1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai

Átírás

1 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 1/43 1.) A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai 1.1.) 15 pontos kérdések: Sorolja fel a jogvédelmi szerveket! Kettőt közülük részletesen ismertessen. Jogvédelem = alkotmányvédelem és igazságszolgáltatás tevékenysége. Szervei: Alkotmánybíróság Országgyűlési biztosok Igazságszolgáltatás (Legfőbb Bíróság, ítélőtáblák, Fővárosi-, megyei bíróságok, helyi munkaügyi bíróságok) Ügyészség (Legfőbb Ügyészség, Fellebbviteli Főügyészségek, megyei (fővárosi) főügyészségek, városi (kerületi) ügyészségek, Katonai Főügyészség, Katonai Fellebbviteli Ügyészségek, területi katonai ügyészségek) Bíróság: Ügyészség: Ismertesse a magyar választási rendszert! A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazatvisszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152- en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a határ még 4% volt.) (Legközelebbi választáson 200 képviselő lesz csak -> kidolgozás alatt.) A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok. A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság (OVB), a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik. Az első fordulóban minden választónak két szavazata van: egy-egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa. Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni. Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhetik, ha jelöltjüket visszaléptetik. (Wikipedia) Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit (népszavazás, népi kezdeményezés) A népszavazás lehet országos v. helyi, elrendelésére kötelezően v. mérlegelés alapján kerül sor. A népszavazás tárgya: az Országgyűlés ill. a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdése. A népi kezdeményezés lehet országos v. helyi, arra irányul, hogy az Országgyűlés v. helyi önkormányzat tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést Ismertesse a köztársasági elnök jogállására és feladataira vonatkozó főbb szabályokat! (Schmitt Pál) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Öt évre választja az Országgyűlés. Olyan magyar választójogú állampolgár lehet ke., aki betöltötte a 35. évét. Az elnöki megbízatás megszűnik: A megbízás idejének lejártával Az elnök halálával Lemondásával Ha feladatkörtét 90 napon túl nem tudja ellátni Összeférhetetlenség kimondásával Tisztségétől való megfosztással A köztársasági elnök személye sérthetetlen, döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik. Feladat és hatáskörei: Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök (önálló): országgyűlés alakuló ülésének összehívása, választások, népszavazások kitűzése, ülések elnapolása, törvény- népszavazás kezdeményezése, törvény kihirdetése, javaslat miniszterelnök személyére Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök: nemzetközi szerződések megkötése, követek küldése és fogadása, egyéni kegyelmezési jog gyakorlása

2 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 2/ Ismertesse az Országgyűlés szervezetét és működését! Az Országgyűlést 4 évre választják. Szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg. Működési rendjét a Házszabály tartalmazza. Az elnök (dr. Kövér László) megszervezi a parlamenti munkát, összehívja az ülésszakokat és üléseket, vezesse azokat, ügyeljen a házszabály betartására, hivatalos ünnepélyeken képviselje az Ogy.-t. Az elnököt akadályoztatása esetén az egyik alelnök helyettesíti. Az Ogy. jegyzőjének feladata az ülések technikai segítése, lebonyolítása (szavazatszámlálás, jegyzőkönyv vezetés). A bizottságok az Ogy. véleményező, javaslattevő, kezdeményező, ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei. Lehet állandó és ideiglenes bizottság. A Házbizottság (tagok: Ogy. elnöke, alelnökök és frakcióvezetők) feladata az Ogy. folyamatos működésének biztosítása, napirendek kialakítása Az ugyanazon pártba tartozó képviselők frakciókat hoznak létre. Az országgyűlési munka az üléseken folyik. Két ülésszak (tavaszi, őszi). Határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. Az Ogy. tanácskozásairól jegyzőkönyv készül Ismertesse a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét! Melyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei? A jogforrás egyrészt a szervezet, amelyik jogosult a jogszabályt megalkotni, másrészt a jogszabályi forma (törvény, rendelet), amiből a jogi rendelkezés megismerhető. Jogalkotási hatáskörrel rendelkező szervezetek Mo-on: Országgyűlés Kormány Magyar Nemzeti Bank elnöke Miniszterelnök és miniszterek Helyi önkormányzatok A jogalkotó szerveket az alkotmány jelöli ki. Az alkotható jogszabályok: törvény (ezen belül alkotmánytörvény), rendelet. Egyéb jogi eszközök: határozat, utasítás, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás Csoportosítsa az alapvető jogokat és ismertesse az alapvető jogokra vonatkozó fontosabb rendelkezéseket. Tulajdonhoz való jog. Szabadságjogok (élethez és emberi méltósághoz való jog, szabadsághoz vj, egyesülési jog, gyülekezési jog, vélemény nyilvánítási szabadság joga, vallásszabadság ) Politikai alapjogok (választójog, közügyek gyakorlásának joga, közhivatal viseléséhez vj, állampolgársághoz vj ) Gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (munkához vj, sztrájkjog, pihenéshez vj, egészséghez vj, kultúrához vj ) -> Az Magyar Köztársaság Alkotmány tartalmazza az alapvető jogokat. 1.2.) 10 pontos kérdések: Ismertesse röviden a kormány megalakulásának folyamatát! A miniszterelnök megválasztásával kezdődik a köztársasági elnök javasolja a pártokkal való egyeztetés után Miniszterelnök lehet: minden büntetlen előéletű az Országgyűlési képviselő választáson választójoggal rendelkező személy. a már megválasztott Miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki vagy menti fel minisztereket. Ünnepélyes Eskütétel és esküokmány aláírása következik Mi a különbség az egyszemélyi (kancellári) kormányzás és a testületi kormányzás között? Az egyszemélyes (prezidenciális) köztársaságban (pl. USA) az elnök a végrehajtói hatalom gyakorlója, aki egy kézben összpontosítja az államfői és kormányfői (miniszterelnöki) jogokat, és amelyeket az általa kiválasztott és kinevezett minisztereken keresztül gyakorol. Politikai felelősséggel sem az elnök, sem miniszterei nem tartoznak a Kongresszusnak. Egymást kölcsönösen kontrollálják (elnöki vétó, szenátusi jóváhagyás). Fél-prezidenciális államokban (pl. Franciaország) nem ugyan az a személy tölti be az államfői és kormányfői posztot, de az államfő jogosult a kormányülés összehívására, és ott ő elnököl. A köztársasági elnöknek jelentős befolyása van bizonyos szakterületeken (pl. külügy). A parlamentális államokban (pl. Mo.) az államfő csak formálisan, vagy még úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. Szerepe az állam képvislete, a hatalmi ágak közötti közvetítés, az állam demokratikus működésének segítése Mutassa be a MK bírói szervezetét! Hazánkban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Az igazságszolgáltatás általában bíróság által végzett jogalkalmazó tevékenység. A célja: az eljárás során a jogszerű állapot heylreállítása, a jogsérelem okozta joghátrány kiegyenlítése. Dönt: büntető ügyekben, polgári peres ügyekben, munkaügyi vitákban, felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét.

3 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 3/43 A bíróságok függetlenek, köztük szervezeti alá-fölé rendeltség nincs (többi hatalmi szervvel is mellérendeltségi viszonyban van). A bírák is függetlenek, mentelmi joguk van a büntető- és szabálysértési ügyekben. A bírák nem lehetnek párttagok, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírókat a köztársasági elnök nevezi ki, csak a törvényben meghatározott okok és eljárás keretében menthetők fel. Bíró lehet: büntetlen előéletű, választói jogosultságú magyar állampolgár, aki jogi végzettséggel, szakvizsgával rendelkezik, és van legalább 1 éves szakmai gyakorlata. Bíróságok: Legfőbb Bíróság (elnökét a köztársasági elnök javaslatára Ogy. választja 6 évre) Ítélőtáblák Fővárosi Bíróság és megyei bíróságok Helyi- és munkaügyi bíróságok Melyek az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelvei? Bíróság előtti egyenlőség Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét tisztességes eljárás során, ésszerű határidőn belül, független és pártatlan bíróság bírálja el. Érvényesül a társbíráskodás elve Mindenkit megillet a védelemhez és a képviselethez való jog A bírói határozatokkal szemben biztosított a jogorvoslat Külön csoportot alkotnak a büntetőbíráskodással összefüggő elvek (ártatlanság védelme, bűncselekményi tényállás kizárólag törvényen alapulhat, ugyanazon cselekményért az elkövetőt nem lehet még egyszer felelősségre vonni, tilos a kínvallatás, az embertelen bánásmód ) Határozza meg az állam fogalmát! Melyek az állam főbb funkciói? Az állam olyan intézmények (parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek, stb.) rendszere, amelynek fő sajátossága, hogy működésük során közhatalmat gyakorolnak. Főbb funkciói: Megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait, gondoskodik annak betartásáról. Társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődésügyi ) Összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatás), és ebből megszervezi a közszolgáltatásokat (iskola, kórház, közút, szociális intézmény). Ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat. Együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika) Határozza meg a szuverenitás fogalmát és fajtáit! A szuverenitás állami főhatalmat jelent más államokkal szemben, ill. az adott országon belül. Fajtái: külső szuverenitás (az állam a hatalmát külső befolyástól mentesen, önállóan gyakorolja), belső szuverenitás (az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását ki is kényszerítheti) Ismertesse az országos népszavazás és az országos népi kezdeményezés közötti különbséget! Lásd: Mutassa be az ügyészség szervezeti felépítését és két fő funkcióját! Az ügyészség az állampolgárok jogainak, valamint az alkotmányos rendnek a védelméről gondoskodik. Ennek érdekében védi az állam, minden állami szerv és állampolgárok jogszabályban biztosított jogait. Két fő funkciója: bűnüldözés (vád képviselete) és a törvényességi felügyelet (elitéltek fogvatartási körülményei, kormánynál alacsonyabb szervek rendelkezéseinek vizsgálata, gazdasági szervek döntéseinek vizsgálata ). Az ügyészség kizárólag az Ogy.-nek van alárendelve. A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Ogy. választja meg 6 évre, és ő az Ogy.-nek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A legfőbb ügyészhez lehet interpellációt és kérdést intézni. Az ügyészek nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az ügyészség centralizált szervezet, a többi hatalmi szervvel mellérendeltségi viszonyban áll. Ügyészségek: Legfőbb ügyészség Fellebbviteli Főügyészségek Megyei (fővárosi) főügyészségek Városi (kerületi) ügyészségek Katonai Főügyészség Katonai Fellebbviteli Ügyészség Területi katonai ügyészségek Ügyész lehet: büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki választói jogosultsággal rendelkezik, egyetemi jogi végzettséggel, szakvizsgával rendelkezik, legalább 1 éves szakmai gyakorlata van.

