PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

Átírás

1 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiadványa 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: Fax: Internet: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Minden jog fenntartva ISSN

3 ÉVES JELENTÉS 2011 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

4 A FELÜGYELET KÜLDETÉSE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve. A Felügyelet alapvető küldetése: a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének biztosítása, szükség esetén kikényszerítése, rendeleteivel, valamint egyéb szabályozási javaslataival a pénzügyi piacok stabilitásának, zavartalan működésének és az Európai Unió joganyagával összhangban álló, biztonságos és versenyképes fejlődési kereteinek a megteremtése, az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve pénzügyi szektorokat veszélyeztető kockázatok feltárása, preventív intézkedéseivel azok hatékony megelőzése, a már kialakult kockázatok csökkentése, illetve felszámolása, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, az európai szintű pénzügyi felügyelés előmozdítása érdekében az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagjaként a magyar érdekek képviselete mellett együttműködés az európai és más felügyeleti hatóságokkal. 4

5 TARTALOM A FELÜGYELET KÜLDETÉSE...4 A Felügyelet alapvető küldetése:...4 ELNÖKI ELŐSZÓ...8 RÖVIDÍTÉSEK...15 A FELÜGYELET STÁTUSZA ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE...19 A PSZÁF alkotmányos státuszának változása...19 Az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer és a PSZÁF...20 Az új pénzügyi felügyeleti struktúra...20 A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése...22 A FELÜGYELET STRATÉGIÁJA...26 A Felügyelet stratégiai célkitűzései...27 KOCKÁZATALAPÚ FELÜGYELÉS...28 Hatásbesorolás és intézményértékelés...28 Együttesen felügyelt intézmények...30 Egyedileg felügyelt intézmények...31 Módszertanok felülvizsgálata...31 A felügyelés kiemelt ellenőrzési célterületei első félévében kiemelten kezelt kockázatok...33 A kiemelt ellenőrzési célterületek 2011 második felében...35 INTÉZMÉNYFELÜGYELÉS...42 Helyszíni és nem helyszíni felügyelés...42 Nem helyszíni felügyelés...42 Helyszíni felügyelés...47 Pénzpiaci vizsgálatok...50 Biztosításpiaci vizsgálatok...52 Tőkepiaci vizsgálatok...54 Pénztári vizsgálatok...55 SREP-vizsgálatok eredményei...59 Felügyeleti kollégiumok...60 PRUDENCIÁLIS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG...64 Állásfoglalások kiadása...64 Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítés...66 Biztosítási jogérvényesítés...70 Pénztári jogérvényesítés...72 Hatósági vizsgával kapcsolatos jogérvényesítés

6 FOGYASZTÓVÉDELEM...75 Fogyasztópolitika...75 A Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységének alapjai és a rendelkezésre álló eszközök...76 Hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás...76 Hatósági eljárások...79 A Pénzügyi Békéltető Testülettel való együttműködésből származó határozatok...87 Közérdekű keresetek és közérdekű igényérvényesítések...87 Fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység...88 Rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció, az ügyfelek korszerű tájékoztatása...90 A fogyasztók tájékoztatása az ügyfélszolgálaton és a civil tanácsadó hálózaton keresztül...92 Pénzügyi Békéltető Testület...95 Az eddigi tapasztalatok...96 PIACFELÜGYELÉS...98 A piacfelügyeleti tevékenység...98 Piacellenőrzés...98 Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos felügyeleti tevékenység ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Pénzpiaci engedélyezés Tőkepiaci engedélyezés Biztosítási engedélyezés Pénztári engedélyezés Hatósági vizsga engedélyezése BELFÖLDI EGYÜTTMŰKÖDÉS Konferenciák, rendezvények Együttműködési megállapodások SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK Ajánlások Vezetői körlevelek Módszertani útmutatók Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Európai szintű együttműködés A PSZÁF részvétele az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrában Az európai felügyeleti hatóságok EU-elnökség Az Európai Unión kívüli nemzetközi együttműködés A FELÜGYELET GAZDÁLKODÁSA Humánpolitika, humánerőforrás-gazdálkodás Humánpolitika Humánerőforrás-gazdálkodás

7 Belső szabályozás, szervezetfejlesztés, erőforrás elosztás Belső szabályozás Szervezetfejlesztés Képzés, fejlesztés A belső kontrollrendszer Belső ellenőrzés Kommunikáció, a Felügyelet honlapja, fogyasztók tájékoztatása, sajtó Kommunikáció, honlap, a fogyasztók tájékoztatása Sajtótevékenység Informatikai prioritások EBA, EIOPA, ESMA informatikai együttműködések A felügyelt intézmények informatikai vizsgálata Felügyeleti aktivitás az adatszolgáltatás, az adatok nyilvánosságra hozatala és a kockázati monitoring területén Elemzési tevékenység a Felügyeleten Peres ügyek Törvény-előkészítés Közreműködés törvények előkészítésében Rendeletalkotási jogkör A Felügyelet évi gazdálkodása A gazdálkodás jogszabályi keretei A Felügyelet bevételei A Felügyelet kiadásai A Felügyelet által 2011-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások Gazdálkodással, működéssel kapcsolatos, külső szerv általi ellenőrzések A ÉV FONTOSABB FELÜGYELETI ESEMÉNYEI IDŐRENDBEN MELLÉKLETEK Statisztikai összesítés a évben hozott intézkedésekről Hatósági vizsga ügyekben hozott intézkedések január december 31. közötti időszakban A felügyelt intézmények száma december 31-én A pénzpiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma A tőkepiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma A biztosítási szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma A pénztári szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma A nyilvántartott ügynökök száma december 31-én A FELÜGYELET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

