A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T- ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.144/15/2015. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Prospero Könyvei Kft. (1066 Budapest, Weiner Leó u. 20., képviseli: Tibold & Piszkor Ügyvédi Iroda, Dr. Piszkor Melitta ügyvéd 1214 Budapest, Kölcsey u. 49., a továbbiakban: kérelmező) által az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., képviseli: Jaczkovics Ügyvédi Iroda, Dr. Őri-Tömő Andrea ügyvéd, 1064 Budapest, Vörösmarty u. 43., a továbbiakban: ajánlatkérő) Adásvételi keretmegállapodás, melynek tárgya Magyarországon közvetlenül nem elérhető, külföldi kiadású tudományos és szakmai sorozat- és egyedi nyomású, vagy könyvárusítási forgalomba nem hozott szerzői kiadású, vagy konferenciákon megjelenő, vagy új, kiadóktól beszerezhető kiadványok, vagy régi kiadású, kiadóktól vagy a kiadó terjesztőjétől közvetlenül már nem beszerezhető, jellemzően antikváriumokon keresztül hozzáférhető könyvek és egyéb szakmai dokumentumok (minden, sokszorosítással előállított vagy elektronikusan létrehozott, nem időszaki jellegű kiadvány, hordozótól függetlenül) beszerzése, és ajánlatkérő egyes telephelyeire történő kiszállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem 1. kérelmi elemének helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. (4) bekezdés c) pontját, ezért az ajánlatkérő eljárást megindító felhívását, és az ezt meghaladóan hozott döntéseit megsemmisíti. A 2. kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére Ft, azaz százezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, és Ft+ÁFA, azaz száztízezer forint plusz általános forgalmi adó ügyvédi munkadíjat. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, a kérelmező részére Ft, azaz hatszázhúszezer forintot térítsen vissza az érdemi határozat megküldését követő 8 napon belül.

2 2 A jogorvoslati eljárás során ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott dokumentumai, a jogorvoslati eljárás iratai, továbbá a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Az ajánlatkérő uniós eljárásrendben, a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján keretmegállapodásos eljárást folytat, amely eljárás első része nyílt eljárásként került megindításra. Az eljárást megindító hirdetmény az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015/S számon, január 22. napján jelent meg. A felhívás feladására január 19. napján került sor. Az ajánlatkérő a felhívást két alkalommal módosította. Az ajánlatérő a részekre történő ajánlattételt és az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. A szerződés teljesítésének időtartamát a szerződés megkötésétől számított 48 hónapban határozta meg. Az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontja alatt rögzítette a Fő finanszírozási és fizetési feltételeket: Ajánlatkérő előleget nem fizet, a szerződés ellenértékét a nyertes ajánlattevő által kiállított számla kézhezvételétől számított 30 napon belül átutalással teljesíti, a Ptk. 6:130. (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint. A számlázás megrendelésenként történik. A részszámlázás feltételeit a szerződéstervezet tartalmazza. Ajánlatkérő a beszerzés egy részét a TÁMOP / számú, Mérj, vizsgáld meg, kísérletezz! Természettudományok, környezeti vizsgálatok komplex és interaktív módon az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában c. pályázatból egyenlíti ki, amely támogatási intenzitása 100 %, a finanszírozás módja: utófinanszírozás. Ajánlatkérő az ellenértéket a szerződés hatálya alatt megszerzett egyéb támogatás(ok)ból is fizetheti. Ezen kifizetésekre a Ptk. mellett a 4/2011. (I.28.)

3 3 Kormányrendeletnek az adott támogatásra vonatkozó szabályai is irányadók. Az ellenérték kiegyenlítésére a Kbt (1) bekezdése, illetve támogatások esetében a (4) bekezdése is irányadó. A fizetés részletes szabályait a szerződéstervezet tartalmazza. Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetés pénzneme a magyar HUF. Az ajánlatkérő meghatározta kizáró okokra vonatkozó előírásait, alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás IV.2.1.) pontja szerint az értékelés szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját határozta meg, az alábbiakban megadott részszempontok alapján: 1. A könyvek, egyéb dokumentumok mindenkori beszerzési árát hány %-kal emeli meg? (%). Súlyszám Vállalt maximum teljesítési határidő Európán belül történő szállításra vonatkozó megrendelés esetén, a megrendeléstől számítva (naptári nap, a vállalt határidő maximum 28 nap lehet, ennél kedvezőtlenebb megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Ajánlatkérő a 14 nap vagy annál kevesebb szállítási idő vállalására egyaránt a maximális 100 pontot adja.). Súlyszám 5 3. Vállalt maximum teljesítési határidő Európán kívülről történő szállításra vonatkozó megrendelés esetén, a megrendeléstől számítva (naptári nap, a vállalt határidő maximum 56 nap lehet, ennél kedvezőtlenebb megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Ajánlatkérő a 42 nap vagy annál kevesebb szállítási idő vállalására egyaránt a maximális 100 pontot adja.). Súlyszám 5 A felhívásban ajánlattétel határidejét az ajánlatkérő március 6. napjában határozta meg. Az ajánlatkérő a felhívás VI. 3. Egyéb információk M) pontja alatt előírta: A könyvek és egyéb szakmai dokumentumok ellenértékének átszámítása devizáról forintra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB középárfolyam alapján történik, amelyet a számlán fel kell tüntetni. A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő részére kiállított számla mellé csatolnia kell a könyv, egyéb dokumentum beszerzésnek számláját is. Az ajánlatkérő Dokumentációt is készített, melynek 4. Az ajánlatok értékelésének szempontja körében rögzítette:..1. A könyvek, egyéb dokumentumok mindenkori beszerzési árát hány %-kal emeli meg? (%) Ajánlattevőnek %-ban kell megadnia, hogy bármely könyv vagy egyéb dokumentum beszerzése esetében milyen összeggel emeli meg a mindenkori beszerzési árat. Az ellenértéknek a szállítási díjat is magában kell foglalnia, a %- os mértéket ennek figyelembevételével kell megadni! A megajánlott %-os

