Komponens alapú szoftverfejlesztés. 1. Előadás Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Komponens alapú szoftverfejlesztés. 1. Előadás Bevezetés"

Átírás

1 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1. Előadás Bevezetés

2 1. Bevezetés Hagyományos, nem komponensalapú fejlesztés: általában top-down, felülrőllefelé haladó módszer Komponensalapú fejlesztési módszer: bottom-up, alulról-felfelé építkező módszer.

3 Felülről lefelé történő fejlesztés Az egész elkészíteni kívánt rendszert egyre kisebb alrendszerekre bontjuk Az önállóan kezelhető alrendszereket egyenként specifikáljuk megtervezzük megvalósítjuk Az így elkészült alrendszereket rendszerbe integráljuk Az elkészült alrendszerek illeszkednek a projektünkhöz, de általában csak ahhoz

4 Komponensalapú fejlesztés Meglévő szoftverkomponensekből építsük fel a rendszerünket, használjuk azokat mint építőköveket. Ezek az építőkövek kellően általánosak általában korábban hoztuk létre őket pontosan erre a célra vagy egy másik szoftverrendszer részeként Tipikus bottom-up megközelítés

5 Általában a kétféle megközelítés keveredik Hagyományos szoftverfejlesztésnél használunk függvénykönyvtárakat, rendszerhívásokat, ezek gyakran komponensként viselkedhetnek Egyszerűen összeillesztve néhány, már meglévő komponenst, valószínűleg nem pontosan az elvárt eredményt kapjuk, ezért a komponensalapú fejlesztésnél is szükségünk lesz a top-down technikák egy részére

6 Napjaink általános fejlesztői gyakorlata A létrehozandó rendszert dekomponáljuk kisebb részekre Ezeket a részeket már létező funkcionalitású komponensekre próbáljuk leképezni, ha ilyenek már rendelkezésre állnak Ha nem, akkor tovább dekomponáljuk a rendszert Végül az egyes alrendszerekhez rendelt komponenseket felhasználjuk az új rendszer felépítésére vagy ha ez nem lehetséges, akkor elkészítjük a szükséges komponenseket

7 Minden komoly szoftverfejlesztési projektnek valamilyen modellen kell alapulnia Egy jó modell eljárást definiál a következő tevékenységek végrehajtására: Analízis Tervezés Megvalósítás (Programozás) Verifikáció Dokumentáció Stb.

8 A szoftverfejlesztési modell fogalma Alapvetően eljárások, ajánlások gyűjteménye Segíti a szoftverfejlesztés teljes ciklusát Megmondja, hogy egy adott fejlesztési lépésben mit kell tenni és azt hogyan kell megtenni Egyetlen mondatba sűrítve a szoftverfejlesztési modell egy recept a programok létrehozására Szoftverfejlesztési modellek vízesés modell / V-modell spirál modell Komponens alapú stb. A kurzus során részletesebben tárgyaljuk a KobrA szoftverfejlesztési modellt

9 Komponens alapú szoftverfejlesztés Component based Software Development (CBSD) A CBSD ideális esetben nem más, mint a megfelelő komponensek összeillesztése, integrálása egy rendszerbe. Kérdés, hogyan történik ez a gyakorlatban? Az a probléma, hogy a legritkább esetben egyezik meg a fejlesztés környezete a tényleges felhasználás környezetével, ezért az elkészült rendszeren integrációs vizsgálatot kellene végrehajtanunk. Kérdés, milyen elméleti alapjai vannak az újra felhasználhatóságnak? A célrendszer létrehozásakor valamilyen technológiát alkalmazunk és ezenközben eszközöket használunk. Kérdés milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a komponens alapú szoftverfejlesztés során Ezekre a kérdésekre keressük a választ a félév során

10 Fókuszban a komponens o A komponens alapú rendszerek központi fogalma a komponens o Első közelítésben a komponens legfontosabb tulajdonságai: Jól definiált felhasználói felület Minőségi attribútumok Újrahasznosíthatóság - reusability Fejleszthetőség - evolution Megbízhatóság - reliability

