A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TÁMOP / FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban elnevezésű kiemelt projekthez

Átírás

1 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TÁMOP / FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban elnevezésű kiemelt projekthez Foglalkoztatási megállapodások (paktum) szakmai, minőségi sztenderdjeinek kidolgozása 5. mérföldkő/végleges változat Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely, április 27. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A FELADAT BEMUTATÁSA A SZTENDERDEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA BEVEZETÉS, A SZTENDERDEK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA A SZTENDERDEK CÉLJA A MINIMUM SZTENDERDEK BEMUTATÁSA A SZTENDERDEK KRITÉRIUMRENDSZERE A CAF ALAPÚ MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ Vezetés Stratégia és tervezés Humán erőforrás menedzsment Partnerség és erőforrások Folyamatok Célcsoportokkal kapcsolatos eredmények Munkatársakkal kapcsolatos eredmények A társadalmi megítélés eredményei A paktum szolgáltatások kulcsfontosságú eredményei A PAKTUMOK SZTENDERDJEIHEZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGI JEGYEK ÉS INFORMÁCIÓ FORRÁSAIK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A SZTENDERDEK BEVEZETÉSÉNEK ÉS A PAKTUMOK CAF ALAPÚ FEJLESZTÉSÉNEK FOLYAMATA Módszerek A folyamatok bemutatása Intézményrendszer A sztenderdeknek való megfelelés és az önértékelés dokumentumai IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK MELLÉKLET: A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉRE, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK ELEMZÉSE A RÉGIÓBAN MŰKÖDŐ FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÜLT MINŐSÉGI KÉZIKÖNYV AZ OFA-ROP HÁLÓZAT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK MINŐSÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI ÉS SEGÉDLET AZ ÖNMINŐSÍTÉSEK ELVÉGZÉSÉHEZ C. MÓDSZERTANI KIADVÁNY A ROP HELYI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA C. INTÉZKEDÉS KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ PAKTUM PROJEKTEK ZÁRÁS ELŐTTI ÉRTÉKELÉSE AZ OFA-ROP HÁLÓZAT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK SZÁMÁRA A TÁMOP ÉS KONSTRUKCIÓK KERETÉBEN KIDOLGOZOTT MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSI SZTENDERDEK (HELYI, TÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI TANÁCSADÁS) KÜLFÖLDI KEZDEMÉNYEZÉSEK (OECD LEED FORUM ON PARTNERSHIPS AND LOCAL DEVELOPMENT TAPASZTALATAI ALAPJÁN) 61 Best Practices in Local Development OECD LEED HANDBOOK no.2 (2009. március) Osztrák paktumok minőségi rendszere MELLÉKLET: TEP-CAF KÉRDŐÍV

3 1. A FELADAT BEMUTATÁSA Foglalkoztatási megállapodások (paktum) szakmai, minőségi sztenderdjeinek kidolgozása a következő tervezett területeken: o partnerségek összetétele, mélysége, bővítési lehetőségei, helyi együttműködés szervezése, o a működés hatóköre, feltételei, fenntarthatósága, o jellemző tevékenységek, o a paktum szervezet és ezen belül a menedzsment felépítése és működése, o nyilvánosság, kommunikáció, o stratégia és akcióterv, o munkaterv. A sztenderdeket összegző dokumentum melyet a hazai és külföldi tapasztalatok, valamint az uniós iránymutatások alapján kell létrehozni egyrészt bemutatja, hogy egy partnerség mitől minősül minimálisan és optimálisan szakmailag elfogadott és uniós forrásokból is támogatható foglalkoztatási paktumnak, másrészt a jövőre nézve segítséget, iránymutatást adjon a foglalkoztatási paktumok hosszú távú fenntartható működéséhez, a megalapozott szakmai együttműködés tartalmának és követelményrendszerének kialakításához, mindez egyúttal alapja lehet egyfajta akkreditációnak és minőségbiztosításnak. A sztenderdeket a helyzetfeltáró kutatás során beazonosított paktum típusok (pl: régiós, megyei, kistérségi, település szintű) közül a Szakmai Irányító Testület által kiválasztott típusokra kell kidolgozni. 3

4 2. A SZTENDERDEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 2.1. Bevezetés, a sztenderdek szükségességének indoklása Az OFA munkaügyi tárgyú kutatási programja keretében korában lefolytatott hatásvizsgálatok eredményeként létrejött Paktum regiszter, Magyarországon ma már alig több mint 50 (korábban a számuk több mint 65 volt) hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított Paktum projektek tartalmaz (régiós, megyei, kistérségi, település szintű), de ezeknek sem mindegyike működik. A legújabb kutatás alapján 79 paktum jött létre, ebből kb. 20 működik. Elemzésüknél pedig különös figyelemmel voltak a kutatók a fenntartható működéshez szükséges feltételek azonosítására, a bevált és működő gyakorlati megoldások feltérképezésére. A paktumok korábbi mennyiségi növekedése az esetek jelentős részében nem jelentett egyúttal érdemi, minőségi tartalmat és fenntartható működést. Több esetben megállapítást nyert, hogy a partnerségek egy része nem, vagy csak részben felel meg a foglalkoztatási paktumok nemzetközileg elfogadott szakmai kritériumainak. Emiatt szükséges, hogy a jövőben fejlődjön a paktum menedzsment szervezetek és paktum partnerségek szervezeti kultúrája, átlátható módon biztosítsák szolgáltatásuk minőségét, hatékonyságát, és a célközönség, valamint a partnerek részvételét a partnerségi folyamatokban. A korábbi paktum kutatás eredményeinek felhasználásával indult el a szakmai sztenderdek és szakpolitikai javaslatok kidolgozásának folyamata. A sztenderdek alapegységeit és a szakpolitikai ajánlásokat a szakmai megvalósítók és közreműködők azonosítják és dolgozzák ki. A foglalkoztatási együttműködéseket elemző korábbi kutatások alátámasztják azt az igényt, miszerint szükséges a foglalkoztatási paktumok szakmai követelményeinek kidolgozása. A sztenderdek minőségi szempontú összegzését adnák a következő elemeknek: partnerségek összetétele, mélysége, bővítési lehetőségei, helyi együttműködés szervezése, a működés hatóköre, feltételei, fenntarthatósága, a menedzsment felépítése és működése, nyilvánosság. 4

