A kristálytan szerepe a lézerek alkalmazásában The role of crystallography in the laser applications Földvári István

Átírás

1 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp A kristálytan szerepe a lézerek alkalmazásában The role of crystallography in the laser applications Földvári István MTA Sziárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete, Budapest, foldvari@szfki.hu Összefoglalás - A kristálytan gyakorlati alkalmazása jelentősen megnőtt a lézerek növekvő felhasználásával, mivel a lézeres berendezésekben nélkülözhetetlen szerepet kaptak az optikai kristályok. Ez az áttekintés azokat a tulajdonságokat és feltételeket foglalja össze, amelyek révén az anizotrop kristályok felhasználhatók a lézeroptikában. A szerző röviden bemutatja azokat a módszereket, amelyekkel mesterséges optikai kristályok és azokból lézeroptikai elemek készíthetők, valamint az MTA SZFKI-ban folyó ilyen kutatásokat és anyagokat. Abstract - The enhanced practical application of lasers requires the employment of crystallography since optical crystals have major role in the laser based instruments. This paper summarizes the principal properties and conditions necessary for the employment of anisotropic crystals in laser optics. A brief outline of technology is given for the growth and processing of artificial crystals. The research activity of the SZFKI in this field is discussed. Tárgyszavak - kristálytan, mesterséges kristályok, lézerek Bevezetés A kristálytant említve sokunknak azok a sárga kristálymodellek jutnak eszünkbe, amelyek a geológiai tanszékek raktáraiban polcok sorát foglalták el, amint ezt a Debreceni Egyetem (Kossuth Lajos Tudományegyetem) Ásvány- és Földtani Tanszékén ma is láthatjuk. Ezen kristálytani szemléltető modellek jó részét még technikusával együtt Földvári Aladár készítette hosszú évek munkájával. Közismert, hogy számára a szemléltető anyag mindig az oktatás kiemelten fontos része volt. Földvári Aladár számos érdeklődési területe között a kristálytant is kiválóan ismerte, tanította, és kutatómunkájában alkalmazta. Amikor ő ezt a szakterületet tanította és művelte, a kristálytan tudományát már nagyrészt lezártnak tekintették, és a kutatásokban csak eszköznek, háttérismeretként használták. Valóban, a kristálytan tudományát létrehozók döntő többsége még a XIX. században alkotott, a röntgensugárzás és röntgendiffrakció felfedezése a XX. század elején inkább csak bizonyította a korábban kidolgozott elméleteket és a gyakorlati vizsgálatok hatékony eszközét teremtette meg. A lézerek elterjedéséig a kristálytani ismeretek alkalmazása erősen korlátozott maradt. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül, az ásvány- és kőzettani mikroszkópos vizsgálatokat, az anyag-tudományi kutatásokat, szerkezet meghatározásokat, és néhány, a kristályok anizotrópiáján alapuló optikai elem előállítását említeném. Mindez alapvetően megváltozott a lézerek iránti növekvő igény miatt. Az 1. táblázatban néhány jelentősebb lézer felhasználási területet foglaltam össze. Ezek mindegyike meghatározott tulajdonságú lézert igényel, ami adott hullámhosszú (színű), intenzitású, és nyaláb-paraméterű (koherencia hosszúságú, divergenciájú, impulzushosszú, stb.) lézer-nyalábot szolgáltat (CSILLAG - KROÓ 1987). Példaként a lézeres szemsebészetet említeném, ahol különböző hullámhosszú lézerfényt használnak a szaruhártya, szemlencse, szivárványhártya, üvegtest és retina műtétekhez. További szempont, hogy még a különleges igényeket kielégítő lézerek is olcsók, tartósak, könnyen kezelhetők legyenek, amit a szakma a felhasználóbarát kifejezésben