Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés június

Átírás

1 Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés június

2 Századvég Gazdaságkutató Zrt. Strategopolis Kft. Századvég Alapítvány A jelentést Heim Péter kutatási igazgató általános felügyelete alatt Balatoni András szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A jelentéshez felhasznált adatbázis június 9-én zárult le.

3 Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Nemzetközi kitekintés... 5 A globális konjunktúra alakulása... 5 Munkaerőpiac... 8 Pénzügyi folyamatok Az árak alakulása A monetáris kondíciók alakulása Fiskális politika A gazdasági növekedés alakulása A növekedés felhasználási oldali szerkezete A termelési oldal Munkaerőpiac Foglalkoztatottság és munkanélküliség A bérek alakulása Infláció, monetáris politika és hitelezés Az infláció alakulása Monetáris politika és hitelezés Árfolyam Fiskális politika A 2010-es költségvetés A 2011-es költségvetés A konvergenciaprogram Külső egyensúly Táblázatok... 51

4 Vezetői összefoglaló A globális gazdasági helyreállás tovább folytatódott és lassan önfenntartóvá válik, azonban a kilábalás különböző sebességgel halad a világ egyes részein. A differencia elsősorban a fejlett és fejlődő országok között mutatkozik meg, de az első országcsoport tagjai között is érdemi eltérések fedezhetők fel. A munkanélküliség továbbra is historikusan magas szinten áll. A legtöbb országban az infláció erőteljes növekedésnek indult és a várakozások szerint ez folytatódni fog, miközben a trendinfláció csak lassan emelkedik. A fejlődő országokban az erősödő belső kereslet, a kínálati sokkok és a tőkebeáramlás mind felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek, ami lelassíthatja a kilábalás folyamatát. A gazdasági kilátásokat jelentős kockázatok övezik. A pozitív kockázatok közé tartozik a korábbi gazdaságösztönzők késleltetett hatása a reálgazdaságra és a privát szektor aktivitásának növekedése. Lefelé mutató kockázat ugyanakkor az olaj- és egyéb nyersanyagárak drágulása, a kínai gazdaság esetleges lassulása és a Japánt érintő földrengés negatív gazdasági hatásai. További kockázatot jelent az Egyesült Államokban és Japánban elhalasztott fiskális konszolidáció és az ingatlanpiacok gyengesége. Az euróövezet pénzügyi sérülékenysége jelentős, elsősorban az adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak miatt. A gazdasági növekedés tovább gyorsult az elmúlt negyedévben az export dinamikus bővülésének köszönhetően. A háztartási fogyasztásban várt trendforduló elmaradt, és a közeljövőben is csak lassabb növekedésre számítunk. A fogyasztás bővülését az óvatossági motívumok miatt lecsökkent fogyasztási ráta, a magas ciklikus munkanélküliség, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től a Széll Kálmán Terv intézkedései is érdemben visszafogják. Emellett az idei adókiengedés, valamint a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok csak mérsékelt hatást fejtenek ki a legnagyobb belső felhasználási tétel növekedésére, így idén 2,1, míg jövőre 3,1 százalékos fogyasztásnövekedésre számítunk. A bruttó állóeszköz-felhalmozás várható növekedését elsősorban egyes feldolgozóipari nagyberuházások okozzák, míg a beruházási klíma továbbra sem kedvező. Felhasználási oldalon a növekedést változatlanul az export hajtja. Összességében a bruttó hazai termék 2,8 százalékos bővülésére számítunk az idén, míg 2012-ben 2,7 százalékos növekedést prognosztizálunk. Termelési oldalon továbbra is az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar dominanciáját regisztrálhattuk, míg a belső keresletre érzékeny szolgáltatások gyakorlatilag stagnáltak. A mezőgazdasági hozzáadott érték a tavalyi évi rossz időjárás következtében jelentősen zsugorodott, ennek hatására idén pozitív GDP-hozzájárulást prognosztizálunk. Ezzel szemben az építőipar továbbra lejtmenetben van, és a korábban várt fordulat várhatóan csak 2012-ben következhet be. A tavalyi negyedik negyedéves munkaerő-piaci visszaesés folytatódott 2011 első három hónapjában is. Tovább csökkent a foglalkoztatottak és az aktívak, illetve növekedett a munkanélküliek száma. Ezek a folyamatok azonban már nem magyarázhatók csak a 1

5 szezonális tényezőkkel, elsősorban a közmunkaprogram hatásai tükröződnek a statisztikákon. A közigazgatási ágakban negyedéves és éves bázison is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak létszáma, ami szinte kizárólag a programnak tulajdonítható. Egyelőre nem ismertek pontos részletek a közmunkaprogramok további alakulásáról, de várakozásaink szerint akár meg is duplázódhat a nyári hónapokban a támogatott álláshelyek száma. A foglalkoztatottakra vonatkozó prognózisunk elmarad az előző monitorban publikált előrejelzéstől, aminek az oka a romló növekedési kilátások és a közmunkaprogramok átszervezéséből adódó bizonytalanság ben átlagosan 3 millió 792 ezer fős foglalkoztatásra számítunk, ami jövőre elérheti a 3 millió 845 ezer főt is. Így az idei évre átlagosan 11, míg 2012-re 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk. A bruttó bérek is csak kismértékben nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a közszférában elmaradt keresetkiegészítéseknek köszönhető, miközben a versenyszféra bérei mérsékelt dinamikát mutattak. Összességében az idei évre felfelé módosítottuk a bérek növekedési rátájára vonatkozó előrejelzésünket, melynek oka a közfoglalkoztatottak torzító hatásából eredő alacsony bázis ben ezzel szemben az alacsonyabb GDP-növekedés hatására lefelé korrigáltuk a márciusi prognózisunkat. A hazai inflációt alapvetően két tényező befolyásolja. A visszafogott belső kereslet gátat szab a vállalatok áremelésének, emellett a historikusan magas munkanélküliségi ráta csökkenti a bérek dinamikáját, ami alacsony maginflációt okoz. Ezzel szemben a kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, illetve a nyersolajár emelkedése) rövid távon jelentősen megemelik az inflációt. A sokkok begyűrűzését érdemben fékezi a negatív kibocsátási rés, ami a nyers élelmiszerek árának vártnál lassabb emelkedésében érhető leginkább tetten. Előrejelzésünk szerint az első körös hatások lecsengése után 2012-től a 3 százalékos célszint közelébe csökken a fogyasztói árindex éves rátája. A visszafogottabb növekedési prognózisunkkal összhangban a kibocsátási rés zárulása lassabb lesz a márciusi alappályánknál, így az előrejelzési horizonton nem számolunk keresleti inflációs nyomással. A monetáris politika várhatóan továbbra is fenntartja a viszonylag szigorú kamatkondíciókat az idei évben, azonban 2012-ben tere nyílik az alapkamat lassú csökkentésére. A szinten maradó irányadó ráta ellenére a forintkamatok emelkedtek az elmúlt negyedév során, míg a devizakamatok tükrözik az Európai Központi Bank szigorítását. A lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van, azonban a vállalati hitelek esetén fordulat következett be. Keresleti oldalról elsősorban a rövid távú finanszírozás területén figyelhető meg élénkülés, azonban a vállalati hitelek bővülését továbbra is jelentősen korlátozza a hitelkínálat szűkössége és a szigorú hitelezési standardok. Az egyszeri tételeknek és válságadóknak köszönhetően az államháztartás bevételei tavaly végül meghaladták a tervezett összeget. A kiadási oldalon a központi költségvetés alig költött többet, mint az előirányzatban szereplő összeg, ami reálértéken számottevő megtakarítást jelent a korábbi évekhez képest. Az önkormányzati szektor túlköltekezése miatt mégis 4,2 százalék lett a GDP-arányos hiány a tervezett 3,8 százalék helyett. Az adóbevételek várható 2

