A S Z A B A D D E M O K R A T Á K S Z Ö V E T S É G E

Átírás

1 A S Z A B A D D E M O K R A T Á K S Z Ö V E T S É G E A M A G Y A R L I B E R Á L I S P Á R T A L A P S Z A B Á L Y A ELFOGADTA AZ ORSZÁGOS KÜLDÖTTGYŰLÉS SZEGEDEN, ÉVI MÁRCIUS HÓ 19. NAPJÁN Bevezető rendelkezések 1. Jelen alapszabály a Szabad Demokraták Szövetsége a Magyar Liberális Párt (a továbbiakban SZDSZ) szervezetének és működésének alapdokumentuma, amely az SZDSZ valamennyi tagjára és szervezetére kötelező érvényű. 2. A párt neve: Szabad Demokraták Szövetsége a Magyar Liberális Párt. 3. Az SZDSZ politikai párt, amely az október 24 én kelt Elvi Nyilatkozat elfogadása alapján, az november 13 i alakuló közgyűlés döntésével jött létre. Az Elvi Nyilatkozat az alapszabály mellékletét képezi. 4. A szövetség elnevezésének rövidítése: SZDSZ. 5. Az SZDSZ székhelye: 1143 Budapest, XIV. kerület, Gizella út Az SZDSZ emblémája: a nemzeti színeket kifejező három, egy piros, egy fehér és egy zöld színű, a néző szemszögéből jobbról balra, 45 fokos szögben egymást követve szárnyaló stilizált madár. Az SZDSZ célja és tevékenysége 7. Az SZDSZ szabadelvű párt, a szabadság és a szolidaritás pártja. Célja a demokratikus, polgárosodott Magyarország. 1

2 8. Az SZDSZ a szabadelvűség értékeinek érvényre juttatásáért, a társadalmi béke, igazságosság és szolidaritás érvényesítéséért, az állampolgárok esélyegyenlőségének megteremtéséért, a demokratikus, polgárosodott Magyarországért, a Magyar Köztársaság Alkotmányának szellemében, a pártok működésére vonatkozó jogszabályok előírásainak megtartásával fejti ki tevékenységét. Az SZDSZ tagjai 9. Az SZDSZ tagja lehet az a cselekvőképes, nagykorú személy, aki a) kinyilvánítja, hogy az SZDSZ tagja kíván lenni; b) elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti az SZDSZ alapszabályát, Elvi Nyilatkozatát és az SZDSZ politikáját meghatározó, az országos küldöttgyűlés által elfogadott elvi jelentőségű alapvető dokumentumokat; c) nem tagja más pártnak; d) nem tagja más, az országgyűlési, önkormányzati választásokon külön listával induló szervezetnek. 10. A fentieket belépési nyilatkozatban kell bejelenteni. A belépési nyilatkozatban meg kell nevezni azt a tagsági formát, amelyben a felvételét kérő párttagságával élni kíván. 11. A párttagság a belépési nyilatkozat keltével jön létre, hacsak azt nem utasították el. 12. Szervezeti tag az a személy, aki tevékenységét valamely helyi szervezetben fejti ki. 13. Egyéni tag az a személy, aki tevékenységét nem helyi szervezet keretében fejti ki. 14. Az SZDSZ szervezetei jogosultak arra, hogy olyan személyeket, akik nem tagjai az SZDSZ nek, pártolónak kérjenek fel. Amennyiben a felkért személy a felkérést elfogadja, a pártolói viszony létrejöttét a felkérő szervezet állapítja meg. Az SZDSZ tagjának jogai 15. Az SZDSZ tagjának joga, hogy 2

3 a) részt vegyen az SZDSZ szerveinek megválasztásában mint választó; e jogát a szervezeti tag csak a tagsági viszony létrejöttét követő három hónap elteltével, legalább három havi tagdíj befizetése esetén; az egyéni tag csak a tagsági viszony létrejöttét követő három hónap elteltével, legalább három havi tagdíj befizetése esetén és csak a területi és az országos küldöttgyűlésen gyakorolhatja, amennyiben annak szavazati jogú résztvevője; b) megválasztásra kerüljön az SZDSZ küldöttgyűlésének küldöttévé és az SZDSZ tisztségviselőjévé; e jogát a szervezeti tag csak a tagsági viszony létrejöttét követő három hónap elteltével, legalább három havi tagdíj befizetése esetén; az egyéni tag csak a tagsági viszony létrejöttét követő három hónap elteltével, legalább három havi tagdíj befizetése esetén és csak a területi és az országos küldöttgyűlésen gyakorolhatja; c) jogainak gyakorlása és kötelességeinek teljesítése érdekében használja az SZDSZ létesítményeit; d) az SZDSZ bármely helyi szervezete és testülete előtt kinyilvánítsa véleményét, állásfoglalását és javaslatát; e) javaslataira, észrevételeire az illetékes helyi szervezettől, testülettől legfeljebb hatvan napon belül érdemi választ kapjon; f) jogainak sérelme esetén az SZDSZ testületeinek védelmére és érdekeinek képviseletére tartson igényt; g) az SZDSZ testületeinek döntései ellen jogorvoslatot vegyen igénybe. Az SZDSZ tagjának kötelességei 16. Az SZDSZ tagjának kötelessége, hogy a) képviselje az SZDSZ céljait, részt vegyen az SZDSZ tevékenységében; b) megtartsa az SZDSZ alapszabályának rendelkezéseit; c) tartsa magát az SZDSZ etikai normáihoz; d) tagdíjat fizessen. 3

4 Átjelentkezés helyi szervezetek és tagsági formák között 17. A szervezeti tag jogosult arra, hogy egyik helyi szervezetből másik helyi szervezetbe jelentkezzék át, amennyiben az a helyi szervezet, amelybe át kíván jelentkezni, nem utasítja vissza. 18. A szervezeti tag jogosult arra, hogy tagsági formáját egyéni tagságra változtassa, amennyiben az a területi választmány (a továbbiakban választmány), amelynek keretében tevékenységét ki kívánja fejteni, ehhez hozzájárul. 19. Az egyéni tag jogosult arra, hogy tagsági formáját szervezeti tagságra változtassa, amennyiben az a helyi szervezet, amelyben szervezeti tagként kíván tevékenykedni, nem utasítja vissza. 20. Átjelentkezéskor a belépésre vonatkozó szabályokat kell értelem szerint alkalmazni. 21. Abban az esetben, ha a befogadó szervezet a tag átjelentkezési kérelmét jogerősen elutasítja, a tag korábbi helyi szervezetében, illetve tagsági formájában tevékenykedik tovább. 22. Az átjelentkezett tagot addigi szervezete törli saját nyilvántartásából, a fogadó szervezet pedig nyilvántartásába veszi és erről mindkét szervezet értesíti a központi tagnyilvántartás vezetőjét. A tagsági viszony megszűnése 23. Az SZDSZ tagjának tagsági viszonya megszűnik a) elhalálozása; b) az SZDSZ ből való kilépése; c) valamely más pártba vagy más párt képviselőcsoportjába való belépése; d) az SZDSZ ből való kizárása esetén, valamint e) ha törlésre kerül a pontban meghatározottak szerint. A tagsági viszony törlése 24. Amennyiben az SZDSZ tagja a) tagsági díját tizenkét hónapnál hosszabb időn át nem fizeti meg vagy 4