4 4 mértéknek mindegyik könyv és dokumentum esetében azonosnak kell lennie és a szerződés teljesítése során nem változhat! A beszerzési árat igazolni kell. A 6., feladatleírás pontban egyebek mellett az alábbiak kerültek rögzítésre: Ajánlatkérő által beszerezni kívánt dokumentumok között mind új kiadású, kiadóktól beszerezhető kiadványok, mind régi kiadású, kiadóktól, illetve a kiadó terjesztőjétől közvetlenül már nem beszerezhető, jellemzően antikváriumokon keresztül hozzáférhető könyvek szerepelnek. Tehát minden olyan dokumentumot antikváriumon keresztül hozzáférhetőnek tekint ajánlatkérő, melyek a kiadótól, illetve a kiadó terjesztőjétől közvetlenül már nem beszerezhetők. Az antikváriumon keresztül beszerezhető kiadványok aránya az összes beszerzéshez képest hozzávetőleg 5-10%, az új kiadású dokumentumok aránya 90-95%. Az ajánlatkérő február 3-án - egy érdekelt gazdasági szereplő által feltett kérdésekre adott - kiegészítő tájékoztatás keretében az 1. kérdésre az alábbi választ adta: 1. kérdés: Kérdésünk a következő pontra vonatkozik: IV.2.1) A könyvek, egyéb dokumentumok mindenkori beszerzési árát hány %-kal emeli meg? (%). Súlyszám 80 Az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében nem lenne célszerű a beszerzési ár helyett az objektíven megismerhető és minden ajánlattevő esetén azonos kiadói listaár -ból kiindulni és az ebből adott kedvezmény mértékét tekinteni? VÁLASZ: Ajánlatkérő nem kívánja módosítani az előírt feltételeket. Az ajánlatkérő február 16-án - eltérő érdekelt gazdasági szereplő által feltett kérdésekre - újabb kiegészítő tájékoztatást adott:..1. kérdés: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem által kiírt [ ] közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjának 4.1. pontjában Ajánlatkérő azt kéri Ajánlattevőktől, hogy %-ban határozzák meg, hány %-kal emelik a könyvek, egyéb dokumentumok mindenkori beszerzési árát. A beszerzési ár fogalma az Ajánlatkérő számára is az alábbiak szerinti? Kérjük szépen erősítsék meg: a felárakkal növelt, árengedménnyel csökkentett számlázott nettó vételár az adott áru beszerzéséhez egyértelműen, közvetlenül kapcsolódó szállítási, rakodási költségek, bizományosi díjak, vámkezelési költségek a beszerzéshez kapcsolódó preferenciák, diszpreferenciák VÁLASZ: A felárakkal növelt, árengedménnyel csökkentett, számlázott nettó vételár a beszerzési ár. 2. kérdés: A VI.3/M ponttal kapcsolatos kérdésünk: A könyvek és egyéb szakmai dokumentumok ellenértékének átszámítása devizáról forintra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB középárfolyam alapján történik, amelyet a számlán fel kell tüntetni. A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő részére kiállított számla mellé csatolnia kell a könyv, egyéb

5 5 dokumentum beszerzésnek számláját is. Kérdésünk: A vásárlás napja az ajánlattevő számára az adott könyv(ek)ről kiállított számla kifizetésének napját jelenti. Ez azonban nem esik egybe az ajánlatkérő (megrendelő) számára kiállított számla dátumával. Kérjük szépen pontosítsák, ez esetben mit értenek vásárlás napja alatt. VÁLASZ: A vásárlás napja az ajánlattevő számára az adott könyv(ek)ről kiállított számla kifizetésének napját jelenti. A kérelmező február 23-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyben - többek között - előadta, hogy a bírálati részszempontok között meghatározott első részszempont körében a beszerzési árat tekinti vetítési alapnak az ajánlatkérő, ez azonban nem egységes, gazdasági szereplőnként eltérő ezért a beszerzési ár helyett a kiadói listaárat javasolja, amely pontos és minden ajánlattevővel szemben egységes vetítési alapként szolgál. Az ajánlatkérő február 26-án kelt válaszával az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. Az ajánlatkérő február 26-án kelt tájékoztatása szerint az ajánlattételi határidőt, március 19-én óráig meghosszabbította. Az ajánlatkérő február 26-án újabb kiegészítő tájékoztatást adott: 1. kérdés: A VI.3/M ponttal kapcsolatos kérdésünk: A könyvek és egyéb szakmai dokumentumok ellenértékének átszámítása devizáról forintra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB középárfolyam alapján történik, amelyet a számlán fel kell tüntetni. A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő részére kiállított számla mellé csatolnia kell a könyv, egyéb dokumentum beszerzésnek számláját is. Kérdésünk: A vásárlás napja az ajánlattevő számára az adott könyv(ek)ről kiállított számla kifizetésének napját jelenti. Ez azonban nem esik egybe az ajánlatkérő (megrendelő) számára kiállított számla dátumával. Kérjük szépen pontosítsák, ez esetben mit értenek vásárlás napja alatt. VÁLASZ: A vásárlás napja az ajánlattevő számára az adott könyv(ek)ről kiállított számla kifizetésének napját jelenti. Újabb kérdésünk: Mivel ajánlattevők különböző forrásokból rendelik a könyveket, és minden egyes esetben különbözőek a beszerzési, így a fizetési feltételek, mely napot tekintse a nyertes ajánlattevő a vásárlás napjának (tehát melyik napot vegye figyelembe az adott könyv árának kiszámításához szükséges MNB középárfolyam tekintetében) azokban az esetekben, amikor fizetési feltételnek megfelelően az illető könyvet a nyertes ajánlattevő annak megérkezését, illetve az ajánlatkérőnek (megrendelőnek) történő átadását KÖVETŐEN kell kifizetnie a külföldi partnernek. VÁLASZ: A vásárlás napja az ajánlattevő számára az adott könyv(ek)ről kiállított számla kifizetésének napját jelenti, ahogy azt a korábbi kiegészítő

