A Velencei Bizottság állásfoglalása az alkotmányról

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Velencei Bizottság állásfoglalása az alkotmányról"

Átírás

1 Laczkó Bence A Velencei Bizottság állásfoglalása az alkotmányról A Velencei Bizottságról még sokat fogunk hallani az elkövetkező időszakban. Az igazságszolgáltatási rendszer reformját tizenhat (főbb) ponton is kifogásolta, júniusig pedig az alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a család- és a kisebbségvédelemről, az információkhoz való hozzáférésről, illetve az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló törvényt is véleményezi. Az igazságszolgáltatási reform bírálata, és a kormány együttműködő reakciója széles sajtónyilvánosságot kapott, sokkal kevésbe van a köztudatban a Bizottság alaptörvényről szóló tavalyi állásfoglalása, holott annak egyes megállapításai rendszerszintű problémákra mutatnak rá, melyek komoly alkotmányos problémákhoz vezethetnek a jövőben. A tisztánlátás érdekében érdemes elővenni a Velencei Bizottság állásfoglalását és megnézni, hogy a tekintélyes, független intézmény hogyan is látta a magyar alaptörvényt. Az Európa Tanács (ET) Közgyűlése március 26-án kérte fel a Velencei Bizottságot (VB, hivatalos nevén: Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság) egy, az akkor készülő új magyar alkotmánnyal kapcsolatos szakvélemény elkészítésére. Azt vizsgálták, hogy az alkotmány összhangban áll-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével, az ET tagállamai által osztott demokratikus és jogállami alapértékekkel. Az alábbiakban a bizottság főbb megállapításait és aggályait foglaljuk össze

2 Általános megállapítások Az új alkotmány fenntartja a korábban is működő parlamentáris rendszert. Az ország hivatalos nevének megváltozása ellenére Magyarország korábbi kormányformája köztársaság, a demokratikus alapelvek, a jogállam és hatalommegosztás talaján kormányozva fennmarad. (A dokumentum 89. pontja) Problematikus a sarkalatos törvények túlságosan széleskörű jelenléte a jogrendszerben. Vannak olyan területek, amelyeket szabályozni lehetne magában az alkotmányban, illetve olyanok, amelyeket egyszerű többséggel módosítható törvényekben lehetne szabályozni. A parlamenteknek képesnek kell lenniük arra, hogy a megváltozott külső vagy belső körülményekre rugalmasan reagáljanak. Minél több kérdés van minősített többséggel szabályozva, annál inkább csökken az országgyűlési választások jelentősége. ( pontok) Az Alaptörvényt a magyar nemzet tagjai nevében fogalmazták meg az alkotmányozók, azt implikálva, hogy a nemzetiségiek nem részei az alkotmányozás mögött álló közösségnek. A bizottság szerint egy alkotmánynak valamennyi állampolgár, és nem csak a többségi nemzet demokratikus akaratformálásának eredményeként kell megszületnie. Úgy kellett volna fogalmazni, hogy Mi, a magyar állam polgárai.(40. pont) Az Alapvetés c. fejezetre vonatkozó megállapítások A határon túliak iránti felelősségvállalásra utaló szövegrész megfogalmazása államok és népek közötti feszültségek megjelenéséhez vezethet. Az következhet belőle, hogy a magyar hatóságok más államok polgárai érdekében hozhatnak döntéseket, konfliktusba kerülve ezen államok hatóságaival. (39. és 41. pont) Problematikus, hogy az Alaptörvényt a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, mivel a szöveg nem tisztázza, melyek ezek a vívmányok. Az is - 2 -

