MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2017/2131(INL) Jelentéstervezet Judith Sargentini (PE620.

Átírás

1 Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2017/2131(INL) MÓDOSÍTÁS: 1-67 Jelentéstervezet Judith Sargentini (PE v01-00) a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapítására felszólító javaslatról (2017/2131(INL)) AM\ docx PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 AM_Com_NonLegReport PE v /45 AM\ docx

3 1 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 a bevezető hivatkozás (új) - tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11., 12., 13., 14., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 35., 41. és 47. cikkére, 2 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 b bevezető hivatkozás (új) - tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (EJEE), 3 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 c bevezető hivatkozás (új) - tekintettel az ENSZ Közgyűlés által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, AM\ docx 3/45 PE v01-00

4 4 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 d bevezető hivatkozás (új) - tekintettel a gyermek jogairól szóló, november 20-án, New Yorkban elfogadott ENSZ-egyezményre, 5 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 e bevezető hivatkozás (új) - tekintettel a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményre, valamint az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló (EU) 2017/865 és (EU) 2017/ május 11-i tanácsi határozatokra, 6 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 f bevezető hivatkozás (új) PE v /45 AM\ docx

5 - tekintettel arra, hogy Magyarország március 14-én aláírta az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (az isztambuli egyezményt ), 7 Heinz K. Becker, Cecilia Wikström, Michał Boni, Juan Fernando López Aguilar 4 a bevezető hivatkozás (új) - tekintettel az antiszemitizmus leküzdésére vonatkozó, május 29-i állásfoglalására (2017/2692(RSP)), 8 Kinga Gál 6 bevezető hivatkozás tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, az Európai Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, október 25-i állásfoglalására, 7 Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0409. törölve AM\ docx 5/45 PE v01-00

6 9 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 8 a bevezető hivatkozás (új) - tekintettel az OLAF évi éves jelentésére, 10 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 8 b bevezető hivatkozás (új) - tekintettel az Alapjogi Ügynökség és évi éves jelentéseire, 11 Marie-Christine Vergiat A preambulumbekezdés A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben A. mivel az Unió az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Emberi jogok európai egyezményében 1a, az Európai Szociális Chartában, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és a két New PE v /45 AM\ docx

7 tartásának értékein alapul, és mivel a tagállamok ezen közös értékei alkotják azoknak a jogoknak az alapját, amelyeket az Unióban élők élveznek; York-i nyilatkozatban foglalt értékek együttesén alapul, azaz az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, így a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásán, és amint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke is kimondja a tagállamok ezen közös értékei alkotják azoknak a jogoknak az alapját, amelyeket az Unióban élő személyek élveznek; 1a Formai módosítás: az emberi jogok európai egyezménye kifejezés helyébe a szövegben mindenütt az Emberi jogok európai egyezménye kifejezés lép. Or. fr 12 Louis Michel, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Petr Ježek, Morten Helveg Petersen, Angelika Mlinar A preambulumbekezdés A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel a tagállamok ezen közös értékei alkotják azoknak a jogoknak az alapját, amelyeket az Unióban élők élveznek; A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel a tagállamok ezen közös az egyes tagállamok által saját akaratukból magukévá tett értékei alkotják azoknak a jogoknak az alapját, amelyeket az Unióban élők élveznek; Or. fr AM\ docx 7/45 PE v01-00

8 13 Louis Michel, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Petr Ježek, Morten Helveg Petersen, Angelika Mlinar B preambulumbekezdés B. mivel annak egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, nem csupán azt a tagállamot érinti, amelyben a veszély fennáll, hanem kihat magára az Unió jellegére és az uniós polgárok jogaira is; B. mivel annak egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, nem csupán azt a tagállamot érinti, amelyben a veszély fennáll, hanem kihat a többi tagállamra, a tagállamok egymás iránti kölcsönös bizalmára, magára az Unió jellegére és az uniós polgárok jogaira is; Or. fr 14 Marie-Christine Vergiat B preambulumbekezdés B. mivel annak egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, nem csupán azt a tagállamot érinti, amelyben a veszély fennáll, hanem kihat magára az Unió jellegére és az uniós polgárok jogaira is; B. mivel annak egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, nem csupán azt a tagállamot érinti, amelyben a veszély fennáll, hanem kihat magára az Unió jellegére, valamint az uniós polgárok és az EU területén tartózkodó minden személy jogaira is; Or. fr 15 Ana Gomes B a preambulumbekezdés (új) PE v /45 AM\ docx