5 A sztenderdeket összegző dokumentum meghatározza azt a minimumot, hogy egy partnerség mitől minősül szakmailag elfogadott foglalkoztatási megállapodásnak, illetve a jövőre nézve adna segítséget, iránymutatást a foglalkoztatási megállapodások hosszú távú, a támogatások megszűnését követő, önfenntartó működéséhez, és működésük minőségfejlesztéséhez. A korábban tanulmányozott Európai Uniós jó megoldások elemzése alapján elmondható, hogy egy foglalkoztatási partnerség működésébe beépített időközi (ön vagy szakértői, vagy az Irányító csoport általi) értékelés jelentősen elősegíti az elszámoltathatóságot, demonstrálja közpénzek hasznos elköltését, és segíti, hogy azokat a kezdeményezéseket támogassák, amelyek leginkább megérdemlik azt. Emellett nem szabad megfeledkezni arról a veszélyről sem, hogy az értékelés általában túlságosan előtérbe helyezi a rövidtávú (gazdasági) eredményeket, pedig fontos, hogy a helyi fejlesztések esetében a társadalmi fejlesztések, a környezeti és a hosszú távú kapacitásfejlesztések is kiváltsák a hatásukat. Az elmúlt években a paktumok finanszírozási hátterének keresésekor többször is felmerült az a dilemma, hogy a döntéshozók rövid időn belül teljesülő indikátorokat akarnak látni, de egy foglalkoztatási paktum stratégiai működése pedig közép- vagy hosszú távon tud igazán hatásos lenni, bár néhány sikeres partnerség esetében azonnali eredmények is bemutathatók. Felmerült tehát a kérdés, hogy legyen-e a foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásához hasonló sztenderd gyűjtemény, vagy igazodjuk a foglalkoztatási partnerségek jellegéhez, céljaihoz és egy ennek megfelelő kritérium rendszer kerüljön kialakításra. A harmadik verzió az előző kettő mixelése lehet, hogy egyfajta kötelező minimum követelmények meghatározásra kerülnek az adott partnerségre és az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan (partnerségek összetétele, menedzsment felépítése és működése, nyilvánosság, együttműködés szervezése, támogatás nélkül fenntartható szolgáltatások nyújtása), emellett pedig minősítésre kerülhet a stratégiai működés, illetve ahhoz kapcsolódóan a partnerség és a menedzsment működése. 5

6 Az eddigi támogatási időszakok (NFT, UMFT/ÚSZT) konstrukciói szerint a paktumoknak meg kellett felelni a korábban lefektetett követelménynek, miszerint a foglalkoztatási paktumok feladata lesz a gazdasági fejlődés élénkítése és a gazdaság újrastrukturálása: munkahelyteremtés, jövedelmek növekedése, strukturális változások elősegítése és diverzifikálás, amely a helyi gazdaságot fenntarthatóbbá és versenyképesebbé teszi. Ez a paktumok akkori fejlettségi szintjén túlzó elvárások voltak, a jövőben is csak akkor lesz ez megvalósítható, ha tényleges feladatot és hatáskört biztosítunk a számunkra ezen a területen, ez pedig részbe közfeladat átvállalást is jelenthet, amihez stabil és folyamatos finanszírozás is társulhat. Emellett további cél az adott térségben (megye, járás) élők életminőségének javítása, közösségi infrastruktúra javulása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése, a környezet állapotának megőrzése és lehetőség szerint javítása. Ezek is közösségi célok, emiatt is fontos lenne egy a minimum feltételeket is tartalmazó minőségi értékelési (és szervezeti működésfejlesztési) rendszer kialakítása, hiszen az nem csak a munkaadó/munkavállalói célcsoport elégedettségét, hanem az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot és a hosszú távú fenntarthatóságot is megalapozná. A sztenderdek kialakításánál figyelembe vettük a korábbi hazai módszertani anyagokat, valamint a nemzetközi példákat (különösen az ausztriai rendszert). Az EFQM alapú CAF nemzetközi rendszerhez való későbbi illeszkedés érdekében az abban meghatározott 6 (illetve 9) fő kritériumon belül határoztunk meg Magyarországon releváns alkritériumokat, és hozzájuk rendeltünk minimum indikátorokat, amelyeket teljesítenie kell a paktumoknak. Ezeken kívül megjelöltük az információk forrásait is. A pontban bemutatott 3 lehetséges menedzsment rendszer (OECD) közül az akkreditációs megközelítést javasoljuk alkalmazni. Ebben a megközelítésben az NGM meghatároz egy nemzeti kritériumrendszert, amelyet minden paktum számára kötelezőnek ír elő (amennyiben támogatást szeretnének), ám ez a kritériumrendszer eléggé rugalmas ahhoz, hogy az egyes paktumok figyelembe vehessék a helyi sajátosságokat, ilyen módon lehetőséget teremtve a működések optimalizálására. 6

7 Azok számára, akik nem felelnek meg az akkreditációs (minimum sztenderdeknek) követelményeknek, szakmai támogatást szükséges biztosítani, hogy fejlesszék magukat, és elérjék az akkreditációhoz szükséges szintet. Szintén támogatást szükséges biztosítani azoknak, akik megfelelnek a minimum sztenderdeknek, de tevékenységüket tovább szeretnék fejleszteni (lásd 3.4. fejezetben részletezett CAF alapú minőségfejlesztés) A sztenderdek célja Erősítsék meg a helyi foglalkoztatáspolitikát az együttműködések tudatosításával, elmélyítésével, aktív résztvevői kör szélesítésével Fejlődjön a paktum menedzsment szervezetek és paktum partnerségek szervezeti kultúrája, átlátható módon biztosítsák szolgáltatásuk minőségét, hatékonyságát, és az ügyfelek, partnerek útját a partnerségi folyamatokban. Alkalmazásuk egy stabil, hatékony, összehasonlítható és kiszámítható minőséget nyújtó szolgáltatási rendszert teremtsen meg (a működési támogatások és a program alapú EU-s finanszírozások bemeneti és projekt kimeneti feltételeként is alkalmazhatóan). 7

8 2.3. A minimum sztenderdek bemutatása A javaslatunk alapján a paktum minimum kritériumrendszer az alábbi területekre terjedhet ki: 1. Partnerségi követelmények: Az adott szintű foglalkoztatási partnerség összetétele, teljessége, bővítési lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága Jövőkép és stratégia készítése, illetve megléte 2. Szolgáltatatási követelmények: Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások A menedzsment szervezet, menedzsment kapacitások megléte 3. Működési követelmények: Technikai feltételek megléte, biztosítása A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése A belső és külső kommunikációs tevékenységek A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése A paktum működés monitoringja Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében A foglalkoztatási paktumok az Európai Unióban különböző kezdeményezések sokrétű képét mutatják. Ez azt jelenti, hogy minden megállapodás speciális, a helyi sajátosságok szerint alakul ki, hiszen a követendő stratégiát a helyi szükségletek, a helyi szereplők és szakértők bevonásával készített elemzések alapozzák meg. 8

