KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

Átírás

1 Közlekedési alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 26. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 Fontos tudnivalók A teszt jellegű feladatoknál javítani tilos, a javított válaszok nem értékelhetők! A feladatsor értékelésénél részpontszám is adható. Ha a feladatnak legalább 50%-a hibátlan, akkor a pontszám fele megadható. Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük). írásbeli vizsga / május 26.

3 Teszt jellegű feladatok 1. feladat Franciaország 2. feladat Svájc 3. feladat Belgium 4. feladat Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország, Ukrajna 5. feladat Rábafüzes Körmend Vasvár Kám Városlőd Veszprém Székesfehérvár 6. feladat Szeged Mélykút Baja Bátaszék 7. feladat Budapest Aszód Hatvan Füzesabony Miskolc Szerencs Sátoraljaújhely oh. 8. feladat Budapest Hatvan Füzesabony Miskolc Hidasnémeti Cana (Hernádcsány) Košice (Kassa) Plavec Muszyna Krakow (Krakkó) 9. feladat Sassnitz, Rostock, Warnemünde, Kiel, Hamburg 10. feladat Budapest Székesfehérvár Siófok Nagykanizsa Murakeresztúr oh. Kotoriba Csáktornya Ljubljana Sezana Villa Opicina Trieszt 11. feladat Debrecen Berettyóújfalu Mezőberény Békéscsaba Orosháza Hódmezővásárhely Szeged írásbeli vizsga / május 26.

4 12. feladat Hatvan Jászberény Szolnok 13. feladat Budapest Taksony Kunszentmiklós Kiskőrös Soltvadkert Kiskunhalas Kelebia 14. feladat Boba Ukk Zalaegerszeg Bajánsenye 15. feladat cm = 9125 m = 9,125 km Feladatsor 1. feladat összesen: 15 pont ς F menetellenállás = F g + F l + F e + F h = (m g μ g ) + ( A cw v 2 p ) + ( m g ) pont F menetellenállás = (1075 9,81 0,0115) + (0,65 2,55 0, ) + (1075 9,81 0,012) = = 121, , ,549 = 999,087 N 4 pont P menetellenállás = F menetellenállá v = 999, = 34968,045 W = 34,968 kw teljesítményt igényel a külső menetellenállások legyőzése. 4 pont 66 kw > 34,968 kw, ezért a gépkocsi képes tovább tartani a sebességét. 3 pont 2. feladat összesen: 15 pont F l = ς A cw v 2 2 F l = 0,65 2,8 0, = 914,095 N P l = F l v = 914, = 31993,325 W = 31,99 kw 3 pont Ha az útközben feltámadt, haladás irányával szembe fújó szél sebessége 44 km/óra, akkor ς F l2 = A cw (v+v szél ) 2 2 F l2 = 0,65 2,8 0, ,94 = 1663,98 N P l2 = F l2 (v+v szél ) = 1663,98 47,22222 = 78576,83 W = 78,577 kw 3 pont 3 pont írásbeli vizsga / május 26.

5 3. feladat összesen: 15 pont Gépjárműnek nevezzük az olyan személyeket és dolgokat szállító közlekedési eszközt, amely nincs kényszerpályához kötve és a továbbításhoz szükséges erőgépet (motort) magában foglalja, valamint rendszeresen közterületen (úton, téren) közlekedik. A gépjárműveket rendeltetésük és szerkezeti felépítésük, valamint a hajtóenergia megválasztása szerint lehet csoportosítani. a) Rendeltetésük szerint lehetnek személyszállító gépjárművek és teherszállító gépjárművek. b) Szerkezeti felépítésük szerint: különleges gépjárművek, vontatók (tehergépkocsi, illetve nyerges vontató), pótkocsik. A személyszállító gépjárművek közé tartoznak a személygépkocsik, a társasgépkocsik (autóbuszok), a motorkerékpárok és a személy- és társasgépkocsik által vontatott pótkocsik. A teherszállító gépjárművek rakfelülettel rendelkező, áruszállításra kialakított járművek, amelyek esetenként pótkocsik vontatására is alkalmasak. A különleges gépjárművek speciális személy- vagy áruszállítási feladatok ellátására kialakított szállítóeszközök (pl. mentő, hűtő, üzemanyag-szállító gépjármű). A vontatók olyan motoros járművek, amelyek pótkocsik vontatására használatosak. A különleges közúti vontatójárműveken kívül (pl. nyerges vontatók) elsősorban a mező- és erdőgazdaságban alkalmazzák vontatóként a különböző felépítésű traktorokat. A pótkocsik motor nélküli, rakfelülettel rendelkező járművek, amelyeket gépjárművekkel vagy vontatókkal lehet továbbítani. c) A hajtóenergia megválasztása szerint megkülönböztethetők: benzin-levegő keverékkel működő Otto-motorok; gázolaj-levegő keverékkel működő dízelmotorok; egyéb hajtóenergiával működő gépjárművek (gázturbina, gáz-, villamos hajtású stb.). A benzin-levegő keverékkel működő Otto-motorok általában a személygépjárművek energiaforrásai, de gyártanak tehergépkocsikat is benzinüzemű motorral. írásbeli vizsga / május 26.

