KÁLVIN TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 HÁZIREND KÁLVIN TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA

2 I. Bevezető A házirend fogalmazza meg a működőképesség feltételeit annak érdekében, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően tanuljanak. A házirend a diákság érdekében olyan szabályokat is rögzít, amelyek az iskolai hagyományok őrzését is szolgálják, testi épségük megvédésére vonatkoznak, és nevelési szempontból lényegesek. Célja tehát, hogy biztosítsa az iskola diákjai és pedagógusai eredményes és zavartalan munkájának feltételeit. A házirend kialakításában, aktuális módosításában és betartásának ellenőrzésében a diákok képviselői a nevelőtestülettel közösen vesznek részt a Szülői Szervezet véleményét, észrevételeit figyelembe véve. A házirend személyi hatálya az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, a pedagógusra, az intézmény más alkalmazottaira és a szülőre terjed ki, aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket. területi hatálya az intézmény területére, valamint az iskolák által szervezett iskolán kívüli rendezvényekre (osztálykirándulás, színház-, múzeumlátogatás, stb.) terjed ki II. A tanulók jogai II.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony megszűnése a Ktv. 75. eljárásrendje alapján történik

3 A közoktatási törvény biztosítja a tanuló részére azt a jogot, hogy tankötelezettségét magántanulóként teljesítse. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetve a tanuló egyénileg készül fel. II.2. A tanulói jogok gyakorlásának módjai A tanuló a közösség aktív, azt formálni képes tagja, ezért a tanulói jogviszonyon alapuló a Ktv ban felsorolt jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja, első osztályba lépő tanuló az első tanítási év megkezdésétől. Ezen jogokból fakadóan: részt vesz diákkörök munkájában, tagja iskolai, művelődési, sport és más köröknek, melyek illeszkednek az iskola hatályos pedagógiai programjához. A diákkörök létrehozása a szülő, a tanuló és a tanár kezdeményezésére az igények felmérése után valósul meg, tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is kap segítséget, részt vesz iskolaotthoni, napközi otthoni, tanulószobai és egyéb nem tanórai foglalkozásokon az ott elfogadott viselkedési és egyéb normák szerint, igénybe veszi és a védő - óvó előírások (baleset-megelőzés, tűzvédelem) betartásával rendeltetésszerűen használja az iskola könyvtárát, sportfelszereléseit, létesítményeit. Külön engedéllyel a tanulók szervezetten használják az iskola sportudvarát, ha az ott folyó szakmai munkát, a napközi délutáni foglalkozásait nem zavarják. A rendezvények lebonyolítását pedagógus vagy az arra megbízott felnőtt felügyeli, az iskola létesítményeit, felszereléseit térítésmentesen használja, részt vesz különböző szabadidős programokon, iskola által szervezett rendezvényeken, pályázatokon, tanulmányi, kulturális és sportrendezvényeken, feladatot vállal egyéb közösségi programok összeállításában, lebonyolításában,

4 él mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi megbízatásából fakadnak, joga van megismerni az őt érintő jogszabályokat, melyek ismertetése és értelmezése az osztályfőnök és a Diákönkormányzat feladata. II.3. A Diákönkormányzat A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A DÖK tevékenységét az osztályokban megválasztott 2-2 képviselőből álló vezetőség irányítja (diáktitkárok), munkáját az iskola igazgatója által megbízott pedagógus (DÖK segítő tanár) segíti, egyben ő látja el a diákok képviseletét is. A diákok részt vesznek a diákközgyűlésen, amit évente legalább egy alkalommal a Diákönkormányzat szervez meg. A diákközgyűlésen a DÖK munkáját segítő pedagógus és DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok érvényesüléséről az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról, és egyéb, a tanulókat érintő kérdésekről. II.4. A tanulók, a szülők tájékoztatása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, a DÖK munkáját segítő pedagógus a DÖK vezetőségi ülésein és a hirdetőtáblán folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnök és az osztály diáktitkára folyamatosan tájékoztatják az osztály tanulóit az aktuális tudnivalókról. A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a Szülői Szervezet ülésén, az osztályfőnökök