9 Ezért a paktum partnerségi minimum követelményeknél figyelembe kell venni, hogy az Unióban paktum téren előttünk járó országoknál sincs kizárólagos üdvözítő recept, ezért csak a leggyakoribb résztvevők határozhatók meg. Ezek pedig a területileg illetékes önkormányzatok, a megyei munkaügyi szervezetek, a munkaadók képviselői (kamarák, szövetségek), a munkavállalók képviselői (szakszervezetek), a képző intézmények, a civil szervezetek, a foglalkoztató cégek, vállalkozások, a nonprofit és közigazgatási foglalkoztatók részvétele. A helyi foglalkoztatási partnerség formailag mindig az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben kooperálni szándékozók együttműködési akaratát. Ez egy olyan keret-megállapodás, amely tartalmazza azokat a legfontosabb célkitűzéseket és szervezeti formákat, amelyek mentén a partnerek együttműködnek. Az együttműködési megállapodás előkészítése egy hosszabb időszakot (kb. 3-6 hónapot) igényel. Mindenképpen szükség van néhány találkozóra (workshopokra), ahol a partnerség formai kereteit elő lehet készíteni. 1. Paktum minimum a partnerség szempontjából: Az adott szintű foglalkoztatási partnerség összetétele, teljessége, bővítési lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága A foglalkoztatási partnerségek célja egy széles körű térségi vagy helyi partnerség megszervezése azzal a céllal, hogy azonosítsák a térség foglalkoztatási szempontból eredő problémáit és mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást egy integrált közös intézkedési stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében. Ezt annak az érdekében teszik, hogy fejlesszék a munkahely-teremtést célzó intézkedések koordinációját és egységesítését, valamint valósítsanak meg példaértékű akciókat és intézkedéseket a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. 9

10 A fentieknek megfelelően a foglalkoztatási paktumoknak, a következő kulcsszereplőknek kell részt venniük a minimum követelményeknek való megfeleléshez: A helyi paktumok esetében: minimum 15 tagszervezettel - minimum a székhely település önkormányzata, illetve további önkormányzatok - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Képzőintézmények - Vállalkozások, egyéb munkáltatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását a konzorciumi megállapodás aláírásával vállalják. - Azon társulások, fejlesztési és egyéb szolgáltató szervezetek, melyek az adott térség fejlesztésének céljának elérésért dolgoznak (pl. vidékfejlesztési HACS, önkormányzati társulások, munkaerő-piaci szolgáltatók, HVK, helyi ipartestületek) - Civil szervezetek - Egyházak - Kisebbségi önkormányzatok - Szociális szövetkezetek A megyei paktumok esetében: Min max. 30 tagszervezettel - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Megyei önkormányzatok - Megyei kereskedelmi és iparkamarák - Az adott megyében lévő megyei jogú város(ok) önkormányzatai - A megyei munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek - A megyei civil és non-profit szféra, szociális szövetkezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselői - Megyei agrárkamarák - Jelentősebb szakképző intézmények, felnőtt- és egyéb képzők, felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek - Területfejlesztési és innovációs ügynökségek, gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. HVK) - Munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek - Megyén belül működő foglalkoztatási paktumok képviselői - Megyei HACS-ok képviselője 10

11 Jövőkép és Foglalkoztatási Stratégia készítése, illetve megléte - A közös stratégia kialakítása kapcsán fontos, hogy a foglalkoztatási partnerségnek világosan meghatározott céljai legyenek, a partnerség valamennyi lényeges szereplő részvétele dokumentált legyen a paktum stratégiájának kialakításában, a közösen kialakított stratégia következik-e a problémaelemzésből és egy hosszú távú foglalkoztatáspolitikai stratégiát követ-e? Ennek megerősítése a partnerek részéről aláírásukkal megtörtént-e? - A stratégia megvalósítása során tervezett intézkedések mennyire konzisztensek egymással? - A közös paktum stratégia kialakításának megvolt-a szükséges módszertani megalapozása? (szakmai műhelymunkák, a dokumentumok társadalmi vitára bocsátása, a partnerségi megállapodás aláírását követően foglalkoztatási partnerségi Fórumok szervezése a széles körű nyilvánosság biztosítása céljából) A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei helyi paktumoknál: - térségi foglalkoztatási helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés - jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások - térségi Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése - a partnerek által aláírt paktum-megállapodás - a Stratégiához kapcsolódó Akciótervben foglalt 3 éves terv. - a foglalkoztatási Stratégiához illeszkedő operatív projekttervek (minimum 3 db) További kötelező dokumentumok: - a paktum Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum működési szabályzata, - az Irányító Csoport éves munkaterve - a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve 11

12 A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei megyei paktumoknál: - Megyei helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés - Jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások - Megyei Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése - A partnerek által aláírt paktum keret megállapodás, küldetésnyilatkozat - A megyei foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kidolgozott operatív projekttervek (minimum 5 db) További kötelező dokumentumok: - a megyei foglalkoztatási paktum Irányító Csoport működési szabályzata, - a megyei paktum Irányító Csoport éves munkaterve - a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve 2. Szolgáltatási követelmények: Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások A foglalkoztatási paktum szolgáltatások lényege, hogy a térség munkaadói és munkavállalói szükségleteinek kielégítése megtörténjen, az abban való közreműködéssel kapcsolatban az értékátadási (tudás, probléma-megoldás, erőforrás, lehetőség biztosítása stb.) folyamat megvalósuljon, melyben az igénybevevő is részt vesz. A szolgáltatások igénybevevői felé egyfajta jogviszony jön létre, amelyre megfelelő jogi, szakmai és egyéb szabályok vonatkoznak. A paktum menedzsment tevékenysége, mint szolgáltatás a (térségi) gazdaság működésének része, a szolgáltató és az igénybevevő között jogviszony jön létre, ezért szabályozni kell a szolgáltatásnyújtás különböző követelményeit, feltételeit. A paktum menedzsment szolgáltatásainak megszervezés egy ciklikus folyamat, ami a szükséglet feltárásával és elemzésével indul és a szolgáltatási folyamat megtervezése, szolgáltatás értelmezése, meghatározása követi. 12