8 ELNÖKI ELŐSZÓ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke évente számol be az Országgyűlésnek a Felügyelet tevékenységéről. A évi jelentés a tárgyévben folytatott tevékenységet, a szervezeti-működési feltételekben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi felügyeleti környezet fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett tapasztalatokat. Az éves jelentés azonban nem csak az Országgyűlésnek szóló beszámoló, hanem a szakmai és a szélesebb közvéleményt, valamint a pénzügyi szervezeteket is tájékoztatja arról, hogy a PSZÁF miként látta el törvényben meghatározott feladatait, hogyan végezte el munkáját, miképp gazdálkodott a részére biztosított forrásokkal. Az a pénzügyi-gazdasági környezet, amelyben a Felügyeletnek el kellett látnia feladatait, a tavalyi évben is számos bizonytalanságot és nem várt fejleményt hozott. Ezek mind a hazai pénzügyi szervezeteket, mind pedig a Felügyeletet komoly erőpróba elé állították. Az intézmény 2010 júliusában megújult vezetésének irányítása alatt a év volt az első teljes esztendő, és ez számos, még 2010-ben elindított szabályozási, felügyelési kezdeményezés kiteljesedését, életbe lépését hozta. A szervezet intézményi helyzetének jogszabályi megerősítését jelentette, hogy az Országgyűlés döntése alapján a felügyeleti státusztörvény meghatározott részei sarkalatossá váltak, azaz módosításukhoz ezentúl az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A pénzügyi közvetítő rendszert érintő kihívások egy része azonnali intézkedések megtételét követelte meg mind a hatóságtól, mind a piaci szereplőktől. A hazai pénzügyi szektor e viharos időszakban nagyfokú alkalmazkodó- és ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, a bevezetett intézkedések hatására szilárd maradt, s továbbra is stabilan és megbízhatóan működik. A Felügyelet 2011-ben összességében eredményesen és hatékonyan végezte prudenciális, piacfelügyelési, jogérvényesítési és fogyasztóvédelmi tevékenységét is. Az éves jelentés részletesen bemutatja a Felügyelet céljait, munkamódszereit, eszközeit és eredményeit. Tavaly számos területen komoly előrehaladás történt. Mégis, a szokásoktól eltérően a bevezetőben nem a sikereinkre, hanem néhány, megoldásra váró fontos és aktuális kérdésre helyezem a hangsúlyt. A PSZÁF hatékonyságának növeléséhez, ütőképességének erősítéséhez bizonyos területeken további jelentős erőfeszítéseket kell tenni. Ezek egyike a felügyeleti rendeletalkotás tartalmának bővítése. Több mint tízéves vita előzte meg annak a megválaszolását, vajon kaphat-e a Felügyelet jogot arra, hogy a piaci szereplőkre nézve általános érvényű és jogilag kötelező jogszabályt adhasson ki? A napjainkban egyértelműen ki- 8

9 rajzolódó nemzetközi szabályozási tendencia azt mutatja, hogy a stratégiai irányokat, a keretet jelentő garanciális szabályokat törvényekben rögzítik, a végrehajtási, illetve technikai jellegű részletszabályozás viszont leggyakrabban a rendeleti jogkörrel felruházott felügyeleti-szabályozó hatóságok hatáskörébe utalják. A magyar jogalkotás is ebbe az irányba indult el, és az Országgyűlés 2010-ben a PSZÁF alkotmányos szintre emelésével, a rendeletalkotási jog megadásával összhangba hozta a hazai felügyelési rendszert az európai főirányokkal. Az elfogadott jogszabályi felhatalmazások alapján 2011-ben összesen 28 elnöki rendelet jelent meg, döntően az intézmények adatszolgáltatására vonatkozóan. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogkörrel történő felruházása tehát teljes mértékben összhangban állt a nemzetközi tendenciákkal, így ez a tény önmagában is nagy előrelépésnek tekinthető. Ugyanakkor a jogalkotási alapelvek és a jogszabályi hierarchia figyelembevétele mellett szükséges a rendeletekkel szabályozott ügyek további tartalmi kiszélesítése is. Ezért a Felügyelet a változó szabályozási feltételrendszerhez igazodva rendeletalkotási jogkörének további bővítésére tett javaslatot 2011-ben. A szélesebb jogkör birtokában ugyanis a pénzügyi piacokat és viszonyokat legközelebbről ismerő hatóság válhatna erősebbé. Ezáltal ténylegesen a hatékony reagálás, valamint a megelőző beavatkozás lehetősége teremtődne meg, gyorsabb, rugalmasabb és valóban korszerű megelőző fellépési eszközök állhatnának a rendelkezésünkre a felügyelt intézmények stabilitásának biztosítása és fogyasztóvédelmi feladataink hatékony ellátása érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a PSZÁF szakértőinek javaslatai alapján a Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogköre 2012 elejétől további 19 felhatalmazással bővült, a jövőben azonban a jogkör további szélesítésére lenne szükség. A pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése kiemelt feladat. A pénzügyi szervezeteknél jelen lévő, sokszor egymással összekapcsolódó és egymást erősítő kockázatok időben történő felismerésével és mérséklésével eredményesebbé tehető a felügyelés egésze. Ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács keretei között szorosabbra fontuk kapcsolatunkat a fiskális politikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a monetáris politikáért felelősséget viselő Magyar Nemzeti Bankkal. Az európai szinten létrehozott új rendszerkockázati testülethez hasonlóan, a hazai viszonyok között tevékenyen együttműködünk a makroprudenciális felügyelés eszköztárának fejlesztésében, a rendszerkockázatok időben történő azonosításában és kezelésében. A Felügyelet az egyenjogúság teljes tiszteletben tartása mellett elkötelezett az együttműködés elmélyítésében. Időszerűvé vált a rendelkezésünkre álló eszköztár korszerűsítése is. A meglévő felügyeleti eszközök rugalmasabb, a konkrét helyzethez jobban és gyorsabban alkalmazkodó és a megelőzést is szolgáló felhasználhatóságának megteremtése elsősorban a jelenlegi merev jogi kötöttségek oldása révén jelentősen növelné fellépésünk hatékonyságát a hitelintézeti szektorban. Ezért a PSZÁF 2011 végén javaslattal fordult a Nemzetgazdasági Minisz- 9