6 A benzinüzemű gépjármű meghatározó előnye a gázolaj üzemű gépjárművekkel szemben az alacsonyabb beszerzési költség és a kisebb tömeg. Hátrányai: nagyobb üzemeltetési költség; nagyobb fajlagos üzemanyag-fogyasztás; több meghibásodási lehetőség és az egészségre ártalmas szennyező kipufogógáz. A gázolaj levegő keverékkel működő dízelmotorok a tehergépjárművek legelterjedtebb motortípusa, de az utóbbi időben rohamosan terjednek a dízelüzemű személygépjárművek is. A gázolajüzemű gépjárművek előnyei a benzineshez viszonyítva a következők: a kisebb üzemeltetési költség; a kisebb fajlagos üzemanyag-fogyasztás; kevesebb meghibásodási lehetőség. Hátrányai: a nagy beszerzési költség; a zajos üzem; az egészségre ugyancsak ártalmas, szennyező kipufogógáz. A gázturbinát elsősorban a repülés igényeinek növekedése miatt fejlesztették ki. Ma már a kis sebességű sportrepülőgépek kivételével a gázturbina a repülőgépek fő erőforrása. A gázturbinás motor szerkezetileg egyszerűbb, mint a dugattyús Otto-, illetve dízelmotor, de nagy előállítási költsége miatt a gépjárművekben eddig nem volt versenytársa a hagyományos dugattyús motoroknak. A gáz- és villamos hajtású gépjárművek jelentősége a gyakorlatban nem számottevő. Az ilyen hajtású járművek a levegőt jóval kevésbé szennyezik, mint a más rendszerű belső égésű motorok. 4. feladat összesen: 10 pont A trolibusz olyan, személyszállítás céljára készült elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi, amelyben a vezetőülést is beleértve kilencnél több állandó ülőhely van. 600 Voltos egyenáramú hálózatról működik. A felső vezetékhez képest jobbra és balra kb. 3,5-4 métert képes kitérni. írásbeli vizsga / május 26.

7 Már a múlt század 50-es éveitől alkalmaznak hazánkban a városi tömegközlekedésben trolibuszokat. Az üzembeállítás után még hosszú évtizedekig jellemző volt a városi háztartásokban az egyedi barnaszenes fűtés. E mellett az autóbuszokon és a teherautókon a katalizátor ismeretlen volt, nem is beszélve a legendásan rosszul beállított adagolók miatti füstölésről. Ilyen körülmények között a trolibusz jelentős környezetvédelmi előnyökkel bírt. A trolibusz előnyei elsősorban környezetvédelmi tulajdonságaiban rejlenek. Nincs gázemissziója, zajszintje kicsi [kb. 65 db]. Villamosenergia-fogyasztás szempontjából a korszerű trolibuszhajtás összhatásfoka eléri a %-ot. Előnyös még a jó gyorsulóképessége és villamos motorjainak túlterhelhetősége, amely lehetővé teszi a járművek nagyobb haladási sebességét. A kereszteződésekben, a váltóknál jelentősen lelassul, érzékeny az út minőségére, ezért az átlagsebessége kisebb az autóbuszénál. Napjainkban a trolibusz üzem fenntartása jelentősen drágább az autóbuszhoz képest, környezetvédelmi előnyei nem nagyon jelentősek. Az utóbbi évtizedekben nem indítottak új járatot. Az EU-ban nem terjedt el a városi tömegközlekedésben a trolibusz. 5. feladat összesen: 15 pont A konténer a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) meghatározása szerint olyan szállítási segédeszköz, amely tartós kivitelű, így ismételten felhasználható; különösképpen arra a célra alakították ki, hogy megkönnyítse az áruk több szállítójárművön végzett szállítását az áruk közbenső átrakása nélkül; olyan felszerelésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik a könnyű kezelést; úgy van kialakítva, hogy könnyen be- és kirakható legyen; legalább 1 m 3 belső térfogatú. 4 pont A konténer célszerűen kezelhető, saját futómű nélküli tartály. A szabványos kivitelű konténert bárhol lehet szállítani a szabványoknak megfelelő kivitelű közúti járművekkel, vasúti járművekkel és hajókon, valamint rakodásuk is megoldható a szabványos rakodóberendezésekkel. írásbeli vizsga / május 26.

8 A konténerek hosszméretét a vasút és különösen a közúti szállítási lehetőségek 40 láb (1 láb = 31 cm) hosszúságúra korlátozzák, míg lefelé a 20 és 10 láb hosszú változatok a legelterjedtebbek. A különleges rendeltetésű konténerben meghatározott árut, árucsoportot szállítanak, és rendeltetésének megfelelően alakítják ki vagy szerelik fel, állandó jellegű járulékos berendezésekkel. Ezzel az áruk be- és kirakását könnyítik meg és a szállítás biztonságát növelik. A különleges konténerek jellegzetes típusai: hőszigetelt konténer; szabályozható hőmérsékletű konténer; tartálykonténer (tankkonténer); szállítólap (fiat-konténer), amely gyakorlatilag sík felület, lehajtható rakoncákkal, egyéb felépítménnyel; nyitott konténer, a raktér valamelyik oldalról nincs merev szerkezeti elemmel határolva; nyitható konténer; összehajtható és szétszedhető konténer; légi konténer. 5 pont írásbeli vizsga / május 26.