3 aggályos, hogy az Alaptörvényt a preambulummal együtt kell értelmezni, tehát utóbbi jogi jelentőséget kap. Habár a gyakorlat nem példa nélküli, a magyar preambulum szövege nem elég egyértelmű ahhoz, hogy jogforrásként lehessen kezelni. Mindezekből következően az alkotmányértelmezés bizonytalanná válik Magyarországon. (29. és 34. pont) A Szabadság és felelősség c. fejezetre vonatkozó megállapítások Az, hogy alkotmány hangsúlyozza az állampolgárok felelősségét és kötelezettségeit, elmozdulás attól az elvtől, hogy az államnak vannak kötelezettségei a polgárok felé. Részletezni kellene, hogy melyek a csak általánosságban említett kötelességek és milyen következményekkel jár az elmulasztásuk. (57. pont) Elképzelhető, hogy legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények esetén semmiféle lehetőség nem lesz a kiszabott életfogytig tartó börtönbüntetés mérséklésére. Ez ellentétes az európai emberi jogi sztenderdekkel. (69. pont) Problematikus, hogy a sajtószabadság nem mint jog, hanem mint állami kötelezettség szerepel az alkotmányban. Ez azt sugallja, hogy a sajtószabadság léte az állam akaratán múlik. A megfogalmazás módja hatással lehet a jogalkalmazásra. (74. pont) Nincs benne az alkotmányban a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés tilalma. Ez az európai alkotmányok többségében jelen van, és több, Magyarország által is ratifikált egyezmény is tartalmazza. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 2003-as esélyegyenlőségi törvényben benne van ez az Alaptörvényből hiányolt kitétel. (76. és 80. pont) Az Állam c. fejezetre vonatkozó megállapítások A rendeletalkotási joggal felruházott autonóm szabályozó szervek intézménye a parlament hatásköreinek csökkenésére vonatkozó potenciális veszélyeket hordoz ma

4 gában. A kormány érvelése szerint erre a rendelkezésre azért van szükség, hogy egyes, az EU-s joganyag által megkövetelt intézményeket létre lehessen hozni, azonban ez a cél nincs megemlítve az alkotmány vonatkozó részében. (90. pont) Bár az adott alkotmánybíróság elnökének parlament általi megválasztása széles körben elterjedt jelenség, a bírák általi választás jobban szolgálja a szervezet függetlenségének védelmét. Az Alkotmánybíróság (AB) függetlenségét erősítendő a bírák újraválaszthatóságát meg kellene szüntetni.( pontok) Az AB hatáskörének 2010-es csökkentése, amelyet az új alkotmány is megerősít, veszélyezteti a bíróság képességét a jogrendszer alkotmányosságának garantálására. Azt a benyomást kelti az Alaptörvény szövege, hogy a GDP 50%-a alatti államadósságszint elérése olyan cél, amelynek teljesülése érdekében alkotmányellenes eszközöket is alkalmazni lehet. (97., 99. és 123. pont) A bizottság szeretné, ha az a kitétel, amely szerint AB-nek figyelemmel kell lennie az egyensúlyt tartó, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményére, azt jelentené, hogy az AB mint gazdálkodó intézmény és nem mint az alkotmányosságot őrző szerv köteles ezekre az elvekre tekintettel lenni. (101. pont) Az, hogy az általános nyugdíjkorhatár a bírákra is vonatkozni fog, megkérdőjelezhető függetlenségük és elmozdíthatatlanságuk követelményének szempontjából. Az, hogy rövid időn belül 300 bírát cserélnek le, a bíróságok működését veszélyezteti, rossz hatással van a jogbiztonságra, valamint megnyitja a lehetőséget az igazságszolgáltatási rendszer összetételének befolyásolására. (108. pont) A bíróságok döntéshozatalakor figyelembe veendő elveket (erkölcsi és gazdaságossági szempont, józan ész, közjó) a A bírák nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló döntést az EB sem tartja kellően alátámasztottnak. Aggódnak amiatt, hogy a rendelkezés esetleg diszkriminatív jellegű. bizottság inkább politikai deklarációnak látja, semmint valós jogértelmezési iránymu