9 B a. mivel Magyarországon az alapvető szabadságok tiszteletben tartása 2010 óta hanyatlik, aminek jele többek között, hogy állami és magán-médiaorgánumok tulajdonjogát a kormányon lévő Fidesz párt megszerezte, és szabad teret kap a gyűlöletbeszéd és a xenofób propaganda, nevezetesen azt a célt szolgálva, hogy a közvéleményben kedvezőtlen képet alakítson ki a menekültekkel, a menedékkérőkkel és a migránsokkal szemben; emellett egyre erőteljesebb a politikai beavatkozás az igazságszolgáltatás függetlenségébe is, és fokozódtak a nem kormányzati szervezetek magyarországi tevékenységeinek háttérbe szorítására és az alkotmányos rendszer integritásának korlátozására irányuló erőfeszítések is; ezenkívül mindent áthat a korrupció, az összeférhetetlenség és a kormány tagjaival összefüggésbe hozható számos korrupciógyanús gyakorlat; mivel a Magyarországon kialakult helyzet miatt közös fellépésére van szükség az Európai Unió részéről, nevezetesen el kell ítélni az alapvető szabadságok és állampolgári jogok e megsértéseit és ennek megfelelő szankciókat kell alkalmazni, felfüggesztve a strukturális alapokból Magyarországnak juttatott támogatások folyósítását mindaddig, amíg e jogsértések fennállnak; 16 Louis Michel, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Petr Ježek, Morten Helveg Petersen, Angelika Mlinar B a preambulumbekezdés (új) AM\ docx 9/45 PE v01-00

10 Ba. mivel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése egy megelőző szakaszt testesít meg, amely lehetővé teszi az Unió számára a fellépést abban az esetben, ha fennáll a közös értékek súlyos megsértésének veszélye; mivel e megelőző fellépés az esetleges szankciók elkerülése céljából párbeszédet irányoz elő az érintett tagállammal; Or. fr 17 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál C preambulumbekezdés C. mivel az EUSZ 7. cikkének hatálya nem korlátozódik az uniós jog hatálya alá tartozó területekre, és mivel az Unió a tagállami hatáskörbe tartozó területeken is vizsgálhatja, hogy fennáll-e a közös értékek súlyos megsértésének veszélye; törölve 18 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál C a preambulumbekezdés (új) C a. mivel az EUSZ 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a hatáskörátruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök PE v /45 AM\ docx

11 határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad; az EUSZ 2. cikke semmilyen hatáskört sem ruház az Unióra, ennélfogva az EUSZ 7. cikke csak azokra az esetekre alkalmazandó, amelyekben a tagállamok a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül járnak el; 19 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál C b preambulumbekezdés (új) C b. mivel az EUSZ 2. cikkében foglalt rendelkezések tagállamok általi tiszteletben tartásával kapcsolatban az Unió intézményei a Szerződések értelmében konkrét hatáskör megléte nélkül nem nyújthatnak be keresetet; 20 Ana Gomes D preambulumbekezdés D. mivel annak ellenére, hogy a Parlament több alkalommal is felkérte a magyar hatóságokat, hogy tegyék meg az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásának biztosításához szükséges intézkedéseket a helyzet nem D. mivel annak ellenére, hogy a Parlament több alkalommal is felkérte a magyar hatóságokat, hogy tegyék meg az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásának biztosításához szükséges intézkedéseket a helyzet nem AM\ docx 11/45 PE v01-00