6 6 tájékoztatásban már megadtuk. A nyertes ajánlattevő akkor tud számlát benyújtani az ajánlatkérő felé, ha a könyvet kifizette. Az 1. értékelési részszempontra tett vállalást, a beszerzési ár %-os megemelésének megfelelő alkalmazását is csak abban az esetben tudja ajánlatkérő ellenőrizni, ha a tényleges beszerzési árat ismeri. 2. kérdés: Milyen árfolyammal kell kalkulálni abban az esetben, ha az ajánlatkérő részére küldendő számla kiállításának időpontjában az eredeti (ajánlattevő részére a kiadók által kiállított) számla még nincs kiegyenlítve? A február 16-án megküldött kiegészítő tájékoztatás VI.3/M pontra vonatkozó (A könyvek és egyéb szakmai dokumentumok ellenériének átszámítása devizáról forintra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB középárfolyam alapján történik) pontosítása szerint A vásárlás napja az ajánlattevő számára az adott könyv(ek)ről kiállított számla kifizetésének napját jelenti. A kiadók által biztosított hosszabb fizetési határidők miatt ügymenetünkben a legritkább esetben fordul elő, hogy a dokumentum ajánlattevő általi kifizetése megelőzze a kiszámlázást, így a számlázás időpontjában az ajánlatkérő által megjelölt árfolyam nem áll rendelkezésre. Nagyon gyakori az az eset is, amikor gyakorlatilag nincs mód a számlák korai kifizetésére, mert a kifizetés pl. az angol könyvkiadó szövetség által üzemeltetett ún. Batch ( rendszeren keresztül történik, ahol a számlák csak az esedékesség hónapjában jelennek meg. Ezért javasoljuk a teljesítés előtti első munkanapon érvényes MNB középárfolyam alkalmazását a forintár megállapítására. A teljesítés napja azért nem alkalmas, mert az nem mindig ismert a számla nyomtatásakor, hiszen nem reggel jelenik meg. VÁLASZ: Lásd 1. kérdésre adott válasz. A kérelmező március 5-én újabb előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a jogorvoslati kérelemével azonos körben. Az ajánlatkérő március 10-án kelt válaszában az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, hivatkozva arra, hogy az elkésett, mivel a február 26-án küldött 3. kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat vitatja, melyet március 3-ig volt lehetősége vitatni a kérelmezőnek. A március 10-án beérkezett, újabb kiegészítő tájékoztatás iránti, három érdekelt gazdasági szereplő által előterjesztett kérelmekre - egyebek mellett - az alábbi válaszokat adta az ajánlatkérő: 1. kérdés: A könyvek és egyéb szakmai dokumentumok ellenértének átszámítása devizáról forintra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB árfolyam alapján történik, amelyet a számlán fel kell tüntetni. A számlázás ezen részével kapcsolatban a kérdésünk az lenne, hogy elégséges-e ha csak a számla végösszege kerül forintra átszámításra?

7 7 Azaz lehetséges-e hogy nyertes ajánlattevő a számla tetején feltünteti a vásárlás napján érvényes MNB árfolyamot, a könyvek tételenkénti felsorolásakor feltünteti a beszerzési árat a beszerzési devizában és a beszerzési ár megadott %- kal megnövelt értékét (szintén a beszerzés pénznemében), de csak a számla végösszege kerül forintra átszámításra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB árfolyammal kalkulálva. VÁLASZ: Elégséges, ha csak a számla végösszegénél történik meg a forintra való átszámítás. 2. kérdés: A minél hatékonyabb és gyorsabb könyvbeszerzés illetve a határidő betartása érdekében elfogadja-e Megrendelő/Ajánlatkérő, hogy azokban az esetekben, amikor a könyvkereskedő/nyertes ajánlattevő előtt még nem ismert a beszerzett könyv/ek/ pontos forint értéke, mivel azt a könyv/ek/ megérkezésekor a fent ismertetett okok miatt nem állt módjában a külföldi kiadónak /könyvkereskedésnek kifizetni, tehát nem tudható, hogy milyen árfolyammal kalkuláljon, hogy a könyveket az adott megrendelő ELTE tanszéknek/könyvtárnak szállítólevéllel adja át, a számlát pedig az adott könyv/ek/ kifizetését követően (amikor az árfolyam már ismert) állítja ki. VÁLASZ: A dokumentáció 6. pontjában foglaltak szerint a könyvek és dokumentumok ellenértének átszámítása devizáról forintra a nyertes ajánlattevő általi vásárlás napján érvényes MNB középárfolyam alapján történik, amelyet a számlán fel kell tüntetni. A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő részére kiállított számla mellé csatolnia kell a könyv, egyéb dokumentum beszerzésnek számláját is. Az előírás alapján egyértelmű, hogy a könyveket, stb. a nyertes ajánlattevő az ELTE tanszéknek/könyvtárnak szállítólevéllel adja át, a számlát pedig az adott könyv/ek/ kifizetését követően (amikor az árfolyam már ismert) állítja ki. A kérelmező jogorvoslati kérelmét március 13-án terjesztette elő, abban kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlati felhívást és dokumentációt, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként rendelje el a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. 1. kérelmi elem Az első értékelési részszempont meghatározása jogsértő, sérti a Kbt. 2. (2) bekezdése, 39. (1) bekezdése, valamint 71. (4) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit. A kérelmező hivatkozott a Kbt. 2. (2) bekezdésére, a Kbt. 39. (1) bekezdésére, a Kbt. 71. (3) bekezdés a) pontjára és (4) bekezdésére, valamint a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatójára. Rámutatott, hogy az Útmutató a Kbt. 71. (4) bekezdés c)