5 b) tagságának határozott időre szóló szüneteltetése esetén a szüneteltetés időtartamának lejárta után eltelt három hónapot követően tagsági viszonyát nem állítja helyre, tagsági viszonya törlésre kerül. 25. A tagsági viszony törlése előtt legalább harminc nappal az illetékes szervezet felhívja a tagot a mulasztás harminc napon belül történő pótlására. 26. Abban az esetben, ha az SZDSZ tagja a felhívásnak nem tesz eleget, tagságát megszüntnek kell tekinteni és erről a tagot értesíteni kell. 27. A tagsági viszony törlése új tagfelvételi kérelem elbírálására nem járhat hátrányos következménnyel. 28. Abban az esetben, ha a volt tag a tagsági viszony törlését követő kilencven napon belül felvételét kéri az SZDSZ be és egyidejűleg tagdíjhátralékát, illetve annak legalább hat hónapra eső összegét pótlólag megfizeti, kérheti a tagsági viszony törlésének érvénytelenítését és tagsági viszonya folyamatosságának elismerését. 29. A tagsági viszony törlése ellen egyéb jogorvoslatnak helye nincs. 30. A tagsági viszony törlésével összefüggő intézkedéseket az a szervezet vagy testület köteles megtenni, amelynek keretében a tag tevékenységét kifejtette. A tagság szüneteltetése 31. Az SZDSZ tagja jogosult bejelenteni, hogy tagságát határozott időre szünetelteti. A bejelentést írásban ahhoz a szervezethez kell benyújtani, amelyben a tag tevékenységét kifejti. 32. A tagság szüneteltetése alatt az SZDSZ tagja jogait nem gyakorolhatja, kötelességeit nem kell teljesítenie. 33. A tagság határozott időre történő szüneteltetése esetén az illetékes szervezet a meghatározott időtartam lejárta előtt legkésőbb harminc nappal felhívja a tagot a tagsági viszony helyreállítására. Amennyiben a tag a tagsági viszony helyreállítását elmulasztja, a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés 34. Fegyelmi eljárás indítható az SZDSZ azon tagja ellen, aki az alapszabályban meghatározott kötelességét megszegi. Fegyelmi eljárás az SZDSZ bármely tagjának és testületének kezdeményezésére indítható. 5

6 35. A fegyelmi eljárást a helyi szervezetben a helyi szervezet ügyvivői testülete, illetve az SZDSZ többi testületének illetékességi körében külön erre a célra létrehozott bizottság folytatja le. 36. A fegyelmi eljárás elindításáról a fegyelmi eljárás alá vont tagot értesíteni kell, az eljárás során pedig biztosítani kell számára, hogy akadálytalanul védekezhessék. 37. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell folytatni és fegyelmi tárgyalást kell tartani. 38. A fegyelmi eljárás fegyelmi határozattal zárul, amely tartalmazza a tag felmentését vagy elmarasztalását. 39. Az elsőfokú fegyelmi határozatot a helyi szervezet ügyvivői testülete, egyéni tag esetében a választmány hozza meg. 40. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a szervezeti tag, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezője a választmányhoz, az egyéni tag, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezője az Országos Ügyvivői Testülethez fellebbezhet. 41. Az elmarasztaló fegyelmi határozatban fegyelmi büntetést kell kiszabni. 42. A fegyelmi büntetés lehet figyelmeztetés, megrovás vagy kizárás az SZDSZ ből. 43. Amennyiben a kizáró fegyelmi büntetetést a helyi szervezet ügyvivői testülete szabja ki, a határozatot fellebbezés hiányában is jóváhagyásra fel kell terjeszteni a választmányhoz. Az SZDSZ választott testületei 44. Az SZDSZ testülete a) a helyi szervezet ügyvivői testülete; b) a választmány és a választmány elnöksége; c) az Országos Tanács és az Országos Tanács elnöksége; d) az Országos Ügyvivői Testület; e) a jószolgálati és etikai bizottság; f) a számvizsgáló bizottság. 45. Az SZDSZ ben az SZDSZ tevékenysége társadalmi szakmai hátterének biztosítása érdekében egyéb fórumok (tagozatok, munkacsoportok, munkaközösségek, tanácsadó testületek, klubok stb.) is létrehozhatók, ezek 6

7 azonban az SZDSZ szervezeteinek jogait nem gyakorolhatják, az SZDSZ tagjaira és szervezeteire érvényes döntést nem hozhatnak. Az SZDSZ helyi szervezete 46. Az SZDSZ helyi szervezete egy helyi a fővárosban kerületi önkormányzat illetékességi körébe tartozó településen jön létre. Egy helyi önkormányzat illetékességi körébe tartozó településen csak egy helyi szervezet működhet. 47. Egy országgyűlési választókerület több településének tagsága létrehozhat közös helyi szervezetet is, amennyiben az érintett települések egyikén sem működik más helyi szervezet. 48. A fővárosi választmány illetékességi körében létrehozható egy olyan szervezet, amelynek tagjai internetes kapcsolatban állnak egymással. Ez az SZDSZ online szervezete, amely fővárosi kerületi jogállású helyi szervezetnek minősül, amelyre a helyi szervezetre irányadó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az online szervezet működésének általános szabályait az Országos Ügyvivői Testület állapítja meg. Az SZDSZ küldöttgyűlésére legfeljebb 10 küldöttet, 700 fő felett legfeljebb 20 főt delegálhat. Az online szervezet tagja nem lehet más helyi szervezet tagja. 49. Helyi szervezetet a) legfeljebb tízezer lakosú településen legalább öt; b) tízezernél több, de ötvenezernél kevesebb lakosú településen legalább tíz; c) ötvenezernél több lakosú településen legalább húsz tag hozhat létre. 50. Közös helyi szervezet létrehozásakor a települések összlétszámát kell figyelembe venni. 51. Az SZDSZ tagja csak egy helyi szervezetnek lehet tagja. 52. A helyi szervezet megalakulásakor megalkotja szervezeti és működési szabályzatát és megválasztja elnökét és ügyvivői testületét. 53. A helyi szervezet létrehozásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit el kell juttatni a területileg illetékes választmánynak és a központi tagnyilvántartás vezetőjének. 54. A választmány a jegyzőkönyv alapján kimondja a helyi szervezet létrejöttét és erről értesíti a helyi szervezetet és a központi tagnyilvántartás vezetőjét. 7

