A Java nyelv. V. rész Az objektumorientáltság magasabb fokú tulajdonságai: Perszisztencia, CORBA, RMI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Java nyelv. V. rész Az objektumorientáltság magasabb fokú tulajdonságai: Perszisztencia, CORBA, RMI"

Átírás

1 A Java nyelv V. rész Az objektumorientáltság magasabb fokú tulajdonságai: Perszisztencia, CORBA, RMI A Java a jövő programozási nyelve. A jövőt azonban csak a jelenen keresztül, a múlt felhasználásával lehet elérni. Ezt az elvet alkalmazza a Java is. Összesítve: tartalmazza a múlt nagy vívmányait, nyitott, dinamikus a jelen ötleteivel szemben és ezáltal jövőt teremthet maga körül. Egy ilyen jövőt teremtő kulcskérdés a változók élettartamára vonatkozik. A programozási nyelvekben a változók egyik alapvető tulajdonsága az élettartam. A változó élettartama azt az időintervallumot jelenti, amelyben a változó értéket hordoz. Ilyen értelemben beszélhetünk olyan változókról, amelyek élettartama megegyezik a program élettartamával ezek általában a globális változók, beszélhetünk olyan változókról, amelyek élettartama csak egy függvény vagy eljárás élettartamára redukálódik ezek általában a lokális változók. Más értelemben, beszélhetünk statikus élettartamú változókról, amelyeket egy deklaráció kelt életre és életük az eljárás, függvény vagy maga a program befejezéséig tart, és beszélhetünk dinamikus élettartamú változókról, amelyek lefoglalásának és felszabadításának időpillanatáról a programozó dönt (new garbage collection). A hagyományos programozási nyelvek közös jellemzője, hogy a változók számára lefoglalt tárterület (memóriarész) a program címtartományában jön létre. Ez biztosítja azt, hogy az illető változót csak a létrehozó program éri el, egy program nem hatol be más program memóriazónájába, valamint a program befejezésekor a tárterület felszabadul. A többfelhasználós, multitaszking operációs rendszerek esetében ez lehet, hogy nehezíti, sőt néha elérhetetlenné teszi céljainkat. Képzeljük el azt például, hogy egy eseménynaptárt akarunk megvalósítani egy cégen belül. Tárgyalásokat, üléseket, feladatmegoldásokat kell beütemezzünk és tároljunk. Egy-egy ilyen eseménybejegyzést könnyűszerrel megvalósíthat egy-egy objektum. Ezeket az objektumokat időrendi sorrendben felfűzzűk egy duplán láncolt listára, így könnyen beszúrhatunk új eseményeket a már meglévők közé, mindkét irányban könnyen bejárhatjuk a kistát stb. Ha ezt így oldjuk meg, akkor a programot soha nem fejezhetjük be, mert akkor az általa lefoglalt tárterületek felszabadulnak, az adatok elvesznek. Vagy meg kell, hogy oldjuk az adatok állományban való tárolását és onnan olvassuk be az adatokat, ha a programot még egyszer elindítjuk. Ez eléggé bonyolult feladat, mert a dinamikus objektum-referenciákat nem tudjuk állományba menteni, hisz mikor másodszor olvassuk be az állományban lévő adatokat, ezek nem kerülnek ugyanarra a memóriacímre, a láncolásnak nem lesz semmi értelme. A feladat megoldása a perszisztencia tulajdonságában rejlik. A perszisztencia kérdésköre olyan változókkal, objektumokkal foglalkozik, amelyek az őket létrehozó programoktól függetlenül léteznek. Az ilyen objektumok élettartama meghaladja tehát az őket létrehozó program élettartamát. Ezek az objektumok információkat tárolhatnak a program két futása közötti időben, vagy akár két párhuzamosan futó program közötti információcserét, kommunikációt biztosíthatják. Perszisztens objektumok segítségével a fenti példában említett eseménynaptárt az összes bejegyzésével, kapcsolatával könnyen elmenthetjük, visszatölthetjük, sőt bizonyos esetekben még konkurens tranzakciók kezelézére is bírhatjuk. Tulajdonképpen azt kell megvalósítani, hogy elmenthetők és visszaolvashatók legyenek. Az objektumorientált programozási nyelvek ezt úgy oldják meg, hogy a perszisztens tulajdonságokat egy közös bázisosztályba gyűjtik perszisztens gyökér majd az összes többi osztály, amely ebből származik felüldefiniálja a kimentő és beolvasó metódusokat így képes lesz arra, hogy a saját adatait elmentse, visszaolvassa, vagyis függetleníti adatai élettartamát a program élettartamától. Javaban a perszisztens gyökeret a Persistent interfész valósíthatja meg. Egy osztály pedig akkor válik perszisztensé, ha megvalósítja a perszisztens interfész által előírt metódusokat /5 183

