CORBA. Mi a CORBA? A CORBA felépítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CORBA. Mi a CORBA? A CORBA felépítése"

Átírás

1 Mi a CORBA? CORBA A programok által használt objektumok nem szükségképpen korlátozódnak az operációs rendszer által a programok számára kijelölt memóriaterületre - a program címzési tartományára. Általánosabb esetben az objektumok függetlenné válnak az őket létrehozó programoktól, és önálló - perszisztens módon léteznek. Az ilyen objektumokat szétteríthetjük egy számítógéphálózat különböző elemei között úgy, hogy az elosztott objektumok - programkomponensek - valós fizikai elhelyezkedésüktől függetlenül képesek legyenek az együttműködésre. Ennek a komponens elvnek egyik legismertebb megvalósítása a CORBA. A CORBA (Common Object Request Broker Architecture) a jelenleg több m 800 tagú, a számítástechnika minden ágát magába foglaló konzorcium, az OMG (Object Management Group) terméke. CORBA segítségével olyan szoftver- komponenseket definiálhatunk, amelyek különböző hálózati pontokon, eltérő operá- ciós rendszerek felett, esetleg más-más programnyelvben implementálva egy közös protokollon keresztül képesek az együttműködésre. Az OMG csoporthoz nem tartozó egyetlen jelentős számítástechnikai cég a Microsoft, amely hasonló elvű saját termékkel rendelkezik DCOM Distri- buted Component Object Model - néven. A Microsoft a COM technológiát fejleszti tovább a Windows 2000-ben COM+ néven, valójában a két technológia szolgáltatásai (bár nem eszközrendszere) egyre jobban közelítenek egymáshoz. A CORBA felépítése A CORBA,,szíve'' az ORB (Object Request Broker) felelős az objektumok közötti kapcsolat létrehozásáért és fenntartásáért. Fontos szerepe, hogy elfedje a különböző címtartományok (programok) közötti kommunikációt. 1

2 Az ORB felett az objektumok úgy létesí- tenek egymással kapcsolatot, mha mindannyian egyetlen programban, egyetlen címtartományban léteznének. Az ORB feladata a köztes - gyakran igen összetett - kommunikáció megvalósítása, többek között a távoli objektum hálózati helyének megtalálása, az objektumot implementáló folyamat elindítása, a haté- kony adatcsere, stb. A kliensoldalon Az z ORB több összetevőt tartalmaz a kliens és a szerveroldalon A kliens Interface Definition Language (IDL) kapcsolódási csonk (Client IDL Stubs) biztosítja a kliensoldal statikus felületét a CORBA objektumok eléréséhez. A dinamikus hívási felület (Dynamic Invocation Interface, DII) segítségével olyan dinamikus programokat írhatunk, amelyek futás alatt derítik fel a szerveroldali objektumok metódusait, és képesek meghívni is azokat. Az erfész-szótár szótár programozói felület (Interface Reposítory API) futási idejű hozzáférést enged az előbb említett adatokhoz, az erfész-szótárhoz. szótárhoz. 2

3 A szerveroldalon Az ORB felület (ORB erface) néhány hasznos helyi szolgáltatást nyújt a CORBA programozóknak. pl. objektumhivatkozások karakterlánccá és visszakonvertálása, ami az objektumok kapcsolatainak tárolásához előnyös. A szerver IDL kapcsolódás: felület (Server IDL Stub,, váz, skeleton) a szerverobjektumok által nyújtott statikus szolgáltatásokat definiálja. A kliensoldali csonkhoz hasonlóan a vázat (szkeletont) is az IDL fordító generálja. A dinamikus kapcsolódási felületet (Dynamic Skeleton Interface,, DSI), a kliensoldali dinamikus hívási felület (DII) párja: futási időben képes csatlakozási információt szolgáltatni azokról az elérhető szerveroldali objektumokról, amelyek nem rendelkeznek IDL definiált statikus csonkkal. Az objektumadapter (Object Adapter) a fenti két felület implementációjához szükséges, de önállóan is használható. Itt helyezkedik el az objektumok létrehozásához, metódusaik hívásához szükséges futási környezet. Az implementációs szótár (Implemen- tation, Repository) a megvalósított szerveroldali osztályok leírását tartalmazza, valam információt arról, mely objektumokat példányosították és hogyan lehet azonosítani azokat. Az ORB felület, amely a szerveroldalról is elérhető, megfelel a kliensoldalinak. 3