foglal össze. A látható és közeli infravörös tartományban, különösen olyan esetekben, amikor nincsenek szigorú lézer-paraméter követelmények, a lézerdiódák ma már csaknem minden elvárást olcsón teljesítenek. Kiterjedt kutatásuk eredményeként a diódalézerek alsó hullámhossz határát a kék színig sikerült leszorítani. Az ultraibolya tartományban felmerülő igények kielégítésére azonban igen korlátozottak a lehetőségek. Az a néhány, az alkalmazásokhoz hozzáférhető excimer- és gázion lézer sem a hullámhossz választék tekintetében, sem a kezelhetőség szempontjából nem kielégítő. Két nyilvánvaló megoldás létezik, az egyik új lézerek kifejlesztése, a másik a meglévő lézerek fényének átalakítása. Az alkalmazások nemcsak a lézer színének átalakítását igényelhetik, hanem a lézernyaláb eltérítését, intenzitásának, polarizációjának, konvergenciájának, megváltoztatását, információk felvitelét a lézernyalábra, és lézernyalábok kölcsönhatását aktív médiumban, vagy akár a lézerfény továbbítását optikai szálban vagy hullámvezetőben. A lézer fény átalakítása aktív optikai elemeket tartalmazó eszközökkel történik, ami az esetek többségében optikai kristályokból készül. Ez az áttekintés azokat a tulajdonságokat és feltételeket foglalja össze, amelyek révén az anizotrop kristályok felhasználhatók a lézeroptikában. Adatátvitel, adatfeldolgozás, adatrögzítés - optikai kábelek a telefonhálózatban - számitógépes adathordozók (CD) Szórakoztató "elektronika" - zene, film (CD, DVD) - látványhatások Orvosi alkalmazások - műtéti, diagnosztikai, terápiás Környezetvédelem - terepi, távolsági - laborműszerek Termelés -gyártásellenőrzés -automatizálás -lézeres megmunkálás Haditechnika -célzás, távoságmérés,"csillagháború" 1. táblázat. Fontosabb lézer felhasználási területek 19

2 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. Kristályok lézeroptikai alkalmazásának fizikai feltételei Optikai kristályokat a lézerek alkalmazása során számos területen használnak. Néhány példát a 2. táblázat sorol fel. Természetesen nem minden kristály alkalmas ilyen célokra, és bár vannak olyan kristályok, amellyek a lista több esetében is használhatók, nem biztos, hagy egy adott célra azok a legjobbak. Szilárdtestlézerek pl. Rubin, Nd:YAG, Ti-zafír Klasszikus optikai elemek (a lézersugárzást tűrő anyagok) - ablakok, polarizátorok, fázistoló lemezek (λ/2, λ/4) A lézer fény optikai kezelése /átalakítása - eltérítők (deflektorok) - modulátorok (optikai jelhordozás) - kapcsolók (impulzus lézerek) - frekvencia (szín) átalakítók - nyaláb minőség javítása (adaptív optika, optikai erősítés) Holografikus tároló anyagok - fotorefraktív kristályok Hullámvezetők - vékony csatorna optikai kristályban - aktív tulajdonságú optikai szál Integrált optika - fotonikus kristályok 2. táblázat. Az optikai kristályok lézertechnológiai alkalmazásai A lézeroptikai alkalmazások döntő többségében bizonyos anizotrop fizikai tulajdonságok megléte szükséges, továbbá ezek illeszkedése a használt lézerfény hullámhoszszához, és ahol ez szerepel, a használt elektromos vagy akusztikus jel frekvenciájához. Ahhoz, hogy a fizikai tulajdonságok és a kristálytan kapcsolatát megérthessük, érdemes áttekinti a kristályok optikai anizotrópiájával kapcsolatos fizikai tulajdonságokat. Ezeket feloszthatjuk lineáris és nemlineár tulajdonságokra. A lineáris fizikai folyamatok általában egy olyan jelenséget írnak le mikor egy hatóerő vagy erőtér (H) adott közegben, annak adott tulajdonsága (k) miatt valamilyen hatást, választ (V) vált ki V = k 0 + k 1 H (1) Ilyen például az Ohm törvény, ahol feszültség hatására az anyagra