Dr. Gáts Andrea A kamarai kötelező továbbképzési rendszer átfogó reformjának éve

Átírás

1 Dr. Gáts Andrea 2014 A kamarai kötelező továbbképzési rendszer átfogó reformjának éve Kihirdették az új Szakmagyakorlási Kódex első, soron kívüli módosításának szabályait: az egyik legnagyobb változás a szakmagyakorlók kötelező kamarai továbbképzésében lesz. A módosító rendelet [1] a Magyar Közlöny december 30-i számában került kihirdetésre, a kódexet érintő rendelkezései már hatályosak. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Szakmagyakorlási Kódex) december 31-étől hatályos rendelkezései a módosításokkal egységes szerkezetben elérhetők a Nemzeti Jogszabálytárban. Változások a továbbképzés területén december 31-én léptek hatályba a Szakmagyakorlási Kódex továbbképzési rendszert érintő szabályai. A kamarai szakmagyakorlók kötelező továbbképzésének 2007-ben történő bevezetése óta kialakult rendszer átfogóan változik 2014-től. Az országos kamarák által 2013/14-es évre meghirdetett pályázatokon elnyert, kötelező továbbképzések az új jogszabály bevezetésével már nem tarthatók meg. A tavalyi törzsszámon megtartott továbbképzés után kiállított igazolás ugyanis a Szakmagyakorlási Kódex rendelkezései alapján nem fogadható el. Az országos kamarák és a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatai Az új továbbképzési rendszer valódi beindításához azonban a rendelet felhatalmazta az érintett két országos kamarát (Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara), hogy a kötelező továbbképzés kamarai kialakításának egységes rendjére országos továbbképzési szabályzatot fogadjon el. Ez a munka mindkét kamaránál megindult, de a jogszabályi rendelkezések hatálybalépéséig már nem volt mód arra, hogy a két országos küldöttgyűlés a továbbképzési szabályzatokat elfogadja. Az új rendszer a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinációját a kamarákhoz, ellenőrzését és a keretek meghatározását a törvényességi felügyeletet ellátó tárcához (jelenleg a Belügyminisztériumhoz) rendelte. A feladatok megosztása a következőképpen alakul. A törvényességi felügyeletet ellátó miniszter meghatározza a kötelező továbbképzés szakterületenkénti tematikáját, jóváhagyja az országos kamara által kidolgozott, ehhez kapcsolódó tananyagot, egyetértési jogot gyakorol a kötelező továbbképzést oktatók, kamara által elfogadott névjegyzékével kapcsolatban. Az országos kamarák továbbképzési bizottságába egy-egy tagot delegál. A továbbképzést az országos kamara szervezi valamennyi továbbképzési típus és valamennyi szakmagyakorlási tevékenység esetén. Emellett a továbbképzések szervezésére egy vagy több bizottságot működtet, amelynek ügyrendjét saját hatáskörében készíti és fogadja el. Szabályzatban megállapítja a szakmai továbbképzés tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését. Elkészítteti a minisztérium által meghatározott, szakterületenkénti tematika szerinti oktatási anyagokat, majd azokat elektronikusan közzéteszi. Végül dönt a kötelező továbbképzést tartó oktatók elfogadásáról, azzal a kapcsolatban a miniszter egyetértését azonban ki kell kérnie.