5 a szülői értekezleteken tájékoztatják. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. II.5. A tanulók, a szülők véleménynyilvánításának rendje, formái A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaik érvényesítése érdekében az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz fordulnak. Az iskola életét érintő kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közlik, melyekre 15 napon belül kell érdemi választ kapnak. A véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben, mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával történik. A szülők szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján fordulnak kérdéseikkel, javaslataikkal, véleményükkel az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanulók osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez és a diákönkormányzathoz. II.6. A tanulók nagyobb csoportjai, közösségei A szülői szervezetnek a közoktatásról szóló törvény 59. (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik az intézményen belül legalább egy évfolyamra járó tanulókat érint. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az intézményen belül egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

6 III. A tanulók kötelességei Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ktv ban felsorolt kötelességeit a beíratás napjától kezdve gyakorolja, első osztályba lépő tanuló az első tanítási év megkezdésétől. Ebből fakadó kötelessége, hogy: választott tisztségét, vállalt megbízatását lelkiismeretesen teljesíti egyénileg felelős a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és a személyi tulajdon megőrzéséért, védelméért, a gyermekfelelősök utasításait is, kéréseit figyelembe veszi, és azok szerint cselekszik, az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, ezért jogellenes a mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetésnek minősül, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését indítja el, társai és tanárai törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmébenkülön engedély nélkül - az iskola területén mobiltelefonnal képeket illetve hangfelvételeket nem készít, fényképezőgéppel, kamerával- az érintettek tudta és engedélye nélkül- felvételeket, filmet nem rögzít, védi a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának, óvja saját és társai testi épségét, és haladéktalanul jelenti a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más iskolai alkalmazottnak a veszélyeztető állapotot, az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtéríti.

7 A tanuló legfontosabb munkája a tanulás, ebből fakadó kötelessége, hogy: felkészülten jelenik meg minden tanítási órán, ismétlődő házifeladat-hiány vagy felszereléshiány esetén a szaktanár, az osztályfőnök, igazgató magához kéretheti a szülőt, hogy megtudja a mulasztás okát, mert a nevelési egység megtörése a nevelés eredményét teszi tönkre, minden tanítási órára elhozza a tanuláshoz szükséges taneszközeiket, tájékoztató füzetét. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ezt nem rongálja, az ide történő bejegyzéseket másnapra a szülővel vagy gondviselővel aláíratva bemutatja. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége. Az ellenőrzés gyakori illetve huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök, illetve a főigazgató magához kéretheti a szülőt, hogy felhívja a figyelmet a mulasztásra. A tájékoztató füzet elvesztése osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, a kötelező és a választott tanórákon, foglalkozásokon fegyelmezetten dolgozik, tiszteletben tartja társai tanuláshoz való jogát, mulasztását a következő órára pótolja, hosszabb hiányzás esetén a pedagógus által megadott időpontig teszi meg. IV. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének rendje, formái IV.1. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, közösségi munkát végez, versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon vesz részt, megbízást kiemelkedően teljesít, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, jutalomban részesül.

8 A jutalmazás formái: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret: szóbeli osztályfőnöki dicséret írásbeli igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret jutalomkönyv: versenyeredményért, kimagasló tanulmányi munkáért iskolai közösség előtti dicséret oklevél: tanulmányi munkáért, közösségi munkáért, versenyeredményért intézményi hagyományok alapján adott díjak, címek: Aranytoll Díj, a Kálvin Téri Általános Iskoláért Alapítvány Díja IV.2 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki az iskolai házirend előírásait megszegi, büntetésben részesül. Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, mely indokolt esetben a vétség súlyától függően eltér. A büntetést írásba kell foglalják, tényét a szülő megismeri. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítik. (pl.: más tulajdonának elsajátítása, érdemjegy hamisítása, beírások törlése, igazolatlan hiányzás, szülő aláírásának hamisítása, szándékos rongálás, kábítószer fogyasztása vagy terjesztése). A fegyelmi eljárás lépéseit jogszabály (Ktv. 76. ) határozza meg.