6 elmaradása idén ismét veszélyezteti a terveket, a 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozása azonban egyelőre kiegyenlíti a negatív és pozitív kockázatokat. Jövőre a konvergenciaprogram alapján jelentős kiigazítás várható, mely elsősorban a nyugdíjból és segélyből élőket, valamint a közalkalmazottakat érinti. Ez azonban hozzájárulhat a programban 2015-re felvázolt kisebb állam és egyensúlyközeli költségvetés kialakításához. Bár látunk kockázatokat mind a makropálya, mind az intézkedések területén is, a megvalósítás elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e munkához jutniuk azoknak, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése. A kedvező külső konjunktúra, valamint a továbbra is lanyha belső kereslet hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója 2010 végén tovább javult. Nőtt az aktívum az áruk egyenlegében, a kivitel pedig már meg is haladja a válság előtti szintet. Az előrejelzésünkben a dinamikusabb exportkereslet, valamint a fogyasztásban elmaradó fordulat miatt felfelé korrigáltuk mind a külkereskedelmi áruforgalom, mind a GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó prognózisunkat. A hazai gazdaság nettó finanszírozói pozíciója az előrejelzési horizonton számításaink szerint fennmarad. 3

7 1. TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA Bruttó hazai termék (volumenindex)** 1,2 2,8 2,7 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)** 2,0 2,1 3,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)** 5,6 2,5 4,7 Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)** 14,2 11,0 9,6 Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)** 12,0 9,6 9,5 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 5,5 7,4 6,8 Éves fogyasztói árindex (%) 4,9 4,4 3,2 A jegybanki alapkamat az év végén 5,75 6,00 5,50 Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)** 11,2 11,0 10,3 A bruttó átlagkereset alakulása (%)** 1,9 3,8 4,9 A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex) 15,4 7,0 3,0 Az ipar hozzáadott értéke (volumenindex) 8,9 8,0 5,0 Az építőipar hozzáadott értéke (volumenindex) 8,3 5,2 0,5 Szolgáltatások hozzáadott értéke (volumenindex) 0,1 0,5 1,7 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 2,1 1,9 1,6 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 4,3 2,9* 2,5 * A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +2,0 százalékos GDP-arányos egyenleg várható. ** Szezonálisan kiigazítva. 1 A negyedéves adatok a jelentés végén, a Táblázatok részben találhatók. 4

8 Nemzetközi kitekintés A világgazdasági helyreállás tovább folytatódott és lassan önfenntartóvá válik, azonban a gazdasági kilábalás különböző sebességgel halad a világ egyes részein. A különbség elsősorban a fejlett és fejlődő országok között mutatkozik meg, de az első országcsoport tagjai között is jelentősek a differenciák. A munkanélküliség változatlanul historikusan magas szinten áll. A legtöbb országban az infláció erőteljes növekedésnek indult és a várakozások szerint ez folytatódni fog, miközben a trendinfláció csak lassan növekszik. Az erősödő belső kereslet, a kínálati sokkok és a tőkebeáramlás a fejlődő országokba mind felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek, ami lelassíthatja a kilábalás folyamatát. A gazdasági kilátásokat jelentős kockázatok övezik. A pozitív kockázatok közé tartozik a korábbi gazdaságösztönzők késleltetett hatása a reálgazdaságra és a privát szektor aktivitásának növekedése. Lefelé mutató kockázat ugyanakkor az olaj- és egyéb nyersanyagárak drágulása, a kínai gazdaság esetleges lassulása és a Japánt érintő földrengés negatív gazdasági hatásai. További kockázatot jelent az Egyesült Államokban és Japánban elhalasztott fiskális konszolidáció és az ingatlanpiacok gyengesége. Az euróövezet pénzügyi sérülékenysége jelentős, elsősorban az adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak miatt. A globális konjunktúra alakulása A márciusban elkészített negyedéves jelentésünk óta a nagy nemzetközi szervezetek kiadták soron következő, félévente esedékes elemzéseiket a világgazdasági folyamatokról. Az egyik közös pont a jelentésekben, hogy a 2010-es növekedési adatok pozitív meglepetést okoztak a várakozásokhoz képest. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a vártnál kedvezőbben alakult a belső kereslet, azon belül is elsősorban a fogyasztás, ami a tavalyi év végén gyorsabban növekedett a prognosztizáltnál. A fejlett országok lassabb, visszafogottabb bővülése mellett a fejlődő államokban robusztusabb volt a gazdaság növekedése. Az utóbbi országcsoport jelentősebb gazdasági aktivitása a rendkívül dinamikusan emelkedő belső keresletnek, az intenzív tőkebeáramlásnak, valamint az aktív külkereskedelemnek volt köszönhető. A globális kibocsátás 2010-ben 5 százalékkal növekedett. Az elemzők várakozása szerint a pozitív momentum továbbra is fennmaradhat, azonban jelentős kockázatok övezik a bővülést. Ilyen kockázatot jelent az infláció felgyorsulása, a fejlődő országok növekedési ütemének várható lassulása, illetve a fiskális konszolidációs lépések kereslet-visszafogó hatása. Mindezek együttesen alakították ki az IMF szakértőinek 2011-re vonatkozó növekedési prognózisát, mely szerint idén várhatóan 4,4 százalékos lesz a globális gazdaság bővülése ben hasonlóan alakulhat a növekedés, amely átlagosan 4,5 százalékos lehet. 5

