Mindezekre tekintettel próbáltuk a vonatkozó rendelkezéseket megvizsgálni, elemezni.

Átírás

1 Tárgy Díjpolitika elvi meghatározásai Tisztelt Társulási Tanács! A korábbi Társulási Tanácsi ülésen döntöttünk arról, hogy a KEOP 1.1.1/C pályázat keretében a Társulás indul, pályázatot ad be, illetőleg mint ismeretes folyamatban van a KEOP 1.1.1/2F pályázat megvalósítása. Mindkét pályázatban lényeges feltétel a díjpolitika meghatározása. A legutóbbi Társulási Tanácsi ülésen a közszolgáltató cég megalakítása és a hatáskörök átruházása, valamint a szilárdhulladék gazdálkodási rendszer kialakítása, üzemeltetése tekintetében is felmerült a díjpolitika átgondolásának szükségessége, illetőleg a létrejövő kizárólagos Társulási tulajdonú közszolgáltató cég finanszírozásának kérdése. A Ht. előírásai alapján a közszolgáltatási díj megállapításának jogköre központi kézbe került, és az eddig megjelent és hatályba lépett rezsicsökkentésekre vonatkozó rendelkezések alapján a szilárdhulladék kezelési közszolgáltatási díj december 31-ig törvényben rögzített (2012. április 14-én hatályos díj +4,2% -10%). Mindezekre tekintettel próbáltuk a vonatkozó rendelkezéseket megvizsgálni, elemezni. A díjpolitika tekintetében irányadó a évi CLXXXV. törvény és a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet, az azokban lefektetett elvek, követelmények. Alapelv A díjpolitika alapelve a szennyező fizet elve. A pályázatokban rögzített, bemutatott általános szabályok 1. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj (továbbiakban: közszolgáltatási díj) a Társulás ellátott településein egységesen és egyforma összegben kerül meghatározásra. 2. A közszolgáltatási díj legalább egyéves díjfizetési időszakra kerül meghatározásra. 3. A közszolgáltatási díj egytényezős (távlatilag kéttényezős is lehet). 4. A közszolgáltatási díj a vegyes hulladék mennyiségével arányosan úgy kerül meghatározásra, hogy 4.1. A közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, azaz fedezze: a) a évi CLXXXV. törvény szerinti céltartalék összegét. b) a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeit a)1. a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségét és ráfordítását, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; a)2. a számlázás és díjbeszedés költségét; c) a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit (azaz a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási

2 szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségét); d) a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségeket (azaz az a)1. pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadásokat és ráfordításokat); e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségeit Ösztönözzön a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére. 5. Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kerül figyelembe vételre a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevétel. 6. Közszolgáltatási díjat csökkentő költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatások nincsenek, illetve nem kerülnek figyelembe vételre. 7. A szelektív gyűjtésben részt vevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért - díj nem kerül felszámításra. 8. A közszolgáltatási díj az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kerül meghatározásra. 9. Az egységnyi díjtételek - elkülönítve tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. 10. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni, melyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felhasznál a miniszteri rendeletet megalapozó javaslata elkészítésekor. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. 12. A közszolgáltató a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A közszolgáltató a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

3 A közszolgáltatási díj meghatározásának részletes szabályai 13. Az egytényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtétel a 4.1 pontban meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kerül megállapításra. 14. A 13. pont szerint várható szolgáltatási mennyiség a településeken szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a 11. pont szerinti díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. 15. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. 16. Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. 17. A közszolgáltatási díjat a Ht. 38. (2) alapján az ingatlanhasználó fizeti meg. 18. A Ht. 47. (4) alapján az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, az értékesítési bevételek levonása után, a díjpolitika pontjai alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A KEOP-1.1.1/2F és KEOP-1.1.1/C projektek megvalósításával együttesen kialakuló hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez azaz a működési költségek fedezéséhez nem szükséges díjemelés, mert a projekt működési költség megtakarítást eredményez. A később esedékes eszköz és létesítmény pótlások finanszírozási szükséglete azonban díjemelést igényel, között évi 0,25% mértékben. A hulladék közszolgáltatási díj lerakási járulék nélkül számított összege II. félévében nettó Ft/háztartás/év, mely a KEOP-1.1.1/2F projekt díjemelése miatt 2015-ben először Ft-ra majd 2023-ig folyamatosan Ft-ra emelkedik, ezt követően a KEOP-1.1.1/C projekt miatti díjemelés eredményeképpen 2030-tól kezdve 2042-ig Ft/háztartás/év mértékig emelkedik. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt (amennyiben az a későbbiekben a díjakba beépíthető lesz) a vizsgált működési időszakban a hulladékkezelési közszolgáltatási díj összege között várhatóan nettó Ft/háztartás/év között alakul. A projektterületre vonatkozó becsült átlagos díj alakulása az alábbi táblázatban látható.