4 Az Interface Definition Language (IDL) A CORBA erősen objektumorientált szemléletű rendszer. Ennek megfelelően az egyes szoftver- komponenseket osztályokként definiáljuk, és használhatunk olyan általánosan elterjedt technikákat, m az öröklődés vagy a kivételkezelés. Az egyik legfontosabb objektumorientált jellemzőnek, az adatelrejtésnek (encapsulation) kiemelt szerepe van: az objektumok közötti kapcsolattartás csak az osztályok jól definiált felületén - erfészén - keresztül lehetséges. Az osztályok definiálására az IDL, az Interface Definition Language nyelvet használjuk. Az IDL hordozható, programozási nyelvtől, operációs rendszertől független nyelv. Nem azonos a C++-szal szal, bár szin- taxisának gyökerei oda vezethetőek vissza. Egy IDL program vázlatosan akövetkező: Az IDL deklaratív nyelv, azaz támogatja típusok, konstansok, adatelemek, metó- dusok,, kivételek deklarációját, de nem tartalmaz procedúrális elemeket, azaz nem foglalkozik azzal, hogy a definiált eljárásokat hogyan kell implementálni. Az IDL nyelven deklarált osztályokat ké- sőbb konkrétan megvalositjuk Java-ban. Ez két lépésben történik: az IDL nyelven leírt erfészekből az IDL-fordító készít konkrét Java nyelvű kódot, amelyet ki kell egészítenünk a metódusok - szén konkrét nyelvi - megvalósításával. module = <azonosító< azonosító> { <típusdeklarációk>; <konstandeklarációk>; <kivételdeklarációk>; erface <azonosító> [ : öröklődés] { <típusdeklarációk>; <konstandeklarációk>; <kivételdeklarációk>; <attribútumdeklarációk> [<mód>] <azonosító> (<paraméterek>) [raise <kivétel>] [kontextus]; } } 4

5 Az IDL-Java leképezés Habár az IDL nyelv szaxisa a C++ -hoz áll közelebb, a mögöttes elvek a Java által kitűzött célokhoz szorosabban kötődnek. Ennek megfelelően az IDL alaptípusainak és típuskonstrukcióinak leképezése a Java nyelvre viszonylag egyszerű. IDL alaptípus,w unsigned Int Megfelelő Java típus IDL típus unsigned unsigned unsigned IDL paramétertípusok Java nyelvi leképezése in inout out visszatérő érték unsigned unsigned FloatHolder DoubleHolder BooieanHolder FIoatHolder DoubleHolder BooieanHolder octet string,wstring byte java.lang.string octet any enum referencia struct union string byte Object Ref String CharHolder ByteHolder típusholder StringHolder CharHolder ByteHolder típusholder StringHolder byte ObjectRef String sequence A CORBA további lehetőségei Az objektumorientált eszközök közül használhatjuk a többszörös öröklődést (még akkor is, ha maga a Java nyelv ezt csak erfészek között valósítja meg), és a kivételkezelést. A szerveroldali szolgáltatásaink válthatnak ki kivételeket, melyeket a kliens kezel le. A kiváltott kivételek a Java nyelvhez hasonlóan képesek információ továbbítására, és pontosan a megfelelő helyen lehet lekezelni azokat. Az IDL-Java fordító IDL erfészforrást olvas és Java kódot hoz létre. Az IDL erfész-ből létrehozott Java er- fész mellett generálásra kerülnek a cson- kok,, vázak (szkeletonok), és egyéb állo- mányok is. Az IDL-Java fordítókat az egyes ORB gyártók biztosítják termékeikhez. Nemcsak lehetséges, de a CORBA alkal- mazásának egyik legígéretesebb módja, ha az objektumaink egy része a szerverről letöltött appletben helyezkedik el. Ilyenkor az applet a szerverrel metódushívásokon keresztül kommunikál, és egyszerre ak- názza ki az applet technika és az objek- tumorientált programozás valamennyi előnyét. 5

