Budapest, október

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE SZÁM: /2012-EMMI (SZ) A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült október -én. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és a fenntartói feladatok ellátásáról Budapest, október készítette: látta: jóváhagyta: dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes hedvig.lakatos@emmi.gov.hu Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár dr. Andráczi-Tóth Veronika veronika.andraczitoth@emmi.gov.hu Dudás Zoltán zoltan.dudas@emmi.gov.hu Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 2 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: Kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők E G Y E Z T E T É S I L A P 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak Intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM nem adott véleményt Észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosa nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Megyei ok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarországi Baptista Egyház észrevétele maradt fenn

3 3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt cél A évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények január 1-jével állami fenntartásba kerültek. Az előterjesztés tovább folytatja a 2011-ben megkezdett folyamatot a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását ek, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények tekintetében. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre kerül a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében. Az állam fenntartói feladatait a települési önkormányzatoktól átvételre kerülő intézmények esetében is a párhuzamosan egyeztetés alatt álló, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló 25113/2012-EMMI számú előterjesztés szerinti Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja majd el Előzmények - A megyei önkormányzatok ellátási kötelezettségének évi megszüntetése, a megyei intézményfenntartó központok létrehozása A megyei önkormányzati intézmények konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények január 1-jével állami fenntartásba kerültek. Így a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátások közül a korábbi megyei önkormányzati fenntartású tartós bentlakást nyújtó szociális, továbbá a gyermekvédelmi szakellátási intézmények vonatkozásában január 1-jétől a feladatellátásra kötelezett az állam, amely a megyei intézményfenntartó központok mint a megyei önkormányzatok jogutódai útján gondoskodik a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításáról. A megyei fenntartó által fenntartott szociális szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátások fenntartásának költségeit az állam feladatfinanszírozás útján biztosítja. A Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok továbbra is ellátják a korábbi szociális és gyermekvédelmi feladataikat, a változás csak a megyei önkormányzati fenntartású intézményeket érintette A települési önkormányzatok ellátási kötelezettségének megszüntetése Az előterjesztés a szociális intézmények vonatkozásában január 1-jétől érinti a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, illetve a szenvedélybeteg személyek számára ellátást nyújtó, jelenleg önkormányzati fenntartásban lévő szakosított intézményeket. Ezen célcsoportok

4 4 vonatkozásában jelenleg az átmeneti elhelyezést a harmincezernél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzat és fővárosi kerület, valamint a megyei jogú város, a tartós bentlakást nyújtó elhelyezést a fővárosi önkormányzat és a lakossági szükségletekre alapozott döntése szerint a megyei jogú város köteles biztosítani, így köteles e célcsoportok számára intézményt fenntartani. Az önkormányzatok e kötelezettsége január 1-jétől megszüntetésre kerül, a fogyatékos, a pszichiátriai és a szenvedélybeteg személyek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezésére és az intézmények fenntartása állami kötelezettségé válik. A bentlakásos szociális intézményi ellátás e területein tehát az ellátási kötelezettség rendszere egységesítésre kerül, az ellátotti célcsoport érzékenységére tekintettel az átmeneti és a tartós bentlakásos ellátás egységesen állami feladat lesz. Az állam a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, továbbá a szenvedélybeteg személyek vonatkozásában átveszi az önkormányzatok ellátási kötelezettségét az átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó ellátás biztosítására, és ehhez kapcsolódóan a jelenleg önkormányzati fenntartásban lévő intézményeket. Az ellátási kötelezettség állam általi átvétele 60 telephelyen működő, jelenleg önkormányzati fenntartásban lévő szociális intézményt érint, melyben összesen férőhelyen biztosítják fogyatékos, pszichiátriai, illetve szenvedélybeteg személyek ellátását. A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában az államra január 1-jétől átszáll a megyei jogú városok és főváros gyermekvédelmi szakellátásokra vonatkozó ellátási kötelezettsége (a megyei jogú városokon és a fővároson kívül más települési önkormányzatnak 2012-ben nincs gyermekvédelmi szakellátási kötelezettsége). Az ellátási kötelezettség rendszere a gyermekvédelmi szakellátások területén is egységesítésre kerül, teljes egészében állami feladattá válik. Az ellátási kötelezettség állam általi átvétele 119 telephelyen működő, jelenleg önkormányzati fenntartásban lévő gyermekvédelmi szakellátási intézményt, 328 nevelőszülőt összesen férőhelyszámmal, valamint egy a fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő kizárólag fővárosi fenntartású gyermekvédelmi intézményekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézményt érint. A szóban forgó, államilag átveendő intézmények listáját az előterjesztés 1. és 2. sz. függeléke, a szociális és gyermekvédelmi önkormányzati és MIK fenntartású intézmények kapacitás, és költségvetési adatai a 3. sz. függelék tartalmazza. Az önkormányzatok a továbbiakban kizárólag önként vállalt feladatként, állami finanszírozás nélkül vehetnek részt a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, továbbá a szenvedélybeteg személyek szociális szakellátása, továbbá a gyermekvédelmi szakellátás biztosításában azzal, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás nyújtásában még így sem, Az állam ellátási kötelezettségének saját intézmény fenntartásával, vagy egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is eleget tehet. Az önkormányzatok ellátási kötelezettségének megszüntetésével és intézményeik átvételével együtt megtörténik az önkormányzati intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok, tárgyi eszközök, és az intézmények személyi állományának átvétele, továbbá az intézményekhez kapcsolódó fenntartói tartozások átvétele is.