8 55. Amennyiben a helyi szervezet létrehozását a meghatározott létszámban olyan tagok kezdeményezik, akik választásra még nem jogosultak, a helyi szervezet megalakulásakor ideiglenes ügyvivői testületet választ, amelynek megbízatása addig szól, amíg a helyi szervezetnek a helyi szervezet létrehozásához szükséges számú tagja el nem nyeri aktív választójogát. Ezen idő eltelte után legkésőbb harminc nappal a helyi szervezet elnököt és ügyvivőket választ. 56. A helyi szervezet a) viselheti a Szabad Demokraták Szövetsége a Magyar Liberális Párt Szervezete nevet; b) elnököt és ügyvivői testületet választ, amelynek létszáma ötven főnél kisebb taglétszámú szervezetben legfeljebb öt, ennél nagyobb taglétszámú szervezetben legfeljebb tizenegy fő lehet; c) részt vesz az egyéni és a listás országgyűlési képviselőjelölt állítási folyamatokban; d) részt vesz a polgármesterjelöltek és az önkormányzati képviselőjelöltek kiválasztásában; e) küldöttet választ a területi és az országos küldöttgyűlésre; f) az SZDSZ programjával összhangban meghatározza saját programját; g) programjának megfelelő akciókat, rendezvényeket szervez; h) tagjaitól beszedi a tagdíjat; i) saját bevételeivel önállóan gazdálkodik az SZDSZ gazdálkodási szabályainak megfelelően. 57. A helyi szervezet jogosult arra, hogy a) javaslatot tegyen az SZDSZ bármely testületének; b) az SZDSZ bármely testülete előtt kinyilvánítsa véleményét és illetékességébe tartozó kérdésben állást foglaljon; c) javaslataira, észrevételeire az illetékes testülettől legfeljebb hatvan napon belül érdemi választ kapjon; d) ajánlásokat tegyen az önkormányzatokban működő SZDSZ es képviselők számára; e) az SZDSZ tagjai jogainak gyakorlása érdekében használja az SZDSZ létesítményeit; 8

9 f) jogainak sérelme esetén az SZDSZ testületeitől védelmet és érdekeinek képviseletét kérje; g) az SZDSZ testületeinek döntései ellen jogorvoslatot vegyen igénybe. A helyi szervezet tevékenységének felfüggesztése 58. Amennyiben a helyi szervezet létszáma a létrehozásához szükséges minimális létszám alá csökken, a választmány a helyi szervezet tevékenységét felfüggeszti mindaddig de legfeljebb hat hónapra, amíg a helyi szervezet létszáma el nem éri a helyi szervezet létrehozásához szükséges minimális létszámot. 59. A helyi szervezet felfüggesztésének időtartamára a választmány elnöke a helyi szervezetet képviselő ideiglenes elnököt, amennyiben szükségesnek ítéli, legfeljebb három tagú ideiglenes ügyvivői testületet bíz meg. 60. Amennyiben a helyi szervezet a felfüggesztés időtartama alatt nem éri el a helyi szervezet létrehozásához szükséges létszámot, a választmány megállapítja a helyi szervezet megszűnését. 61. A felfüggesztett, illetve megszünt helyi szervezet tagjainak tagsági viszonya érintetlen marad, azonban ha a felfüggesztés időtartama alatt a helyi szervezet létszáma nem éri el a helyi szervezet létrehozásához szükséges létszámot, a tagoknak harminc napon belül át kell jelentkezniük más helyi szervezetbe vagy egyéni tagsági viszonyba. Ennek elmulasztása esetén tagságuk megszűnik. A helyi szervezet feloszlatása 62. Az a helyi szervezet, amely az SZDSZ alapszabályával ellentétesen, illetve a Jószolgálati és Etikai Bizottság állásfoglalása szerint rendeltetésellenesen működik feloszlatható. 63. A feloszlatásról az SZDSZ bármely tagjának vagy szervezetének kezdeményezésére elsőfokon a választmány, másodfokon az Országos Ügyvivői Testület dönt. 64. A feloszlatott helyi szervezet helyébe lépő új helyi szervezet létrehozásáért a választmány elnöke felelős. A választmány elnöke jogosult arra, hogy legfeljebb hat hónapra megbízza az új helyi szervezet elnökét, illetve amennyiben szükségesnek ítéli, legfeljebb három tagú ideiglenes ügyvivői testületét. 65. A feloszlatott helyi szervezet tagjainak tagsági viszonya érintetlen marad, azonban a tagoknak a feloszlatást követő harminc napon belül át kell 9

10 jelentkezniük más helyi szervezetbe vagy egyéni tagsági viszonyba. Ennek elmulasztása esetén tagságuk megszűnik. A területi küldöttgyűlés 66. A területi küldöttgyűlés az SZDSZ legfőbb területi döntéshozó szerve, amelyet a választmány hív össze az országos küldöttgyűlés előtt legkésőbb tizenöt nappal. 67. A területi küldöttgyűlés küldötteit a helyi szervezetek választják meg úgy, hogy minden helyi szervezet legalább egy küldöttel képviselteti magát. 68. A területi küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek részt a) a küldöttek; b) a választmány tagjai; c) a terület országgyűlési képviselői, amennyiben tagjai az SZDSZ nek; d) a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, a fővárosban a főpolgármester és a főpolgármester helyettes, amennyiben tagja az SZDSZ nek; e) a terület polgármesterei és alpolgármesterei, továbbá a települési önkormányzatok képviselő testületei SZDSZ es képviselőcsoportjainak vezetői, amennyiben tagjai az SZDSZ nek; f) az Országos Tanácsnak a megyében, illetve a fővárosban, továbbá az országos küldöttgyűlés által megválasztott és a megyében, illetve a fővárosban élő tagjai. 69. A területi küldöttgyűlés a) értékeli az SZDSZ helyzetét és tevékenységét, helyi, területi és országos szinten elemzi és minősíti a társadalmi politikai folyamatokat; b) megállapítja a helyi szervezetek és a választmány tevékenységének területi szinten egységes elveit; c) ajánlásokat tesz a választmánynak, az SZDSZ országgyűlési és önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek, az országos küldöttgyűlésnek, az Országos Ügyvivői Testületnek és az Országos Tanácsnak; d) dönt területi kezdeményezésekről, akciókról, rendezvényekről. 10

11 70. A területi küldöttgyűlés az SZDSZ alapszabályának keretei között maga állapítja meg ügyrendjét. A választmány 71. A választmány az SZDSZ területi operatív testülete, amely a megyékben és a fővárosban működik. 72. A megyei választmány tagjai a) a megyében vagy az országos listán megválasztott, illetve a megyében állandó lakóhellyel rendelkező országgyűlési képviselő(k), b) az Országos Tanács azon tagjai, akiket a megyéből delegáltak, illetve az országos küldöttgyűlés által kerültek megválasztásra és a megyében fejtik ki tevékenységüket; c) a terület országgyűlési egyéni választókerületeinek két két képviselője, akiket a választókerülethez tartozó helyi szervezetek együttes gyűlése választ meg d) a helyi szervezetek elnökei. 73. A fővárosi választmány tagjai a) a helyi szervezetek elnökei; b) a kerületi önkormányzatok SZDSZ es frakcióvezetői, amennyiben tagjai az SZDSZ nek; c) a helyi szervezetek által delegált egy egy személy; d) az SZDSZ fővárosi közgyűlési frakciójának vezetője és a frakció által delegált három személy. 74. Amennyiben ugyanazon személy több tisztség ellátása miatt több jogcímen is a választmány tagjává válna, csak egy, az érintett által megjelölt jogcím alapján járó tagsági hely illeti meg, a további helyre (helyekre) más személy választandó. 75. A választmány elnökségét, elnökét és alelnökét vagy alelnökeit a választmány tagjai sorából egyszerű többséggel választja meg. 76. A választmány tagjai sorából elnökséget választ, amelynek az elnök és az alelnök (ök) automatikusan tagja(i). Amennyiben a választmány létszáma a) nem haladja meg a tíz főt, az elnökség létszáma legfeljebb három fő; 11

