Horwath HTL Hungary & Russia

Átírás

1 Horwath HTL Hungary & Russia November 27. 0

2 Szálláshely fejlesztés az ÚMFT-ben, EU-s és hazai társfinanszírozásban a Regionális Operatív Fejlesztési Programokban A balatoni turizmus fejlődése Szállodafejlesztések típusai, hatásai és üzemeltetési - gazdaságossági kihívások 1

3 Előzmények A Bizottság a 2006-os tárgyalások során kereskedelmi szálláshely fejlesztést nem javasolt támogatásra Turizmusfejlesztés alatt a turisztikai vonzerők támogatását tartották lehetségesnek Kompromisszumos megoldás: elsősorban meglévő szálláshely fejlesztés előnyben részesítése, új kereskedelmi szálláshely létesítés csak kifejezetten indokolt esetben (kereslet-kínálat függvényében, turisztikai attrakciók közelében stb.) 2

4 Forráskeret az Operatív Programokban Dél-Dunántúl (mrd Ft) 9, (mrd Ft) 13 Közép-Dunántúl 1,79 3,57 Nyugat-Dunántúl 1,5 3,9 3

5 Meghirdetett pályázatok (2007. november 4.) Dél-Dunántúl: DDOP /S - Szálláshelyek fejlesztése Közép-Dunántúl: KDOP Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelőegyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése Nyugat-Dunántúl: NYDOP Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése 4

6 Támogatható tevékenységek Elsősorban az alábbi kereskedelmi szálláshelyek támogathatóak* Szálloda: három és négycsillagos szálloda (öt csillagos kizárva) Panzió: I. és II. osztályú panzió Kemping: három és négycsillagos kemping Üdülőház: I. osztályú üdülőház Turistaszálló Ifjúsági szálló: C kategóriájú ifjúsági szálló A támogatható tevékenységek körének meghatározásakor az egyes régiók érvényesíthették saját szakmai elképzelésüket (figyelembe véve a társadalmi vita során a szakmai szervezetek részéről elhangzott javaslatokat is, pl. Magyar Szállodaszövetség) *A kiírási típusától függően kereskedelmi szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatás fejlesztésre is van lehetőség. 5

7 Pályázók köre I. Költségvetési szervezetek: 1. központi költségvetési szervek és intézményeik; 2. önkormányzatok (1990. évi LXV. tv alapján) és intézményeik helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok és intézményeik, megyei önkormányzatok intézményeik ; 3. önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások, térségi fejlesztési tanácsok. II. Non profit szervezetek 1. egyesületek; 2. alapítványok; 3. egyéb jogi személyiséggel rendelkezőnon-profit szervezetek; jan. 1-ig közhasznú társaságok; 5. egyházak, egyházi intézmények, egyházi jogi személyek (1990. évi IV. tv alapján). III. Szövetkezetek (KSH 12) IV. A számvitelről szóló évi C. törvény vagy az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. Törvény hatálya alá tartozó belföldi, a Magyarországon bejegyzett székhelyűvagy telephelyű gazdasági társaságok, vállalkozások: 1. profitorientált gazdasági társaságok 2. átalakulással vagy alapítással július 1-je után létrejövőnon-profit gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények. és 6

8 Támogatási intenzitás, támogatás mértéke A mértékek régiónként és tevékenységtől függően eltérhetnek (új építés / felújítás, csak szolgáltatásfejlesztés), az alábbiak szélsőértékek Támogatási intenzitás Új kereskedelmi szálláshely létesítése esetén: maximum 30% / 35%*; Meglévőkereskedelmi szálláshely felújítása esetén: maximum 40% / 45%*. Támogatás mértéke A minimális támogatás 10 millió; a maximálisan adható támogatás pedig 600 millió Ft lehet. (Két példa a lehetséges eltérésekre: NYD új építés: millió Ft DD minden esetben: millió Ft *területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek esetén, Dél-Dunántúlon 7

9 Kiválasztási kritériumok I Néhány kiemelt szakmai kritérium Magas komfortfokozatú, célcsoport-orientált minőségi fejlesztésre törekszik-e a projekt; Mekkora a kereskedelmi szálláshely várható éves kihasználtsága a fejlesztés befejezését követő4. évben (100 szoba kapacitás felett az 5. évben.); A fejlesztett kereskedelmi szálláshely bruttó üzemelési eredmény szintje mekkora a fejlesztés befejezését követő4. évben (100 szoba kapacitás felett az 5. évben.); A fejlesztett kereskedelmi szálláshely nettó üzemelési eredmény szintje mekkora a fejlesztés befejezését követő4. évben (100 szoba kapacitás felett az 5. évben.); Mennyire pontosan definiáltak a fejlesztés konkrét célcsoportja, és az egyes tevékenységek összhangban vannak-e a célcsoport igényeivel?; A szálláshely jól azonosítható saját (fő)profillal rendelkezik-e, amely megfelel az azonosított célcsoportok igényeinek. 8

