KÖRNYEZETISMERET. I-IV. évfolyam

Átírás

1 KÖRNYEZETISMERET A tanterv a kerettanterv alapján készült. I-IV. évfolyam A környezetismeret tantárgy célja a súlyos fokban hallássérült tanulók megfelelő felkészítése a hallók társadalmába való nyelvi beilleszkedésre. Hallássérült gyermekekre vonatkozó fejlesztési sajátosságok: A környezetismeret tantárgyon belül is fontos a nyelvi elmaradás csökkentése mind a beszédmegértés (szájról olvasás), mind az aktív nyelvhasználat tartalmi és fonetikai szempontjából. Feladat a tanulók hallásmaradványának aktivizálása, a hallási figyelem és a differenciálási készség fejlesztése minden rendelkezésre álló speciális eszközzel, és a kommunikáció fejlesztésénél használt speciális módszerekkel. Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK: A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését környezetük élő és élettelen világa iránt. Felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetőségére, azaz fejleszsze azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában a gyermekek képessé válnak a közvetlen lakóhelyi, majd tágabb környezet önálló megismerésére, elemi szintű értékelésére, alkotóinak, jelenségeinek felfedezésére, a természettudományos szaktantárgyak tanulására. 1

2 Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas tényeket és képzeteket alakítson ki a közvetlenül, majd közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben, egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni. Hangsúlyos cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. A tantárgy biztosítson a gyermek számára olyan tanulási lehetőséget, amely a felfedezés örömétől az irányított megfigyelésen keresztül juttatja el az ig. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotás mind személyes, mind közös tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Kiemelt cél a tanulók egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását alapozó pozitív beállítódások és helyes életszokások, magatartásformák fejlesztése, annak elősegítése, hogy a tanulók elfogadó és segítőkész magatartással viszonyuljanak a környezetükben élő beteg, sérült, fogyatékos emberek iránt. A fejlesztés csak akkor hatékony, ha a gyermekek a természettudományos ismeretszerzés és - feldolgozás módszereire épülő tevékenységek révén, cselekvő úton tanulnak. A természettudományos ismeretszerző módszerek, melyekre a tanulási tevékenységeknek épülni kell: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, következtetés, becslés, mérés, feltételezés, kísérletezés. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanítása, begyakorlása, alkalmazása segítse a tanulót a természeti környezet öszszefüggéseinek, kölcsönhatásainak megismerésében. A tanulás-tanítás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére törekedjünk. A tantárgy alapozza meg a gyermek tájékozódási ismereteit, erősítse a tájhoz való kötődését, irányítsa figyelmét a szülőföld szépségére évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. 2

3 A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát. Óraterv: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 1. évfolyam: Ek. 1. o. Ek. 2.o. 1.o. 1 óra 1 óra 1 óra 36 óra 36 óra 36 óra 2. évfolyam 1 óra 36 óra 3. évfolyam 1 óra 36 óra 4. évfolyam 2 óra 72 óra I. évfolyam előkészítő 1. osztály Óraszám: Heti: 1 óra Évi: 36 óra Tematikai egység címe Az iskola; Mi van a tanteremben? Az iskolás gyerek Órakeret 8 óra 8 óra Lakóhely 4óra Hóban, szélben, napsütésben Közlekedés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám 8 óra 4 óra 4 óra 36 óra Az iskola; Mi van a tanteremben? Órakeret 8 óra A tematikai Iskolaérettség A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, 3

4 egység nevelésifejlesztési összehasonlítás, csoportosítás, ). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások kialakítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Megfigyelések, vizsgálódások során szerezzen et az anyagok néhány fizikai tulajdonságairól. gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? ( tanszerek). Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: A szűkebb környezetünkben, a tanteremben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A tanterem berendezései. A szobanövények és a házi Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használatának bevezetése. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található legfontosabb tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, Ismerje a tanuló a tanult állatok és növények nevét.. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (, öntözés, ) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése. Tudjon az időjáráshoz rendelni megfelelő ruhadarabokat. Tájékozódás az iskola épületében 4 Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők

5 kedvencek, megismerése, megnevezése Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található legfontosabb jelek, jelzések, piktogramok. Mesterséges és természetes anyagokból készült tárgyak keresése, megfigyelése. A gyertya meggyújtásának és égésének megfigyelése.. Tűzvédelem. Beszélgetés képek segítségével. Kulcs/ tanítói segítséggel. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése tanítói segítséggel. Közvetlen érzékszervi megfigyeléseit próbálja kiválasztással, rámutatással, jelzéssel, csoportosítással kifejezni (szaglás, hallás, látás, tapintás, ízlelés). Próbáljon kapcsolatot keresni az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése tanítói segítséggel. A tűzoltók munkája. Élő, élettelen, növény, állat. A tanterem tárgyai. Tűzvédelem, tűzoltás. A tematikai egység nevelésifejlesztési Iskolaérettség gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Az iskolás gyerek Órakeret 8 óra Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus megfigyelése.. A megfigyelés, és a tapasztalatok rajzos rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Ismerje fel a napi- és hetirend rajzos jelzéseit. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Gyakorolja alapvető testi higiénés szokásait, törekedjen ápoltságra, rendezettségre. Legyenek elemi ismeretei az 5 Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés,

6 Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Felnőtt-gyerek fogalmának kialakítása Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Elemi tisztálkodási módok. Tisztálkodási szerek. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Az érzékszervek védelme - a szemüveg és a hallókészülék szerepe és használata és tisztán tartása. Kulcs/ Idő, érzékszerv, testrész. egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító szokásról. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek megfigyelése, néhány jellegzetes tulajdonság megfogalmazása tanítói segítséggel. A hét napjainak felismerése. A keltezés megfogalmazása feliratos segítséggel. A legfontosabb testrészek neve. Ismerje a legfontosabb tisztálkodással kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket. Elemcsere tanítói segítséggel. hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás- ritmus-mozgás nevelés: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: időérzékelés, tájékozódás az időben, viszony, összehasonlítások az előtte, utána, korábban, később fogalmának kialakítása Iskolaérettség. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, Hóban, szélben, napsütésben Órakeret 8 óra Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A növények állapota és az állati viselkedés változása évszakváltás során. Az időjárás elemeinek megfigyelése, lejegyzése rajzosan és a rajzos jelek felismerése. Tanári segítséggel 6 Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Hallás-ritmus-mozgás

7 a meleg, a szél és a csapadék ellen? Az évszakoknak megfelelő idény zöldségek és gyümölcsök megismerése. Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepe-beszélgetés. Kulcs/ végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése tanítói irányítással. Ismerje a tanuló a leggyakrabban fogyasztott ételek és italok nevét. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően, szükség esetén tanítói irányítással. Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. nevelés: időjárással és étkezéssel kapcsolatos mondókák, dalok. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: A járművek neve és jellemzésük egy-egy tulajdonsággal. Iskolaérettség. A gyalogos közlekedés elemi szabályai. Átkelés a zebrán. Viselkedés az utcán. Közlekedés Órakeret 4 óra Ismeretek nyújtása a járművek köréből. A helyes közlekedési magatartás kialakítása. Ismerje a tanuló a leggyakrabban előforduló járművek nevét. Legyen jártas az úttesten történő szabályos és csoportos áthaladásban. 7 Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök készítése, rajza Hallás-ritmus.mozgás nevelés: közlekedéssel kapcsolatos mondókák, dalok Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés,

8 hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Kulcs/ Járművek neve, zebra, gyalogos, utca Iskolaérettség A tematikai egység nevelésifejlesztési A lakóhely ismerete Órakeret 4 óra Ismeretek nyújtása a tanuló otthonáról, az otthon berendezési tárgyairól és szűkebb környezete növény-és állatvilágáról. gyakorlati alkalmazások: A lakóház helyiségei és berendezési tárgyai. A ház körül élő állatok, növények megismerése, megnevezése. Kulcs/ Ismerje a tanuló a lakóház helyiségeit és legfontosabb berendezési tárgyait. Ismerje a tanuló a tanult állatok és növények nevét. Növény, állat, háziállat, lakás, ház, helyiségek Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: állatok rajza I. évfolyam előkészítő 2. osztály Óraszám: Heti: 1 óra Évi: 36 óra Tematikai egység címe Az iskola; Mi van a tanteremben? Az iskolás gyerek Órakeret 8 óra 8 óra 8

9 Lakóhely 4óra Hóban, szélben, napsütésben Közlekedés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám 8 óra 4 óra 4 óra 36 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési Az iskola; Mi van a tanteremben? Órakeret 8 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota..a tanterem berendezési tárgyai, tanszerek. A megismert állatok, növények neve. A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés,, összehasonlítás, csoportosítás, ). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Megfigyelések, vizsgálódások során szerezzen et az anyagok néhány fizikai tulajdonságairól. gyakorlati alkalmazások: Mi van az iskolában? Az iskola helyiségeinek megismerése és megnevezése. A tanterem berendezései. Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. foglalkozása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben 9 Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