2 A fenti új feladatkörök amelyek mind a minisztérium, mind a kamarák számára átfogó és alapvető változást jelentenek kialakításához, a reformok bevezetéséhez és elsősorban az új tananyagok kidolgozásához időre, az adminisztratív és anyagi eszközök átcsoportosítására van szükség. Így kamarai berkekben már nem is volt meglepő, hogy a megtett erőfeszítések ellenére sem indulhatott el az új továbbképzési rendszer idén január 1-jén. Ezt a jogalkotó is érzékelte, ezért a Szakmagyakorlási Kódex soron kívüli módosításával olyan moratóriumot vezetett be december 31. napjáig, amellyel lehetővé vált, hogy az első félévben még el nem érhető továbbképzések hiánya miatt ne érhesse kár az érintett szakmagyakorlókat. Ha a továbbképzési kötelezettségét nem tudta teljesíteni határidőre A módosítás lehetővé teszi, hogy az a szakmagyakorló, akinek a továbbképzési kötelezettségét június 30-ig kellett teljesítenie, de azt elmulasztotta, azt pótlólagosan, legkésőbb december 31-ig teljesítheti, erre vonatkozó igazolásait az őt nyilvántartó kamarának előírt határidőre még benyújthatja. Ez a moratórium is csak azokra érvényes, akiknek ötéves továbbképzési időszaka január 1. és június 30. napja között jár le. Akik ezen időpontoknál korábban vagy később lejárt továbbképzési időszakukra vonatkozó igazolásaik benyújtását mulasztották el, igen szigorú megítélés alá esnek. A kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása ugyanis a jogosultság területi kamara titkára által hivatalból történő felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a szakmagyakorló a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, de legfeljebb egy évig. E szabályok szerint tehát a január 1. napjáig lejárt engedélyek esetén a területi kamarák titkárai kötelesek felfüggeszteni a szakmagyakorlási engedélyt, ezzel egyidejűleg megtiltani az adott szakmagyakorlási tevékenység folytatását. Amennyiben a felfüggesztést követő egy év is eredménytelenül telik el, a titkár törli az érintett szakmagyakorlót a kamarai nyilvántartásból, egyúttal végleges jelleggel megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását. Amennyiben a szakmagyakorló törlésére a fentiek alapján került sor, számára a jogosultság csak a továbbképzési kötelezettség igazolása után, a jogszabályban előírt további feltételek megléte esetén engedélyezhető újra. Az új továbbképzési rendszer alapjai Az átmeneti időszak áttekintését követően röviden ismertetjük, milyen változások is várhatók a majdani továbbképzési szabályzatok elfogadását és rendszer felállítását követően. A továbbképzési időszak változatlanul öt év, amely minden esetben a január 1-jét megelőzően megkezdett ötéves továbbképzési időszak utolsó napját követő napon kezdődik. A szakmagyakorló a továbbképzési időszak alatt főszabály szerint köteles továbbképzést teljesíteni. A továbbképzés típusa eltérő lett a kamarai tagok és a tagsággal nem rendelkező szakmagyakorlók számára, az alábbiak szerint: a) kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai,

3 b) kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén kötelező továbbképzést kell teljesíteni. A január 1-jét követően bejegyzett valamennyi szakmagyakorlónak az épületenergetikai tanúsítók kivételével első továbbképzési időszaka alatt a Szakmagyakorlási Kódexben meghatározott beszámolóval végződő kötelező továbbképzést kell teljesítenie. Ez azt jelenti, hogy a korábbi jogosultsági vizsgát felváltja a továbbképzés rendszerébe tartozó beszámolóval végződő kötelező továbbképzés. A kötelező továbbképzés formája lehet a) internet alapú távoktatás, amely tesztvizsgával zárul, vagy b) hagyományos (kontaktórás) oktatási formában történő részvétel. A kötelező továbbképzésben a továbbképzési időszak alatt egy, a fentiek szerinti továbbképzési formát kell teljesíteni, ahol az oktatás időtartama összességében nem haladhatja meg a nyolc tanórát. Kik mentesülnek a továbbképzés alól? Továbbra is alapelv, hogy a gazdasági életben aktívan részt vevő szakmagyakorló kötelező továbbképzésben rendszeres időközönként részesüljön. Nincs mentesség például életkorra való tekintettel, vagy a továbbképzési időszakban megszerzett másoddiploma vagy speciális szakképzettség esetében sem. A továbbképzési kötelezettség alól mentesül az elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és a szakmagyakorlást eseti engedéllyel folytató személy. Ez utóbbi a nem üzletszerű, elsősorban saját vagy hozzátartozók számára a területi kamara eseti engedélyével végzett eseti tervezői vagy más tevékenységre vonatkozik. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakmagyakorlási tevékenység nyújtására irányuló szándékát az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki kamarához köteles bejelenteni (elkülönített névjegyzék). A bejelentést évente kell megtenni. Tekintettel arra, hogy a határon átnyúló tevékenység fogalma szerint az kizárólag átmeneti vagy alkalmi jellegű és Magyarországon letelepedési szándék nélkül végezhető tevékenységet takar, továbbképzési kötelezettség teljesítése itt sem indokolt. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása Továbbképzés teljesítésének elektronikus formában történő igazolása az országos kamara feladata. A területi kamara köteles közhiteles nyilvántartásában naprakészen vezetni az igazolások tartalma alapján az adott továbbképzési időszak teljesítését az egyes szakmagyakorlók tekintetében. Az egyes továbbképzési ciklusok teljesítése vizsgálatának alapjául a kamarai nyilvántartás szolgál. A névjegyzéket vezető szerv kérésére a szakmagyakorló kötelezhető a részére kiállított és átadott igazolások bemutatására egyeztetés céljából. Egyéb változások