12 javult, és továbbra is sok az aggodalomra okot adó tényező, javult, és továbbra is sok az aggodalomra okot adó tényező, mivel amiatt, hogy a magyar hatóságok semmibe veszik az alapvető szabadságokat, a jogállamiságot és a liberális demokratikus értékeket, a jogállamiság és a demokrácia rendszerszintű veszélybe került, rontja az Unióról kialakult képet és az Unió általános kohézióját, valamint az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelmezőjeként vállalt szerepének hatékony és hiteles teljesítését; 21 Kinga Gál, Traian Ungureanu D preambulumbekezdés D. mivel annak ellenére, hogy a Parlament több alkalommal is felkérte a magyar hatóságokat, hogy tegyék meg az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásának biztosításához szükséges intézkedéseket a helyzet nem javult, és továbbra is sok az aggodalomra okot adó tényező, D. mivel Magyarország mindig és minden szinten késznek mutatkozott a párbeszédre bármely konkrét intézkedés jogszerűségének megvitatása és bármely aggály eloszlatása érdekében; 22 Heinz K. Becker, Cecilia Wikström, Juan Fernando López Aguilar 1 bekezdés 11 a pont (új) 11 a. az antiszemitizmus következetes leküzdésének szükségessége és büntetőeljárás indítása az antiszemita és a PE v /45 AM\ docx

13 zsidókkal szembeni gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal szemben; 23 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 1 bekezdés 12 a pont (új) 12 a. a szerzett jogok védelme; 24 l 1 bekezdés 12 b pont (új) 12b. az új választási törvény működése; 25 Kinga Gál, Traian Ungureanu 2 bekezdés 2. úgy véli, hogy a jelen állásfoglalás mellékletében említett tények és tendenciák együttesen rendszerszintű fenyegetést jelentenek a magyarországi demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra nézve, továbbá ezek miatt 2. úgy véli, hogy a jelen állásfoglalás mellékletében említett tények és tendenciák olyan konkrét politikai témák, amelyek zömmel vagy már kielégítően lezárultak, vagy pedig a magyar hatóságok és az érintett uniós vagy AM\ docx 13/45 PE v01-00

14 egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélye; nemzetközi szervek közötti rendszeres párbeszéd keretében jelenleg folyó vita tárgyát képezik; az említett konkrét egyedi aggályoknak nincs közük az alapvető európai értékek és a jogállamiság elvei tiszteletben tartásához, ezért nem tekinthetők rendszerszintű fenyegetésnek a magyarországi demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra nézve, és semmiféleképpen sem jelentik az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélyét; 26 Nadine Morano 2 bekezdés 2. úgy véli, hogy a jelen állásfoglalás mellékletében említett tények és tendenciák együttesen rendszerszintű fenyegetést jelentenek a magyarországi demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra nézve, továbbá ezek miatt egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélye; 2. úgy véli, hogy a jelen állásfoglalás mellékletében említett tények és tendenciák miatt egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek megsértésének veszélye; Or. fr 27 József Szájer, Lívia Járóka 2 bekezdés 2. úgy véli, hogy a jelen állásfoglalás mellékletében említett tények és 2. úgy véli, hogy a jelen állásfoglalás mellékletében említett tények és PE v /45 AM\ docx

15 tendenciák együttesen rendszerszintű fenyegetést jelentenek a magyarországi demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra nézve, továbbá ezek miatt egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélye; tendenciák együttesen nem jelentenek rendszerszintű fenyegetést a magyarországi demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra nézve, továbbá ezek miatt nem áll fenn az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélye; 28 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein 2 a bekezdés (új) 2 a. tudomásul veszi a április 8- án tartott országgyűlési választások eredményét (azaz a korábbi kormánypárt, a Fidesz újraválasztását), ugyanakkor azonban hangsúlyozza, hogy az egyéni választókerületek rendszerét bevezető új választási törvényt a kormánypártnak kedvezve alkották meg; az új rendszer veszélyezteti, hogy a jelöltek egyenlő esélyekkel versenyezhessenek egymással; 29 Jörg Meuthen 3 bekezdés 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy törölve AM\ docx 15/45 PE v01-00

16 Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy ennek kapcsán tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak; Or. de 30 József Szájer, Lívia Járóka 3 bekezdés 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy ennek kapcsán tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak; 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy nem áll fenn az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket; 31 Kinga Gál, Traian Ungureanu 3 bekezdés 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy nem áll fenn az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ PE v /45 AM\ docx

17 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy ennek kapcsán tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak; 2. cikkében említett értékeket; 32 Nadine Morano 3 bekezdés 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy ennek kapcsán tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak; 3. az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezért továbbítja a Tanácsnak ezt az indokolással ellátott javaslatot, amelyben felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy ennek kapcsán tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak; Or. fr 33 Jörg Meuthen 4 bekezdés 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt tanácsi határozatra irányuló indokolással ellátott javaslatot a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 4. utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást és a mellékelt tanácsi határozatra irányuló indokolással ellátott javaslatot ne továbbítsa a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. Or. de AM\ docx 17/45 PE v01-00

18 34 Louis Michel, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Petr Ježek, Morten Helveg Petersen, Angelika Mlinar I melléklet 1 a pont (új) 1 a. Az EUSZ 49. cikke értelmében az Unióhoz való csatlakozás előfeltétele a 2. cikkben említett értékek tiszteletben tartása és előmozdítása. Magyarország csatlakozása a nemzeti szuverenitáson alapuló, önkéntes cselekedet volt, amely a magyar politikai erők széles körű konszenzusát élvezte. Or. fr 35 Kinga Gál, Traian Ungureanu I melléklet 3 pont 3. Az Európai Parlament azt is megállapította, hogy a magyar hatóságok ismétlődően elmulasztották megtenni a korábbi állásfoglalásaiban javasolt intézkedéseket. törölve 36 Louis Michel, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Petr Ježek, Morten Helveg Petersen, Angelika Mlinar I melléklet 4 pont PE v /45 AM\ docx

19 4. A magyarországi helyzetről szóló május 17-i állásfoglalásában az Európai Parlament kijelentette, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetben egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélye. 4. A magyarországi helyzetről szóló május 17-i állásfoglalásában az Európai Parlament kijelentette, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetben egyértelműen fennáll az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének veszélye, és indokolt az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás megindítása. Or. fr 37 Louis Michel, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Petr Ježek, Morten Helveg Petersen, Angelika Mlinar I melléklet 5 pont 5. Nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre ismétlődően hangot adott súlyos aggodalmainak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően, ideértve az Unió intézményeit és szerveit, az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), az Egyesült Nemzeteket (ENSZ), valamint számos civil társadalmi szervezetet. 5. Az Európai Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről szóló 2003-as közleményében 1a a nemzetközi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek jelentéseit olyan információforrásoknak nevezi, amelyek lehetővé teszik a közös értékek tiszteletben tartásának nyomon követését. A Bizottság ezzel kapcsolatban megemlíti az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát, az Európa Tanács emberi jogi biztosát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, valamint az Amnesty International, a Human Right Watch és az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége nem kormányzati szervezeteket. De nemcsak az említett szervek és nem kormányzati szervezetek, hanem uniós intézmények és szervek is szerepelnek azon nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles körében, amelyek ismétlődően hangot adtak súlyos aggodalmainak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően. AM\ docx 19/45 PE v01-00

20 1a COM(2003)0606 Or. fr 38 Kinga Gál I melléklet 5 pont 5. Nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre ismétlődően hangot adott súlyos aggodalmainak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően, ideértve az Unió intézményeit és szerveit, az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), az Egyesült Nemzeteket (ENSZ), valamint számos civil társadalmi szervezetet. 5. Nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), valamint számos civil társadalmi szervezet ismételten kifejezésre juttatta súlyos aggályait a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően, ugyanakkor ezek kötelező jogi erővel nem bíró véleményeknek tekintendők, ugyanis egyedül az Európai Unió Bírósága jogosult a Szerződésekben foglalt rendelkezések értelmezésére. 39 Nadine Morano I melléklet 5 pont 5. Nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre ismétlődően hangot adott súlyos aggodalmainak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően, ideértve az Unió intézményeit és szerveit, az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági 5. Nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre adott hangot súlyos aggodalmainak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően, ideértve az Unió intézményeit és szerveit, az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és PE v /45 AM\ docx

21 és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), az Egyesült Nemzeteket (ENSZ), valamint számos civil társadalmi szervezetet. Együttműködési Szervezetet (EBESZ), az Egyesült Nemzeteket (ENSZ), valamint számos civil társadalmi szervezetet. Or. fr 40 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál I melléklet 6 pont 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak. 41 Josef Weidenholzer, Christine Revault d'allonnes Bonnefoy, Péter Niedermüller, Tanja Fajon, Dietmar Köster, Juan Fernando López Aguilar, Monika Beňová, Cécile Kashetu Kyenge, Sylvie Guillaume I melléklet 6 pont 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt AM\ docx 21/45 PE v01-00

22 (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak. (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították tekintettel Magyarország új Alaptörvényére, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése április 18-án fogadott el, és amely január 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: az Alaptörvény), és tekintettel az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseire, amelyeket az Országgyűlés december 30-án fogadott el, és amelyek szintén január 1-jén léptek hatályba (a továbbiakban: az átmeneti rendelkezések), az Alaptörvénynek a nemzetgazdasági miniszter által április 17-én előterjesztett és a Magyar Országgyűlés által június 4-én elfogadott első módosítására, amely rögzíti, hogy az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik, az Alaptörvény szeptember 18-án egyéni képviselői indítványként előterjesztett és a Magyar Országgyűlés által október 29-én elfogadott második módosítására, amely a választói regisztráció követelményét bevezette az átmeneti rendelkezésekbe, az Alaptörvény december 7-én előterjesztett és a Magyar Országgyűlés által december 21-én elfogadott harmadik módosítására, amely rögzíti, hogy a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, az Alaptörvény február 8-án egyéni képviselői indítványként előterjesztett és a Magyar Országgyűlés által március 11-én elfogadott negyedik módosítására, amely egyéb rendelkezések mellett az Alaptörvény szövegébe építi be az átmeneti rendelkezéseket néhány kivétellel, többek között a választási regisztrációt előíró rendelkezés kivételével, amelyeket a Magyar Alkotmánybíróság eljárási okokból december 28-án megsemmisített (45/2012. határozat), továbbá az e dokumentum ténylegesen átmeneti jellegét biztosító további PE v /45 AM\ docx

23 rendelkezéseket. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak. 42 Kinga Gál I melléklet 6 pont 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak. 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították, főként a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság ajánlásait követve. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt. A Velencei Bizottság a véleményében üdvözölte, hogy az Alaptörvény a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmének elvein alapuló alkotmányos rendet hoz létre, valamint elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a közös európai demokratikus értékekkel és normákkal összhangban álló alkotmányos rend létrehozása, valamint az alapvető jogokkal és szabadságokkal kapcsolatos, a kötelező jogi erővel bíró nemzetközi eszközöknek többek között az emberi jogok európai egyezményének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának AM\ docx 23/45 PE v01-00

24 megfelelő szabályozás bevezetése. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak, annak ellenére, hogy 45 tagból álló, valamennyi politikai pártot képviselő eseti parlamenti bizottságot hoztak létre fel az Alaptörvénnyel kapcsolatban lefolytatandó politikai vita céljaira, valamint 2011 januárjában egy nemzeti konzultációs testületet is felállítottak, amit széles körben lefolytatott, 12 kérdést tartalmazó kérdőiv alapján végzett közvéleménykutatás is követett. Mindezeken túlmenően számos politikai vita szervezésére került sor az Alaptövényben rögzítendő értékekről és célokról, és e vitákba bevonták az egyetemeket, az egyházakat és a civil társadalmat, aminek eredményeként csaknem egymillió polgár juttatta kifejezésre az alkotmánytervezetre vonatkozó véleményét. 43 Nadine Morano I melléklet 6 pont 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a 6. Elfogadása és 2012 januári hatálybalépése óta a magyar alkotmányt (az Alaptörvényt ) hat alkalommal módosították, ez azonban Magyarország teljes mértékben Magyarország hatáskörébe tartozik. A Velencei Bizottság többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak PE v /45 AM\ docx