2 public interface Persistent { public void write(dataoutput out) throws IOException; public void read(datainput in) throws IOException; A write és a read metódusokat kell majd implementálnunk és az objektum máris perszisztensé válik. A perszisztencia nyelvi szintű támogatására jött létre az Object Serialization API. Ez a programozói interfész a java.io csomag része. A szerializáció képessé tesz egy objektumot arra, hogy kimenthetővé, beolvashatóvá váljék egy stream-et használva. Ez a stream lehet memória, állomány vagy akár hálózati kapcsolat is. A szerializáció nem bázisosztály alapú megoldás, így segítségével tetszőleges osztályhoz tartozó objektumok perszisztenssé tehetők. A módszer alapelve itt is az, hogy az elmentett objektumokról minden olyan információt tárolunk, amely szükséges az objektumok és a köztük lévő kapcsolatok teljes visszaállításához. A szerializáció alapja két stream osztály, az ObjectInputStream és az ObjectOutputStream, mindkettő java.io csomagbeli osztály és úgy kell őket használni, mintha a standard ki-, illetve bemenet lenne. Nem kell mást tennünk tehát, mint példányosítanunk a két osztályt és máris használhatjuk a readobject() és writeobject() metódusokat. Az ObjectOutputStream writeobject() metódusa egyetlen objektumot kér paraméterként és a stream-re menti ezt az összes hivatkozással, referenciával együtt. Az ObjectInputStream readobject() metódusát paraméter nélkül kell hívni, és a beolvasott objektummal, valamint ennek összes referenciájával tér vissza. A beolvasás sorrendje megegyezik a kiírás sorrendjével. Elemezzük a követlkező példát: FileOutputStream out = new FileOutputStream( tmp ); ObjectOutput s = new ObjectOutputStream(out); s.writeobject( A mai dátum: ); s.writeobject(new Date()); s.flush(); // FileInputStream in = new FileInputStream( tmp ); ObjectInputStream s = new ObjectInputStream(in); String today = (String)s.readObject(); Date date = (Date)s.readObject(); Megfigyelhetjük, hogy a writeobject() egy Object típusú argumentumot vár, azaz tetszőleges objektumot kimenthetünk vele. A writeobject() kimenti a specifikált objektumot, és rekurzívan bejárja az objektum összes hivatkozását, azokat is elmentve. A stream-en belül az objektumok folyamatosan azonosítókat kapnak, ezek azonosítják a hivatkozásokat. A beolvasás így egyszerűen végigjárja az elmentett hivatkozás-fát, és az azonosítóktól függően beolvassa az objektumokat. A readobject() is egy Object típusú objektummal tér vissza, ezért ezt mindig konvertálnunk kell az aktuális típusra. Ha egy bizonyos adatmezőt nem akarunk elmenteni az objektummal együtt, akkor alkalmazhatjuk rá a transient módosítót: public transient int tvalue = 4; hatására, a objektum kimentésekor a tvalue értékét nem menti el a writeobject() metódus. COBRA /5