10 tériumhoz, hogy tekintse át a hitelintézeti törvényben foglalt felügyeleti intézkedési lehetőségekre vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy alkalmazhatóságuk jelenlegi merev kötöttségei ne akadályozzák a preventív eljárásokat. Ezáltal az arányosság elvének szem előtt tartásával jelentősen erősödhetne a hatósági munka gyorsasága, rugalmassága. A könyvvizsgálókkal történő együttműködés erősítése szintén fontos stratégiai cél. A pénzügyi felügyelés rendszerében több védelmi vonal létezik, ahol a könyvvizsgálók megkülönböztetett szerepet játszanak. Munkájuk során ők is olyan szabálytalanságokat és hiányosságokat tárhatnak fel, amelyek adott esetben az intézményre és ügyfeleikre nézve komoly kockázatokat jelenthetnek. Ha a Felügyelet ezekről időben tudomást szerez, korábban tudja a problémát feltárni és szükség esetén előbb tud megelőző intézkedést hozni. Ha a hiányosságot a könyvvizsgáló nem észleli, vagy az általa megismert szabálytalansággal kapcsolatos információt nem osztja meg az arra illetékessel, vagy arról nem ad tájékoztatást a jogszabályban megjelölt személyeknek, illetve szervezeteknek, és az éves beszámoló felülvizsgálata során úgynevezett korlátozás nélküli záradékot ad ki, akkor ezzel megtéveszti a piac szereplőit, és a pénzügyi piacok zavartalan működéséért felelős hatóságot megakadályozza abban, hogy időben tudjon reagálni. Ezért a közös célok érdekében ma már számos OECD országban a könyvvizsgálók és a pénzügyi felügyeletek fokozott együttműködése egymás hatáskörének tiszteletben tartása mellett magától értetődő. A megváltozott jogszabályi környezet és a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével, valamint a piaci folyamatok eredményes követése érdekében a PSZÁF 2011-ben kezdeményezte a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával való együttműködés továbbfejlesztését. Az egyeztetések során felülvizsgáltuk és módosítottuk a hitelintézeti törvényben előírt külön könyvvizsgálói jelentések tartalmára vonatkozó közös ajánlást. A jövőben a törvényalkotó által biztosított felhatalmazásnak megfelelően a Felügyelet elnöke a számvitel szabályozásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével rendeletet ad ki e kérdéskör szabályozására. Több területen történt előrelépés, de maradtak még nyitott kérdések, amelyekre jogszabályi felhatalmazás hiányában eddig nem sikerült megoldást találni. Ezek közé tartozik a minősített könyvvizsgálókkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokról, valamint a minőségellenőrzési eljárások során meghozott elmarasztalásokról történő automatikus tájékoztatás hiánya és a Felügyelet által kezdeményezett fegyelmi eljárások lefolytatásának esetenkénti túlzott elhúzódása. Emiatt előfordulhat az, hogy a Kamara által is megállapított szakmai hiányosságokkal rendelkező könyvvizsgáló tölti be egy pénzügyi intézménynél a megkülönböztetett felelősséggel bíró kontrollfunkciót. A pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom és a szolgáltatók prudens működésének mindenkori biztosítása feltételezi, hogy ezt a külső védelmi funkciót csak szakmailag kifogástalanul felkészült, a Felügyelettel folyamatosan együttműködni képes és kész könyvvizsgálók láthassák el, teljes összhangban a nemzetközi gyakorlattal. 10

11 A pénzügyi fogyasztóvédelem viszonylag új keletű feladatköre a PSZÁF-nak, amely éppen a válság megjelenését követően vált kiemelten fontossá. A válságok velejárója, hogy a pénzügyi intézményekbe vetett korábbi fogyasztói bizalom meggyengül, rosszabb esetben elvész. A fogyasztói bizalom erodálódása egy idő után a pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztető tényezővé válhat, amelyet az állam sem nézhet tétlenül, ugyanis a csalódott fogyasztók elkerülik a pénzügyi szektort, amely ennek következtében már kevéssé lesz képes a gazdaság fejlődésének finanszírozására, biztonság nyújtására, valamint az öngondoskodás támogatására. A pénzügyi fogyasztóvédelemért felelős Felügyelet a pénzügyi szektortól olyan magatartásformákat követel meg, amelyek biztosítják a fogyasztók korrekt kiszolgálását, a számukra legmegfelelőbb termékkel történő ellátást, a valós választási lehetőséget, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásaik és a tényleges teljesítés közötti összhangot, panasz esetén pedig a teljes körű és kielégítő választ, illetve ügyintézést. A prudenciális szempontok és a fogyasztóvédelem egymást kiegészítő érvényesítése elengedhetetlen. Az erős, jól működő, fogyasztóbarát pénzügyi intézményrendszer hosszútávon nemcsak a szektor, hanem a nemzetgazdaság érdeke is. A pénzügyi fogyasztókat szolgáló jelentős eredménynek tekintjük a 2011-ben létrehozott, a Felügyelet által szakmailag és anyagilag támogatott országos pénzügyi tanácsadó irodahálózat tevékenységét. Tavaly a civil fogyasztóvédelmi szervezetek konzorciuma a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és a megyei kormányhivatalokkal közösen 8 megyeszékhelyen ingyenes tanácsadó irodát működtetett, amelyek megismertetését országjárással és médiakampányokkal segítettük. A civil szervezetek és a hatóságok közötti együttműködés e formája újszerű és egyértelműen sikeresnek bizonyult. A vidéki pénzügyi fogyasztóvédelem létjogosultságát jelzi, hogy ezek az irodák a múlt év során, 8 hónapos működésük alatt, közel 4000 fogyasztói megkeresést kezeltek, tanácsot adtak és információt szolgáltattak. A kedvező tapasztalatok birtokában 2012-ben tovább bővítettük a tanácsadó irodák számát. Júliusban kezdte meg tevékenységét a Felügyelet vezetésének kezdeményezésére létrehozott Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), amelynek eddigi munkája beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A PBT 2011-ben, fél éves működése alatt, közel 1200 pénzügyi fogyasztói jogvitára vonatkozó fogyasztói kérelem ügyében járt el, ami jelentősen meghaladja a korábbi, kamarák mellett működő országos békéltetői hálózat egész évi ügyszámát. A fogyasztók a PBT előtt ingyenesen, gyorsan és hatékonyan rendezhetik a szolgáltatókkal a vitás ügyeiket. Számos jelentős pénzügyi szervezet általános alávetési nyilatkozatot tett már a PBT-nél, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a PBT eljárásának, és egyezség hiányában az eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A testület honlapján megjelent kötelezések, ajánlások és egyezségek iránymutatásul is szolgálnak a pénzügyi szervezetek számára a fogyasztókkal történő együttműködést illetően. 11