jellemző vezetőképesség mértékében folyik áram. Anizotrop közegben (kristályban) a fizikai hatás, vagy tér egy vektor, az adott anyagi tulajdonság egy kristálytenzor, a válasz pedig egy irányfüggő vektor. A lineáris optikai tulajdonságok körébe tartoznak például a törésmutató, és az ezzel kapcsolatos jól ismert kristályoptikai fogalmak, mint az index ellipszoid, egy- és kéttengelyű kristályok. A klaszszikus kristálytan éppen azt tárgyalja, hogy ezek a jelenségek hogyan függnek a kristályok szimmetria tulajdonságaitól, kristálytani besorolásuktól. A nemlineáris optikai tulajdonságok kissé részletesebb tárgyalást igényelnek, mert nem képezik részét az általános kristálytani ismereteknek. A nemlináris folyamatokban az anyag válasza a hatóerő magasabb hatványait is tartalmazó formulával írható le V = k 0 + k 1 H + k 2 H 2 + k 3 H (2) A k n kristálytenzor alakja attól függ, hogy az egyenlet milyen hatványú tagjához kapcsolódik: k 0 -- állandó k 1 -- tenzor (általában szimmetrikus másod rendű), 3 független elemmel k 2 -- tenzor (általában szimmetrikus harmadrendű), 18 független elemmel k 3 -- tenzor (általában negyedrendű), 36 független elemmel Anizotróp kristályokban minden optikai folyamat irányfüggő, azaz a fény haladási iránya, polarizációja és a kristály orientációja együtt határozza meg. Ez természetesen igaz a nemlineáris optikai folyamatokra is. Az esetleg alkalmazott elektromos tér vagy akusztikus hullám iránya, a kristályorientáció, fényirány és fénypolarizáció együtteséhez viszonyítva is meghatározó az adott folyamatokban. A különböző rendű tenzorok "alakja" (a nem 0 elemek száma, elhelyezkedése, és esetlegesen azonos értéke) a kristályok szimmetriájától függ. Nézzük meg például hogyan alakíthatja át egy nemlineáris optikai kristály a lézer színét (fény frekveciáját). Erős lézerfény gyorsan változó (erős) elektromos terének (E) hatását a polarizációra (P) a (3) egyenlet írja le P(r,t) = κ 1 E(r,t) + κ 2 E 2 (r,t) + κ 3 E 3 (r,t) +... (3) ahol κ n a lineáris és nemlineáris szuszceptibilitási tenzorkomponensek. Fényhullámra, ahol E = Asin(ωt), és a magasabbrendű tagok geometriai kifejtése uán: P = κ 1 Asin(ωt) + κ 2 A 2 /2(1-cos(2ωt)) + κ 3 A 3 /4(sin(3ωt) +3sin(ωt)) +... (4) Látható, hogy a polarizációban, majd az annak relaxációja során kibocsájtott fényben is megjelennek a kétszeres (2ω), háromszoros (3ω) stb. frekvenciájú tagok. Két különböző (ω 1 és ω 2 ) lézerfrekvencia esetében összegzés és különbségképzés is lehetséges. A frekvenciatöbbszörözés (összegzés) hatásfokát a nemlineáris optikai tenzorkomponensek, és a törésmutatók hullámhossz függéséből (diszperzió) levezethető úgynevezett "fázisillesztés" geometriai viszonyai határozzák meg. Az együtthatók (tenzorkomponensek) nagysága a κ 1 >> κ 2 >> κ 3 >>... irányban változik. Szimmetriacentrummal rendelkező kristályban minden κ 2 tenzorkomponens zero, ezért ezeknél csak igen nagy lézerteljesítményeknél várható nemlineáris optikai hatás. Érdekes jelenség a belső frekvenciakétszerzett lézerhatás, amikor a lézerfény létrehozása és a frekvenciakétszerezés ugyanabban a nemlineáris kristályszeletben jön létre. 20

3 Földvári I.: A kristálytan szerepe a lézerek alkalmazásában A 2. táblázatban ismertetett eszközök további nemlineáris jelenségeket is felhasználnak. Ilyen például az elektrooptikai hatás, amikor a törésmutató lassan változó, erős elektromos tér hatására módosul. Ezt a hatást szimmetrikus harmadrendű kristálytenzor írja le, amelynek alakja a nemlineáris optikai tenzoréhoz hasonló. A jelenséget amplitúdóés fázis modulátoroknál, fényzáraknál, optikai kapcsolóknál használják. Ultrahang által kiváltott (periódikus) mechanikus feszültség a kristályokban (periódikus) törésmutatóváltozást hozhat létre. Ez az akuszto-optikai tulajdonság, amit negyedrendű kristálytenzor ír le. Ha a törésmutatóváltozás periódushossza a fény hullámhosszával összemérhető, akkor fénydiffrakció lép fel. Ezt a jelenséget fel lehet használni amplitúdó modulálásra, fényeltérítőkben, spektrum analizátor és hangolható optikai szűrő kialakítására. paraméterek például a hőtér az olvadékban és a kristályban, a kristályosodás sebessége, a növesztés (kristálytani) iránya és a növekedési front alakja. Az olvadékban a kristályosodáshoz szükséges radiális- és axiális hőmérséklet gradiens áramlásokat hoz létre. Ezek kedvező módosítására a kristályt húzás közben forgatjuk is. A kristályok alkalmazásának technikai szempontjai A kristályok lézeroptikai alkalmazásának szigorú technikai követelményei is vannak. Ezek közül a kémiai- és mechanikai stabilitás triviális feltétel. Az is nyilvánvaló, hogy a kristálynak fényáteresztőnek, alacsony abszorpciójunak kell lennie a használt fénytartományban. Az alacsony fényszórás minden optikai alkalmazásnál fontos, de különösen akkor, ha ki akarjuk használni a lézerfény koherenciáját. Az abszorpciótól és a fényelnyelést követő fizikai folyamatoktól függ a kristályok roncsolódása nagy lézerteljesítményeknél. Az optikai minőség fontos jellemzője a kristály törésmutatójának homogenitása. Ezen természetesen nem az anizotrópiát értjük, hanem azt, hogy egy adott "konfigurációban" (fénypolarizáció és kristályorientáció iránynál) a törésmutató ingadozása 1 cm távolságon belül nél nem lehet nagyobb. Szükséges feltétel továbbá, hogy a kristály belső rendezettsége a teljes mintatérfogatban azonos legyen, tehát csak egykristályos szerkezetű lehet, polikristályos nem. Lézeroptikai kristályelemek előállítása Az előzőkben említett szigorú követelményeket a lézeroptikai alkalmazásokban csak a mesterséges kristályok elégítik ki. A természetes kristályok, bármilyen szépek is, távol állnak ezektől a feltételektől. Az optikai kristályelemek készítése ezért a kristályok mesterséges előállításával kezdődik, ezt követi az optikai megmunkálás és a kész elemek minőségvizsgálata. Optikai célokra alkalmas méretű és minőségű egykristályokat általában folyékony halmazállapotból (olvadék, oldat) kiindulva lehet növeszteni, finom hőmérsékletszabályozást biztosító növesztő rendszerekben. Példaként a Czochralski módszert említem, ami egy "kristályhúzó" eljárás olvadékból (GÉVAY et al. 1986). Ennek vázlatát az 1. ábra mutatja. A növesztendő anyagot tégelyben (e) egy hőmérséklet-szabályozott kályhába (f) helyezzük és megolvasztjuk. Az olvadékba hűtött rúd (a) segítségével egy alkalmasan kivágott (orientált) egykristály darabot, "magot" (b) merítünk. Programozott hűtés mellett a magot lassan emeljük (~ 1mm/h), úgy, hogy megfelelő méretű tömb kristályosodjon a magra. A kristály minőségét a növesztési paraméterek optimalizálásával tudjuk befolyásolni. Ilyen 1. ábra. A Czochralski kristálynövesztés vázlata a: húzórúd, b: kristálymag, c: kristály, d: olvadék e: tégely, f: kályha, g: tartórúd / mérleg Az anizotróp kristályok lézeroptikai alkalmazása általában nagypontosságú (~ 0.1 o ) orientálást igényel. Ez csak röntgendiffrakcióval érhető el, a morfológiai jellegzetesség alapján vagy optikai úton történő orientáció nem kielégítő A kristályok vágása kétkörös goniométerrel felszerelt precíziós vágógépekkel történik. Az optikai kristályok többsége igen kemény, ezért gyémántszemcsés vágóélű tárcsákat használnak. A minőséget rontó kristályfeszültségek