12 b) tizenegy és huszonöt fő között van, az elnökség létszáma legfeljebb öt fő, c) meghaladja a huszonöt főt, az elnökség létszáma legfeljebb kilenc fő lehet. 77. A választmány az SZDSZ programja, kezdeményezései, a területi küldöttgyűlés döntései és ajánlásai alapján a) összehangolja a helyi szervezetek tevékenységét; b) ellátja az SZDSZ működésével kapcsolatos operatív feladatokat; c) saját rendezvényeket, akciókat szervez; d) ellátja az országgyűlési és az önkormányzati választási jelöltállítással kapcsolatos feladatokat; e) szervezi az SZDSZ területi kampányait és a területen az országos kampányokat; f) kapcsolatot tart a területi közigazgatási és önkormányzati szervekkel, a társadalmi szervezetek, pártok területi testületeivel; g) dönt az elé terjesztett fellebbviteli ügyekben; h) jószolgálatot lát el a tagok és a helyi szervezetek vitás ügyeiben. 78. A választmány ügyrendjét az SZDSZ alapszabályának keretei között maga állapítja meg. Az ügyrendben kell szabályozni a választmány és a választmány elnöksége közötti munkamegosztást, valamint a feladat, jog és hatásköröket. Az országos küldöttgyűlés 79. Az SZDSZ legfőbb döntéshozó szerve az országos küldöttgyűlés. 80. Az országos küldöttgyűlést az Országos Tanács hívja össze. 81. Az országos küldöttgyűlés napirendjére vonatkozó javaslatot az Országos Ügyvivői Testület terjeszti elő. Az országos küldöttgyűlés napirendjére tűzhető bármely küldött által javasolt napirendi pont, ha annak megtárgyalását a regisztrált küldöttek legalább kétharmada támogatja. 82. Rendes országos küldöttgyűlést évenként kell összehívni. A rendes országos küldöttgyűlés kétévenként egyben rendes országos tisztújító küldöttgyűlés is. 83. Az országos küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek részt 12

13 a) a helyi szervezetek által megválasztott küldöttek; b) az SZDSZ elnöke, az Országos Ügyvivői Testület és az Országos Tanács tagjai; c) az országgyűlési képviselők, amennyiben tagjai az SZDSZ nek; d) a megyei közgyűlések elnökei, alelnökei, a főpolgármester, a főpolgármester helyettesek, amennyiben tagjai az SZDSZ nek; e) azon polgármesterek és alpolgármesterek, akik tagjai az SZDSZ nek. 84. Az országos küldöttgyűlés ügyrendjét az SZDSZ alapszabályának keretei között maga állapítja meg. 85. Az országos küldöttgyűlés a) megállapítja az SZDSZ alapszabályát; b) elfogadja az SZDSZ alapelveiről, céljairól, tevékenységéről szóló, átfogó jelentőségű és általános érvényű dokumentumokat; c) értékeli az SZDSZ helyzetét, tevékenységét, a társadalmi politikai folyamatok alakulását; d) értékeli az Országos Tanács és az Országos Ügyvivői Testület munkáját; e) meghatározza az SZDSZ politikai és választási programját; f) jóváhagyja a koalíciós tárgyalások megkezdésére és a koalíciós megállapodás megkötésére vonatkozó javaslatot; g) dönt az SZDSZ t érintő bármely kérdésben; h) kimondja az SZDSZ egyesülését más szövetséggel, illetve az SZDSZ feloszlását. 86. Az országos küldöttgyűlés a 85/a) b) és h) pontban meghatározott ügyekben a regisztrált szavazati jogú résztvevők kétharmadának szavazatával dönt. 87. Az országos küldöttgyűlés titkos szavazással megválasztja a) az SZDSZ elnökét, aki egyben az Országos Ügyvivői Testület tagja; b) az Országos Ügyvivői Testület további tizenkét tagját: hat tagot fővárosi, hat tagot vidéki listáról; c) az Országos Tanács húsz tagját. 88. Rendkívüli országos küldöttgyűlést vagy rendkívüli tisztújító országos küldöttgyűlést kell összehívni harminc napon belüli időpontra, amennyiben a) az SZDSZ elnökének tisztsége megüresedik; 13

14 b) az Országos Ügyvivői Testület az ügyvivői tisztségek megüresedése miatt határozatképtelenné válik. 89. Az Országos Tanácsnak rendkívüli országos küldöttgyűlést kell összehívnia abban az esetben is, ha azt az ok és a cél megjelölésével a) a választmányok egyharmada vagy b) az SZDSZ tagja vagy c) az Országos Ügyvivői Testület indítványozza. 90. Az országos küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselők megbizatása két évre szól; tisztségükből megbizatásuk lejárta előtt csak rendkívüli országos tisztújító küldöttgyűlés hívhatja vissza őket. 91. Az Országos Ügyvivői Testület és az Országos Tanácsnak az országos küldöttgyűlésen megválasztott tagjai megüresedett helyére a testület létszámának legfeljebb egyharmada erejéig az a személy lép, aki az országos küldöttgyűlésen a soron következő legtöbb szavazatot kapta. 92. Az országos tisztújító küldöttgyűlést követő 30 napon belül a helyi szervezetekben, majd ezt követően, további 15 napon belül a választmányokban, és ezt követően legkésőbb 30 napon belül az Országos Tanács és az Országos Tanács Elnöksége tekintetében is tisztújítást kell tartani. Az Országos Tanács 93. Az Országos Tanács két országos küldöttgyűlés között az SZDSZ politikai döntéshozó testülete. 94. Az Országos Tanács tagjai a) az Országos Ügyvivői Testület tagjai; b) az országos küldöttgyűlés által közvetlenül választott húsz tag; c) a választmányok elnökei; d) a megyei választmányok által delegált egy egy, a Borsod Abaúj Zemplén megyei, a Bács Kiskun megyei és a Pest megyei választmány által delegált két két személy; e) a budapesti helyi szervezetek elnökei. 14