9 A büntetés okai: Hanyagság: Hiányos és rendetlen munka A felszerelés gyakori hiányossága, házi feladat hiánya Az tájékoztató füzet megrongálása, firkálása, elvesztése Fegyelmezetlen magatartás, illetlen és trágár kifejezések hangos használata, valótlan dolgok állítása Órák alatti fegyelmezetlenség (beszélgetés, mással való foglalkozás, tiszteletlen megnyilvánulás, önhibából történő késés). Egyéb iskolai foglalkozáson megnyilvánuló rendbontó viselkedés. Iskolai ünnepségeken rendzavaró viselkedés, mások figyelmének elvonása Órák közti szünetekben tanúsított fegyelmezetlen magatartás (ügyeletesekkel szembeni engedetlenség, helytelen közlekedés (rohangálás), mások testi épségének a veszélyeztetése, szaktanteremben tartózkodás A közösség érdekeit sértő magatartás. Ismételt késés Gondatlanul vagy szándékosan okozott kár. A kártérítés megállapításánál a Ktv. 77. rendelkezései az irányadóak. Az osztálynapló megrongálása, megsemmisítése Igazolatlan mulasztás A fegyelmező intézkedések módjai: Bejegyzés a magatartásfüzetbe. Szaktanári figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli

10 Napközis nevelői figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli Osztályfőnöki intő: írásbeli Osztályfőnöki megrovás: írásbeli Igazgatói figyelmeztetés: írásbeli Igazgatói megrovás: írásbeli Igazgatói intő: írásbeli V. Iskolai munkarend V.1. A tanév munkarendje 1. A tanév rendjét az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozza meg, ennek módosítása a tantestület határozata alapján és a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával valósul meg. 2. Az iskola munkanapokon 7 órától 17-ig tart nyitva. Esti és rendkívüli hétvégi foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők. 3. Tanítási napokon hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.oo óra és 16.oo óra között, pénteken 8.00 és óra között. 4. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 5. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az osztálytermekbe 7:45- kor mennek be a diákok, kivéve a szaktantermeket, ahol a folyosón kell várják a tanárt.

11 6. A tanulók tanítási idő alatt az iskola területét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettes), vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyják el. Rendkívüli esetbenszülői kérés hiányában-az iskolából való távozásra az igazgató vagy helyettese ad engedélyt. 7. A Ktv. 10. (3) értelmében a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása érdekében az órákon nem használnak az oktatást zavaró tárgyakat (pl. mobiltelefon, walkman). Ezek használata esetén a pedagógus elveszi az adott tárgyat, amit csak a szülő részére lehet visszaadni. Levelezés esetén a pedagógus a levelet elveszi, de felolvasás nélkül az óra végén visszaadja. 8. Tanulóink a tanítási órán, kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken az időjárásnak megfelelő ápolt öltözetben, tisztán jelenjenek meg. A kabátot, váltócipőt és a testnevelési felszerelést a kijelölt öltözőszekrénybe helyezik el. Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban, sötét nadrágban-, szoknyában jelennek meg a tanulók. 9. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai, az iskola minden dolgozója, az együttműködő partnerek, társai iránt! A házirendben foglaltak magatartásra vonatkozó szabályai ezekre a rendezvényekre is érvényesek. 10. A naplókat a pedagógus vagy a naplófelelős viszi be az osztályterembe. 11. Nem megengedett a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek árusítása és fogyasztása. 12. Az iskolával jogviszonyban nem állók részére a belépés rendjét az SZMSZ tartalmazza. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők mindig tiszteletben tartják.

12 V.2. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje 1. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanulók 7:45-ig érkeznek be az iskolába. 2. A szülők gyermekeiket csak az iskola folyosójáig kísérik, és a tanítást követően ott várják meg őket. A 7 óra 45 perc előtt érkező tanulók az iskola udvarán gyülekeznek, rossz idő esetén az ügyeletes nevelő döntésének megfelelő helyen. 3. Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanár ezt biztosítja. 4. Csengetési rend: 1. óra 8:00-8:45 2. óra 9:00-9:45 3. óra 10:00-10:45 4. óra 10:55-11:40 5. óra 11:50-12:35 6. óra 12:45-13:30 Tízóraizni az iskolai étkezést igénybe vevő tanulóknak az iskola ebédlőjében lehet: - Az alsó tagozatos tanulók az első óra utáni, a felső tagozatosok a második óra utáni 15 perces szünetben. A többi tanuló ugyanekkor az osztályteremben tízóraizik. Az iskolaotthonos és a napközi otthonos tanulók az ott meghatározott és beosztott időpontban ebédelnek. A tanulószobások és a menzások csak az utolsó tanítási órájuk után ebédelhetnek. Az ebédre biztosított idő 30 perc. 5. A tanuló a szüneteket - a szaktantermeket kivéve- az osztályteremben, a folyosón, illetve az aulában tölti az ügyeletes tanár felügyeletével 6. A hetesek kötelességei: a két hetes a következő feladatokat megosztva teljesíti: biztosítják a tanítás bizonyos feltételeit (tiszta tábla, kréta, szellőztetés) felügyelik az osztályt a pedagógus megérkezéséig, jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket,

13 ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 10 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek vagy az irodában a tanár hiányát, tanítás után gondoskodnak arról, hogy társaik a tantermet rendben, tisztán hagyják el, az utolsó óra után bezárják az ablakokat. A kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a felelősségre vonás kezdeményezéséről. A heteseket munkájuk a többiek támogatásával végzik. 7. Az osztályban tanító pedagógusok a diákok egyenletes terhelésére törekszenek. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább 3 óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel (5 tanítási nappal) előre bejelenti a tanulók számára. 8. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított 1 héten (5 tanítási napon) belül kijavítva megtekintse, a szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekintsen. 9. Határidőn túli értékelés esetén (igazolt hiányzás, ill. tanítási szünetet kivéve) a pedagógus és tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. 10. Az órarendbe illesztett órákra, valamint a tanórán kívüli szervezett foglalkozásokra az Oktatási Törvény Végrehajtási Rendelete érvényes. Tanórákon kívüli, hétvégi foglalkozásokon, rendezvényeken résztvevő tanulókért a program szervezője a felelős. 11. A tanítás nélküli munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje szerint szükséges igazolni.

14 12. Iskolánk tanulói részt vesznek: szakkör(ök) munkájában, melyeket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás figyelembevételével indítunk. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződik a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. az énekkar munkájában. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. a diáksportkör által szervezett sportköri foglalkozásokon, versenyeken a nevelőmunka céljából évente legalább egy alkalommal szervezett osztálykiránduláson, illetve egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítő múzeumlátogatáson, művészeti előadáson. Ha a program tanítási időn kívül esik és költségekkel jár, a tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költséget a szülők fedezik. korrepetálásokon, amelyeknek célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálás ingyenes. hit-és vallásoktatáson, melyeket a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő-oktató tevékenységétől szerveznek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. V.3. A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések Késések: A tanuló becsengetés utáni érkezése késésnek minősül. A késések csak indokolt esetben tekinthetők igazoltnak. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak (szülői / nevelői igazolás, közlekedési akadály), vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések ideje összeadódik, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló is részt vesz a tanórán.

15 Hiányzások: A tanórákról, tanítási napokról, kötelező rendezvényekről való távolmaradást a tanuló igazolja. Betegség esetén a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon értesíti az iskolát. Az orvosi igazolást a tanuló az iskolába jövetelének első napján bemutatja osztályfőnökének, illetve távolléte esetén valamely tanárának, aki azt a naplóba helyezi, hogy az osztályfőnök igazolhassa a hiányzást. Amennyiben a tanuló ezt egy héten belül elmulasztja, hiányzása igazolatlannak tekintendő. Egy tanévben három tanítási nap esetében a szülői igazolás érvényes. Előre tervezett hiányzásokra (kirándulás, családi program) engedély kérése szükséges. Az engedélyezés az igazgatóság hatásköre. Előzetes engedéllyel - verseny, edzőtábor, stb.- távolmaradó tanuló mulasztása igazolt hiányzásnak minősül. Ha külső szervezet (sportkör, egyesület stb.) a tanulót tanítási idő alatt foglalkoztatni kívánja, a tanulót előzetesen írásban ki kell kérnie. A kikérés elbírálása, a távollét engedélyezése az igazgató jogköre. A kikérővel létrejött, engedélyezett távolmaradást igazolt hiányzásnak tekintjük. Nem tekintjük hiányzásnak, ha a tanuló az iskola által kezdeményezett tanulmányi, művészeti, sportversenyeken tanítási időben vesz részt. Minden egyéb távolmaradás hiányzásnak minősül. Évi 250 órát meghaladó mulasztás esetén a tantestület döntése szerint a tanulónak osztályozó vizsgát tesz vagy évet ismétel. A tanulók felmentése a testnevelés óra alól szülői kérésre történik, amit a tájékoztató füzetbe jegyeznek be. Két alkalomnál hosszabb felmentés szakorvosi javaslat alapján valósul meg.

16 A felmentett tanuló részt vesz osztálya testnevelési óráján. Egyéb tantárgyak alól felmentést írásos szülői kérésre vagy szakértői vélemény alapján az intézmény igazgatója ad. A mulasztás következményeinek meghatározása, igazolatlan mulasztás miatti intézkedések: Igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök tájékoztatja a szülő, hogy gondoskodjék gyermeke rendszeres iskolába járásáról. Ha a második figyelmeztetés és családlátogatás után is igazolatlanul hiányzik a tanuló, az iskola igazgatója jelzi a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek a tanuló hiányzását. V.4. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, -engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsgát tehet, ha a nevelőtestület engedélyezi -a tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásainak a száma 250 tanítási óránál több, emiatt a tanuló teljesítménye és közben nem volt érdemjeggyel értékelhető és a nevelőtestület engedélyezi. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor az iskola írásban tájékoztatja. Az osztályozó vizsgát a szülő kérheti gyermeke részére írásban az iskola igazgatójától a tanítási év során. Az osztályozó vizsgák tervezett ideje: a tanítási félév ill. tanév vége előtti 2 hét. Ettől eltérni indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha neki fel nem róható okból a vizsgán nem tud megjelenni.a tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, így különösen az írásbeli és szóbeli vizsgarészek, az értékelés szabályai az iskola pedagógiai programjában meghatározottak alapján kerülnek megállapításra.

17 V.5 A tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanulók tanítási órákon, a szabadidős tevékenység ideje alatt az iskola által V.6. A szociális támogatások megállapításának és elosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt. A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: - aki halmozottan hátrányos helyzetű, - aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, - akinél a család egy főre jutó jövedelme alacsonyabb, - akinél rendkívüli körülmény ideiglenesen nehezíti a megélhetést. A tankönyv vásárlásához biztosított alanyi jogon járó állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt a törvényben meghatározottak szerint. Az alanyi jogon járó tankönyvtámogatáson túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülményei miatt rászorulók részére. Ha ehhez az iskola anyagi forrással rendelkezik, előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér összegét, köztük is azt, akinél alacsonyabb ez a jövedelem. Anyagi forrás hiányában lehetőség van az alanyi jogon tankönyvtámogatásban nem részesülők számára tartós könyvek kölcsönzésére, melyet a tanítási év végén használható megóvott állapotban vissza kell adni.

18 VI. Az iskolának és az iskola területéhez tartozó helyiségek használatának a rendje Az iskola helyiségeit, udvarát, berendezési tárgyait, eszközeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva használja, ügyelve a közösségi tulajdon védelmére, az energiatakarékos használatra, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartására. Az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt engedélyével és felügyeletével használják a tanulók. A tanítási szünetekben (pl.: nyári szünet, munkaszüneti napok) az iskola helyiségei, udvarai hivatalos ügyek intézése céljából tartanak nyitva, kizárólag az ügyeleti napokon megadott időben. Szaktantermek használata: VI.1. Számítástechnika termek: A szaktanár és a rendszergazda feladata: a számítógépek működőképességének biztosítása a szaktanterem tanórán kívül mindig zárva tartandó A tanulókra vonatkozó előírások: csak engedéllyel lépnek be a teremben a balesetveszély miatt (elektromos eszközök) és a berendezés nagy értéke miatt fegyelmezetten viselkednek a terembe csak az odavaló dolgokat visznek be, ott ételt, italt nem fogyasztanak másik tanuló munkáját nem zavarják, mindenki csak a saját gépén munkálkodik saját háttértárat (floppy, CD, flash-drive) csak engedéllyel használnak, internetről csak engedélyezett anyagot töltenek le a számítógépet abban az állapotban hagyják ott, ahogy volt, nem telepítenek más programot, nem törölnek vagy változtatnak meglévőt