10 Kiválasztási kritériumok II Horizontális politikák Esélyegyenlőség Hátrányos helyzetűek (Romák, fogyatékkal élők stb.) munkához jutásának elősegítése Családbarát szolgáltatások Akadálymentesítés Nemek közti esélyegyenlőség Környezeti fenntarthatóság Környezettudatos menedzsment és tervezés Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás 9

11 A évi balatoni szezon jellemzői Kiváló vízminőség; Kedvezőidőjárás; Bővülőturisztikai kínálat; Gazdag programkínálat számos új rendezvény; Arculatváltás, a balatoni turizmus új fejlődési szakasza elkezdődött; Kiemelkedőbelföldi kereslet. 10

12 A balatoni kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitásának alakulása Év Szálloda Panzió Kemping Kereskedelmi szálláshely összesen * Változás 01/07 183,8% 112,3% 71,9% 118,4% 11

13 BELFÖLDI VENDÉGEK SZÁMA A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN FŐSZEZON vendég ek száma

14 BELFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN FŐSZEZON vendégéj

15 KÜLFÖLDI VENDÉGEK SZÁMA A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN FŐSZEZON vendégek száma

16 KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN FŐSZEZON vendégéj

17 TENDENCIÁK: Balatoni térség egyik legjobb nyári szezonját zárja; Június augusztusi főszezon összes kereskedelmi vendégéjszakájának közel 1/3-a a a Balatoni turisztikai régióban keletkezett (belföldi 35%-a, külföldi 30%-a); Belföldi vendégek száma:1998-hoz képest több, mint duplájára emelkedett, vendégéjszakák száma is 80%-os növekedést mutat; Magyarok elsőszámú úti célja idén a Balaton volt felmérések szerint 3x annyi utazást terveztek a magyar tengerhez, mint a második legnépszerűbbnek számító Horvátországba; Üdülési csekk szerepe jelentős a belföldi forgalom növekedésében; Korábbi tendenciák megfordultak belföldi vendégforgalom döntő fontosságú lett a Balatonnál (összes vendégéj 56%-a, ez az arány ban 30% volt); Külföldi vendégek száma kisebb mértékben, miközben a vendégéjszakák száma jelentősebben esett vissza, ami a tartózkodási időrövidülésére utal; A külföldi forgalmat továbbra is meghatározza a német vendégforgalom csökkenése. 16

18 A közelmúlt jelentősebb minőségi szállodafejlesztései a Balatonon ( ) Szálloda Lánc Kat. Nyitás éve Szobák száma Kenese Marina Port* - Kenese Független Azúr Hotel* Siófok Független Residence Hotel* Siófok Független Ramada Hotel* Balatonalmádi Ramada Hotel Casa Perla Siófok Független Hotel Silver Resort Balatonfüred Független Hotel Flamingo* Balatonfüred Független Összesen *felújítás vagy felkategorizálás 17

19 A közeljövőjelentősebb minőségi szállodafejlesztései a Balatonon (2008-) Szálloda Fejlesztő Kat. *felújítás vagy felkategorizálás **becsült szobaszám Szobák száma Anna Grand Hotel* Balatonfüred Magánszemély Janus Boutique Hotel* - Siófok n.a Hotel Silhouette Csopak Dare Zrt Wellness és Konferencia Fadesa Hungária Szálloda Siófok (Ezüstpart) IngatlanfejlesztőZrt ** Wellness, Üdülő- és Üzleti Creatura Immobilia falu - Keszthely Kft Sedesa Projekt Sávoly Sedesa Group 4 300** Wine & Wellness Hotel Badacsony SCD Yacht Hotel Balatonszemes SCD Füred Resort Balatonfüred SCD Egyéb szállodák n.a ** Összesen ** 18

