1. előadás: A DAT fogalmi modellje. A digitális alaptérkép, a DAT1-M1 szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése

Átírás

1 1. előadás: A DAT fogalmi modellje. A digitális alaptérkép, a DAT1-M1 szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése 1. óra: A DAT fogalmi modellje. A digitális alaptérkép, a DAT1-M1 szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése (a DAT objektumai, geometriai- és topológiai alapelemei, táblázatai) mintafeladat bemutatásával (I) Az ismereteket az MSZ szabvány és a DAT1 szabályzat és mellékletei alapján, azok fogalmainak, szövegezésének felhasználásával tárgyaljuk. A DAT fogalmi modellje- a Nagyméretarányú digitális térképezés c. tantárgyban ismertettettek alapján. A DAT adatbázis táblázatai és leírásuk általános áttekintése (a DAT1-M1 szabályzat alapján): - A DAT tartalmát relációs adatbázis kezelésére alkalmas táblázatokban írjuk le. - A DAT adatféleségeit funkcionális csoportosítás szerint kell értelmezni, amely csoportosítást a vonatkozó szabályzat megad. - A DAT objektumok geometriájának leírásához szükséges alapelemeket az A táblázatcsoport összegzi. Ezek: - pont - vonal - határvonal - határ - felület Ebben a csoportban szerepel az adatféleségek adatrekordjainak megszűnésére vonatkozó időtáblázat is. A táblázatok tartalmazzák az adatmezők nevét, típusát, hosszát, a szöveges megnevezését, az adatmező kötelező, vagy opcionális használatát, és a kapcsolódó egyéb jellemzőket. A táblázatot követően szerepel az adatbázis kezelési kulcs, az egyes mezőkre vonatkozó értéktartományok, majd a hivatkozott és hivatkozó táblázatok felsorolása. A leírás végén a karbantartási mód következik. Kiemelt szerepe van a T_PONT nevű koordinátajegyzéknek, mint az adatbázis alapvető építőelemének. A DAT alapobjektumai közötti kapcsolatot a B topológiai táblázat összesíti. A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. A topológiai alapelemek: - csomópontok (izolált, közbenső- és végcsomópontok) - él - gyűrű - lap - csomópont-él - csomópont-gyűrű - csomópont-lap Az objektumokat leíró táblázatok a DAT objektum-előfordulásait és a kapcsolódó attribútum-értékek leírását a C táblázatcsoport tartalmazza. A táblázatok alaki és 1-1

2 Óravázlat a Kataszteri informatika foglalkozásaihoz tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. A táblázatok fölött szerepel a leírandó adat jellege (állami alap, alap, háttáradat). A táblázatok T_OBJ_ATTRXX formával jellemzettek, ahol az XX az objektum osztály és csoport betűjele. Az objektum-osztályok csoportosítását az E csoport foglalja össze. Ezek a következők: - geodéziai alappontok - közigazgatási egységek, alegységek, földrészletek, alrészletek, stb. - épületek, épület-tartozékok, szobrok, emlékhelyek, stb. - közlekedési létesítmények vonalai és műtárgyai - távvezetékek, függőpályák és műtárgyaik - folyó- és állóvizek és műtárgyaik - szintvonalak, domborzati alakzatok - felmérési munkaterület adatai, kezelési egységek és térségi jellegű területek - raszteres állományok. Kiemelten fontos a T_OBJ_ATTRHA (felmérési munkaterület) attribútum-táblázata. - Az adatminőségi jellemzők táblázatai a D csoportban találhatók. A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. - Az F ún. gyűjtő táblázat-csoportban egy-egy objektumazonosító sorszám alá azon objektumoknak az attribútum-értékeit gyűjtötték össze, amelyek egynél több, de nem meghatározható alkalommal fordulnak elő az adott objektumnál (pl. cím, cég-adatok, felíratok, személy-adatok, szolgalom-adatok, stb.). A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. - A C csoport szerinti objektumok attribútum-adatait táblázatosan kódolt formában az G jelű táblázat-csoport tartalmazza. - A H csoport az adatcsere-formátum leírását adja meg. Ennek formája a következő: 1-2

3 1. előadás: A DAT fogalmi modellje. A digitális alaptérkép, a DAT1-M1 szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése 1-3

4 Óravázlat a Kataszteri informatika foglalkozásaihoz 1-4

5 1. előadás: A DAT fogalmi modellje. A digitális alaptérkép, a DAT1-M1 szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése 1-5

6

7 2. óra: Az adatcsere-formátum ismertetése mintafeladat bemutatásával 2. óra: Az adatcsere-formátum ismertetése mintafeladat bemutatásával A szabályzat segítségével elkészítünk a tanórán egy földmérési alaptérkép térképrészletének adatcsere-formátumát. A térképrészlet előkészítésekor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: - a geometriai és topológiai alapelemek azonosítóinak meghatározására, - a pontszámozás csoportosítására, annak függvényében milyen objektumhoz és azonosítási tűréshatárhoz azaz részletpont-rendűségbe- tartoznak. 2-1

8

9 3. óra: A digitális alaptérkép-részlet előkészítése ITR szoftver felhasználásával az adatcsere-formátum előállítására. I. 3. óra: A digitális alaptérkép-részlet előkészítése ITR szoftver felhasználásával az adatcsere-formátum előállítására I. Egy kb. 10x10 cm területű, 1 : 1000 méretarányú digitális térképrészletet készít elő minden hallgató egyénileg, a térkép adatcsere-formátumának előállítására. Az előkészítés során az alábbiakra kell figyelmet fordítani: - Rétegek szerint ellenőrizni a térképi tartalmat, a teljességre tekintettel: hibátlan geometriájú másolattérképi tartalom előállítása. Különös figyelmet kell fordítani a felület-jellegű objektumok helyességére. - Felíratok elhelyezése az előírásoknak megfelelően: házszámok, helyrajzi számok, utcanevek, épületrendeltetések. A feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy a beszúrásukat megadó geometriai pontok is megfelelő helyre kerüljenek. - Objektum-osztálynak megfelelően kell a pontok számozását elvégezni úgy, hogy a pontszámok tükrözzék az objektumosztályon belüli részletpont- rendűséget is. - Fel kell venni grafikus pontként a szükséges geokódokat és felíratok beszúrási pontjait, és azokat pontszámozni kell. - Meg kell határozni a felíratok dőlési szögét, mert ez az adat szerepel az attribútumadatok között. - Meg kell határozni a földrészletek területeit, mert azok szerepelnek attribútumadatként az objektumok leírásában. - Ki kell alakítani a geometriai- topológiai alapadatok azonosítói struktúráját, hasonlóan az objektumok azonosítási rendszerét. Az előkészített digitális térképről pontszámvázlatot készítünk olyan nagyításban, hogy azon a papírvázlaton ún. határvonal-vázlatot lehessen készíteni. 3-1

10 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz Minta a pontszámvázlathoz: 3-2

11 3. óra: A digitális alaptérkép-részlet előkészítése ITR szoftver felhasználásával az adatcsere-formátum előállítására. I. Minta az objektumok azonosítóinak kialakítására (ajánlás): 3-3

12

13 4. óra: A digitális alaptérkép-részlet előkészítése ITR szoftver felhasználásával az adatcsere-formátum előállítására II. 4. óra: A digitális alaptérkép-részlet előkészítése ITR szoftver felhasználásával az adatcsere-formátum előállítására II. Az előző órán elkezdett feladat befejezése. A határvonal-vázlat elkészítéséhez az alábbi mintát adjuk meg. Az azonosító-rendszer kialakításánál fontos szempont, hogy az állomány ellenőrzésekor kapott hibalista alapján, a javításhoz a vázlaton a kérdéses objektumot egyértelműen és gyorsan fel meg tudjuk találni. A határvonal-vázlat kialakításához az alábbi mintát adjuk meg: 4-1