13 Közben vizsgálni kell a megvalósíthatóságot és meg kell határozni a szolgáltatás nyújtás technikai és pénzügyi feltételeit, jogi keretei. A későbbiekben aztán a szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek, követelményeinek meghatározása, valamint a paktum szolgáltatástovábbfejlesztésének tervezése is meg kell, hogy történjen. A Paktum minimum szolgáltatások a helyi paktumok esetében: - információgyűjtés és szolgáltatás a gazdasági és foglalkoztatási helyzetről - információgyűjtés és szolgáltatás a pályaválasztásról, pályaorientációról - a munkahelyteremtést, - és megtartást, valamint a munkavállalást segítő tájékoztatás nyújtása, - térségi partnerségi fórumok, rendezvények szervezése (min. évi 2 fórum, és 6 Irányító Csoport ülés, 4 partnerségi rendezvény) - foglalkoztatás-bővítéssel járó projektötletek kidolgozása, generálása; - a foglalkoztatást segítő képzések, tréningek szervezése - szakértői tanácsadás a partnerek és a célcsoport számára; - a foglalkoztatási partnerség működésének szervezése. A Paktum minimum szolgáltatások a megyei paktumok esetében: - a megyei önkormányzat szakmai háttérszervezeti feladatainak ellátása a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást - helyi paktumok koordinációja, szakmai támogatása - megyei befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése - a szociális gazdaság fejlesztésének támogatása, termék- és szolgáltatásfejlesztés segítése, for-profit, közszféra, szociális vállalkozások közti partnerségek fejlesztése - Megyei Paktum Akadémia működtetése: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, műhelyek szervezése - a megyén belüli, regionális, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák gyűjtése és terjesztése 13

14 - információáramlás biztosítása a helyi paktumok és az országos paktum koordinációs szervezet között (kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése helyben, és visszajelzések, javaslatok adása a kormányzat számára a helyi szereplőktől), paktum platform portál, hírlevelek működtetése - a megyei foglalkoztatási stratégia és Akcióterv elkészítése, ehhez kapcsolódó projektgenerálás és a megvalósítás koordinálása - a as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése - megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordináció. - megyei partnerségi fórumok, rendezvények szervezése (min. évi 2 fórum, és 6 Irányító Csoport ülés, 4 partnerségi rendezvény) 3. Működési követelmények: Technikai feltételek megléte, biztosítása A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése A belső és külső kommunikációs tevékenységek A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése A paktum működés monitoringja Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a foglalkoztatási paktumok esetében is érvényes, hogy a partnerszervezetek által aláírt együttműködési megállapodásban foglalt közös küldetés megvalósul-e, az a működési feltételek megteremtésén múlik. A különböző érdekekkel rendelkező partnerek erőforrásokat kell, hogy biztosítsanak a közös célok elérése érdekében, ezért kölcsönös megállapodást kötnek arról, hogy az egyes partnerek hogyan fogják rendelkezésre bocsátani erőforrásukat a közös célokért, és hogyan értesítik egymást a meghozott döntésekről. Így ez a tevékenységek közös tervezését és a végrehajtásról való értesítést jelenti. 14

15 Nehezen mérhető az, hogy az egyes partnerek mennyi hozzáadott értéket visznek az együttműködésbe, mivel a paktum résztvevői nem csak pénzügyi, hanem szakmai és egyéb inputokat is (pl. elhelyezés, irodatechnika, kommunikációs felületek) biztosítanak a projektekhez. Az viszont kimutatható, hogy az együttműködési megállapodást aláírók közül hányan aktív résztvevői a paktumnak. Ebből a szempontból a társadalmi tőke dinamizálása is fontos, mert ezzel arányosan nő a partnerek hozzáadott értéke is. A partnerség által megalkotott működési szabályok tartalmazzák a menedzsment szervezettel kapcsolatos létrehozási és működtetési előírásokat, amelyek kitérnek a személyzettel és a technika háttérrel kapcsolatos előírásokra, az ellátandó feladatokra, nyújtandó szolgáltatásokra, a kialakítandó információ áramlásra, valamint a minőségi rendszerre. A Paktum minimum a helyi paktumok esetében: - felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által - a menedzsment szervezet nem önálló jogi személy, ezért a működési rendjének szabályozását és az irányítói jogok gyakorlását delegálni kell valamely szervezetre az alapító dokumentumokban - minimum egy fő, felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott - legalább 30 m2-es önálló irodahelyiség önálló funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával - Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógép jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel - vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása - önálló paktum honlap (vagy honlaprész) kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása - belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan - az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés - a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte. 15

16 A Paktum minimum a megyei paktumok esetében: - felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által - minimum két fő felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott (legalább 1 főállású és 1 részmunkaidős) - legalább 30 m2-es önálló irodahelyiség önálló funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával - Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel - vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása - önálló megyei paktum koordinációs honlap (vagy honlaprész) kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása - belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan - a nyilvánossághoz és belső/külső kommunikációs tevékenységekhez deklarálni kell a partnerek által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat - a megyei gazdaságfejlesztési programhoz és az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés - a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte. 16

17 2.4. A sztenderdek kritériumrendszere a CAF alapú minőségfejlesztéshez Vezetés Mindenekelőtt vizsgálandó, hogy a partnerek kötöttek-e együttműködési keretmegállapodást, ezt hitelesítették-e aláírásukkal, megtörtént-e az egyértelmű szándéknyilatkozat és a felelősségvállalás kinyilvánítása. Világosan és mindenki számára érthetően sikerült-e megfogalmazni a partnerség céljait, biztosítható-e az a támogató társadalmi környezet, amely legitimálja a szükséges munkaerő-piaci beavatkozásokat. Fontos minőségi követelmény, hogy működőképes szervezeti keret jöjjön létre, épüljön ki a paktum szervezeti struktúrája - foglalkoztatási fórum, irányító csoport, menedzsment szervezet. Rendelkeznie kell egy hatékony döntéshozatali mechanizmussal, rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat. Értékelni kell, hogy a paktum működtetése érdekében kidolgozásra került-e az ügyrend, rendszeresen ülésezik-e az irányító csoport, készül-e jegyzőkönyv, vagy emlékeztető, a döntések megfelelően dokumentáltak-e. Vizsgálandó szempont, hogy a paktum rendelkezik-e saját költségvetéssel, milyen pénzügyi források és tartalékok állnak rendelkezésre, kik járulnak hozzá a működés költségeinek biztosításához. Jelenleg Magyarországon a paktumok ilyen költségvetéssel nem rendelkeznek, ez idő szerint a paktumok esetében egyes projektek finanszírozásáról lehet beszélni. Megítélendő, hogy a paktum menedzsment működése milyen szakmai színvonalon történik, biztosított-e működésük folyamatos finanszírozása, a paktum működtetésével kapcsolatos feladatokat végző személyzet rendelkezik-e a megfelelő tapasztalattal és kulcskompetenciákkal. 17