5 tatásnak. Nem szabad a fenti kijelentést az értelmezés során, oly módon figyelembe venni, hogy aktuális gazdasági és erkölcsi szempontok miatt relativizálódjon az alkotmány betűje. (110. pont) A VB fontosnak tartja, hogy az ombudsmani rendszere vonatkozó szabályozás megváltozása ne vezessen a nemzetiségi jogokkal, az adatvédelemmel és a közérdekű adatok átláthatóságával kapcsolatos jogok garanciáinak gyengüléséhez. Általánosabban, fontos, hogy biztosítva legyen: a hatáskörök átrendezése ne legyen rossz hatással a fékek és ellensúlyok rendszerére és annak hatékonyságára. (115. pont) Az új alkotmány szerint a megyei kormányhivatal bírói döntés alapján az önkormányzat helyett hozhat meg egy helyi rendelkezést, ha utóbbi törvényi kötelezettségét nem teljesítve ezt elmulasztja. Ez a fajta szabályozás ütközhet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában lefektetett helyi autonómia elvével. (118. pont) Az Európai Bizottság még azt is aggályosnak tartja, hogy a korábbi Országgyűlés által megválasztott adatvédelmi biztos nem tudta kitölteni mandátumát. Nem látják indokoltnak, hogy a parlament nem léptetett életbe átmeneti rendelkezéseket ennek lehetővé tétele érdekében. Úgy látják továbbá, hogy az adatvédelmi felügyelet teljes függetlenségét megkövetelő uniós adatvédelmi irányelvvel nincs összhangban az, hogy az ombudsmani hivatal helyett létrehozott adatvédelmi hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Aggályos, hogy alkotmánysértés esetén a parlament feloszlathatja a helyi képviselőtestületet. Ilyen kérdésben bíróságnak kellene eljárnia, de az AB-nek itt sajnos csak tanácsadói szerepköre van. (119. pont) A költségvetés elfogadása a parlamentek fő feladatai közé tartozik, és általában privilégiumot élveznek ezen a téren. Az, hogy ebbe a döntésbe egy másik, korlátozott demokratikus legitimitással bíró nem megválasztott tagokból álló szervezet, a Költségvetési Tanács (KT) is érdemben beleszólhat, problematikus, és csökkentheti az elfogadott költségvetés demokratikus legitimációját. Tovább bonyolítja a helyzetet, - 5 -

6 hogy a mindenkori KT egy korábbi választás eredményeként létrejött többség idején is összeállhat. (129. pont) Ellentmondás feszül a preambulum szövege és a záró rendelkezések között: előbbi nem ismeri el az 1949-es alkotmány érvényességét, utóbbi azonban az új alkotmány megalkotását és hatályba lépését a korábbi szövegéből vezeti le. A bizottság értelmezése szerint a preambulum e kitétele politikai deklarációnak tekinthető, és nem rendelkezik jogi erővel. (140. pont) *** A bizottság megállapításainak nincs jogilag kötelező ereje a magyar jogalkotóra nézve június 18-án Szájer József, a Fidesz-frakció alkotmánytervezetét vagyis a ma hatályban lévő Alaptörvényt megalkotó szövegező bizottságának elnöke blogbejegyzésben reagált a VB állásfoglalására. E szerint Magyarország nem tudja elfogadni a szervezet véleményét. A Magyarországot övező nemzetközi közhangulat és gazdasági környezet azonban jelentősen megváltozott 2011 tavasza óta. Emiatt a kormány ma már együttműködő és kompromisszum-kész hozzáállást mutat. Az EB-vel való megegyezés mellett úgy tűnik a Velencei Bizottság sarkalatos törvényeket érintő vizsgálatának megállapításaira is nyitottabb a kabinet. Erre utal az is, hogy a kormány a Velencei Bizottság véleményét figyelembe véve módosító javaslatokat nyújtott be, ugyanakkor a Bizottság már most jelezte, hogy kevesli a változtatásokat, és az Európa Tanács kilátásba helyezett egy ellenőrző-megfigyelő, helyszíni monitoring intézkedést, amelyre ET-taggá fogadott országgal szemben még nem volt példa

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. évi törvény

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI MINIMUM

KÖZTÁRSASÁGI MINIMUM A 2010-es országgyűlési választáson kétharmados többséget szerzett új hatalom parlamenti erejével visszaélve két lépésben, a 2011 áprilisában megalkotott alaptörvénnyel, majd a decemberi átmeneti törvénynek

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY?

ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY? ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY? 2011. április 25-én a Magyar Közlöny 2011. évi 43. számában kihirdetésre került Magyarország Alaptörvénye, amit a kormányzati politikusok előszeretettel Húsvéti Alkotmánynak

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz

Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz A napokban több mint 100 környezet- és természetvédelmi civil szervezet intézett levelet a politikai döntéshozókhoz,

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye egyes rendelkezéseinek Magyarország gazdasági biztonságát szolgáló módosításáról

Magyarország Alaptörvénye egyes rendelkezéseinek Magyarország gazdasági biztonságát szolgáló módosításáról Magyarország Alaptörvénye egyes rendelkezéseinek Magyarország gazdasági biztonságát szolgáló módosításáról Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom Magyarország Alaptörvénye 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában

Részletesebben

A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal

A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal Elemzés a Velencei Bizottság Alaptörvényről szóló jelentéséről és az azzal kapcsolatos kormányzati reakciókról Bevezetés Miért és milyen módszertannal készült

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4.