14

15 5. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkésztése I. 5. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkészítése I. Az előző órákon előkészített digitális térképrészletek adatcsere-formátumai előállítását a hallgatók önállóan készítik el a következő három gyakorlati foglalkozás keretében. Az előállított.txt szöveg-formátumot a tanszék ellenőrző szoftverével és a FÖMI államilag hitelesített konzisztencia-vizsgáló szoftverével folyamatosan ellenőrizzük. Minta a rekordok kitöltésének formájára és az egyszerű szöveg fájl típusú (.txt) állomány összeállítására (a minta és a határvonal-vázlat között nincs összefüggés): 2006*Vizsga DAT állomány*0*hallgató Ágnes*BME.AGT.*Kataszteri informatika*2004* T_PONT* 1* * **15*0* 2* * **15*0* 3* * **15*0* 10* * **15*0* 11* * **15*0* 12* * **15*0* 13* * **15*0* T_VONAL* 1*1*43*44*0** 2*1*77*43*0** 3*1*77*84*0** 4*1*44*91*0** 5*1*91*92*0** T_HATARVONAL* 15*1*26*27*0** 15*2*26*28*0** 15*3*28*29*0** 40*1*52*53*0** 50*1*53*54*0** 6*1*42*41*0** 6*2*41*55*0** 6*3*55*38*0** 6*4*38*26*0** 10*1*27*56*0** T_HATAR* 1*5*24*-* 1*6*23*+* 1*7*4*+* 1*8*5*+* 1*9*29*+* 1*10*30*+* 1*11*32*-* 1*12*13*-* 1*13*12*-* T_FELULET* 4*1*4*+* 5*1*5*+* 6*1*2*+* 6*1*6*-* 7*1*6*+* 8*1*7*+* 5-1

16 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz 5-2 T_IZOLALT* 1*1* 2*2* 3*3* 10*10* 11*11* T_VEG_CSPONT* 7*32* 8*33* 9*34* 10*35* T_GYURU* 7*7* 8*8* 9*9* 10*10* 11*11* T_LAP* 1*1* 2*2* 3*3* 4*4* 11*11* T_VEG_CSPONT_EL* 18*19*1* 52*18*2* 19*66*4* 66*67*5* T_IZOLALT_L* 1*10* 2*11* 3*12* 4*18* T_ T_OBJ_ATTRAA* 2*AA05*pontszám*115*4*0*4*0*4*0*3*1*2003*2**0*0**16*2* T_OBJ_ATTRAC* 2*AC03*610*1*1*3*0*2*0*0*2* 3*AC03*609*2*1*3*0*3*0*0*2* 4*AC03*605*3*1*3*0*4*0*0*2* 35*AC02*4*32*3*3*0*35*0*0*2* 36*AC02*5*33*3*3*0*36*0*0*2* 37*AC02*9*34*3*3*0*37*0*0*2* T_OBJ_ATTRBB* 2*BB05*2*vizsgatömb_1*11*2004*0*2*1*2***0*0*2*116* 3*BB05*4*vizsgatömb_2*11*2004*0*2*1*3***0*0*2*117* 4*BB05*3*vizsgatömb_3*11*2004*0*2*1*4***0*0*2*118* 5*BB05*1*vizsgatömb_4*11*2004*0*2*1*5***0*0*2*119* T_OBJ_ATTRBC* 2*BC01*3*2133*1*1*********2*1*2******0*0*2** 3*BC01*6*2132*2*1*55********2*1*3******0*0*2** T_OBJ_ATTRBD* 2*BD01*10*2146*3*1*********2*1*2******0*0*2** 3*BD01*12*2141*4*1*********2*1*3******0*0*2** 4*BD01*5*2144*5*1*********2*1*4******0*0*2** 11*BD01*13*2102*9*1*********2*1*11******0*0*2**

17 5. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkésztése I. T_OBJ_ATTRCA* 2*CA01*23*6**9*1********2**0*0*2*103* 3*CA01*26*9**11*1********3**0*0*2*104* 11*CA06*24*9**11*2********11**0*0*2*112* 12*CA06*17*4**3*2********12**0*0*2*113* 13*CA06*22*6**9*2********13**0*0*2*114* T_OBJ_ATTRCB* 2*CB05*3*19*7***2*0*0*2** T_OBJ_ATTREA* 2*EA01*1*1**********0*******2*0*0*2** 3*EA01*2*1**********0*******3*0*0*2** 4*EA01*3*1**********0*******4*0*0*2** 5*EA01*4*1**********0*******5*0*0*2** 6*EA01*5*1**********0*******6*0*0*2** T_OBJ_ATTRHA* 2*HA03*27*0*0*0*0*0*0*2004*2004*2003*2004*2004*a*a*a*a*1*1*0*1*1*0*1*1*0*0*1** T_CEG* 1*BME. AGT.*BME. AGT.*****10*1*1*0*0* T_CIM* 1*1111*11*28698*62*2133***********1*0*0* 2*1111*11*28698*62*2132***********2*0*0* 3*1111*11*6246*61*8***********3*0*0* 4*1111*11*6246*61*4***********4*0*0* 5*1111*11*6246*61*7***********5*0*0* 6*1111*11*6246*61*5***********6*0*0* T_FELIRAT* 1*2146*1*90.0*6*0* 2*2141*3*90.0*6*0* 9*Budafoki út*15*139.9*13*0* 10*2101*16*90.0*6*0* 11*2132*19*90.0*6*0* 12*2133*22*139.5*6*0* 13*2102*24*90.0*6*0* 14*vizsgatömb_1*116*90.0*22*0* 15*vizsgatömb_2*117*90.0*22*0* 19*7*7*50.4*5*0* 20*5/a*5*54.1*5*0* 21*5*14*54.1*5*0* 22*1*8*137.8*5*0* T_SZEMELY* 1*Hallgató*Ágnes*******2****666**qkac@pont.hu*10*2*1*0*0* 2*Tudós*Károlyné*****dr**2****666**qkac@pont.hu*10*2*2*0*0* EOF* 5-3

18

19 6. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkésztése. II. 6. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkészítése II. Az előző órán elkezdett feladat folytatása. Az előállított.txt szöveg-formátumot a tanszék ellenőrző szoftverjével és a FÖMI államilag hitelesített konzisztencia-vizsgáló szoftverjével folyamatosan ellenőrizzük. 6-1

20

21 7. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkésztése, befejezése 7. óra: A térképrészlet adatcsere-formátumának elkészítése, befejezése. A hibátlan adatcsere-formátum előállítása után, a beadandó dokumentáció a következő: - Műszaki leírás - Határvonal-vázlat - Digitális térképrészlet floppy lemezen Az adatcsere-formátum floppy lemezen, a FÖMI vizsgálati eredményével. 7-1