6 A kliens-szerver szerver rendszerek előtt teljesen új lehetősége- ket nyit meg a szerver vissza-hívási technika (callback( callback), amire ugyancsak lehetőséget ad a CORBA. A hagyomá- nyos kliens-szerver szerver elképzelés szer mindig a kliens a kezdeményező, aki aktivizál valamilyen szerver folya- matot.. Ha a kliens nem fordul a szerverhez, az nem ké- pes információt szolgáltatni. A visszahívási technika lehetőséget ad arra, hogy a (klienssel párhuzamosan futó) szerverfolyamat legyen a kezdeményező, és az hívja meg a kliens egy metódusát. (Ez a metódus Java kliens esetében legtöbbször egy külön szálon belül van implementálva.) Legfőképpen azonban nem csak statikusan - előre definiált műveletekkel - kommunikálhatunk a CORBA objektumok között, hanem használ- hatjuk a dinamikus hívási felületet (Dynamic Invocation Interface,, DII] is. A DII segítségével a kliens képes futási időben kiválasztani azokat a szerveroldali objektumokat és metódusokat, amelyekkel együtt kíván működni. Ez azt jelenti, hogy a kliens fordítási idő helyett futási időben is képes az IDL erfészt lekérdezni, metódusok között válogatni, egy kiválasztott metódus leírá- sát megszerezni, majd a metódust meghívni. 6

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele)

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele) Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző

Részletesebben

CO C R O B R A B OMG, ORB, CORBA

CO C R O B R A B OMG, ORB, CORBA CORBA OMG, ORB, CORBA OMG CORBA (Common Object Request Broker Architecture) az OMG (Object Management Group) által definiált standard, ami lehetővé teszi különböző nyelveken írt, különböző számítógépeken

Részletesebben

CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése

CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése CORBA bevezetés Paller Gábor 2004.10.08 CORBA Common Object Request Broker Architecture Az Object Management Group (OMG) felügyeli (ugyanaz, mint az UML-t) A specifikáció célja alkalmazások együttműködésének

Részletesebben

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CORBA Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 10. 15. Mi a CORBA? osztott objektum modell szabvány, amely definiálja a komponensek közötti interface-eket definiál

Részletesebben

A Java nyelv. V. rész Az objektumorientáltság magasabb fokú tulajdonságai: Perszisztencia, CORBA, RMI

A Java nyelv. V. rész Az objektumorientáltság magasabb fokú tulajdonságai: Perszisztencia, CORBA, RMI A Java nyelv V. rész Az objektumorientáltság magasabb fokú tulajdonságai: Perszisztencia, CORBA, RMI A Java a jövő programozási nyelve. A jövőt azonban csak a jelenen keresztül, a múlt felhasználásával

Részletesebben

Kommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész

Kommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész 3. előadás Protokollok Kommunikáció 2. rész RPC (Remote Procedure Call) távoli eljáráshívás RMI (Remote Method Invocation) távoli metódushívás MOM (Message-Oriented Middleware) üzenetorientált köztesréteg

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

DCOM Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Ficsor Lajos DCOM /1

DCOM Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Ficsor Lajos DCOM /1 DCOM Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék DCOM /1 Mi a DCOM? DCOM: Distributed Component Object Model A Microsoft osztott objektum modellje Bináris együttmÿködési szabvány és annak

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz. Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Osztott Objektumarchitektúrák

Osztott Objektumarchitektúrák 1. Kliens szerver architektúra Osztott Objektumarchitektúrák Dr. Tick József Jól bevált architektúra Kliens-szerver szerepek rögzítettek Szerver szolgáltatást nyújt, vagy igénybe vesz Kliens csak igénybe

Részletesebben

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is

Részletesebben

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 10. rész:

Részletesebben

Serialization. RMI működése

Serialization. RMI működése RMI Az RMI (Remote Method Invocation), azaz távoli metódushívás egy olyan eszköz a Java nyelvben, mely lehetővé teszi más VM-ben (Virtual Machine virtuális gép) elhelyezkedő objektumok metódusainak meghívását.