25 civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak. módosításait illetően egyaránt. A bírálatok a folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, valamint a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére összpontosítottak. Or. fr 44 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál I melléklet 6 pont 7. Az alkotmányos reform eredményeként korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, többek között a költségvetési ügyek tekintetében, eltörölték az actio popularis-t, megszüntették a január 1. előtti ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás lehetőségét, valamint korlátozták az Alaptörvény módosításaira vonatkozó alkotmányossági vizsgálat lehetőségét a kizárólag eljárási jellegű szempontok kivételével. A Velencei Bizottság komoly aggodalmának adott hangot e korlátozásokat illetően, valamint a bírák kinevezési eljárásával kapcsolatban, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságoknak a szükséges fékek és ellensúlyok biztosításával kapcsolatosan az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvénnyel kapcsolatos, június 19-én elfogadott véleményében, valamint a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló, június 17-én elfogadott véleményében. törölve AM\ docx 25/45 PE v01-00

26 45 Kinga Gál I melléklet 6 pont 7. Az alkotmányos reform eredményeként korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, többek között a költségvetési ügyek tekintetében, eltörölték az actio popularis-t, megszüntették a január 1. előtti ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás lehetőségét, valamint korlátozták az Alaptörvény módosításaira vonatkozó alkotmányossági vizsgálat lehetőségét a kizárólag eljárási jellegű szempontok kivételével. A Velencei Bizottság komoly aggodalmának adott hangot e korlátozásokat illetően, valamint a bírák kinevezési eljárásával kapcsolatban, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságoknak a szükséges fékek és ellensúlyok biztosításával kapcsolatosan az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvénnyel kapcsolatos, június 19-én elfogadott véleményében, valamint a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló, június 17-én elfogadott véleményében. 7. Az alkotmányos reform eredményeként megőrizték és szélesítették az Alkotmánybíróság jogkörét, különösen a jogalkotási tervezetek előzetes felülvizsálatára irányuló kezdeményezés hatálya tekintetében, valamint megerősítve az utólagos alkotmányossági felülvizsgálattal kapcsolatos jogkörét és gyakorlati kompetenciáit. Az actio popularis eltörlése magának a magyar Alkotmánybíróságnak a kifejezett kérésére történt, és az alkotmány módosításának felülvizsgálata tekintetében bevezetett korlátozások ugyancsak összhangban állnak az Alkotmánybíróság álláspontjával, amely ítélkezési gyakorlatában kifejezetten megerősítette, hogy nem rendelkezik hatáskörrel az ilyen módosítások lényegi tartalmának felülvizsgálatához, tekintettel arra, hogy maga is az alkotmány hatálya alá tartozik, ezért nem vizsgálhatja felül az alkotmányt. A Velencei Bizottság a véleményében ugyancsak megállapította, hogy a reformoknak számos pozitív vonatkozása van, például a költségvetési biztosítékokra vonatkozó rendelkezések, valamint hogy a magyar hatóságok eleget tettek a Bizottság arra vonatkozó ajánlásának, hogy szűnjön meg az alkotmánybírák újraválaszthatóságának lehetősége; nagyra értékelte, hogy a folytonosság és a bírák hivatali mentelmi jogának biztosítása érdekében a törvény időkorlátot ír elő az új bírák kinevezése tekintetében, és hogy rendelkezés gondoskodik a meglévő tag megbízatásának kiterjesztéséről abban az esetben, ha az Országgyűlés egy új tagot PE v /45 AM\ docx

27 nem választ meg a határidőn belül. A jogi aktusok utólagos felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Velencei Bizottság melegen üdvözölte. Ugyancsak pozitív vonatkozásként könyvelték el azt a rendelkezést is, amelynek értelmében rendkívüli körülmények esetén az előírt határidő leteltével is az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Jóllehet a Velencei Bizottság véleménye nyomán nem született jogszabály az Alkotmánybíróság korábbi ítélkezési gyakorlatára való hivatkozás lehetőségére vonatkozóan, a Magyar Alkotmánybíróság egy 2013-as határozatában kinyilvánította, hogy módjában áll van a korábbi alkotmány keretében keletkezett ítélkezési gyakorlatának lényegi elemeire hivatkozni, és ezt a közelmúltban hozott számos határozata esetében valóban meg is tette. 46 Lívia Járóka I melléklet 6 pont 7. Az alkotmányos reform eredményeként korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, többek között a költségvetési ügyek tekintetében, eltörölték az actio popularis-t, megszüntették a január 1. előtti ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás lehetőségét, valamint korlátozták az Alaptörvény módosításaira vonatkozó alkotmányossági vizsgálat lehetőségét a kizárólag eljárási jellegű szempontok kivételével. A Velencei Bizottság komoly aggodalmának adott hangot e korlátozásokat illetően, valamint a bírák 7. A Velencei Bizottság komoly aggodalmának adott hangot a bírák kinevezési eljárásával kapcsolatban, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságoknak a szükséges fékek és ellensúlyok biztosításával kapcsolatosan az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvénnyel kapcsolatos, június 19-én elfogadott véleményében, valamint a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló, június 17-én elfogadott véleményében, mivel az Alkotmánybíróság összetételére vonatkozó szabályok (az alkotmánybírák AM\ docx 27/45 PE v01-00

28 kinevezési eljárásával kapcsolatban, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságoknak a szükséges fékek és ellensúlyok biztosításával kapcsolatosan az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvénnyel kapcsolatos, június 19-én elfogadott véleményében, valamint a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló, június 17-én elfogadott véleményében. megválasztása minősített többséggel és magas szintű szakmai követelmények alapján történik) a bírák függetlenségének nagyfokú biztosítékát jelentik, a kinevezés időtartama ugyanis 19 évről 9 évre csökkent, és megszűnt a bírák újraválasztásának lehetősége. 47 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál I melléklet 8 pont 8. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a április 5-i záró következtetéseiben aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi alkotmányjogi panasztételi eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az Alkotmánybírósághoz, nem ír elő határidőt az alkotmányossági felülvizsgálat gyakorlására vonatkozóan, és nem jár halasztó hatállyal az érintett jogszabályra nézve. Azt is megemlítette, hogy az új alkotmánybírósági törvény rendelkezései gyengítik a bírák hivatali idejének biztonságát, és fokozzák a kormány által az Alkotmánybíróság összetételére és működésére gyakorolt befolyást azzal, hogy megváltoztatták az alkotmánybírák számát, kinevezési eljárását és nyugdíjkorhatárát. Az Emberi Jogi Bizottság azt is aggasztónak találta, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét és jogosultságait a költségvetési jellegű jogszabályok felülvizsgálata tekintetében. törölve PE v /45 AM\ docx

29 48 Kinga Gál I melléklet 8 pont 8. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a április 5-i záró következtetéseiben aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi alkotmányjogi panasztételi eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az Alkotmánybírósághoz, nem ír elő határidőt az alkotmányossági felülvizsgálat gyakorlására vonatkozóan, és nem jár halasztó hatállyal az érintett jogszabályra nézve. Azt is megemlítette, hogy az új alkotmánybírósági törvény rendelkezései gyengítik a bírák hivatali idejének biztonságát, és fokozzák a kormány által az Alkotmánybíróság összetételére és működésére gyakorolt befolyást azzal, hogy megváltoztatták az alkotmánybírák számát, kinevezési eljárását és nyugdíjkorhatárát. Az Emberi Jogi Bizottság azt is aggasztónak találta, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét és jogosultságait a költségvetési jellegű jogszabályok felülvizsgálata tekintetében. 8. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a április 5-i záró következtetéseiben aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi alkotmányjogi panasztételi eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az Alkotmánybírósághoz, nem ír elő határidőt az alkotmányossági felülvizsgálat gyakorlására vonatkozóan, és nem jár halasztó hatállyal az érintett jogszabályra nézve. A valóságban azonban az actio popularis eltörlését követően amelyre a Magyar Alkotmánybíróság kifejezett kérésének megfelelően került sor a valóban hatékony alkotmányjogi panasztétel bevezetése jelentősen megnövelte az Alkotmánybíróság jogkörét, mivel immár az igazságszolgáltatás egésze felett gyakorolhat alkotmányos ellenőrzést, és alkotmánysértés esetén bármely bíróság ítéletét hatályon kívül helyezheti. 49 József Szájer, Lívia Járóka, Kinga Gál I melléklet 9 pont 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási törölve AM\ docx 29/45 PE v01-00