18 Stratégia és tervezés Alapvető szempontként értékelendő, hogy a célok meghatározását megelőztee egy indikátorokkal alátámasztott közös problémaelemzés a térség munkaerőpiacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről. A helyzetfeltárás, problémaelemzés lényege, hogy konszenzusosan elfogadott módszerrel történjen meg és az elemzési eredmények minden résztvevő számára hozzáférhetővé váljanak. Vizsgálható szempont az is, hogy a közösen elfogadott problémaelemzést alátámasztják-e tanulmányok, szakértői anyagok. Fontos követelmény, hogy a paktum által elkészített stratégia logikusan következzen a helyzetfeltárás, problémaelemzés folyamatából. Érdemes annak vizsgálata, hogy a térség foglalkoztatási stratégiája milyen szorosan kapcsolódik az adott térségi gazdaságfejlesztési célokhoz és annak integráns része-e. Nagyon fontos kritérium, hogy a stratégia célrendszerében elsőrendű prioritás-e a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. A stratégiaalkotással összefüggő kritérium az is, hogy a stratégia célrendszerében, a paktum munkaprogramjában, akciótervében és a végrehajtandó projektekben figyelembe veszik az Európai Unió fontos horizontális alapelveit: a nyilvánosságot, a gender mainstream-ing"-et, a környezeti fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot. Az is feltétlenül értékelendő, hogy a foglalkoztatási stratégia célrendszere illeszkedik-e a különböző szintű regionális, nemzeti és uniós stratégiai dokumentumokhoz. 18

19 Vizsgálandó az is, hogy a munkaügyi szervezet lokális és átfogó programjai és a térségi stratégia céljai mennyiben képesek egymást erősíteni, a stratégia megvalósításához elkészült akcióterv tartalma mire terjed ki, mely feladatokat priorizálja, sorolja időben előre. A közösen kidolgozott és elfogadott munkaprogram legyen konzisztens a paktum stratégiájával, annak célrendszerével. Juttassa érvényre az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjait. Szükséges egy időbeni mérföldköveket meghatározó cselekvési és ütemterv kidolgozása, hogy a különböző típusú és eredetű erőforrások hatékony koordinációja és célokra orientált hasznosítása megtörténhessen. Külön értékelendő szempont, hogy a munkaprogram végrehajtását szolgáló egyes projektek támaszkodnak-e helyi erőforrásokra, és milyen mértékben elégítik ki a megfogalmazott szükségleteket. A munkaprogram a célok szempontjából a végrehajtást szolgáló projektek koherens rendszerének minősíthető-e? Szükséges minősíteni, hogy a munkaprogram biztosítja-e az elvárható forráskoordinációt. Lényeges értékelési szempont a források bevonásának mértéke, a helyben rendelkezésre álló források feltérképezése és a külső források térségben való vonzása. Értékelendő minőségi jellemező, hogy a paktum szereplőiből alakuló egyes pályázati konzorciumok lefedik-e a térségi igényeket a szükséges projektekkel, ezek mennyire rugalmas és cél orientált együttműködések. 19

20 A munkaprogramnak tartalmaznia kell a stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projektterveket, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározását, a végrehajtásban együttműködő partnereket, felelősségi viszonyokat, határidőket, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés Megítélendő, hogy a paktum mennyire képes adaptálni és hasznosítani más foglalkoztatási célú együttműködések tapasztalatait, illetve hogyan képes átadni más paktumok számára a helyben kifejlesztett jó gyakorlatokat Humán erőforrás menedzsment Fontos vizsgálati szempont a partnerek folyamatos aktivitása, személyi állandósága, amely a folyamatosságot képes biztosítani, valamint annak feltérképezése, hogy rendelkeznek-e elégséges humán kapacitással a közös tennivalók elvégzéséhez, a közösen kidolgozott stratégia megtervezéséhez, megvalósításához és javításához. A paktum személyzet kiválasztásában és a megbízások esetében a korrektség és az esélyegyenlőség biztosítása szükséges. A munkatársak részvétele fontos a koncepciók és a stratégiák, folyamatok és javító intézkedések kidolgozásában. A paktumok minőségi működése érdekében fontos a hatékony menedzsmenthez szükséges humán erőforrásra igény folyamatos elemzése, az emberi erőforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése, a menedzsment szervezet munkatársainak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározása, továbbfejlesztése és szinten tartása. 20

21 Ugyancsak értékelendő szempont a párbeszéd a munkatársak és a szervezet között, valamint a munkatársak jutalmazása, teljesítményük elismerése és felelős gondoskodás a munkatársakról. Emellett a paktumkoordináción belül a kultúrára jellemző kell, hogy legyen a nyitottság, hálózatszerűen működik a kommunikáció, a csapatmunka és az egyeztetés a paktumon belül és a paktumon túlmutatóan Partnerség és erőforrások Fontos, hogy mennyire elfogadott a partnerség gondolata a helyi társadalom és a döntéshozók számára, milyen erős a partnerség legitimációja a paktumot körülvevő társadalmi közegben. Lényeges, hogy a partnerség összetétele tükrözze az adott térség munkaerőpiacának releváns szereplőit. Ilyenek: önkormányzatok, térségfejlesztési társulások, szociális partnerek, vállalkozások, kamarák, munkaügyi szervezet, képző intézmények, non-profit szervezetek, fejlesztési ügynökségek. Fontos, hogy a k+f szektor szereplőit megnyerjék a közös munkához, hogy az ebből adódó előnyöket ki lehessen aknázni. Kvótákat nem javasolunk meghatározni, de a releváns szereplők bevonása elengedhetetlen, és a bevonandó szervezeteket a paktum földrajzi határán belül és tevékenységi köréhez kapcsolódóan kell vizsgálni. Világosan és mindenki számára érhetően, konszenzust elérve szükséges megfogalmazni a partnerség céljait, célrendszerét. Ki kell tűnnie a partnerek közötti egyértelműen lehatárolt felelősségi viszonyoknak, valamint a partnerség döntéshozatali mechanizmusa demokratikus módon és hatékonyan kell, hogy szolgálja az együttműködés céljait. A paktumban mindenki tevékeny, nem a munkaszervezet szolgáltatásai kizárólag a hozzá adott értéke. 21