4 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 4/ Ismertesse a törvény és rendelet közötti főbb különbséget! Törvény: legmagasabb rendű jogforrás, aminek megalkotására az Országgyűlés jogosult. (Különleges szerepe van az alkotmánynak, mely az állam és társadalom alapvető viszonyait szabályozza.) Az törvény nem lehet ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel. Jelölése a meghozatal évével és sorszámával, pl évi LXV törvény a -ról. Rendelet: a végrehajtó hatalom (és az önkormányzatok) alkotják meg. Lehet: kormányrendelet, miniszterelnöki r., miniszteri r., helyi önkormányzati r. Jelölése: évente újrakezdődő sorszámozás, kibocsátás éve, hónapja, napja és címe, pl. 199/1998 (XII. 4.) kormányrendelet a -ról Ismertesse a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával és következményeivel kapcsolatos szabályokat. A modern parlamentáris demokráciák működése a hatalommegosztás elvén alapul. (A hatalommegosztás elve elsősorban nem az államhatalmi ágak merev elválasztását jelenti, hanem az alkotmányos szervek működésének, a hatalomgyakorlásnak kölcsönös ellenőrzését, kiegyensúlyozását.) A végrehajtó hatalommal szemben gyakorolt parlamenti ellenőrzés eszköze az interpelláció, a kérdés, a politikai vitanap vagy az azonnal kérdések és válaszok órája, továbbá a kormányzattal szembeni bizalom megrendülése esetén alkalmazott bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány. A bizalmatlansági indítvány az általában a kormány által saját maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazással szemben alapvetően a parlamenti ellenzék fegyvere. Általában a parlamenti képviselők egy meghatározott aránynál nem kisebb létszámú csoportja nyújtja be, az indítványról tartott sikeres szavazás nyomán a parlamenti többség megvonja a bizalmat a kormánytól, amelynek megbízatása így megszűnik. Amennyiben az indítvány csak a kormányzattal szembeni bizalmatlanság kinyilvánítására irányul, de nem nevez meg új kormányfőjelöltet, egyszerű/destruktív bizalmatlansági indítványról beszélünk. A konstruktív bizalmatlansági indítvány értelmében a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítvány csak az új kormányfőjelölt megnevezésével és az új kormányprogram beterjesztésével együtt nyújtható be, és az indítvány megszavazásával egyúttal az utódot is megválasztja a törvényhozás (és elfogadja a programot). A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét 1990-ben a magyar alkotmányos rendszer is átvette. (Wikipedia) Mo.-on a képviselők legalább 1/5-ének kell benyújtania. A kormány a megbízatás megszűnése esetén az új kormány megalakulásáig hivatalban marad (hivatalnok vagy ügyvezető kormány). Gyakorolja a jogokat, de nemzetközi szerződést nem fogadhat el, törvényt pedig csak kifejezett felhatalmazásra hozhat Mutassa be a Magyar Alkotmány általános rendelkezését és szerkezetét! Az új magyar alkotmányt elfogadták, 2012 január 1-én lép hatályba. Az új alkotmány a nemzeti hitvallással, nemzeti nyilatkozattal kezdődik (történelmiség, keresztényiség ) Magyarország független, demokratikus jogállam, államformája köztársaság, a hatalom forrása a nép, a nép a hatalmát az általa törvényesen megválasztott képviselőkön keresztül gyakorolja. A Magyar Köztársaság elismeri és védelmezi az alapvető emberi jogokat. Szerkezete: Alapvetés, Szabadság és felelősség, Az Állam (Országgyűlés, Köztársasági elnök, Kormány, Alkotmánybíróság, Bíróság, Ügyészség, Önkormányzatok, Közpénzügyek, Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, Honvédség), Záró rendelkezések Mutassa be az Országgyűlés főbb feladatait! Minden feladatcsoporthoz soroljon fel 2 példát! Szabályozó jellegű döntések meghozatala (alkotmány és törvények, költségvetés, egyes nemzetközi szerződések) A kormány ellenőrzése (kormányprogram elfogadása, bizalmatlansági indítvány, interpelláció, költségvetés ellenőrzése) Személyi döntések (országgyűlési tisztviselőinek választása, köztársasági elnök, miniszterelnök, alkotmánybíróság tagjainak, stb megválasztása) Védelmi feladatok (hadiállapot kinyilvánítása, békekötés, rendkívüli és szükségállapot bevezetése) Egyéb feladatok (közkegyelem, országos népszavazás kiírása, képviselő testület feloszlatása) Ismertesse az országgyűlési képviselők jogállására vonatkozó főbb rendelkezéseket! Országgyűlésbe négy évente, titkos szavazással választanak képviselőket. Eddig 386 képviselőt (új alkotmány szerint 200) választható az országgyűlésbe. A képviselők jogai: Törvény kezdeményezése Országgyűlés elé javaslat terjesztése Vitában felszólalás Határozat meghozatalában részt vétel Megválasztható Országgyűlési tisztviselőnek (pl. elnök), bizottsági tisztségviselőnek, tagnak. Bizottságok ülésein részt vehet. Országgyűlési biztosokhoz, Állami Számvevőszék elnökéhez, Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést intézhet; a kormányhoz, legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhet.

5 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 5/43 Legfontosabb jogok: mentelmi jog, felelőtlenség és sérthetetlenség (csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni) Mutassa be az Alkotmánybíróság szervezetét és főbb feladatait! Az Ab. Független, önálló közhatalmi szerv, amely az Alkotmány rendelkezése alapján működik. 11 tagját (szeptembertől 15) 9 évre az Ogy. választja. Az Alkotmánybíróság tisztségviselőit (elnök, helyettes elnök) a tagok maguk közül, 3 évre választják. Alkotmánybíró csak jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal, min. 20 év gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki betöltötte a 45 évet. Feladatai: a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkotmányellenes vizsgálata. Továbbá megállapítsa a jogalkotó szerv mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes tevékenységét. (Az Ab.-hoz az állampolgárok alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be.) Feladata továbbá a jogszabályok és nemzetközi szerződések ütközésének vizsgálata az alkotmány értelmezésében. Az Ab. a kifogásolt rendelkezéseket megsemmisíti Mutassa be az országgyűlési biztosok jogállására vonatkozó főbb rendelkezéseket! E jogintézmény a skandináv államokból ered, innen a neve: ombudsman. Az ob. olyan, a törvényhozó hatalomnak alárendelt hivatalos személy, aki intézkedéseket kezdeményez az alkotmányos jogokat (emberi jogokat) sértő tevékenységek, intézkedések, döntések ellen. Független, intézkedését kizárólag az alkotmány és a törvények határozzák meg. Jelen pillanatban van (jövőre változik): Adatvédelmi biztos (jövőre átalakul hivatallá) Állampolgári jogok biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Nemzeti- és etnikai kisebbségek biztosa Rajtuk kívül vannak még miniszteri megbízatás alapján működő, ágazati biztosok (pl. oktatási ügyek biztosa). Az ob.-at a köztársasági elnök javaslatára az Ogy. választja 6 évre. Egyszer újraválasztható. Mentelmi joga van. Az ob. eljárását bárki kezdeményezheti, de hivatalból is eljárhat, ha jogsértést fedez fel. Kezdeményezheti jogszabály módosítását, kibocsátását vagy visszavonását. Évente számol be az Ogy.-nek Ismertesse a választási alapelveket! A választójog megmondja, hogy ki választhat (aktív választójog), és ki választható (passzív választójog). Mo.-on az országgyűlési képviselőket, EU parlamenti képviselőket, helyi önkormányzati képviselőket, megyei és fővárosi közgyűlés tagjait, polgármestert (főpolgármestert) a választópolgárok az általános és egyenlő választási jog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak. Általános = a szavazati jog minden nagykorú magyar állampolgárt megillet, aki nincs kizárva alóla (jogerős bírósági ítélettel). Egyenlő = minden választópolgárnak azonos szavazata van, és minden szavazat azonos értékű. Közvetlen = a választópolgár közvetlenül jelöltre (jelöltekre) adja le szavazatát. Titkos = biztosítja, hogy a választópolgár minden külső hatástól mentesen, önálló akaratából szavazhasson (zárt fülke, zárt boríték, lepecsételt urna ) 1.3.) 5 pontos kérdések: Mi a különbség az emberi jogok és állampolgári jogok között? Emberi jog = minden embert megilletnek, függetlenül annak állampolgárságától, és attól, hogy éppen hol tartózkodik (pl. élethez való jog, szabadságjog, stb.) Állampolgári jog = kizárólag az adott állam állampolgárait illeti meg (pl. választójog, közhivatal viselésének joga, stb.) Mi a különbség az aktív és passzív választójog között? Aktív választójog = ki választhat? Passzív választójog = ki választható? (választójogi szabályok szabályozzák) Határozza meg a jog fogalmát! A jog = a társadalmi együttélést szabályozó normák sajátos csoportja. Magatartásszabály, amit az adott társadalmi környezetben az emberek követendőnek tartanak Hogyan biztosítja a Magyar Alkotmány az államhatalom megosztásának elvét? Az állam funkcióit törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás szerint kell meghatározni, és ezeket a funkciókat megvalósító hatalmakat szervezetileg és személyileg is el kell különíteni egymástól. Az Alkotmány biztosítja: Elhatárolja egymástól az Országgyűlés, államfő, kormány, bíróságok, ügyészségek, önkormányzatok feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az egyes közhatalmi szervek csak saját feladat- és hatáskörükben jogosultak eljárni (ha nem így tesz, az a határozat semmis).