30 megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. 50 Kinga Gál I melléklet 9 pont 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő PE v /45 AM\ docx

31 retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Másfelől azonban az EBESZ előzetes megállapításai és következtetései a évi magyar parlamenti választásokkal kapcsolatban azt is megjegyezték, hogy az alapvető szabadságjogokat és szabadságokat általánosságban tiszteletben tartották, a kampány kiélezett volt, a média széles körben foglalkozott vele, a szavazók politikai lehetőségek széles köréből választhattak, a közszolgálati műsorszolgáltató feladatának eleget téve ingyenes adásidőt biztosított a jelölteknek, az online média pedig teret biztosított a sokoldalú, ügyek mentén folyó politikai vitáknak. Az EBESZ hozzátette továbbá, hogy a választások közjogi kerete megfelelő alapot teremt a demokratikus választásoknak, választási törvénysértések hatékony jogorvoslatához való jog mindenkire kiterjed, és ezt általában tiszteletben tartották, a választási szervek pedig szakszerűen és átláthatóan tettek eleget megbízatásuknak, és élvezték az érintettek körében általános bizalmat élveztek. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. A Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény az egyéni választókörzetek elkülönítését pozitív változtatásként határozta meg, amely összhangban áll a nemzetközi előírásokkal és jó gyakorlattal, a választókörzetek közötti egyenlőtlenség ugyanis az Alkotmánybíróság igényének megfelelően csökkent a korábbi időszakhoz képest, amelyben a különbségek az alkotmányos elvek megsértését jelentették. A módosítást AM\ docx 31/45 PE v01-00

32 olyan mozzanatnak tekintették, amely hozzájárulhat a választások jobb lebonyolításához. 51 Barbara Kudrycka, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein I melléklet 9 pont 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. 9. Lázár János, a Fidesz politikusa 2011-ben javasolta a magyar választókörzetek térképének átalakítását; a korábbi választások területi eredményeit figyelembe véve az ellenzék szerint ez az átalakítás a jobboldali politikusok számára kedvező. A törvényjavaslat azóta átment a Fidesz többségével ülésező magyar parlamentben. Régebben egyes választókörzetekben kétszer annyi szavazatot kellett gyűjteni egy parlamenti mandátum megszerzéséhez, mint egyes más választókörzetekben. A választókerületek önkényes meghatározása olyan gyakorlat, amelynek célja, hogy a választókerületek határainak manipulálásával politikai előnyt kovácsoljanak valamely meghatározott politikai párt vagy csoport számára. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás PE v /45 AM\ docx

33 korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. 52 Lívia Járóka I melléklet 9 pont 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény, amely szerint a választókerületek meghatározása Magyarországon az arányosság elvének maradéktalan alkalmazására törekedve történt, amint azt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata is elismeri. AM\ docx 33/45 PE v01-00

34 Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. 53 Nadine Morano I melléklet 9 pont 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozták a tényleges politikai vita terét, csökkentve annak lehetőségét, hogy a szavazók teljes körű tájékozottságon alapuló döntést hozzanak. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. 9. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a április 9-én elfogadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a évi parlamenti választásokat az állam és a kormánypárt forrásai közötti mindenre kiterjedő átfedések jellemezték, ami aláásta a jelöltek közötti egyenlő verseny lehetőségét. A szavazók a politikai lehetőségek széles skálájáról választhattak, ám a félelemkeltő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás szűkítették a politikai vita terét. Aggodalmának adott hangot továbbá az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság és a Demokratikus Választási Tanács által elfogadott, a magyar országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvénnyel kapcsolatos június 18-i közös vélemény. Or. fr PE v /45 AM\ docx