Osztott Objektumarchitektúrák

Átírás

1 1. Kliens szerver architektúra Osztott Objektumarchitektúrák Dr. Tick József Jól bevált architektúra Kliens-szerver szerepek rögzítettek Szerver szolgáltatást nyújt, vagy igénybe vesz Kliens csak igénybe vehet szolgáltatást A rendszer tervezése során el kell dönteni, hogy hova milyen szolgáltatást telepítünk Kliensek utólagos hozzáadása -> szerverek megosztásának átértékelése (terhelés megosztás) {skálázhatóság megtervezése} 2. Osztott objektumarchitektúra A kliensek és a szerverek közti különbség megszüntetése Itt az alapvető rendszerkomponensek az objektumok Az objektumok interfészeken keresztül kínálják fel a szolgáltatásaikat A szoláltatás igénybevevője és nyújtója között nincs logikai megkülönböztetés Az objektumok egy köztes terméken () keresztül kommunikálnak egymással (lényegében egy szoftverbusz ) Az (object request broker) feladata biztosítja az objektumok kommunikációját, lehetővé teszi az objektum hozzáadását a rendszerhez / törlését a rendszerből, egy észrevétlen objektumok közötti interfész biztosítása. 1

2 Az osztott objektumarchitektúra vázlatos modellje O1 O2 O3 Szoftverbusz O4 O5 O6 O7 Az osztott objektumarchitektúra előnyei Lehetővé teszi a döntések elhalasztását (szolgáltatás tá kiosztás ) Nyílt rendszerarchitektúra (új erőforrások igény szerinti hozzáadása, különböző nyelven írt objektumok kommunikálhatnak egymással) Rugalmas és skálázható rendszer (a terhelés növekedésével objektumok adhatók a rendszerhez a többi objektum megváltoztatása nélkül) Lehetőséget biztosít a rendszer dinamikus újrakonfigurálására, az objektumok hálózaton keresztüli vándoroltatásával. Az osztott objektumarchitektúrák használata a rendszerben Logikai modellként: a rendszer strukturálása és szervezése A rendszer funkcionalitásának megszervezése a szolgáltatások révén, A szolgáltatások biztosításának megszervezése osztott objektumokkal, durva szemcsézettségű ett égű A modell finomítása Az osztott objektumarchitektúrák használata a rendszerben (folyt.) Kliens-szerver megvalósítás rugalmas megközelítéseként A rendszer logikai modellje egy kliensszerver modell Mind a kliensek, mind a szerverek osztott objektumok Az objektumok egy szoftverbuszon kommunikálnak egymással Rugalmasan konfigurálható, de tartalmaz megszorításokat 2

3 Az osztott objektumkezelést támogató köztes termékek főbb szabványai CA (Common Object Request Broker Architecture) Az OMG szabványa, Unix és MS környezetben fut DCOM (Distributed Component Object Model) A Microsoft szabványa, elsősorban MS környezetben fut, de kifejlesztették Unixra is A CA szabvány Teljesen nyílt és hozzáférhető Jelenleg a legelterjedtebb Széles konszenzuson alapuló szabvány (OMG -> 500 céget tömörít magába) A szabványok esetleges jövőbeni konvergenciájának alapja lehet A CA alapú osztott alkalmazás struktúrája A modell komponensei Alkalmazás objektumok Szakterületi eszközök Horizontális CA-eszközök CA-szolgáltatások Object Management Architecture Siegel féle modellje Ian Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, PANEM, Budapest, 2002 Alkalmazás-objektumok (az alkalmazás- orientált objektumok) k) Szakterületi eszközök (az OMG által az adott szakterületre definiált szabványos objektumok összessége) Horizontális CA-eszközök (sok szakterület számára közösek, pl.:rendszerkezelő eszközök, GUI kezelők, stb.) CA-szolgáltatások (az osztott kezelést lehetővé tevő alapszolgáltatások, pl.:könyvtárak, biztonsági kezelés, stb.) 3

4 A szabvány 4 fő eleme 1. Az alkalmazás objektumainak objektummodellje (egy CA objektum jól definiált nyelvfüggetlen interfésszel rendelkezik, mely IDL-ben (Interface Definition Language) van megfogalmazva. A szabvány 4 fő eleme (folyt.) 2. Feladata az objektumok közötti kapcsolat teljes mértékű biztosítása. Az tevékenysége egy kérés esetén: A hívott objektum lokalizálása. A hívott objektum aktiválása, azaz olyan állapotba hozása, hogy az fogadni tudja a hívást. A meghívás lebonyolítása paraméterátadással együtt. A művelet eredményének visszaadása a hívó objektum számára (a hibajelzés is eredmény) A szabvány 4 fő eleme (folyt.) 3. Általános osztott objektumkezelést támogató szolgáltatások halmaza. (Olyan szolgáltatások, melyeket sok osztott objektumkezelés vesz igénybe, pl: Directory, Transaction, Persistence) A szabvány 4 fő eleme (folyt.) 4. Alkalmazásterület specifikus p komponensek halmaza. (Szűkebb területhez köthető objektum gyűjtemény). 4

5 A CA objektummodell jellemzői Attribútumok és szolgáltatások egysége az objektum Interfész definícióval kell rendelkeznie IDL nyelven megírva, amely tartalmazza a nyilvános adatokat és műveleteket (IDL -> szabványos, nyelv független). Egyedi objektum azonosító (IOR Interoperable Object Reference) Az objektumok közötti kommunikáció szervezése Hívás a hívó objektum IDL-ben megadott interfészén keresztül, Szolgáltatás a szolgáltató objektum IDLben megadott interfészén keresztül, Az hozza össze őket A megoldás előnyei: Egymástól jól elszigetelt objektumok, Implementáció teljes átlátszósága Az objektumok veszély nélkül áthelyezhetők Objektumok kommunikációja -n keresztül Kommunikáció az -k között O1 S(O1) IDLklienscsonk O2 S(O2) IDLszerver- csonk A CA az - közötti kommunikációt támogatja a GIOP (Generic Inter- Protocol) implementálásával. Szabványos protokollok, amelyeket az -k ki tudnak cserélni egymás között. Az interneten keresztüli objektum elérést a GIOP egy alacsonyabb szintű TCP/IP protokollal kombinálva teszi lehetővé. Ian Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, PANEM, Budapest,

6 Objektumok kommunikációja -k között CA szolgáltatások Service Description O1 O2 O3 O4 S(O1) S(O2) S(O3) S(O4) IDL- kliens- IDL- szerver- IDL- kliens- IDLszervercsonk csonk csonk csonk Hálózat Ian Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, PANEM, Budapest, 2002 Object life cycle Naming Events Relationships Externalization Transactions Concurrency Control Property Trader Query defines how CA objects are created, removed, moved, and copied defines how CA objects can have friendly symbolic names decouples the communication between distributed objects provides arbitrary typed n-ary relationships between CA objects coordinates the transformation of CA objects to and from external media coordinates atomic access to CA objects provides a locking service for CA objects in order to ensure serializable access supports the association of name-value pairs with CA objects supports the finding of CA objects based on properties describing the service offered by the object supports queries on objects Kötelezően elolvasandó Ian Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, PANEM, Budapest, fejezet: Osztott rendszerek architektúrái (a 2002-es kiadásban a old). 6