22

23 8. óra: Bevezetés a MicroStation program használatába I. 8. óra: Bevezetés a MicroStation használatába I. Grafikus szerkesztő programok a világban (AutoCAD, MicroStation, ArchiCAD) Bentley, USA (Top 500 Top 10!) A MicroStation család elemei: - MicroStation V7.1, V8.1 - Descartes V7.1, V8.1 - GeoGraphics V7.1, V8.1 - GeoPAK (Site, Civil, Bridge, Survey) - TriForma A program logikai felépítése: - Nézet file (seed beállítások) - Rajzi file (.dgn) - Referencia file-ok (tetsz. számban, de nem szerkeszthetők; réteg-korlát V8-ig) - Grafikus állományok (.jpg,.tiff, stb.) A rajzi állományok szerkezete és főbb jellemzőik: - Rajzi alapelemek (pont, vonal, ív, kör, poligon, téglalap, szöveg, cella, felület, 3Ds alakzat) - Elemek tulajdonságai - vonaltípus - vonalvastagság - szín - réteg - Rétegek, megjelenítési módok (réteg- és elemtulajdonság szerint) A program kezelői felülete, lehetőségek - Szokásos grafikus felület: - legördülő menük - eszköztárak - billentyűparancsok - testreszabási lehetőségek - Rugalmas adatbeviteli módok - billentyűzet (pontos koordináták, adatok rögzítése, párbeszédablakok kitöltése) - egér (pozicionálás, menük- és eszköztárak kezelése, tentatív input) - digitalizáló tábla (papíralapú adatok felvitelére) - képernyő-digitalizásási lehetőségek (raszteres input vektorizálása) - Rajzszerkesztési segédeszközök - ablakok a képernyőn (max. 8 ablak, mindegyikben szerkeszthető a rajz, mindegyikben aktuális állapot látható) - nézetek beállításai (nézőpont, koordinátarendszer, megjelenítési módok) - rajzi kényszerek (lock-ok) szerepe és lehetőségei (grid, unit, snap, axis, level) 8-1

24 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz - tentatív input szerepe a szerkesztésben - a Fence (keret kijelölés) szerepe és lehetőségei (kiválasztásra, elemtulajdonság megváltoztatására, rajzi manipulációra) - a Fence lehetőségei a kiválasztásban (belseje, belseje vágva, belseje átmetsző, külseje, külseje vágva, külseje átmetsző) - Menük - parancsok elérési módjai - párbeszédablakok a képernyőn - testreszabási lehetőségek - Eszköztárak - szabványos (standard) eszköztárak a képernyőn - feladattípustól függő eszköztárak - egyéni eszköztárak 8-2

25 9. óra: Bevezetés a MicroStation program használatába II. 9. óra: Bevezetés a MicroStation használatába II. A program részletesebb bemutatása és áttekintése Menük - File menü - Open - Close - Save as - Import - Export - Image Manager (Descartes) - Save Setting - Reference - Plot - Compress Design - Properties - Edit menü - Cut - Copy - Paste - Undo - Select/All - Element - Cells - Dimensions - Line Style - Text Styles - Multi-lines - Informations - Settings - Accu Draw - Color Table - Design File (alapbeállítások) - Level - Lock - Snaps - Rendering - View Attributes - View Images Attributes - Tools - Tool Settings - Main 9-1

26 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz - Standard - Primary - Images - Annotation - Dimensioning - Database - Raster - View Control - Utilities - Image - Render - Macros - Data Cleanup - Workspace - Preferences - Configuration - Customize - Button Assigment - Applications - Window - Open/Close - Cascade - Tile - Help Eszköztárak áttekintése (csak a fontosabbak!) - A Main eszköztár - Kijelölés - Kiválasztás - Vonalak - Ívek - Kör és ellipszis - Cellák kezelése - Összetett vonalak - Szöveg elhelyezése - Mozgatás és másolás - Tükrözés - Elemek módosítása - Átszerkesztések - Törlés - Feladat-specifikus eszköztárak - Képkezelés - Transzformációk - Referencia fájlok 9-2

27 9. óra: Bevezetés a MicroStation program használatába II. - Felületek kezelése - Méretezés - 3D szerkesztések 9-3

28

29 10. óra: Beltartalom előállítása szkennelt állományból I. 10. óra: Beltartalom előállítása szkennelt állományból I. A feladat ismertetése Kataszteri térkép előállítása egy tömbben. Rendelkezésre álló adatok: - A tömb birtokhatárpontjainak koordináta-jegyzéke, - A földrészletek beltartalmát (épületeket) tartalmazó, szkennelt vázrajz digitális állománya, - Területjegyzék a földrészletekről. A megoldás lépései: 1) A MicroStation állomány paramétereinek a beállítása; 2) A szükséges rétegszerkezet elkészítése; 3) A koordinátajegyzék adatainak szövegfájlba rögzítése; 4) A szerkesztés során felhasználandó rajzi szimbólumok celláinak az elkészítése (őrkereszt, nullkör, kapcsoló jel); 5) A rajzhatárok beállítása; 6) Az őrkeresztek felszerkesztése a munkaterületre; 7) A koordináta-jegyzék beolvasása és felszerkesztése (két menetben, pontazonosítással és megírással); 8) A birtokhatárpontok összekötése a manuálé felhasználásával (a megfelelő rétegen!); 9) A raszteres állomány beillesztése a rajzterületre (egyelőre transzformáció nélkül!); 10) A raszteres állomány betranszformálása az illesztőpontok segítségével (őrkeresztek, birtokhatár pontok); 11) A transzformáció ellenőrzése; 12) A földrészletek beltartalmának (épületek) megszerkesztése a szükséges rajzi kényszerek segítségével - raszter-vektor átalakítás, - derékszögesítés, - merőleges csatlakozás, - zárt objektumok létrehozása, - épületek telekhatárra illesztése. 13) A földrészletek területének ellenőrzése, a hibák javítása; 14) A feiratok elhelyezése a rajzterületen: - helyrajzi számok, - házszámok, - utcanevek, - területek mérőszámai. 15) A rajz végleges ellenőrzése, a felesleges rajzi részletek kikapcsolása vagy eltávolítása; 16) A kész rajz elmentése, esetleg kirajzolása. 10-1

30 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz A feladat végrehajtása 9-2

31 11. óra: Beltartalom előállítása szkennelt állományból II. 11. óra: Beltartalom előállítása szkennelt állományból II. A szerkesztés végrehajtása A megadott technológiai lépések sorrendjében, tanári irányítással a mintapélda állományának a megszerkesztése. A megoldás során törekedni kell a technológia pontos betartására, és közben folyamatosan gyakorolni kell a MicroStation más mérnöki szerkesztő programoktól kissé eltérő használatát. A szükséges szerkesztő parancsokkal a korábbi előadásokon a hallgatók már megismerkedtek, itt a cél ezek begyakorlása, készség szintű elsajátítása. Az itt megszerzett ismeretekre támaszkodva a következő két gyakorlaton egy hasonló feladat önálló megoldása vár a hallgatókra. 11-1

32

33 12. óra: Önálló feladatmegoldás a MicroStation programmal I. 12. óra: Önálló feladatmegoldás a MicroStation programmal I. A feladat ismertetése Az önállóan megoldandó feladat technológiai szempontból megegyezik a mintapéldában elkészített állománnyal, de természetesen numerikusan és rajzilag is eltér attól. A feladat e kiadott adatok alapján a rajzi állomány elkészítése, 2-3 fős csoportokban, csapatmunkával. Az elkészült állományokat a 2. gyakorlat végén ellenőrizzük, és a megadott szempontokalapján értékeljük. A rajzokat önálló munkával, lehetőleg tanári segítség nélkül kell elkészíteni. 12-1

34

35 13. óra: Önálló feladatmegoldás a MicroStation programmal II. 13. óra: Önálló feladatmegoldás a MicroStation programmal II. A feladat megoldása A szerkesztés önálló elvégzése a korábban megismer technológia pontos betartásával. 13-1