3 A perszisztencia segítségével elértük azt, hogy az objektumok függetlenné váltak az őket létrehozó programtól, vagyis az objektumok címtartománya nem korlátozódik az operációs rendszer által a program számára kijelölt memóriatartományra. A perszisztencia elvének egyik legismertebb megvalósítása a CORBA (Common Object Request Broker Architecture), melynek segítségével olyan szoftver-komponenseket definiálhatunk, amelyek különböző hálózati pontokon, eltérő operációs rendszereket használva, egy közös protokollon keresztül képesek a kommunikációra és az együttműködésre. Ez a protokoll az ORB (Object Request Broker) és az IIOP (Internet Inter- ORB Protocoll). Az ORB felelős az objektumok közötti kapcsolatok létrehozásáért és fenntartásáért. Fontos szerepe az is, hogy transzparenssé tegye a különböző címtartományok közötti kommunikációt. Az ORB felett az objektumok tehát úgy létesítenek kapcsolatot, mintha egyetlen program, egyetlen címtartomány szerves részei lennének. Az ORB működési elve teljesen ráépül a kliens-szerver paradigmára. A kliens objektumokat, komponenseket kér. A szerver objektumokat, komponenseket szolgáltat ki. Az ORB tehát, feladata megvalósításának érdekében, több összetevőt tartalmaz kliens és szerver oldalon. Kliens oldalon:! A kliens IDL (Interface Definition Language) kapcsolódási felület (Client IDL Stubs): tulajdonképpen egy statikus felület a szerver szolgáltatásainak éléréséhez és a szerverobjektumok aktivizálásának módjait tartalmazza. A távoli objektumokat képviseli helyileg tulajdonképpen interfészek halmaza, amely az elérési, hivási standardokat írja le.! Dinamikus hívási felület (Dynamic Invocation Interface, DII): olyan dinamikus programok összessége, amelyek futás alatt választják ki a szerver oldali objektumokat és képesek meghívni azok metódusait.! Az interfész-szótár programozói felület (Interface Repository API): futás idejű hozzáférést enged az interfész-szótárhoz. az interfész-szótár az IDL definíciók feldolgozott formáját tartalmazza: az objektumok és metódusaik leírását, paramétereit. A tárolt adatok futás közben kicserélhetők, törölhetők stb.! AZ ORB felület (ORB interface): szolgaltatások halmaza. Szerver oldalon:! A szerver IDL kapcsolódási felület (Server IDL Stub, skeleton): a szerverobjektumok által nyújtott szolgáltatásokat definiálja.! Dinamikus kapcsolódási felület (Dynamic Skeleton Interface, DSI): a DII párja, futási időben képes információkat szolgáltatni az elérhető metódusokról.! Objektumadapter (Object Adapter): itt helyezkedik el az objektumok hívásához, létrehozásához, azonosításához szükséges kód.! Implementációs szótár (Implementation Repository): az osztályok leírását tartalmazza.! ORB felület: a szerver oldalról is elérhető, megfelel a kliens oldalinak. A CORBA osztályok definiálására az IDL (Interface Definition Language) nyelvet használjuk. Az IDL deklaratív nyelv. Támogatja a típusdeklarációt, támogatja a metódusok, konstansok, adatelemek, kivételek deklarációját, de nem tartalmaz procedurális elemeket, hisz a metódusokat nem itt kell implementálni, hanem valamilyen más, CORBA-ra támaszkodó nyelvben. Az is előfordulhat, hogy a különböző osztályokat más-más nyelvben implementáljuk - ezek az osztályok könnyen hivatkozhatnak egymásra az IDL deklaráción keresztül. Egy IDL program vázlatosan a következő: /5 185

