Körömi Antall József Napközi Otthonos Óvoda Köröm Rákóczi út 11/a Házirend Köröm 1 / 17

Átírás

1 2015. Köröm 1 / 17

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS A Házirend célja, feladata A Házirend időbeli és térbeli hatálya A MŰKÖDÉS RENDJE Az intézmény munkarendje Az egyéb foglalkozások rendje Csoportszoba használatának szabályai A GYERMEKEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK Az óvoda biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Védő, óvó intézkedések Térítési díjakkal kapcsolatos szabályozás A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése, az óvodai jogviszony megszűnése A GYERMEKEK JOGAI A gyermekek jogai A gyermekek szülője tájékoztatásának egyes szabályai AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK...10 MELLÉKLETEK sz. melléklet ÓVODAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekek egészsége, testi épsége védelmében az óvodában való tartózkodás során meg kell tartani A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések sz. melléklet AZ ÓVODÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje / 17

3 2.2. A tornaszoba használati rendje A konyha használatának rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje sz. melléklet AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI A szülői szervezet nyilatkozata A nevelőtestület nyilatkozata Fenntartói nyilatkozat...16 FÜGGELÉK...17 Jogszabályi háttér / 17

4 1. BEVEZETÉS 1.1. A Házirend célja, feladata A házirend az óvoda önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az óvoda házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott gyermeki jogok gyakorlásának és az óvodáztatási kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az óvoda által elvárt viselkedés szabályait A Házirend időbeli és térbeli hatálya A házirend betartása kötelező minden, az óvodával jogviszonyban álló gyermekre, óvodapedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket, és az óvodát felkereső, az óvodával jogviszonyban nem állókra is. Előírásai azokra az óvodai és óvodán kívüli, nevelési időben, illetve nevelési időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az óvoda szervez, és amelyeken az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét. 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje Az óvoda nyitvatartási ideje: Az óvodában a nyitvatartási idő alatt pedagógus, illetve pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő, dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét. Az óvoda épületében és a hozzá tartozó udvaron felügyelet a gyermekek nem tartózkodhatnak. A gyermek a nevelési idő alatt az óvoda épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az óvoda elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére lehetséges. Óvodai rend Az óvodai tevékenységek zavartalan működése, és a csoportok nyugalma érdekében kérjük, hogy a gyermekek legkésőbb 8.30-ig érkezzenek meg az óvodába. A később érkezőket nem tudjuk fogadni. Kérjük, a gyermekeiket minden esetben kísérjék be az óvodába, adják át az óvónőnek, délután a gyermekfelügyeletét végző pedagógustól, dolgozótól kérjék ki és úgy távozzanak az óvodából. Az óvodapedagógus csak azért a gyermekért vállalhat felelősséget, akit személyesen átvett a szülőtől. 4 / 17

5 A nevelés előtti gyülekező helye: a gyermekek saját csoportjaikban kezdik a napot. Kivételes esetekben történik a csoportok reggeli és délutáni ügyeleti rendje: a régi szárny Katica csoportja, az új szárny pedig a Pillangó csoportja, indokolt esetben. Általános napirendünk: Időpont Tevékenység Folyamatos játéktevékenység, egyéni és mikro csoportos tevékenységek Tízórai Játékba integrált tevékenységek Udvari játék, csoportos séta Ebéd Pihenés Uzsonna, játék, egyéni és mikro csoportos tevékenységek A napirend szervezését a csoportvezető óvodapedagógusok végzik, a napirendtől való jelentős időbeli eltérést az óvodavezető engedélyezheti Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való gyermeki részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a gyermek szüleinek az adott nevelési év elején jelentkeznie kell, és a jelentkezés egy nevelési évre szól. Az a gyermek, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. Az egyéb foglalkozások tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza Csoportszoba használatának szabályai Minden gyermek és felnőtt köteles a villamos energiával, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. 5 / 17

6 Az óvoda épületében, a tornateremben felnőtt felügyelete nélkül tilos balesetveszélyesen közlekedni, labdázni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. A csoportszobából való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanítósról. Az óvoda felszereléseit, eszközeit az óvodából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az óvodavezető írásos engedélyével, amelynek egy példánya szállító jegyként a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig az óvodavezetőhelyettesnél kell leadni. Az óvoda területén idegen személy- és vagyonvédelmi okok miatt csak engedéllyel tartózkodhat. Az óvodához kapcsolódó területek használatának rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. A GYERMEKEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. Az óvoda biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az óvoda nem vállal kártérítési felelősséget a gyermeknek a gyermek óvodai jogviszonyából fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért Az óvodába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi gyermeket óvodáztatásának teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a gyermek köteles azt jelenteni, illetve átadni az óvodapedagógusnak vagy a vele foglalkozó felnőttnek, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a gyermek szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Az óvoda területén és az óvoda által szervezett rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az óvodában való tartózkodás idején és különösen a foglalkozások alatt ékszer, játékok, mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon (smartphone), tablet, i-pod, walkmen, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a nevelés oktatás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Tilos az óvodába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, gyújtó, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. Ha a gyermek vagy hozzátartozója óvodáztatási kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg 6 / 17