22 Vizsgálandó a partnerség tagjai közti belső információáramlás és kommunikáció minősége, gyorsasága, módja és hatékonysága. Ezen kívül természetesen kiemelkedő feladat kell, hogy legyen a külső partnerek, környezet tájékoztatása, valamint az onnan érkező visszajelzések feldolgozása, elemzése és esetlegesen integrálása a megvalósítási folyamatba. Fontos vizsgálati szempont a partnerek folyamatos aktivitása, személyi állandósága, amely a folyamatosságot képes biztosítani, valamint annak feltérképezése, hogy rendelkeznek-e elégséges humán kapacitással a közös tennivalók elvégzéséhez. Egy másik fontos minősítési szempont, hogy csak" támogató partnerek-e, vagy konkrét szakmai, pénzügyi teljesítésekre, eszközök rendelkezésre bocsátására is képesek-e. Minősíthető szempont, hogy a foglalkoztatási paktum a külső szakmai kapcsolatrendszerét - hazai és külföldi - milyen mértékben képes fejleszteni, valamint hozzá tud-e járulni a hasonló foglalkoztatási paktumok hálózati együttműködéséhez Folyamatok Értékelni kell a paktumot a működési folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése szempontjából is. A másik szempont a folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése, az innováció alkalmazásával, a vevők és más érintettek elégedettségének növelése érdekében. Időszakonként a partnerekkel közösen át kell tekinteni a stratégia megvalósítását és el kell végezni a szükséges korrekciókat az Akciótervhez, a munkaprogramhoz és a költségvetéshez kapcsolódóan. 22

23 Értékelni kell, hogy mit tesz a paktum a fő folyamatok beazonosítása, alakítása, megvalósítása és javítása érdekében, van-e ezekért a folyamatokért felelős személy meghatározva, azokhoz elegendő erőforrás került-e hozzárendelésre az indikátorok teljesítéséhez. Meg kell vizsgálni, hogy ezek által az eredmények, hatások, a hatékonyság és a minőség mérhetővé válnak-e? A fő folyamatok értékeléskor a kockázatokat és a legfontosabb eredményfaktorokat is elemezni kell, szükség esetén meg kell határozni a korrekciós folyamatokat. Az is értékelni kell, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a célcsoportok a szolgáltatások fejlesztésébe bevonásra kerüljenek, milyen interaktivitás zajlik a célcsoport és a paktum között, használják-e a megtervezett hagyományos és elektronikus információs csatornákat, valamint azt is, mennyire rendszere és aktív a folyamatokat támogató kommunikáció?. Értékelni kell, hogy mit tesz a paktum a folyamat-innováció érdekében a célcsoportok bevonásával, figyelmet fordít-e a többi működő paktum jó példáinak, bevált gyakorlatainak átvételére és adaptálására, végez-e összehasonlító elemzéseket a főbb folyamatok kapcsán? Célcsoportokkal kapcsolatos eredmények Ennél a pontnál a célcsoportokkal kapcsolatos eredményeket kell megvizsgálni a paktumok működése kapcsán, értékelni kell, hogy a paktum mely eredményeket ért el a célcsoportok igényeinek és elvárásainak teljesítésében, ehhez pedig a megelégedettség mérési módszereket kell kialakítani és a lekérdezések eredményeit felhasználni. 23

24 A paktum működésével kapcsolatosan mérni kell a célcsoportok elégedettségét a paktum által nyújtott szolgáltatások kapcsán, elégedettségüket a bevonásuk (részvételük) tekintetében, valamint elégedettségüket a minőség, a megbízhatóság, és a tanácsadás stb. kapcsán. Az is értékelni kell, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a célcsoportok szükségletei és elvárásai teljesítésében, a megelégedettséget mérni pedig a paktumról alkotott összbenyomásuk kapcsán. A paktumok kapcsán mérni kell, hogy hány célcsoport tag került bevonásra a paktum tevékenységeibe, közülük konkrétan hányan éltek javaslattal, ehhez pedig alkalmazzák-e a korszerű kommunikációs-és interakciós eszközöket a paktummal történő együttműködés során. A paktumok esetében azt is mérni kell, hogy kialakított minőségi sztenderdekhez kapcsolódó módszertan betartásra kerül-e a működés során Munkatársakkal kapcsolatos eredmények A paktum menedzsment szervezetek esetében értékelni kell, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a munkatársak szükségleteinek és elvárásainak teljesítésében: a megelégedettség és motiváció mérése eredményeinek felhasználásával. Ennek méréséhez a kialakított módszertanban foglalt lekérdezéseket és interjúkat kell alkalmazni a dolgozói megelégedettségnél a rendelkezésére álló személyi erőforrások kapcsán valamint a munkakörülményekkel kapcsolatban. 24

25 A hatékony együttműködés érdekében fel kell tárni a munkahelyi légkört, a lehetséges érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenséget és mérni kell munkatársak megelégedettségét a paktum továbbfejlesztésébe történő bevonásukat érintően, meghallgatják-e a felmerült javaslataikat. Értékelni kell, hogy a paktum milyen eredményeket ért el a munkatársak elvárásainak beváltása tekintetében A módszertan alkalmazásával azt is mérni kell, hogy az információs és kommunikációs technológiák használata a munkatársak körében mennyire elterjedt A társadalmi megítélés eredményei A foglalkoztatási paktumoknak akár már rövidtávon is érzékelhető, közvetlenül mérhető, illetve közvetett, hosszabb távon érvényesülő eredményei lehetnek. A kimutatható, mérhető eredmények a paktum hasznaként foghatóak fel, ezért nagy szerepük van a társadalmi elismertetésben, a politikai támogatottság így könnyebben biztosítható. Fontos szempont, hogy a lokális munkaerő-piaci problémák megoldására születnek-e innovatív, kreatív, újszerű megoldások, történik-e inspiráció projektek formájában új munkaerő-piaci eszközök kifejlesztésére, és a munkaprogram támogatja-e a helyi kezdeményezéseket? Nagyon fontos kritérium, hogy a stratégia célrendszerében elsőrendű prioritás-e a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. Értékelni kell a paktum társadalomra gyakorolt hatásait a társadalmi vonatkozású teljesítményekről hatásindikátorok segítségével. 25