4 module <azonosító> { <típusdeklarációk>; <konstansdeklarációk>; <kivételdeklarációk>; interface <azonosító> [: öröklődés] { <típusdeklarációk>; <konstansdeklarációk>; <kivételdeklarációk>; <attribútumdeklarációk> [<mód>] <azonosító> (<paraméterek>) [raises <kivétel>] [kontextus]; Megfigyelhető, hogy az IDL szintaxisa nagyon közel áll a C++ szintaxisához, de a Javatól sem tér el nagyon. Egy IDL struktúra olyan Java osztályra képződik, melynek minden attribútuma publikus. Az osztály két konstruktorral fog rendelkezni, az egyik argumentum nélküli, és minden argumentumot a típusának megfelelően 0-ra vagy null-ra inicializál. A másik konstruktor az attribútumoknak megfelelő paraméterlistával hívható és inicializálja azokat a paramétereknek megfelelően. RMI - a távoli metódushívás alapjai Az eddig megismert módszerekkel egy alkalmazást már szétszedhetünk olyan komponensekre, amelyek a hálózat különböző számítógépein futnak. Az egyik dekompoziciós mód az RMI (Remote Method Invocation - távoli metódushívás) segítségével jön létre. Az RMI eszköze lehetővé teszi a programozóknak olyan Java objektumok definiálását, amelyek metódusai más Java Virtuális Gépek számára is elérhetőek. Az RMI annyiban tér el a CORBA-tól, hogy a CORBA nemcsak Java nyelven írt alkalmazások, hanem tetszőleges programozási nyelvben megírt alkalmazások közti kapcsolatot képes megteremteni, míg az RMI kizárólag Java alkalmazások számára készült technológia, mellette szóló komoly érv az, hogy szabadon elérhető technológia, és objektummodellje természetesen illeszkedik a Java nyelv objektummodelljéhez, nincs szükség külső IDL nyelv használatára. A távoli metódushívás megvalósításában több rendszerkomponens segédkönyvtárak, segédprogramok (pl. RMIRegistry, amely a távoli objektumok leírását tárolja) vesz részt. A távoli metódushívás megvalósítása a gyakorlatban úgy történik, hogy minden egyes elérni kívánt távoli objektumhoz tárolva van egy csonkobjektum, amely a távoli objektum interfészében definiált metódusokkal rendelkezik, és ezen metódusok végrehajtásakor felveszi a távoli objektumokat tároló Java Virtuális Géppel a kapcsolatot és utasítja a távoli objektumot a megfelelő metódusának a végrehajtására, eljuttatva oda a metódusok paramétereit és visszajuttatva onnan a metódus visszatérési értékét. A következő példa egy kliens-szerver, RMI paradigmára épülő naptáralkalmazást mutat be. A naptár interfészdeklarációja: public interface icalendar extends Remote { java.util.date getdate () throws RemoteException; /5

5 A távolsági objektum és a szerver deklarációja: import java.util.date; import java.rmi.registry.*; import java.rmi.server.*; public class CalendarImpl extends UnicastRemoteObject implements icalendar { public CalendarImpl() throws RemoteException { public Date getdate () throws RemoteException { return new Date(); public static void main(string args[]) { CalendarImpl cal; try { LocateRegistry.createRegistry(1099); cal = new CalendarImpl(); Naming.bind("rmi:///CalendarImpl", cal); System.out.println("Ready for RMI's"); catch (Exception e) { e.printstacktrace(); A kliens deklarációja: import java.util.date; public class CalendarUser { public CalendarUser() { public static void main(string args[]) { long t1=0,t2=0; Date date; icalendar remotecal; try { remotecal = (icalendar) Naming.lookup("rmi://ctr.cstp.umkc.edu/ CalendarImpl"); t1 = remotecal.getdate().gettime(); t2 = remotecal.getdate().gettime(); catch (Exception e) { e.printstacktrace(); System.out.println("This RMI call took " + (t2-t1) + " milliseconds"); Kovács Lehel /5 187

CORBA. Mi a CORBA? A CORBA felépítése

CORBA. Mi a CORBA? A CORBA felépítése Mi a CORBA? CORBA A programok által használt objektumok nem szükségképpen korlátozódnak az operációs rendszer által a programok számára kijelölt memóriaterületre - a program címzési tartományára. Általánosabb

Részletesebben

Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat

Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Készítette: Szabó Attila 2010/2011-2 félév, 11. gyakorlat (az előző 2 gyak közül az egyiken ZH volt, a másik szünet miatt elmaradt) 1 JAR fájl készítés A JAR (Java

Részletesebben

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CORBA Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 10. 15. Mi a CORBA? osztott objektum modell szabvány, amely definiálja a komponensek közötti interface-eket definiál

Részletesebben

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele)

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele) Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző

Részletesebben

Se S r e ial a iza z t a ion o n (in n Ja J v a a v ) a Szerializáció

Se S r e ial a iza z t a ion o n (in n Ja J v a a v ) a Szerializáció Serialization (in Java) Szerializáció Java Serialization API Standard eljárás az objektumok állapotának adatfolyamba történő kiírására (elmentésére egy bájtszekvenciába), és visszatöltésére Perzisztencia

Részletesebben

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja

Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése

CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése CORBA bevezetés Paller Gábor 2004.10.08 CORBA Common Object Request Broker Architecture Az Object Management Group (OMG) felügyeli (ugyanaz, mint az UML-t) A specifikáció célja alkalmazások együttműködésének

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Serialization. RMI működése

Serialization. RMI működése RMI Az RMI (Remote Method Invocation), azaz távoli metódushívás egy olyan eszköz a Java nyelvben, mely lehetővé teszi más VM-ben (Virtual Machine virtuális gép) elhelyezkedő objektumok metódusainak meghívását.