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4. Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4. 1. Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről

A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről Laczkó Bence A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi törvényről A magyar Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

A SZALAY LÁSZLÓ KÖR ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ALKOTMÁNYOS JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL

A SZALAY LÁSZLÓ KÖR ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ALKOTMÁNYOS JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL A SZALAY LÁSZLÓ KÖR ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ALKOTMÁNYOS JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL 1. A Szalay Kör üdvözli az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kezdeményezését arról, hogy nyilvános vitát kell folytatni az

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2130(INI) 2.5.2013

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2130(INI) 2.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009 2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2012/2130(INI) 2.5.2013 JELENTÉSTERVEZET az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon: normák és gyakorlatok (az Európai Parlament

Részletesebben

A harmadik hullám az alkotmányozás

A harmadik hullám az alkotmányozás A harmadik hullám az alkotmányozás 2011. április 12. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormányzat jogalkotási munkájáról szóló

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II C 297 E/98 P6_TA(2006)0199 Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 690/A/1993 Budapest, 1993.06.29 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 48/1993. (VII. 2.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1993. évi 87. számában

Részletesebben

JOGGAL A DEMOKRÁCIÁÉRT EURÓPAI BIZOTTSÁG (VELENCEI BIZOTTSÁG) VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁRÓL

JOGGAL A DEMOKRÁCIÁÉRT EURÓPAI BIZOTTSÁG (VELENCEI BIZOTTSÁG) VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁRÓL Strasbourg, 2011. június 20. CDL-AD(2011)016 621/2011. sz. vélemény Eredeti nyelv: angol JOGGAL A DEMOKRÁCIÁÉRT EURÓPAI BIZOTTSÁG (VELENCEI BIZOTTSÁG) VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁRÓL Elfogadva a

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Előadó: dr. Horváth-Egri Katalin Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult az alapvető jogok biztosához, mert álláspontja szerint a

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE 2010.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 295/23 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a) Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7. A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Politika, jogállam, alkotmányvédelem

Politika, jogállam, alkotmányvédelem Finta László Török Zoltán Politika, jogállam, alkotmányvédelem A Magyarország Alaptörvényéről szóló viták középpontjában az alkotmányozás szükségessége és legitimitása mellett az alkotmányvédelemre hivatott

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG X/704/2013. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás

Részletesebben

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S 'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához Illyés Gergely Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához A dr. Ioan Stanomir által vezetett, a romániai politikai és alkotmányos rendszert elemző államfői bizottság számos kérdésben

Részletesebben

- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére, amely meghatározza az Unió alapjául szolgáló értékeket,

- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére, amely meghatározza az Unió alapjául szolgáló értékeket, EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság 2012/2130(INI) 2.5.2013 JELENTÉSTERVEZET az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon: normák és gyakorlatok (az Európai Parlament

Részletesebben

Egészségügyi beszerzésekkel összefüggésben észlelt problémák az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján november 22.

Egészségügyi beszerzésekkel összefüggésben észlelt problémák az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján november 22. Egészségügyi beszerzésekkel összefüggésben észlelt problémák az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján Előadó: dr. Gál Nóra, osztályvezető, Jogi támogató osztály Bevezető gondolatok 2 Magyarországon 21

Részletesebben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy

Részletesebben

A módosított bírósági törvények kritikája

A módosított bírósági törvények kritikája A módosított bírósági törvények kritikája 2012. szeptember Olyan időket élünk manapság Magyarországon, amikor az alkotmányosság kérdésében egész Európában mérvadónak tekintett szakértői testületnek, a

Részletesebben

A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal

A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal mi a pálya? 289 A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal Elemzés a Velencei Bizottság Alaptörvényrôl szóló jelentésérôl és az azzal kapcsolatos kormányzati reakciókról Bevezetés Miért és milyen módszertannal

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5. ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK. Főbb témák 2 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk 3. A közigazgatás az állami funkciók

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben