J/7192 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2011.
|
|
- Margit Somogyiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 J/7192 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2011.
2 A FELÜGYELET KÜLDETÉSE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve. A Felügyelet alapvető küldetése: a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének biztosítása, szükség esetén kikényszerítése, rendeleteivel, valamint egyéb szabályozási javaslataival a pénzügyi piacok stabilitásának, zavartalan működésének és az Európai Unió joganyagával összhangban álló, biztonságos és versenyképes fejlődési kereteinek a megteremtése, az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve pénzügyi szektorokat veszélyeztető kockázatok feltárása, preventív intézkedéseivel azok hatékony megelőzése, a már kialakult kockázatok csökkentése, illetve felszámolása, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, az európai szintű pénzügyi felügyelés előmozdítása érdekében az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagjaként a magyar érdekek képviselete mellett együttműködés az európai és más felügyeleti hatóságokkal. 2
3 TARTALOM A FELÜGYELET KÜLDETÉSE... 2 ELNÖKI ELŐSZÓ... 7 RÖVIDÍTÉSEK A FELÜGYELET STÁTUSZA ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE A PSZÁF ALKOTMÁNYOS STÁTUSZÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ÚJ EURÓPAI PÉNZÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER ÉS A PSZÁF Az új pénzügyi felügyeleti struktúra A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSE A FELÜGYELET STRATÉGIÁJA A Felügyelet stratégiai célkitűzései KOCKÁZATALAPÚ FELÜGYELÉS Hatásbesorolás és intézményértékelés Módszertanok felülvizsgálata A felügyelés kiemelt ellenőrzési célterületei első félévében kiemelten kezelt kockázatok A kiemelt ellenőrzési célterületek 2011 második felében INTÉZMÉNYFELÜGYELÉS HELYSZÍNI ÉS NEM HELYSZÍNI FELÜGYELÉS Nem helyszíni felügyelés Helyszíni felügyelés Pénzpiaci vizsgálatok Biztosításpiaci vizsgálatok Tőkepiaci vizsgálatok Pénztári vizsgálatok SREP-vizsgálatok eredményei Felügyeleti kollégiumok PRUDENCIÁLIS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG
4 Állásfoglalások kiadása Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítés Biztosítási jogérvényesítés Pénztári jogérvényesítés Hatósági vizsgával kapcsolatos jogérvényesítés FOGYASZTÓVÉDELEM FOGYASZTÓPOLITIKA A FELÜGYELET FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ALAPJAI ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ESZKÖZÖK Hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás Hatósági eljárások A Pénzügyi Békéltető Testülettel való együttműködésből származó határozatok Közérdekű keresetek és közérdekű igényérvényesítések Fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység Rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció, az ügyfelek korszerű tájékoztatása A fogyasztók tájékoztatása az ügyfélszolgálaton és a civil tanácsadó hálózaton keresztül PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET Az eddigi tapasztalatok PIACFELÜGYELÉS A piacfelügyeleti tevékenység Piacellenőrzés Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos felügyeleti tevékenység.. 78 ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Pénzpiaci engedélyezés Tőkepiaci engedélyezés Biztosítási engedélyezés Pénztári engedélyezés Hatósági vizsga engedélyezése BELFÖLDI EGYÜTTMŰKÖDÉS
5 Konferenciák, rendezvények Együttműködési megállapodások SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK Ajánlások Vezetői körlevelek Módszertani útmutatók Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EURÓPAI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS A PSZÁF részvétele az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrában AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK EU-elnökség AZ EURÓPAI UNIÓN KÍVÜLI NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELÜGYELET GAZDÁLKODÁSA HUMÁNPOLITIKA, HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS Humánpolitika Humánerőforrás-gazdálkodás BELSŐ SZABÁLYOZÁS, SZERVEZETFEJLESZTÉS, ERŐFORRÁS ELOSZTÁS Belső szabályozás Szervezetfejlesztés Képzés, fejlesztés A belső kontrollrendszer Belső ellenőrzés KOMMUNIKÁCIÓ, A FELÜGYELET HONLAPJA, FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA, SAJTÓ Kommunikáció, honlap, a fogyasztók tájékoztatása Sajtótevékenység INFORMATIKAI PRIORITÁSOK EBA, EIOPA, ESMA informatikai együttműködések
6 A felügyelt intézmények informatikai vizsgálata FELÜGYELETI AKTIVITÁS AZ ADATSZOLGÁLTATÁS, AZ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ÉS A KOCKÁZATI MONITORING TERÜLETÉN ELEMZÉSI TEVÉKENYSÉG A FELÜGYELETEN PERES ÜGYEK TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTÉS Közreműködés törvények előkészítésében Rendeletalkotási jogkör A FELÜGYELET ÉVI GAZDÁLKODÁSA A gazdálkodás jogszabályi keretei A Felügyelet bevételei A Felügyelet kiadásai A Felügyelet által 2011-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások Gazdálkodással, működéssel kapcsolatos, külső szerv általi ellenőrzések A ÉV FONTOSABB FELÜGYELETI ESEMÉNYEI IDŐRENDBEN MELLÉKLETEK
7 ELNÖKI ELŐSZÓ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke évente számol be az Országgyűlésnek a Felügyelet tevékenységéről. A évi jelentés a tárgyévben folytatott tevékenységet, a szervezeti-működési feltételekben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi felügyeleti környezet fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett tapasztalatokat. Az éves jelentés azonban nem csak az Országgyűlésnek szóló beszámoló, hanem a szakmai és a szélesebb közvéleményt, valamint a pénzügyi szervezeteket is tájékoztatja arról, hogy a PSZÁF miként látta el törvényben meghatározott feladatait, hogyan végezte el munkáját, miképp gazdálkodott a részére biztosított forrásokkal. Az a pénzügyi-gazdasági környezet, amelyben a Felügyeletnek el kellett látnia feladatait, a tavalyi évben is számos bizonytalanságot és nem várt fejleményt hozott. Ezek mind a hazai pénzügyi szervezeteket, mind pedig a Felügyeletet komoly erőpróba elé állították. Az intézmény 2010 júliusában megújult vezetésének irányítása alatt a év volt az első teljes esztendő, és ez számos, még 2010-ben elindított szabályozási, felügyelési kezdeményezés kiteljesedését, életbe lépését hozta. A szervezet intézményi helyzetének jogszabályi megerősítését jelentette, hogy az Országgyűlés döntése alapján a felügyeleti státusztörvény meghatározott részei sarkalatossá váltak, azaz módosításukhoz ezentúl az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A pénzügyi közvetítő rendszert érintő kihívások egy része azonnali intézkedések megtételét követelte meg mind a hatóságtól, mind a piaci szereplőktől. A hazai pénzügyi szektor e viharos időszakban nagyfokú alkalmazkodó- és ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, a bevezetett intézkedések hatására szilárd maradt, s továbbra is stabilan és megbízhatóan működik. A Felügyelet 2011-ben összességében eredményesen és hatékonyan végezte prudenciális, piacfelügyelési, jogérvényesítési és fogyasztóvédelmi tevékenységét is. Az éves jelentés részletesen bemutatja a Felügyelet céljait, munkamódszereit, eszközeit és eredményeit. Tavaly számos területen komoly előrehaladás történt. Mégis, a szokásoktól eltérően a bevezetőben nem a sikereinkre, hanem néhány, megoldásra váró fontos és aktuális kérdésre helyezem a hangsúlyt. A PSZÁF hatékonyságának növeléséhez, ütőképességének erősítéséhez bizonyos területeken további jelentős erőfeszítéseket kell tenni. Ezek egyike a felügyeleti rendeletalkotás tartalmának bővítése. Több mint tízéves vita előzte meg annak a megválaszolását, vajon kaphat-e a Felügyelet jogot arra, hogy a piaci szereplőkre nézve általános érvényű és jogilag kötelező jogszabályt adhasson ki? A napjainkban egyértelműen kirajzolódó nemzetközi szabályozási tendencia azt mutatja, hogy a stratégiai irányokat, a keretet jelentő garanciális szabályokat törvényekben rögzítik, a végrehajtási, illetve technikai jellegű részletszabályozás viszont leggyakrabban a rendeleti jogkörrel felruházott felügyeletiszabályozó hatóságok hatáskörébe utalják. A magyar jogalkotás is ebbe az irányba indult el, és az Országgyűlés 2010-ben a PSZÁF alkotmányos szintre emelésével, a rendeletalkotási jog megadásával összhangba hozta a hazai felügyelési rendszert az európai főirányokkal. Az elfogadott jogszabályi felhatalmazások alapján 2011-ben összesen 28 elnöki rendelet jelent meg, döntően az intézmények adatszolgáltatására vonatkozóan. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogkörrel történő felruházása tehát teljes mértékben összhangban állt a nemzetközi tendenciákkal, így ez a tény önmagában is nagy előrelépésnek tekinthető. Ugyanakkor a jogalkotási alapelvek és a jogszabályi hierarchia figyelembevétele 7
8 mellett szükséges a rendeletekkel szabályozott ügyek további tartalmi kiszélesítése is. Ezért a Felügyelet a változó szabályozási feltételrendszerhez igazodva rendeletalkotási jogkörének további bővítésére tett javaslatot 2011-ben. A szélesebb jogkör birtokában ugyanis a pénzügyi piacokat és viszonyokat legközelebbről ismerő hatóság válhatna erőteljesebbé. Ezáltal ténylegesen a hatékony reagálás, valamint a megelőző beavatkozás lehetősége teremtődne meg, gyorsabb, rugalmasabb és valóban korszerű megelőző fellépési eszközök állhatnának a rendelkezésünkre a felügyelt intézmények stabilitásának biztosítása és fogyasztóvédelmi feladataink hatékony ellátása érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a PSZÁF szakértőinek javaslatai alapján a Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogköre 2012 elejétől további 19 felhatalmazással bővült, a jövőben azonban a jogkör további szélesítésére lenne szükség. A pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése kiemelt feladat. A pénzügyi szervezeteknél jelen lévő, sokszor egymással összekapcsolódó és egymást erősítő kockázatok időben történő felismerésével és mérséklésével eredményesebbé tehető a felügyelés egésze. Ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács keretei között szorosabbra fontuk kapcsolatunkat a fiskális politikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a monetáris politikáért felelősséget viselő Magyar Nemzeti Bankkal. Az európai szinten létrehozott új rendszerkockázati testülethez hasonlóan, a hazai viszonyok között tevékenyen együttműködünk a makroprudenciális felügyelés eszköztárának fejlesztésében, a rendszerkockázatok időben történő azonosításában és kezelésében. A Felügyelet az egyenjogúság teljes tiszteletben tartása mellett elkötelezett az együttműködés elmélyítésében. Időszerűvé vált a rendelkezésünkre álló eszköztár korszerűsítése is. A meglévő felügyeleti eszközök rugalmasabb, a konkrét helyzethez jobban és gyorsabban alkalmazkodó és a megelőzést is szolgáló felhasználhatóságának megteremtése elsősorban a jelenlegi merev jogi kötöttségek oldása révén jelentősen növelné fellépésünk hatékonyságát a hitelintézeti szektorban. Ezért a PSZÁF 2011 végén javaslattal fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy tekintse át a hitelintézeti törvényben foglalt felügyeleti intézkedési lehetőségekre vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy alkalmazhatóságuk jelenlegi merev kötöttségei ne akadályozzák a preventív eljárásokat. Ezáltal az arányosság elvének szem előtt tartásával jelentősen erősödhetne a hatósági munka gyorsasága, rugalmassága. A könyvvizsgálókkal történő együttműködés erősítése szintén fontos stratégiai cél. A pénzügyi felügyelés rendszerében több védelmi vonal létezik, ahol a könyvvizsgálók megkülönböztetett szerepet játszanak. Munkájuk során ők is olyan szabálytalanságokat