9 A fejlett országokban a gazdasági kilábalás lassulását várják a szakértők. A 2010-es 3 százalékos gazdaságbővülés után 2,4 százalékos éves növekedést prognosztizál az IMF, ami a korábbi előrejelzésekhez képest 0,1 százalékkal alacsonyabb. A kilátások enyhén negatív módosítása mögött elsősorban a megnövekvő inflációs és fiskális kockázatok húzódnak meg. A legnagyobb kockázatot az eurózóna periferiális tagországaiban kialakult adósságválság hordozza magában, ami jelentős bizonytalanságot okoz. Mindezek ellenére az euróövezetre vonatkozó növekedési számot enyhén pozitív irányba módosították az IMF szakértői, melynek köszönhetően idénre és a jövő évre átlagosan a 2010-es adatokkal megegyező, 1,7 százalékos gazdasági bővülést valószínűsítenek. Ennél valamelyest derűlátóbb az Európai Bizottság becslése, ugyanis a szervezet 2 százalék körüli gazdasági növekedést vár az idei évben. 1. ÁBRA: A KERESLETI OLDA L TÉTELE INEK HOZZÁ JÁ RU LÁ SA A Z EURÓPAI UNI Ó GDP NÖVE KEDÉSÉ HEZ AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS ID ŐSZAK ÁHOZ VI SZONYÍT VA (SZÁZALÉK) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0, I. Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás Készletváltozás Nettó export GDP Forrás: Eurostat A GDP 2011 első negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,8 százalékkal bővült az előző negyedév bázisán, szemben a 2010 negyedik negyedévében tapasztalt 0,3 és 0,2 százalékos negyedéves növekedéssel. Az előző év azonos időszakához viszonyítva is gyorsult a kibocsátás bővülése. A korábbi 1,9 és 2,1 százalékos növekedéssel szemben mind az eurózóna, mind az EU27 átlagos növekedése 2,5 százalékra emelkedett az idei első negyedévben. A GDP bővülés felhasználási oldali szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb volt, mint a megelőző negyedévekben. Az Európára vonatkozó aggregált kép azonban elfedi az országok között meglévő jelentős különbségeket. Az Egyesült Államok esetében, szemben az európai kilátásokkal, negatív irányba módosult a GDP-előrejelzés. Az IMF szakértői a korábbi becslésükhöz képest 0,2 százalékponttal alacsonyabb bővülést várnak 2011-re annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat a korábbi 6

10 2006. I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. várakozásokkal ellentétben nem vonta vissza gazdaságösztönző intézkedéseit. A stimulus egyre kevésbé érezteti hatását az amerikai makrostatisztikákon: az idei első negyedév adatai alapján az amerikai gazdaság növekedési üteme lelassult. Az előző időszak bázisán mérve a negyedéves növekedés 0,5 százalékos volt, szemben a korábbi 0,8 százalékos dinamikával. Az előző év azonos időszakát alapul véve a növekedés 2,3 százalékot ért el, míg 2010 utolsó negyedévében 2,8 százalék volt a bővülés rátája. Japán esetében is lefelé módosultak a növekedési kilátások, melynek legfőbb oka a földrengés okozta gazdasági károkban keresendő. A japán GDP negyedéves bázison az első három hónap átlagában 0,9 százalékos visszaesést mutatott, éves bázison ez az érték 0,7 százalék. Az IMF szakértői becslése szerint bár a fejlődő országokban várhatóan csökkenni fog a növekedés, ez a mérséklődés hasonló mértékű lehet, mint a fejlett gazdaságokban. Így a 2010-es 7,3 százalékos bővülés után 2011-re 6,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. A fejlődő országok között továbbra is élen járhat majd az ázsiai fejlődő régió, melyre 10 százalék körüli gazdaságbővülést prognosztizálnak az idei évre. A világkereskedelem aktivitását illetően érdemben módosultak a várakozások az előző kiadványunk óta. A 2010-es erőteljes, 12,4 százalékos bővülést követően továbbra is lassulás várható, azonban a konjunkturális környezet javulásával párhuzamosan pozitív irányba változott az IMF előrejelzése (+0,3 százalék). Ennek megfelelően 2011-ben a világkereskedelem 7,4 százalékkal növekedhet. A legfontosabb változás azonban a nettó export alakulásában mutatkozhat meg. Míg 2010-ben mind a fejlett, mind a fejlődő országok pozitív nettó exportot produkáltak, addig 2011-re a fejlődő gazdaságok esetében a nettó export már idén negatívba fordulhat, eközben a fejlett országok pozitív külkereskedelmi mérleggel zárhatják az évet. 2. ÁBRA: A FOGYA SZTÓI BIZALMI INDEX ALAKU LÁ SA (MÉRLEG, SZEZONÁ LI SAN KIIGA ZÍ T VA) 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0-25,0-30,0-35,0 Sorozatok2 Sorozatok3 Forrás: Eurostat 7

11 Az Eurostat felmérése alapján a fogyasztói bizalmi indexben 2010 negyedik negyedévét követően trendforduló következett be, és hosszú idő után ismét csökkenésnek indult az indikátor. A havi adatokat figyelve már 2010 utolsó hónapjában megkezdődött a bizalmi index csökkenése, és azóta is szinte minden hónapban esett az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt. Ez a folyamat azonban májusban megállt, és egy erőteljes pozitív korrekció mutatkozott. Nagy valószínűséggel az idei második negyedévben az aggregált uniós index némileg korrigálni fogja eddigi csökkenését, habár jelentős a bizonytalanság. Munkaerőpiac Az elmúlt hónapok során érdemben nem változott a munkaerőpiac helyzete, vagyis folytatódik a lassú konszolidáció. A munkanélküliség még mindig rendkívül magas szinten van a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. A legkomolyabb probléma azokban az országokban mutatkozik, melyeket leginkább sújtott a pénzügyi válság és annak tovagyűrűző hatásai. A legnagyobb károkat az ingatlan- és az építőipari szektor szenvedte el, és amíg ezekben az ágazatokban nem következik be trendforduló, addig nem várható érdemi javulás. Az Egyesült Államok munkaerőpiacán az elmúlt időszakban felgyorsult a munkahelyteremtés folyamata, amit leginkább a vártnál jobb gazdasági növekedés vezérelt, továbbá javultak a pénzügyi és piaci kondíciók is. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a pozitív momentum annak tudható be, hogy a kormányzat fenntartotta a fiskális és monetáris politikai ösztönzőit a gazdasági kilábalás meggyorsításának érdekében, és így mesterségesen tartják relatíve magasan a növekedést. A munkanélküliségi statisztika is javult az elmúlt három hónap során. A tavalyi negyedik negyedévi 9,6 százalékos szintről 8,8 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya az idei év első negyedévére. A hosszú távú munkanélküliség azonban komoly aggodalomra adhat okot, ugyanis a ráta még mindig historikusan magas szinten áll. A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban, hogy a munkaképes korúak közül egyre többen válnak reményvesztetté és lépnek ki véglegesen a munkaerőpiacról. Ennek okán az elmúlt 25 évben nem látott alacsony szinten van az aktívak létszáma. Az IMF és az OECD előrejelzése szerint a gazdasági növekedést csak lassan követi a munkanélküliség csökkenése, melynek következtében az idei év végére egybehangzóan 8,5 százalékos rátát valószínűsítenek, míg 2012 utolsó negyedévére 7,7 7,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliség. Európában a gazdasági aktivitás továbbra is elmarad a potenciálistól és a munkanélküliség is magas szinten áll. A munkaerő-piaci kondíciók, hasonlóan az Egyesült Államokhoz, csak moderált javulást mutattak az idei év első negyedévében. A jövőt tekintve minden nagy nemzetközi szervezet (IMF, OECD, Európai Bizottság) és az Európai Központi Bank is csak lassú konszolidációt jósol. A szakértők az erőteljesebb javulás időszakát a gazdasági fellendülést követően, 2012 utánra teszik. Ezzel összhangban a foglalkoztatottság enyhe emelkedését, valamint a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékpont körüli csökkenését prognosztizálják az idei év végére. A várt javulás azonban meglehetősen bizonytalan, 8