elkerülésére fontos a kristályok hűtése a vágás közben. A kristályelemeket igényes optikai minőségben szükséges polírozni, az utolsó lépésben µm körüli szemcséjű csiszolóanyaggal. Közben a beállított orientáció megőrzése mellett a felületek nagyfokú síkságát (λ/10) és párhuzamosságát is biztosítani kell. Gyakran alkalmaznak felületkezelő eljárásokat is. Szükség lehet védőrétegre agresszív légszenynyezések, vízgőz ellen. Használnak antireflexiós- és optikai illesztő rétegeket, esetleg párologtatott elektródákat is. A kristálymegmunkálás szerves része az optikai elemek minőségvizsgálata. Ez kiterjed a törésmutató homogenitására, az optikai áteresztés hullámhosszfüggésére, fényszórásra, és az alkalmazáshoz szükséges fizikai paraméterek meghatározására. Ezek a paraméterek ugyanis függhetnek az aktuális kristály összetételétől és adalékaitól. 21

4 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. Optikai kristályok növesztése és vizsgálata az MTA SZFKI-ban Az MTA Szilártestfizikai és Optikai Kutatóintézetében a Kristálytechnológiai Osztályon folyik optikai egykristályok növesztése és kutatása (Földvári et al. 2000). Az ilyen kristálynövesztési kutatások céljai: - Adott kristályok előállítása jobb minőségben - A fizikai tulajdonságok módosítása - Új kristályok előállítási technológiájának kidolgozása A jelenleg növesztett és vizsgált kristályokat 3. táblázat mutatja be, néhány kristály képe a 2. ábrán látható. Bár az intézet alapkutatással foglalkozik, látható, hogy a felsorolt kristályok mindegyikének van valamilyen gyakorlati hasznosítása is. Érdemes néhány példán bemutatni, hogy a kristályokon elért eredmények milyen helyet foglalnak el a szakma nemzetközi élvonalában. Nemlineáris optikai kristályok Oxidok: lítium-nióbát (LiNbO 3 ), Borátok: béta-bárium-metaborát (β-bab 2 O 4, BBO) lítium-tetraborát (Li 2 B 4 O 7, LTB) lítium-triborát (LiB 3 O 5, LBO), cézium-lítium-borát (CsLiB 6 O 10, CLBO), Belső frekvenciakétszerező lézeranyag yttrium-alumínium-borát YAl 3 (BO 3 ) 4, YAB) Akuszto-optikai kristály paratellúrit (TeO 2 ), Fotorefraktív kristályok szillenitek: Bi 12 SiO 20 (BSO), Bi 12GeO 20 (BGO) bizmut-tellúrit (Bi 2 TeO 5 ) Szcintillátorok: cink-volframát (ZnWO 4 ) bizmut-germanát (Bi 4 Ge 3 O 12 ) 3. táblázat. Az MTA SZFKI-ban növesztett optikai egykristályok 2. ábra. Néhány az SZFKI-ban növesztett nemlineáris tulajdonságú optikai egykristály képe A LiNbO 3 kristály sokoldalú nemlineáris tulajdonsággal és alkalmazással rendelkezik. Fő problémája, hogy az olvadékából történő növesztése nem a képletnek megfelelő összetételű (sztöchiometrikus), hanem Nb-ban gazdag kristályt eredményez. Ez számos alkalmazásában kedvezőtlen, és az ilyen kristály érzékeny a lézersugárzásra. Elsőként dolgoztuk ki a sztöchimetrikus kristály növesztését magvezérelt oldat-olvadékos módszerrel (Polgár et al. 1997), és eljárást fejlesztettünk ki a kristályösszetétel roncsolásmentes meghatározásra (Földvári et al. 1984). A látható tartományban az ismert legjobb akusztooptikai tulajdonságokkal rendelkező TeO 2 kutatása során mi növesztettük a legkisebb akusztikus veszteséget mutató kristályt (SILVESTROVA et al. 1981). Az orvosi célokra (CT berendezésekben) használt nagy röntgenabszorpciójú, rövid utánvilágitású szcintillátor, a ZnWO 4 esetében mi állítottuk elő a legjobb fénykihozatalú kristályokat (FÖLDVÁRI et al. 1986). A belső frekvenciakétszerező lézeranyag, a YAB kristály esetében elsőként határoztuk meg a Dy 3+ (DOMINIAK- DZIK et al. 2002) és Er 3+ (FÖLDVÁRI et al. 2002) ionok részletes termdiagramját ami a lézeres kisérletek