és hiányosságokat tárhatnak fel, amelyek adott esetben az intézményre és ügyfeleikre nézve komoly kockázatokat jelenthetnek. Ha a Felügyelet ezekről időben tudomást szerez, korábban tudja a problémát feltárni és szükség esetén előbb tud megelőző intézkedést hozni. Ha a hiányosságot a könyvvizsgáló nem észleli, vagy az általa megismert szabálytalansággal kapcsolatos információt nem osztja meg az arra illetékessel, vagy arról nem ad tájékoztatást a jogszabályban megjelölt személyeknek, illetve szervezeteknek, és az éves beszámoló felülvizsgálata során úgynevezett korlátozás nélküli záradékot ad ki, akkor ezzel megtéveszti a piac szereplőit, és a pénzügyi piacok zavartalan működéséért felelős hatóságot megakadályozza abban, hogy időben tudjon reagálni. Ezért a közös célok érdekében ma már számos OECD országban a könyvvizsgálók és a pénzügyi felügyeletek fokozott együttműködése egymás hatáskörének tiszteletben tartása mellett magától értetődő. A megváltozott jogszabályi környezet és a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével, valamint a piaci folyamatok eredményes követése érdekében a PSZÁF 2011-ben kezdeményezte a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával való együttműködés továbbfejlesztését. Az egyeztetések során felülvizsgáltuk és módosítottuk a hitelintézeti törvényben előírt külön könyvvizs- 8
9 gálói jelentések tartalmára vonatkozó közös ajánlást. A jövőben a törvényalkotó által biztosított felhatalmazásnak megfelelően a Felügyelet elnöke a számvitel szabályozásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével rendeletet ad ki e kérdéskör szabályozására. Több területen történt előrelépés, de maradtak még nyitott kérdések, amelyekre jogszabályi felhatalmazás hiányában eddig nem sikerült megoldást találni. Ezek közé tartozik a minősített könyvvizsgálókkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokról, valamint a minőségellenőrzési eljárások során meghozott elmarasztalásokról történő automatikus tájékoztatás hiánya és a Felügyelet által kezdeményezett fegyelmi eljárások lefolytatásának esetenkénti túlzott elhúzódása. Emiatt előfordulhat az, hogy a Kamara által is megállapított szakmai hiányosságokkal rendelkező könyvvizsgáló tölti be egy pénzügyi intézménynél a megkülönböztetett felelősséggel bíró kontrollfunkciót. A pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom és a szolgáltatók prudens működésének mindenkori biztosítása feltételezi, hogy ezt a külső védelmi funkciót csak szakmailag kifogástalanul felkészült, a Felügyelettel folyamatosan együttműködni képes és kész könyvvizsgálók láthassák el, teljes összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A pénzügyi fogyasztóvédelem viszonylag új keletű feladatköre a PSZÁF-nak, amely éppen a válság megjelenését követően vált kiemelten fontossá. A válságok velejárója, hogy a pénzügyi intézményekbe vetett korábbi fogyasztói bizalom meggyengül, rosszabb esetben elvész. A fogyasztói bizalom erodálódása egy idő után a pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztető tényezővé válhat, amelyet az állam sem nézhet tétlenül, ugyanis a csalódott fogyasztók elkerülik a pénzügyi szektort, amely ennek következtében már kevéssé lesz képes a gazdaság fejlődésének finanszírozására, biztonság nyújtására, valamint az öngondoskodás támogatására. A pénzügyi fogyasztóvédelemért felelős Felügyelet a pénzügyi szektortól olyan magatartásformákat követel meg, amelyek biztosítják a fogyasztók korrekt kiszolgálását, a számukra legmegfelelőbb termékkel történő ellátást, a valós választási lehetőséget, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásaik és a tényleges teljesítés közötti összhangot, panasz esetén pedig a teljes körű és kielégítő választ, illetve ügyintézést. A prudenciális szempontok és a fogyasztóvédelem egymást kiegészítő érvényesítése elengedhetetlen. Az erős, jól működő, fogyasztóbarát pénzügyi intézményrendszer hosszútávon nemcsak a szektor, hanem a nemzetgazdaság érdeke is. A pénzügyi fogyasztókat szolgáló jelentős eredménynek tekintjük a 2011-ben létrehozott, a Felügyelet által szakmailag és anyagilag támogatott országos pénzügyi tanácsadó irodahálózat tevékenységét. Tavaly a civil fogyasztóvédelmi szervezetek konzorciuma a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és a megyei kormányhivatalokkal közösen 8 megyeszékhelyen ingyenes tanácsadó irodát működtetett, amelyek megismertetését országjárással és médiakampányokkal segítettük. A civil szervezetek és a hatóságok közötti együttműködés e formája újszerű és egyértelműen sikeresnek bizonyult. A vidéki pénzügyi fogyasztóvédelem létjogosultságát jelzi, hogy ezek az irodák a múlt év során, 8 hónapos működésük alatt, közel 4000 fogyasztói megkeresést kezeltek, tanácsot adtak és információt szolgáltattak. A kedvező tapasztalatok birtokában 2012-ben tovább bővítettük a tanácsadó irodák számát. Júliusban kezdte meg tevékenységét a Felügyelet vezetésének kezdeményezésére létrehozott Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), amelynek eddigi munkája beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A PBT 2011-ben, fél éves működése alatt, közel 1200 pénzügyi fogyasztói jogvitára vonatkozó fogyasztói kérelem ügyében járt el, ami jelentősen meghaladja a korábbi, kamarák mellett működő országos békéltetői hálózat egész évi ügyszámát. A fogyasztók a PBT előtt ingyenesen, gyorsan és hatékonyan rendezhetik a szolgáltatókkal a vitás ügyeiket. Számos je- 9
10 lentős pénzügyi szervezet általános alávetési nyilatkozatot tett már a PBT-nél, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a PBT eljárásának, és egyezség hiányában az eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A testület honlapján megjelent kötelezések, ajánlások és egyezségek iránymutatásul is szolgálnak a pénzügyi szervezetek számára a fogyasztókkal történő együttműködést illetően. A pénzügyi termékek és szolgáltatások közvetítése az elmúlt években gyökeresen átalakult: a pénzügyi közvetítők szerepe megnőtt, s ezzel együtt működési zavarok is jelentkeztek. Míg korábban a közvetítés elsősorban a biztosítási szektorra volt jellemző, ma már csaknem az öszszes pénzügyi terméket el lehet érni független közvetítőkön keresztül. Tevékenységük több szektorra is kiterjed, létszámuk jelentősen nőtt. A közvetítők körében magas fluktuáció miatt kevesen törődnek azzal, hogy tevékenységükbe befektessenek, képezzék magukat, hogy ezáltal ügyfeleiknek színvonalasabb tanácsokat adhassanak, hogy jó szakmai hírnevük legyen. Ehelyett sokuk számára a rövid távú haszonszerzés a cél, és ennek érdekében az ügyfeleket főleg a tájékozatlan lakossági fogyasztókat rábeszélik a számukra előnytelen szerződések megkötésére, illetve elhallgatják az egyes termékek előnytelen vonásait. A közvetítők jellemzően szerzési jutalék alapú díjazása is ezt a rövid látó szemléletet erősíti, ami különösen problematikus az olyan hosszú futamidejű szerződések esetében, mint a megtakarítási típusú életbiztosítások. Mindezek miatt a közvetítőkkel kapcsolatos szabályozás és a felügyelési módszerek alapos átgondolására és reformjára van szükség. Már kezdeményeztük az erre vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát, a közvetítői piac megváltozott sajátosságait jobban kifejező jogszabályok megalkotását, többek között a közvetítőkkel szemben támasztott, szektoroktól független követelmények egységesítését, díjazásuk hosszútávra történő terítését és átláthatóságát, valamint a megbízó általi díjazás elvének bevezetését. Magyarországon a hitelintézeti szektoron belül sajátos szerepet töltenek be a szövetkezeti hitelintézetek. A válság jellemzően kevésbé érintette őket, devizakitettségük alacsony, tőkehelyzetük, jövedelemtermelő képességük a bankokhoz képest kissé magasabb, ennek ellenére üzleti aktivitásuk a hitel-kihelyezési oldalon alig nőtt. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe ugyanakkor kiemelkedően fontos és megkerülhetetlen, különösen a vidéki Magyarország életében, a kisebb térségek gazdasági kapcsolataiban. Jelen vannak a munkahelyteremtésben, a vidékfejlesztésben, a kisvállalkozások, köztük a családi vállalkozások finanszírozásában. A Felügyelet már korábban átfogó koncepciót dolgozott ki a szövetkezeti hálózat dinamizálása, az itt rejlő üzleti potenciál, a helyi közösségek egymást ismerő, egymásban bízó, egymást ellenőrző és támogató, üzleti alapon is hatékonyan működtethető intézmények jobb hasznosítása érdekében. Szükség van modernizálásukra, a szövetkezeti hitelintézetek működését összhangba kell hozni a szektor egészére vonatkozó tőke- és likviditási szabályozási rendszerrel. Ezért elkerülhetetlen, hogy mielőbb elinduljon ezeknek az intézményeknek a mainál sokkal szorosabb integrációja, amely lényegét tekintve egy koordinált és egységes intézményvédelmi-, tőke-, likviditás-, kockázatkezelési, termékfejlesztési és informatikai rendszer kiépülését célozza. Ez nagyban hozzájárulhat versenyképességük emeléséhez, a szövetkezeti rendszer stabilitásának növeléséhez és hosszú távú fenntarthatóságához. Fontos feladat a követeléskezeléssel kapcsolatos szabályozási rendellenességek kijavítása. A hitelt nyújtó pénzügyi intézmények, illetve a közműszolgáltatók és egyéb vállalatok számára elemi érdek, hogy adósaik a törlesztőrészleteket, fogyasztóik a díjakat pontosan fizessék, valamint, hogy fizetési nehézségek esetén a kötelezettek ne rejtőzzenek el, hanem kölcsönösen, egymással együttműködve keressék a fizetési problémák rendezésének lehetőségeit. A fogyasz- 10
11 tóval szemben fennálló pénzkövetelések kezelésének, behajtásának jogi szabályozottsága jelenleg erősen hiányos, mert nincsenek meg azok a jogi garanciák, magatartási normák, ügyféltájékoztatási minimumkövetelmények, amelyek az adósi pozícióban lévő fogyasztó jogait és emberi méltóságát védenék. Ezek megteremtése a fogyasztói érdekek erősítésén túlmenően növelné az adósok együttműködési hajlandóságát, kedvező hatással lenne a megegyezésre, a magasabb megtérülési érték elérésére, a pénztartozások rendezésének kulturált és kívánatos kimeneteleire. A Felügyelet fogyasztóvédelmi szerepkörében azonosítani tudta a pénzkölcsönből eredő követelések kezelésének és behajtásának területén fellelhető, a joghézagokból származó, a fogyasztók érdekeit sértő jelenségeket. Ezért felülvizsgálta a hatályos jogi szabályozást, és javaslatot tett a hitelpiac minden területét összehangoltan kezelő, új, teljes körű szabályozási koncepcióra, a gyakorlati problémák kezelésére. A szabályozási javaslat 2012 márciusára készült el, amely újból meghatározta a követelésvásárlás, követeléskezelés, mint gazdasági tevékenységek fogalmát. Az indítvány engedélyhez és a jelenleginél magasabb szintű működési követelményekhez javasolja kötni az úgynevezett követeléskezelő cégek piacra lépését és működését, a fogyasztói visszásságok megszüntetése érdekében pedig szigorú magatartási szabályokat ajánl a követeléskezelő intézményeknek. A fogyasztók tájékoztatása érdekében javasolja a rendszeres, részletes tájékoztatási kötelezettség bevezetését. A koncepció tartalmazza a végrehajtási eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá, költségtakarékosabbá tétele érdekében a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény átfogó módosítására irányuló felügyeleti javaslatot is, amely egyszerre hitelezői és adósi érdek, így e változtatásoknak nemzetgazdasági szempontból is jelentős hozadéka lehet a jövőben. Lényeges kiemelni, hogy e téren csak akkor érhető el érdemi változás, ha nem csak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelések, hanem a különböző közszolgáltatásból eredő követelések behajtására is azonos szabályrendszer lesz érvényes. Ehhez viszont egységes kormányzati szabályozói akarat szükséges, amelynek a Felügyelet csupán kezdeményezője lehet. A nem pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelmét más közigazgatási szervek hivatottak ellátni. E logikusan és megalapozottan kiépített hatásköri és feladatköri rendszernek a megőrzése alapvető fontosságú, amelynek mentén már ma is fogyasztóvédelmi szerepet töltenek be az egyes hatóságok. Végül említést kell tenni az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységről is. Magyarország európai uniós tagsága, a társfelügyeletekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, az európai szintű szabályozói és felügyelési munkálatokban történő részvétel 2011-ben jelentős kihívások elé állította a Felügyeletet, mert az év első felében hazánk látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Munkatársaink pénzügyi területen végzett odaadó tevékenységének is szerepe volt a feladat sikeres megoldásában január elseje történelmi mérföldkő, ez volt az európai pénzügyi felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület megalakulásának időpontja. Az új struktúra növeli a nemzeti felügyeleteknek az európai folyamatokra való rálátási és ráhatási lehetőségeit. Ennek megfelelően a nemzetközi szervezetekben a magyar Felügyelet felkészülten, aktívan és eredményesen vesz részt az európai szintű szabályalkotásban és felügyeletközi együttműködésben. A 2011 áprilisában Gödöllőn megrendezett informális Ecofin összejövetelen a három európai felügyeleti hatóság vezetőjének részvételével a pénzügyminiszterek áttekintették és megvitatták a felügyeleti rendszer addigi tapasztalatait. A magyar felügyelet szakmai elismerését jelenti az is, hogy európai kollégáim az Európai Bankhatóság igazgatótanácsának tagjává választottak, a PSZÁF korábbi elnökét pedig e hatóság főigazgatójává nevezték ki. 11
12 * * * * A Felügyelet szakmai küldetését még 2010-ben fogalmazta meg. A múlt évben ezek alapján törekedett a törvényben rögzített feladatait ellátni és dolgozta ki középtávú stratégiáját. Meggyőződésem, hogy a PSZÁF évi tevékenysége nyomán nemcsak a hazai és a nemzetközi partnereink, hanem a felügyelt intézmények és a fogyasztók számára is világossá vált: a Felügyelet minden körülmények között szakmai alapon tevékenykedő, jogszabályalkotó, illetve azt kezdeményező, a jogalkalmazást felügyelő és jogszabályt betartató, a piacok biztonságos működését garantáló, a fogyasztók jogainak védelmében fellépő, s ezen elvek alapján kiszámítható, stabil partner a pénzügyi világban. Olyan, a közjót szolgáló intézmény kívánunk lenni a jövőben is, amely folyamatosan figyelemmel követi a pénzügyi piacok és a nemzetközi szabályozói színtér fejleményeit, igazodik a változásokhoz a hazai pénzügyi rendszer stabilitása és fogyasztóik érdekében. Budapest, május Dr. Szász Károly elnök 12
13 RÖVIDÍTÉSEK ACP Autorité de contrôle prudentiel (Francia Prudenciális Felügyeleti Hatóság) ÁKK Államadósság Kezelő Központ ÁSZ Állami Számvevőszék ASC Advisory Scientific Committee (Tudományos tanácsadó bizottság, ESRB) ATC Advisory Technical Committee (Szakmai tanácsadó bizottság, ESRB) BoS Board of Supervisors (felügyelő bizottság) BaFin Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (Pénzügyi Szolgáltatások Szövetségi Felügyelete, Németország) Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény CDS Credit Default Swap (hitel-nemteljesítési csereügylet) CESR Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) CFD Contract for Difference (különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodáshoz kapcsolódó ügylet) CEBS Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők Bizottsága) CEIOPS Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors (Európai Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottsága) CESR Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) CIRC China Insurance Regulatory Commission (kínai biztosításfelügyelet) COREP Common Reporting (a tőkemegfelelésről szóló adatszolgáltatási táblák) CRD Capital Requirements Directives (tőkekövetelmény-irányelv, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek) CRR Capital Requirements Regulation (tőkekövetelményekről szóló rendelettervezet, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális követelményeiről szóló rendelettervezet) EBA European Banking Authority (Európai Bankhatóság) ECB European Central Bank (Európai Központi Bank) Ecofin Council of Economic and Finance Ministers of the EU (az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) EFC Economic and Financial Committee (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) EIOPA European Insurance and Occupational Pensions Authority (Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság) ERA A PSZÁF elektronikus rendszere hitelesített adatok fogadásához ESAs European Supervisory Authorities (Európai Felügyeleti Hatóságok) ESFS European System of Financial Supervisors (Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer) ESMA European Securities and Markets Authority (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) ESRB European Systemic Risk Board (Európai Rendszerkockázati Testület) Felügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete FEUVE Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fgytv. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 13