6 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 6/ Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy jogszabály érvényessé váljon? A jogalkotási rend előírásainak megfelel Az adott jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv alkotta meg Nem ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal A (jogalkotási) törvénynek megfelelően kihirdetésre került A központi jogszabályokat általában a Magyar Közlönyben-, a helyi jogszabályokat a helyben szokásos módon (helyi közlöny, kifüggesztés, helyi sajtó, honlap ) kell kihirdetni Ismertesse a kartális és történeti alkotmány közötti különbséget! Történeti (íratlan) alkotmány = történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák (MO alkotmánya 1949-ig = ezeréves alkotmány) Kartális (írott) alkotmány = alaptörvény, amellyel nem lehet ellentétes semmilyen más (az országban megalkotott) jogszabály sem. Ezt alkotmányozó nemzetgyűlés, parlament, országgyűlés fogadja el (esetleg népszavazáson megerősítik). 1.4.) Szóbeli kérdések: Mutassa be az állam szerepét és a MK államszervezetét. Lásd: Határozza meg az alkotmány fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a MK alkotmányának általános rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit. Alkotmány = az ország alaptörvénye. A jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Tartalmi szempontból a gazdasági- és társadalmi rendre, állam- és kormányformára, alapvető jogokra és kötelezettségekre (jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség, honvédelem), állami szervek típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb jogi normákat tartalmazza. Az állam és a társadalom viszonyát rendező alapvető szabályok összessége. Alkotmány: Határozza meg az alapvető emberi- és állampolgári jogok fogalmát és főbb csoportjait. Lásd: és Határozza meg a szuverenitás fogalmát és típusait. Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit és legfontosabb jellemzőit. Szuverenitás: , közv. hatralomgyakorlás: Ismertesse a választási rendszer elemeit (aktív és passzív választójog, választási alapelvek). Aktív- és passzív: , választási alapelvek: Foglalja össze az Országgyűlés főbb feladatait és hatáskörét, az ogy.-i képviselők jogait és kötelességeit. Lásd: és Mutassa be az Ogy. szervezetét és működési szabályait. Lásd: Ismertesse a köztársasági elnök államszervezetben betöltött helyét és szerepét, főbb feladatait és hatáskörét. Lásd: Mutassa be az államszervezetben jogvédelmi funkciókat betöltő szervek szerkezetét, feladat- és hatáskörét (Alkotmánybíróság, országgyűlési biztosok, Bíróság, Ügyészség). Alkotmányb.: , biztosok: , bíróság: , ügyészség: Mutassa be a Kormány megalakulásának szabályait, fő funkcióit és megbízatása megszűnésének eseteit. Kormány = a MK legfőbb politikai és közigazgatási szerve, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Főbb kormányformák: Egyszemélyi vagy kancellári (Németo.), illetve elnöki kormányzás (USA) Testületi (minisztertanácsi) kormányzás Kettős funkciót lát el: Kormányzati feladatokat lát el (meghatározza az alapvető állami feladatokat, célokat, megvalósításának módszerét, eszközeit, és ütemét, biztosítja ezek dologi és személyi feltételeit, és ellenőrzi azok végrehajtását) Irányítja és felügyeli a közigazgatást (közvetlenül vagy a minisztereken keresztül)

7 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 7/43 A működéséért az Országgyűlésnek felel. A választások után a köztársasági elnök a parlamenti pártok erőviszonyait figyelembe véve a választásokon gőztes párt miniszterelnök-jelöltjének ad megbízatást kormányalakításra. A miniszterelnököt a kormányprogram elfogadásával egyidejűleg az Ogy. többségi szavazással (összes képviselő több mint fele) választja meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára, az Ogy. illetékes bizottsága által történt meghallgatása után, a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A kormány a miniszterek kinevezése után alakul meg, az Ogy. előtt esküt tesznek. A kormány megbízatása megszűnik: Újonnan megválasztott Ogy. megalakulásával A miniszterelnök, ill. kormány lemondásával A miniszterelnök halálával A miniszterelnök választójogának elvesztésével A miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával Az Ogy. többségi szavazásban elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt ( ) Fejtse ki a jog fogalmát, mutassa be a jogszabályok érvényességének kellékeit és a jogszabályok hatályának típusait. Jog: , érvényesség: Jogszabályok hatálya: Jogszabályban meghatározott személyek, szervezetek (személyi hatály) Jogszabályban meghatározott földrajzi terület (területi hatály) Jogszabály hatókörébe vont ügyek (tárgyi hatály) A jogszabály megsemmisítéséig, vagy meghatározott időtartamig szóló hatály (időbeli hatály) A fenti hatályon belül mindenkire nézve kötelező határozza meg a jogszabályok körét, típusainak jellemzőit, jelölésük módját. Ismertesse a jogforrási hierarchia lényegét. Lásd: és ) A közigazgatás felépítése és működése 2.1.) 10 pontos kérések: Melyek a kormányzat és a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszerének főbb jellemzői? Társadalmi részvétel, társadalmi ellenőrzés (tiltakozó akciók, konstruktív kezdeményezések, tárgyalás, véleményezés, egyeztetés ) Civil szervezetek támogatói hozzájárulása az állami feladatok ellátásához (pl. színházi alapítvány, orvosi műszerek vásárlása, lelkisegély-gondozás, bohócdoktorok ) Együttműködés, információcsere a civil szféra képviselői fontos jelzéseket adnak a társadalom állapotáról, gondjairól, igényeiről kezdeményezéseik gyakran vezetnek új, innovatív megoldásokhoz a velük folytatott egyeztetés során új szakmai szempontok merülhetnek fel a civil szervezetek arra is alkalmasak, hogy a kormány álláspontját közvetítsék az állampolgárok felé Közös pályázatok (leggyakoribb: civil szervezet + önkormányzat közös pályázata, a pályázat kidolgozása közben megismerik egymás véleményét) Szerződéses kapcsolatok és a kormányzat alapítói szerepvállalása ( a kormányzati feladataokat szerződésben rögzített módon átadják civil szervezetnek) Pl: közszükségletek kielégítése, közszolgáltatások biztosítása (víz, gáz ), egészségügyi-, szociális szolgáltatások állami támogatások politikamentes szétosztása (pl. művészetek részére, oktatás ) hatósági funkciók betöltése (pl. működési engedélyek kiadása) Nonprofit szervezetek állami támogatása: vagy teljesítményhez (ellátottak száma) kötött normatív támogatás, vagy alkalmi támogatást kapnak. Speciális támogatás az adó 1%-a Határozza meg a közigazgatás fogalmát és feladatait! A közigazgatás olyan szervezet rendszerként jelenik meg, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása (akár állami kényszerrel is). A közigazgatás a közérdek érvényesítésének funkcióját jogalkalmazó és szervező tevékenysége útján látja el. Az országos közérdeket elsősorban az Ogy. fogalmazza meg. Jelentős szerepe van ebben a kormánynak is, mivel ők bírnak a parlamenti többséggel. -> Egy adott kormánycikluson belül nagyrészt azok az érdekek jelennek meg közérdekként, amit a választáson győztes párt (pártok) a választási programjukban preferálnak. A kormányprogram megvalósítása: az abban meghatározott prioritások mentén tesz törvényjavaslatokat a kormány.