36

37 14. óra: Ellenőrző dolgozat 14. óra: Ellenőrző dolgozat Számonkérés Ellenőrző dolgozat írása a MicroStation használatáról és a megismert technológiáról. A dolgozattal szerzett pontok összeadódnak a rajzi állomány elkészítéséért kapott pontokkal, és ezek alapján alakul ki az erre a feladatrészre kapott érdemjegy, ami a vizsgajegy részét képezi majd. 14-1

38

39 15. óra: A DAT View szoftver bemutatása 15. óra: A DATView szoftver bemutatása Az oktató bemutatja a DATView szoftver használatát. Ismerteti a program legfontosabb tulajdonságait, menürendszerét, és a parancsokat. Részletesebben kitér a földmérési és az ingatlan-nyilvántartási feladatokra. Új állomány betöltése és ellenőrzése. Adatszolgáltatás. Változások vezetése. Hibaszűrés és hibajavítás. Állami átvétel és a forgalomba adás. Konvertálás ITR2.4 és a ITR-4 formátumokba. Az óravázlatot Homolya András mestertanár készítette 15-1

40

41 16. óra: Az ITR-4 szoftver DAT View moduljának bemutatása 16. óra: Az ITR-4 szoftver DATView moduljának bemutatása Az oktató bemutatja ITR-4 program DATView moduljának használatát. Ismerteti a program legfontosabb tulajdonságait, a menürendszerét és a parancsokat. Részletesebben kitér a változásvezetési feladatokra. Az óravázlatot Homolya András mestertanár készítette 16-1

42

43 17. óra: Gyakorlati példa a DATView szoftver használatára 17. óra: Gyakorlati példa a DATView szoftver használatára Az előző órán bemutatott DATView szoftver felhasználásával adatszolgáltatási és változás-vezetési mintapélda bemutatása. Az óravázlatot Homolya András mestertanár készítette 17-1

44

45 18. óra: Gyakorlati példa az ITR-4 szoftver DATView moduljának használatára. 18. óra: Gyakorlati példa az ITR-4 szoftver DATView moduljának használatára Az előző órán a DATView szoftverrel történt adatszolgáltatásból az ITR-4 szoftver DATView moduljának felhasználásával változási vázrajz készítése. Az óravázlatot Homolya András mestertanár készítette 18-1

46

47 19. óra: A kataszteri térképre épülő aktuális hazai és nemzetközi projektek áttekintése. Aktuális fejlesztési feladatok. 19. óra: A kataszteri térképre épülő aktuális hazai és nemzetközi projektek áttekintése. Aktuális fejlesztési feladatok. A mindenkor aktuális, kataszteri térképet is felhasználó hazai és nemzetközi projektek, működő vagy tervezés alatt álló rendszerek áttekintése. A TAKAROS földhivatali rendszer áttekintése A TAKAROS Integrált Informatikai Rendszer az egységes ingatlan-nyilvántartás elvére épülő programrendszer. A TAKAROS rendszer térképi (KÉKES), ingatlannyilvántartási alrendszerének és DAT tábláinak integrációját áttekintő vázlat : A rendszer felépítése: - Ügyirat-kezelési alrendszer (APP) - Ingatlan-nyilvántartási alrendszer (LAR) - Alappontok alrendszere (GEO) - Felmérési alrendszer (SUR) - Térképészeti alrendszer (MAP) A TAKARNET bemutatása Omaszta S-Szabó J: TAKAROS-lehetóségek az EU csatlakozás tükrében (Geodézia és Kartográfia 1999/6) 19-1

48 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz 1. ábra: A TAKARNET szolgáltató-felhasználó rendszerének vázlata: A META (Megyei TAKAROS) áttekintése - A fővárosi földhivatalokban használt rendszerek bemutatása (INFOCAM, TOPOBASE) - A MePAR rendszer áttekintése - BEVET, KÜVET állományok értelmezése - A DITAB alapjai A DITAB és kapcsolatait a következő ábra mutatja: Zalaba Piroska: A TAKARNET hálózat szerepe az információk továbbításában (Geodézia és Kartográfia 1999/6) Alabér László: A Magyar Topográfiai Program és a térinformatikai adatgazdálkodás (előadás, MH Térképészeti Hivatal) 19-2

49 19. óra: A kataszteri térképre épülő aktuális hazai és nemzetközi projektek áttekintése. Aktuális fejlesztési feladatok. 2. ábra: A DITAB és kapcsolatait További részletes információkat lehet kapni a felsorolt témákhoz a a honlapok megkeresésével és azok további tartalomjegyzékeiben. Kiemelten tájékoztatjuk a hallgatókat a Földmérési és Távérzékelési Intézet által menedzselt programokról. Ehhez az intézet honlapjára hívjuk fel a figyelmet: Folyamatos tájékoztatást adunk a hazai konferenciák e témakörhöz tartozó anyagából: ESRI, Műszaki Térinformatikai Egyesület (GITA), Országos Térinformatikai Konferencia (Szolnok), Open GIS Székesfehérvár), stb. Felhívjuk a figyelmet a különböző hazai alkalmazásokra: pl

50

51 20. óra: A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek 20. óra: A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek: a Magyar Mérnöki Kamara feladata, hatásköre. Szakmai jogosultságok és megszerzésük lehetőségei. Mérnöketika. Rövid ismertető a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott geodéziai és geoinformatikai tervezői- és szakértői jogosultságokról Geodéziai és geoinformatikai tervezői jogosultsággal végezhető tervezői tevékenységek (GD-T) Geodéziai tervezői jogosultság szükséges az építést előkészítő, irányító, a megvalósulást dokumentáló geodéziai feladatok végzéséhez, valamint minden olyan geodéziai dokumentáció elkészítéséhez, amely az építési törvénnyel kapcsolatos hatósági eljárásokban részt vesz. Ingatlan-nyilvántartási térképet érintő, illetve felhasználó munkák esetén ingatlanrendező földmérői minőségtanúsítás is szükséges. A részterületei: - építménytervezés célját szolgáló térképek készítése (pl. állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés), - településtervezéshez, területfejlesztéshez szükséges térképek készítése, - építéshatósági eljárásokhoz szükséges tervek, vázrajzok elkészítése (pl. földrészlet megosztása, kisajátítási terv) - a megvalósult állapot geodéziai műszaki dokumentációjának elkészítése ( pl. megvalósulási térkép, kisajátítási dokumentáció, közművezetékek bemérése), - térinformatikai alapokon készülő geometriai alapadatok műszaki adatnyilvántartása, - építési feladatok geodéziai irányítása és ellenőrzése (pl. építmények, épületek geodéziai kitűzése, geodéziai művezetése, mérnökgeodézia) Geodéziai és geoinformatikai szakértői jogosultsággal végezhető szakértői tevékenységek (GD-Sz) Geodéziai szakértői jogosultsággal a szakterületen teljes körűen végezhető az épített környezet alakításával kapcsolatos geodéziai vonatkozású kérdések ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, szakmai tanácsadás, javaslattétel. A részterületei: - építménytervezés célját szolgáló térképek szakértői véleményezése, javaslattétel - településtervezés, területfejlesztés célját szolgáló térképek szakértői véleményezése, javaslattétel - építéshatósági eljárásokhoz szükséges tervek szakértői véleményezése, javaslattétel - a megvalósult építmények geodéziai vizsgálata, szakvélemény készítése Ezt az ismertetőt a Magyar Mérnöki Kamara honlapján megtalálható anyagok alapján Homolya András mestertanár állította össze. 20-5