14 FINREP Financial Reporting (általános pénzügyi adatokat tartalmazó felügyeleti adatszolgáltatás) FMA Financial Market Authority (Osztrák Pénzügyi Felügyelet) FSI Financial Stability Institute (Pénzügyi Stabilitási Intézet) FX Foreign exchange (deviza) Gfbt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény GVH Gazdasági Versenyhivatal HAS Hungarian Accounting Standards (magyar számviteli szabványok) HBA Hitelintézetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény ICAAP Internal Capital Adequacy Assessment Process (a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) ICP Insurance Core Principal (biztosítási alapelvek) IAIS International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási Felügyelő-hatóságok Szövetsége) IMF International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) IFRS International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok) IIF Institute of International Finance (Nemzetközi Pénzügyi Intézet) IOPS International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők Nemzetközi Szervezete) IOSCO International Organization of Securities Commissions (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) Jat. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény KEF Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal KELER Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. Ket. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Kgfb Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás KOMÓD A PSZÁF kockázat alapú felügyelési módszertana LLC Limited Liability Company (korlátolt felelősségű társaság) MABISZ Magyar Biztosítók Szövetsége MiFID Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó irányelv) 2004/39/EK MKVK Magyar Könyvvizsgálói Kamara MMoU Multilateral Memorandum of Understanding (multilaterális együttműködési megállapodás) MNB Magyar Nemzeti Bank Mpt. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény NCBs National Central Banks (Nemzeti Központi Bankok) NGM Nemzetgazdasági Minisztérium NSAs National Supervisory Authorities (nemzeti felügyeleti hatóságok) NYESZ Nyugdíj-előtakarékossági számla OECD Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) OeNB Oesterreichische Nationalbank (Osztrák Nemzeti Bank) 14
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiadványa 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: 489-9100 Fax: 489-9102 Internet: www.pszaf.hu Pénzügyi Szervezetek
RészletesebbenHitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások
Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal
RészletesebbenBevezetés előtt az új tőkeszabályozás
Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei
RészletesebbenBankmenedzsment. Szabályozás
Bankmenedzsment Szabályozás Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: Ligeti S. - Sulyok-Pap M. (szerk.): Banküzemtan - egyetemi tankönyv XI. és XII. fejezet Ajánlott irodalom: Mérő Katalin (2005):
RészletesebbenCompliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon
Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenSoós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája
Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája 2011 januárjától három új Európai Felügyeleti Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Tanács létrehozásával új európai pénzügyi felügyeleti struktúra
RészletesebbenShadow banking Az árnyékbankrendszer
Shadow banking Az árnyékbankrendszer Tartalom I. A shadow bankinget érintő nemzetközi munkák II. A shadow banking lehetséges hazai vonatkozásai 2 Tartalom I. A shadow bankinget érinti nemzetközi munkák
RészletesebbenÖsszefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 11. üléséről
P é n z ü g y i S t a b i l i t á s i T a n á c s Összefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 11. üléséről Helyszín: Időpont: Résztvevők: A PSZÁF VI. emeleti tanácsterme 2010. december 15-e 9 órától
RészletesebbenJavadalmazási politika
Javadalmazási politika Tartalom I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni elvárások 2 I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni
RészletesebbenÖsszefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 2011. évi 6. üléséről
P é n z ü g y i S t a b i l i t á s i T a n á c s Összefoglaló a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 2011. évi 6. üléséről Helyszín: Időpont: A PSZÁF VI. emeleti tanácsterme 2011. december 14-e 9 órától
RészletesebbenBankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok
Bankkonferencia Visegrád, 2006. november 13-14. 2. panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok 1. Magyarországi bankoknál bevezetésre kerülő módszerek 2. Szabályozás és a kapcsolódó CEBS anyagok 3.
RészletesebbenA Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság 2019. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
RészletesebbenKönyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a évi beszámolók tükrében
MKVK PTT oktatás 2013. december 4. Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a 2012. évi beszámolók tükrében - Bankcsoportok - Malatinszki Julianna Tartalom Integráció Könyvvizsgálói
RészletesebbenBefektetési szolgáltatások
Bank - Tőkepiaci alaptan Befektetési szolgáltatások Tőkepiac szerepe Tőkepiac szabályozása Tőkepiaci tevékenység Tőkepiac felügyelete 2014 ősz MsC képzés 1 Bank Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása
Részletesebben2. oldal és Működ (2) A Szabályzat 49. (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A költségvetésért felelős helyettes államtitkár) t
1. oldal és Működ 7/2016. (VI. 8.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás módosításáról1 A központi államigazgatási szervekről,
RészletesebbenA pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság
A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője
RészletesebbenPénzügyi Fogyasztóvédelem
Pénzügyi Fogyasztóvédelem Dr. Kolozsi Sándor ügyvezető igazgató PSZÁF PSZÁF-BAMOSZ-CFA Konferencia 2011. november 10. GIPS és fogyasztóvédelem Címzettje Védelemben részesül Célja Alapvető elemei GIPS sztenderd
RészletesebbenMegújuló Bankfelügyelet
Megújuló Bankfelügyelet IV: Pécsi Pénzügyi Napok 2010. március 30. Dr. Farkas Ádám Elnök Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete Áttekintés I. A válság tanulságai felügyeleti szempontból II. Hazai felügyeleti
RészletesebbenA Felügyelet jogalkotási jogköre november 9.