8 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 8/43 A hatósági jogalkalmazás = a közigazgatási hatalommal rendelkező szervek egyedi (illetékességi) ügyekben a jogszabályok alapján döntenek (jogokat, kötelességeket állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok közötti vitát, jogszabálysértés esetén szankciókat alkalmaznak). Szervező tevékenység = főleg közszolgáltató feladatok ellátása, megszervezése (közutak, közvilágítás, iskola, kórház ) Sorolja fel a kormány kormányzati és államigazgatási irányítási tevékenysége körében végzett feladatait A kormány feladatait az alkotmány határozza meg. Kettős funkciója van: kormányzati tevékenység: védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes- és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait biztosítja a törvények betartását biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, megvalósítását; meghatározza a tudományos-kulturális fejlesztés állami feladatait; a szociális-egészségügyi ellátási rendszerét; gondoskodik ezek megvalósításához szükséges feltételekről közreműködik a külpolitika meghatározásában (az MK kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt) képviseli a MK-ot az EU-ban biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését irányítja a Magyar Honvédésg és rendvédelmi szerveket államigazgatási irányítás: irányítja a minisztériumokat, és azok alárendelt szerveit, összehangolja tevékenységüket államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelet alá vonhatja (ehhez szerveket hozhat létre) jogszabály kivételével az alárendelt szervek által hozott, törvénybe ütköző határozatokat megsemmisíthet, megváltoztathat Hasonlítsa össze az államigazgatási szervek és az önkormányzati közigazgatási szervek sajátosságait! Államigazgatási szervek: kormány által irányított, felülről lefelé, központi és területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő. Fő feladata: hatósági jogalkalmazás. Önkormányzati közig. szervek: helyben (települési és területi alapon) szervezett, és a választott képviselő testület irányítja. Feladatai: helyi közszolgáltatások biztosítása, helyi jogalkotó jogkör. Együttesen a közigazgatási szervezetrendszert alkotják, közöttük funkcionális munkamegosztás van. A településen az önkormányzat látja el az államigazgatási feladatokat, az ő törvényességi ellenőrzésüket pedig az államigazgatási szervek. Államigazgatási szervek: jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, igazgatási jogosítvánnyal rendelkezik önálló döntési jogkör élén egyszemélyes felelős vezető áll állami költségvetésben meghatározott, önálló költségvetéssel rendelkezik állami vagyont kezeli felettes államigazgatási szerv (vagy kormány) irányítása alatt áll Önkormányzati igazgatás: képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre hivatal megnevezése: polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség, társulások, megyei jogi város kerületi hivatala, megyei közgyűlés hivatala, főpolgármesteri hivatal a polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti; az irányítási jogokat a képviselő-testület, ill. a testületi döntést figyelembe véve, a polgármester gyakorolja a hivatal felafdatai: az önkormányzat működésével, ill. az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtása költségvetését a képviselő-testület állapítja meg Hasonlítsa össze a miniszterek és a miniszterelnök jogállását! A jogállás szabályozása az Alkotmány alapján történik. Magyarországon a kormány testületi (minisztertanácsi) modell alapján épül fel, ahol kiemelkedő szerepe van a miniszterelnöknek, aki megbízatását az Ogy.-től nyeri. A köztársasági elnök a minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki (ő választja ki), akik addig maradnak pozícióban, míg el nem veszítik a miniszterelnök bizalmát. A kormány a miniszterelnöktől függ, ha ő távozik (meghal, lemond, konstruktív bizalmatlanságot szavaznak meg ellene ) a miniszterek is elveszítik megbízatásukat. A miniszterelnöknek az utóbbi években egyre jobban megerősödött a hatalmi pozíciója, sokan már miniszterelnöki kormányzásról beszélnek. A miniszterek részt vesznek a kormány ülésein, a kormány általános politikájának megfelelően vezetik a saját minisztériumaikat Ismertesse a kormányt és a kormány munkáját segítő szervezeteket! A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterek lehetnek: tárcaminiszterek (minisztérium élén állnak), tárca nélküli miniszterek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

9 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 9/43 Segítő szervezetek: Kabinetek (pl.: Nemzetbiztonsági Kabinet): tagjai az érintett miniszterek és a miniszterelnök által kijelölt személyek. Ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik. Kormánybizottságok (több minisztérium hatáskörét érintő, jelentősebb feladat ellátásához létrehozva, tagjai: az érintett miniszterek) Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (kollégiumok): kormányhatározattal hozható létre, meg kell jelölni a tagjait Miniszterelnöki Hivatal (titkárság, koordináció) Mutassa be a minisztériumok feladatait és szervezetét! A minisztérium az alkotmány alapján törvénnyel létrehozott a kormány irányítása alatt álló, a miniszter által vezetett kormányzati szerv. A kormány rendeletben határozza meg a miniszter feladat- és hatáskörét. A miniszter a minisztérium egyszemélyes felelős vezetője, a minisztérium a miniszter számára jogszabályokban, kormányhatározatokban meghatározott feladatokat valósítja meg. Miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése, jogszabály-előkészítések, ágazati stratégia kidolgozása, jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása, kapcsolattartás a civil szervezetekkel. Struktúra szerint a minisztérium kabinetre, titkárságokra, főosztályokra, és ezen belül osztályokra tagozódik. A minisztérium vezetősége lehet: Politikai változó elemek: megbízatásuk a mindenkori kormány idejére szól, feladatuk a kormány politikájának megvalósítása a minisztériumban (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár, miniszter kabinetfőnöke, miniszteri biztos, politikai tanácsadók ) Szakmai állandó elemek: a minisztériumi feladatokat élethivatásszerűen, politika-mentesen, köztisztviselőként ellátó személyek. Ők maradnak a kormányváltás után is. (főosztályvezető, főoszt.vez. helyettese, osztályvezetők, minden más köztisztviselő) Mutassa be a közigazgatási hivatalok főbb feladatait! A közigazgatási hivatalok feladatköre általános, mivel tevékenységük nem egy-egy igazgatási ágazatra terjed ki. Alapfeladatai: Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése: kiterjed települési, megyei önkormányzat, kisebbségi önkormányzat szervezeti-, működési és döntéshozatali eljárására, valamint a bizottság, részönkormányzat, polgármester, megyei közgyűlés elnöke által hozott határozatokra. Az ellenőrzés utólagos, a beküldött dokumentumok alapján. Amennyiben a hivatal észleli, hogy az adott döntés valamilyen jogszabályba ütközik, határidőt ad annak megváltoztatására. Ha nem történik meg, keresetet nyújt be a megyei/fővárosi bírósághoz (Alkotmánybírsághoz). Ezen túl kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, önkormányzati tisztviselő fegyelmi felelősségre vonását, Állami Számvevőszék soron kívüli pénzügyi ellenőrzését. Államigazgatási feladatok körében felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat olyan ügyekben, amelyekben első fokon a polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, főjegyző, polgármesteri hivatal ügyintézője eljárt, és ami nem más államigazgatási szervre tartozik. Ezen túl elsőfokú hatósági feladatköröket ie ellát (pl. kisajátítási ügyek, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, mozgássérültek közlekedési támogatása.) Hivatal, de szakmailag önálló szervezet a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség és a gyámhivatal Csoportosítsa a közigazgatási szerveket a hatáskör terjedelme és az illetékességi terület szerint! Hatáskör terjedelmében: általános hatáskörű (adott illetékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási területre kiterjed a feladatköre). Ide tartozik: kormány, közigazgatási hivatalok, helyi önkormányzatok. különös hatáskörű (szakigazgatási), melyek meghatározott feladatkörre jöttek létre. Ide sorolható a minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek, és mindezek centrális alárendeltségű (területi, regionális, megyei, városi ) szervei. Illetékességi terület szerint: központi (országos) területi (regionális, megyei) helyi közigazgatási szervek Ezek mindegyike szintén több szintre tagolható Mutassa be a minisztériumra és a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket! Minisztérium: Nem minisztériumi formában működő kász.: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII (57-es) törvény. Típusai: Kormányhivatalok (Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Pénzügyi Szervezetek Állami Főfelügyelete, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergiai Hivatal, Magyar Szabadalmi Hivatal

10 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 10/43 Központi hivatalok (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, Országos egészségügyi Pénztár, Kormányzati Ellenőrzési hivatal ) Autonóm államigazgatási szervek, melyek nem állnak a kormány irányítása alatt (Közbeszerzések Tanácsa, Országos Rádió és Televízió Testület, Gazdasági Versenyhivatal) Sorolja fel az államigazgatás központi szerveit és egyet ismertessen közülük részletesen! Kormány és a munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (kormányhivatalok, központi hivatalok, autonóm államigazgatási szervek) Ismertetés: minisztérium: Különböztesse meg az általános hatáskörű és a különös hatáskörű helyi szerveket! Melyek a különös hatáskörű szervek főbb jellemzői? Általános hatáskörű helyi szervek (közigazgatási hivatalok), különleges hatáskörű helyi államigazgatási szervek (pl. megyei földhivatal). Ez utóbbiak közös jellemzői: Feladat- és hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat minisztérium, kormány- v. központi hivatal látja el. Döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek szolgáltatói) A hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a hatáskörükbe tartozó jogszabályok érvényesítéséről Az irányításukat ellátó minisztérium (v. egyéb szerv) jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is A feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges informávciókat, adatokat, és nyilvántartásokat vezetnek Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait és az önkormányzatok alkotmányos alapjogait! A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzás joga a településen élő választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgárok jogaikat az általuk választott képviselő-testületen, illetve esetenként helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján gyakorolják. Az önkormányzati jogok a helyi közügyekhez kötődik (lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása). Az önkormányzatok jogállását az alkotmány szabályozza. Ezek: Igazgatási és döntési autonómia: helyi ügyekben az önkormányzat önállóan szabályoz és igazgat, döntései kizárólag törvényességileg vizsgálható felül. (önkormányzati rendeletalkotás, helyi költségvetés, helyi köztisztasági feladatok megállapítása ) Vagyoni autonómia: az önkormányzati tulajdon felett a tulajdonost megillatő jogokat az önk. Gyakorolja (önkormányzat bevételével gazdálkodik, vállalkozhat ) Pénzügyi autonómia: az önkormányzati törvényben meghatározott feladatai ellátásához saját bevételre jogosult és arányos állami támogatásban részesül. Adókivetés joga:törvény keretében megállapíthatja a helyi adók fajtáját és mértékét. Szervezeti és működési autonómia: törvény keretetein belül önállóan alakíthatja szervezetét, működési rendjét, önkormányzati jelképeket, kitüntetéseket alapíthat Felterjesztési jog: közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult államis szervhez. Partnerkapcsolatok autonómiája: szabadon társulhat más képviselő-testületekkel, önk. érdekszövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok önk.-val Ismertesse a kormány feladat- és hatáskörét! Melyek a kormány szervezetének és működésének főbb jellemzői? A kormány az államigazgatás csúcsán áll, irányítja az egész államigazgatási rendszert (irányítási tevékenység), ugyanakkor komoly szerepet játszik a kormányzati tevékenységben. Feladat: , szervezet: Határozza meg a nonprofit szektor és a civil társadalom fogalmát! A nonprofit szektort azon szervezetek alkotják, amelyekre jellemző: nem a profitszerzés vezérli őket (profitot nem osztják fel) kormányzati szektortól szervezetileg elkülönülve, nem költségvetési gazdálkodó intézményként működnek bizonyos fokig intézményesültek, önálló jogi személyként bejegyzett szervezetek működésükben fellelhető az önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezés valamely eleme a közjót is szolgálják párt-semlegesek