12 2007. I I I I I. teljesülését negatív kockázatok övezik. Az európai országokban végbemenő fiskális konszolidációk egyik legfontosabb eleme az állami szféra bértömegének karcsúsítása, vagyis várhatóan az állami alkalmazottak egy része munkanélkülivé válhat. Az EKB szakértői szerint ezt a hatást ellensúlyozhatja a megkezdődött ipari és az idei évre várt építőipari trendforduló, amely a munkaerőpiacokon is megnövelheti a keresletet, ezzel érdemben növelve a foglalkoztatottságot. 3. ÁBRA: A MUNKANÉ LKÜ LI SÉG AR Á NYA A ÉVES KOROSZTÁLYBAN (SZÁZALÉK) Európai Unió Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat A visegrádi hármak közül egyedül Lengyelországban volt tapasztalható havi adatok szintjén a munkanélküliség lassú növekedése januárja óta, habár minimálisan, de töretlenül emelkedik az állástalanok aránya. A lengyel munkaerőpiacon a problémát elsősorban kínálati oldali tényezők okozzák, melyek közül a legfontosabb, hogy a vártnál jóval magasabb reálbércsökkenést szenvedtek el a dolgozók. Csehországban 2010 végén tetőzött a munkanélküliség és azóta csökken, ám még így is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Az országban megindult fiskális konszolidáció az eddig tapasztalt pozitív fejlemények ellen hathat, ugyanis jelentős létszámleépítés várható az állami szférában. Továbbra is Szlovákiában a legmagasabb a munkanélküliségi ráta a régióban. A munkaerő iránti kereslet csak lassan növekszik, valamint itt is növelheti a munkanélküliek számát az állami dolgozókat érintő tervezett létszámleépítés. Nemcsak régiós, de európai szinten is Szlovákiában a legmagasabb a hosszú távon munkanélküliek aránya, melynek legfőbb okozója a strukturális munkanélküliség és a munkaerő mobilitásának hiánya. 9

13 Pénzügyi folyamatok A pénzügyi kondíciókról elmondható, hogy általánosságban javuló tendenciát mutattak az idei év eddig eltelt hónapjaiban, vagyis folytatódott a 2010 végén megkezdődött konszolidáció. A hitelezés aktivitása fellendülőben van, elsősorban a fejlődő piacokon. Az elmúlt időszak során két fontos tényező határozta meg a pénzpiacok mozgását. Az első a javuló gazdasági konjunktúra, a folyamatban levő kilábalás. A másik befolyásoló tényezőt az egyes periferiális euróövezeti tagországok államadósságát övező problémák jelentik. Ennek hatására megnövekedett a piaci bizonytalanság, és továbbra is visszafogott a kockázatvállalási kedv. A közel-keleti és az észak-afrikai események, valamint a Japánt sújtó természeti katasztrófa eddig csak korlátozott és átmeneti hatással volt a pénzügyi piacokra. Az Európai Unió bankszektorának átfogó képét nézve megállapítható, hogy folytatódott a helyreállás. A bankok profitabilitása növekedett az év első negyedévében, habár a kilátások meglehetősen heterogének az egyes országokban. A pénzpiacokat körülvevő bizonytalanság okán a hitelezési aktivitás lanyha, magasak a finanszírozási költségek, és a helyreállást a vártnál pozitívabb gazdasági konjunktúra sem képes érdemben gyorsítani. Az Európai Központi Bank áprilisban készített hitelezési felméréséből az derült ki, hogy a jövőben egyre nagyobb lehet a hitelek iránt megnyilvánuló kereslet a vállalatok részéről. A hitelfelvételi kedv növekedésének legfőbb okaként a megkérdezettek a gazdaság ciklikusságából fakadó készletfelépítések szükségességét jelölték meg. Emellett a válaszadók jelentős része a felvenni kívánt hiteleket működő tőke bevonására, valamint két év után először jelentősebb állóeszköz-felhalmozásra fordítanák. Az államkötvénypiacokon is egyfajta kettősség érhető tetten. Általánosságban a hozamokat, illetve a Németországhoz viszonyított hozamfelárakat 2009 óta felfelé mutató trendek jellemezték. Azokban az országokban, ahol kevésbé fenyeget az adósságválság és pozitívabbak a konjunkturális kilátások, az elmúlt három hónap során már stabilizálódtak az állampapír-piaci hozamok, illetve enyhe mértékű csökkenés is tapasztalható volt. Ezzel szemben Görögországban, Írországban és Portugáliában töretlen a hozamfelárak növekedése. Az országkockázatok alakulását jelző, Németországhoz viszonyított tízéves CDSfelárak a fiskális konszolidáció megindulásával párhuzamosan az idei év eleje óta stagnálnak, néhol csökkenő trendet mutatnak. Ebből az olvasható ki, hogy a fiskális kiigazításokkal kapcsolatos lépésekkel elégedett a piac, hihetőnek és megvalósíthatónak tartják a szereplők a vállalásokat. Ebben az esetben is, ahogy a hozamfeláraknál, Görögország és Portugália képeznek kivételt a pozitív folyamatok alól. Portugália 2011 májusában fordult az IMF-hez és az EU-hoz pénzügyi segítségért. Görögország esetében az év elején megnövekedett a bizalom és így csökkent a kockázat, azonban ez csak ideiglenes volt. A görögök kérték a korábban felvett hitelhez kötődő feltételek felülvizsgálatát, mivel a konszolidáció nem halad megfelelő ütemben, sőt várhatóan újabb 60 milliárd eurós hitelt kívánna felvenni az ország. Amennyiben a döntéshozók átalakítják a görögökkel kötött szerződést, minden valószínűség 10