11 A komponens fogalma Hans-Gerhard Gross: A komponens a kompozíció egy újra felhasználható eleme, amely pontosan definiált külső felülettel (interfész) és minőségi attribútumokkal rendelkezik mind a szolgáltatás mind pedig a neki szolgáltató oldaláról. Az interfészeket absztrakcióval adjuk meg, amelyek módosítás nélkül egymással kombinálhatóak. C. Szyperski: A komponens a kompozíció egy újra felhasználható eleme, amely pontosan definiált külső felülettel (interfész) és környezeti függőségekkel rendelkezik, amelyek egymástól függetlenül felhasználhatók harmadik fél részéről is. J. Hopkins: Egy szoftverkomponens egy jól definiált és nyilvános külső felülettel bíró fizikai csomagja egy végrehajtható szoftvernek.

12 A kompozíció lényege A komponens a kompozíció újrahasznosítható egysége A komponensek különböző környezetekben működőképesek legyenek Rekurzív kompozíció megengedett

13 Kompozíciós UML diagram

14 Interfészek Szolgáltatott interfész. Szolgáltatások és viselkedések gyűjteménye, melyeket a komponens biztosít a kliensei számára. A komponens vezérlésének belépési pontja. Megkövetelt, elvárt interfész. Szolgáltatások és viselkedések, melyeket a komponens elvár a környezetétől. Korrekt környezeti támogatás hiányában nem garantált, hogy a komponens biztosítani tudja a szolgáltatott interfészben definiált funkcionalitást a kliensei számára.

15 Kliens szerver kapcsolat A szolgáltatott interfész szempontjából egy komponens szerverként működik a környezete számára A megkövetelt interfész szempontjából egy komponens kliensként működik a környezete számára A szolgáltatott és megkövetelt interfészek között szerződések biztosítják az együttműködést.

16 Komponensek UML típusú reprezentációja szolgáltatott és megkövetelt interfészekkel

17 Minőségi attribútumok Követelményeket fogalmaznak meg a komponenssel szemben Teljesítmény Függőségek A kliens csak akkor veheti igénybe a szerver szolgáltatásait, ha az a megfelelő minőségi attribútumokat biztosítani tudja.

18 Minőségi követelmények dokumentálása A komponens specifikációnak, illetve a specifikáció finomításának a részét képezi. Sokszor szükség van rá, mert a specifikáció túlságosan absztrakt, nehéz megérteni például, hogy egy komponens műveletét, hogyan kell hívni, vagy alkalmazni. Különösen hasznos dokumentálni a műveletek szekvenciáinak és kombinációinak a hatását a teljes működés szempontjából. Mélyebb betekintést ad a komponens használatához.

19 Komponens meta-modell A következő ábrán egy UML meta-modell segítségével foglaljuk össze egy komponens fogalmát és kapcsolatait. A meta-modell egy modell modellje, ami nem egy fizikai komponenst ír le,hanem csak egy koncepciót, amely alapján a fizikai komponensek megkomponálhatók. Az ábrán egy olyan komponenst definiálunk, mint aminek van legalább egy szolgáltatott és egy megkövetelt publikus interfésze. A publikus interfész jelölése: <<public>>

20 Komponens meta-modell diagram

21 Komponens implementációja Egy komponens implementációja algoritmusok olyan gyűjteménye, melyek megvalósítják a komponens elvárt funkcionalitását, annak belső attribútumait, a belső és külső műveleteket,valamint a komponens al-komponensei műveleteire vonatkozó hívásokat. Az implementáció el van rejtve és tetszőlegesen lecserélhető, amíg ugyanazt a külső viselkedést (interfészt) valósítja meg. A komponens szolgáltatásai a műveletein keresztül érhetők el.

22 Komponens implementációja 2. A fizikai komponens a futtatható, bináris változata a komponensnek. A realizáció megadja, hogyan implementálja a komponens a specifikációban meghatározott funkcionalitást.

23 A műveletek elő- és utófeltételei Egy művelet funkcionalitása a művelet elő- és utófeltételétől függ Egy előfeltétel egy invariáns, melynek igaznak kell lennie ahhoz, hogy a komponens garantálnia tudja az utófeltétel teljesülését. Előfeltételek lehetnek: bemeneti paraméterekre vonatkozó korlátozások, definiálják a komponensnek a művelet hívása előtti korrekt kezdeti állapotát. Az utófeltétel tartalmazza a művelet végrehajtása után a kimenti paraméterek megengedett értéktartományát, illetve azt a végállapotot melybe a komponens a művelet végrehajtása után kerül. Az elő- és utófeltételek a művelet aktuális paraméterekkel történő hívásával együtt egy állapotátmenetet definiál a művelet hívása előtti állapotból a művelet befejezése utáni végállapotba.

24 Komponens alapú fejlesztés A komponens alapú fejlesztés alapvetően két diszjunkt területre bomlik: a komponens fejlesztés a komponensek, mint egyedi építőkövek kifejlesztésére koncentrál az alkalmazás fejlesztés a kész komponensekből a rendszer felépítésére koncentrál. Egy másik megközelítés szerint az alkalmazásfejlesztés a létrehozandó rendszer dekomponálásával foglalkozik a komponensfejlesztés pedig azzal, hogy az egyes komponensek, hogyan illeszkednek az alkalmazásfejlesztés során létrehozott dekompozíciós hierarchiához

25 Komponens fejlesztés Az alkalmazás építőkövét, a komponenst hozza létre A fejlesztést a komponens szolgáltató végzi Fontos szempont az újrafelhasználhatóság Felelős azért, hogy mennyire lesz újrahasznosítható a komponens Feladata, hogy meghatározza, hogy az egyes komponensek miként illeszkednek a logikai dekompozíciós hierarchiába, amelyet az alkalmazás fejlesztő hoz létre

26 Alkalmazás fejlesztés Arra koncentrál, hogy a komponensek miként építhetők össze egy alkalmazássá. A fejlesztést a komponens felhasználója végzi. A komponensek újrafelhasználására koncentrál Feladata a rendszert egyre finomabb részekre felbontani A dekomponálás iteratív eljárás.

27 CBSD a gyakorlatban Szükséges elemek: Komponens-könyvtár Komponens-modell CORBA (CCM) Object Management Group (OMG) fejlesztette ki DCOM A Microsoft COM kiterjesztése Java (EJB) Szoftver-architektúra A szoftver elkészítésének általános elvei

28 Egy keretrendszer statikus modellje

29 Univerzális komponens

30 Az újra felhasználhatóság elméleti alapjai Bertrand Meyer által javasolt szerződések - contracts a résztvevő felek, komponensek (kliens-szerver struktúrában) jogait és kötelezettségeit rögzítik a komponens helyességére vonatkozó kontraktusokat (helyességi információkat) beépítjük a komponensbe, amelyek a fejlesztés befejezése után is folyamatosan jelen lesznek Ily módon a komponens is vizsgálhatja, hogy együtt tud-e dolgozni az új munkatársaival, illetve a környezet is ellenőrizheti, hogy befogadja-e a jövevényt.

31 A szerződések fajtái Alapvető, szintaktikus megszorítások Basic contracts, syntactic contracts Viselkedési leírás behavioral contracts egy komponens átfogó funkcionalitását fejezik ki Szinkronizációs megszorítások synchronization contracts A folyamatok együttműködésére vonatkozó előírások A szolgáltatások minőségére vonatkozó megszorítások Quantitative contracts or quality-of-service contracts...

32 Verifikált komponensek Verifikációs eljárások Helyességbizonyítás, viselkedés elemzés Példa: kölcsönös kizárás Peterson megoldása Programszintézis Modell-ellenőrzés Példa: kölcsönös kizárás Peterson nyomdokain Tesztelés Modell alapú tesztelés (model-based testing) A tesztelés modellezése (test modelling)

33 FEJLESZTÉSI DIMENZIÓK

34 FEJLESZTÉSI DIMENZIÓK

35 FEJLESZTÉSI DIMENZIÓK

36 FEJLESZTÉSI DIMENZIÓK

37 FEJLESZTÉSI DIMENZIÓK

38 A kurzus felépítése Röviden tárgyaljuk a komponens modelleket Bemutatjuk a szoftver architektúrákat, részletesebben a J2EE/EJB architektúrát Tárgyaljuk a komponens alapú és modell vezérelt fejlesztést UML alapokon Bemutatjuk a KobrA programfejlesztési modellt Tárgyaljuk röviden a komponensek verifikációs módszereit Végül eszközöket mutatunk be kész komponensekből álló verifikált rendszerek automatikus előállítására

39 Irodalom Gross, H-G.: Component-based Software Testing with UML. Springer-Verlag, Bass, L., Clements P., Kazman R.: Software Architecture in Practice. Addison-Wesley, Clarke, E. M. Jr., Grumberg, O., Peled, D. A.: Model Checking. The MIT Press, 1999.

40 Ajánlott irodalom Kozma L., Varga L.: A szoftvertechnológia elméleti kérdései. ELTE Eötvös kiadó, Kröger, F.: Temporal Logic of Programs. Springer-Verlag, McIver, A., Morgan, C.: Programming Methodology. Springer- Verlag, Meyer, G. B.: Object-Oriented Software Construction, Second edition. Prentice Hall, Nyékyné Gaizler Judit eds.: Java 2 útikalauz programozóknak. ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, Sike Sándor, Varga László: Szoftvertechnológia és UML. ELTE Eötvös kiadó,

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

Komponens alapú programozás Bevezetés

Komponens alapú programozás Bevezetés Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,

Részletesebben

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele)

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele) Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés. Előadó: Lengyel Zsolt

Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés. Előadó: Lengyel Zsolt Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés Előadó: Lengyel Zsolt Tartalom Információk a tantárggyal kapcsolatban Programozási technológiai eszközök áttekintése UML tervezőeszközök JAVA fejlesztőeszközök,

Részletesebben

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba A szoftverfejlesztés folyamata PPKE-ITK Tartalom A rendszer és a szoftver fogalma A szoftver, mint termék és készítésének jellegzetességei A szoftverkészítés fázisai: Az igények

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?

Részletesebben

Közösség, projektek, IDE

Közösség, projektek, IDE Eclipse Közösség, projektek, IDE Eclipse egy nyílt forráskódú (open source) projekteken dolgozó közösség, céljuk egy kiterjeszthető fejlesztői platform és keretrendszer fejlesztése, amely megoldásokkal

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált

Részletesebben

Verziókövető rendszerek használata a szoftverfejlesztésben

Verziókövető rendszerek használata a szoftverfejlesztésben Verziókövető rendszerek használata a szoftverfejlesztésben Dezső Balázs Szakszeminárium vezető: Molnár Bálint Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2009. június 24. 1 Bevezetés 2 Verziókövetőrendszerek

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

Bevezetés Mi a szoftver? Általános termékek: Mi a szoftvertervezés?

Bevezetés Mi a szoftver? Általános termékek: Mi a szoftvertervezés? Bevezetés Mi a szoftver? Számítógép-programok és kapcsolódó dokumentációk, illetve konfigurációs adatok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ezek a programok helyesen működjenek. Szoftvertermékek fejleszthető

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján

Részletesebben

8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus.

8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. 8. Komponens elvű programfejlesztés. Ágens, akció, cél, kontraktus. Ágens rendszer definíciója. Példák. Fairness. (Fair tulajdonság). Gyenge fair követelmény. A fair nem determinisztikus szemantika definíciója

Részletesebben

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CORBA Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 10. 15. Mi a CORBA? osztott objektum modell szabvány, amely definiálja a komponensek közötti interface-eket definiál

Részletesebben

Osztott Objektumarchitektúrák

Osztott Objektumarchitektúrák 1. Kliens szerver architektúra Osztott Objektumarchitektúrák Dr. Tick József Jól bevált architektúra Kliens-szerver szerepek rögzítettek Szerver szolgáltatást nyújt, vagy igénybe vesz Kliens csak igénybe

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.

Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft. Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft. Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.