19 nem állítják át a gépeken se a tapétát, se a hátteret, se a képernyőkímélőt, se az asztal tartalmát nem változtatják meg a kapcsolódó perifériákat probléma esetén a tanárnak szólnak VI.2. A fizika-kémia szaktanterem és szertár: A kísérletek során használt eszközök, berendezések és vegyszerek fokozottan veszélyesek lehetnek, ezért a tanterem használatára vonatkozó előírások betartása elvárás. A szaktanár feladata: az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig betartja és betartatja, a kísérleti eszközöket a szertárosok és a kollégák is mindig a helyükre teszik vissza, a szertár rendjéért minden ott dolgozó pedagógus felelős, a vegyszereket az erre kijelölt, zárható szekrényben tárolja. A mérgeket elkülönítve, külön méregszekrényben tárolja, a tálcákon csak feliratozott edényekben hagyja a lezárt vegyszereket, tanítás után a vegyszerszekrényeket bezárja, a tűzveszélyes anyagokból csak az előírt mennyiséget tárolja, az előírt tárolási feltételek betartása mellett, a megmaradt savakat, lúgokat, egyéb vegyszereket megsemmisíti, a szennyezett üvegedényeket használat után elmosogatja, majd a tálcákra tisztán visszarakja, a szaktanterem és a szertár tanórán kívül mindig zárva tartandó. A tanulókra vonatkozó előírások az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig betartják,

20 a tanterembe csak tanári, a szertárba csak szaktanári engedéllyel lépnek be, a tanóra után a tantermet elhagyják, az előre kikészített kísérleti eszközökhöz, berendezésekhez - munka- és balesetvédelmi okokból - nem nyúlnak, csak ha a tanár ezt kéri, bármilyen eszköz és berendezés meghibásodását azonnal jelentik a tanárnak, törött üvegedényekkel nem dolgoznak. VI.3. Technika terem: A szaktanár feladata: az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig betartja és betartatja, biztosítja az alapanyagokat és a biztonságos munkakörnyezetet, az elromlott készüléket azonnal áramtalanítja, a szaktantermet tanórán kívül mindig zárva tartja. A tanulókra vonatkozó előírások csak tanár felügyeletével tartózkodnak a teremben, a tanár által ismertetett helyes munkaműveleti rendet betartják, a termet csak tanári engedéllyel hagyják el, munkavégzés közben vigyáznak saját és társaik testi épségére, az eszközöket tanári felügyelet mellett, rendeltetésszerűen használják, az elektromos eszköz meghibásodása esetén azonnal szólnak a tanárnak, nem fognak a berendezés megjavításához.

21 VI.4. A tornaterem: A szaktanár feladata: az év elején ismertetett balesetvédelmi szabályokat mindig betartja és betartatja a tanulókkal A tanulókra vonatkozó előírások: A testnevelési órákon a tanulók kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és tanári utasítások betartása. A testnevelés órákon az utcai ruházat helyett sportfelszerelésben (trikó, nadrág, szükség esetén melegítő, tiszta torna- vagy edzőcipő)- jelennek meg a tanulók. Ezt a testnevelő tanárok ellenőrzik és bírálják el. Balesetvédelmi okból ékszert nem viselnek a tanulók. Szintén balesetvédelmi okokból a tanulók hosszú hajukat összefogják. A tornateremben tanári felügyelet nélkül nem tartózkodnak. A testnevelési órákra becsöngetéskor a tornaterem ajtaja előtt, vagy az udvar kijárata előtt gyülekeznek a tanulók. VI.5. Az öltözők, szertárak használata: Az öltözőkben higiéniai okokból nem ajánlott az étkezés. A szertárból csak a kijelölt felelősök viszik ki a szereket. Óra végén az ő feladatuk helyretenni azokat. A testnevelésóra, sportfoglalkozás után a tornatermet és az öltözőket tisztán, rendben hagyják el, mely az óravezető tanár, szervező szakember felelőssége. VI.6. Az iskolai könyvtár: Az iskola minden tanulója használja az iskola könyvtárának állományát. A könyvtár minden tanítási napon a tanévkezdéskor megállapított időpontban tart nyitva. Az elmélyült könyvtári munka csendet, nyugalmat és fegyelmet igényel.