52 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz - térinformatikai alapokon készülő geometriai alapadatok műszaki adatnyilvántartásával kapcsolatos megvalósítási tanulmányok, szakvélemények készítése. A szakmagyakorlási tevékenység A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni. A tervezőnek az általa készített településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie. A geodéziai és geoinformatikai tervezői- és szakértői jogosultság megszerzésének követelményei 1. A kamarai tagság, 2. A jogosultság szempontjából szakirányú végzettség, 3. Az előírt gyakorlat igazolása, 4. A jogosultsági vizsga eredményes letétele, vagy a vizsga alóli felmentés, 5. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetése. A geodéziai tervezői jogosultság szempontjából szakirányú végzettség kredit illetve félév/óra képzettségi követelményei BSc MSc a.) Szakmai alapismeretek geodézia, vetülettan, térképtan, kiegyenlítő számítások, matematikai geodézia, felsőgeodézia, környezettan, geofizika, geológia, talajmechanika, magasépítéstan, utak, vasúti pályák, közművek, vízépítés, vízgazdálkodás, mérnöki alapismeretek, környezetmérnöki alapok, földhasználat és környezetvédelem, vízrendezés és melioráció, geodéziai hálózatok és vetületek, fizikai geodézia és gravimetria, numerikus módszerek, adatbázis rendszerek b.) Nagyméretarányú felmérések, alaphálózatok nagyméretarányú térképezés, közigazgatástan, ingatlan-nyilvántartás, földügyi jog, állam és jogtudományi ismeretek, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, szervezés és menedzsment, geodéziai alaphálózatok, globális helymeghatározás, alappont-meghatározás, műholdas helymeghatározás, fotogrammetria, távérzékelés, topográfia, kartográfia, kataszteri informatika, föld- és területrendezés, környezet és távérzékelés, digitális képanalízis, topográfiai adatbázisok, GNSS elmélete és alkalmazása, térbeli adatgyűjtés, dinamikai szatellitageodézia, kozmikus geodézia, műszaki földrendezés c.) Mérnökgeodézia mérnöki létesítmények geodéziai kivitelezése, mérnökgeodézia, mozgásvizsgálatok, építésirányítás, mérnöki létesítmények geodéziája, földalatti mérések, közműnyilvántartás, minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában, mérnökfotogrammetria, építésügyi eljárások és 20-6

53 20. óra: A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek geodéziai szakértés, automata felmérő rendszerek és mérésfeldolgozás, alagút és bányaméréstan, deformációmérések és analízis, integrált mérőrendszerek d.) Térinformatika térinformatika alapjai, térinformatika, geoinformatika, térinformatikai alkalmazások, térinformatikai elemzések, térinformatikai adatrendszerek, digitális képanalízis, intelligens közlekedési rendszerek és járműnavigáció, LIS rendszerek, üzleti térinformatika, geoinformatikai menedzsment, térinformatikai adatbázisok, térinformatikai modellezés, környezeti térinformatikai rendszerek e.) Mérőgyakorlatok f.) Szakirányú szakdolgozat ill. diplomaterv További követelmény, értelmezés: Amennyiben a szakdolgozat ill. diplomaterv nem szakirányú tervezési témájú, további 15 kreditpont szakirányú tárgy teljesítése szükséges Elfogadható minden eredményes vizsgával lezárt teljesítmény, amit akkreditált műszaki felsőfokú képzésben teljesítettek, és az erre jogosított tanintézet igazolt. A tantárgycsoportokban szereplő tárgyak felsorolása a júliusában érvényes BME Építőmérnöki Kar Geinformatika-építőmérnök szak BSc, MSc ill. a NYME Geonformatikai Kar Földmérő és földrendező mérnök BSc szintű képzés tanterve alapján történt. Más felsőoktatási intézményben teljesített tárgyak megnevezése a felsoroltaktól eltérhet. A jogosultságot kérelmezőnek az egyes tantárgycsoportokhoz rendelt minimum kreditszámoknak külön-külön meg kell felelnie, és a tantárgycsoportonként teljesített krediteket a megadott maximum értékig lehet figyelembe venni. A jogosultság szempontjából szükséges képzettség követelménye legalább: - BSc szinten 140 kredit, illetve félév/óra - MSc szinten 200 kredit, illetve félév/óra A tervezési, illetve szakmai gyakorlat A gyakorlati követelmény annak az igazolása, hogy a mérnök megszerezte azokat a tervezői, illetve szakértői tevékenysége folytatásához szükséges szakmai és egyéb mérnöki ismereteket, amelyeket általában a csak a napi gyakorlatban lehet elsajátítani. A gyakorlatot a kért jogosultság szak(irány)ának megfelelő tevékenységet végző, jogosultsággal rendelkező mérnök irányítása mellett legalább heti 40 órával arányosan végzett, előírt időtartamú és szakmai tartalmú tevékenységgel gyakorlattal lehet megszerezni. A megkövetelt gyakorlati idő az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához 1. legalább 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű végzettség esetén 5 év, 2. legalább 4, illetve 3 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű végzettség esetén 7 év; A tervezői jogosultság, a korlátozott körű tervezői jogosultság, valamint a vezető tervezői cím megállapításához meghatározott gyakorlati éveket teljes egészében a kérelmezett szakterületnek megfelelő, az első szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követő tervezési gyakorlattal kell igazolni. 20-7

54 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz A korlátozott körű geodéziai és geoinformatikai tervezési jogosultság feltétele Korlátozott körű tervezői jogot kaphat, aki kielégítette a teljes körű tervezői jogosultságra vonatkozó követelményeket, de az előírt szakirányú tervezői gyakorlattal még még nem rendelkezik: egyetemi szintű legalább 10 féléves tantervű végzettséggel legalább 2 éves gyakorlat főiskolai legalább 6 féléves tantervű végzettséggel legalább 5 éves gyakorlat szükséges. A korlátozott körű geodéziai és geoinformatikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenységek - Építménytervezés célját szolgáló térképek készítése legfeljebb 10 ha, vonalas létesítmény esetében legfeljebb 10 km terjedelemben. (pl. állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés) - Településtervezéshez, területfejlesztéshez szükséges térképek készítése, teljes jogkörű geodéziai tervező irányításával. - Építéshatósági eljárásokhoz szükséges tervek, vázrajzok elkészítése. (pl. földrészlet megosztása, kisajátítási terv) - A megvalósult állapot geodéziai műszaki dokumentációjának elkészítése 10 ha, vonalas létesítmény esetében 10 km terjedelemben. (pl. megvalósulási térkép, kisajátítási dokumentáció, közművezetékek bemérése). Települési közműnyilvántartások, közmű üzemeltetői szakági nyilvántartások létrehozása, továbbvezetése csak teljes jogkörű geodéziai tervező felügyeletével történhet. - Térinformatikai alapokon készülő geometriai alapadatok műszaki adatnyilvántartása, teljes jogkörű geodéziai tervező irányításával. - Geodéziai művezetés legfeljebb 2000 m2 beépített alapterületű vagy 30 méter magasságú építmény esetén. Építési beruházások geodéziai felelőse csak teljes jogkörű tervező lehet. Az etika és az etikai kódexek A XXI. század elejére az emberiséget fenyegető katasztrófák kb. 85 %-a emberi eredetű, és csak 15 %-a az, ami természeti eredetű, tehát nem tudunk segíteni rajta. Az emberi tettek, mulasztások, a helytelenül értelmezett szabadság, önmegvalósítás, a gazdasági haszonszerzés korlátlan vágya, az önkorlátozó szemlélet hiánya menthetetlenül elpusztítja önmagát. A mérnök különösen felelős, mert tetteivel, szaktudásával a természetet változtatja, és ennek megvalósítása közben embereket irányít. Anyagi természetű a cselekvése és annak végterméke, de a megvalósulás folyamatában az élővilággal és emberi szubjektummal van kapcsolatban. Milyen legyen hát a mérnök-ember? Bonyolult természeti és társadalmi helyzetében mi legyen a munkája, az élete, az embersége belső fokmérője? Erre a kérdéssorra próbált és próbál évezredek óta válasz adni számos tudós, filozófus, gondolkodó ember. Az etika a filozófia egyik ága, az ethosz görög szóból származik, mely eredetileg az állatok legelőjét jelentette, később átvitt értelemben az ember szokásos lakóhelyét, később az ezzel Ez a rész Dr. Balázs László: Mérnöketika (főiskolai jegyzet, 1995) és a Magyar Mérnöki Kamara Etikai - Fegyelmi Szabályzata (2007) felhasználásával készült 20-8