Részletesebben

Szoftvertechnológia szakirány

Szoftvertechnológia szakirány Szoftvertechnológia szakirány A szakirány keretében a hallgatók a jó minõségû szoftvertermékek elõállításához szükséges módszertani, technológiai és szervezési ismereteket szerezhetik meg. A súlypontot

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez 1. Információmenedzsment az információmenedzsment értelmezése, feladatok különböző megközelítésekben informatikai szerepek, informatikai szervezet, kapcsolat

Részletesebben

Szoftvertechnológia 12. előadás. Szoftverfejlesztési módszerek és modellek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Szoftvertechnológia 12. előadás. Szoftverfejlesztési módszerek és modellek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Szoftvertechnológia 12. előadás Szoftverfejlesztési módszerek és modellek Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto A szoftver

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok

Részletesebben

4. A szoftvergyártás folyamata

4. A szoftvergyártás folyamata 4. A szoftvergyártás folyamata Kérdések Mi a szoftvergyártás modellje? Mi a három alapvető modell és mikor használjuk ezeket? Mik a követelménytervezés, a szoftverfejlesztés, a tesztelés és az szoftver-evolúció

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

A Java EE 5 plattform

A Java EE 5 plattform A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

WebService tesztelés. SOAPui Pro, GreenPepper és Confluence használatával. Verhás & Verhás Szoftver Manufaktúra KNOW-HOW

WebService tesztelés. SOAPui Pro, GreenPepper és Confluence használatával. Verhás & Verhás Szoftver Manufaktúra KNOW-HOW WebService tesztelés SOAPui Pro, GreenPepper és Confluence használatával Verhás & Verhás Szoftver Manufaktúra KNOW-HOW 2008. 5. 15. Verhás & Verhás Szoftver Manufaktúra 1 Tartalom WebService tesztelés

Részletesebben

Unit Teszt. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt / 22

Unit Teszt. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt / 22 Unit Teszt Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt 2013 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Unit Teszt 3 Példa Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt 2013 2 / 22 Szoftvertesztelés

Részletesebben

problémák elvárások megoldások EAI MDA MOF CWM köztes Sw eszközök hatékonyság konklúzió 09:09 problémák elvárások megoldások EAI MDA MOF CWM

problémák elvárások megoldások EAI MDA MOF CWM köztes Sw eszközök hatékonyság konklúzió 09:09 problémák elvárások megoldások EAI MDA MOF CWM Az IR-fejlesztés problémái A vállalati alkalmazásintegráció szabványos megoldása avagy A domén-modell UML-alapú transzformációja -elvű modellezési stratégia alkalmazásával Néhány adat az informatikai rendszerekről:

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

UML Feladatok. UML Feladatok

UML Feladatok. UML Feladatok UML Feladatok 2008.01.08 4. Feladat Az alábbi ábrán három UML2 modell elemet megjelöltünk. Adja meg elemenként, hogy az melyik UML2 meta-modell elem példánya! 2008.01.15 4. Feladat Jelölje meg, hogy a

Részletesebben

Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh

Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh Szoftver Tervezési Dokumentáció Nguyen Thai Binh April 2010 1. fejezet Feladat Szimulációs feladat. Célja, hogy reprezentáljunk egy több komponensből álló alkalmazást, amely a megadott témakörnek megfelel,

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,

Részletesebben

A dokumentáció felépítése

A dokumentáció felépítése A dokumentáció felépítése Készítette: Keszthelyi Zsolt, 2010. szeptember A szoftver dokumentációját az itt megadott szakaszok szerint kell elkészíteni. A szoftvert az Egységesített Eljárás (Unified Process)

Részletesebben

Szerepjáték Project Story of my life

Szerepjáték Project Story of my life Szerepjáték Project Story of my life Leírás A feladat egy konzol felületű játék elkészítése, amely betekintést kíván adni egy egyetemista életébe. A játék felépítését tekintve szerepjáték, de nem a szokásos

Részletesebben

Tartalom. Szoftverfejlesztési. Szoftver = Termék. módszertan. la Rational XDE CASE eszköz. Az előállításához technológiára van szükség