20 Egyéb minőségi szálláshely jellegűfejlesztések a Balatonon, a teljesség igénye nélkül (2007-) Projekt Fejlesztő/ Finanszírozó Kat. Egységek száma Echo Residence Aparthotel Hypo Alpe-Adria Tihany Leasing 5 19 Galerius Apartmanházak L. A. Shiraz Invest Siófok Kft BL Yacht Club - Balatonlelle CIB Ingatlanlízing Zrt Füred Resort - Luxusvillák és apartmanok Balatonfüred SCD 5 100* Club 218 Apartmanház - Siófok SCD Sedesa Project - Sávoly Sedesa Group Wellness, Üdülő- és Üzleti Creatura Immobilia falu - Keszthely Kft Royal Balaton Golf&Yacht Club Balatonudvari n.a 4 20* Összesen

21 A balatoni minőségi szállodák keresleti-kínálati tényezőivel kapcsolatos főbb megállapításaink Szezonalitás: A július és augusztusi főszezonban a releváns szállodák mindegyike 80-90%-os foglaltságot képes realizálni; Elsősorban a szezonalitás hatását csökkentőkonferenciáknak, valamint a hétvégi egyéni- és wellness vendégeknek köszönhetően a középszezonban a szobakihasználtság 40-50% között mozog; Az elő- és utószezonban viszont a legtöbb szálloda csupán 15-30% közötti foglaltsággal működik; A vizsgált szállodák mindegyikére jellemzőaz erős heti és havi szezonalitás; A szállodák vasárnaptól szerdáig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal rendelkeznek. 20

22 Átlagár és egyéb mutatók: A balatoni vezetőszállodák piaci átlagára euró körül mozgott 2006-ban. A kereslet emelkedését a minőségi kínálat gyors növekedése kísérte, ezért a szállodák árérvényesítőlépessége csak korlátozottan javult; A balatoni minőségi szállodák éves szobakihasználtság mutatói a 45% és 70% közötti igen széles sávban mozognak. Jellemzően 50-55% körüli tartományban. A piacra lépőszállodák átlagosan 3-5 év között tudják stabilizálni működésüket; Kutatásaink alapján a balatoni minőségi szállodák alkalmazotti létszáma a szobaszám arányában átlagosan 0,5-0,8 között mozog. A bérköltség és járulékai jellemzően 25 és 35% közé esik; A növekvőenergia árak magas árbevétel arányos energiaszinteket eredményeznek, amelyek szállodánként ugyan eltérhetnek, de átlagosan 8-10%-os szintet érnek el; A bruttó üzemelési eredmény (GOP) vonatkozásában elmondható, hogy a minőségi szállodapiac az összes árbevétel arányában a 25-35%-os sávban mozog, a minőségi szállodák esetében a GOP szint átlagosan 30% körüli; 21

23 Beruházási döntések és finanszírozás: A versenyhelyzet folyamatosan erősödik, miközben még mindig csak kb. egy tucat szálloda képes az egész éves gazdaságos üzemelés feltételeit megteremteni; A korábbi időszakra jellemzőintenzív szállodafejlesztési támogatások folyamatosan csökkennek, ezért a vállalkozások kockázatviselési kényszere és a banki kitettség folyamatosan növekszik A megtérülési időfolyamatosan növekszik, bár a banki finanszírozás is egyre rugalmasabb (12-15 év); A Ramada franchise-zal működőbalatonalmádi szállodán kívül nem található nemzetközi kapcsolódású szálloda (a nemzetközi szállodaláncok még nem bíznak fenntartható üzemeltetésben a Balatonnál); Bár a beruházási költségek folyamatos növekedése figyelhetőmeg, átlagosan minőségtől függően a 30,000 és 80,000 eurós szobánkénti sávban szórnak három illetve négycsillagos szállodák esetében miközben egy Novotel típusú városi szállodánál ez a mutató 90, ,000 euró; Van igény magas minőségűszállodákra a Balaton partján (resort környezetben, szobás kapacitással, Bp-ről könnyű megközelíthetőséggel, tematikus arculattal, nemzetközi üzemeltetéssel) 22

24 Partnerség és a turizmus kapcsolatrendszerének javíthatósága: Megközelíthetőség infrastruktúra javíthatósága (utak, vasút, Sármellék és más repterek) Marketing és promóció (MT Rt, RMI, önkormányzatok) Programszervezés Oktatás továbbképzés Munkahelyteremtés adózási, szociális kérdések Egységes Balatoni Régió feltételeinek megteremtése (törvényi szabályozás mellett management, támogatások allokációja, marketing - PR, infrastruktúrafejlesztés, stb.) 23

25 Köszönöm megtisztelőfigyelmüket. Németh Richárd Igazgató Esetleges kérdéseikkel és észrevételeikkel forduljanak hozzám m bizalommal. 24