4 A kormány meghosszabbította a megszűnő geodéziai tervezési jogosultságok hatályát, ugyanakkor pontosított értelmezést adott az alábbi, elsősorban mérnöki kamarák által vezetett névértéki besorolások megszűnésének dátumáról. Ezek szerint - geodéziai tervezési szakterületen, - geodéziai szakértői szakterületen és - közlekedési építmények tervezési szakterületen közlekedésmérnöki tervezési jogosultsággal, - az építmények gépészeti tervezése szakterületen anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók tervezési jogosultsággal és - az építmények technológiai tervezés szakterületen építéstechnológiai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység vonatkozásában kiadott engedélyek jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában december 31-ig hatályosak. Ezen engedélyek természetesen már nem adhatók ki, így a határidő módosítása csak a január 1-jét megelőzően kiadott engedélyekre vonatkozhat. Változatlanul július 1-ig hatályosak a január 1-jét megelőzően kiadott építésügyi igazgatási szakértői engedélyek, ezt követően a tevékenység engedély nélkül folytatható. Időközben már megvalósult a beruházáslebonyolítói tevékenység kamarai nyilvántartási kötelezettségének január 1-jét követő megszűnése, e tevékenység már bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytatható. A beruházáslebonyolítói gyakorlattal, tervezői engedéllyel és műszaki ellenőri bejegyzéssel rendelkező szakmagyakorlók azonban kezdeményezhetik a beruházási tanácsadói cím megadását az őket nyilvántartó területi kamaráknál. Pontosítás a céges szakmagyakorlásban A kihirdetett módosítás törölte azt az átmeneti rendelkezést, amely a mérnöki és építészkamarák hatáskörébe tartozó szakmagyakorlási tevékenységet végző, a rendelet hatálybalépésekor már működő cégek kötelező építész- és mérnöki kamarai regisztrációját március 31-ig írta elő. Nem érdemes azonban halogatni a cégregisztrációt, hiszen annak jogtechnikai indoka csupán az lehetett, hogy a cégnek így is, úgy is igazolnia kell kamarai nyilvántartási számát az eljáró hatóság számára, aki azt valamennyi építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban köteles vizsgálni. A cégregisztrációs szám hiánya továbbra is jogkövetkezményekkel jár, amelyekről a Műszaki Ellenőr Magazin novemberi számában már tájékoztatást adtunk. Kit is érinthet a kötelező szakmai kamarai cégregisztráció? augusztus 1-jét követően a szakmai kamarák hatáskörébe tartozó, szakmagyakorlási tevékenységet folytató cégek külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén, kamarai névjegyzékbe vétel mellett kezdhetik meg és folytathatják tevékenységüket. A Kódex vonatkozásában cégnek minősül: a gazdasági társaság, a költségvetési szerv, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég.

5 E bejelentést a székhelyük szerint illetékes szakmai kamaránál teszik meg a regisztrációval érintett, alábbi tevékenységeket folytató cégek: településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri, energetikai tanúsítói. A cégek szakmagyakorlásának, egyben kamarai névjegyzékbe vételének is alapvető feltétele, hogy a bejelentő a Kódexben előírt, alábbi részben foglalkoztatási követelményeknek megfeleljen, és ezt igazolja. Cég akkor kezdhet meg és folytathat: építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal, településtervezési tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településtervezési szakterületi jogosultsággal, településtervezési szakági tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településtervezési szakági szakterületi jogosultsággal, településrendezési szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településrendezési szakértői szakterületi jogosultsággal, építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha a vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik az adott területen építészeti-műszaki tervezési szak- vagy részszakterületi jogosultsággal, építésügyi műszaki szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik építésügyi műszaki szakértői szakterületi jogosultsággal, felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői jogosultsággal, energetikai tanúsítói tevékenységet, ha tagja vagy munkavállalója rendelkezik energetikai tanúsítói jogosultsággal, és a tevékenységet minden esetben a jogosultsággal rendelkező személy végzi. A tevékenység elvállalásának és folytatásának feltételei A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával. Mint látható, a vállalkozási típusú szerződéseknél, mint például a tervezés, továbbra sincs kizárva, hogy egyes szakterületeken végzett szakmagyakorlási tevékenységhez alvállalkozóként vegyenek igénybe társtervezőt vagy szakági tervezőt. Erről azonban a feleknek a szerződésben kifejezetten rendelkezniük kell. A cégnek azonban az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a jogszabályban előírt feltétellel kell rendelkeznie, és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik alvállalkozó bevonásával tehát végezheti.

6 Hivatkozás: [1] A Kormány 522/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról