ÖNÉRTÉKELÉS. Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola március 23.

Átírás

1 ÖNÉRTÉKELÉS Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola 1. A Doktori Iskola bemutatása 29. március 23. A Doktori Iskola a gépészeti tudományok átfogó területén 4 képzési alprogramba tagozódva működik. Ezek: 1. Alkalmazott anyagtudomány 2. Gépek és műszerek analízise, tervezése, gyártása 3. Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok 4. Gépészeti eljárások, épületgépészeti és mezőgazdasági gépészeti tudományok Kutatási és képzési tevékenységét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Gépészmérnöki Karhoz kapcsolódva folytatja. A Doktori Iskola törzstagjainak száma 19, ebből 2 fő MTA tag, további 12 rendelkezik DSc és 5 Dr. habil fokozattal. Az iskola oktatóinak száma 16, ebből 98 témavezető, és 2 meghívott, vezetője Dr. Stépán Gábor, a MTA tagja, az egyetem főállású professzora, jelenleg a Gépészmérnöki Kar dékánja. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, oktatási tevékenységből áll és a doktoranduszok második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is lehetőséget kapnak. A legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, a tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység - fontos készségfejlesztő szerepe miatt - irányított oktatás formában folyamatos. Egyidejűleg mintegy 9 doktorandusz vesz részt a képzésben, a három évfolyamon államilag finanszírozott hallgatóink száma évfolyamonként 11-12, a további hallgatók költségtérítéses nappali és levelező formában folytatják tanulmányaikat. Az Iskola volt hallgatói közül az alapítás óta 111 fő szerzett PhD fokozatot, további 2 hallgató már megindította a fokozat szerzési eljárást a kari Szakmai Habilitációs és Doktori Tanácsnál. 2. A Doktori Iskola eredményei A Doktori Iskola állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóinak létszáma évről évre csökken (2. táblázat). Az elmúlt 5 évben 16 főről 11 főre fogyó ösztöndíjas létszám mellett is tudtuk tartani az évfolyamonkénti 3 főt megközelítő hallgatói létszámot. A felvett levelező, illetve nappali költségtérítéses hallgatók számára hazai és nemzetközi kutatási projektek és ipari megbízások biztosítják a pénzügyi hátteret. Az egyenletes hallgatói létszám mellet tudtuk elérni az elmúlt években, hogy a fokozatot szerzett hallgatók száma növekedjék, így a Doktori Iskola sikeressége javuljon. Különösen figyelemreméltó ez a teljesítmény, ha a viszonyítást az állami ösztöndíjasok számával végezzük, elmondhatjuk, hogy 25. óta a fokozatot szerzettek létszáma meghaladja az államilag finanszírozott hallgatói létszámot (1. táblázat) PhD táblázat Az iskola fokozatot szerzett PhD hallgatóinak száma

2 6 Az adott évre felvett hallgatói létszám Az iskola fokozatot szerzett PhD hallgatóinak oszlopdiagramja PhD-k száma 5 25 Létszám Év 5 Költségtérítéses hallgatók száma Állami ösztöndíjas hallgatók száma Év Állami öszt. 21* 21* 17* 16* 16* 14* * Nappali Költst *Ebből határon túli áll.-i ösztöndíj táblázat A Doktori Iskola adott évre felvett hallgatóinak száma 3. A Doktori Iskola törzstagjai A törzstagok a BME Gépészmérnöki Kar professzorai, professzor emeritusai. Összességében elmondható, hogy valamennyien számos PhD hallgató, illetve fokozatot szerző témavezetői, az iskola képzésében résztvevő aktív tagok. A Kar és a doktori iskola évente ellenőrzi kutatási, témavezetői munkásságuk 3 eredményességét. Tudománymetriai 2 mutatóik tekintetében a tudományterület 1 meghatározó egyéniségei. Megjegyzendő azonban, hogy korösszetételében veszélyesen elöregedett, a törzstagok közel fele 65 év fölötti, és csupán egyetlen 5 év alatti törzstagunk van (3. táblázat). A Kar és a Doktori Iskola Tanácsa kiemelten kíván foglalkozni a törzstagok fiatalításával. Fő Törzstagok korösszetétele Kor törzstag táblázat Az iskola törzstagjai életkori megoszlása A Doktori Iskola vezetője Dr. Stépán Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a BME Gépészmérnöki Kar dékánja, a Műszaki Mechanika Tanszék vezetője. Kutatási területei: szerszámgépek rezgései, erőszabályozás robotokon, járműkerekek nemlineáris rezgései, emberi és robot egyensúlyozás, bifurkáció elmélet és káosz. 28 aspiráns illetve PhD hallgató témavezetője, közülük 19 szerzett abszolutóriumot, 12 PhD fokozatot (6 küllföldön). Publikációs tevékenysége 2

3 rendkívül sikeres, 1 szakkönyv önálló szerzője, 12 további szakkönyvben fejezet illetve részek szerzője. A doktori iskola akkreditációjában figyelembevehető saját közlemények száma 17, független idézetek száma 856 (SCI 648), összegzett impakt faktor 45, nemzetközi, és 27 hazai kutatási vagy ipari fejlesztési projekt vezetője volt 1981 óta. Három kiemelkedő eredményeként megjelölhető: 1. Könyv: Stepan G, Retarded Dynamical Systems, Longman, Harlow - London, Tematikus szám: Stepan G (editor), Delay Effects in Brain Dynamics Philosophical Transactions of the Royal Society A (March 29; 367) 3. EU projektben szabadalmak (lengőegység és felfüggesztő rendszer) Autonomous Collaborative Robots to Swing and Work in Everyday EnviRonment - ACROBOTER projekt (27-29) 4. A hallgatók fokozatszerzési idejének analízise A hallgatók fokozatszerzése a képzés 3 évében jellemzően nem tud lezárulni, mindössze a hallgatók alig 1 %-a szerzett fokozatot 3 éven belül. A túlnyomó többségük azonban 6 éven belül szerzett fokozatot, az időtartamban a 3 6 évig tartó fokozatszerzésre nem határozható meg semmilyen jellemző eloszlás. Inkább a korábbi időszakokra jellemző, hogy 6 évnél tovább is elhúzódott a fokozatszerzés bár ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vizsgált időtartományban csak a fokozatot szerzőket volt módunkban számba venni, és nem tudjuk, hogy az abszolutóriumot szerzettek közül a továbbiakban még hányan szereznek majd PhD fokozatot (4. táblázat). A fokozatszerzési eljárás megindításával összevetett fokozatszerzés esetén viszont azt lehetett megfigyelni, hogy vagy kb. 1 éves időtartamra volt szükség a fokozat megszerzéséhez, vagy nagyjából feleannyian kihasználták a teljes 2 (esetleg 2,5) évet (5. táblázat). Ez a két különböző létszám csúcs talán azzal a két viselkedés formával indokolható, hogy míg a hallgatók nagyobb része az eljárás indításakor már többé kevésbé kész dolgozattal és a követelményeket teljesítve jelentkezik, egy másik csoport a jelentkezés után mintegy a határidő kényszerét használja fel, hogy a dolgozatát és a hiányzó formai követelményeket teljesítse. Végzési idő, év PhD cselekmény táblázat A hallgatók fokozatszerzési idejének hossza (átlag 5,3 év) Eljárás ideje PhD eljárás táblázat A fokozatszerzési eljárás idejének Fokozatszerzés időtartama Eljárás időtartama hallgató hallgató ,5 4 4,5 5 5,5 6 6,5 7 7,5 8 év hónap 3

4 5. A fokozatot szerzettek nyomonkövetése A témavezetők visszajelzései alapján a fokozatot szerzett hallgatók első elhelyezkedése szerint a következő kördiagramokon látható arányok jellemzőek. Figyelembevett/Érintett hallgató 15/19 37; 36% 4; 4% Figyelembevett/Érintett hallgató 15/19 BME 15; 14% 33; 31% Többi egyetem Kutatói Szakmai Egyéb 28; 27% Magyarország Külföld 16; 15% 77; 73% A fokozatot szerzettek harmada jelent utánpótlást az egyetemünkön, további harmada az iparban folytatja szakmai karrierjét, és szintén közel egy harmadnyi (zömmel a külföldi hallgatóink) külföldön helyezkednek el. Hasonló adatokat kértünk a legalább 5 éve fokozatot szerzett hallgatóink jelenlegi elhelyezkedéséről. Legjellemzőbb eltérés, hogy a szakmai karrierjüket az iparban folytatók aránya nagyobb. A viszonylag kevés külföldi tapasztalattal rendelkező Magyarországon elhelyezkedő oka talán az lehet, hogy a magyar fokozatot szerzettek, akik külföldi gyakorlatot is szereztek, többségükben külföldi karriert építenek, és nem jöttek vissza. Figyelembevett/Érintett hallgató 53/59 Figyelembevett/Érintett 53/59 1; 2% 18; 34% BME Többi egyetem 3; 6% 17; 32% Külföld 25; 47% 2; 4% 7; 13% Kutatói Szakmai Egyéb 33; 62% Magyarország Mo. külföldi gyakorlattal 6. A Doktori Iskola szervezete és működése A gépészeti tudományok átfogó, sok különböző területet egyesítő jellege miatt a doktori iskola 4 alprogramba szerveződik, amelyekben további részprogramok vannak megjelölve. Ezek az al- és részprogramok egymással szorosan együttműködve, a képzésben egymás mellett biztosítva a tárgyakat, sokszor az interdiszciplináris kutatási témákban egymást kiegészítve működnek. A doktori iskola programjainak jelenlegi szervezete: 4

5 a/ "Alkalmazott anyagtudomány" Alprogram vezető: Dr. Artinger István emeritusz professzor b/ "Gépek és műszerek analízise, tervezése, gyártása" Alprogram vezető: Dr. Horváth Mátyás emeritusz professzor b/1. Szilárd testek és gépszerkezetek mechanikája Részprogram vezető: Dr. Béda Gyula emeritusz professzor b/2. Géptervezés és műszertechnika Részprogram vezető: Dr. Varga László emeritusz professzor b/3. Számítógéppel integrált intelligens gyártás és robotizált rendszerek Részprogram vezető: Dr. Horváth Mátyás emeritusz professzor c/ "Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok" Alprogram vezető: Dr. Penninger Antal egyetemi tanár c/1. Energetika, rendszer- és irányítástechnika, tüzeléstechnika, hőerőgépészet Részprogram vezető: Dr. Penninger Antal egyetemi tanár c/2. Áramlástan, áramlástechnikai gépészet, környezettechnika Részprogram vezető: Dr. Lajos Tamás egyetemi tanár d/ Gépészeti eljárások, épületgépészeti és mezőgazdasági gépészeti tudományok Alprogram vezető: Dr. Jóri J. István egyetemi tanár A kari SZHBDT szemeszterenként több alkalommal, a Kari Tanács pedig egy alkalommal tekinti át a szervezett doktori képzés aktuális kérdéseit. A képzés operatív ügyeinek (felvételi, a munkatervek és beszámolók értékelése, hallgatói kérelmek) intézésére a Kar Doktori Tanulmányi Bizottságot bízott meg, amely rendszeresen ülésezik. A Doktori Iskola Tanácsa számára ez a bizottság készíti elő az olyan stratégiai ügyeket, mint pl. a felvételi pontozási rendszer korszerűsítése, a doktori képzés tantárgyainak, követelményeinek felülvizsgálata. A doktoranduszok tananyag elsajátítása magas színvonalú, rendszerint a tárgyakat jeles osztályzattal teljesítik. A 4. félév után kötelező alprogramvezetői beszámoltatáson történik a kutatómunka áttekintése, ami a félévenkénti írásbeli beszámoló és a tanszékek felé történő rendszeres beszámolók mellett az egyes alprogramok és tanszékek követelményeinek azonos színvonalon tartását segíti. A doktoranduszok tudományos fórum előtti bemutatkozását és publikációs tevékenységét elősegítendő, a Gépészmérnöki Kar 1998 óta kétévenként megrendezi a GÉPÉSZET konferencia sorozatot. A kutatások infrastrukturális feltételeit a BME Gépészmérnöki Kar tanszékeinek infrastruktúrája adja. A kari laboratóriumok, csarnokok az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az iparvállalatoktól kapott szakképzési hozzájárulások segítségével. A külföldi kutatóhelyekkel és korszerű ipari felszerelésekkel rendelkező cégekkel meglévő kapcsolatok segítségével az egyetemen hiányzó berendezéseket és kísérleti körülményeket is igyekszik biztosítani a kar a PhD kutatások számára. Bár az előbb említett kapcsolatok és a magas szintű kutatómunkával elnyert projekt támogatások segítségével próbáljuk szinten tartani a felvehető PhD hallgatók létszámát, az állami ösztöndíjas létszám jelentős csökkentése nehezíti a sikeresség, a fokozatszerzés arányának további javítását. 7. Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása Ahogy a kutatási tevékenységek a Kar szervezeti egységeihez (tanszékek és tudásközpont) kapcsolódnak, úgy a kutatási infrastruktúra is a tanszéki laboratóriumokban összpontosul. A Kar tanszékeihez kapcsolható 4 nagy laboratóriumi csarnok (DCS, G, MT, MG csarnokok), részben az 5

6 L csarnok, valamint további tanszéki laboratóriumi helyiségek a V2, E, D, T, Ae, MM, MT és K épületekben. Ezek a laborterületek és a benne található berendezések egyaránt szolgálják a kari (tanszéki) oktatás támogatását és teremtik meg a kutatás eszköz hátterét. A kutatás technikai hátterét műszaki nagyberendezések, tervező, megmunkáló, vezérlő és mérőeszközök szolgáltatják. A nagyberendezések a laboratóriumokhoz kötődnek, amelyek közül csak példaképpen emelünk ki néhányat. A Jendrassik Hőtechnikai Laboratórium számos hőtechnikai berendezésével és mérőeszközével a tudományterületen az ország vezető kutató laboratóriuma. A nemzetközileg is jelentős feladatokat hozó, szintén egyedülálló Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, a kavitációs csatorna és az optikai laboratórium unikumnak számít a magyar kutatásban. Méréstechnikában két pásztázó elektronmikroszkóp és két koordináta mérőgép említhető a nagyberendezések között. Technológiában említésre méltó a forgácsoló és a hegesztő laboratórium számos hagyományos és korszerű berendezéssel, amelyek közül kiemelhető a mechanikai mikromegmunkálási laboratórium. Az oktatási és kutatási célokat szolgáló számítástechnikai infrastruktúra tagozódása hasonló a BME felépítéséhez: egyetemi kezelésben lévő számítástechnikai eszközök, amelyekhez minden beiratkozott hallgató hozzáférhet, (EISZK, EISZK-HSZK) kari kezelésű informatikai laborok (ÉÖK, GÉK, TTK, VIK) tanszéki használatú szervergépek, munkaállomások, PC számítógéplaborok. A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az ország legnagyobb műszaki könyvtára. A könyvtár 8.2 m2 területen, 7 olvasóteremben 52 férőhelyen, 65 nyilvános olvasói számítógépes hozzáféréssel, több mint 2 millió dokumentummal, 1. kötetes szabadpolcos állománnyal, 34 kurrens folyóirattal, 5 elektronikus folyóirattal szolgálja olvasóit. A könyvtárban mintegy 1 adatbázis (CD-ROM, internetes/online) áll az érdeklődők rendelkezésére. Az egyetemen 5 végpont van a szakirodalmi adatbázisok eléréséhez. Ezen felül a Gépészmérnöki Kar legtöbb tanszékének önálló, egyenként több ezer kötetes szakkönyvtára van, amelyet a hallgatók is használnak. 6

7 8. C-SWOT analízis Korlátok Az állami ösztöndíjas hallgatói létszám csökkenése, az egyetemi költségvetés kutatásra illetve berendezések beszerzésére fordítható kereteinek elolvadása, országos kutatási támogatási források csökkenése, egyetemi hallgatói korosztály lélekszámának fokozatos csökkenése, az alap- és középszintű képzések színvonalának csökkenésével ezek feladatait részben az egyetemnek kell átvenni, így a végzősök felkészültsége is romlik, az osztatlan képzésről a kétlépcsős képzésről történő átmenet jelenleg a megfelelő végzettségű hallgatói kör átmeneti kiesését vetíti előre. Doktoranduszi ösztöndíjak nem fizethetők pályázati forrásokból Erősségek Az oktatói, témavezetői, törzstagi gárda felkészültsége, tapasztalatai, Nemzetközi kapcsolatok, elismertség, együttműködési készség, Igényes felvételi szelekciós mechanizmus, színvonalas képzés, magas szintű, igényes elvárások, követelményrendszer a képzésben és kutatásban Az ipari környezet által elismert végzettség, tudás, eredmények Lehetőségek Meghatározó iparvállalatok érdekeltsége a PhD fokozatszerzésben Nemzetközi kapcsolatok kihasználása, külföldi részképzések, kutatási együttműködések Oktatói utánpótlás szükségessége, belátható karrier lehetőség Gyengeségek A hazai és nemzetközi kutatási pályázatokon alacsony a kar, a tudományterület részesedése, Kiöregedő témavezetői, törzstagi gárda, (átlagéletkor 64,1) A kutatási infrastruktúra a nemzetközi és ipari összehasonlításban is elmarad a versenytársakétól Az oktatói gárda túlterheltsége és alulfizetettsége Doktori Iskolák, Karok közötti együttműködés a kutatásban ritka Veszélyek A kutatói és a verseny szféra jövedelmi különbsége A gazdasági válság kedvezőtlen kihatása a költségvetésre Az oktatók PhD képzésben való részvételének csekély elismerése Alacsony doktori ösztöndíjak, a legkiválóbbnak tekintett végzőseink megélhetési nehézségei 7