A Felügyelet jogalkotási jogköre 2012. november 9. Történeti áttekintés 2 Történeti áttekintés: A Felügyelet alkotmányos szervvé emelése 2011. január 1-jétől. A Felügyelet önálló szabályozó szervvé válása
RészletesebbenEuróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK
Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve
RészletesebbenA Felügyelet új fogyasztóvédelmi politikájának háttere. Balogh László Alelnök
A Felügyelet új fogyasztóvédelmi politikájának háttere Balogh László Alelnök Pénzügyi fogyasztóvédelem a válság után Felértékelődés Bizalom helyreállításának igénye Aszimmetria ellensúlyozása Fokozott
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya Az új tőkemegfelelési
RészletesebbenTátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy
A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiadványa. 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: 489-9100. Fax: 489-9102. Internet: www.pszaf.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiadványa 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: 489-9100 Fax: 489-9102 Internet: www.pszaf.hu Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Tartalomjegyzék A
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya A tőkemegfelelési szabályok
RészletesebbenNemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP
Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180
RészletesebbenJ/3302 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2010.
J/3302 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2010. A FELÜGYELET KÜLDETÉSE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző
RészletesebbenHitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába
RészletesebbenA könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság évi munkaterve
A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság 2018. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
RészletesebbenBankismeretek 4. Lamanda Gabriella
Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu Miről volt szó? Monetáris alrendszer: Kétszintű bankrendszer Jegybankok: Cél: inflációs célkövetés rendszere, árstabilitás Eszköz: irányadó ráta
RészletesebbenVáltozások a hitelintézeti adatszolgáltatásban
Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban A COREP táblák helye az adatszolgáltatásban Előkészületben az adatszolgáltatás átfogó reformja Előadó: Nyeste Mária osztályvezető Szakmai fórum 2007. október
RészletesebbenKÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -
KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya 1. Az ajánlásban foglalt elvárások követése a Pénzügyi
RészletesebbenLikviditási Stratégia
Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság
RészletesebbenÚj válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér
Új válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér 2012. április Új válságkezelési rendszer szükségessége A globális pénzügyi válság rámutatott, hogy a pénzügyi szektorban a válságkezelési
RészletesebbenECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap])
HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA (2016. [hónap nap]) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. BUDAPEST 2009. július
TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2009. I. félévi tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható tapasztalatairól BUDAPEST 2009. július TARTALOMJEGYZÉK HASZNÁLT
RészletesebbenPénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Dr. Dénes Beatrix, Pintér Judit Fókuszpontban a College of Supervisors (CoS) ülések tapasztalatai Együttműködés a
RészletesebbenMellékletek 1. sz. melléklet. Statisztikai összesítés a Felügyelet II. félévében hozott intézkedéseiről
Mellékletek 1. sz. melléklet Statisztikai összesítés a Felügyelet 2007. II. félévében hozott intézkedéseiről Pénzpiaci szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések 83 Felügyeleti ellenőrzést
RészletesebbenMagyar Nemzeti Bank tevékenységének bemutatása
Magyar Nemzeti Bank tevékenységének bemutatása 2016. 05. 12. Jogi forma részvénytársasági formában működő jogi személy. Székhely: Budapest részvényei az állam tulajdonában vannak. jegyzett tőke: 10 000
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenCRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai
CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK
Részletesebben2. Vizsgálati tapasztalatok Előadó: Major Antal főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály
2. Vizsgálati tapasztalatok Előadó: Major Antal főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály Budapest, 2013.05.15 Statisztika Eddig vizsgált, illetve ebben az évben vizsgálatra tervezett intézmények
RészletesebbenFekete Imréné Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye
A közfelügyeleti bizottság tapasztalatai a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak kamarai minőségellenőrzésénél A KKB szerepe és munkája 2010-2011-es években, tervezett jogszabály módosítások
RészletesebbenJ/11143 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2012.
J/11143 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2012. A FELÜGYELET KÜLDETÉSE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző
RészletesebbenAz alternatív befektetési alapok kezelőire vonatkozó irányelvjavaslat
Az alternatív befektetési alapok kezelőire vonatkozó irányelvjavaslat Bartal Róbert Pénzügyminisztérium Pénzügyi szolgáltatások főosztálya 2010. február 27. Előzmények, háttér Pénzügyi válság (alapkezelők
RészletesebbenA fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György
A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás
RészletesebbenA korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
RészletesebbenA bankunió hatása a magyar bankrendszerre
A bankunió hatása a magyar bankrendszerre Farkas Ádám Főigazgató EBA 2014 Január 21 GKI, Budapest 2012 EBA European Banking Authority Az EU pénzügyi felügyeleti intézményrendszerének átalakítása 2011-ben
RészletesebbenA évi fogyasztóvédelmi tapasztalatok bemutatása, a jövő kihívásai
A 2017. évi fogyasztóvédelmi tapasztalatok bemutatása, a jövő kihívásai Freisleben Vilmos Fogyasztóvédelmi igazgató Szakmai nap 2017. december 6. 1 Az MNB által vizsgált fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezések
Részletesebben2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.
2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai
RészletesebbenJOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS
JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance
RészletesebbenJ/11143 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2012.