12 A pénzügyi termékek és szolgáltatások közvetítése az elmúlt években gyökeresen átalakult: a pénzügyi közvetítők szerepe megnőtt, s ezzel együtt működési zavarok is jelentkeztek. Míg korábban a közvetítés elsősorban a biztosítási szektorra volt jellemző, ma már csaknem az öszszes pénzügyi terméket el lehet érni független közvetítőkön keresztül. Tevékenységük több szektorra is kiterjed, létszámuk jelentősen nőtt. A közvetítők körében magas fluktuáció miatt kevesen törődnek azzal, hogy tevékenységükbe befektessenek, képezzék magukat, hogy ezáltal ügyfeleiknek színvonalasabb tanácsokat adhassanak, hogy jó szakmai hírnevük legyen. Ehelyett sokuk számára a rövid távú haszonszerzés a cél, és ennek érdekében az ügyfeleket főleg a tájékozatlan lakossági fogyasztókat rábeszélik a számukra előnytelen szerződések megkötésére, illetve elhallgatják az egyes termékek előnytelen vonásait. A közvetítők jellemzően szerzési jutalék alapú díjazása is ezt a rövid látó szemléletet erősíti, ami különösen problematikus az olyan hosszú futamidejű szerződések esetében, mint a megtakarítási típusú életbiztosítások. Mindezek miatt a közvetítőkkel kapcsolatos szabályozás és a felügyelési módszerek alapos átgondolására és reformjára van szükség. Már kezdeményeztük az erre vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát, a közvetítői piac megváltozott sajátosságait jobban kifejező jogszabályok megalkotását, többek között a közvetítőkkel szemben támasztott, szektoroktól független követelmények egységesítését, díjazásuk hosszútávra történő terítését és átláthatóságát, valamint a megbízó általi díjazás elvének bevezetését. Magyarországon a hitelintézeti szektoron belül sajátos szerepet töltenek be a szövetkezeti hitelintézetek. A válság jellemzően kevésbé érintette őket, devizakitettségük alacsony, tőkehelyzetük, jövedelemtermelő képességük a bankokhoz képest kissé magasabb, ennek ellenére üzleti aktivitásuk a hitel-kihelyezési oldalon alig nőtt. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe ugyanakkor kiemelkedően fontos és megkerülhetetlen, különösen a vidéki Magyarország életében, a kisebb térségek gazdasági kapcsolataiban. Jelen vannak a munkahelyteremtésben, a vidékfejlesztésben, a kisvállalkozások, köztük a családi vállalkozások finanszírozásában. A Felügyelet már korábban átfogó koncepciót dolgozott ki a szövetkezeti hálózat dinamizálása, az itt rejlő üzleti potenciál, a helyi közösségek egymást ismerő, egymásban bízó, egymást ellenőrző és támogató, üzleti alapon is hatékonyan működtethető intézmények jobb hasznosítása érdekében. Szükség van modernizálásukra, a szövetkezeti hitelintézetek működését összhangba kell hozni a szektor egészére vonatkozó tőke- és likviditási szabályozási rendszerrel. Ezért elkerülhetetlen, hogy mielőbb elinduljon ezeknek az intézményeknek a mainál sokkal szorosabb integrációja, amely lényegét tekintve egy koordinált és egységes intézményvédelmi, tőke-, likviditás-, kockázatkezelési, termékfejlesztési és informatikai rendszer kiépülését célozza. Ez nagyban hozzájárulhat versenyképességük emeléséhez, a szövetkezeti rendszer stabilitásának növeléséhez és hosszú távú fenntarthatóságához. 12

13 Fontos feladat a követeléskezeléssel kapcsolatos szabályozási rendellenességek kijavítása. A hitelt nyújtó pénzügyi intézmények, illetve a közműszolgáltatók és egyéb vállalatok számára elemi érdek, hogy adósaik a törlesztőrészleteket, fogyasztóik a díjakat pontosan fizessék, valamint, hogy fizetési nehézségek esetén a kötelezettek ne rejtőzzenek el, hanem kölcsönösen, egymással együttműködve keressék a fizetési problémák rendezésének lehetőségeit. A fogyasztóval szemben fennálló pénzkövetelések kezelésének, behajtásának jogi szabályozottsága jelenleg erősen hiányos, mert nincsenek meg azok a jogi garanciák, magatartási normák, ügyfél-tájékoztatási minimumkövetelmények, amelyek az adósi pozícióban lévő fogyasztó jogait és emberi méltóságát védenék. Ezek megteremtése a fogyasztói érdekek erősítésén túlmenően növelné az adósok együttműködési hajlandóságát, kedvező hatással lenne a megegyezésre, a magasabb megtérülési érték elérésére, a pénztartozások rendezésének kulturált és kívánatos kimeneteleire. A Felügyelet fogyasztóvédelmi szerepkörében azonosítani tudta a pénzkölcsönből eredő követelések kezelésének és behajtásának területén fellelhető, a joghézagokból származó, a fogyasztók érdekeit sértő jelenségeket. Ezért felülvizsgálta a hatályos jogi szabályozást, és javaslatot tett a hitelpiac minden területét összehangoltan kezelő, új, teljes körű szabályozási koncepcióra, a gyakorlati problémák kezelésére. A szabályozási javaslat 2012 márciusára készült el, amely újból meghatározta a követelésvásárlás, követeléskezelés, mint gazdasági tevékenységek fogalmát. Az indítvány engedélyhez és a jelenleginél magasabb szintű működési követelményekhez javasolja kötni az úgynevezett követeléskezelő cégek piacra lépését és működését, a fogyasztói visszásságok megszüntetése érdekében pedig szigorú magatartási szabályokat ajánl a követeléskezelő intézményeknek. A fogyasztók tájékoztatása érdekében javasolja a rendszeres, részletes tájékoztatási kötelezettség bevezetését. A koncepció tartalmazza a végrehajtási eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá, költségtakarékosabbá tétele érdekében a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény átfogó módosítására irányuló felügyeleti javaslatot is, amely egyszerre hitelezői és adósi érdek, így e változtatásoknak nemzetgazdasági szempontból is jelentős hozadéka lehet a jövőben. Lényeges kiemelni, hogy e téren csak akkor érhető el érdemi változás, ha nem csak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelések, hanem a különböző közszolgáltatásból eredő követelések behajtására is azonos szabályrendszer lesz érvényes. Ehhez viszont egységes kormányzati szabályozói akarat szükséges, amelynek a Felügyelet csupán kezdeményezője lehet. A nem pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelmét más közigazgatási szervek hivatottak ellátni. E logikusan és megalapozottan kiépített hatásköri és feladatköri rendszernek a megőrzése alapvető fontosságú, amelynek mentén már ma is fogyasztóvédelmi szerepet töltenek be az egyes hatóságok. 13

14 Végül említést kell tenni az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységről is. Magyarország európai uniós tagsága, a társfelügyeletekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, az európai szintű szabályozói és felügyelési munkálatokban történő részvétel 2011-ben jelentős kihívások elé állította a Felügyeletet, mert az év első felében hazánk látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Munkatársaink pénzügyi területen végzett odaadó tevékenységének is szerepe volt a feladat sikeres megoldásában január elseje történelmi mérföldkő, ez volt az európai pénzügyi felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület megalakulásának időpontja. Az új struktúra növeli a nemzeti felügyeleteknek az európai folyamatokra való rálátási és ráhatási lehetőségeit. Ennek megfelelően a nemzetközi szervezetekben a magyar Felügyelet felkészülten, aktívan és eredményesen vesz részt az európai szintű szabályalkotásban és felügyeletközi együttműködésben. A 2011 áprilisában Gödöllőn megrendezett informális Ecofin összejövetelen a három európai felügyeleti hatóság vezetőjének részvételével a pénzügyminiszterek áttekintették és megvitatták a felügyeleti rendszer addigi tapasztalatait. A magyar felügyelet szakmai elismerését jelenti az is, hogy európai kollégáim az Európai Bankhatóság igazgatótanácsának tagjává választottak, a PSZÁF korábbi elnökét pedig e hatóság főigazgatójává nevezték ki. * * * A Felügyelet szakmai küldetését még 2010-ben fogalmazta meg. A múlt évben ezek alapján törekedett a törvényben rögzített feladatait ellátni és dolgozta ki középtávú stratégiáját. Meggyőződésem, hogy a PSZÁF évi tevékenysége nyomán nemcsak a hazai és a nemzetközi partnereink, hanem a felügyelt intézmények és a fogyasztók számára is világossá vált: a Felügyelet minden körülmények között szakmai alapon tevékenykedő, jogszabályalkotó, illetve azt kezdeményező, a jogalkalmazást felügyelő és jogszabályt betartató, a piacok biztonságos működését garantáló, a fogyasztók jogainak védelmében fellépő, s ezen elvek alapján kiszámítható, stabil partner a pénzügyi világban. Olyan, a közjót szolgáló intézmény kívánunk lenni a jövőben is, amely folyamatosan figyelemmel követi a pénzügyi piacok és a nemzetközi szabályozói színtér fejleményeit, igazodik a változásokhoz a hazai pénzügyi rendszer stabilitása és fogyasztóik érdekében. Budapest, május Dr. Szász Károly elnök 14

15 RÖVIDÍTÉSEK ACP Autorité de contrôle prudentiel (Prudenciális Felügyeleti Hatóság, Franciaország) ÁKK Államadósság Kezelő Központ ÁSZ Állami Számvevőszék ASC Advisory Scientific Committee (Tudományos tanácsadó bizottság, ESRB) ATC Advisory Technical Committee (Szakmai tanácsadó bizottság, ESRB) BoS Board of Supervisors (felügyelő bizottság) BaFin Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (Pénzügyi Szolgáltatások Szövetségi Felügyelete, Németország) Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény CDS Credit Default Swap (hitel-nemteljesítési csereügylet) CESR Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) CFD Contract for Difference (különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodáshoz kapcsolódó ügylet) CEBS Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők Bizottsága) CEIOPS Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors (Európai Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottsága) CESR Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) CIRC China Insurance Regulatory Commission (kínai biztosításfelügyelet) COREP Common Reporting (a tőkemegfelelésről szóló adatszolgáltatási táblák) CRD Capital Requirements Directives (tőkekövetelmény-irányelv, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek) CRR Capital Requirements Regulation (tőkekövetelményekről szóló rendelettervezet, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális követelményeiről szóló rendelettervezet) EBA European Banking Authority (Európai Bankhatóság) 15

16 ECB European Central Bank (Európai Központi Bank) Ecofin Council of Economic and Finance Ministers of the EU (az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) EFC Economic and Financial Committee (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) EIOPA European Insurance and Occupational Pensions Authority (Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság) ERA A PSZÁF elektronikus rendszere hitelesített adatok fogadásához ESAs European Supervisory Authorities (Európai Felügyeleti Hatóságok) ESFS European System of Financial Supervisors (Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer) ESMA European Securities and Markets Authority (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) ESRB European Systemic Risk Board (Európai Rendszerkockázati Testület) Felügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete FEUVE Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fgytv. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény FINREP Financial Reporting (általános pénzügyi adatokat tartalmazó felügyeleti adatszolgáltatás) FMA Financial Market Authority (Osztrák Pénzügyi Felügyelet) FSI Financial Stability Institute (Pénzügyi Stabilitási Intézet) FX Foreign exchange (deviza) Gfbt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény GVH Gazdasági Versenyhivatal HAS Hungarian Accounting Standards (magyar számviteli szabványok) HBA Hitelintézetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény ICAAP Internal Capital Adequacy Assessment Process (a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) ICP Insurance Core Principal (biztosítási alapelvek) IAIS International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási Felügyelő-hatóságok Szövetsége) IMF International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) IFRS International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok) IIF Institute of International Finance (Nemzetközi Pénzügyi Intézet) 16