Részletesebben

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS

Részletesebben

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Interfészek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása

Részletesebben

Bevezetés a Java programozási nyelvbe

Bevezetés a Java programozási nyelvbe Bevezetés a Java programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a Java programozási nyelvbe JAVABEV / 1 Egy kis történelem 1. 1990-es évek eleje: a SUN belső project-je

Részletesebben

A Java EE 5 plattform

A Java EE 5 plattform A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Bevezetés a Java programozási nyelvbe

Bevezetés a Java programozási nyelvbe Bevezetés a Java programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a Java programozási nyelvbe JAVABEV / 1 Egy kis történelem 1. 1990-es évek eleje: a SUN belső project-je

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti

Részletesebben

CORBA-alapú elosztott alkalmazások. /Java és CORBA/

CORBA-alapú elosztott alkalmazások. /Java és CORBA/ CORBA-alapú elosztott alkalmazások /Java és CORBA/ CORBA-alapú elosztott alkalmazások /Java és CORBA/ Csizmazia Balázs 2004 Copyright (C) 1997, 1998, 2003, 2004 Csizmazia Balázs Minden jog fenntartva.

Részletesebben

és az instanceof operátor

és az instanceof operátor Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Osztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen

Osztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen Osztott rendszerek Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Webalkalmazások fejlesztése tananyag Tartalom Bevezetés A múlt - történelem A jelen Denition Distributed

Részletesebben

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus

Részletesebben

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás.   Szénási Sándor. Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb

Részletesebben

A JGrid rendszer biztonsági architektúrája. Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem

A JGrid rendszer biztonsági architektúrája. Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem A JGrid rendszer biztonsági architektúrája Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem A JGrid projekt Java és Jini alapú szolgáltatás orientált Grid infrastruktúra IKTA-5 089/2002 (2003-2004) Konzorcium:

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció

Autóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Programozás módszertan p.1/46

Programozás módszertan p.1/46 Programozás módszertan Öröklődés Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Osztott rendszerek (Distributed. systems) Bevezetés. Tartalom. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

Osztott rendszerek (Distributed. systems) Bevezetés. Tartalom. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis

Részletesebben

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja 1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3

Részletesebben

Bevezetés a programozásba Előadás: Objektumszintű és osztályszintű elemek, hibakezelés

Bevezetés a programozásba Előadás: Objektumszintű és osztályszintű elemek, hibakezelés Bevezetés a programozásba 2 7. Előadás: Objektumszű és osztályszű elemek, hibakezelés ISMÉTLÉS Osztály class Particle { public: Particle( X, X, Y); virtual void mozog( ); ); virtual void rajzol( ) const;

Részletesebben

Osztott rendszerek (Distributed

Osztott rendszerek (Distributed Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis

Részletesebben

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"

Részletesebben

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 2 Az oktatás folyamán használt példák a fent látható egyszerű modell implementációi. Oktatóanyag 3 A definíciós részben definiálja a fejlesztő az egyes attribútumokat, metódusokat,

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group

COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group COMET webalkalmazás fejlesztés Tóth Ádám Jasmin Media Group Az előadás tartalmából Alapproblémák, fundamentális kérdések Az eseményvezérelt architektúra alapjai HTTP-streaming megoldások AJAX Polling COMET

Részletesebben

SOA modell: Ez az interfész definiálja az elérhető adatokat, és megadja, hogy hogyan lehet azokhoz hozzáférni.