7 a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a gyermek cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét Védő, óvó intézkedések A gyermekek minden nevelési év elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az óvodapedagógusok a csoportnaplóban rögzítik. Ezenkívül a tornafoglalkozás és a vizuális nevelés, az udvari játékok helyes használata során balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével vihetik be az óvodai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. A gyermekek és a kollégák igényei alapján az óvodavezetővel történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az óvoda létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a gyermekek pedagógusi felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Nevelési időn kívül az óvoda létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a gyermekek és kollégák, amelynek betartása mindenki számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel a gyermeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az óvoda pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni Térítési díjakkal kapcsolatos szabályozás Az Alaptörvényben foglalt ingyenes nevelés oktatáshoz való jog biztosítása a magyar állam közszolgálati feladata (2011. évi CXC törvény 2.. (1) bekezdés). A gyermekétkeztetés (óvodai nevelés esetén, 1-8 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után ) normatív kedvezményének igénybevételéhez irányadó törvények a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (1997. évi XXXI. törvény (GYVT) ) 328/2011 (12.29) Kormányrendelet a alapján szükséges előírt igazolások Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai Az étkezési térítési díjakat havonta utólag, minden hó 15 napjáig kell, a gazdasági ügyintézőnél kell befizetni. 7 / 17

8 Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést legalább egy nappal előre az élelmezésvezetőnél lemondja A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A gyermek hiányzását igazolni kell. A szülő egy nevelési év folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az óvodavezető adhat. A mulasztó gyermek óvodába jövetelének első napján igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az óvodapedagógusnak kell bemutatni. Utólagos igazolás nem fogadható el. A gyermek mulasztása igazolt, ha távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel igazolja; hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja; előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az óvodapedagógustól vagy az óvodavezetőtől. Távolmaradásra 1 napig az óvodapedagógus, 1 napnál hosszabb időre az óvodavezető adhat engedélyt. Az óvoda által szervezett, szabadon választható óvodán kívüli rendezvényeken, programokon a gyermekeknek a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a részt vevő gyermekeknek kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő gyermek fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a programból kizárható. Valamennyi gyermekre nézve elvárt, hogy az óvodán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az óvodai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a gyermekek részvétele kötelező. Az óvoda értesíti a szülőt, ha a óvodaköteles gyermek első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják a mulasztás igazolatlan. (20/2012 EMMI rendelet 51. (3) ). Ha a gyermek az NKT 8. (2) alapján vesz részt óvodai nevelésben és egy nevelési évben 5 nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/ 2006 (XII.23) Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. 8 / 17

9 Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat szükség esetén az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedést készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek NKT. 8. (2) alapján vesz részt az óvodai nevelésben és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a 10 nevelési napot az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Ha a gyermek az NKT. 8. (2) alapján vesz részt az óvodai nevelésben és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a 20 nevelési napot az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodás helye szerint az illetékes gyámhatóságot. (20/2012 EMMI rendelet 51. (4) ). A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012 évi. II. törvény 247. C. pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen az NKT 8. (2) alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén 11 nevelési nap. (20/2012 EMMI rendelet 51. (6) ) Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése, az óvodai elhelyezés megszűnése Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítéséről összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé saját honlapján közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza: az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról az óvodai időpontjának meghatározásáról a gyermek óvodai beiratkozásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről a nevelésükre az alapító okirat szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást 9 / 17

10 az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő 21. munkanap valamint a jogorvoslati eljárás szabályait A jegyző figyelemmel kíséri az NKT 72. (1) B. pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését, továbbá bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget a kötelezettségének. A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást tárgyév március 1.-ig megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére. A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján az elektronikus elérhetőségének megadásával- kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, társadalombiztosítási igazolványát, orvosi igazolását a közösségben való részvételhez az óvoda kezdés napján, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló és hatósági igazolványát. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja, a mindenkori jogszabályok vonatkozásában ( KIR). A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell. 4. A GYERMEKEK JOGAI 4.1. A gyermekek jogai A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a gyermekek jogait és kötelességeit. A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja A gyermek szülője tájékoztatásának egyes szabályai A szülőket az óvoda vezetője az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális tudnivalókról évente két alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. A gyermek szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról az óvodapedagógus szóban tájékoztatják. 10 / 17

11 A szülőket az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális feladatokról az óvoda vezetője a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden nevelési év elején szóban, a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan írásban tájékoztatja. Az óvodapedagógusok a csoportok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. A szülők és a gyermekeik saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az óvoda vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek óvodapedagógusához, vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 5. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK E fejezetet a házirend 1. sz. mellékletében foglalt óvodai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód életkori sajtosságoknak megfelelő népszerűsítéséről a gyermekek körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület jelenti az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítását. Valamennyi intézményi program vonatkozásában nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. Az óvodapedagógusok foglalkozásaikon, valamint a gyermekekkel való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell, hogy foglalkozzanak. A foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a gyermeki munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. A napos, száraz, meleg és enyhe idő esetén a és közötti időszakban (udvari játék) a gyerekek a pedagógusok felügyelete mellett az óvoda udvarán, játékos testmozgás és levegőzés keretében töltik el. Az óvodában, valamint az óvoda épületén kívüli, gyermekek számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack, valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, amelyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör, illetve alkoholos frissítő ital van. Az óvoda minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. Az óvoda házirendjének betartása az intézmény minden gyermekének, gyermekek szüleinek, pedagógusának, alkalmazottjának és az óvodával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. 11 / 17