55 20. óra: A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek összefüggő dolgokat: szokásokat, hagyományt, illemet. Aki úgy viselkedett, ahogy az akkori városállamban szokásos és illendő volt, az etikusan cselekedett: elfogadta az általánosan elismert magatartásformát, ahhoz igazodott. Ez nem azt jelentette, hogy vakon követte az átlagot, hiszen az ember egyedi, megismételhetetlen valóság, személyiség; így saját magán átszűrve, a saját belátása és megfontolása nyomán teszi az éppen megkívánt mindenkori jót. Az ilyen magatartásforma már nem ethosz, hanem éthosz, azaz karakter, jellemszilárdság, maradandó készség a jóra, azaz erény. Az etika tehát a társadalmi és korunkban kiegészíthetjük - természetbeni együttélés törvényeit, az emberiség történelme során kialakult szokásokat, szükségletek és érdekek kielégítésének formáit, a helyesnek tartott magatartás szabályait tárgyalja és szabályozza. Arisztotelész (Kr.e ) önálló filozófiai diszciplínaként tárgyalta az etikát, azt a gyakorlati filozófia ágába sorolta. Az elméleti filozófiai tudományoknak: a logikát, fizikát, matematikát és a metafizikát tekintette, a gyakorlati filozófiát pedig etikára, ökonómiára és politikára osztotta fel (az emberi cselekvésre és annak termékére). Eszerint az etika az emberi magatartások belső értéktartalmát vizsgáló és meghatározó tudomány. Azt mondja meg, hogyan lehet az ember jobbá, jóvá. Minthogy a jó Arisztotelész meghatározásában a létező járuléka, az etika arra tanít, hogyan válhat az ember teljes emberré, azaz hogyan válhat az ember létcéljának megfelelő a jót cselekvő emberré! Ezek alapján azon szabályok és értékek összessége, amelyeket az adott emberi közösség a maga számára kötelezőnek tekint és elfogad, etika tárgya: az erkölcs. Az erkölcs és jog viszonya Az erkölcsi rend statikusan szemlélve norma-rendszer, dinamikusan pedig magatartások meghatározója. A joggal összevetve: a jog csak társadalmi környezetben jelent értéket, kötelezettséget és kötöttséget az egyén számára, az erkölcsi norma pedig az egyes egyén számára valósít meg értéket, mutat utat. Az egyéntől az erkölcsi norma követését a társadalom csak közvetve várja el, a jog normáinak követését viszont az állam, a szervezett társadalom kikényszeríti. Az erkölcsi értékeket az egyén önmaga tudja csak felismerni, elfogadni és megvalósítani, - de ebben a társadalom támogathatja, irányíthatja, mert annak felismerése nemcsak az egyén számára szükséges! Az egyén az erkölcsi értékek megragadásával, megvalósításával e folyamatban egyre teljesebbé, tökéletesebbé, jobbá válik. Mivel az ember célja önnön létének teljessé tétele, az erkölcsi értékek megvalósítása nemcsak tudatos lehetőség, hanem szükségszerű is számára a végső célja eléréséhez. Az erkölcsi értékek, és az erkölcsi érzék. Az emberek különböző viszonylatokban élnek (embertársak, család, munkahely, természeti környezet, stb.), amelyekben az erkölcsi-magatartási követelmények szerteágazóak; koronként változnak, érdekek, szokások, formaságok (divat, rítusok, babonák, etikett, illem, stb.) jelennek meg benne. Az erkölcsi magatartás nagyon komoly ellenőrzője és számon kérője, ezáltal alakítója a közvélemény! Ezért nagyon lényeges a kialakult erkölcsi normák ismeretén túl az erkölcs másik oldalának, az egyes emberek erkölcsi érzékének formálása. Később ebből fejlődik ki, alakul, formálódik egy embercsoport közvéleménye. Egy ember morális fejlettségét az jelzi, milyen mértékben határozza meg a cselekedeteit a jó. 20-9

56 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz Az erkölcsi érzék alapvetése: mi a jó és a rossz? Ez nem egyszerű kérdés: hol van az egyén szabadsága, az önálló szabad akarata, a döntési lehetősége és annak korlátja? Az eligazodást segíti egyéni esetben a lelkiismeret, közösségi szinten pedig a közvélemény. Mi a lelkiismeret? A lelkiismeret belső érzék, amely a személyes cselekedetek értékmérője. Az ember szellem természetű, veleszületett magatartása (alap-beállítottsága) az igazra, jóra irányul, a jónak és rossznak a felismerésére. A lelkiismeret dönt a törvény által nem szabályozott esetekben. Az alapszó: lélek. A lélek az ember teljes belső valója, a személyisének hordozója. A személyiség, sokféle összetevő (cselekvések, tulajdonságok, szokások, viselkedésminták, szociális szerepek, öröklött hajlamok, intelligencia, eszmények, múltbeli tapasztalatok, értékrendszerek, stb.) állandó mozgásban, kölcsönhatásban lévő rendszere. Változtatható és változó ön és külső nevelés és a környezet hatására. Egyedül az emberre jellemző volta miatt valószínű, hogy a lelkiismeret, a lélek alakítása, formálása, az Embernek, a megismételhetetlen egyedi teremtménynek formálását jelenti...ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, a szólt az ajka.. s ahogy csengett fülünkbe hangja, s azt mondta nemrég: Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék, vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: homlokán feltündöklött a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy (Kosztolányi: Halotti beszéd) Ezzel a gondolatsorral visszatérünk a mérnöki etikához, amely alaphelyzetben - az ember etikája (I), erre épül - a társadalomban betöltött szerepet megélő értelmiségi (mérnök)ember etikája (II), és - a természethez hozzányúló, azt formáló alkotó ember etikája (III). I. A (mérnök)ember a környezetében általában, mint a legmagasabb végzettségű ember mintaként, példaképként kell, hogy álljon. Vonatkozik ez viselkedésére, megjelenésére, beszédkultúrájára, szokásaira, életvitelére, személyes és családi életére, hobbijaira. Mint értelmiségi, felelőssége van embertársai és hazája iránt is. II. A mérnökök tevékenységi körükben elfoglal kapcsolatai. A munkaerkölcs. Alapgondolat: munka, adjon örömöt, emelkedjen a hivatástudat szintjére, szívvellélekkel, teljes tudattal és akarattal végzett tevékenységgé! 20-10