14 10 éves CDS felárak szerint Írország is hasonló kéréssel fordul majd hitelezőihez. Mindezen események vezettek ahhoz, hogy az elmúlt hónap során emelkedtek a nemfizetési kockázatok a két legproblémásabb országban. 4. ÁBRA: NEM FIZETÉSI KOCKÁZAT FE LÁRÁ NAK ALA KULÁSA NÉMETORSZÁGHOZ V ISZONYÍTVA Görögország Írország Portugália Spanyolország Forrás: Thomson Reuters A nemzetközi tőkepiacok profitálni tudtak az év első felében nyilvánosságra hozott és a vártnál pozitívabb növekedési adatokból. Az indexek mozgása 2010-hez képest kevésbé volt volatilis, azonban a márciusban bekövetkezett japán természeti katasztrófára és annak következményeire szinte minden tőzsdeindex negatívan reagált. Leginkább az ázsiai tőkepiacokon csökkentek az eszközárak, hiszen ezeket a régiókat érintette közvetlenül a katasztrófa és közvetetten annak várható gazdasági hatásai. Ezt követően azonban Japán kivételével mindenhol folytatódott a korábbi pozitív trend. 2 Az árak alakulása Az idei év első felében is fennmaradtak az eddig is jelen lévő inflációs kockázatok. Az árakkal kapcsolatos folyamatokat valamennyi országban az olaj- és élelmiszerárak emelkedése határozta meg. Azokban a jellemzően fejlődő országokban ez sokkal erőteljesebb hatást fejtett ki, ahol a fogyasztói kosár túlnyomó részét ezek a termékek adják. 3 Emellett további inflációs nyomást gerjeszt a fiskális konszolidációk megindulása, ezen belül is elsősorban az indirekt típusú és a jövedéki jellegű adók megemelése. 2 A japán Nikkei 225 tőzsdeindex az év eleje óta közel 7 százalékot veszített értékéből. A katasztrófa időszakában ez a visszaesés meghaladta a 10 százalékot is. 3 Az élelmiszer a fogyasztói kosár megközelítőleg 35 százalékát teszi ki a fejlődő országokban, míg a fejlettek esetében ez nagyjából 15 százalék. 11

15 2007. I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. A 2008-as évet követően ismét a historikus csúcs közelébe emelkedett az olajárindex első négy hónapjában a brent típusú olaj hordónkénti ára 95 dollárról 125 dollárra emelkedett. Az árindex növekedésének egyik legfőbb mozgatója a gazdasági kilábalás folyamata során megnövekedett kereslet. Ez a hatás leginkább a fejlődő piacokon jelentkezik, ahol a gazdasági növekedés relatíve energiaintenzív. A növekedés irányába hatott továbbá a geopolitikai bizonytalanság is elsősorban a közel-keleti és az észak-afrikai forrongások, ami olajexportőr országokat is érintett. Az elemzők várakozásai szerint, valamint a futures piacokon tapasztalt kötések alapján enyhe csökkenés mutatkozhat az idei év végéig, amely folyamat egyébként már májusban elindult, és 115 dollár körül stabilizálódhat az olaj hordónkénti ára. A nem energia típusú nyersanyagok, így a különböző fémek árai is trendszerűen növekedtek 2011 során, folytatva a tavalyi évben elindult emelkedést. 5. ÁBRA: NYERSA NYAGÁRI NDEX (2005=100) Egyéb nyersanyagok árindexe Olajárindex Forrás: IMF Az élelmiszerárak 2010 második felében tapasztalt 15 százalékos emelkedése hasonló ütemben folytatódott az idei évben is. Ennek okai elsősorban a rövid távú kínálat oldali sokkokban keresendőek. További árfelhajtó hatással járt az élelmiszerek iránt megnövekvő világpiaci kereslet is, melyet leginkább a növekvő ázsiai országok generálnak. Az élelmiszerek árai az Európai Bizottság várakozásai, illetve a futures piacok tanúsága szerint stabilizálódni fognak az év hátralevő részében. Mindezen hatások együttesen alakíthatják ki az éves szinten közel 20 százalékos várt élelmiszerár-emelkedést. A világgazdasági növekedés kétsebességes jellege az inflációs folyamatok területén is érezteti hatását. A fejlett országokban átlagosan alacsonyabb az infláció, az ársokkok kevésbé gyűrűztek be a fogyasztói árindexekbe, mivel a gazdasági aktivitás lanyhasága visszafogja az infláció felgyorsulását. Az inflációs várakozások ezekben az országokban 12

16 továbbra is stabilak és a másodkörös hatások egyelőre nem jelentkeznek. Ezzel szemben a fejlődő piacokon, ahol a fogyasztói kosár nagy részét teszik ki az élelmiszerek és az energiahordozók, jóval erősebb az ársokkok inflációs hatása. További áremelő hatásként jelentkezik egyes fejlődő országokban, hogy a robbanásszerű növekedés fennmaradása nyomán túlfűtöttség alakulhat ki. Az erőteljes belső kereslet miatt emelkedik az árszint, amellyel párhuzamosan egyre nagyobb nyomás helyeződik a bérekre is. Az Egyesült Államokban az fogyasztói árindex továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Az éves bázisú infláció már 3 százalék fölé, 3,2 százalékra nőtt. Az általános áremelkedés mögött leginkább az energiaárak növekedése húzódik meg, mely éves szinten 15,5 százalékos emelkedést mutatott márciusban. Az élelmiszerárak csak kisebb mértékben, éves bázison közel 3 százalékkal nőttek. Szakértői várakozások szerint az infláció idén, a harmadik negyedévben fog tetőzni, majd ezt követően hosszú idő után újra lassulhat. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az eurózónában az éves harmonizált fogyasztói árindex 2,8 százalékra növekedett 2011 áprilisában, azután, hogy márciusban 2,7 százalékos inflációt regisztráltak. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is az energiahordozók árának emelkedése fejtette ki a legnagyobb hatást az inflációs folyamatokra. Márciusban a termékcsoportban 13 százalékos éves áremelkedést regisztráltak a valutaövezetben. Az EKB várakozásai szerint idén jelentősen 2 százalék felett alakulhat az éves árszintemelkedés. Jelentős másodkörös hatások itt sem várhatóak, mivel az erőteljes munkaerő-piaci fordulat még várat magára. Felfelé ható kockázatként jelentkezik az európai országokban a fiskális konszolidáció következtében növekvő indirekt és a jövedéki adók mértéke. 4 Ezek az intézkedések is hozzájárulhatnak a belső kereslet visszafogott alakulásához. Mindezen hatások mellett az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak maradhatnak, ami így segíti a monetáris politikát céljának elérésében. A régiós országok inflációs folyamataiban is eltérés tapasztalható. Csehországban, egyedüliként a régióban, csökkent az éves infláció az előző havi adathoz képest. Ez elsősorban a korona felértékelődésének volt köszönhető, amely így ellensúlyozni tudta a globális sokkok hatását. Lengyelországban és Szlovákiában az inflációs folyamatok hasonlóan alakultak az idei évben. Mindkét országban jelentősen hozzájárult az infláció felpörgéséhez az indirekt és a jövedéki adók emelése, valamint a globális sokkok begyűrűzése. Lengyelországban az erőteljes gazdasági növekedés, a robusztus belső kereslet és a bérinfláció is emelte az árszintet, míg Szlovákiában a regulált árak emelkedése volt jelentős hatással. A várakozások szerint 2011-ben az infláció mértéke Lengyelországban lassulhat és az egész éves átlag 3,8 százalék körül alakulhat, míg Szlovákiában hasonló folyamatokat feltételezve 3,5 százalékos lehet. Utóbbi ország esetében a maginfláció alakulása is kedvező lehet és 2 százalék körül stabilizálódhat. 4 Egyes országokban az adókulcsokat emelték meg vagy tervezik megemelni, míg más országok inkább az adóalap bővítését irányozták elő. 13

17 2009. I. V. VI. V V IX. X. XI. X I. V. VI. V V IX. X. XI. X I. 6. ÁBRA: A Z EURÓZÓNA ÉS A VI SEGRÁD I ORSZÁGOK H ARM ONIZÁ LT FOGYA SZTÓ I Á RINDEXÉNE K 5,0 ALAKU LÁ SA (SZÁZA LÉK, A Z E LŐZŐ É V AZONOS I DŐSZAKÁNA K BÁZI SÁN) 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 Eurózóna Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat A monetáris kondíciók alakulása Az Egyesült Államok kamatdöntő tanácsa, a Federal Open Market Committee (FOMC) legutóbbi ülésein egyöntetűen szavazott és továbbra sem változtatott az irányadó rátán, amelyet így a 0 0,25 százalékos sávban tartottak. Az indoklás szerint a gazdasági környezet nem változott jelentősen, az inflációra ható rövid távú sokkok csupán átmenetiek, közép-, valamint hosszú távon az inflációs várakozások horgonyzottak és tartható a kívánt inflációs cél. Az FOMC értékelése szerint a folyamatok az előre jelzett irányban haladnak, így várhatóan tartósan alacsonyan tartják az irányadó kamatrátát, ezzel szemben azonban az IMF még az idei év során kamatemelést vár. A gazdasági aktivitás élénkítésének érdekében továbbra is fenntartják a 2010 novembere óta tartó monetáris stimulust. Bár ennek mértékét a következő, júniusi intézkedések után csökkenteni kívánják az év második felétől. Ezzel párhuzamosan meghosszabbították az ideiglenes dollárlikviditási swap ügyleteiket egy újabb évre, amely folyamat 2011 decemberében veheti ismét kezdetét. Ennek keretében a Kanadai Nemzeti Bankkal (2 milliárd USD) és a Mexikói Nemzeti Bankkal (3 milliárd USD) lefolytatott ügyletek 5 milliárd dolláros likviditásbővítést tesznek lehetővé. Az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésén az irányadó kamatlábat 0,25 százalékponttal megemelte, miután közel két éven keresztül historikus mélyponton tartotta. Ezzel a kamatráta jelenleg 1,25 százalékos szinten áll, mivel májusi ülésén nem változtatott rajta a döntéshozó testület. Az áprilisi emelés legfőbb okaként az árstabilitást veszélyeztető magas inflációs kockázatot jelölték meg. A döntés elősegítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát, ami rendkívül fontos a mostani bizonytalan gazdasági és inflációs 14

18 veszélyekkel övezett környezetben. Mindemellett azonban továbbra is laza maradt a monetáris politika, ami így elősegítheti a gazdasági aktivitás növekedését és a munkahelyteremtést. Várhatóan az inflációs nyomás fennmarad, ezért a tanács az inflációs folyamatokat fokozott figyelemmel követi, hogy a kívánt cél közelében tarthassák az inflációt. A Cseh Nemzeti Bank nem változtatott irányadó kamatrátáján, amely így továbbra is a historikusan alacsony 0,75 százalékon áll. A tanács többségi döntést hozott, de messze nem volt olyan megosztott, mint legutóbb. 5 tag voksolt a tartás, míg kettő a 0,25 százalékpontos emelés mellett. A döntés indoklása szerint mind a maginfláció, mind az infláció a cél közelében tartható a jelenlegi folyamatok mellett. Azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok hatására várhatóan a negyedik negyedév során már megindulhat egy kamatemelési ciklus. A Lengyel Nemzeti Bank legutóbbi jelentésünk óta tovább folytatta a monetáris szigorítási ciklusát, és fokozatos lépésekkel, április óta minden hónapban 0,25 százalékponttal növelte az irányadó kamatrátát, amely jelenleg 4,5 százalékon áll. A tanács a jövőbeli kilátásokat illetően megosztott volt a döntések során. Egyik részük szerint lassulás következik a gazdaságban, melynek oka a már eleve magas infláció, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések lehetnek. Más tagok szerint az előrejelzéseknél erősebb lehet a gazdasági növekedés, köszönhetően az exportszektor rendkívüli teljesítményének, valamint a beruházások fellendülésének. Abban azonban egyetértés volt, hogy csak az újabb inflációs adatok deríthetnek fényt arra, hogy továbbra is fenn kell-e tartani a kamatemelési ciklust. Fiskális politika A nemzetközi fiskális folyamatokat az elmúlt hónapokban is a konszolidációval összefüggő lépések határozták meg. Emellett napvilágot láttak a 2010-es évre vonatkozó első tényadatok is, amelyek javuló költségvetési pozíciót jeleznek a legtöbb ország esetében. A deficit csökkenése azonban nem a költségvetési megtakarításoknak, hanem a korábbi várakozásoknál kedvezőbb konjunkturális környezetnek, valamint a pénzügy szektort segítő támogatások csökkenésének köszönhető. A fejlett országokban 2010-ben átlagosan 7,7 százalékot tett ki a GDP-arányos deficit, amely közel 1 százalékpontos javulás a 2009-es átlaghoz viszonyítva. A G7 csoportot tekintve a tavalyi évhez képest 1,2 százalékpontos volt a javulás, így 2010-ben 8,8 százalékos volt az átlagos költségvetési hiány. Bár a pénzügyi szektornak nyújtott mentőcsomagok kifutása az USA számára jelentette a legnagyobb könnyebbséget, ennek ellenére a fejlett országok közül 2010-ben az Egyesült Államokban volt a legnagyobb GDP-arányosan 10,6 százalékos a hiány. Amint azt már korábbi kiadványainkban jeleztük, a költségvetési egyenlegek javulása általában nem jár együtt az államadósság csökkenésével, a legtöbb esetben csupán az eladósodás ütemének mérséklésére futja belőle. Az államadósság éppen azokban az 15