17 IOPS International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők Nemzetközi Szervezete) IOSCO International Organization of Securities Commissions (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) Jat. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény KEF Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal KELER Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. Ket. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Kgfb Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás KOMÓD A PSZÁF kockázat alapú felügyelési módszertana LLC Limited Liability Company (korlátolt felelősségű társaság) MABISZ Magyar Biztosítók Szövetsége MiFID Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó irányelv) 2004/39/EK MKVK Magyar Könyvvizsgálói Kamara MMoU Multilateral Memorandum of Understanding (multilaterális együttműködési megállapodás) MNB Magyar Nemzeti Bank Mpt. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény NCBs National Central Banks (Nemzeti Központi Bankok) NGM Nemzetgazdasági Minisztérium NSAs National Supervisory Authorities (nemzeti felügyeleti hatóságok) NYESZ Nyugdíj-előtakarékossági számla OECD Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) OeNB Oesterreichische Nationalbank (Osztrák Nemzeti Bank) OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár ONYF Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság OTIVA Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap PBT Pénzügyi Békéltető Testület PGA Pénztárak Garancia Alapja PKN Pénztárak Központi Nyilvántartása PM Pénzügyminisztérium PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Psztv. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény PST Pénzügyi Stabilitási Tanács QIS Quantitative Impact Study (mennyiségi hatástanulmány) SEPA Single Euro Payments Area (Egységes Euró Fizetési Övezet) 17

18 SREP Supervisory Review and Evaluation Process (felügyeleti felülvizsgálati folyamat) Stv. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló évi CIV. törvény SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat TMM Tőke-megfelelési mutató Tpt. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény UL Unit-linked (befektetési egységhez kötött) 18

19 A FELÜGYELET STÁTUSZA ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE A PSZÁF alkotmányos státuszának változása A Felügyelet rendeletalkotási jogkörének kialakítása előtt fontos lépés volt a Felügyelet alkotmányos szervvé emelése. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény a január 1-jén hatályba lépett módosítása folytán, a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.), valamint az ágazati törvények felhatalmazó rendelkezései alapján a Felügyelet elnöke meghatározott tárgykörökben rendeletet alkothat. A évben hatályos jogszabályi környezet alapján a Felügyelet elnökének rendelete a miniszteri rendelettel állt azonos szinten a jogforrási hierarchiában során e felhatalmazás alapján 28 rendelet kiadására került sor. Az Országgyűlés április 18-i ülésnapján elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely január 1-jén lépett hatályba. Magyarország Alaptörvényének 23. és 42. cikke következtében szükségessé vált a Psztv. módosítása, amely a Felügyeletet önálló szabályozó szervként határozza meg. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az Alaptörvény 42. cikke kimondja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. E rendelkezés végrehajtása érdekében az Országgyűlés elfogadta az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló évi CCI. törvényt. E törvény 385. és a [275. pont]: zza Felügyeletet önálló szabályozó szervként határozta meg, amely csak a törvénynek van alárendelve, zzmódosította a Felügyelet alelnökeinek kinevezésére, felmentésére és jogállására vonatkozó szabályokat, és zzrögzítette, hogy a Psztv a, 7. -a, a, a, a és a az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 19

20 Az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése szerint a sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvény előírja, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényekben rendezni, így ezek közé tartoznak a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok is. Az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer és a PSZÁF Az új pénzügyi felügyeleti struktúra Az Európai Unió 2010 novemberében az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott Rendeletekkel létrehozta a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (ESFS). Európa új pénzügyi felügyeleti rendszerében kétpilléres, mikro- és makroprudenciális felügyeleti blokkot tartalmazó struktúra jött létre január elsején. 1. ábra: Az európai pénzügyi felügyeleti struktúra 20

21 A mikroprudenciális felügyeletért az újonnan létrehozott három európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság (EBA), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj Hatóság (EIOPA), valamint Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)), és az EU-tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai felelnek. Mindhárom európai felügyeleti hatóság (ESA) tevékenységének célja a rájuk vonatkozó rendeletek alapján a belső piac működési hatékonyságának fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi piaci szereplők eltérő jellegének figyelembevételével. A hatóságoknak meg kell védeniük a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer integritását és stabilitását, a piacok és a pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a befektetők érdekeit. A hatóságoknak törekedniük kell a szabályozói arbitrázs kialakulásának megakadályozására és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk, továbbá erősíteniük kell a nemzetközi felügyeleti együttműködést a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladataik közé tartozik a felügyeleti konvergencia előmozdítása és az uniós intézményeknek való tanácsadás a felelősségi körükbe tartozó kérdések tekintetében. A makroprudenciális felügyeletet a szintén ekkor alapított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) irányítja, amely figyelemmel kíséri és értékeli a makrogazdaság, illetve a pénzügyi rendszer egészének alakulásából eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat, korai figyelmeztetéseket ad ki az esetlegesen kialakuló rendszerszintű kockázatokról, adott esetben pedig ajánlásokat tesz az azonosított kockázatok kezelésére. Az ESRB célja megelőzni, illetve mérsékelni az Európai Unió pénzügyi stabilitását fenyegető rendszerkockázatokat. A makroprudenciális megközelítés indokolta az öszszes pénzügyi szektort figyelemmel követő új, független testület létrehozását. Ennek hátterében az a felismerés állt, hogy európai szintű pénzügyi kockázat a rendszer bármelyik részéből kiindulhat és ennek megelőzése, feltárása és szoros figyelemmel kísérése átfogó szemléletet követel meg. A három új európai felügyeleti hatóság alapításával az EU-szintű mikroprudenciális felügyelet továbbra is szektor-orientált marad, de az európai felügyeleti hatóságok létrehozták a vegyes bizottságot (Joint Committee) is, hogy az indokolt esetekben biztosíthassák a felügyeleti konzisztenciát a három szektorban, illetve, hogy a szektorális határokat átlépő kockázatok kezelésére koherens megoldást találjanak január 1-től az új európai pénzügyi felügyeleti struktúra kialakításával, magasabb szintre emelkedett az EU-tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak korábban az európai felügyeleti bizottságok keretében folytatott együttműködése, továbbá létrejöttek a pénzügyi szabályozás és felügyelés EU-szintű intézményei. Az európai felügyeleti hatóságok helyzete sajátos, hiszen a nemzeti felügyeletekkel szemben egyrészt alárendeltségi viszonyban állnak akkor, 21