15 95. Az Országos Tanács ügyrendjét az SZDSZ alapszabályának keretei között maga állapítja meg; az ügyrendi szabályozásban külön rendelkezik a tartósan távollevő tagok mandátumának beszámításáról a szavazatképesség megállapításakor. 96. Az Országos Tanács a) meghatározza és folyamatosan fejleszti a párt rövid távú politikai programját az országos küldöttgyűlés által elfogadott hosszú távú politikai program keretei között; b) rendszeresen értékeli az ország társadalmi és politikai helyzetét, annak egyes területeit, az SZDSZ helyzetét és tevékenységét; c) véleményezi és értékeli az Országos Ügyvivői Testület állásfoglalásait, az Országos Tanács két ülése közötti tevékenységét és határozatában javaslatot tehet az Országos Ügyvivői Testületnek ezek módosítására; d) megállapítja az SZDSZ gazdálkodásának szabályait; e) elfogadja az SZDSZ költségvetését és értékeli annak teljesítését; f) jelenlevő tagjai kétharmadának döntésével megváltoztathatja az Országos Ügyvivői Testület döntését; g) elemzi az országgyűlési frakció tevékenységét; h) megvitatja az Országos Ügyvivői Testület előterjesztéseit, az SZDSZ tagjai, helyi szervezetei és testületei javaslatait; i) bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre; j) politikai akciókat, kampányokat kezdeményez, értékeli azok tapasztalatait; k) tevékenységéről beszámol az országos küldöttgyűlésnek. 97. Az Országos Tanács dönt az SZDSZ lapjának létrehozásáról és felelős szerkesztőjének személyéről. 98. Az Országos Tanács a) tagjai sorából megválasztja elnökét és elnökségének legfeljebb négy tagját, akik nem lehetnek az Országos Ügyvivői Testület tagjai; b) megválasztja a jószolgálati és etikai bizottság elnökét, annak javaslata alapján pedig a jószolgálati és etikai bizottság négy tagját; c) megválasztja a számvizsgáló bizottság elnökét, annak javaslata alapján pedig a számvizsgáló bizottság négy tagját; d) megállapítja az SZDSZ tisztségviselőinek és a küldöttgyűlés küldötteinek választását megelőző jelölés és a küldöttállítás szabályait. 15

16 A jószolgálati és etikai bizottság 99. A jószolgálati és etikai bizottság a) előkészíti az Országos Ügyvivői Testület és az Országos Tanács fellebbviteli ügyekben meghozandó döntéseit; b) a választmányok kérésére közreműködik a jószolgálati ügyek elintézésében; c) tag, szervezet vagy az SZDSZ szervének megkeresésére állásfoglalást alakít ki. A számvizsgáló bizottság 100. A számvizsgáló bizottság folyamatosan ellenőrzi az SZDSZ gazdálkodását Ennek keretében figyelemmel kíséri a jogszabályok és az SZDSZ gazdálkodására vonatkozó szabályok érvényesülését, a pénzügyi és számviteli szabályok megtartását, a célszerű forrásfelhasználást A számvizsgáló bizottság megállapításairól tájékoztatja az SZDSZ országos szerveit és az érintetteket Az Országos Tanács, a jószolgálati és etikai bizottság és a számvizsgáló bizottság működésének feltételeit a központi apparátus biztosítja. Az Országos Ügyvivői Testület 104. Az Országos Ügyvivői Testület az SZDSZ legfőbb operatív politikai szerve Az Országos Ügyvivői Testület ügyrendjét az SZDSZ alapszabályának keretei között maga állapítja meg. Az Országos Ügyvivői Testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) az országgyűlési frakció vezetőjét; b) a fővárosi közgyűlés SZDSZ frakciójának vezetőjét; c) az Országos Tanács elnökét Az Országos Ügyvivői Testület 16

17 a) meghatározza az SZDSZ szervezeteinek rövid távú feladatait az SZDSZ programjainak végrehajtása érdekében; b) irányítja az SZDSZ működését; c) dönt az SZDSZ működésének és tevékenységének operatív ügyeiben, továbbá a hatáskörébe tartozó működési, költségvetési és személyi, valamint fellebbviteli kérdésekben; d) meghatározza az SZDSZ kezdeményezéseinek, akcióinak, kampányainak, rendezvényeinek tartalmát és programját Abban az esetben, ha az SZDSZ elnökének tisztsége lemondás miatt üresedik meg, a megválasztott elnök ügyvezetőként hivatalban marad, gyakorolja jogait és ellátja feladatait mindaddig legfeljebb harminc napig, amíg az országos küldöttgyűlés helyébe új elnököt választ. Amennyiben a lemondott elnök hivatalban maradását felszámolhatatlan akadály gátolja, tisztsége a rendkívüli országos tisztújító küldöttgyűlésig betöltetlen marad Abban az esetben, ha az elnök vagy az Országos Ügyvivői Testület tagja tisztségéről lemond, az Országos Tanácsban e címen betöltött tagsága csak abban az esetben szűnik meg, ha kifejezetten arról is lemond. Az SZDSZ elnöke 109. Az SZDSZ elnöke a) előkészíti és vezeti az Országos Ügyvivői Testület üléseit; b) képviseli az SZDSZ t annak minden kapcsolatában; c) az Országos Ügyvivői Testület előzetes egyetértésével kijelöli esetenkénti helyettesét az Országos Ügyvivői Testület tagjai közül; d) vezeti az Országos Ügyvivői Testület tevékenységét; e) rendszeresen beszámol az Országos Tanácsnak az SZDSZ helyzetéről és tevékenységéről; f) beszámol az országos küldöttgyűlésnek az SZDSZ helyzetéről és tevékenységéről. 109/A. Abban az esetben, ha az SZDSZ elnökének tisztsége lemondás miatt üresedik meg, az Országos Ügyvivői Testület döntésével az elnök ügyvezetőként hivatalban marad, gyakorolja jogait és ellátja feladatait mindaddig legfeljebb azonban 30 17

18 napig, amíg az országos küldöttgyűlés helyébe új elnököt választ. Amennyiben a lemondott elnök ügyvezetőkénti tevékenységére bármilyen ok miatt nincs mód, a tisztség a rendkívüli országos tisztújító küldöttgyűlésig betöltetlen marad, ugyanakkor az Országos Ügyvivői Testület tagjai sorából választ ügyvezető elnököt Az SZDSZ elnöke az országgyűlési képviselőcsoport vezetője mindenkori javadalmazásának megfelelő díjazásban részesül. Amennyiben az SZDSZ elnöke országgyűlési képviselő, képviselői tiszteletdíját az országgyűlési frakció vezetőjének mindenkori pótdíjával, ha önkormányzati képviselő, ezen felül képviselői tiszteletdíjának és az országgyűlési képviselők alapdíjának különbözetével is ki kell egészíteni. Az SZDSZ kampányfőnöke 110/A. Az elnök javaslata alapján az ÜT hagyja jóvá kinevezését. Megbízatása egy kampányra érvényes, de újraválasztható. 110/B. Az SZDSZ kampányfőnöke a) az elnök, illetve az ÜT által megszabott keretek között egyszemélyi felelős vezetője az SZDSZ központi kampányainak és az ezekhez kapcsolódó helyi feladatok ellátásának; b) felel az előre meghatározott kampányköltségek felhasználásáért, a kampánystáb felállításáért és működtetésért, beleértve az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlását, illetve a megbízási szerződések megkötését is. Az SZDSZ központi és területi apparátusa 111. Az SZDSZ apparátusának szervezeti felépítését az Országos Ügyvivői Testület állapítja meg. 18