8 8 pontjának rendelkezése kapcsán kiemeli, hogy ajánlatkérőnek az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében részszempontonként meg kell adnia azokat a mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőt, amely alapján az ajánlattevők megajánlásaikat megtehetik, illetve amely alapján az ajánlatok egymással ellenőrizhető módon összehasonlíthatóak. Az Útmutatóban foglaltak szerint, amennyiben a megajánlásokat százalékos formában kell kifejezni, e körben fontos a vetítési alap pontos megadása is. (Útmutató II.5. pont.) Amint az az Útmutatóban is szerepel, az elbírálás részszempontjai tartalmának, a részszempontok jelentőségét tükröző súlyszámoknak, az értékelési ponttartománynak és a részszempontoknak való megfelelés pontozási módszerének leírásával szemben együttesen alapvető követelmény, hogy biztosítsa az ajánlatok kiszámítható, azonos elveken alapuló objektív értékelését. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján tehát ajánlatkérő az ajánlatok értékékelésére vonatkozóan köteles olyan értékelési szempontrendszert kialakítani, és e körben az egyes részszempontok tartalmát olyan módon meghatározni, hogy az ajánlatok értékelése során az ajánlatok egymással összehasonlíthatóak legyenek és az ajánlatok objektív elbírálása biztosítva legyen. Az első részszempont, amely alapján ajánlatkérő százalékos formában megadni kért, felárat a könyvek és egyéb dokumentumok mindenkori beszerzési árához, mint vetítési alaphoz viszonyítottan kíván értékelni, nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek. A beszerzési ár ugyanis nem egységes, gazdasági szereplőnként, ajánlattevőnként eltérő. A beszerzési ár a könyvpiacon a kiadói listaár és kereskedelmi árrés különbségéből adódik. Szinte a világ minden országában kötelező a könyveknek listaárat adni, a könyv ilyen szempontból tehát speciális termék. Ezt a listaárat a kiadók többnyire rá is nyomtatják a könyvekre, de mindenképpen megjelentetik árlistájukban, amely elérhető webes oldalaikon. A listaár objektív, egyértelműen meghatározható. Minden egyes kiadásnak egyértelmű ISBN száma van, és a listaár az ISBN-hez kötődik. Ha vannak is a listaárnak változatai nagy nemzetközi kiadóknál, a kiadók világosan jelzik, hogy mely földrajzi területre, mely listaár érvényes. Európában nem az USA-ban érvényes listaár érvényes, hanem értelemszerűen az európai. A kereskedelmi árrés (discount) a könyvpiacon az a (többnyire százalékban) kifejezett árrés, amelyet a kiadó (vagy annak kizárólagos terjesztéssel megbízott egysége: a disztribútor) ad egyes könyvkereskedőknek. A könyvkereskedők tehát a kereskedelmi árrés százalékával csökkentett mértékben kapják olcsóbban a kiadványokat a listaárnál. A kiadó saját döntése, hogy hány százalékos árrést ad az egyes könyvkereskedőknek, és az egyes könyvkereskedőknek adhat különböző mértékű árrést, sőt ez kifejezetten gyakorlat is. Erre vonatkozóan a kérelmező tájékoztatást is kért nemzetközi kiadóktól, és a kiadók is megerősítették, hogy a

9 9 kereskedelmi árrés és ennek megfelelően a beszerzési ár könyvkereskedőnként eltérő lehet. A kiadók nyilatkozatai és felelős magyar nyelvű fordításukat a kérelmező csatolta. A beszerzési ár (net price) a könyvpiacon tehát úgy keletkezik, hogy a listaárból kivonjuk a kereskedelmi árrést. A február 16. napján megküldött kiegészítő tájékoztatás 1. kérdésre adott válaszban az ajánlatkérő az ajánlatkérői beszerzési árat is úgy határozta meg, hogy az a felárakkal növelt, árengedménnyel csökkentett, számlázott nettó vételár. Az első részszempont esetén ajánlatkérő százalékos mértéket kíván értékelni, aminek vetítési alapja azonban nem pontos, az ajánlattevőkkel szemben nem egységes. Mivel a vetítési alap nem egységes, az ajánlatok nem összehasonlíthatóak, és a vetítési alap egységességének hiányában nem állapítható meg, hogy ezen részszempont vonatkozásában a százalékos formában megadott ajánlatok közül melyik a ténylegesen legkedvezőbb az ajánlatkérő számára. Az ezen részszempontra vonatkozóan adott vállalás mögött ugyanis eltérő valós értékek lesznek, ajánlattevőnként eltérő értékek képezik a százalékos formában tett megajánlás alapját. Az értékelési szempont körében meghatározott első részszempont nem biztosítja az ezen részszempontra vonatkozóan tett ajánlati elem objektív, átlátható és valós értékelését. Az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontrendszer, a fentiek alapján nem teszi lehetővé, hogy az ajánlatok közül az ajánlatkérő számára ténylegesen összességében legelőnyösebb ajánlat kerüljön kiválasztásra. A kérelmező hivatkozott a Döntőbizottság D.880/18/2011. sz. határozatában foglaltakra is. A kérelmező álláspontja szerint az érintett közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának a bírálati szempontok körében meghatározott első részszempontra vonatkozó rendelkezése nem felel meg a Kbt. 71. (4) bekezdés c) pontja rendelkezésének, továbbá sérti a Kbt. 2. (2) bekezdés szerinti alapelvi rendelkezést, valamint a Kbt. 39. (1) bekezdésének rendelkezését. A bírálati szempontok körében meghatározott első értékelési részszempont sérti továbbá a Kbt. 2. (4) bekezdés rendelkezését is. Az a körülmény ugyanis, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban azt értékeli, hogy az ajánlattevő hány százalékkal emeli meg a beszerzési árat, és nyertes ajánlattevőt - a meghatározott súlyszámokat figyelembe véve - legfőbb szempontként ennek értékelése alapján választja ki, annak következménye, hogy a közbeszerzési szerződés alapján történő teljesítés során arra ösztönzi a nyertes ajánlattevőt, hogy minél magasabb beszerzési áron teljesítse az egyedi adásvételi szerződések szerinti megrendeléseket. Nyertes ajánlattevő nyeresége, nominálisan, ugyanis annál nagyobb lesz minél magasabb beszerzési áron szerzi be az ajánlatkérő által megrendelt könyveket, egyéb dokumentumokat. Az ajánlattevő abban lesz érdekelt, hogy a lehető legkisebb - fentiekben meghatározott fogalom szerinti -