19 országokban növekedett leginkább, ahol még tavaly is jelentős összegeket költöttek a pénzügyi szektor támogatására: Írországban például 30,6 százalékponttal emelkedett a GDParányos államadósság 2010-ben. Részben ennek az eredménye, hogy tavaly a fejlett országokban az államadósság GDP-arányos mértéke 5 százalékponttal, 96,6 százalékra nőtt, a G7 csoport esetében pedig elérte a 109 százalékot. A évi, vártnál jobb költségvetési tényadatok, a némileg kedvezőbb gazdasági környezet, a folyamatban levő konszolidáció, illetve ez utóbbival kapcsolatos újabb, részletesebb tervek napvilágra kerülése nyomán az IMF felülvizsgálta a januárban készített becsléseit az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatosan. A januári elemzés célja az volt, hogy rámutasson a szükséges kiigazítások mértékére a 2010 és 2020 közötti időszak alatt, amely segítségével elérhetővé válik az államadósság stabilizálása az egyes országokban. Az adósságválság által leginkább fenyegetett országok közül Spanyolország volt az egyetlen, ahol a szükséges kiigazítás mértékét lefelé módosították májusban a szakértők. A 2010-es évre vártnál 3 százalékponttal alacsonyabb államadósság nyomán 8,5 százalékról 8,2 százalékra mérsékelték a szükséges GDP-arányos kiigazítás mértékét. Ezzel szemben mind Portugália 5, mind Írország 6 kilátásai romlottak, mivel ezekben az országokban csak nehézkesen halad a konszolidáció, és a gazdasági kilátások sem javultak. Ennek következtében 0,5-0,5 százalékponttal nagyobbra becsülik a kiigazítási szükségletet a korábbinál. Ugyanez a helyzet az Egyesült Királyságban is. A legnagyobb negatív módosítást Görögország esetében hajtották végre. Összhangban a reformok eddigi sikertelenségével, a gazdaság visszaesésével, a már felvett hitel kondícióinak átstrukturálása iránti kérelemmel és egy újabb milliárd eurót kitevő hiteligény bejelentésével, a szükséges kiigazítás mértékét 8 százalékról 10,5 százalékra emelte az IMF. Általánosságban megállapítható, hogy 2011 már egyértelműen a fiskális megszorítások éve, a fejlett országok többsége konszolidációs politikát folytat. Fontos kivételt képez az Egyesült Államok, ahol a korábban várt megszorítás helyett az elmúlt időszakban további keresletösztönzőket vetettek be, valamint Japán, ahol az országot sújtó földrengés miatt halasztják a költségvetési kiigazítást, jelentős többletterhet róva az eddig is magas államadóssággal és költségvetési hiánnyal küzdő országra. Az IMF szakértői 2011-re a deficit csökkenését prognosztizálják a világ összességét tekintve. A fejlett országok csoportjában a korábbi, januárban adott előrejelzéssel megegyező deficitet várnak, 7,1 százalékot a GDP arányában. Az erősödő fiskális konszolidációk ellenére az országok közel kétharmadában továbbra is növekedni fog az államadósság. Az év végére várhatóan a GDP-arányos átlag meghaladhatja a 100 százalékos küszöböt a fejlett országokban. 5 A portugál államadóssággal kapcsolatos problémák április folyamán kristályosodtak ki, a kormányzat pedig májusban fordult az IMF EU-pároshoz hitelért. 6 Írország várhatóan szintén kéri a már meglévő hiteléhez kötődő feltételek módosítását az IMF EU-kettőstől, amennyiben azok a görögök számára is engedményeket tesznek. 16

20 A fejlődő országok esetében a folyamatok jóval kedvezőbbek. A tavalyi év tényadatai szerint közel 1 százalékpontos volt a javulás, így 3,8-re csökkent a deficit GDP-arányos mértéke. Az IMF becslése szerint idén ez tovább csökkenhet 2,6 százalékra. Az államadósság, szemben a fejlett országokéval, már idén is mérséklődött 1 százalékponttal, elérve így a 36 százalékos szintet, és ez a trend várhatóan folytatódik jövőre is. 17

21 A gazdasági növekedés alakulása A gazdasági növekedés tovább gyorsult az elmúlt negyedévben az export dinamikus bővülésének köszönhetően. A háztartási fogyasztásban várt trendforduló elmaradt, és a közeljövőben is csak mérsékelt növekedésre számítunk. A fogyasztás bővülését az óvatossági motívumok miatt lecsökkent fogyasztási ráta, a magas ciklikus munkanélküliség, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től a Széll Kálmán Terv intézkedései is érdemben visszafogják. Emellett az idei adókiengedés, valamint a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok csak mérsékelt hatást fejtenek ki a legnagyobb belső felhasználási tétel növekedésére, így idén 2,1, míg jövőre 3,1 százalékos fogyasztásnövekedésre számítunk. A bruttó állóeszköz-felhalmozás várható növekedését elsősorban egyes feldolgozóipari nagyberuházások okozzák, míg a beruházási klíma továbbra sem kedvező. Felhasználási oldalon tehát a növekedést továbbra is csak az export hajtja. Összességében a bruttó hazai termék 2,8 százalékos bővülésére számítunk az idén, míg 2012-ben 2,7 százalékos növekedést prognosztizálunk. Termelési oldalon továbbra is az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar dominanciáját regisztrálhattuk, míg a belső keresletre érzékeny szolgáltatások gyakorlatilag stagnáltak. A mezőgazdasági hozzáadott érték a tavalyi évi rossz időjárás következtében jelentősen zsugorodott 2010-ben, ennek hatására idén pozitív GDPhozzájárulást prognosztizálunk. Ezzel szemben az építőipar továbbra is lejtmenetben van, és a korábban várt fordulat várhatóan csak 2012-ben következhet be. A növekedés felhasználási oldali szerkezete A 2009-es drasztikus visszaesést követően a bruttó hazai termék 2010-ben csak mérsékelt, szezonálisan kiigazítva 1,2 százalékos dinamikát tudott felmutatni. A szezonálisan kiigazított bruttó hazai termék éves növekedési rátája a 2,2 százalékot ért el, így összességében a GDP pályája megközelítőleg megegyezik a korábbi prognózisunkkal. A növekedés szerkezete azonban továbbra is kettősséget mutat: a belső felhasználás bővülését csak a készletváltozás és a statisztikai hiba jelentős GDP-hozzájárulása, illetve a közösségi fogyasztás bővülése biztosította. A belső felhasználás nagyobb súlyt képviselő tételeiben egyelőre nem látszik a fordulat, azonban a kivitel dinamikus bővülése ellensúlyozza a fogyasztás és a beruházás vártnál rosszabb adatait. A háztartások fogyasztási kiadásának dinamikája elmarad a várttól. A márciusi elemzésünkben tavaly év végén megfigyelhető visszaesést elsősorban ideiglenes tényezőkkel magyaráztuk: a személyi jövedelemadó- változása miatt a vállalatok nagy valószínűséggel későbbre halasztották a prémiumok kifizetését, így az első negyedévben megjelenő bruttó bértömegtöbblet okán érdemi fogyasztásbővülésre számítottunk. Bár a versenyszférában valóban utalnak arra jelek, hogy a prémiumok kifizetése áttolódott a negyedik negyedévről 18