10 Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése. Tanítói irányítással a szobanövények és a házi kedvencek, megnevezése és jellemzésük egy-egy tulajdonsággal. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. Mesterséges és természetes anyagokból készült tárgyak keresése, különbségek megfigyelése. A gyufa használata és veszélyei.. Tűzvédelem. Beszélgetés képek segítségével. található tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Élőlények és élettelen dolgok megfigyelése, összehasonlítása, tanítói irányítással. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (öntözés) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés.. Tájékozódás az iskola épületében szükség esetén tanítói segítséggel. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Tájékozódás közösen készített vázlatrajz alapján. Közvetlen érzékszervi megfigyeléseit próbálja kiválasztással, rámutatással, jelzéssel, csoportosítással kifejezni (szaglás, hallás, látás, tapintás, ízlelés). Igyekezzen természetes és mesterséges anyagokat megkülönböztetni a környezet tárgyaiban. Próbáljon kapcsolatot keresni az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. Felkészülés 10 Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők..

11 Kulcs/ vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése tanítói segítséggel. A tűzoltók munkája. Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség. Tűzvédelem, tűzoltás,. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Betegségegészség. Az egészség és a tisztálkodás kapcsolata- Az iskolás gyerek Órakeret 8 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. Az idővel kapcsolatos alap. Az emberi test főbb részei. Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus megfigyelése.. A megfigyelés, és a tapasztalatok rajzos rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Napi- és hetirend közös elkészítése és értelmezése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban. Legyenek elemi ismeretei az egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító szokásról. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek megfigyelése, összehasonlítása néhány jellegzetes tulajdonság megfogalmazása tanítói segítséggel. Ismerje a napszakok nevét, egymást követő sorrendjét. Ismerje a hét napjainak a nevét és egymást követő sorrendjét. Tudja megnevezni a 11 Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás- ritmus-mozgás nevelés: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: időérzékelés, tájékozódás az időben, viszony, összehasonlítások az előtte, utána,

12 tisztálkodási módok. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Az érzékszervek védelme - a szemüveg és a hallókészülék szerepe és használata és tisztán tartása. Védelmük fontossága és módjai. Kulcs/ Idő,, érzékszerv, testrész. legfontosabb testrészeket. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása. Elemcsere tanítói segítséggel. korábban, később megértése, használata; A tematikai egység nevelésifejlesztési Hóban, szélben, napsütésben Órakeret 8 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Időjárásnak megfelelő öltözködés. Alapvető zöldségek és gyümölcsök neve. Az időjárás tényezői. Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A növények állapota és az állati viselkedés változása évszakváltás során. gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Az évszakoknak megfelelő idény zöldségek és gyümölcsök megismerése és megnevezése. Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Időjárási naptár készítése. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése tanítói irányítással. Ismerje a tanuló a leggyakrabban fogyasztott ételek és italok nevét. A nyári megnövekedett 12 Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: időjárással és étkezéssel kapcsolatos mondókák, dalok. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés,

13 Az időjárás tényezői. A hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepe beszélgetés. Kulcs/ folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően. Legyenek ismeretei az egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító táplálékról. Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: A járművek neve és jellemzésük egy-egy tulajdonsággal és a velük kapcsolatos gyakori kifejezések. A gyalogos közlekedés elemi szabályai: átkelés a zebrán, jelzőlámpánál. Közlekedés járművön, helyes és udvarias magatartási szokások. Közlekedés Órakeret 4 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. Alapvető közlekedési eszközök ismerete. A gyalogos közlekedés elemi szabályainak ismerete. Ismeretek bővítése a járművek körében. A helyes közlekedési magatartás kialakítása, gyakoroltatása. Ismerje a tanuló a legismertebb járművek nevét és a velük kapcsolatos gyakori kifejezéseket. Tudja a tanuló a tanult járműveket a jármű főfogalom alá helyezni. Tudja a járműveket egy-két tulajdonsággal jellemezni. Tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés szabályait a gyakorlatban. Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök készítése, rajza Hallás-ritmus-mozgás nevelés: közlekedéssel kapcsolatos mondókák, dalok Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Kulcs/ Közlekedés, jármű, járda, zebra, jelzőlámpa 13

14 A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: A lakás vagy családi ház helyiségei és főbb berendezési tárgyai. A ház közvetlen környéke. Házi és erdei állatok csoportosítása, élőhelyük. A lakóhely ismerete Órakeret 4 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. A tanuló lakhelye. A ház körül élő állatok és növények. Ismeretek bővítése a lakóház berendezési tárgyainak köréből. A bútor főfogalom gyakoroltatása. A lakás és a ház fogalma, ismerete. A lakás és a családi ház helyiségei és főbb berendezési tárgyai. Tudjon a bútor főfogalomhoz at rendelni. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: állatok rajza, applikáció. Kulcs/ Bútor, lakás, ház, erdei állat. I. évfolyam 1. osztály Óraszám: Heti: 1 óra Évi: 36 óra Tematikai egység címe Az iskola; Mi van a tanteremben? Az iskolás gyerek Órakeret 8 óra 8 óra Lakóhely 4óra Hóban, szélben, napsütésben 8 óra 14