10 10 kereskedelmi árréssel szerezze be a termékeket, és a beszerzési ár minél nagyobb legyen. Az ajánlatkérő számára mindez végső soron azt eredményezi, hogy nem a legkedvezőbb áron jut a közbeszerzés tárgyát képező könyvekhez, és egyéb dokumentumokhoz, hanem éppen ellenkezőleg, az eladót (nyertes ajánlattevőt) minél magasabb beszerzési ár elérésében teszi érdekelté. Ez pedig ellentmond és sérti a közpénzek hatékony felhasználásának és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapelvét. Az értékelési részszempont jogsértő volta mellett, azzal, hogy ajánlatkérő a beszerzési árhoz viszonyított felárat jelölte meg értékelési részszempontként, és ehhez kapcsolódóan a Dokumentáció ajánlatok értékelési szempontjára vonatkozó 4. pontjában azt írja elő, hogy a beszerzési árat igazolni kell, továbbá a Dokumentációban előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő részére kiállított számla mellé csatolni kell a könyv, egyéb dokumentum beszerzésének számláját is, olyan feltételt ír ajánlatkérő elő, amellyel a könyvkereskedőket, így a kérelmezőt is lehetetlen helyzetbe hozza, és arra kényszeríti, hogy megsértsék a kiadókkal kötött szerződéseiket. A beszerzési ár ugyanis bizalmas információ, üzleti titok körét képezi, amely adatot harmadik személy részére szerződéses kötelezettség miatt nem lehet kiadni. A kérelmező által csatolt kiadói nyilatkozatokban vezető nemzetközi kiadók nyilatkoznak arra vonatkozóan, hogy a beszerzési árat harmadik személyek számára kiadni nem lehet. A kérelmező előadta, hogy antikvár könyvek esetén a beszerzési árhoz, mint vetítési alaphoz viszonyított százalékos megajánlás az antikvár könyvek beszerzési sajátosságai miatt, és a közbeszerzési eljárás során az antikvár könyvek beszerzésének sajátosságaihoz igazodó beszerzési feltételek előírása esetén szolgálhat objektív értékelési szempontként. Az antikvár könyvek beszerzési piaca egységesnek mondható abból a szempontból, hogy az antikvár könyvek beszerzési feltételei minden érintett gazdasági szereplő számára szinte azonosak. Antikvár könyvek esetén kiadói listaárról nem beszélhetünk, minden egyes antikvár könyvpéldány egyedi árral rendelkezik, az antikvár könyvek árát sajátos tényezők határozzák meg (antikvár könyvek fellelhetősége, állapota stb.), antikvár könyvek esetén az árat egyes gazdasági szereplők számára kedvezőbb beszerzési feltételt biztosító egyedi kedvezmények nem befolyásolják. Az antikvár könyvek beszerzési lehetőségeiről minden gazdasági szereplő számára azonos feltételekkel igénybe vehető adatbázisok (antikváriumok ezreinek választékát összefogó honlapok pl. állnak rendelkezésre, amely adatbázison keresztül minden gazdasági szereplő azonos feltételekkel tudja beszerezni a piacon fellelhető antikvár könyveket. A megvásárolni kívánt példányt pedig az ajánlatkérő meg tudja jelölni. Antikvár könyvek esetén a beszerzési ár egységességét tehát az tudja garantálni, ha az ajánlatkérő megrendeléskor

11 11 kijelöli a megvásárolni kívánt könyvpéldányt. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési szerződési feltételeket ennek megfelelően határozza meg. A kérelmező megjegyezte, hogy elmúlt évek gyakorlati tapasztalata is az, hogy az antikvár könyveket éppen azok beszerzési sajátosságaira tekintettel, és mivel közbeszerzési kötelezettséget keletkeztető mennyiségi igény általában nem áll fenn ajánlatkérőknél - kizárták a közbeszerzési eljárásokban a beszerezhető termékek köréből, mert e termékfajtánál az egyes példányok ára - ha nem megrendelő jelöli meg a könyvpéldányokat - nem objektíven meghatározható, és ha a példányok közti választást nem a megrendelő végzi el, akkor a beszerzett példány állapota körül, és emiatt a hibás teljesítés kérdésében is viták lehetnek. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő nem jól értelmezi a könyvpiaci listaár fogalmát. Az egyes kiadók mindig megállapítanak egy kiadói listaárat (list price), és ez legfeljebb régiónként változhat. Olyan esetekben, amikor van régiónkénti kiadói listaár, szintén nem jelent problémát annak megállapítása, hogy Magyarország mely régióba tartozik. Az internet előtti időkben a kiadók egy hivatalos kiadványban (Books in print) publikálták a kiadói listaárakat, ma ezek már a kiadói honlapokon ismerhetők meg. A beszerzési ár ezzel szemben nem objektív vetítési alap, hiszen ez egyes könyvkereskedőknél eltérhet. Amennyiben vetítési alapként kiadói listaár kerül megjelölésre, akkor a vetítési alap a kiadói listaár, és ajánlattevő arra tesz ajánlatot, hogy a kiadói ár alapulvételével milyen kedvezményt tud biztosítani az ajánlatkérő részére. Az értelemszerűen ajánlattevő nyereségét fogja befolyásolni, hogy ajánlattevő maga milyen kedvezménnyel tudja megvenni az adott könyvet, dokumentumot a kiadótól. A kérelmező rámutatott arra is, hogy könyvbeszerzési tárgyú közbeszerzési eljárásokban így az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyú eljárásainál is az az általános gyakorlat, hogy a kiadói listaárból adott kedvezmény mértéke az értékelési szempont. 2. kérelmi elem A kérelmező előadta, hogy a könyvek és egyéb szakmai dokumentumok ellenértékének devizáról forintra történő átszámítása a vásárlás napjához, vagyis az adott könyvekről, dokumentumokról az ajánlattevő számára kiállított számla kifizetésének napjához kötött, és ez alapján a nyertes ajánlattevő kizárólag akkor nyújthat be számlát az ajánlatkérő felé, ha a könyveket, dokumentumokat kifizette, aránytalan és olyan többlet terhet ró a gazdasági szereplőkre, amelyet a beszerzés tárgya és a beszerzés teljesítése nem indokol, ugyanakkor olyan többletköltséget eredményez, amellyel a teljesítés során számolni kell, és amely költségeket ajánlattevőnek be kell építenie az ellenszolgáltatás összegébe.