22 2008. I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. V IX. XI I. V. az idei év első hónapjaira, a fogyasztási kereslet mégis tovább zsugorodott éves és negyedéves bázison egyaránt. A válság alatt a háztartások megtakarítási-fogyasztási döntéseit az óvatossági motívumok dominálták. A vártnál gyengébb fogyasztási dinamika arra enged következtetni, hogy ez az óvatosság továbbra is fennmarad és a fogyasztási ráta tartósan alacsonyabb szintre süllyed, mint a válság előtti időszakban. Erősíti ezt a folyamatot a historikusan magas munkanélküliségi ráta, valamint az költségvetési szférában a létszám csökkenése, illetve a nominális bérek zsugorodása is. Ezzel párhuzamosan a háztartási szektor finanszírozási igénye tartósan historikusan magas szinten maradhat és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója továbbra is kedvezően alakulhat. A fogyasztási kereslet bővülésének másik jelentős gátja a banki hitelezés akadozása. Az MNB májusi Hitelezési felmérése szerint a fogyasztási hitelek iránti kereslet az első negyedévben már emelkedett, azonban a bankok nem szándékoznak a nem árjellegű feltételeken enyhíteni. A lakosság pesszimizmusa jól tükröződik a fogyasztói bizalmi indexek alakulásában is: az indikátor 2010 végén csökkenni kezdett, és a trend az idei év eddig eltelt időszakában is fennmaradt. A legnagyobb mértékben az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások zuhantak, míg a jelenlegi szituáció megítélése kevésbé negatív. Érdemben romlott a jövőbeli pénzügyi szituációra, általános gazdasági helyzetre vonatkozó várakozás, ami a háztartási fogyasztás alacsony dinamikáját vetíti előre. 7. ÁBRA: A HAZAI FOGYA SZTÓI BIZA LMI INDEX ÉS FŐ RÉSZEINE K A LAKU LÁ SA 0,0-10,0-20,0-30,0-40,0-50,0-60,0-70,0-80,0 Pénzügyi szituáció (jövő) Nagyobb fogyasztási tételek (jövő) Általános gazdasági helyzet (jövő) Bizalmi indexek Forrás: Eurostat Pozitívan hat ugyanakkor a fogyasztásra a 2011-es évben az szja-változás, illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése. Az előbbi tétel 360, az utóbbi 220 milliárd forinttal emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét. Bár mindkét tétel jelentős, 19

23 2008. I I I I I. valószínűsíthető, hogy viszonylag kis részük válik közvetlenül fogyasztássá: az szja-változás elsősorban a magas jövedelemmel rendelkező és így alacsony fogyasztási rátával jellemezhető háztartások nettó jövedelmét növeli, míg a magánnyugdíj-pénztári hozamok esetén az óvatossági motívumok még erősebben dominálnak. A 2012-es fogyasztási előrejelzésünk jelentősen lefelé módosult, melynek elsődleges oka a kormányzat által bejelentett Széll Kálmán Terv. A teljes kiigazítás 2012-ben a bruttó hazai termék 1,75 százalékát teszi ki, így a tovagyűrűző hatásokon keresztül érdemben visszafoghatja a gazdasági növekedést. A program szerint a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, valamint a nyugdíjrendszer területén bruttó 188 milliárd forintnyi megtakarítást eszközöl a kormányzat. Bár kis, nyitott gazdaságokban, ahol az árfolyam szabadon lebeg, a költségvetési intézkedések reálgazdasági hatása (fiskális multiplikátor) viszonylag kicsi, mégis arra számítunk, hogy a fogyasztási dinamikát érdemben visszafogja az intézkedéscsomag. Ennek okaként két fő tényezőt azonosítunk. A megvonások egy alacsony jövedelmű, így magas fogyasztási rátával rendelkező réteget érintenek, másrészt a hitelezési aktivitás alacsony szintje nem teszi lehetővé, hogy a háztartások a kieső jövedelmüket időben simítsák (likviditási korlát). Előrejelzésünk szerint 2011-ben a háztartások fogyasztási kiadása 2,1, jövőre pedig 3,1 százalékkal emelkedik. 8. ÁBRA: A HÁZTARTÁ SOK FOGYA S ZTÁ SI KIADÁ SÁ NA K SZE ZONÁLISAN KI IGAZÍTOT T VOLUMENINDE XEI (AZ ELŐZŐ ÉV BÁZISÁN) Revízió Előrejelzés, június Háztartások fogyasztási kiadása Előrejelzés, március Forrás: KSH, Századvég-számítás A bruttó állóeszköz-felhalmozás év/év szezonálisan kiigazított visszaesése csökkent az elmúlt negyedévben. A visszaesés mérséklődése elsősorban annak volt köszönhető, hogy az exportorientált feldolgozóiparban egyes nagyberuházások jelentősen felfelé húzták a mutatót. Az élénk világgazdasági növekedés hatására az ipar kapacitáskihasználtsági 20

24 2008. I I I I I. mutatója meghaladta az elmúlt negyedévben a 80 százalékot, vagyis a historikus átlag fölé került. A kapacitáskihasználtság emelkedése egyrészt jó jel a beruházások szempontjából, másrészt arra utal, hogy a gazdasági kibocsátás keresleti korlátja egyre kevésbé effektív. A feldolgozóipari beruházások dinamikája ennek köszönhetően csaknem elérte a 40 százalékot. Ilyen növekedési rátát utoljára 2007 első negyedévében regisztráltak, melynek elsődleges oka szintén a jó külpiaci konjunktúra volt. Jelentősen növekedett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban a beruházási kereslet, ami egyes erőművek bővítésének, valamint a hálózatok fejlesztésének következménye. Az ingatlanügyek ágban tovább tart a lejtmenet, amit a lakásárak csökkenése, illetve a hitelezési csatornák akadozása okoz. A belföldi felhasználásra termelő ágak beruházási aktivitása továbbra is lanyha, köszönhetően a visszafogott keresletnek (akcelerátor hatás), illetve a szigorú hitelezési feltételeknek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedésére vonatkozó előrejelzésünket mind az idei évre, mind 2012-re csökkentettük. Prognózisunk alapján ben a beruházások 2,5, jövőre pedig 4,7 százalékkal fognak emelkedni. 9. ÁBRA: A BR UT TÓ Á LLÓESZKÖZ-FE LHA LMOZÁ S SZEZONÁ LI SAN KII GAZÍ TOT T VOLUMENINDEXE I (AZ E LŐZŐ ÉV BÁ ZI SÁ N) Revízió Előrejelzés, június Bruttó állóeszköz-felhalmozás Előrejelzés, március Forrás: KSH, Századvég-számítás Pozitív meglepetés volt az export dinamikus bővülése, aminek a hátterében a német ipari termelés, illetve export vártnál kedvezőbb alakulása áll. Ezzel szemben az idei év első negyedévében a GDP-alapú külső kereslet dinamikája nem emelkedett tovább, viszont még mindig a válság kitörése óta eltelt időszak maximumán és a historikus átlag felett tartózkodik. A kivitel magas növekedési rátája az exportpiaci részesedés megemelkedésére utal, ami kedvező jel a növekedés, illetve a külső egyensúly szempontjából. Feltételezésünk szerint a külső kereslet dinamikája 2011-ben mérséklődni fog, és az év közepe felé valamelyest a historikus átlaga alá csökken. Az ázsiai fejlődő régió dinamikájának 21