5 5 Jelen előterjesztéssel egyidejűleg benyújtásra kerül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló előterjesztés, amely a Kormány a 1106/2012. (IV. 11.) határozatának eleget téve átalakítja a megyei intézményfenntartó központok feladatellátásának jelenlegi rendszerét, létrehozva az emberi erőforrások minisztere irányítása alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. A létrejövő szervezet fenntartói, szakmai, módszertani irányítói és a megyei intézményfenntartó központoktól átvételre kerülő intézményekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat végzi január 1-jétől megyei, fővárosi szintű kirendeltségei segítségével. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettségének megszüntetését követően a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg személyek szociális szakellátása, valamint a gyermekvédelmi szakellátás területeken, az átvételre kerülő intézmények fenntartói feladatait szintén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el, ezzel az állami fenntartásba kerülő intézmények fenntartását egységesen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi január 1-jétől, megyei, fővárosi szintű kirendeltségei segítségével. A szociális és gyermekvédelmi ellátás tekintetében a jelenlegi 19 MIK helyett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központja és 20 megyei, fővárosi szintű kirendeltsége kezdi meg működését. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmények állam által történő átvétele végett a Főigazgatóság keretében szükséges a jelenlegi megyei szintű fenntartó szervezetek mellett egy külön fővárosi kirendeltséget is létrehozni ezen intézmények irányítására. Szükséges továbbá az átvétellel érintett önkormányzatoknál az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatot ellátó dolgozókat is átvenni és beintegrálni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság személyi állományába. A szociális szakellátást végző intézmények fenntartói feladatai megoszlanak a települések között. A Fővárosi önkormányzattól 4 fő, Debrecen önkormányzatától 1 fő átcsoportosítása indokolt. Gyermekvédelmi szakellátási intézmények fenntartói feladatait jelenleg 20 fő látja el a Fővárosi Önkormányzatnál, a megyei jogú városok esetében további 5 fő végzi e feladatokat. A két területet tekintve tehát összesen 30 fő átvétele történik meg. Az átalakításnak megfelelő rendszer finanszírozási alapjait teremtette meg a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló T/7655. számú törvényjavaslathoz a Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság által benyújtott módosító javaslat, amely alapján az EMMI fejezetéből az önkormányzati fejezetbe kizárólag az önkormányzati idősellátás és hajléktalan ellátás fedezete kerül át A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az előterjesztés átalakítja a települési önkormányzatok szakosított szociális ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettségének rendszerét a fogyatékos, illetve a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek vonatkozásában, valamint a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó ellátási kötelezettség rendszerét, az egységesítés, az államilag garantált szolgáltatásnyújtás érdekében. 2. Az igénybe vett eszközök