11 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 11/43 A civil társadalom a fentieknél tágabb (nem csak a hivatalosan bejegyzett nonprofit szervezetek tartoznak bele, hanem pl. baráti társaságok is), ugyanakkor szűkebb is (nem foglalja magába a nem civil kezdeményezésre létrejött nonprofit szervezeteket pl. közalapítványok, közhasznú társaságok) Sorolja fel az önkormányzatok Önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatait! egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak fenntartása köztemető fenntartása nemzeti- és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése Határozza meg a polgármester legfontosabb feladatait! A polgármestert (főpolgármestert) a település lakossága közvetlenül a képviselő-testülettel egyidejüleg választja meg. Testületi működés szempontjából a képviselő-testület tagjának minősül. Tevékenysége: felelős a képviselő-testület üléseinek előkészítéséért, vezeti az üléseket, végrehajtja annak döntéseit irányítja a polgármesteri hivatalt címzettje egyes államigazgatási feladatoknak (katasztrófavédelem, honvédelem) a képviselő-testület egyes hatáskörét átruházhatja a polgármesterre képviseli az önkormányzatot más szervezetek előtt közvetlen kapcsolatot tart fenn a lakossággal, civil szervezetekkel Mutassa be a polgármesteri hivatal és a jegyző legfontosabb jellemzőit! A mindennapos igazgatási feladatok ellátására, a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester működésének biztosítására, döntéseinek előkészítésére, azok végrehajtására a képviselő testület egységes hivatalt hoz létre: a polgármesteri hivatalt. (Speciális változata a körjegyzőség = több, kisebb önkormányzat közösen tartja fenn). A polgármesteri hivatal (és körjegyzőség) kettős feladata: önkormányzati feladatok (döntés-előkészítés, ellenőrzés, végrehajtás, adminisztráció) a jogszabályok által megállapított államigazgatási feladatok- és hatáskörök A jegyző a képviselő-testület által kinevezett, a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt. feladata kettős: a képviselő-testületi munka kiszolgálása (ülések adminisztratív előkészítése, testület elé kerülő javaslatok szakmai színvonalának biztosítása, ülés jegyzőkönyvének összeállítása, törvénysértő dolgok jelzése elsőfokú államigazgatási feladatok ellátása (ő a legtöbb feladat címzettje: gyámügy, építési ügyek, helyi adóügyek, mezőgazdasági hatósági feladatok, vállalkozói igazolványok kiadása ) Mutassa be az önkormányzati képviselő-testület működésének legfontosabb szabályait! Az önkormányzat legfontosabb szerve. A legfontosabb döntések meghozatala a képviselő-testületre tartozik, ők alkotják, módosítják a helyi jogszabályokat (önkormányzati rendeletek). Működését testületi ülés formájában fejti ki. Törvény szabályozza a különböző településeken megválasztható képviselők számát, és a megválasztásuk módját. A képviselőnek kötelessége a képviselő-testületi munkában való részvétel. A település egészéért vállalt felelősséggel kell képviselnie választói érdekeit. Törvény: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. (65-ös) törvény (Ötv.) Ismertesse a nonprofit szervezetek típusait! Lásd: és Mutassa be az önkormányzatot működésére vonatkozó főbb szabályokat! A helyi képviselő-testület keretei között alakítja ki szervezetét és működési rendjét. Mind az alkotmány, mind az Ötv.( pont) és az egyéb törvények az önkormányzat szervezetére és működésére csak a legalapvetőbb, garanciális jellegű szabályozásokat tartalmazzák: feladatok ellátásának garanciái önkormányzat működésének átláthatósága nyilvánosság biztosítása demokratikus jelleg biztosítása A törvény írja elő, milyen szerveket köteles létrehozni az önkormányzat, és szabályozza ezek: összetételét jogosítványait működési szabályait

12 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 12/43 megfelelő egyensúlyt teremt a különböző szervek működésében A törvényes keretek ugyanakkor nagymértékben biztosítják az önkormányzati autonómiát. 2.2.) 5 pontos kérdések: Ismertesse röviden a fővárosi önkormányzatok sajátosságait! A fővárosban kétszintű önkormányzat működik: a települési önkormányzati feladatokat a kerületi, a megyei feladatokat a fővárosi önkormányzat látja el (amely azonban az Ötv. Szerint ugyancsak települési önk.-nak számít). A két szint közötti kapcsolat különbözik a települési-megyei önk.-i kapcsolattól: egyes feladatokat (tömegközlekedés, szennyvízkezelés ) a fővárosi önkormányzat lát el egyes kérdésekben (pl. településrendezés) kétszintű jogalkotás létezik Mutassa be röviden az államigazgatási szervek sajátosságait! Lásd: Sorolja fel az államigazgatás központi szerveit! Lásd Határozza meg a kormány kettős funkcióját! Lásd: Sorolja fel a kormány államigazgatás irányítási feladatait! Lásd: Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! Lásd: Sorolja fel az önkormányzatok típusait! polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség (több kis önkormányzat közösen tartja fenn), társulások, megyei jogi város kerületi hivatala, megyei közgyűlés hivatala, főpolgármesteri hivatal Sorolja fel az önkormányzat képviselő-testület szerveit! (a képviselő testület neve pl. a fővárosban közgyűlés) polgármester (főpolgármester, közgyűlés elnöke) bizottságok polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala) részönkormányzat testület (településrészt irányító testület) Ismertesse röviden az önkormányzatok képviselő-testület bizottságainak legfontosabb jellemzőit! A bizottságok tagjai részben a képviselőkből (több mint fele), részben külső tagokból áll. Funkciói: képviselő-testület döntéseinek előkészítése döntések végrehajtásának szervezése ellenőrzés képviselő-testület munkájának tehermentesítése -> a bizottságok a képviselő-testülettől önálló döntési jogot kaphatnak A törvények írják elő, milyen bizottságokat kell, és lehet alakítani. Pl fős településen kötelező a pénzügyi bizottság. Lehet még: szociális, egészségügyi, sport, oktatási, vagyonkezelő Milyen döntéseket hozhat az önkormányzat képviselő-testülete? A helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályok formájában szabályozza (önkormányzati rendelet). Működését testületi ülés formájában végzi. A megyei, fővárosi, és megyei jogú városban a képviselő-testület helyett közgyűlés működik Sorolja fel a nonprofit szervezetek (szervezeti forma szerinti) csoportjait! Egyesület (nyilvántartott tagsággal rendelkezik) = valamely egyesülési jog alapján létrehozott egyesület (kör, klub, tagság, mozgalom ) Köztestület = közfeladatot lát el, hatósági és felügyeleti joggal is rendelkezik (pl.: Magyar Tudományos Akadémia, szakmai- és gazdasági kamarák, hegyközségek; kényszeregyesület is lehet: pl. Orvosi Kamara, Mérnök Kamara ) Alapítvány (tagja nincs, kuratórium dönt) = vagyonából az alapító által lefektetett célokat próbálja megvalósítani (támogatás, szolgáltatás, segítés ) Közalapítvány = közfeladatot ellátó alapítvány, amit az Ogy., a kormány ill. az önkormányzat hoz létre (adományosztás, adománygyűjtés, közszolgáltatás)