4 Jelenlegi helyzet fennmaradása esetén 4 Hulladék átvételi díj, nettó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj, bruttó Ft/háztartás/év Lerakási járulék, bruttó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj lerakási járulékkal, bruttó, Ft/háztartás/év Projekt által okozott díjnövekedés, 2013=1 9 Lerakási járulék által okozott díjnövekedés, 2013=1 1,00 1,00 1,18 1,25 1,25 10 Összes díjnövekedés, 2013=1 1,00 1,00 1,39 1,46 1, Projekt megvalósulásával 13 Hulladék átvételi díj, nettó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj, bruttó Ft/háztartás/év Lerakási járulék, bruttó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj lerakási járulékkal, bruttó, 16 Ft/háztartás/év Projekt által okozott díjnövekedés, 2013=1 1,00 1,00 1,00 1,00 1,03 18 Lerakási járulék által okozott díjnövekedés, 2013=1 1,00 1,00 1,18 1,25 1,25 19 Összes díjnövekedés, 2013=1 1,00 1,00 1,39 1,46 1, Projekt megvalósulásával, ill. a jelenlegi helyzet fennmaradásával várható díjak aránya 22 Hulladék átvételi díj 1,00 1,00 1,00 1,00 1,03 23 Hulladék átvételi díj lerakási járulékkal 1,00 1,00 1,00 1,00 1,02 1. ábra: A becsült átlagos díjak a KEOP-1.1.1/2F és KEOP-1.1.1/C projektek megvalósítását követően. A közszolgáltatás fenntartható működtetéséhez szükséges további intézkedések. A Ht. 52. (1) alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A Ht. 52. (2) alapján a díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban együtt: a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére. A Ht. 52. (3) alapján a felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi. A Ht. 52. (4) alapján a NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. A Ht. 52. (5) alapján közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges. A Ht. 52. (6) alapján ha az (5) bekezdés szerinti behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a NAV - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjának

5 A Sajó-Bódva-völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (továbbiakban Társulás) által alapított ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban Közszolgáltató) fenntartható működéséhez alapvető fontosságú a Társaság likviditásának biztosítása és a kintlévőségek minimalizálása. A Nonprofit Kft.-t a Társulásnak mindig olyan állapotban kell tartania, hogy működése fenntartható legyen, ezért bevételeknek fedezniük kell a 3. pontban részletezett költségeket. A Társulási Tagönkormányzatai a legutóbbi Társulási üléseken kifejezték abbéli szándékukat, hogy a Társulás Elnöke vizsgálja meg a hulladékkezelési közszolgáltatási díj lakosságtól történő beszedésének lehetőségeit. A Társulás Elnöke a Tagönkormányzatok kéréseinek eleget téve a kérdést megvizsgálta, és a közszolgáltatás fenntartható működése érdekében kizárólag az alábbi megoldást látjuk megvalósíthatónak: A közszolgáltatási díj számlájának kiállítására, a díj beszedésére várhatóan havonta kerül sor. A közszolgáltatási díj beszedése a Közszolgáltató feladatát képezné. 1. A Közszolgáltató részletes díjkalkulációt készít a Társulás számára, a közszolgáltatás ellátása önköltségi árának meghatározása érdekében a évre várható költségek vonatkozásában. 2. A évi önköltségi ár meghatározása során a Közszolgáltató figyelembe veszi a vonatkozó jogszabály által meghatározott szükséges műszaki tartalmat, illetve a hatályos rendelkezések alapján figyelembe veszi az adott Tagönkormányzat települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás ellátását fedező, rendeletben vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározott a rezsicsökkentést is figyelembe vevő maximális díját. 3. A Közszolgáltató számítása alapján meghatározásra kerül a Társulás területén az egy ingatlantulajdonosra eső átlagos éves közszolgáltatási díj. 4. A rezsicsökkentési rendelkezések alapján a év áprilisi díjhoz képest kell meghatározni a közszolgáltatás díját, egészen ig. A jelenlegi szabályozás alapján ezért két eset lehetséges: a rezsicsökkentett közszolgáltatási díj az önköltségi árat nem éri el, a díj az önköltségi árnál alacsonyabb. a rezsicsökkentett díj az önköltségi árat meghaladja, annál magasabb. 5. Az igazságosan és átláthatóan megállapított önköltségi díjak alapján Társuláson belül, önkormányzati kompenzációs mechanizmus szükséges a hulladékkezelési közszolgáltatás biztonságos, fenntartható költséghatékony, ellátásához. 6. A Kormányzat által meghatározott rezsicsökkentett lakos által fizetett díj nem fedezi a hulladékgazdálkodás területén jelentkező növekvő költségeket (pl. kukás autó útdíja, lerakási járulék, felügyeleti és engedélyezési díjak, stb.). A kompenzáció lényege, hogy az adott településre eső éves önköltségi (nonprofit) közszolgáltatási díjhoz képest vizsgáljuk a rezsicsökkentett díjat. Amennyiben az önköltségi ár kisebb, mint a rezsicsökkentett díj, úgy az adott Tagönkormányzat megtéríti a Társulás számára a különbözetet. Amennyiben az éves díj meghaladja az önköltségi árat, úgy a Társulás az adott Tagönkormányzat számára elszámolja a különbözetet.

6 7. A kompenzációs mechanizmust szükséges összekötni a Közszolgáltató likviditásának biztosításával. 8. A Közszolgáltató működéséhez és feladatának ellátásához szükséges a finanszírozás biztosítása. A finanszírozás biztosítása érdekében figyelemmel arra, hogy a Közszolgáltató működésének kezdetén ( ) még nem áll rendelkezésre forgó eszköz szükséges az éves teljes közszolgáltatási díj 1/12-ed részének (1 havi közszolgáltatási díj) megelőlegezése a Közszolgáltató számára. Az egy havi díj megelőlegezésének menete a következő: a Társulási megállapodás módosítása alapján (várhatóan november) a Tagönkormányzatok legkésőbb a tárgyév február 28-ig (elsőként február 28-ig) átutalják az adott Tagönkormányzatra eső egy havi közszolgáltatási díjat a Társulásnak, megelőlegezve a hulladékkezelés ellátásának költségeit. A Társulás az így befolyt összeget a Közszolgáltató számára kamatmentes tagi kölcsön formájában adja át. Tárgyév végén az pontokban részletezett kompenzáció részeként a Közszolgáltató elszámol a Társulás felé Tagönkormányzatonként. A visszafizetések a tagi kölcsön törlesztéseként kerülnek elszámolásra a Közszolgáltató és a Társulás között, ezt követően pedig a Társulás és az Önkormányzat között. Amennyiben a kompenzáció során az adott Tagönkormányzat esetében az önköltségi árnál alacsonyabb a díj, úgy pótbefizetésre szólítja fel a Társulás az adott Tagönkormányzatot 30 napos fizetési határidővel. A kintlévőségeket a kompenzációs mechanizmus során figyelembe vesszük, lásd példa A Közszolgáltató a 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. (1) b) szerinti állami kompenzációs mechanizmust igénybe kívánja venni. A befolyt állami kompenzációnak megfelelően az elszámolások korrekciójára sor kerül. 10. Az itt bemutatott díjpolitikát és kompenzációs mechanizmust a Társulás évi utolsó ülésén áttekinti és a évtől hatályos szabályok, illetve a Magyar Energia és Közmű Hivatal díjmegállapításai alapján felülvizsgálja. Példa 1. rezsicsökkentett díj kisebb, mint az önköltségi ár, nincs kintlévőség Egy adott településen 12 egység az éves önköltségi ár. Ennek 1/12-ed része 1 egység. A Tagönkormányzat a Társulás részére befizet 1 egységet a Közszolgáltató likviditásának biztosítása érdekében. Az adott településen a rezsicsökkentett ár 11 egység, a hatályos jogszabályok alapján ennyit lehet kiszámlázni. Az adott Tagönkormányzat így 1 egység további befizetést köteles megtenni év végén napos határidővel. Példa 2. rezsicsökkentett díj magasabb, mint az önköltségi ár, nincs kintlévőség Egy adott településen 12 egység az éves önköltségi ár. Ennek 1/12-ed része 1 egység. A Tagönkormányzat a Társulás részére befizet 1 egységet a Közszolgáltató likviditásának biztosítása érdekében.

