákos, Cservenka Judit

34 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!