22 amikor a nemzeti felügyeletek vezetői adják az európai felügyeleti hatóságok fő döntéshozó szervének (BoS) tagjait, másrészt fölérendeltségi viszonyban vannak, amikor az adott európai felügyeleti hatóság közvetlenül a nemzeti felügyeletet, vagy annak felügyelete alá tartozó pénzügyi intézményeket értékeli. A PSZÁF integrált pénzügyi felügyeletként mindhárom ESA, valamint az ESRB munkájában is részt vesz. Ez jelentős új feladatokat rótt a Felügyeletre és szükségessé tette tevékenysége megfelelő átalakítását. Az új európai mikro- és makrofelügyeleti rendszerbe mind a PSZÁF, mind pedig az MNB aktívan bekapcsolódott. Ez egyszerre lehetőség és felelősség is, hiszen megköveteli, hogy az európai szabályozói munkában a PSZÁF is részt vegyen. A hazai hatóságok feladata, hogy az európai szintű elemzésekben, szabályozási javaslatokban, felügyeleti útmutatókban megjelenítsék a hazai pénzügyi rendszer sajátosságait, másrészt a nemzeti hatóságok kontrollt is gyakorolnak az európai mikro- és makrofelügyeleti struktúra intézményeinek és testületeinek működése fölött. Annál is inkább fontos ez, mert az új európai felügyeleti struktúra egyik legfőbb célja, hogy egységes szabályozói elvárásokat és felügyeleti gyakorlatot alakítson ki a nemzeti hatóságok szintjén. Annak érdekében, hogy a hazai hatóságok az európai mikro- és makrofelügyeleti hatóságok irányába egységes üzeneteket tudjanak küldeni, első körben a Pénzügyi Stabilitási Tanács keretein belül kell rendszeresen és átfogóan foglalkozni a hazai pénzügyi rendszer kockázataival. Az európai szintű kockázatcsökkentő felhívások vagy ajánlások esetén különösen fontos a hazai pénzügyi stabilitásért felelős hatóságok gyors és együttes reakciója, hiszen az új európai intézmények csak akkor lesznek valóban hatékonyak, ha intézkedéseik koordináltan történnek és időben eljutnak az egyedi intézményi szintig. A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) a Psztv. alapján a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület. Feladata, hogy tevékenységével összhangot teremtsen a mikro- és a makroprudenciális felügyelés között, a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat osszon meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozzon és szükség esetén állást foglaljon. A PST szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a magyar pénzügyi rendszer szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, valamint megvitatja az azokból adódó esetleges tennivalókat. A PST folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba veszi a rendszer 22

23 egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket. Elemzi azokat az intézményi vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve. Nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és azokat a kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat. Szükség esetén a PST javaslatot tesz a Kormánynak vagy a Kormány tagjának jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére. A PST a pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalását egyhangúlag fogadja el. A testület elnöki tisztségét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Felügyelet elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be ben a PST elnöki tisztét a PSZÁF elnöke töltötte be. A PST a maga által meghatározott ügyrend alapján működik, a működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el. A Felügyelet január 1-jétől a rugalmas együttműködést erősítő, kölcsönösen kiegyensúlyozott és egyenlőségen alapuló feltételekkel vesz részt a PST ülésein. A törvény legalább háromhavonkénti PST ülést irányoz elő, 2011-ben erre ténylegesen hat alkalommal került sor. Az első negyedévben a PST megtárgyalta az MNB stabilitási jelentését, a stratégiai külföldi tulajdonossal nem rendelkező három hazai bankcsoport likviditási helyzetét, értékelte a Kormány devizaadós-mentő programját, valamint az árverezési és kilakoltatási moratórium feloldásának várható hatásait. Tájékoztatást kapott az EBA által koordinált évi európai szintű banki stressztesztek fejleményeiről, megállapodott arról, hogy az osztrák vezetésű határon átnyúló stabilitási csoport magyarországi állandó testülete a PST legyen, továbbá közös MNB-PSZÁF hatástanulmány alapján döntött a Bázel III likviditási mutatókhoz kapcsolódó számítási módszertanról, valamint a hazai bankok külföldi forrásrövidülésének és a mérlegen belüli magas nyitott devizapozícióinak szabályozási feladatairól is. Támogatta a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) javadalmazási politikára vonatkozó felülvizsgált szabályaihoz kapcsolódó kormányrendelet és felügyeleti ajánlás megjelenését, értékelte a Jógazda Takarékszövetkezet és az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet fizetésképtelenségének pénzforgalmi és válságkezelési tanulságait, továbbá a hazai pénzügyi stabilitás biztonsága érdekében támogatta azt, hogy Magyarország kezdeményezze az Európai Bizottságnál a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló évi CIV. törvény (Stv.) által a hitelintézetek számára megteremtett hitelnyújtási/tőkejuttatási lehetőség meghosszabbítását. A második negyedévben a PST tájékoztatást kapott az EBA által koordinált évi európai szintű banki stresszteszt eredményeiről, megtár- 23