Tartalom. Szoftverfejlesztési. Szoftver = Termék. módszertan. la Rational XDE CASE eszköz. Az előállításához technológiára van szükség Tartalom 6. Unified Process & Rational Unified Process lmi a szoftverfejlesztési módszertan? lunified Process lrational Unified Process (RUP) la Rational XDE CASE eszköz lpélda BMF-NIK-SZTI Tick: Szoftver

Részletesebben

Részletes szoftver tervek ellenőrzése

Részletes szoftver tervek ellenőrzése Részletes szoftver tervek ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.mit.bme.hu/~majzik/ Tartalomjegyzék A részletes

Részletesebben

Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei

Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei Balogh András balogh@optxware.com A cég A BME spin-off-ja A Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport tagjai alapították Tisztán magánkézben Szakmai háttér Hibatűrő

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

Specifikáció alapú teszttervezési módszerek

Specifikáció alapú teszttervezési módszerek Szoftverellenőrzési technikák Specifikáció alapú teszttervezési módszerek Majzik István, Micskei Zoltán http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Klasszikus tesztelési feladat A tesztelendő program beolvas 3 egész

Részletesebben

Specifikáció alapú teszttervezési módszerek

Specifikáció alapú teszttervezési módszerek Szoftverellenőrzési technikák Specifikáció alapú teszttervezési módszerek Majzik István, Micskei Zoltán http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Klasszikus tesztelési feladat A tesztelendő program beolvas 3 egész

Részletesebben

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23.

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23. Szoftverprototípus készítése Dr. Mileff Péter A prototípus fogalma: a szoftverrendszer kezdeti verziója Mi a célja? Arra használják, hogy bemutassák a koncepciókat, kipróbálják a tervezési opciókat, jobban

Részletesebben

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója Osztott rendszer Osztott rendszer informális definíciója Egymástól elkülönülten létező program-komponensek egy halmaza. A komponensek egymástól függetlenül dolgoznak saját erőforrásukkal. A komponensek

Részletesebben

The Unified Software Development Process. Történet. Feltételek. Rational Unified Process. Krizsán Zoltán Ficsor Lajos

The Unified Software Development Process. Történet. Feltételek. Rational Unified Process. Krizsán Zoltán Ficsor Lajos The Unified Software Development Process Rational Unified Process Krizsán Zoltán Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 12. 04. Történet The Rational Rational

Részletesebben

Szoftver architektúra, Architektúrális tervezés

Szoftver architektúra, Architektúrális tervezés Szoftver architektúra, Architektúrális tervezés Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 11. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 14. Bass, Clements, Kazman: Software

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-technológia aspektusai

Részletesebben

Orvostechnikai eszköz tesztelése DSS Unit test. Taliga Miklós BME-IIT

Orvostechnikai eszköz tesztelése DSS Unit test. Taliga Miklós BME-IIT Orvostechnikai eszköz tesztelése DSS Unit test Taliga Miklós BME-IIT Szabványok és direktívák Orvostechnikai eszközök feladatai Objektív eredmények képzése Embernek érzékelhetetlen paraméterek mérése Sokféle

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 2. Az objektumorientált programozási paradigma 1 A szoftverkrízis Kihívások a szoftverfejlesztés módszereivel szemben 1. A szoftveres megoldások szerepe folyamatosan

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (8) Szoftverminőségbiztosítás Szoftvertesztelési folyamat (folyt.) Szoftvertesztelési ráfordítások (Perry 1995) Tesztelésre fordítódik a projekt költségvetés 24%-a a projekt menedzsment

Részletesebben

2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése

2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése Tartalom Integrált fejlesztés Java platformon JUnit JUnit használata Tesztelési technikák Demo 2 A specifikáció alapján teszteljük a program egyes részeit, klasszikus V-modell szerint Minden olyan metódust,

Részletesebben

Szoftver-technológia I.

Szoftver-technológia I. Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:

Részletesebben

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb. SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

A tesztelés feladata. Verifikáció

A tesztelés feladata. Verifikáció Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

Models are not right or wrong; they are more or less useful.

Models are not right or wrong; they are more or less useful. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Szoftvertechnológia 8. előadás Models are not right or wrong; they are more or less useful. (Martin Fowler) 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006.