19 112. Az SZDSZ apparátusát az SZDSZ elnöke irányítja, beleértve az SZDSZ alkalmazottai feletti munkáltatói jog gyakorlását is, amelyet egyes jogok tekintetében a jogszabályok előírásaival összhangban átruházhat Az SZDSZ központi apparátusának operatív tevékenységét az SZDSZ igazgatója irányítja, akit az Országos Ügyvivői Testület nevez ki Az SZDSZ területi apparátusának szakmai irányítását a központi apparátus erre felhatalmazott szervezeti egységének vezetője, operatív tevékenységének irányítását a választmány elnöke látja el. Az országgyűlési képviselők, a főpolgármester, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők Az országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztása 115. Az Országos Ügyvivői Testület dönt a jelöltállítás menetrendjéről, és meghatározza a jelöltállítás, jelöltté válás, továbbá más jelölő szervezetekkel való közös indulás, illetve együttműködés feltételeit. Országgyűlési képviselőnek, polgármesternek, önkormányzati képviselőnek az a személy jelölhető, aki e feltételeknek megfelel, illetve ezeket a feltételeket elfogadja. Az SZDSZ tagja függetlenként vagy csak más párt jelöltjeként csak az Országos Ügyvivői testület engedélyével indulhat. 115/A. Jelöltségről lemondani, visszalépni csak az Országos Ügyvivői Testület által elfogadott feltételek szerint lehet. 115/B. Az országgyűlési egyéni választókerületekben az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek személyére a választókerület területén működő helyi szervezet vagy szervezetek választókerületi jelöltállító gyűlés keretében, továbbá az illetékes választmányi elnök és az SZDSZ elnöke tehetnek javaslatot azon személyek közül, akik az Országos Ügyvivői Testület által meghatározott jelöltállítási feltételeket elfogadják, és azoknak megfelelnek. 115/C. A választókerületi jelöltállító gyűlésen, amennyiben a választókerület területén csak egy helyi szervezet működik, akkor a rendes taggyűlés tesz javaslatot, amennyiben kettő vagy több helyi szervezet működik, akkor a választókerületben érvényes mandátummal rendelkező küldöttek vesznek részt a döntéshozatalban A képviselőjelölt személyéről az Országos Ügyvivői Testület a helyi szervezetek egyetértésével dönt. 19

20 117. Amennyiben az Országos Ügyvivői Testület és a helyi szervezetek egyharmada egy helyi szervezet esetén tagjainak egyharmada között nem jön létre az egyetértés, a jelölt személyéről az Országos Tanács dönt A pontban meghatározott szabályokat kell alkalmazni a) a más, a választáson induló szövetséggel, szervezettel közösen állítandó egyéni jelölt és b) az országgyűlési területi listára állítandók esetében is azzal az eltéréssel, hogy a javaslattételre és az egyetértési jog gyakorlására a választmány jogosult Az országgyűlési területi lista összetételéről az Országos Ügyvivői Testület és az illetékes választmány egyetértésben dönt. Egyetértés hiánya esetén az Országos Tanács dönt Az országos lista összetételéről az Országos Ügyvivői Testület és az Országos Tanács egyetértésben dönt Időközi megüresedés esetén az országos listás hely betöltéséről az Országos Ügyvivői Testület javaslata alapján az Országos Tanács, területi lista esetén a választmány javaslata alapján az Országos Ügyvivői Testület dönt. Az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja 122. Az SZDSZ jelöltjeként országgyűlési képviselőnek megválasztott tagok az Országgyűlés Házszabályának előírásai szerint képviselőcsoportot alkotnak. A képviselőcsoporthoz, annak alapszabálya szerint más megválasztott képviselők is csatlakozhatnak. 122/A. A képviselőcsoport jogi és szervezeti értelemben független az SZDSZ től, ennek megfelelően maga állapítja meg alapszabályát. Az Országgyűlés napirendjére kerülő ügyekben a képviselőcsoport az SZDSZ országos testületeivel történő egyeztetés alapján önállóan dönt. 122/B Az Európai Parlament SZDSZ es tagjai közül az SZDSZ európai parlamenti választási listáján legelöl álló tagját az ÜT ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni A képviselőcsoport vezetője a frakció tevékenységéről rendszeresen beszámol az Országos Tanácsnak. 20

21 A polgármesterjelöltek és az önkormányzati képviselőjelöltek kiválasztása 124. Az Országos Ügyvivői Testület megállapítja a jelöltek kiválasztásának feltételeit. Polgármesternek, önkormányzati képviselőnek az a személy jelölhető, aki e feltételeknek megfelel A polgármesterjelölt személyére a helyi szervezet tesz javaslatot. Amennyiben a településen nem működik helyi szervezet, a javaslattétel joga a területileg illetékes választmányt illeti meg. A javaslat megtételéhez a választmány kikéri a 133/A. pontban meghatározottak véleményét is A szervezeti egység javaslata mellé kikéri a) a település szerinti választókerületben megválasztott egyéni és ott lakhellyel rendelkező országgyűlési képviselő(k); b) az érintett település önkormányzata képviselőcsoportja vezetőjének véleményét. A véleményeket a javaslathoz csatolni kell A polgármesterjelölt személyéről a szervezeti egységek egyetértésével a) a fővárosi kerületek, a megyei jogú városok, a megyeszékhelyek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyek esetében az Országos Ügyvivői Testület; b) a többi település esetében a választmány dönt Amennyiben a helyi szervezet tagjainak egyharmada nem ért egyet a polgármesterjelölt személyével, arról az Országos Tanács dönt A főpolgármester jelölt személyéről a fővárosi választmány egyetértésével az Országos Ügyvivői Testület, az egyetértés hiánya esetén az Országos Tanács dönt Az önkormányzati képviselőjelöltek személyéről a 124. pontban meghatározottak figyelembevételével a helyi szervezet, ennek hiányában a területileg illetékes választmány dönt. A választmány döntéséhez kikéri a 133/A. pontban meghatározottak véleményét A települési önkormányzati listát a polgármesterek jelölése után kell összeállítani. A települési önkormányzati lista első egyharmadának összeállításakor a település polgármesterjelöltje javaslattételi és egyetértési joggal rendelkezik. Ha a 21