7 Az adott településen a rezsicsökkentett ár 13 egység, a hatályos jogszabályok alapján ennyit lehet kiszámlázni. Az adott Tagönkormányzat így 1 egység többlet befizetéssel bír, melyet a Társulás számára év végén 15 napon belül megfizet. / vagy a jövő évi 1/12 résznél a Társulás beszámít, ennyivel kevesebbet kell fizetni 2015-ben. Példa 3. rezsicsökkentett díj alacsonyabb, mint az önköltségi ár, van kintlévőség Egy adott településen 12 egység az éves önköltségi ár. Ennek 1/12-ed része 1 egység. A Tagönkormányzat a Társulás részére befizet 1 egységet a Közszolgáltató likviditásának biztosítása érdekében. Az adott településen a rezsicsökkentett ár 11 egység, a hatályos jogszabályok alapján ennyit lehet kiszámlázni. Az adott Tagönkormányzat így 1 egység további befizetést köteles megtenni év végén 30 napos határidővel. A kintlévőség 1 egység, ezért a Tagönkormányzat további 1 egység befizetésre kötelezett. Amennyiben a kintlévőséget a NAV behajtja, a Közszolgáltató behajtás után haladéktalanul megtéríti a befizetett 1 egységet az önkormányzatnak. Kérem a Tisztelt Társulási Tanácsot, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozza meg döntését. Melléklet: önköltségi ár számítása

8 Határozati Javaslat Határozati Javaslat Tárgy: A közszolgáltatási díjjal kapcsolatos rendelkezések ig. 1. A ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. (Közszolgáltató) számítása alapján kerüljön meghatározásra a Társulás területén az egy lakosra eső átlagos éves közszolgáltatási díj. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: november ) A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy az igazságosan és átláthatóan megállapított önköltségi díjak alapján Társuláson belül, önkormányzati kompenzációs mechanizmus szükséges a hulladékkezelési közszolgáltatás biztonságos, fenntartható költséghatékony, ellátásához az alábbiak szerint: Az adott településre eső éves önköltségi (nonprofit) közszolgáltatási díjhoz képest kerüljön megvizsgálásra a rezsicsökkentett díj. Amennyiben az önköltségi ár kisebb, mint a rezsicsökkentett díj, úgy az adott Tagönkormányzat megtéríti a Társulás számára a különbözetet. Amennyiben az éves díj meghaladja az önköltségi árat, úgy a Társulás az adott Tagönkormányzat számára elszámolja a különbözetet. A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a kompenzációs mechanizmust szükséges összekötni a Közszolgáltató likviditásának biztosításával. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: értelemszerű 3.) A Társulási Tanács tudomásul veszi és egyetért azzal, hogy a Közszolgáltató működéséhez és feladatának ellátásához szükséges a finanszírozás biztosítása, melyet a Társulási Megállapodás módosításával biztosítanak. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Határidő: a Társulási Tanács novemberi ülése, illetve értelemszerű 4.) A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. (Közszolgáltató) a 318/2013. (VIII 28.) Korm. rendelet 3. (1) b) szerinti állami kompenzációs mechanizmust igénybe vegye és a befolyt állami kompenzációnak megfelelően az elszámolások korrekciójára sor kerüljön. Felelős: Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: értelemszerű

9 5.) A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a jelen határozatban elfogadott díjpolitikát és kompenzációs mechanizmust a Társulás Tanács évi utolsó ülésén áttekintse és a évtől hatályos szabályok, illetve a Magyar Energia és Közmű Hivatal díjmegállapításai alapján felülvizsgálja. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: a Társulási Tanács 2014.évi utolsó ülése