12 MELLÉKLETEK 12 / 17

13 1. sz. melléklet 1. ÓVODAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK [Házirend 3.2 pontjához] 1.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermek egészsége, testi épsége védelmében az óvodában való tartózkodás során meg kell tartani A legfontosabb rendszabályok e körben a következők: A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. csoportkirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a csoport naplóba, az első foglalkozás alkalmával piros színű tollal kell dokumentálni. Azoknál a tevékenységeknél, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (tornafoglalkozás, vizuális nevelés, udvari játékok), az óvodapedagógus köteles az első foglalkozáson a gyermekeket tájékoztatni a tevékenység sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor a teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza. Az óvoda területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tevékenységen kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket fogyasztani, valamint dohányozni szigorúan tilos. A gyermekeket érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, megszervezésükkel kapcsolatos eljárás: Az orvossal és a védőnővel a rendszeres kapcsolattartás az SZMSZ-ben foglaltak alapján az óvodavezetés feladata. Az óvodában a rendszeres egészségügyi felügyeletet a település orvosa és a védőnője biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallásés ortopédiai vizsgálat), oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok és szülők számára. A gyerekek részvétele a vizsgálatokon kötelező. A vizsgálatokról előzetesen és az azok során felmerülő problémákról a szülők értesítést kapnak. A gyermekek csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, nevelési időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a gyerekek felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. 13 / 17

14 A szakorvosi vélemény figyelembevételével a település orvosa a gyermekeket gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, amelyeken a részvétel kötelező A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az óvodában az óvodavezető által e feladatokkal megbízott pedagógus látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a gyermekek rendelkezésére áll. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az óvoda információs csatornáin (nevelői hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. Szükség esetén, hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az óvoda pszichológus, a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus (konduktor) és a logopédus is bekapcsolódik a problémák megoldásába Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések Minden nevelési év alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, első nevelési napon a gyermekekkel ismertetni kell az óvodai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait. Az óvoda területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkinek ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet. Minden gyermeknek biztosítani kell az udvaron való mozgás lehetőségét. A balesetek elkerülése érdekében az épületben szaladgálni, balesetveszélyes játékokat (labdázás, ugrókötelezés, gördeszkázás stb.) játszani, az udvaron a kerítésre, fára és a sporteszközökre mászni tilos. Az óvoda udvarán kavicsokat, köveket dobálni, az ablakokon, folyosóról bármit kidobni tilos. Az óvodában a jobb kéz szabály szerint kell közlekedni. Elektromos eszközöket a gyermekek nem használhatnak még pedagógus felügyeletével sem! A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe kell kísérni vagy mentőt hívni. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az óvodapedagógus vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógusnak a szülőt tájékoztatni kell. 14 / 17

15 A gyermekbaleset tényét, körülményeit jogszabályban foglaltaknak megfelelően jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 2. sz. melléklet 2. AZ ÓVODÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE 2.1. A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a gyermekek közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető pedagógusok nevét az óvoda hirdetőtábláján és honlapján minden nevelési év szeptemberében az óvodavezető teszi közzé A tornaszoba használati rendje A tornaszoba nevelési időn kívül csak az óvodavezető engedélyével és óvodapedagógus felügyeletével használható, kivételt képeznek ez alól a hivatalos bérlők. E fejezet alkalmazásában testnevelő tanár alatt a tornafoglalkozást tartó óvodapedagógus, a helyettesítő pedagógus, továbbá a sport szakoktató is értendő. A gyermekeknek ismerniük és be kell tartaniuk a balesetvédelmi, munkavédelmi előírásokat. Baleset esetén, a gyermek azonnal jelezze sérülését testnevelőjének A konyha használatának rendje A konyhába kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. A gyermekek étkeztetése a csoportszobában történik. Étkezés előtt - az egészségvédelem érdekében - kötelező a kézmosás. Mindenkinek be kell tartani a kulturált étkezés szabályait, vigyáznia kell az asztal és az csoportszoba tisztaságára, rendjére A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a gyermekek szüleit az óvodapedagógus értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a pótlásról gondoskodni. 15 / 17

16 3. sz. melléklet 3. AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI 3.1. A szülői szervezet nyilatkozata A házirendet a szülői szervezet 2015 év szeptember hó 01. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Köröm, szeptember szülői szervezet képviselője 3.2. A nevelőtestület nyilatkozata A házirendet az intézmény nevelőtestülete 2015 év augusztus hó 31. napján tartott értekezletén elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag 3.3. Fenntartói nyilatkozat... fenntartó képviselője Kelt: augusztus / 17

17 Függelék JOGSZABÁLYI HÁTTÉR évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17 / 17