22 Ennek érdekében a tanulók betartják az alábbi szabályokat: A többi olvasó nyugalma érdekében a könyvtárban kerülik a hangos beszédet. Az állomány védelme érdekében a könyvtárban ételt és italt nem fogyasztanak. A kézikönyvtár könyveit csak helyben használják. A kölcsönzési határidő két hét. A határidő egyszer hosszabbítható. A kikölcsönzött könyveket legkésőbb a tanév befejezése előtt 10 nappal mindenki visszaviszi a könyvtárosnak. Amennyiben a könyv elveszett, kölcsönzője pótlásáról vagy az árának megtérítéséről gondoskodik. VI.7. Az iskolához tartozó egyéb helyiségek: Az ebédlőben a tanuló betartja az ebédeltető tanár utasításait a nyugodt és kulturált étkezés érdekében. Az ebédeltetés az órarendek alapján kialakított étkezési rend szerint zajlik pedagógus felügyelettel. VII. Védő, óvó előírások A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel, és a fenntartóval kötött szerződésben foglalt vizsgálatokat végzi el az osztályfőnökökkel előre egyeztetett időpontban. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente, illetve szükség esetén A tanuló kötelessége, hogy ismerje és betartsa a baleset-megelőzési, tűzvédelmi előírásokat és annak megfelelően cselekedjen.

23 Ennek érdekében: óvja saját és társai testi épségét, egészségét betartja be az alapvető higiéniai szabályokat, ügyel saját maga és környezete tisztaságára, pedagógusi felügyelettel közreműködik környezetének rendben tartásában a folyosókon és az osztálytermekben kerüljék a szaladgálást, verekedést és minden veszélyes vagy kárt okozó játékot. Az aulában levő pingpong asztalra, fákra, kerítésre, focikapura nem másznak fel, a radiátorokra, ablakba nem ülnek, az ablakból nem hajolnak ki és onnan semmit nem dobnak ki azonnal jelenti az iskola valamely nevelőjének, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, illetve amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vesz annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartja az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket - az iskolai közösség biztonsága érdekében - az iskolába nem hoz be (124/1993. (IX.22.) kormányrendelet melléklete alapján), A tanév elején munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt: technikatanár számítástechnikát, informatikát tanító pedagógus testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő

24 fizika és kémia kísérleteket végző tanár társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy kirándulások előtt a kirándulást szervező személy táborozások előtt az azokat szervező személy Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel győződnek meg. Tűz-, vagy egyéb veszély esetén az épületben található riadó terve alapján eljárnak az SZMSZ-ben leírtakat figyelembe véve. A tanulói balesetekről a tanuló állapotának megfelelő ellátása után baleseti jegyzőkönyvet vesznek fel, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. VIII. A házirenddel kapcsolatos szabályok VIII.1. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai A házirend felülvizsgálatára, módosítására akkor van lehetőség, ha jogszabály azt előírja, vagy az aláíró felek által képviselt közösség tagjainak legalább 33 %-a ezt írásban kéri. Ha a módosító indítvány megérkezik, akkor annak elfogadásához be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat illetve a szülői szervezet véleményét. Az iskola igazgatója a javaslatok figyelembevételével elkészíti a tervezetet, melyet egyeztet a nevelőtestülettel, elfogadása után beszerzi a szülői szervezet és a DÖK véleményét.

25 VIII.2. A házirend nyilvánossága: Beiratkozáskor egy példányt minden tanuló szülője kézhez kap. A tanulók a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülők a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a hatályos házirendről. Hozzáférhetőség biztosítása A házirend megtalálható az igazgatónál, a tanáriban, osztályfőnököknél, a könyvtárban, a DÖK segítő nevelőnél, a szülői szervezet vezetőjénél, az iskola honlapján, a portán és a DÖK faliújságon. Továbbiakban az iskola igazgatójától, helyettesétől és a tanuló osztályfőnökétől fogadóórán vagy előre egyeztetett időpontban kérhető tájékoztatás az érintettek számára a házirendről.

26 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen házirend a Nevelőtestület, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével jött létre, s az iskola fenntartójának jóváhagyása után lép életbe, egyidejűleg minden korábbi házirend hatályát veszti. Nevelőtestület nevében aláírja: Szülői Szervezet nevében aláírja: név Diákönkormányzat nevében aláírja: név Intézmény igazgatója: név név Püspökladány,