SOA modell: Ez az interfész definiálja az elérhető adatokat, és megadja, hogy hogyan lehet azokhoz hozzáférni. Service-Oriented Architecture, SOA Az elosztott rendszerek fejlesztésének módja. Célja:az IT eszközök komplexitásának a kezelésének egyszerűsítése könnyebben újrafelhasználhatóság, egymással integrálhatóság

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 9. előadás Interface - típust vezet be, de osztálypéldány nem készíthető belőle (statikus típust ad) - több osztály is

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

Book Template Title. Author Last Name, Author First Name

Book Template Title. Author Last Name, Author First Name Book Template Title Author Last Name, Author First Name Book Template Title Author Last Name, Author First Name I. rész - Szoftver technológia 1. fejezet - Esettanulmány Bevezetés Az alkalmazás fejlesztésére

Részletesebben

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási

Részletesebben

Konkurens TCP Szerver

Konkurens TCP Szerver A gyakorlat célja: Konkurens TCP Szerver Megismerkedni a párhuzamos programozás és a konkurens TCP szerver készítésének az elméleti és gyakorlati alapjaival és egy egyidejűleg több klienst is kiszolgáló

Részletesebben

Java RMI Áttekintés. A Java RMI. A Java RMI architektúrája. Ficsor Lajos. Általános Infromatikai Tanszék Miskolci Egyetem 1.

Java RMI Áttekintés. A Java RMI. A Java RMI architektúrája. Ficsor Lajos. Általános Infromatikai Tanszék Miskolci Egyetem 1. Java RMI Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék RMI /1 A Java RMI RPC - egy távoli eljárás hívása helyi hívásnak tÿnik RMI - hasonló mechanizmust biztosít, de objektum orientált módon:

Részletesebben

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. KIINDULÁS Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. Programozás III Az egyszerűség kedvéért mindegyiket a nevük alapján regisztráljuk,

Részletesebben

R I Szer e i r alizáció.

R I Szer e i r alizáció. Bevezetés Java RMI Párhuzamos és Elosztott rendszerek II. Dr. Mileff Péter A számítógép-hálózatok rohamos terjedésével a hálózattal összekapcsolt számítógépekbıl álló rendszerek egyre népszerőbbek: Erıforrás

Részletesebben

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Komponens alapú programozás Bevezetés

Komponens alapú programozás Bevezetés Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,

Részletesebben

Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat

Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Készítette: Szabó Attila 2010/2011-2 félév, 11. gyakorlat (az előző 2 gyak közül az egyiken ZH volt, a másik szünet miatt elmaradt) 1 JAR fájl készítés A JAR (Java

Részletesebben

Bevezető. Servlet alapgondolatok

Bevezető. Servlet alapgondolatok A Java servlet technológia Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 06. Servlet Bevezető Igény a dinamikus WEB tartalmakra Előzmény: CGI Sokáig

Részletesebben

JAVA webes alkalmazások

JAVA webes alkalmazások JAVA webes alkalmazások Java Enterprise Edition a JEE-t egy specifikáció definiálja, ami de facto szabványnak tekinthető, egy ennek megfelelő Java EE alkalmazásszerver kezeli a telepített komponensek tranzakcióit,

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Operációs rendszerek. Windows NT. A Windows NT

Operációs rendszerek. Windows NT. A Windows NT Operációs rendszerek Windows NT A Windows NT Felépítésében is új operációs rendszer: New Technology (NT) 32-bites Windows-os rendszerek felváltása Windows 2000: NT alapú 1 Operációs rendszerek felépítése

Részletesebben

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat Abstract osztályok és interface-ek 7-dik gyakorlat Abstract metódusok és osztályok Az OO fejlesztés során olyan osztályokat is kialakíthatunk, melyeket csak továbbfejlesztésre, származtatásra lehet használni,

Részletesebben

Folyamatok. 6. előadás

Folyamatok. 6. előadás Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól

Részletesebben

Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez

Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Székely István Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet A rendszer felépítése szerver a komponenseket szolgáltatja Java nyelvű implementáció

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 8. előadás Öröklődés - megnyitunk egy osztályt egy másik előtt zárt egységeket szeretünk készíteni (láthatósági kérdés:

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1

S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.

Részletesebben

Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN

Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN B IT v: 2016.02.10 MAN SQL felületek Hatékony: SQL parancsok kiadására Eredmények megtekintésére Nehézkes: Nagyobb volumenű, rutintevékenységek

Részletesebben

iphone és Android két jó barát...

iphone és Android két jó barát... iphone és Android két jó barát... Multiplatform alkalmazásfejlesztés a gyakorlatban Kis Gergely MattaKis Consulting 1 Tartalom Miért multiplatform fejlesztés? Multiplatform fejlesztési módszerek A közös

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4

Részletesebben

Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben. Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT richard.jonas@tsoft.

Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben. Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT richard.jonas@tsoft. Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT Komponensek a gyakorlatban A szoftverkomponenseket fejlesztő csoportoknak szüksége van olyan

Részletesebben

Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás

Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás Objektum orientáltság alapjai Objektum: A való világ egy elemének ábrázolása, amely minden esetben rendelkezik: Állapottal,Viselkedéssel,Identitással

Részletesebben

S04-2 Elosztott alkalmazások készítése

S04-2 Elosztott alkalmazások készítése S04-2 Elosztott alkalmazások készítése Tartalom 1. Többrétegű architektúra, elosztott szerveroldal 2. Kommunikációs eszközök: távolieljárás-hívás és üzenet alapú infrastruktúra (point-to-point és publish-subscribe

Részletesebben

A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája

A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája...1 A kliens-szerver funkcionalitások megoszlása...1 A böngésző mint web kliens...1 Web szerver (kiszolgáló)

Részletesebben

Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh

Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh Szoftver Tervezési Dokumentáció Nguyen Thai Binh April 2010 1. fejezet Feladat Szimulációs feladat. Célja, hogy reprezentáljunk egy több komponensből álló alkalmazást, amely a megadott témakörnek megfelel,

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvetı jellemzıi Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzık, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános

Részletesebben

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK

Részletesebben

Java RMI Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. javarmi / 1

Java RMI Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. javarmi / 1 Java RMI Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 05. javarmi / 1 A Java RMI RPC - egy távoli eljárás hívása helyi hívásnak tűnik RMI - hasonló mechanizmust

Részletesebben

ELTE SAP EXCELLENCE CENTER Oktatóanyag. Sas László: ABAP Objects Objektumorientált ABAP

ELTE SAP EXCELLENCE CENTER Oktatóanyag. Sas László: ABAP Objects Objektumorientált ABAP ABAP Objects Az oktatás célja az alapvető nyelvi elemek megismertetése. Az objektum-orientált programozás elméletének ismerete előfeltétel, éppen ezért ez nem kerül bemutatásra. Az oktatás folyamán használt

Részletesebben

eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás

eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás Programozási architektúrák, eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás Komponens-alapú programozás Kezdelteges formája, az első komponensek: DLL-ek Black box ujrahasznosítható kód Függvényeket

Részletesebben

Programozási technológia

Programozási technológia Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Párhuzamos és Elosztott Rendszerek II

Párhuzamos és Elosztott Rendszerek II Párhuzamos és Elosztott Rendszerek II JAVA RMI Készítette: Dr. Mileff Péter Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék 1. Bevezetés A számítógép-hálózatok rohamos terjedésével a hálózattal összekapcsolt

Részletesebben

Bevezetés a Python programozási nyelvbe

Bevezetés a Python programozási nyelvbe Bevezetés a Python programozási nyelvbe 7. Gyakorlat osztályok, objektumok (utolsó módosítás 2018. aug. 28.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2018-2019, 1. félév OO programozás Pythonban

Részletesebben

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk. JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript

Részletesebben

OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban

OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban Fekete Tamás 2015. December 3. Szoftver verifikáció és validáció tantárgy Áttekintés Miért és mennyire fontos a megfelelő validáció és

Részletesebben

Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok

Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok Bevezetés a programozásba II 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok vektor.h #ifndef VEKTOR_H #define VEKTOR_H class Vektor { int meret, *mut; public: Vektor(int meret); int szamlal(int

Részletesebben

ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG

ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG KLIENS-SZERVER SZERVER ALAPÚ ERLANG PROGRAMOK TRANSZFORMÁCI CIÓJA ERLANG OTP SÉMÁRAS Király Roland kiralyroland@inf.elte.hu Támogatók: - GVOP-3.2.2 3.2.2-2004-07-0005/3.00005/3.0 ELTE IKKK - Ericsson Hungary

Részletesebben