22 polgármesterjelölt más párt vagy egyéb jelölő szervezet tagja, az egyetértési jog nem illeti meg. Az egyetértés hiánya esetén a) a fővárosi kerületek, a megyei jogú városok, a megyeszékhelyek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyek esetében az Országos Ügyvivői Testület; b) a többi település esetében a választmány dönt A fővárosi önkormányzati listát a főpolgármester jelölése után kell összeállítani, s a lista első egyharmadának összeállításakor a főpolgármester jelöltnek javaslattételi és egyetértési joga van. A fővárosi önkormányzati listáról a fővárosi választmány egyetértésével az Országos Ügyvivői Testület, az egyetértés hiánya esetén az Országos Tanács dönt A megyei önkormányzati választáson a listák összetételéről az Országos Ügyvivői Testület és az illetékes választmány egyetértésben dönt. Egyetértés hiánya esetén az Országos Tanács dönt. 133/A. A 125. pont szerinti javaslattételhez, illetve a 130. és 133. pontok szerinti döntéshez a választmány a jelöltekről kikéri a) a megyében tevékenykedő, az SZDSZ színeiben indult vagy az SZDSZ által támogatott polgármesterek; b) a megyei önkormányzat SZDSZ es képviselőinek. Az országgyűlési képviselők, a főpolgármester, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei 134. Az országgyűlési képviselők, a főpolgármester, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők (a továbbiakban képviselők) és a képviselőjelöltek joga, hogy a) megválasztásukhoz igénybe vegyék az SZDSZ segítségét, anyagi, szellemi és erkölcsi támogatását; b) megválasztásuk előtt és hivatali idejük alatt az SZDSZ programjára és tevékenységére vonatkozó javaslataikat, állásfoglalásukat, véleményüket közöljék az SZDSZ illetékes testületeivel A képviselők és képviselőjelöltek kötelessége, hogy a) megválasztásuk előtt és hivatali idejük alatt képviseljék az SZDSZ politikai céljait; 22

23 b) támogassák az SZDSZ programjának megvalósítását; c) rendszeresen tájékoztassák az SZDSZ illetékes testületeit és az érintett helyi szervezeteket tevékenységükről Az SZDSZ támogatásával megválasztott önkormányzati képviselők megbízottait a helyi szervezet ügyvivői testülete üléseire meghívja. A megbízottak számát a ügyvivői testület és a képviselők egyetértésben állapítják meg A helyi szervezet ügyvivői testülete az SZDSZ támogatásával megválasztott képviselők számára ajánlásokat fogalmazhat meg. 137/A. 137/B. 137/C. Egy helyi önkormányzaton belül az SZDSZ jelöltjeként helyi önkormányzati képviselőnek és polgármesternek megválasztott tagok önkormányzati képviselőcsoportot alkotnak. Az önkormányzati képviselőcsoporthoz, annak alapszabálya szerint más megválasztott önkormányzati képviselő és polgármester is csatlakozhat. Az önkormányzati képviselőcsoport jogi és szervezeti értelemben független az SZDSZ től, ennek megfelelően maga állapítja meg alapszabályát, és az önkormányzat napirendjére kerülő ügyekben az önkormányzati képviselőcsoport amennyiben szükséges, az önkormányzat illetékessége szerinti szervezettel, illetve választmánnyal történő egyeztetés alapján önállóan dönt. Az önkormányzati testület bizottságaiba delegált külsős tagokat a frakció javaslata alapján a helyi csoport választja meg, illetve hívja vissza. Az önkormányzati képviselőcsoport vezetője az önkormányzati képviselőcsoport munkájáról rendszeresen beszámol az önkormányzat illetékessége szerinti szervezet ülésén, illetve az illetékes választmánynak. Az SZDSZ gazdálkodása 138. Az SZDSZ éves költségvetés alapján gazdálkodik Az SZDSZ gazdálkodásának részletes szabályait a pártok gazdálkodásáról szóló törvénynek megfelelően a párt gazdálkodási szabályzata határozza meg, amelyet a jogszabályok keretei között az Országos Tanács állapít meg A tagdíj összegét és teljesítésének rendjét, valamint a tagdíj felosztására és felhasználására vonatkozó szabályokat legalább kétévenként az Országos Tanács állapítja meg. 23

24 141. A tagdíj összegét méltánylást érdemlő egyedi esetben a helyi szervezet ügyvivői testülete csökkentheti A tagdíj teljesítésére méltánylást érdemlő egyedi esetben a helyi szervezet ügyvivői testülete legfeljebb egy éves haladékot állapíthat meg. Eljárási szabályok Az eljárások alakszerűsége 143. Írásos formában kell elkészíteni a) a belépési nyilatkozatot és átjelentkezési kérelmet; b) bármely fellebbviteli lehetőséget biztosító ügyben a fellebbezést; c) a jogorvoslati kérelmet; d) a helyi szervezet megalakításáról szóló jegyzőkönyvet; e) a helyi szervezet elnökének beszámolóját a helyi szervezet, a testületek elnökeinek beszámolóját az őket megválasztó küldöttgyűlés, illetve testület számára Írásba kell foglalni a) a szervezetek által hozott határozatokat; b) az SZDSZ tagjainak tagsági viszonyára vonatkozó értesítéseket; c) azokat az értesítéseket, amelyek elküldését az SZDSZ alapszabálya vagy más ügyrendi előírás határidőhöz köti Az SZDSZ szervezeteinek és apparátusának tudomására jutott személyes adatokat a jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. Az iratok kezelésének, bizalmassági foka megállapításának és megőrzésének, valamint selejtezésének rendjét a jogszabályok keretei között, valamint az SZDSZ történetének tudományos igényű feltárásához fűződő érdekek figyelembevételével a központi apparátus ügykezelési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője állapítja meg Az SZDSZ tagjainak és szervezeteinek küldött tagsági viszonyra és fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat úgy kell a címzetthez eljuttatni, hogy a küldő hitelt érdemlően bizonyítani tudja az elküldésre került irat azonosságát és az elküldés időpontját Az SZDSZ szervezetei a hozzájuk érkezett megkeresések ügyében harminc napon belül kötelesek az első intézkedést megtenni. Ha ezen időtartam alatt az ügy 24

25 érdemi elintézése nem lehetséges, a megkeresőt értesíteni kell arról, hogy ügyének elintézése folyamatban van, s annak befejezése mikorra várható Az SZDSZ szervezeteinek határozatai az alapszabály által meghatározottak szerint lépnek hatályba. Erre vonatkozó határidő megállapításának hiányában a határozatban meg kell jelölni a hatálybalépés időpontját Az SZDSZ szervezeteitől és területi szerveitől a belépésre, az átjelentkezésre, a fegyelmi eljárásra, a tagság megszünésére és törlésére, a helyi szervezet tevékenységének felfüggesztésére és a helyi szervezet feloszlatására vonatkozó, továbbá az SZDSZ területi szerveitől a választásokról szóló iratok egy másolatát az eljárás befejezését, illetve a választást követő nyolc napon belül meg kell küldeni a központi apparátus ügykezelési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége vezetőjének. A belépési és az átjelentkezési eljárás 150. Az a személy, aki az SZDSZ szervezeti tagja kíván lenni, erről szóló nyilatkozatát ahhoz a helyi szervezethez nyújtja be, amelyben tevékenységét ki kívánja fejteni A belépési nyilatkozat ellen a helyi szervezet, illetve a választmány bármely tagja kifogást emelhet Amennyiben a helyi szervezet ügyvivői testülete a kifogást elfogadja, a belépési nyilatkozatot tett személy a döntés ellen fellebbezhet a helyi szervezet közgyűléséhez Amennyiben a helyi szervezet a fellebbezést elutasítja, a belépési nyilatkozatot tett személy a döntés ellen fellebbezhet a választmányhoz Amennyiben a választmány a fellebbezést elutasítja, további jogorvoslatnak helye nincs Azon személyek belépési nyilatkozata elleni kifogásról, akik új helyi csoportot kívánnak alakítani, az SZDSZ nek azonban nem tagjai, elsőfokon a választmány elnöksége, másodfokon a választmány dönt Az a személy, aki az SZDSZ egyéni tagja kíván lenni, belépési nyilatkozatát ahhoz a választmányhoz nyújtja be, amelynek keretében tevékenységét ki kívánja fejteni Amennyiben a belépési nyilatkozat ellen a választmány kifogást emel, a belépési nyilatkozatot tett személy a döntés ellen fellebbezhet az Országos Ügyvivői Testülethez. 25