15 Közlekedés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám 4 óra 4 óra 36 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési Az iskola; Mi van a tanteremben? Órakeret 8 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, tanszerek. A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés,, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.. Kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között. gyakorlati alkalmazások: Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra? Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. foglalkozása Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használatának gyakorlása. Ismerje iskolája főbb helyiségeit, az ott folyó tevékenységeket, jellemző tárgyait. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található 15 Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés,

16 Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása. Életfeltételek. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Az égés folyamata (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei. tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfigyelése és megfogalmazása tanítói segítséggel. Ismerjen rá a tárgyak anyagára. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A növény részei. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának felismerése, megnevezése. Az állatok testrészei. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Tájékozódás vázlatrajz alapján. A tanteremben található tárgyak csoportosítása megadott szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás). Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb anyagok néhány jellemzőbb tulajdonságát. Törekedjen megadott hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők,. 16

17 szempontok szerint csoportosítani azokat. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése. A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése. A tűzoltók munkájának értékelése. Kulcs/ Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség. Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás. Az iskolás gyerek Órakeret 8 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Napok, napszakok, legfontosabb testrészek neve. Az egészséges táplálkozás, alapvető higiénés szokások. A tematikai egység nevelésifejlesztési Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus megfigyelése, felismerése.. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rajzos rögzítése írásban tanítói segítséggel. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Napi- és hetirend tervezése, a 17 Magyar nyelv és

18 gyakorlati alkalmazások: Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. A szemüveg és a hallókészülék szerepe, használata és tisztán tartása. Védelmük fontossága és módjai. Kulcs/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. megvalósítás értékelése tanítói segítséggel rajzban, majd később írásban. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Törekedjen a helyes táplálkozási és a higiénés szokások betartására alkalmazására a napi gyakorlatban. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek mérése, az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Ismerje a tanuló az évszakok, a hónapok, napok nevét, egymást követő sorrendjét. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása. Tudja a tanuló a testrészeket nevükkel azonosítani. Elemcsere, szükség esetén tanítói segítséggel. irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás- ritmus-mozgás nevelés: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése. A tematikai egység nevelési- Hóban, szélben, napsütésben Órakeret 8 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Az időjárás tényezői. Az időjárásnak megfelelő öltözködés, egészséges táplálkozás. Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő 18

19 fejlesztési gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző évszakokban? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A Celsiusskála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. A növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodásának megfigyelése. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepe-beszélgetés. helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. Ismerkedjen az időjárás alakulásával, szerezzen tapasztalatokat az időjárás természetre gyakorolt hatásával kapcsolatosan. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is. Megfigyelések, vizsgálódások, gyakorlati megtapasztalások során szerezzen et az időjárás és a víz halmazállapotának változásáról. Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése egyszerű gyakorlati megtapasztalás során. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre (időjárás elemeinek megfigyelése, lejegyzése rajzosan) Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. Legyenek ismeretei az egészséges táplálkozásról. Ismerje meg a zöldségek és a gyümölcsök fontosságát az egészséges táplálkozásban. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése 19 Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: időjárással kapcsolatos mondókák. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

20 Kulcs/ alapján tanítói segítséggel. Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Az utca megfigyelése - Részei - Járművek az utcán - A járművek csoportosítása rendeltetésük szerint - Jelzőtáblák az iskola környékén Közlekedés Órakeret 4 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Gyalogos közlekedés szabályai. Járművek és tulajdonságaik. Az utca megfigyelésével a közvetlen környezet ismeretkörének bővítése. Az elemi közlekedési szabályok alkalmazása a gyakorlatban. A fegyelmezetlen közlekedés és a balesetek közötti összefüggés felismerése. Tudjon a tanuló járműveket csoportosítani rendeltetés szerint (személyszállító, teherszállító) Legyen képes a helyes gyalogos közlekedést végrehajtani. Ismerje néhány iskola környéki jelzőtábla jelentését. Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök és táblák készítése, rajza Hallás-ritmus-mozgás nevelés: közlekedéssel kapcsolatos mondókák Gyalogos közlekedés - Jelzőlámpás átkelés - Átkelés zebrán jelzőlámpa nélkül Baleseti források és ezek elkerülése a közlekedésben. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Az iskola megközelítése otthonról: - Különböző járműveken való 20