A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. ÖNELLENŐRZÉS ÉS FUTÁSIDEJŰ VERIFIKÁCIÓ SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOKBAN OTKA T-046527 A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. Témavezető: dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Segédeszközök szükségessége Szoftver

Részletesebben

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)

Részletesebben

CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése

CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése CORBA bevezetés Paller Gábor 2004.10.08 CORBA Common Object Request Broker Architecture Az Object Management Group (OMG) felügyeli (ugyanaz, mint az UML-t) A specifikáció célja alkalmazások együttműködésének

Részletesebben

Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel. Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó

Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel. Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó Tartalom I. CLM termékek rövid ismertetése II. Projekt menedzsment módszertanokról III. Demo

Részletesebben

Rendszertervezés 2. IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária

Rendszertervezés 2. IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária Rendszertervezés 2. IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária Rendszertervezés 2. : IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária Lektor : Rajki, Péter Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz: Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak Utolsó módosítás: 2006. 02. 16. SWENGBEV / 1 Történelem 1. 60-as évek Megoldandó problémák: egyedi problémákra kis programok Fejlesztő:

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér

Részletesebben

Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek

Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek Szoftvertesztelés 2016 Konferencia Modell alapú tesztelés: célok és lehetőségek Dr. Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel

A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel A modellellenőrzés érdekes alkalmazása: Tesztgenerálás modellellenőrzővel Majzik István Micskei Zoltán BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modell alapú fejlesztési folyamat (részlet)

Részletesebben

ANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns

ANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS Általános ismertető és Accountability Patterns ELTE, 2010. 11. 25. Herczeg István iherczeg@inf.elte.hu 1 Mi az a 'ANALYSIS PATTERN'? Mi az a minta? MF minta (pattern) definíciója:

Részletesebben

Informatikai alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és - tervező

Informatikai alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és - tervező 11-06 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő

Részletesebben

Book Template Title. Author Last Name, Author First Name

Book Template Title. Author Last Name, Author First Name Book Template Title Author Last Name, Author First Name Book Template Title Author Last Name, Author First Name I. rész - Szoftver technológia 1. fejezet - Esettanulmány Bevezetés Az alkalmazás fejlesztésére

Részletesebben

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések

Részletesebben

Az UML2 és a modell-vezérelt alkalmazásfejlesztés

Az UML2 és a modell-vezérelt alkalmazásfejlesztés Az UML2 és a modell-vezérelt alkalmazásfejlesztés Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK A vállalati alkalmazások fejlesztése manapság olyan megközelítést igényel, amely flexibilis módon

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia II. kötelező feladat (3. forduló) - Ajánló rendszer 2.

Mesterséges Intelligencia II. kötelező feladat (3. forduló) - Ajánló rendszer 2. Mesterséges Intelligencia II. kötelező feladat (3. forduló) - Ajánló rendszer 2. 1. Feladat kiírása A második forduló feladata hasonlóan az előző fordulóhoz egy ajánló rendszer modelljének elkészítése.

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed

Részletesebben

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése I 11. előadás. Szoftverek tesztelése

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése I 11. előadás. Szoftverek tesztelése Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése I 11. előadás Szoftverek tesztelése 2014 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Modellek fejlesztése

Modellek fejlesztése Modellek fejlesztése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Tartalom

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Software Engineering

Software Engineering Software Engineering Software Engineering Software Engineering értelmezése Az a folyamat, mely eredményekénk létrehozunk egy adott feladatot megvalósító szoftver rendszert. Tevékenységek, technológia,

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Object Orgy PROJEKTTERV 1 (9) Adattípusok menedzselése Palatinus Endre 2010-09-27 1.0

Object Orgy PROJEKTTERV 1 (9) Adattípusok menedzselése Palatinus Endre 2010-09-27 1.0 Object Orgy PROJEKTTERV 1 (9) Projektterv 1 Összefoglaló 2 Verziók Ez az projekt projektterve, ahol kitérünk a megrendelt szoftver elvárt szolgáltatásaira, és a tárgy keretein belül a projekt során felhasználandó

Részletesebben

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Interfészek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása

Részletesebben