26 Mivel a partneri kör a társadalom különböző szektoraiban érkező szereplőket tömörít a partnerség elégedettségének és a partnerek aktivitásának a mérése is fontos. A paktum tevékenységének az értékelésénél figyelembe kell venni a nyilvánosság és a fenntarthatóság követelményeit és a hátrányos helyzetű célcsoportok a civil társadalom részére nyújtott támogatásainak mértékét A paktum szolgáltatások kulcsfontosságú eredményei Az együttműködés fontos kritériuma, hogy rendszeres időközönként megtörténik-e a munka értékelése, a szükséges konzekvenciák levonása és a beavatkozások elvégzése. Az eredmények megfogalmazásánál mindig abból a célrendszerből szükséges kiindulni, amit a partnerek az együttműködési megállapodásban megfogalmaztak és a munkaprogram során projektek formájában végrehajtottak. E teljesítési folyamat egyes szakaszainak, fázisainak méréshez indikátorokat lehet rendelni. A minősítési rendszernek választ kell adnia a működéssel összefüggő kérdésekre azért is, hogy a partnerségben együttműködő szervezetek, személyek meg tudják ítélni közös tevékenységüket. Értékelni kell a paktum célok elérését a külső eredmények és hatások alapján, a tevékenységek és szolgáltatások minőségének javulását, a költség-haszon arányát és vizsgálni kell a különböző értékelések hatásait. Az egyes paktumok céljainak elérését a belső eredmények alapján is értékelni kell, a menedzsment és az innováció területén elért eredményeket, a partnerség eredményeit pedig a módszertanban kialakított belső indikátorokkal kell mérni. Ugyancsak a paktum belső indikátorait kell vizsgálni, a korszerű információs-és kommunikációs technológiák használatánál, alkalmazni a költségvetés betartását és a pénzügyi célok elérését, a pénzügyi eszközök előteremtését és azok hatékony és szabályszerű felhasználását. 26

27 2.5 A paktumok sztenderdjeihez kapcsolódó minőségi jegyek és információ forrásaik részletes bemutatása Kritériumok Alkritériumok Minőségi jegyek Információ forrása 1. Vezetés 1.1. Mérlegelje a paktum Irányító Csoportja tevékenységét, aszerint, hogy megfelelő iránymutatásokat ad-e a partnerség számára a jövőkép és az értékrend kapcsán 1.2 Értékelje a paktum menedzsment szervezetének tevékenységét, aszerint, hogy milyen színvonalon irányítja a partnerséget és hogyan fejleszti irányítási, vezetési tevékenységét a paktum közös célkitűzéseinek elérése érdekében 1.3 Mérlegelje az Irányító Csoport tevékenységét, aszerint, hogy hogyan motiválja és támogatja a partnerségben közreműködő szervezeteket a munkájuk során. Helyzetfeltárásra és probléma elemzésre épülő stratégia megléte, jövőképpel és küldetésnyilatkozattal, valamint értékrend deklarációval. A stratégia megvalósításához kapcsolódóan Akcióterv és Éves munkaterv és költségvetés készült. A partnerek tájékoztatása, rendszeres találkozók és munkacsoport ülések szervezése, elektronikus tájékoztatási eszközök rendszeres használata deklarált az Ügyrend/SZMSz-ben. Folyamatosan alkalmazzák a partnerközpontú működés alapelveit. A partnerség tagjai közti belső információáramlás és kommunikáció gyors és hatékony. A paktum Helyzetfeltárásra és a swot elemzésre épülő stratégai dokumentum információi, a középtávú paktum Akcióterv, az éves munkaterv és költségvetés, a paktum partnerségi kommunikációs terv. Ügyrend/SZMSZ, meghívók, program, emlékeztetők, hírlevelek, partnerszervezetekre lebontott tevékenységi és kommunikációs terv.a partneri elégedettség mérések elemzésének szöveges része. Honlap, hírlevél, kör e- mailek, Partner szervezetekre lebontott tevékenységi terv, paktum kommunikációs terv. A közösségi média eszköztárának partneri körben történő használata. 27

28 Kritériumok Alkritériumok Minőségi jegyek Információ forrása 1.4 Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum Irányító Csoportja azért, hogy a paktumpartnerek és döntéshozók közötti kapcsolatot megfelelően működjön 2. Stratégia és tervezés 2.1. Mérlegelje a paktum tevékenységére vonatkozó tényeket, aszerint, hogy megfelelően tájékozódike az érdekcsoportok jelenlegi és jövőbeni igényeiről 2.2 Értékelje, hogy mit tesz a Paktum Irányító Csoportja azért, hogy a stratégiákat és a terveket kidolgozza, felülvizsgálja és tovább fejlessze. A mindennapos munkában stratégia kommunikációja, disszemináció, szemléletformálás és érdekképviselet. Az Irányító Csoport a PDCA ciklusnak megfelelően gördülő tervezéssel beépíti az érdekcsoportok igényeit, információval látja el a menedzsmentet. Helyzetfeltárásra és probléma elemzésre épülő stratégia megléte, jövőképpel és küldetésnyilatkozattal, valamint értékrend deklarációval A stratégia megvalósításához kapcsolód Akcióterv és Éves munkaterv elkészítése. Ügyrend/SZMSZ, sajtóközlemények, honlap és hírlevél cikkek, képviselet más szervezetek rendezvényein. A paktum stratégián alapuló éves beszámolók, Akcióterv és éves munkaprogram, időszakos igényfelmérések, továbbfejlesztési javaslatok. A paktum stratégián alapuló éves beszámolók, Akcióterv és éves munkaprogram, továbbfejlesztési javaslatok a menedzsment szervezet munkatársai részére, kapcsolódó disszeminációs anyagok. 28