Részletesebben

CO C R O B R A B OMG, ORB, CORBA

CO C R O B R A B OMG, ORB, CORBA CORBA OMG, ORB, CORBA OMG CORBA (Common Object Request Broker Architecture) az OMG (Object Management Group) által definiált standard, ami lehetővé teszi különböző nyelveken írt, különböző számítógépeken

Részletesebben

Java Remote Method Invocation API

Java Remote Method Invocation API RMI Java Remote Method Invocation API RMI Java RMI API(Java Remote Method Invocation API): távoli (remote) objektumok metódusainak meghívását lehetővé tevő fejlesztői interfész (API) Kétfajta implementációja

Részletesebben

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS

Részletesebben

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni? A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály

Részletesebben

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz. Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans

Részletesebben

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat Abstract osztályok és interface-ek 7-dik gyakorlat Abstract metódusok és osztályok Az OO fejlesztés során olyan osztályokat is kialakíthatunk, melyeket csak továbbfejlesztésre, származtatásra lehet használni,

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

II. rész. a 6958. A sebesség értékei a perigeum és apogeum pontokban:

II. rész. a 6958. A sebesség értékei a perigeum és apogeum pontokban: Ismerd meg! 1. A Föld első műholdja Űrhajópályák a Föld térségében II. rész 1957. október 4-én a Szovjetunióból sikeresen fellőtték a Szputnyik-1 nevet viselő első mesterséges holdat. Ez gyakorlatilag

Részletesebben

Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java

Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java Függvények, csomagok Csomagok Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges számú osztályt tartalmazhat Pl.: java.util.scanner Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java Célja:

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 25. 3. El adás User public class User { private String realname_; private String nickname_; private String password_; public User(String realname, String nickname)

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07.

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben

Bevezető. Servlet alapgondolatok

Bevezető. Servlet alapgondolatok A Java servlet technológia Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 06. Servlet Bevezető Igény a dinamikus WEB tartalmakra Előzmény: CGI Sokáig

Részletesebben

JNDI - alapok. Java Naming and Directory Interface

JNDI - alapok. Java Naming and Directory Interface JNDI - alapok Java Naming and Directory Interface Naming Service Naming service: nevek hozzárendelése objektumokhoz, elérési lehetőség (objektumok/szolgáltatások lokalizálása), információk központosított

Részletesebben

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is

Részletesebben

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék Speciális adattagok és tagfüek Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP7 / 1 Statikus adattagok Bármely adattag lehet static tárolási osztályú A statikus adattag az osztály valamennyi objektuma

Részletesebben

Szerializáció. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció / 22

Szerializáció. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció / 22 Szerializáció Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2014 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció 2014 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 Szerializációs Alapfogalmak 2 Szerializációs Megoldások Object Szerializáció XML

Részletesebben

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title;

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title; PHP5 objektumok 1 Osztályok class, new book.php: construct () destruct() $b=new Book(); törlés: $b=null; vagy unset ($b); -elnevezési konvenciók private $isbn; public $title; function

Részletesebben

Programozás módszertan p.1/46

Programozás módszertan p.1/46 Programozás módszertan Öröklődés Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS

Részletesebben

Kivételkezelés, naplózás. Exception handling, logging

Kivételkezelés, naplózás. Exception handling, logging Kivételkezelés, naplózás Exception handling, logging Try-catch try { // Kódrészlet, amely kivételt eredményezhet catch (Exception1 object1 ) { // Az Exception1 kivétel kezelésének megfelelő kód catch (Exception2

Részletesebben

Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread

Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread Végrehajtási szálak Runnable, Thread Végrehajtási szálak Java-ban A Java program az operációs rendszer egy folyamatán (process) belül fut. A folyamat adat és kód szegmensekből áll, amelyek egy virtuális

Részletesebben

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben. Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT richard.jonas@tsoft.

Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben. Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT richard.jonas@tsoft. Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT Komponensek a gyakorlatban A szoftverkomponenseket fejlesztő csoportoknak szüksége van olyan

Részletesebben

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 5. gyakorlat 1 Objektumorientáltság Egységbezárás és információ elrejtése (absztrakt adattípus) Adatok és rajtuk végzett műveletek egységbezárása (osztályok írása, múlt hét) Öröklődés Polimorfizmus

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Interfészek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több

Részletesebben

Objektumorientált programozás Java-ban

Objektumorientált programozás Java-ban Objektumorientált programozás Java-ban Objektumorientált fejlesztés Klasszikus alapszakaszok: Elemzés (analízis) specifikáció, használati esetek (use case diagramok), domain analysis Tervezés (design)

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Bevezetés a Java programozási nyelvbe

Bevezetés a Java programozási nyelvbe Bevezetés a Java programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a Java programozási nyelvbe JAVABEV / 1 Egy kis történelem 1. 1990-es évek eleje: a SUN belső project-je

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Osztott Objektumarchitektúrák

Osztott Objektumarchitektúrák 1. Kliens szerver architektúra Osztott Objektumarchitektúrák Dr. Tick József Jól bevált architektúra Kliens-szerver szerepek rögzítettek Szerver szolgáltatást nyújt, vagy igénybe vesz Kliens csak igénybe

Részletesebben

Bevezetés a Java programozási nyelvbe

Bevezetés a Java programozási nyelvbe Bevezetés a Java programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a Java programozási nyelvbe JAVABEV / 1 Egy kis történelem 1. 1990-es évek eleje: a SUN belső project-je

Részletesebben

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási

Részletesebben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 19. Java VII. Polimorfizmuss JAVA7 / 1 A kötés (binding( binding) ) fogalma Kötés (binding)

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java 2. gyakorlat Függvények Általános prototípus Módosítószavak Láthatóság: public, protected, private. Ha nem definiált, akkor úgynevezett package-private láthatóság. Lehet abstract

Részletesebben

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. KIINDULÁS Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. Programozás III Az egyszerűség kedvéért mindegyiket a nevük alapján regisztráljuk,

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Szoftvertechnológia sáv Java programozási nyelv Dirk Louis-Peter Müller: Java (Belépés az internet világába) Panem kiadó, Budapest, 2002. Webvilág sorozat Készítette: Gregorics Tibor Vázlatos áttekintés

Részletesebben

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Diplomamunka terve Készítette: Bátori Csaba programtervező matematikus hallgató Témavezető:

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/7

Programozás C++ -ban 2007/7 Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum

Részletesebben

Java. Perzisztencia. ANTAL Margit. Java Persistence API. Object Relational Mapping. Perzisztencia. Entity components. ANTAL Margit.

Java. Perzisztencia. ANTAL Margit. Java Persistence API. Object Relational Mapping. Perzisztencia. Entity components. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE 2008 Az előadás célja JPA - - perzisztencia ORM - - Objektumrelációs leképzés - Entitásbabok Állandóság Mechanizmus amely során az alkalmazás adatai megőrzésre kerülnek valamely perzisztens

Részletesebben

Szoftvertechnolo gia gyakorlat

Szoftvertechnolo gia gyakorlat Szoftvertechnolo gia gyakorlat Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu 1. Dependency Injection (függőség befecskendezés) tervezési minta A tervezési minta alapgondolata az, hogy egy konkrét feladatot

Részletesebben

Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés

Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Kivételkezelés a C++ nyelvben CPP9 / 1 Hagyományos hibakezelés Függvény visszatérési értéke (paramétere) hátrányai:

Részletesebben

XML adatkezelés I. Az SAX szabvány. Dr. Kovács László Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. XML adatok kezelési lehetőségei

XML adatkezelés I. Az SAX szabvány. Dr. Kovács László Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. XML adatok kezelési lehetőségei XML adatkezelés I. Az szabvány Dr. Kovács László Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék XML adatok kezelési lehetőségei szövegszerkesztő API XML DOM API XSL XQUERY Az XML dokumentumok feldolgozó

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 2. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 2 2015 Bánsághi Anna 1 of 64 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 64

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. október 9. 5. El adás Interface-ek Korábban már említettem az interface-eket. Akkor úgy fogalmaztam, hogy valamilyen tulajdonságot adnak az osztályoknak. A lényegüket talán