21 utazási lehetőségek Kulcs/ Utca, járda, közlekedési szabály, személyszállító, teherszállító, közlekedési jelzőtábla A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: A tanuló otthona: - Az utca, a ház, a kert, az udvar, a ház közvetlen környéke Ország ismeret: - Néhány település, társak lakóhelyének megismerése - Nevezetességek a lakóhelyen - Debrecen Nemzeti jelképek: - Nemzeti zászló, az ország címere Nemzeti ünnepek alkalmával a külsőségek megfigyelése (zászlódísz, öltözködés, koszorúzás). Kulcs/ A lakóhely ismerete Órakeret 4 óra Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. A lakás, családi ház helyiségei főbb berendezési tárgyai..ismeretek bővítése a tanuló otthonának közvetlen környezetéről. Kitekintés az ország néhány településére. Ismerkedés a nemzeti jelképekkel. Legyen képes a tanuló otthona közvetlen környezetének leírására. Ismerjen meg lakóhelyén és az iskola városán kívül néhány települést. Ismerje fel a nemzeti zászlót és az ország címerét. Debrecen nevezetességei, zászló, címer Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Rajz és vizuális kultúra: jelképek rajza, applikáció 21

22 A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végén Az emberi test,, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapot-változások felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása tanítói segítséggel és ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye. II. évfolyam Óraszám: Heti: 1 óra Évi: 36 óra Tematikai egység címe Tájékozódás az iskolában és környékén Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám Órakeret 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 4 óra 36 óra Tájékozódás az iskolában és környékén Órakeret 8 óra 22

23 A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Ismeretek: Hosszmértékek (m, dm, cm). A fő világtájak megnevezése, elhelyezése. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, patak). Hogyan jutunk el az iskolába? A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Hogyan működik az épület? Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek szerepe az iskolában. A fűtés lehetséges módjai. Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Hogyan óvjuk az iskola épületét és berendezési tárgyait? Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása. Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola elhelyezése a településen belül és annak térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Felszínformák és felszíni vizek felismerése, modellezése. Az energiatakarékosság lehetséges megvalósítási módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése annak mentén, érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága 23 Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés. Vizuális kultúra: tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

24 iskolában és otthon. Kulcs/ között. Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Ismeretek: Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, Anyagok körülöttünk Anyagok megismert tulajdonságai. Órakeret 8 óra Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.). A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc az üveget karcolja, kalcit az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz körömmel karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért praktikusabb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, Magyar nyelv és irodalom: a víz, mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák, szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban. Vizuális kultúra: a víz megjelenése különböző műalkotásokban. 24

25 dekagramm, kilogramm). Hogyan változik a víz halmazállapota hűtés és melegítés hatására? A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával. Mi a különbség az oldódás és az olvadás között? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Kulcs/ illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért Mi kerül az asztalra? Napszakok, táplálkozás. Órakeret 8 óra Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása 25 Vizuális kultúra: csendéletek gyümölcsökkel,

26 fontos a rendszeres étkezés? Ismeretek: Az éhség, mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Milyen élelmiszerekből érdemes csak mértékkel fogyasztani? Az ideális testsúly jelentősége: elhízás, alultápláltság veszélyei, példa hiánybetegségre: a skorbut. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában. Mit kell tenned, hogy fogaid egészségesek legyenek? Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a terített asztal, az evőeszközök használata, a folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe. Melyek a nyugodt étkezés körülményei? Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek. A víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. Mit kezdhetünk a maradék étellel? A konyhai higiénés energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. Példákon keresztül a helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, folyadékfogyasztás, levesek) biológiai hátterének felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóak. Javaslat készítése: mit vigyünk magunkkal hosszabb utazásra, rövidebb kirándulásra télen, nyáron stb. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése. 26 ételekkel. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: az étkezéssel kapcsolatok dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

27 szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra? Kulcs/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. A tematikai egység nevelésifejlesztési gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként? Növény, állat. Ismeretek: Életközösség: mesterséges és természetes életközösség. Életfeltételek, egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely. Veszélyeztetett fajok. Táplálkozási Élőlények közösségei Órakeret 8 óra A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság mintázatok alapján). Az életközösségek összetettségének felismerése. Annak magyarázata, miért 27 Magyar nyelv és irodalom: versek egyes állatfajokkal kapcsolatban. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan. Vizuális kultúra: állatok és növények, életközösségek ábrázolása.

28 kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között. Kulcs/ bonyolult feladat az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az élővilág sokféleségének tisztelete. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése, Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat. Az emberi test, nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása tanítói segítséggel és ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye. 28