24 gyalta a PSZÁF évi első kockázati jelentését, megvitatta a vállalati hitelezésre ható keresleti és kínálati tényezőket, elemezte az Otthonvédelmi Akciótervet, illetve támogatta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának és megerősített felügyelésének elképzelését, valamint a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának a nemzetközi számviteli előírásoknak megfelelő (IFRS) alapokra helyezésének elősegítését. Áttekintette a Bázel III likviditási munkacsoport első beszámolóját, döntött a bázeli előírások európai szintű implementációjára hivatott, európai tőkekövetelmény-irányelveket módosító szabályozási javaslat (CRD IV-CRR) likviditási előírásaihoz megfogalmazott a magyar sajátosságokat figyelembe vevő módosítási javaslatokról, és a hazai bankrendszer devizafinanszírozásában jelentkező lejárati eltérés kezelésére megfogalmazott szabályozási javaslatokról, valamint áttekintette a PSZÁF évi első fogyasztóvédelmi jelentését. A harmadik negyedévben a PST megvizsgálta a magyar bankrendszer piaci kockázati stressztesztjének eredményeit, a rendszer sokktűrő-képességét, külföldi forrásköltségeinek alakulását, az önkormányzati szektor eladósodottságának kockázatait, valamint a vállalati hitelezés ösztönzésének eszközeit. Megtárgyalta a devizahitelesek terheinek könnyítése és a bankrendszer kockázatainak kezelése érdekében az MNB által megfogalmazott 10 pontból álló javaslatcsomagot, a természetes személyek fizetésképtelenségének kezelésével kapcsolatos szabályozási javaslatokat, továbbá áttekintette a Bázel III likviditási munkacsoport második beszámolóját és a PSZÁF évi második fogyasztóvédelmi jelentését is. A negyedik negyedévben közös MNB-PSZÁF hatástanulmány alapján az új Bázel III/CRR-CRD IV tőkeelőírásainak várható hatásai alapján döntött a hazai nagybankok tőkehelyzetére, és a hazai szabályozásra vonatkozó felülvizsgálati feladatokról, megtárgyalta a PSZÁF hazai hitelintézeti szektor tőkekövetelményének szigorítására és a tőkeszint emelésére vonatkozó kezdeményezését, a PSZÁF évi második kockázati jelentését, az akkor folyamatban lévő banki hitelkockázati stresszteszt fejleményeit, továbbá a Bázel III likviditási munkacsoport harmadik beszámolóját. Hazai szempontból kiértékelte az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) által november 21-én bejelentett jelentős osztrák bankszabályozási változásokat. A formálódó új európai válságkezelési szabályozás alapján áttekintette a nemzetközi bankcsoportok kezelésének kérdéseit is. Napirendre vette a Bankszövetség devizaadós-mentő koncepcióját, a makroprudenciális politika kereteivel és a makroprudenciális hatóság létrehozásával kapcsolatos hazai kérdéseket, s végül európai összehasonlítás alapján a jelzáloglevelek kibocsátói körének hazai kiszélesítési lehetőségét és annak felügyeletpolitikai vonzatait. A PST a fenti kiemelt témákkal párhuzamosan rendszeresen megtárgyalta és makroprudenciális kockázati szempontból véleményezte a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat, valamint a magyar uniós elnökség pénzügyi témáival kapcsolatos stratégiai kérdéseket és a pénzügyi szabályozási folyamatokat. Ugyancsak megvitatta az MNB által érzékelt fonto- 24

25 sabb pénzügyi stabilitási kockázatokat, és a problémakezelés lehetséges irányait, a hitelintézeti portfólió minőség és jövedelmezőség alakulását, továbbá tájékoztatást kapott a várható hazai pénzügyi jogszabályalkotásról. A Felügyelet a PST-t a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) és az MNB-vel folytatott konzultációra, valamint a három intézmény tevékenységének összehangolására szolgáló nagyon fontos fórumnak tartja, amely a jövőben akár további jelentős funkciókat kaphat, különösen a válságkezelési koordináció, valamint a makroprudenciális felügyelés eszköztárának fejlesztése tekintetében. A makroprudenciális intézkedések megvitatásának, előkészítésének, illetve az ezzel kapcsolatos konzultációk lefolytatásának elsődleges színtere is a PST kell, hogy legyen. 25

26 A FELÜGYELET STRATÉGIÁJA A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységének célját és alapvető feladatait a Psztv. határozza meg. A feladatok részletes kibontása, valamint a Felügyelet részére biztosított törvényi felhatalmazások a pénzügyi intézmények és piacok szabályozását szolgáló ágazati jogszabályokban találhatóak meg. Mindezek tömörítve jelennek meg a Felügyelet küldetése című dokumentumban (lásd 4. oldal). A Felügyelet a legfontosabb középtávú célkitűzéseit a törvényekben meghatározott feladatainak hatékony, célirányos és következetes végrehajtására, cselekvési irányainak kijelölésére, az átláthatóság elősegítésére a Felügyelet stratégiája 1 című dokumentumában fogalmazta meg és tette közzé honlapján. A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi- és gazdasági válság hatásai mindmáig éreztetik hatásukat. Az egyes nemzetgazdaságok kilábalásának erőtlensége, a gazdasági növekedés törékenysége, a szuverén adósság problémája, a fiskális egyensúlytalanságok tartóssá válása, a pénzügyi piacok ideges reagálása a nem kívánatos fejleményekre világszerte jellemzik a pénzügyi rendszert és a pénzügyi felügyelést övező környezetet. Mindezen körülmények hatására a nemzetközi gazdasági- és szabályozási környezet egyrészről intenzív és folyamatos változásokon megy keresztül, másrészről ezek a változóban lévő rendszerek még maguk is számos bizonytalanságot hordoznak. Éppen ezért a Felügyelet egy olyan áttekinthető, tömör, a reálisan előrevetíthető három éves időhorizontra koncentráló stratégia megfogalmazását látta célszerűnek, amelynek fókuszában a hazai és európai szintű makroés mikroprudenciális feladatainak hatékonyan eleget tevő, a prudenciális szabályozás, a piacfelügyelet és a fogyasztóvédelem eszközeivel következetesen élő felügyeleti hatóság áll. A Felügyelet a piaci szereplőkkel párbeszédre törekvő, a piac mozgásaira és fejleményeire érzékeny, a meglévő és újonnan jelentkező kockázatokra időben reagáló, egyenlő mércét alkalmazó, transzparens, a pénzügyi fogyasztókat segítő és védelemben részesítő, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos közbizalmat erősítő, korszerű európai felügyeleti és szabályozó hatóság kíván lenni. A Felügyelet a stratégia megvalósítása érdekében egyes működési területein részstratégiákat készít (pl. a fogyasztóvédelemre), illetve munkater