előfeltétele. Elsőként dolgoztuk ki a Bi 2 TeO 5 kristályok növesztési tecnikáját (FÖLDVÁRI et al 1990) és ismertük fel különleges önfixáló fotorefraktív tulajdonságát (FÖLDVÁRI et al. 1992), aminek alapján az anyag a holografikus tárolás potenciális anyagává vált (FÖLDVÁRI et al. 2000a). Kristályaink iránt kutatóintézetek és fejlesztő intézmények egyaránt érdeklődnek. Kutatási vonalon a nagyszámú nemzetközi kutatási együttműködés a jellemző (4. táblázat). A berendezés fejlesztéseknél is tipikus, hogy a partner nem elégszik meg csak a kristályok megvásárlásával, hanem aktív együttműködésünket is kéri az alkalmazáshoz optimális kristályok készítéséhez. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a kristálytani ismeretek alkalmazása napjainkban ismét jelentőséget kapott, és Földvári Aladár céljai a kristálytan szemléletes oktatására ma is időszerűek. Európai multinacionális programok COST Action P 8: Materials and Systems for Optical Data Storage and Processing COST Action P2: Application of non-linear optical phenomena European Science Foundation, Oxide Crystals Network Európai kétoldalú programok Westfälische Wilhelms-Universität, Münster Technische Universität, Darmstadt Universität Osnabrück Université de Metz Universita di Parma Universita "La Sapienza", Roma Universidad Autonoma de Madrid, Universidade de Lisboa, Centro de Fisica Nuclear, Lisboa Institute of Low Temperature and Structural Research, PAS, Wroclaw Joffe Institute, St. Petersburg General Physics Institute, RAS, Moscow. University of Latvia, Riga Univesität Wien 22

5 Földvári I.: A kristálytan szerepe a lézerek alkalmazásában Európán kívüli programok University of Connecticut, Storrs, CT. Oklahoma State University, Stillwater, OK. Leigh University, Betlehem, PA. Universidad Autonoma Metropolitana Iztapalapa, Mexico Universidad de Sonora, Sonora, Mexico 4. táblázat. Az utóbbi 10 évben folyó nemzetközi együttműködések optikai egykristályok témakörében Irodalomjegyzék CSILLAG L.-KROÓ N. 1987: A lézerek titkai, Kozmosz könyvek, Budapest DOMINIAK-DZIK G. et al. 2002: Optical properties and laser potential of dysprosium doped YAl 3 (BO 3 ) 4 crsytal. Rad. Eff. Def. Sol FÖLDVÁRI I. et al. 1984: A simple method to determine the real composition of LiNbO 3 crystals. Cryst. Res. Technol FÖLDVÁRI I. et al. 1986: Improvement of the quality of ZnWO 4 single crystals for scintillation applications. J. Cryst. Growth FÖLDVÁRI I. et al. 1990: Growth and properties of Bi 2 TeO 5 single crystals. J. Cryst. Growth FÖLDVÁRI I. et al. 1992: Investigation of the photorefractive effect in Bi 2 TeO 5. J. Appl. Phys FÖLDVÁRI I. et al. 2000: Growth and study of nonlinear optical crystals at the Hungarian Academy of Sciences. J. Telecom. Inform. Technol FÖLDVÁRI I. et al. 2000a: Bismuth tellurite - a new material for holographic memory. Opt. Commun FÖLDVÁRI I.-PÉTER Á. 2001: Growth and properties of Bi 2 TeO 5. Encyclopedia of Materials, Science and Technology Vol. 6. Pergamon Press, Amsterdam, Chapter: FÖLDVÁRI I. et al. 2002: The energy levels of Er 3+ ion in yttrium aluminum borate (YAB) single crystals. Opt. Mater GÉVAY G. et al. 1986: Egykristálynövesztés Czohralski módszerrel, Akadémiai Kiadó, Budapest POLGÁR K. et al. 1997: Growth of stoichiometric LiNbO 3 single crystals by top seeded solution growth method. J. Cryst. Growth SILVESTROVA I.M. et al. 1981: Refinement of some optical and acoustic parameters of paratellurite. Phys. Stat. Sol. (a) 66. K A holografikus tárolás anyagainak kutatását az OTKA a T , a belső frekvenciakétszrező anyagok kutatását a T sz. programjával támogatta 23