26 158. Amennyiben az Országos Ügyvivői Testület a fellebbezést elutasítja, további jogorvoslatnak helye nincs A belépési nyilatkozat ellen kifogást emelni, az átjelentkezési kérelmet elutasítani az annak benyújtásától számított harminc napon belül lehet Az elsőfokú döntést harminc napon belül, a másodfokú döntést további harminc napon belül meg kell hozni Amennyiben az elsőfokú döntés harminc napon belül nem születik meg, a belépési nyilatkozatot, illetve az átjelentkezési kérelmet elfogadottnak kell tekinteni A felvett tagot a helyi szervezet nyilvántartásba veszi és erről értesíti a központi tagnyilvántartás vezetőjét. A tagság megszűnésére és törlésére vonatkozó eljárás 163. A tagság megszűnésére és törlésére vonatkozó eljárást harminc napon belül be kell fejezni. Ennek elmulasztása esetén az eljárás hatvan nap eltelte után indítható újra. A fegyelmi eljárás 164. A fegyelmi eljárást beleértve a fegyelmi vizsgálatot és a fegyelmi tárgyalást is annak kezdeményezésétől számított harminc napon belül le kell folytatni A fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás befejezésétől számított harminc napon belül meg kell hozni A fenti határidők a másodfokú határozat tekintetében azonosak A fegyelmi vétség elkövetésétől, illetve annak tudomásra jutásától számított egy év eltelte után fegyelmi eljárás nem indítható. 167/A. A fegyelmi eljárás előtt és alatt a Jószolgálati és Etikai Bizottság állásfoglalását ki kell kérni. A jogorvoslati eljárás 168. Az SZDSZ testületeinek egyedi és általános döntései ellen jogorvoslatért lehet fordulni 26

27 a) a helyi szervezet ügyvivői testületének döntésével szemben a helyi szervezet közgyűléséhez; b) a helyi szervezet döntésével szemben a választmányhoz; c) a választmány döntésével szemben az Országos Ügyvivői Testülethez; d) az Országos Ügyvivői Testület döntésével szemben az Országos Tanácshoz A jószolgálat alapelveit a jószolgálati és etikai bizottság állapítja meg. A tagnyilvántartás 170. Az SZDSZ tagjainak névsorát a helyi szervezet, egyéni tagok esetében az Országos Ügyvivői Testület, illetve a választmány, valamint a központi tagnyilvántartó szervezeti egység vezeti. Az ellenkező tényállás bizonyításáig a központi tagnyilvántartás adatait kell hitelesnek tekinteni Az SZDSZ tagjainak adataiban, tagsági viszonyában beállt változásokról, valamint mindazokról az eseményekről, amelyek az SZDSZ tagjainak nyilvántartásában változást hoznak létre, a bekövetkezéstől számított nyolc napon belül értesíteni kell az érintetteket Az SZDSZ tagságának igazolására a tagsági igazolvány szolgál, amelyet az a szervezet ad ki a tagnak, ahol az SZDSZ tagja tagdíjfizetési kötelezettségét teljesítette A tagsági igazolvány előállításáról és elosztásáról a központi tagnyilvántartás vezetője gondoskodik. A helyi szervezetek, a választmányok és a tisztségviselők nyilvántartása 174. A központi tagnyilvántartásban olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza mind a helyi szervezetek, mind a választmány, mind a hozzájuk tartozó tagok és tisztségviselők egyeztetett adatait A helyi szervezetek és a választmányok létrehozására, a tisztségviselők megválasztására és tisztségükből való távozására vonatkozó adatokat nyolc napon belül el kell juttatni a központi tagnyilvántartás vezetőjének. 27

28 A testületi ülések általános ügyrendi szabályai 176. Testületi ülés a) a helyi szervezet azon összejövetele, amelyen érdemi és szavazás útján történő döntés születik; b) a helyi szervezet ügyvivői testületének ülése; c) a területi és országos küldöttgyűlés; d) a választmány, a választmány elnöksége, az Országos Ügyvivői Testület, az Országos Tanács ülése A testületi ülést általában az ülés napját megelőzően úgy kell összehívni, hogy az ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről szóló értesítést a testület tagjai az ülés előtt legalább nyolc nappal megkapják A rendes országos küldöttgyűlést úgy kell összehívni, hogy annak időpontjáról, helyéről és napirendjéről szóló értesítést a szavazati jogú résztvevők az országos küldöttgyűlés első napját megelőző legkésőbb harmincadik napon megkapják E határidő megtartása esetén a rendes országos küldöttgyűlés napirendje azonos a napirendre vonatkozó javaslattal A területi küldöttgyűlést és a rendkívüli országos küldöttgyűlést úgy kell összehívni, hogy annak időpontjáról, helyéről és napirendjéről szóló értesítést a szavazati jogú résztvevők a területi küldöttgyűlést, illetve a rendkívüli országos küldöttgyűlés első napját megelőző legkésőbb tizenötödik napon megkapják E határidő megtartása esetén a rendkívüli országos küldöttgyűlés napirendje azonos a napirendre vonatkozó javaslattal A testületi ülésen megtárgyalásra kerülő írásos előterjesztéseket az ülés napját megelőző ötödik napig kell a testület tagjainak eljuttatni A rendes országos küldöttgyűlésen megtárgyalásra kerülő írásos előterjesztéseket a rendes országos küldöttgyűlés első napját megelőző huszonegyedik napig kell a szavazati jogú résztvevőknek eljuttatni A testületi ülést általában a testület elnöke vezeti A testületi ülés általában nyilvános. A szavazati joggal rendelkezők 10% ának indítványára a testület vita nélkül határoz a zárt ülés elrendeléséről A testület ülésének napirendjét általában egyedileg állapítja meg a kiküldött napirendi javaslat alapján. Ettől a testület saját ügyrendjében eltérhet A testület általában határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkezők több mint fele jelen van. 28