57 20. óra: A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek Hivatásbeli erények: - magas szaktudás, rávezetni, a megbízót az értékes munka igényére: elmagyarázni, mi a jó megoldás, - hivatástudat, - kezdeményező készség, tanulékonyság, önképzés igénye, - szavahihetőség, - szakmai igényesség, becsület - megbízhatóság, pontosság, szóban, tettben, írásban; mások tisztelete, a pontosság megtartása, - alkalmazkodó képesség, - felelősségtudat. - udvariasság viselkedés: az ember magatartásával, másokkal kapcsolatos viselkedésével nem a másik embert emeli fel vagy sérti meg, elsősorban a saját emberi szintjét mutatja be. (Ide sorolható a manapság gyakran elmulasztott cselekedet: a válaszadás levélre, telefonra, -ra, vagy sms-re. A vettem - rövid értesítéssel sok félreértést, megbántást el lehetne kerülni!) Vezető beosztásában alapkövetelményekként elvárt erények: Embertisztelet, empátia (pl. betegség, anyaság, kisgyermek, stb. irányában) igazságosság (pl. bérezés), munkakörülmények megteremtése a nyugodt munkavégzéshez, bizalom a munkatársak, beosztottak és vezetők irányában egyformán, szakmai tudás, a munka megosztása, és a részmunkavégzés esetében is a sikerélmény biztosítása! III. A természethez való viszony: a környezetvédelem. Az épített és természetes környezetünk tisztelete. Kiemelkedő példamutatást kell adni a természethez való viszonyban a mérnöknek. Tiszteljük a természetet, szeressük azt: a fákat, növényeket és állatokat. (Egy ház felépülhet 1 év alatt, egy lombos fához 10-évek kellenek! Az állat érző élőlény, oktalanul ne bántsuk, és ne nézzük el kínzásukat!) Az épített környezetünk adott esetben eleink álma, erőfeszítéseiknek megvalósult valósága, szakmai gyökereink. Hagyományunk sokszor tanulhatunk belőle, rácsodálkozhatunk. Oktalanul nem tegyünk kárt benne, ne szennyezzük, firkáljuk, mázoljuk! Erre mások figyelmét is hívjuk fel! Aki a gyökerét nem tiszteli, nem várhat el maga és munkája iránt sem tiszteletet, megértést! Minden cselekedetünkkel védjük, óvjuk épített környezetünket is! A mindent felülíró haszonelvűség, a globalizáció, az erőfölényes magatartás döbbenetes primitívségről és lelkiismeretlenségről tanúskodik. Mind a háztartásban, mind az erdőben, mezőben, természetben kerüljük a szennyezést. Mi mérnökök munkatársainkkal a természetben dolgozunk, munkánkkal azt formáljuk, ezért annak védelmében legyünk példaképek és tanító mesterek. Az etika alapvetése a jóra való törekvés fejlesztése, ennek alapja az a szeretet, amely megnyilvánul minden irányában (tárgy, élőlény, gondolat), amire szemünk rávetül. Ez a természetvédelem alapja is. Kiművelt emberfőkre van szükség! - mondotta Széchenyi István. A művelt ember nem lehet primitív, etikátlan! A Mérnöki Kamara Etikai - Fegyelmi Szabályzata 20-11

58 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz Minden szakterület lefektette az általános etikai magatartási elvárásait az ún. etikai kódexekben. E kódexekben az általános elvek, szakmai előírások mellett, fegyelmi ügyek lebonyolítását is meghatározzák. Az alábbiakban a Magyar Mérnöki Kamara Etikai - Fegyelmi szabály-gyűjteményéből idézünk részleteket. A teljes anyag megtalálható a oldalon. A Magyar Mérnöki Kamara ETIKAI-FEGYELMI SZABÁLYZATA május 19. Tartalomjegyzék: I. II. III. Etikai-fegyelmi kódex (EK) A fegyelmi eljárás rendje Kivonat az évi LVIII. kamarai törvényből IV. Ajánlás a mérnöki, ill. építészeti szolgáltatások, ajánlatok versenyeztetésével végzett odaítélési eljárásra 20-12

59 20. óra: A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek I. ETIKAI-FEGYELMI SZABÁLYZAT A mérnök a műszaki alkotás, létesítmény és termék (a továbbiakban mű) létrehozásával jelentősen hozzájárul a társadalom anyagi jólétének gyarapításához. Munkája nemcsak a most élők, hanem jövő nemzedékek életének minőségére is közvetlenül kihat. Ezért hivatását felelősséggel csak akkor gyakorolhatja, ha munkájában a magas szintű szaktudás elvszerű erkölcsi magatartással párosul. Ezt kívánja meg tőle a társadalom, ezt várják el a munkaadói, munkatársai és ügyfelei, de ezt követeli meg szakmai érdeke is. A mérnök a területi mérnöki kamara tagjaként, mind hazánkban, mind külföldön, magatartásában, munkájában és minden megnyilvánulásában őrizze a nemzeti érdekeket és értékeket és legyen lojális a kollégáival. Etikus minden olyan tevékenység, amely - a tételes (jogi) törvénynek megfelelően és azokon túlmenően - az anyagi és szellemi javaknak a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele melletti gyarapításával a közösségi és egyéni élet minőségének emeléséhez hozzájárul. Nem etikus, azaz etikai vétségnek minősül e Mérnöki Etikai Kódexben részletezett minden olyan rosszhiszemű, illetve hanyag tevékenység, amely az említett értékteremtést felróhatóan károsítja, gátolja, vagy elmulasztja. Szakmai fegyelmi vétség minden olyan magatartás, amely sérti a szakmai szabályokat kötelezőnek elfogadott követelményeket. A. ALAPVETŐ ELVEK 1. A mérnök hivatásának gyakorlása során az emberek biztonságát, egészségét és jólétét, a természeti környezet és az emberek javainak ésszerű védelmét tekintse minden másnál fontosabb feladatának. A mérnök: a) tájékoztassa munkaadóját, illetve ügyfelét és szükség esetén a Magyar Mérnöki Kamarát, illetve az illetékes szerveket is, ha szakmai döntését oly módon másítják meg, hogy az az emberek biztonságát, egészségét, tulajdonát, vagy jólétét veszélyezteti, b) csak olyan műszaki dokumentáció készítésére adhat megbízást, készíthet el, vagy hagyhat jóvá, amely az érvényben lévő szabályozásokkal összhangban van és az emberek egészsége, tulajdona és jóléte szempontjából kellően biztonságos, c) a természeti környezetbe csak körültekintően, mérnöki igényességgel és etikusan avatkozzék be, d) tisztelje az elődök alkotásait, mint műszaki kulturális értékeket, e) a hivatalos minőségben tudomására jutott tényeket, adatokat, vagy információkat ne hozza nyilvánosságra az ügyfél, vagy a munkaadó előzetes beleegyezése nélkül, kivéve, ha a törvény, vagy jelen Kódex erre felhatalmazza, vagy kötelezi, f) ne engedje meg, hogy saját, vagy vállalkozása nevét olyan személlyel, vagy szervezettel összefüggésben használják, vagy hozzák üzleti kapcsolatba, amelyről joggal feltételezhető, hogy csalárd, tisztességtelen üzleti, szakmai tevékenységbe bonyolódott. Ha ez mégis megtörtént, szerepét az etikai szabályok betartásával tisztázza, g) tevékenysége során a lehetőségeket és adottságokat figyelembe véve a gazdasági hatékonyság szempontjait maximálisan érvényesítse az általa létrehozott műszaki alkotástól, létesítménytől és terméktől elvárt funkcionális igények kielégítésekor, h) akinek tudomására jut jelen Kódexnek bármely vélhető megszegése, az az erre vonatkozó információ, vagy az elvárt közreműködés biztosításával működjék együtt a Magyar Mérnöki Kamarával annak megszüntetésében, i) hasson oda, és munkatársaitól követelje meg, hogy a gyakorlati munka során esetleg előforduló és ismertté vált hibák ügyében intézkedés szülessen. 2. A mérnök tevékenységében ne lépje túl saját illetékességének határait, és ne vállaljon felkészültségét meghaladó feladatot. A mérnök: a) csak akkor vállalhat el valamilyen megbízást, illetve fejthet ki tevékenységet, ha az adott szakterületre vonatkozó szakképzettséggel, és speciális szakmai gyakorlattal, jogosultsággal rendelkezik, b) nem írhat alá olyan tervet, vagy dokumentációt, amelyben nem illetékes, sem olyan tervet, vagy dokumentációt, amely nem irányításával és ellenőrzésével készült, c) csak akkor fogadhat el megbízást és vállalhat felelősséget egy teljes mű koordinálására, csak akkor írhatja alá és hitelesítheti az egész mű dokumentációját, ha annak minden egyes műszaki részét az ezt kidolgozó és megfelelő képesítéssel, valamint jogosultsággal rendelkező mérnök aláírta és hitelesítette. 3. A mérnök legyen tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz szakmai közleményeiben, állásfoglalásaiban és igazolások kiadásakor. A mérnök: a) műszaki ügyekben bármely érdekelt fél által kezdeményezett, vagy megfizetett állásfoglalást, bírálatot, érvelést csak úgy nyilvánítson, hogy előrebocsátott magyarázattal egyértelműen megnevezi azt az érdekelt felet, akinek a képviseletében beszél, ezzel nyilvánosságra hozva az üggyel kapcsolatos minden esetleges érdekeltségét, 20-13