13 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 13/43 Közhasznú társaság (kht) = üzletszerűen működő, közhasznú feladatot ellátó társaság, de ő sem oszthatja fel a nyereségét a tagok között Sorolja fel a nonprofit szervezetek (domináns tevékenység szerinti) csoportjait! Adományosztó Adománygyűjtő Szolgáltatásokat nyújtó Jog- és érdekvédelmi Önsegélyező jellegű Társadalmi érintkezést szolgáló (klub-szerű) Érdekképviseleti funkciójú, hatásköri jogokkal is rendelkező 2.3.) Szóbeli kérdések: Határozza meg a közigazgatás fogalmát és alapvető feladatát. Mutassa be a közigazgatás szervezetrendszerének kettőségét. Határozza meg az államigazgatási, illetve önkormányzati szervek jellemzőit. Fogalma és feladatai: Kettősség: Jellemzők: Csoportosítsa és jellemezze a közigazgatási szerveket (hatókör, illetékesség szerint)! Sorolja fel az államigazgatás központi szerveinek körét, mutassa be a minisztérium feladatait, szervezetét, és az országos főhatóságok típusait. Központi szervek: Minisztérium: Főhatóságok: Mutassa be a kormány feladatait, szervezetét és működésének szabályait. Ismertesse a kormány munkáját segítő szerveket. Feladatok: Szervezet: Szabály: Segítő szervek: Mutassa be az államigazgatás területi-helyi szerveinek jellemzőit, és ismertesse a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok feladatait. Jellemzői: Számos olyan feladat van a közigazgatásban, amelynek ellátását sem helyi (települési), sem országos szinten nem lehet hatékonyan megoldani. Ezért épültek ki a körzeti-, ill. megyei területi szervek. Illetékességi szempontból körzeti szerv: pl. ÁNTSZ városi kirendeltsége, körzeti földhivatal), megyei szerv: pl. megyei földhivatal, megyei egészségbiztosítási pénztár. Léteznek több megyére kiterjedő, regionális szervek is (pl. munkaügyi központ, NAV regionális igazgatósága) Ismertesse az önkormányzatok típusait, mutassa be a helyi önkormányzatok feladatait (választható, kötelező, önként vállalt és átvállalt feladatok). Típusai: az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. (Elviekben megyei jogú városokban is lehetne kerületeket kialakítani, de eddig még sehol nem. > megyei jogú városok: megyeszékhely nél nagyobb városok, szigetet képeznek a megyében: a területén ellátják egyben a megyei és a települési önkormányzati feladatokat is). A fenti tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül altípus: városi és községi települési önkormányzat. Sajátos típus: kisebbségi önkormányzat. Az önkormányzatok jogai egyenlők, csak mellérendeltségi kapcsolat van közöttük. A települési és megyei önkormányzatok között a szubszidaritás elve érvényesül = minden feladatot azon a szinten kell ellátni, ami a szolgáltatást igénylőkhöz közelebb van, ugyanakkor megfelelő színvonalon látható el. Fővárosi specialitás: Kötelező feladatok: Önként vállalt feladatok: minden olyan helyi közügyet elvállalhat a kötelezőkön túl, amiket a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és amik nem veszélyeztetik a kötelező feladatok ellátását. A kötelező feladatok ellátását az önkormányzat szabadon megválasztható módon oldhatja meg: saját gazdasági társaság létrehozása, szolgáltatás megvásárlása, más településekkel közösen való ellátás, stb Amennyiben egy kisebb település átvállalja egy nagyobb valamilyen kötelezően előírt feladatának megoldását, ahhoz megfelelő anyagi fedezetet kap az államtól Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait, és határozza meg az önkormányzatok alkotmányos jogait. Lásd: Mutassa be a helyi önkormányzati képviselő-testület jellemzőit és működésének szabályait. Testület: Döntések:

14 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 14/ Mutassa be a helyi önkormányzati képviselő-testület szerveinek legfontosabb jellemzőit (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete) Polgármester: Polgármesteri hivatal, jegyző: Bizottságok: Sorolja fel a nonprofit szervezetek típusait és legfontosabb szerepköreit. Mutassa be a kormányzat és a nonprofit szféra közötti kapcsolat formáit. Típusai: és Kapcsolatrendszer: ) Államháztartási ismeretek 3.1.) 10 pontos kérdések: Mutassa be az államháztartás tradicionális funkcióit! A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam mindazon feladatokról, melyeket az állam a társadalom állami típusú megszervezése óta ellát (államhatalmi, államigazgatás, igazságszolgáltatás, fegyveres és rendvédelem szervek, önkormányzatok ). Ide tartozik: jogalkotás feladatai (társadalmi élet jogi keretei, parlamenti-, kormányzati-, helyi jogalkotás) jogalkalmazás feladatai (bíróságok, közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás) állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, határvédelem) belső rend védelme és közbiztonsági feladatok (nemzetbiztonság, bűnözés elleni tevékenység, rendvédelem) nyilvántartási funkció Mutassa be az államháztartás funkcióját! Funkciócsoportjai: tradicionális funkciók (3.1.1.) szociális f. gazdaságpolitikai f. (3.1.3.) A szociális (jóléti) funkciók jóval később, az állami gondoskodó szerep kialakulásával párhuzamosan alakult ki. Részterületei: szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthon, pénzbeli segély, természetbeli juttatás, hajléktalanokról gondoskodás ) egészségügyi ellátó rendszer működtetése (alapellátás, járó-, ill. fekvőbeteg szakellátás, speciális) állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer (közös kockázatvállaláson és a társadalmi szolidaritás elvén működő rendszer) oktatási rendszer működtetése (óvoda, alap-, közép és felsőfokú oktatás) gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények fenntartása (nevelési segély, gyámhatóság, ifjúságpolitika) munkanélküliség kezelése (segély, aktív- és passzív foglalkoztatáspolitika) Mutassa be az államháztartás gazdasági-gazdaságpolitikai funkcióját! A legfiatalabb állami funkció, a gazdasági világválság után alakult ki. Lényege: mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészét befolyásolni, valamint a gazdaság többi szereplőjére kötelező szabályokat írhat elő. Feladata: a gazdasági növekedés támogatása, a visszaesések hatásainak mérséklése. Eszközei: jogalkotás (gazdasági verseny, munkajog, munkavédelmi törvények ) központi kínálat v. kereslet támasztása antiinflációs intézkedések (kamatpolitika, árfolyam-politika) adók alapok célprogramok, támogatások Sorolja fel az államháztartás alrendszereit és egyet közülük részletesen ismertessen! Államháztartás = az állam funkcióinak ellátására szolgáló gazdálkodási rendszer. Az állam és helyi önkormányzatok feladat, és hatásköreinek ellátását szolgáló közpénz és közvagyon, az ezekkel való gazdálkodás, továbbá mindezek jogi szabályozása. Alrendszerei: központi kormányzat költségvetése (kb. 50%) ( ) társadalombiztosítási alapok k. (kb. 25%) (3.1.8.) elkülönített állami pénzalapok k. (kb. 5%) (3.2.3.) helyi önkormányzatok k. (kb. 20%) ( ) Másfajta felosztás szerint: központi (első 3) és helyi (önkormányzatok) szintje létezik az államháztartásnak.

15 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 15/ Mutassa be a központi kormányzat költségvetésének főbb jellemzőit! Az államháztartás legfontosabb, a másik három alrendszert is meghatározó része. Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, hiszen azok állami finanszírozását végzi. Itt jelennek meg az államadósság kiadásai, valamint az EU költségvetésébe történő befizetések is. Lásd még: , A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Ogy. elé. Az Ogy. a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. A költségvetés végrehajtásáért (bevételek beszedéséért, kiadások teljesítéséért) a Kormány a felelős Ismertesse a központi kormányzat bevételeinek fő csoportjait! adó- és adójellegű bevételek (jövedelemadók, termékek- és szolgáltatások után fizetendő adók pl. általános forgalmi adó, vagyonadó, illeték) nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak) tőkejellegű bevételek (privatizáció, koncesszió, vagyonértékesítés) adományok, segélyek, átvett pénzeszközök (akár nemzetközi forrásból is származó) központi költségvetési szerveknél keletkező bevételek (működés, vállalkozási tevékenység, értékesítés, előírt befizetés) államháztartás alrendszereinek befizetése EU-ból származó visszatérítések, támogatások Ismertesse a központi kormányzat költségvetés kiadásainak fő csoportjait! állam működési-, jóléti-, gazdasági funkcióinak megvalósítására szolgáló kiadások (pl.: központi költségvetés szerveinek kialakítása, központ beruházások, más államháztartási alrendszerek támogatása, egyedi sé normatív támogatás államh. rendszeren kívül, fogyasztói árkiegészítés, lakásépítés, családi támogatás, szociális juttatások, tartalékok) adósságszolgálat, kamattérítés befizetés az EU-ba Mutassa be a társadalombiztosítási alrendszert! A társadalombiztosítás(egészségbiztosítási- és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös, kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere. Az alrendszer feladata a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatainak finanszírozására és ellátására terjed ki. Két kiemelkedő aspektusa: állami feladat a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése az állam a tb. ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik (ha azok bevétele elmarad a várttól, az állam biztosítja a bevétellel nem fedezett kiadásokat) A tb. pénzügyi alapjainak éves költségvetését az Ogy. törvényben határozza meg. Nyugdíjbiztosítási alap bevételei: munkáltatói tb. járulék munkavállalói nyugdíjjárulék egyéb kiadásai: nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) hozzátartozók nyugellátása igazgatási költségek szervezet: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Egészségbiztosítási Alap bevételei: munkáltatói tb. járulék egészségügyi hozzájárulás táppénz hozzájárulás munkavállalói egészségbiztosítási járulék egyéb kiadásai: pénzbeli ellátások (gyes, gyed, táppénz ) egészségügyi szolgáltatások igazgatási költségek szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetési bevételei közül a központi költségvetésből származó forrásokat! Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önk.-ok költségvetése képezi. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, emellett saját bevételt termelnek. Az önk. költségvetését helyi rendeletben kell szabályozni. Állami források:

16 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 16/43 átengedett központi bevételek (az állam a központosított bevételeinek egy részét visszajuttatja az önk.-nak) pl.: a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után beszedett személyi jövedelemadó egésze a földterület fekvése szerinti önk.-hoz kerül vissza, vagy a gépjárműadó normatív állami hozzájárulás (népességszámhoz, vagy feladatmutatóhoz pl. iskolások száma kapcsolódva kerül meghatározásra) felhasználási kötöttsége nincs az önk.-nak normatív kötött felhasználású hozzájárulás (meghatározott feladatra, mutatószáma lapján kapja az önk.) pl. gyermekvédelmi támogatás címzett és céltámogatás (önk. nagy költségű, kiemelten fontos fejlesztéséhez, rekonstrukciójához, saját erő kiegészítéseként) pl. kórház felújítás, szennyvízelvezetés támogatásértékű bevétel az Egészségbiztosítási Alapból (az önk. által működtetett egészségügy finanszírozásához) egyéb támogatások pl.: önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetbe került önk.-ok támogatása Mutassa be a helyi önkormányzatok saját bevételeinek főbb csoportjait! helyi adók a jogszabályi keretek közt a képviselő-testület állapítja meg (pl.: építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó ) intézmények működési bevételei (az önk. által alapított intézmények bevétele, nyeresége ) átvett pénzeszközök az önk.-ok együttműködhetnek államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetekkel, és az ilyen együttműködések keretében működési v. fejlesztési célra juttatott források tervezhetők (pl. pályázati feladatok) hitel az eladósodás korlátozása érdekében törvény korlátozza az önk.-ok hitelfelvételét Mutassa be a Magyar Államkincstár szerepét az államháztartás alrendszereinek működésében! A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter felügyelete alatt álló, országos hatáskörű, központi költségvetési szerv. Szerepe: az államháztartás alrendszereiben a költségvetés lebonyolítása, nemzetgazdasági szintű tervezéshez információgyűjtés és adatszolgáltatás. Az államháztartás alrendszerein belül (a pénzforgalom minimalizálása érdekében) a kincstári kör szervezetei egymás közötti elszámolásaikat átvezetéssel rendezik, tényleges kifizetsé csak külső bevételkiadás esetén történik. A pénzforgalom lebonyolítása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) történik. Kincstári körbe tartoznak: a központi költségvetés, a közp. költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali- és ezek igazgatási szervei, elkülönített állami pénzalapok a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társasági formában működő szervei A kincstár ügyfelei azok az ún. kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok is, akik kötelesek a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni (pl. Országos Rádió és Televízió Testület, Diákhitel Központ ) A helyi önk.-ok szintén a kincstári rendszeren keresztül jutnak hozzá az állami támogatásokhoz Határozza meg a kötelezettségvállalás lényegét és fő szabályait! Előzmény: A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első intézkedés. Ennek keretében az arra jogszabályban feljogosított (megbízott) személy a költségvetési szerv nevében fizetési v. más teljesítési kötelezettséget vállal (pl. helyi önk. nevében a polgármester, v. az általa megbízott személy). A kötelezettségvállalás ellenjegyzése egy előzetes ellenőrzési folyamat, melynek során meg kell vizsgálni: a költségvetési előirányzat biztosítja-e a fedezetet a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy: az szükséges és jogszerű-e a szakmai feladatellátáshoz a kifizetéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e a lehetséges megoldások közül a leghatékonyabb, legcélszerűbb, leggazdaságosabbat választották-e Határozza meg a szakmai teljesítés, az érvényesítés és az utalványozás lényegét és szabályait! A kötelezettségvállalás teljesítéssel realizálódik (árut leszállították, szolgáltatást igénybe vették ). A végzett munka, teljesített szolgáltatás, az anyag- és áruszállítás hibátlanságáról az átadás-átvétel során kell meggyőződni. Ezt olyan személynek kell végeznie, aki szakmailag felkészült, beosztása alapján alkalmas erre. Az átadás-átvételt írásban kell rögzíteni. Ezt követi az érvényesítés, amely egy folyamatba épített pénzügytechnikai ellenőrzés. Ennek során a ki- és befizetések jogosságát kell igazolni. Az érvényesítést végző dolgozónak vizsgálnia kell: bizonylatok (szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv, számla) alaki és tartalmi szempontból megfelelnek-e gazdasági esemény valóban megtörtént-e, és az kellőképpen dokumentált a fizetendő ellenérték v. a teljesítendő befizetés összegszerűségben megalapozott-e a pénzügyi teljesítéshez a fedezet rendelkezésre áll-e

17 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 17/43 Az érvényesítést követi a kiadások teljesítésének és bevételek beszedésének elrendezése, az utalványozás. Utalványozni csak érvényes okmány alapján és írásban szabad. Csak a gazdasági vezető, önk. esetén a jegyző (v. az általa kijelölt személy) írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes Mutassa be az államháztartási kontrollok célját, rendszerét! Az államháztartási kontroll az államháztartás mind a 4 alrendszerére kiterjed. Feladata: törvényességi-jogszerűségi ellenőrzés és célszerűségi-gazdasági-hatékonysági ellenőrzés. Célja, hogy elősegítse : az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását az áh. alrendszereit megillető bevételek beszedését az áh.-i pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását a központi költségvetés és zárszámadás megalapozottságát az államadósság célszerű kezelését a közvagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét a számviteli és bizonylati rend fenntartását Az áh. külső pénzügyi ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. Az áh. belső pénzügyi ellenőrzésének elemei: a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések belső ellenőrzési tevékenység az ezek központi harmonizációja és koordinációja Ismertesse az Állami Számvevőszék szerepét, helyét az államháztartási kontrollok rendszerében! Az áh. külső pénzügyi ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. Az álla, legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely kizárólag az Ogy.-nek és a törvényeknek alárendelten működik. Ellenőrzi az államháztartás valamennyi alrendszerét törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontokból, mint külső szerv. Ellenőrzi: teljes államháztartást állami vagyonnal való gazdálkodást egyes államháztartáson kívüli szervezetek gazdálkodását Ogy.-nek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézményeket pártokat helyi önkormányzatok közpénz és közvagyon felhasználását Az ellenőrzésekről készült jelentésekbe foglalt megállapítások, következtetések, javaslatok hozzájárulnak az Ogy. törvényhozó munkájához (a jelentések nyilvánosak) Mutassa be az államháztartási belső kontrollrendszerek közül a belső ellenőrzés általános jellemzőit! Elemeit lásd: végén. A belső kontrollrendszer azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő célokat: a tevékenységeket szabályszerűen, a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) elvével összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől és a nem rendeltetésszerű használattól A belső kontrollrendszerért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles az egész rendszert (kontroll, kockázatkezelés, információs- és kommunikációs rendszer, monitoring rendszer) kialakítani. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a gazdálkodó szerv működését fejlessze és eredményességét növelje Mutassa be az államháztartási belső kontrollrendszerek közül a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) lényegét, általános követelményeit! Belső kontrollrendszer: A FEUVE létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók segítségével. A vezető köteles olyan szabályokat kiadni, folyamatosan kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 3.2.) Szóbeli kérdések: Határozza meg az államháztartás fogalmát, mutassa be az államháztartás funkcióit! Fogalma: az államháztartás = az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Az a tevékenység, amivel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe (mint pénzalapba), majd felhasználja kiadásainak teljesítésére. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplője nem tud megoldani (= közfeladatok) Funkciói: és

18 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 18/ Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, mutassa be a központi kormányzati költségvetés államháztartási alrendszert (helye az államháztartás rendszerében, bevételeinek és kiadásainak fő csoportja, szerkezeti rendje). Lásd: , , , Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, melyek közül ismertesse a társadalombiztosítási alrendszer és az elkülönített álalmi pénzalapok jellemzőit! Alrendszerek: Társadalombiztosítás: Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A külső források (célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások) az állami támogatást mértékét meghaladja. Ilyen pénzalap pl.: Munkaerő-piaci Alap, Központi nukleáris Alap, Kutatási és Technológiai Innováció Alap, Szülőföld Alap, Nemzeti Kulturális Alap Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetését. Lásd: és Határozza meg a költségvetési szerv általános fogalmi elemeit, mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodásának egymásra épülő folyamatait (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítése, érvényesítés, utalványozás). A költségvetési szerv az államháztartás részét alkotó olyan jogi személy, aki: jogszabályban meghatározott és alapító okiratban rögzített közfeladatokat, közérdekből, alaptevékenységből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv v. személy irányítása, felügyeletével, éves költségvetésből v. költségvetési keretből gazdálkodva végez. Alapítás szerint lehet: központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási ksz., helyi önkormányzati ksz., helyi kisebbségi önkormányzati ksz., országos kisebbségi önk. ksz., köztestületi ksz. Tevékenységi jellege szerint lehet: közhatalmi költségvetési szerv közszolgáltató ksz. (közintézmény pl. közoktatási, közintézet pl. egészségügyi, vállalkozói közintézet, közüzem Feladatellátásához gyakorolt funkciói szerint lehet: önállóan működő és gazdálkodó önállóan működő A ksz. jóváhagyott éves költségvetés v. költségvetési keret alapján működik és gazdálkodik. Az önállóan működő és gazdálkodó ksz. az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. Lásd még: és Mutassa be az államháztartási kontrollok célját, rendszerét! Lásd: , , , ) Köztisztviselői jogviszony 4.1.) 15 pontos kérdések: Ismertesse részletesen a köztisztviselői illetményrendszert! Az illetményrendszer magába foglalja azokat a szabályokat, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak. Illetmény = alapilletmény + illetménykiegészítés + illetménypótlék Alapilletmény = illetményalap fizetési fokozat szorzószáma eltérítés szorzószáma Illetménykiegészítés = alapilletmény intézményi szorzószám (= a közigazgatási szerv szintjétől, típusától, köztisztviselő iskolai végzettségétől függ) Illetménypótlék = illetményalap pótlék szorzószáma (= kedvezőtlen körülmény, vagy speciális tudás elismerése, pl.: éjszakai pótlék, gépjármű-vezetési pótlék, nyelvpótlék ) Az illetményalapot az állami költségvetési törvény állapítja meg (nem lehet alacsonyabb, mint az elmúlt évi). Az alapilletményt a szorzók max. 60%-al növelhetik, ill. 20%-al csökkenthetik. Csak önkormányzatnál lehetséges személyi illetmény megállapítása is = egyösszegű illetmény, amihez pótlék már nem kapcsolódik, alsó határa legalább 100 Ft-al magasabb az érintett köztisztviselő illetmény összegénél, felső határa nincs, csak a különösen kimagasló teljesítmény értékelésével kell alátámasztani. Ezeken felül léteznek még a külön juttatások: alanyi jogon jár a 13. havi illetmény, jubileumi jutalom (25, 30, 35, 40 év munkaviszony), ruházati költség, étkezési hozzájárulás. Ezen túl adhatók még egyéb juttatások (pénz- v. tárgyjutalom, külföldi üdülés, üdülési hozzájárulás, szociális segély ).

19 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 19/ Mutassa be részletesen a köztisztviselők kiválasztásával és a köztisztviselők kinevezésével kapcsolatos szabályokat! Az egyre összetettebb feladatok ellátásához sokoldalúan képzett köztisztviselőkre van szükség. Köztisztviselői kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázat csak akkor írható ki, ha a hely tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be. A pályázat kiírását a munkáltató vagy bizonyos esetekben a Kormányzati Személyügyi és Közigazgatási Képzési Központ folytatja le. A pályázati eljárás kormány rendeletben szabályozott. A köztisztviselői pályát közszolgálati rendszerünk élethivatásnak tekinti. A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan ideig történik. A kinevezés feltétele: a köztisztviselő rendelkezzen az általános és különleges alkalmazási feltételekkel és ne álljon fel vele szemben kizáró ok. Minden magyar állampolgárnak joga van köztisztviselővé válnia az alkotmány szerint Hasonlítsa össze a köztisztviselői és a közigazgatási szerv kártérítési felelősségét! Köztisztviselői felelősség jellemzői: döntően vétkességi felelősség a károkozó vétkességét a munkáltatónak kell bizonyítania a kártérítés mértéke a vétkesség fokától, a magatartás súlyosságától függ A köztisztviselő legfeljebb 3 havi illetményével felel, ha a kárt: a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok megsértésével, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával / hiányos teljesítésével, hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta. Bizonyos esetekben objektív felelőssége van = az okozott kárt vétkességétől független köteles megtéríteni (pl. a hiányfelelősség = a rábízott dolog elvész v. megsemmisül). Sajátos eset, ha a köztisztviselő feladatkörében eljárva harmadik személynek okoz kárt (pl. ügyfélkár). A harmadik személy irányába a közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, de utólag a köztisztviselővel a szabályok szerint érvényesítheti kártérítési felelősségét. Közigazgatási szerv felelőssége: szigorú szabályok vonatkoznak rá, a szerv felelőssége vétkességre tekintet nélkül mindig érvényesül. Csak akkor mentesül a kártérítéstől, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt a működési területén kívü eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A felelősség kiterjed: az élet, egészség, testi épség sérelmére okozott kárra a köztisztviselő vagyontárgyaiban okozott kárra a köztisztviselőt ért egyéb kárra A közigazgatásis szervet teljes kártérítési felelőssé terheli, mert a köztisztviselőt olyan helyzetbe kell hozni, mint a kár bekövetkezte előtt. Meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt jövedelmét, és nem vagyoni kárát is. Ha a kár pontosan nem számolható ki, olyan mértékű általános kártérítést köteles fizetni (akár járadékként is), ami a teljes anyagi kárpótlásra alkalmas Ismertesse a fegyelmi eljárás folyamatát! Lásd Ismertesse a köztisztviselők kötelezettségeit (a munkavégzéssel kapcsolatos általános kötelezettségeket és a köztisztviselőkők sajátos kötelezettségeit! Kötelességei: munkavégzéshez kötődő általános kötelezettségek sajátos kötelezettségek Munkavégzéshez kötődő k.: munkaidejét munkában tölti, és ez alatt a munkáltató rendelkezésére áll munkáját az elvárható szakértelemmel és a kapott utasítások szerint végzi munkatársaival együttműködik; más egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, munkájában nem zavarja, anyagi kárt nem idéz elő munkáját személyesen végzi A fentieken túl (illetmény és költségei megtérítése mellett): munkáltató által kijelölt tanfolyamon (továbbképzésen) részt vesz, vizsgát leteszi kivételesen ellát munkaköréhez nem tartozó feladatot is munkavégzésre a törvényben előírtaknak megfelelően kirendelhető, kiküldhető Sajátos kötelezettségek: utasítás végrehajtása vagyonnyilatkozat titoktartási köt. Utasítás végrehajtásának kötelezettsége = a kijelölt felettese utasításait kell követnie, azt megtagadni csak az alábbi esetekben lehet: meg kell tagadni az utasítást: ha annak végrehajtásával bűncselekményt v. szabálysértést követne el, ill. más személy testi épségét, egészségét közvetlen veszélyeztetné

20 Közigazgatási alapvizsga (2009-es anyag) vizsgakérdések kidolgozva by Beorn 20/43 megtagadhatja az utasítást: ha annak végrehajtása az életét, egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. Ha a köztisztviselőt emberi jogaiban sérti. köteles az utasításadó figyelmét felhívni: (kérheti az utasítást írásban) ha annak végrehajtása jogszabályba ütközik, teljesítése kárt idéz elő, vagy jogos érdekeit sérti. -> ha írásba kérte, mentesül a következmények alól. jogosult különvéleményt, figyelmeztetést írni. Vagyonnyilatkozat = törvény sorolja fel, milyen beosztású köztisztviselőnek kell tennie. Cél: a korrupció megelőzése, közigazgatás pártatlanságába vetett bizalom erősítése. Bizonyos körben a családtagjait is érinti. Az elmulasztása, vagy nem valós adatok közlése, vagy visszavonása a jogviszony megszűnését vonja maga után. Titoktartási kötelezettség: köteles megtartani az állami- és szolgálati titkot olyan tényekről, amelyekhez a munkája során jutott, és ami kiszolgáltatása az állam, közig. szerv, munkatársai, vagy állampolgárok számára hátrányos lenne, vagy következményekkel járna, illetéktelen szervnek, személynek nem adhat tájékoztatást Ellenkező esetben büntetőjogi, fegyelmi felelőssége állapítható meg Ismertesse a köztisztviselők jogait (a munkavégzéssel kapcsolatos általános és sajátos jogokat, valamint a köztisztviselőkők sajátos jogait! Jogok: munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok köztisztviselő egyéb sajátos jogai M. k. általános jogok: a törvény sorolja fel, hogy mikor mentesül a köztisztviselő a munkavégzés kötelezettsége alól. A munkaidő beosztása, munkaközi szünet, pihenőidő, pihenőnap, munkaszüneti nap, szabadság egyes esetei (pl. szülési szabadság), szabadság kiadása mind a munkajogi szabályok szabályozzák. M. k. sajátos jogok: munkaidőre, túlmunkavégzésre szabadság mértékére vonatkoznak A heti munkaidő 40 óra. Ha ennél kevesebb, arányosan kevesebb bért kap. Rendkívüli esetben napi 12-, heti 48 órát is a munkahelyén kell maradnia. Csak írásban lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést, ami egy évben max. 160 óra lehet. A rendkívüli munkavégzés időtartamával megegyező szabadidő jár (kétszeres, ha pihenőnap történt). A köztisztviselőnek évi 25 nap szabadság jár, ami beosztásától függően pótszabadsággal bővülhet. Sajátos jogok: kiválasztása során jogosult az egyenlő elbírálásra munkája után illetményre jogosult felelősségre vonása csak szabályozott rendben lehetséges sérelmeivel bírósághoz fordulhat joga van a pálya biztonságához a prémiumévek program az idősebb, nyugdíj előtt állók számára nyújt lehetőséget a közszféra elhagyására a különleges foglalkoztatási állomány intézménye a fiatalabb, közszféra elhagyását tervezők számára nyújt felkészülési időt a versenyszférához jogosult az előmenetelre (ehhez köteles továbbképzésen részt venni) csatlakozhat érdekvédelmi szervezetekhez (szakszervezet, kamara) és ott vezető szerepet is vállalhat lehet párttag, de vezető tisztviselő nem, és párt nevében nem vállalhat közszereplést sztrájkjog Mutassa be a köztisztviselő sajátos kötelezettségeit és megszegésük követelményeit! Kötelességek: A fegyelmi vétség megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható (vétkes) magatartás. A felelősségnek két alakzata van: szándékosság (= ha előre tudja és látja magatartásának következményeit, azokat kívánja v. azokba belenyugszik ide tartozik pl. a hivatali titokkal való visszaélés és a korrupció) és gondatlanság (= azért nem látja a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható körültekintést, ill. bízik a következmények elmaradásában). A fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a munkáltatónak el kell rendelnie a fegyelmi eljárást (e nélkül ellene büntetést nem lehet kiszabni). A fegyelmi eljárás két szakaszra oszlik: vizsgálati- (felderíti az összes lehetséges körülményt) és tárgyalási szakasz. A fegyelmi eljárás a vizsgálóbiztos kijelölésével kezdődik (az elkövetőnél magasabb besorolású, ennek hiányában vezető beosztású személynek kell lennie 3 napon belül). A vizsgálóbiztos minél előbb be kell fejeznie a vizsgálatot, előterjesztést készít, amire 8 napon belül a fegyelmi tanács zárt ülésen döntést kell hozzon. A döntés lehet felmentő határozat (nem követte el, nem történt törvényszegés, elévült az ügy, büntetést kizáró ok), vagy büntetés. A büntetés lehet: megrovás, előmenetelben való visszalépés, juttatások csökkentése, megvonása, címek, vezetői megbízás visszavonása, hivatalvesztés.