12 12 A kiadók (illetve disztribútoraik) számláikon vegyesen szerepelnek a könyvkereskedők különböző ügyfeleinek könyvei. Ebből következően nem lehet csupán az ajánlatkérő kiadványait kifizetni, hanem más ügyfelek részére megrendelt kiadványok ellenértékét is ajánlattevő számára kedvezőbb későbbi fizetési határidő ellenére ki kellene fizetnie ajánlattevőnek, ami indokolatlanul nagy likviditási terhet ró a kereskedőkre. Kizárólag az ajánlatkérő által megrendelt tételek kifizetésére, a szállítói számlák részletben történő fizetésére nincs lehetőség. Ha az egyes kiadók számláin lehetséges is lenne a szétválasztás, azaz kizárólag ajánlatkérő könyvei szerepelnének egyes számlákon, az sem indokolt, hogy az ajánlatkérő 30 napos fizetési határideje mellett a könyvkereskedők ne tudják kihasználni normál fizetési határidejüket olyan esetekben, amikor nem előre (szállítás előtt) fizetnek a kiadóknak. Utóbbi eset ugyanis csak kisebb kiadóknál jellemző. További, indokolatlan plusz költségteher, hogy minden egyes külföld felé történő banki átutalás az utalandó összeg nagyságától függetlenül, a bankok minimális díjszabásának köszönhetően több ezer forintba kerül. Mivel a könyvkereskedők számára ez nagy anyagi teher, a gyakorlatban ésszerű módon igyekeznek a bankátutalások számát csökkenteni, és egy-egy szállító felé havonta legfeljebb egyszer utalnak. Ezt tenné gyakoribbá, és ezáltal indokolatlanul költségesebbé az árfolyamszámítás ajánlatkérő által előírt módja olyan mértékben, hogy az akár többszörösére is növelheti a bankköltségeket. Sok könyvkereskedő szinte minden jelentős brit kiadó (illetve ezek disztribútorai) (ezek listája: felé a Batch rendszeren ( keresztül fizet. E rendszert a brit könyvkereskedői szövetség (Booksellers Association of the UK and Ireland) hozta létre, és a célja, hogy a kereskedők a különböző kiadóknak egy kötegben, egységesen fizessenek. A Batch rendszer úgy működik, hogy a fizetendő számlák egy felhasználónévvel és jelszóval elérhető webes felületen csak az esedékesség hónapjában jelennek meg a könyvkereskedők számára. Azaz például egy X kiadótól (disztribútortól) januárban 25-én kibocsátott, 60 napos lejáratú számla csak márciusban jelenik meg ezen a felületen, és csak márciusban lehet kifizetni. Nincs mód egyes számlák korábbi kifizetésére, és tekintettel az ajánlatkérő által szabott maximális szállítási határidőre, a kifizetés a kiadó (disztribútor) felé csak az ajánlatkérőnek való teljesítés után történik. Tekintettel arra, hogy a világ legfontosabb tudományos és szakkönyvkiadóinak többsége angol, vagy az Egyesült Királyságban üzemelteti európai disztribúciós központját, az ajánlatkérő által beszerzendő könyvek jelentős részét érinti a fenti probléma. A szállítói számla kifizetése, és annak időpontja igazolására az egyetlen lehetséges mód a bankszámla kivonatok bemutatása lenne. Mivel a kiadványok biztosan számos kiadótól érkeznének, ez az igazolási mód igen nagy számú bankszámla kivonat fénymásolását vagy szkennelését jelentené.

13 13 Külön, szinte követhetetlen adminisztratív feladat lenne a nyertes ajánlattevő számára, hogy nyilvántartsa, mely kiadványok mely kiadói (disztribútori) számlákon, azok pedig mely kivonatokon szerepelnek, és mindezeket benyújtsa. Hasonlóan nagy adminisztratív teher lenne az ajánlatkérő számára is ennek ellenőrzése, illetve az ellenőrzési folyamat bonyolultsága miatt nagyobb eséllyel maradna el az ellenőrzés. Ha a bankszámla kivonatokat nyertes ajánlattevő teljes terjedelmében mutatná be az ajánlatkérő felé, akkor ezzel üzleti titkot sértene, mert ezen harmadik személyek (más, idegen cégek, intézmények és természetes személyek) utalásai is láthatók lennének, valamint indokolatlanul részletes bepillantást nyerne az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő üzleti életébe. Az üzleti titok védelme érdekében, nyertes ajánlattevő igazolási kötelezettségének csak olyan módon tudna eleget tenni, hogy a bankszámla kivonaton a nem releváns adatokat kitakarja. Ennek megvalósítása azonban indokolatlan és szintén aránytalan adminisztratív teherrel járna. A kérelmező számára nem egyértelmű, hogy bankszámlakivonat hiányában a vásárlás napját, tehát az ajánlattevő felé kiállított számla kifizetésének időpontját, ennek megfelelően az árfolyam-számítás megfelelőségét miként kívánja, hogy eladó (nyertes ajánlattevő) igazolja az ajánlatkérő felé. Az ajánlatkérő által meghatározott rendelkezés indokolatlan többlet költséget generál, amely szükségszerűen megjelenik az ellenszolgáltatás összegében, és ezáltal azt eredményezi, hogy ajánlatkérőnek a beszerzés tárgya által nem indokolt többlet költséget kell kifizetnie. Az ajánlatkérő számára szükségtelen kiadást eredményez, indokolatlanul növeli a beszerzés ellenértékét, erre tekintettel sérti a közpénzek hatékony felhasználásának és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapelvét. A kérelmező megjegyezte, hogy éppen a költség-hatékonyság indokolja, azt az egyébként könyvbeszerzési tárgyú közbeszerzési szerződések esetén is alkalmazott gyakorlatot, hogy az árfolyam-számítás dátuma vagy a megrendelés, vagy a teljesítés időpontjához igazodik. A kérelmező szintén ezt a gyakorlati megoldást tartja elfogadhatónak. A kérelmező megjegyezte, hogy egy-egy szállítói számla kifizetésének a dátuma semmilyen módon nem igazolható hitelt érdemlő módon. A nyertes ajánlattevő sem bankszámlakivonat, sem az átutalásról szóló igazolás benyújtásával nem tudja igazolni, hogy milyen számlát, számlákat fizetett ki, és ez más módon sem lehetséges. A felsorolt banki dokumentumok csupán azt tartalmazzák, hogy mely cég (könyvkereskedő), mely más cégnek (kiadónak), mikor, milyen összeget fizetett ki, de azt semmiképpen sem, hogy a kérdéses szállítói számlák ebben a körben szerepelnek-e. Az átutalások ún. közlemény rovata sem alkalmas erre, hiszen ebbe bármilyen, nem valós adat is beírható, továbbá ez minden banknál erősen korlátozott karakterszámú rovat.