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés

Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés Java programozási nyelv 9. rész Kivételkezelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/24 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Kivételek, kivételkezelés a C++ nyelvben

Kivételek, kivételkezelés a C++ nyelvben 2009. Kivételek, kivételkezelés a C++ nyelvben Haladó C++ programozás Kurucz Attila ELTE - IK 2009.06.09. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Mi a kivételkezelés?... 3 Alapfogalmak... 3 Kivétel... 3 Try

Részletesebben

S ha kettészelik is: balfelöl belőle Valamivel mindig - Valamivel mindiq több marad. (Nyugat )

S ha kettészelik is: balfelöl belőle Valamivel mindig - Valamivel mindiq több marad. (Nyugat ) S ha kettészelik is: balfelöl belőle Valamivel mindig - Valamivel mindiq több marad. (Nyugat 1919. 1049-1050. 1.) A hetvenéves Eötvös Loránd köszöntésekor Alexander Bernád filozófus így jellemezte:...

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Mi a különbség az extends és az implements között. Mikor melyiket kell használni? Comperable-t megvalósító oasztályokban össze lehet hasonlitani

Mi a különbség az extends és az implements között. Mikor melyiket kell használni? Comperable-t megvalósító oasztályokban össze lehet hasonlitani Mi a legabsztraktabb típus a JAVA-ban? Object Mikor preferált interface-ek használata a konkrét típusok helyett? Ha egy osztály több interfacet is használhasson, vagy ha fvek implementálását a az osztályra

Részletesebben

Példaprogramok Android alá (Lista, mentés, visszatöltés, pattogó android figura) Android alapok. Android játékfejlesztés.

Példaprogramok Android alá (Lista, mentés, visszatöltés, pattogó android figura) Android alapok. Android játékfejlesztés. Példaprogramok Android alá (Lista, mentés, visszatöltés, pattogó android figura) Android alapok Android játékfejlesztés Godinek László Tartalomjegyzék 1 Mentés... 1 1.1 A fájlmentésről röviden... 1 1.2

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 9. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/15 Tartalomjegyzék Hozzáférési

Részletesebben

Webes alkalmazások fejlesztése 8. előadás. Webszolgáltatások megvalósítása (ASP.NET WebAPI)

Webes alkalmazások fejlesztése 8. előadás. Webszolgáltatások megvalósítása (ASP.NET WebAPI) Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 8. előadás (ASP.NET WebAPI) 2016 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto A webszolgáltatás

Részletesebben

III. OOP (objektumok, osztályok)

III. OOP (objektumok, osztályok) III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Osztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen

Osztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen Osztott rendszerek Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Webalkalmazások fejlesztése tananyag Tartalom Bevezetés A múlt - történelem A jelen Denition Distributed

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Polimorfizmus, absztrakt osztályok, interfészek 2 Példa - Hengerprogram 3 Példa - Hengerprogram 4 Példa - Hengerprogram

Részletesebben

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat Kivételkezelés, beágyazott osztályok Nyolcadik gyakorlat Kivételkezelés Nem minden hibát lehet fordítási időben megtalálni Korábban (pl. C-ben) a hibakezelést úgy oldották meg, hogy a függvény hibakódot

Részletesebben

Programozási nyelvek II.: JAVA

Programozási nyelvek II.: JAVA Programozási nyelvek II.: JAVA 5. gyakorlat 2017. október 9-13. 5. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA 1 / 34 Az 5. gyakorlat tematikája Kivételkezelés alapjai Be és kimenet BufferedReader, Scanner

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/37 Bevezetés A

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC ADATBÁZISOK Adatbázis = adott formátum és rendszer szerint tárolt adatok összessége. DBMS feladatai: adatstruktúra (adatbázisséma)

Részletesebben

Programozási alapismeretek 4.

Programozási alapismeretek 4. Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)

Részletesebben

Programozás alapjai. 10. előadás

Programozás alapjai. 10. előadás 10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN

Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN Adatbázis Rendszerek II. 1. SQL programozási felületek 39/1B IT MAN B IT v: 2016.02.10 MAN SQL felületek Hatékony: SQL parancsok kiadására Eredmények megtekintésére Nehézkes: Nagyobb volumenű, rutintevékenységek

Részletesebben