J/11143 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2012. A FELÜGYELET KÜLDETÉSE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző
RészletesebbenMagyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 2. oldal (5) Szövetkezeti hitelintézetben történő befolyásoló része
Magyar joganyagok - 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet - a Magyar Nemzeti Bank által a 1. oldal 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében,
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
Részletesebben2014. február. Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél
2014. február Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél Az új hitelintézeti törvény Magyarországon A törvény célja, hogy uniós elvárásokat is megvalósító, a korábbinál áttekinthetőbb és
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenNemzeti Pedagógus Műhely
Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenAZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A BANKI ÉS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKEPIACI UNIÓ FŐIGAZGATÓSÁGA Brüsszel, 2018. február 8. Rev1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ
RészletesebbenA 3L3 megoldásai. Varga Csaba főigazgató november 28, Visegrád
A 3L3 megoldásai Varga Csaba főigazgató 2008. november 28, Visegrád A Sörgyári capricciotól A Lámfalussy folyamat fejlődése A pénzügyi stabilitás kezelése A pénzügyi válsághelyzet kezelése 2 A Lámfalussy
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenÖsszefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről
Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről A 2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására az Európai Bizottság
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenA Felügyelet eljárásainak új szabályai, különös tekintettel a prudenciális eljárásokra
A Felügyelet eljárásainak új szabályai, különös tekintettel a prudenciális eljárásokra 2011. április 13. Dr. Csere Bálint ügyvezető igazgató Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság A Felügyelet eljárásai
RészletesebbenA pénzügyi közigazgatás modernizációja. Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója
A pénzügyi közigazgatás modernizációja Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója 2014-ben a Nemzetgazdasági Miniszter a Kincstár elnökének előterjesztésére elfogadta a Modern
RészletesebbenDr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék
Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék balazs.bodzasi@uni-corvinus.hu Szabályozási háttér A nyilvánosan működő, tőzsdei részvénytársaságok tipikusan nagyméretű, nemzetgazdasági vagy
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó...4. Vezetői összefoglaló...5. ERKT Éves jelentés 2012 Tartalomjegyzék 3
Éves jelentés 2012 Éves jelentés 2012 Tartalomjegyzék Előszó...4 Vezetői összefoglaló...5 ERKT Éves jelentés 2012 Tartalomjegyzék 3 Előszó Mario Draghi az ERKT elnöke Örömmel mutatom be az Európai Rendszerkockázati
RészletesebbenA kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13
A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú
RészletesebbenKOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról
KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:
RészletesebbenEURÓPAI KÖZPONTI BANK
2011.2.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 62/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2011. január 28.) a 98/78/EK, a 2002/87/EK
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása
A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása az IFRS 9 standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti szabályokhoz kapcsolódó egységes nyilvánosságra
RészletesebbenJavaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére
Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.8.28. C(2017) 5812 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.8.28.) az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a rendszeres internalizálók
RészletesebbenMagyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G
Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 1. oldal 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás
RészletesebbenKiteljesedő fogyasztóvédelem: a Pénzügyi Békéltető Testület és a civil hálózat felállítása Dr. Szász Károly elnök
Kiteljesedő fogyasztóvédelem: a Pénzügyi Békéltető Testület és a civil hálózat felállítása Dr. Szász Károly elnök Sajtótájékoztató - Budapest, 2011. február 23. Ügyfélpanaszok alakulása (2010) A pénzügyi
RészletesebbenA könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla
A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere Dr. Kántor Béla 1 Kapcsolatrendszer elemei Tulajdonosok Menedzsment Igazgatóság, Felügyelő Bizottság (Igazgatótanács), Audit Bizottság Megbízó belső audit részlege Pénzügyi
RészletesebbenA költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai
A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenAz EU-s és a hazai szanálási szabályozási fejlemények áttekintése
Az EU-s és a hazai szanálási szabályozási fejlemények áttekintése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Előzmények 2007-2008-as
RészletesebbenTőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők
Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai
RészletesebbenIránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára
Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Az egyes strukturált ÁÉKBV-k kockázatának mérésére és teljes kitettségének számítására vonatkozó iránymutatások ESMA/2012/197
RészletesebbenBudapesti Értéktőzsde
Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben
RészletesebbenVédelmi Vonalak - Compliance
Dr. Wieland Zsolt igazgató Compliance Igazgatóság Védelmi Vonalak - Compliance 2013. Február 14. Tartalom 1 2 3 4 1 2 3 4 Védelmi vonalak Compliance az mi? Compliance feladatok Gyakorlatban 1 Belső védelmi
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenPénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Bethlendi András A Felügyelet Szolvencia II-es felkészülésének terve Solvency II is great, it is very good but it
RészletesebbenA PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára
A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára Előadó: dr. Czajlik István fogyasztóvédelmi szakreferens Fogyasztópolitikai főosztály Budapest, 2013. május 15. Az ajánlás kialakításának indokai
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.
Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.
RészletesebbenT/4824. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4824. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,
RészletesebbenAgócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön
RészletesebbenNyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai
Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Előadó: Farkas Ákos 2010. november 18. Az előadás főbb pontjai Jogszabályi háttér A Felügyelet szerepe IFRS Compliance tevékenység folyamata
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenA GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYEI
A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYEI Az európai monetáris unió intézményeinek fő feladata az európai monetáris politika meghatározása, az euró kibocsátásával kapcsolatos szabályok megalkotása és az
RészletesebbenVizsgálatok MNB szemszögből
Vizsgálatok MNB szemszögből Somogyvári Sándorné Biztosítási vizsgálati osztály 2016.12.09. Változások a vizsgálatokban Új vizsgálati elemek Üzleti modell elemzés, az üzleti modell üzemszerű és hatékony
Részletesebben