14 14 A fentiek alapján az ajánlatkérő által előírt követelmény tehát, azon túlmenően, hogy aránytalan többlet terhet eredményez, azért is indokolatlan előírás, mivel nem fogja lehetővé tenni, hogy az ajánlatkérő hitelt érdemlően megismerje az egyes szállítói számlák kifizetésének napját, erre ugyanis a gyakorlatban nincs mód. Tekintettel arra, hogy, a fentiekben kifejtettek alapján, a szállítói számlák kifizetésének napja nem igazolható, ajánlatkérő által nem ellenőrizhető, és így a beszerzési ár hitelt érdemlően nem megismerhető, nem valósul meg az az ajánlatkérő által a kifogásolt rendelkezés indokaként hivatkozott követelmény, miszerint az ajánlatkérőnek joga van megismerni, hogy mennyiért szerez be. A kiadói listaárak értékelési részszempont alkalmazása esetén a Nielsen adatbázisából, vagy a books in print adatbázisból ellenőrizhető, hogy a nyertes ajánlattevő a vállalásának megfelelően teljesített-e. A kérelmező az ajánlatkérőt Ft + Áfa összegű ügyvédi munkadíjban kérte marasztalni azzal, hogy a jogorvoslati eljárásban a kérelem benyújtásáig ellátott feladatok ellenértékét Ft + Áfa összegben, a további beadványok, illetve a tárgyaláson való részvétellel kapcsolatos munkadíj összegét Ft + Áfa összegben határozták meg. A kérelmező csatolta továbbá az Oxford University Press nyilatkozatát, amely szerint minden könyvnek van kiadói listaára, amely objektív alapot nyújt az összehasonlításhoz, a listaár pontosan meghatározott és hozzáférhető az OUP hivatalos honlapján vagy az OUO viszonteladóinál, a könyvek listaárának megszabása az ágazatra általánosan jellemző február 26-i keltű nyilatkozatában az Oxford University Press kijelentette, hogy üzleti partnerek az üzleti tevékenységük típusa alapján (azaz nagykereskedő, kiskereskedő, online kiskereskedő, könyvtárellátó) eltérő árrést kaphatnak, illetve, hogy a üzletfelekre vonatkozó feltételeket bizalmasan kezeli, és ezek megosztása más hivatalos féllel nem engedélyezett. A John Wiley & Sons Ltd. csatolt nyilatkozatában rögzítette, hogy minden a John Wiley@ Sons által kiadott könyvnek van publikált listaára, amelyből a viszonteladóknak árrést biztosítunk. Ezen listaárak hozzáférhetőek katalógusainkban és weboldalainkon. A John Wiley & Sons nem alkalmaz egységes, az összes ügyfélre érvényes árrést, a különböző ügyfelek különböző árréseket kaphatnak. Ennek eredményeképpen ügyfeleink beszerzési árai is eltérőek lehetnek. Egy másik csatolt nyilatkozatában rögzítette, hogy nem alkalmaz egységes árrést, a különböző ügyfelek különböző árréseket kaphatnak, és ennek eredményeképpen beszerzési áraik is eltérőek lehetnek. Rögzítette, hogy ügyfelei számláit bizalmas természete miatt harmadik féllel nem osztja meg.

15 15 A Francis Books Ltd. is megerősítette, hogy minden kiadványnak van hivatalos listaára, és álláspontjuk szerint az ajánlott fogyasztói ár a viszonyítási pont végfelhasználók számára. A Springer-Verlag GmbH akként nyilatkozott, hogy a partnereinek biztosított árréseket számos körülmény határozza meg. Az ajánlatkérő az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. 1. kérelmi elem Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás becsült értékére tekintettel a 4/2011. (1.28.) Korm. rendelet előírási alapján az ajánlati felhívást és a dokumentációt a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya folyamatba épített ellenőrzés keretében ellenőrizte és támogató tartalmú Minőségellenőrzési Tanúsítványt állított ki, melyben a kérelmező által vitatott értékelési részszempontot tehát az ellenőrző szerv nem találta jogsértőnek. Továbbá az antikvár könyveket ajánlatkérő külön értékelési részszempontként kívánta értékelni, de ezt a KFF nem engedélyezte, a KFF kifejezett kérésére kerültek az antikvár könyvek az l. részszempontba beépítésre. Az ajánlatkérő álláspontja szerint az 1. résszempont jogszerűen került megfogalmazásra, hiszen a %-os mértékkel megadott ajánlatok objektív alapon összehasonlíthatóak. Az értékelés vetítési alapja éppen akkor nem lenne az ajánlattevőkkel szemben egységes, ha a kérelmező által a kérelmében kifejtett listaár kerülne összehasonlításra, mert ebből eltérő mértékű kedvezményeket kaphatnak az ajánlattevők, tehát nem alkalmas az összehasonlításra. Az ajánlatkérő álláspontja szerint az antikvár könyvek, kiadványok mellett a nem hivatásos kiadóknál, illetve magánkiadásban megjelenő dokumentumok esetén nem beszélhetünk kiadói listaárról, az ilyen jellegű dokumentumok beszerzésére való igény a felsőoktatási- és szakkönyvtárakban jellemzően magasabb, mint más könyvtárak (például: közkönyvtárak) esetében. Azon kérelmezői megállapítás, hogy mindenki számára elérhető honlapok, adatbázisok állnak rendelkezésre, még nem jelenti azt, hogy minden könyv szerepel is ezekben, és így biztosan minden esetben azonos lesz a vetítési alap. Mivel az antikvár könyvek, kiadványok mellett a nem hivatásos kiadóknál, illetve magánkiadásban megjelenő dokumentumok esetében nincs kiadói listaár emiatt az ajánlatkérő nem tehet jogszerűvé egy összehasonlításra nem alkalmas szempontot, emiatt került vetítési alapként a beszerzési ár megjelölésre. Antikvár könyvek esetén is csak beszerzési árról beszélhetünk. Mivel beszerzési árral minden egyes beszerzendő termék rendelkezik, az 1. értékelési részszempont objektívnek tekinthető. A D.880/2011. számú határozat ajánlatkérő álláspontját támasztja alá. A kérelmező a vitarendezés során javaslatot tett arra, hogy a listaárból adott kedvezmény mértéke kerüljön értékelésre, amely megoldást nem tudott