29 Kritériumok Alkritériumok Minőségi jegyek Információ forrása 2.3 Értékelje, hogy mit tesz a paktum Irányító Csoportja annak érdekében, hogy megvalósítja-e stratégiai és operatív terveit 2.4 Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum vezetése a tekintetben, hogy hogyan tervezi meg és vizsgálja felül a partnerség terveit, hogyan hajtja végre szervezeti korszerűsítést, a modernizációt és az innovációt 3. HEF menedzsment 3.1. Értékelje, hogy mit tesz a paktum vezetése annak érdekében, hogy elegendő humán erőforrással rendelkezzen a stratégia megtervezéséhez, megvalósításához és továbbfejlesztéséhez- 3.2 Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy a munkatársak számára meghatározza, fejleszti és felhasználja az egyéni és csoportos képességeket és ismereteket, valamint, hogy az egyeztetésekbe bevonja őket. Erőforrásokat és kapacitásokat rendel az Akciótervben és az éves munkaprogramban meghatározott feladatok elvégzésére a menedzsment szervezethez. Elégedettségi felmérések (vevői, munkatársi, vezetői, partneri), kimutatások, a társadalmi hatások mérésére kidolgozott eszközök és módszerek. Az éves munkaprogramhoz kapcsolódó humánerőforrás igények meghatározása, éves költségvetés biztosítása. Megfelelő munkakörnyezet biztosítása, csoportmunka technikák alkalmazása, továbbképzési lehetőségek biztosítása. A menedzsment szervezet munkaterve, belső kommunikációs csatornák, Irányító Csoport ülések, partnerségi egyeztetések dokumentumai. Szervezetfejlesztési terv, értékelési terv és a kapcsolódó összesítő dokumentumok, az elemzések alapján elkészülő fejlesztési javaslatok. Humánerőforrás terv, esélyegyenlőségi stratégia, személyzeti politika, a paktum költségvetése, partnerszervezetekre lebontott feladatterv. Paktum képzési terv, partnerszervezetekre lebontott feladatterv, egyéni képzési terv, munkatársai és vezetői kompetenciafejlesztő tréningek. 29

30 Kritériumok Alkritériumok Minőségi jegyek Információ forrása 4. Partnerség és erőforrások 3.3 Értékelje a paktum tevékenységére vonatkozóan azt, hogy a menedzsment bevonja-e a szervezet munkatársait a belső egyeztetésekbe és feladatmeghatározásokba 4.1. Mérlegelje, hogy mit tesz a paktum vezetése annak érdekében, hogy hogyan fejlessze és működtesse a legfontosabb partnerkapcsolatait 4.2 Értékelje, hogy biztosított-e a paktum részéről, hogy a kínálatot megfelelő szintűek legyenek a kapcsolatai a tevékenysége által érdekelt (lehetséges) felekkel. A munkatársak bevonását segítő vezetési technikák alkalmazása, ösztönző rendszerek kidolgozása. A paktum alapító partnersége megfelel a szakmai elvárásoknak, a partnerségi megállapodásban szabályozásra kerül partnerkapcsolatok fejlesztésének és működtetésének módja. A paktum Ügyrend/SZMSZ tartalmazza az éves foglalkoztatási fórum összehívását, az alkalmazandó hagyományos és elektronikus kommunikációs csatornákat, az egyes szakterületekért felelős partnereket és/vagy munkatársak kijelölése. Brainstorming emlékeztetők, ösztönzési stratégia, dolgozói elégedettségi felmérések eredményei. Paktum partnerségi együttműködési megállapodás szövege, a belépési nyilatkozatok, további megkötött együttműködési megállapodások, éves foglalkoztatási fórumok és ICS ülések jegyzőkönyvei. A paktumszervezet Ügyrend/SZMSZ-e, az éves foglalkoztatási fórumok, meghívói és jegyzőkönyvei, a kommunikációs és a disszeminációs terv, foglalkoztatási szakmai területekre lebontott Felelősségi, kapcsolattartói lista, beazonosított fejlesztési projektek listája. 30

31 Kritériumok Alkritériumok Minőségi jegyek Információ forrása 4.3 Értékelje, hogy vajon biztosított-e, hogy megfelelően kezelje a paktum a menedzsment szervezet munkatársainak tudását, hogy elegendő erőforrásokkal rendelkezzenek és azokat hatékonyan alkalmazzák. 4.4 Értékelje, vajon biztosított-e, hogy megfelelően és hatékony gazdálkodike Értékelje, hogy mit tesz a paktum menedzsment szervezete azért, hogy a korszerű technológiák és az innovatív szervezési megoldások rendelkezésre álljanak Belső információáramlási és elosztási rend kialakítása, elektronikus tudástár kialakítása, mentorálási rendszer kialakítása. A paktum éves költségvetési tervet készít, az Irányító Csoport teljesítmény mutatókat rendel hozzá és ellenőrzi annak időarányos végrehajtását. A hatékony munkavégzéshez szükséges ICT eszközök és alkalmazások biztosítása, az elektronikus kapcsolattartás előtérbe helyezése a partnerekkel. Figyelemmel kíséri a szervezési innovációkat. Elektronikus adatkezelési és tárolási szabályzat, képzések, tréningek jelenléti ívei, mentorálások, tanácsadások emlékeztetői. Az éves munkatervhez kapcsolódó éves költségvetés. Az ellenőrzések és az időszakos kontrolling információi. Pénzügyi szabályzatok. Indikátorok teljesülésének mutatói- Az ICT rendszer kialakításának terve, az eszköz és alkalmazás beszerzések dokumentumai és számlái. Az elektronikus kapcsolattartás dokumentumai, kommunikációs és disszeminációs terv elemei. 31

32 Kritériumok Alkritériumok Minőségi jegyek Információ forrása 4.6 Értékelje, hogy mit tesz a paktum azért, hogy megfelelő irodai munkakörülményeket biztosítson a menedzsment szervezet munkatársai számára. 5. Folyamatok 5.1. Értékelje, hogy a paktum hogyan azonosítja, tervezi, irányítja és fejleszti folyamatait a sikeres megvalósítás érdekében 5.2 Értékelje, hogy mit tesz a foglalkoztatási paktum azért, hogy a célcsoportok/vevők/polgárok a szolgáltatások és/kezdeményezések fejlesztésébe bevonásra kerüljenek Az ergonomikus munkavégzéshez szükséges környezet kialakítása a partneri kör szereplőinek bevonásával. A paktum a szervezeti dokumentumaiban írja le a folyamatait és azok szabályázását, az Irányító csoport hatáskörrel rendelkezik a változások indokolta fejlesztési korrekciókra. Az egyes tématerületek kapcsolattartóit bevonja a kommunikációba, az éves Foglalkoztatási fórumon kívül az aktuális fejlesztési elképzeléseket véleményezteti, szolgáltatási kézikönyvet készít. Dolgozói elégedettség mérések eredményei, ügyfél elégedettségmérések eredményei. Ügyrend/SZMSZ, Irányító Csoport ülések jegyzőkönyvei, éves munkaterv, témakör és folyamat felelősök kijelölései munkaköri leírásban vagy feladatmeghatározásban. Az alapítói együttműködési megállapodás szövege, Ügyrend/SZMSZ, kommunikációs terv, Foglalkoztatási fórum és tematikus rendezvények emlékeztetői. A menedzsment szervezet szolgáltatási kézikönyve. 32