60 Óravázlat a Kataszteri informatika tantárgyhoz b) szakmai véleményt akkor nyilvánítson ki, ha véleménye a tények megfelelő ismeretén és tárgyi illetékességén alapul, c) minden általa ismert, illetve megismerhető adat feltárásával adjon hiteles véleményt, d) se tudatosan, se gondatlanul ne csoportosítsa olyan módon az adatokat, hogy emiatt a tudomány, illetve a gyakorlat aktuális állásától eltérő következtetések származhassanak, e) lényeges tények későbbi felmerülése esetén vizsgálja felül korábbi nem mindenben helytállónak bizonyuló számításait, illetve megállapításait, f) törekedjék egyértelmű állásfoglalásra, illetve eredmény(ek)re jutni. Ha ez tényszerűen lehetetlen volna, akkor jelölje meg a bizonytalan vagy nehezen értelmezhető részletek okait, a pontosítás lehetőségeit vagy lehetetlenségét és a megoldás(ok) ajánlható változatait, g) vita esetén úgy tartson kapcsolatot az ügyben érdekelt felekkel, hogy eljárásának, illetve eredményeinek hitelessége és elfogulatlansága ne lehessen kérdéses, h) világosan és félreérthetetlenül utasítson vissza bármilyen formájú részrehajlásra irányuló befolyásolási kísérletet (vagy ilyenként értelmezhető célzást, ráutaló magatartást) és erről adott esetben az ellenérdekű fele(ke)t is tájékoztassa, i) mérnöki tevékenységével, munkatársaival kapcsolatos igazolásában, önként vagy felkérésre tett nyilatkozatában ragaszkodjon a tényekhez és azok teljeskörű feltárásához, valamint az abban elvállalt kötelezettsége teljesítéséhez. 4. A mérnök szakmai ügyekben mindenkor kifogástalan, elfogulatlan korrekt magatartást tanúsítson. A mérnök: a) munkaadójának, illetve megbízójának tárjon fel minden általa ismert, érdekellentétet. A megfelelő időben tájékoztassa őket minden üzleti kapcsolatról, amely befolyásolhatja döntéseinek függetlenségét, vagy munkájának minőségét, b) pénzbeli, vagy egyéb ellenszolgáltatást egyazon tevékenység, illetve mű keretében, vagy ehhez kapcsolódóan végzett munkájáért egyidejűleg több féltől csak valamennyi érdekelt fél teljeskörű tudomásával és egyetértésével fogadhat el, c) se közvetlenül, se közvetve ne igényeljen, ne fogadjon el pénzbeli, vagy más ellenértéket harmadik féltől, vagy azok képviselőitől munkáltatója, vagy megbízója olyan munkájával kapcsolatban, amelyért ő a felelős, d) személyes előnyért ne tegyen szakmailag kifogásolható és etikátlan engedményt a munkaadója, vagy megbízója részére még akkor sem, ha ezzel állását, vagy megbízását veszélyezteti, e) hatóság, vagy más szervezet tagjaként, tanácsadójaként, különösen köztisztviselőként, illetve közalkalmazottként ne vegyen részt olyan szakmai munkákat illető döntések meghozatalában, amelyek kidolgozásában mérnöki működése során maga, vagy vállalkozása részt vett, és ne hozzon olyan döntést, illetve ne befolyásolja olyan döntés meghozatalát, amely cselekménye nyomán, vagy következtében ő maga, közeli hozzátartozója (Ptk (b) bek.) vagy olyan vállalkozás, amelyiktől jövedelemhez jut, bevételre tesz szert, f) A mérnök ne vállaljon olyan szakmai munkát (tervezést, szakértést, földmérést, stb.), amelynek elrendelt egyeztetésében (pl. szolgáltató részéről), engedélyezésében, jóváhagyásában, hatósági felügyeletében, bírálatában személy szerint ő, vagy az őt foglalkoztató szervezetben felettese, közvetlen munkatársa, vagy beosztottai, illetve tőle függőségben levő személyek járnak, illetve jártak el, g) ne kérjen és ne fogadjon el szakmai megbízást olyan megbízótól, akinél vállalkozásának valamelyik vezetője, vagy tisztségviselője közreműködik, h) vállalásainak - függetlenül attól, hogy ezek írásbeliek, vagy szóbeliek, - tegyen eleget, i) szolgáltatásai díját a szakmai követelmények megfelelő teljesítéséhez szükséges munka- és költségráfordítás, a vállalt felelősség, valamint a konkrét időszak értékviszonyai alapján az MMK által kiadott ajánlott díjszabás figyelembevételével határozza meg és tudomásul veszi, hogy az ajánlott kamarai díjszabás szerinti minimális díjnál alacsonyabb ellenértékben történt vállalása esetén a kamara Érdekérvényesítő Bizottsága a szolgáltatás minőségét és értékarányát szigorúbban vizsgálhatja, minősítheti és szakmai hiányosság esetén eljárást indíthat. 5. A mérnök munkavállalási ügyekben kerüljön minden félrevezető cselekedetet. A mérnök: a) ne hamisítsa meg és ne tegye lehetővé, hogy félreértelmezzék a maga, vagy munkatársai tudományos, vagy szakmai felkészültségét. Ne ferdítse és ne túlozza el korábbi megbízásaiban viselt felelősségét, b) ne ajánljon fel, ne adjon, ne kérjen és ne fogadjon el sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen pénzadományt, amellyel befolyásolhatja, vagy amelyet a közvélemény joggal úgy értelmezhet, hogy képes befolyásolni, egy közpénzekből fizetett megbízás odaítélését, c) a munka megszerzése érdekében ne ajánljon fel senkinek ajándékot, vagy más értékes adományt (pl. pénzt), kivéve, ha a díjazottat (ügynököt, ügynökséget) a juttatás (jutalék, százalék, díj) hivatalosan megilleti, d) ne vegyen részt olyan pályázat kiírásában, elbírálásában, amelynél joggal feltételezhető, hogy a pályázók esélyegyenlősége nem biztosított. Az esély-egyenlőség biztosítottnak fogadható el, ha a versenyeztetést a mellékelt Ajánlás a mérnöki, ill. építészeti szolgáltatások ajánlatok versenyeztetésével végzett odaítélési eljárása szerint végzik