16 16 ajánlatkérő alkalmazni, tekintettel arra, hogy amennyiben egy ajánlattevő eleve kedvezményt kap a kiadótól, akkor az ajánlatkérő nem tudja megállapítani, hogy mi a vetítési alap: a kiadói ár vagy a kedvezménnyel csökkentett kiadói ár. A kérelmező által hivatkozott Kbt. 2. (2) bekezdésében rögzített, esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye ebben az esetben egyáltalán nem valósult volna meg. Az ajánlatkérő a kérelmező azon megállapítását miszerint a beszerzési ár üzleti titoknak minősül és azon álláspontját, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 2. (4) bekezdésben rögzített alapelvét megsértette ajánlatkérő nem tartja megalapozottnak, hiszen a beszerzési árat nem a közbeszerzési eljárásban kell ismertetni, hanem az a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő viszonylatában válik csak ismertté és éppen a kérelmező által hivatkozott jogszabályhely alapján az ajánlatkérőnek a közpénz elköltésekor joga van ismernie, hogy mennyiért vásárol valamint, hogy a nyertes ajánlattevő valóban a legolcsóbban szerzi-e be a könyveket. Az ajánlatkérő értelemszerűen nem hozza nyilvánosságra ezen árakat, ezért a kiadók érdeke nem sérül. 2. kérelmi elem Az ajánlatkérő kiemelte, hogy az ajánlati felhívásban nem került az rögzítésre, hogy a nyertes ajánlattevő köteles más kifizetéseitől függetlenül megfizetni az ajánlatkérő részére a megrendelt könyvek, dokumentumok vételárát, csupán azt írta elő, hogy a nyertes ajánlattevő abban az esetben állíthat ki számlát az ajánlatkérő részére, amennyiben ő maga már kiegyenlítette a kiadó felé a szállítói számlát. Így annak a kérdése, hogy a nyertes ajánlattevő mikor nyújt be számlát ajánlatkérő felé, a nyertes ajánlattevő mérlegelésén, gazdasági döntésén múlik. A korai, teljesítési határidő előtti fizetés lehetetlensége brit kiadóknál problémakör kapcsán nyertes ajánlattevő valószínűsíthető, hogy a saját üzleti tapasztalatai kapcsán felmerülő üzleti szokásokat rögzítette egyedi problémaként, de az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában csupán azt írta elő, hogy a nyertes ajánlattevő akkor nyújthat be számlát ajánlatkérő felé, amennyiben ő maga már kiegyenlítette a kiadó felé fennálló szállítói számlát, amennyiben később kapja meg nyertes ajánlattevő a számlát úgy később nyújtja be, ez technikailag nem jelenthet problémát. A kérelmező által felvetett problémák nem tekinthetőek általános jellegűnek, más ajánlattevő részéről nem érkezett hasonló visszajelzés, így ezen felvetések nem is tekinthetők versenykorlátozónak. Az igazolás aránytalan nehézségei, üzleti titok sérelme kapcsán az előzőekben kifejtettekkel azonosan elmondható, hogy mivel ajánlatkérő az ajánlati felhívásában csak a szállítói számlák kifizetésének igazolását írta elő, azt nem, hogy a nyertes ajánlattevő erre milyen módon köteles. Az ajánlatkérő a kérelmező által megjelölt banki igazolást nem kérte az ajánlati felhívásban a nyertes ajánlattevőtől, így ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező

17 17 jogorvoslati kérelmében foglaltaktól eltérő egyéb, a nyertes ajánlattevő számára aránytalan nehézséget nem jelentő módon is lehetőség van a kiegyenlített számlák igazolására (például: az átutalásról szóló visszaigazolás). Mivel ajánlatkérő nem írt elő konkrét igazolási módot, így a nyertes ajánlattevőnek kell megtalálnia azt a leghatékonyabb megoldást, amely számára a legkevesebb terhet jelenti, de ajánlatkérő álláspontja szerint ezt nem lehet az ajánlatkérő terhére értékelni. Egységesen kijelenthető az, hogy az ajánlatkérőnek mindenképpen szükséges azt tudnia, hogy a nyertes ajánlattevő mennyiért szerzi az adott tételt, amennyiben ennek igazolására nem képes a nyertes ajánlattevő úgy ajánlatkérő pont a kérelmező által hivatkozott Kbt. 2. (4) bekezdésében foglalt, közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvének nem tud eleget tenni. Az ajánlatkérő megküldte a Döntőbizottság részére Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály november 17. napján kelt minőségellenőrzési jelentését. A jelentésben a kezdeményező rögzítette, hogy az 1., milyen összeggel emeli meg a nyertes ajánlattevő a beszerzési árat, és az 5., antikvár könyvek megrendelésére vonatkozó értékelési részszempontban ugyanazon tevékenységért járó ellenszolgáltatás mértékét kívánja értékelni, foglalják egy értékelési részszempontba ezen szempontokat, és egyidejűleg a beszerzési árhoz képest %-os formában határozzák meg az ellenszolgáltatás mértékét. Az ajánlatkérő december 2-i válaszában rögzítette, hogy ugyan pontosította az 1. részszempontot, de nem kívánja összevonni a két érintett értékelési részszempontot, azok külön értékelése az új és az antikvár könyvek eltérő beszerzési gyakorlata, eltérő beszerzési forrásai, és így eltérő beszerzési költségei miatt szükséges. A KFF december 9-én nem támogató tartalmú tanúsítványt bocsátott ki, az rögzítette, hogy az ajánlatkérő ugyanazon ajánlati elemet értékeli a két érintett részszempont vonatkozásában a Kbt. 71. (4) bekezdés d) pontjának figyelmen kívül hagyásával. A KFF január 14. napján adta ki a támogató tartalmú tanúsítványt a megjelent felhívás kapcsán. Egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntőbizottság D.144/3/2015. sz. végzésével a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem vizsgálata során az alábbiakat állapította meg.

18 18 Az ajánlatkérő a Kbt. Második része szerinti keretmegállapodásos eljárást indított a január 19. napján feladott hirdetménnyel. A jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadók. A Kbt. releváns rendelkezései a következők: A Kbt. 2. (2) és (4) bekezdései a következőkről rendelkeznek: (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. A Kbt. 39. (1) bekezdése szerint Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. A Kbt a a következőkről rendelkezik: (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. (2) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. (1) bekezdése szerinti alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül

19 19 például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke; d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az eljárást megindító felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. (6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít. (7) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet. A Döntőbizottság először a kérelmező 1. kérelmi elemét vizsgálta meg. A kérelmező ezen kérelmi elemében az 1. értékelési részszempont kapcsán fogalmazott meg kifogásokat. A Kbt. 71. (2) bekezdése értelmében az eljárás értékelési szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatkérő a jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját választotta, és az ajánlatok bírálatához megfogalmazta az értékelési részszempontokat.