6 jogalkotás Az ellátási kötelezettség megváltoztatása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, továbbá a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítását igényli. Az önkormányzati intézmények átvételéről külön törvényben szükséges rendelkezni egyéb intézkedés alternatívák Az előterjesztésben ismertetett megoldási javaslatokon kívül egyéb alternatíva nem merül fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programjának 4. Fejezet 4.5. számú szociális, gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódik, amely szerint A szociális szolgáltatási ellátórendszer ma már sajnos sok sebből vérzik, ami részben az átgondolatlan, a szakmaiságot és a valódi értékeket nélkülöző gyakori, koncepciótlan, követhetetlen és ellentmondásos jogszabályi módosításoknak, részben az elmúlt évek fiskális politikájának köszönhető. Mai formájában szinte a működőképessége határához érkezett a rendszer, ezért elengedhetetlen átgondolt, életszerű, a felesleges párhuzamosságokat kiiktató átalakítása. Olyan intézkedések meghozatalát tervezzük, amelyek a szolgáltatások igénybevevőinek szociális bizonytalanságát csökkentik, és lehetővé teszik az intézmények megerősödését. A szociális szolgáltatásoknak a közjót kell szolgálniuk, és mindenfajta döntés mögött a társadalmi hatékonyság - és ezzel az életminőség - javításának igénye kell hogy megjelenjen. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló 25113/2012-EMMI számú előterjesztéshez. A megyei önkormányzati intézmények konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények január 1-jével állami fenntartásba kerültek. Így a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátások közül a tartós bentlakást nyújtó szociális intézmények vonatkozásában, továbbá a gyermekvédelem területén január 1- jétől a feladatellátásra kötelezett a megyei önkormányzat helyett az állam, amely a megyei intézményfenntartó központok mint a megyei önkormányzatok jogutódai útján gondoskodik a szociális ellátások biztosításáról. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsenek európai uniós jogi vonatkozásai.

7 7 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés e tekintetben nem releváns. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés az egyeztetési lapon megjelölt szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? Kezdeményező Követő 2. Tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató: igen/nem Tárcaközlemény: igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató: igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az állam a szociális és gyermekvédelmi szakellátás területén - az idős- és hajléktalanellátás kivételével - az összes önkormányzati fenntartásban lévő intézményt átveszi. A fogyatékossággal élők, a pszichiátriai- és szenvedélybetegek, valamint a gyermekvédelemben elhelyezett kisgyerekek és fiatalok állami fenntartásba kerülő intézményeinek működtetését január 1-étől egységesen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi. Ezzel csaknem 50 ezer szociális bentlakásos és gyermekvédelmi intézményben élő ember ellátása válik egységessé. Mivel ez teljes egészében az állam feladata lesz, a legrászorultabbak ellátása a jövőben nem függ az önkormányzatok anyagi helyzetétől. Ezzel egyidejűleg az intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok és az intézmények személyi állománya is állami fenntartásba kerül. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár. 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Az intézkedéssel közvetlenül érintettek és családtagjaik, valamint az intézményekben foglalkoztatottak és családtagjaik. Fő üzenet: Biztonságossá és egységessé válik az állami szerepvállalás által csaknem 50 ezer szociális bentlakásos és gyermekvédelmi intézményben élő személy ellátása. A fogyatékossággal élők, a pszichiátriai- és szenvedélybetegek, valamint a

8 8 gyermekvédelemben elhelyezett kisgyerekek és fiatalok állami fenntartásba kerülő intézményeinek működtetését január 1-étől egységesen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi. Eszköz: tárcaközlemény Anyagi ráfordítás: nem igényel

9 9 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és a fenntartói feladatok ellátásáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét az emberi erőforrások minisztere látja el.

10 10 Melléklet a /2012-EMMI számú Korm. előterjesztéshez évi törvény egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában 1. átvett feladat: január 1-jét megelőzően a települési önkormányzat által az 1. mellékletben felsorolt a) pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos, b) pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, c) pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek lakóotthona, d) fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona, e) gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény megszervezésével és fenntartásával nyújtott szakosított szociális ellátás és gyermekvédelmi szakellátás; 2. átvett vagyon: a települési önkormányzat valamennyi ingó és ingatlan vagyona, valamint vagyoni értékű joga, amelyek az átvett feladat ellátását szolgálják, illetve ahhoz szükségesek és nevesítetten az átvett feladathoz, valamint az átvett intézményekhez kapcsolódnak, ideértve a gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését is, valamint a költségvetési szervként működő átvett intézmények valamennyi ingó és ingatlan vagyonát, vagyoni értékű jogát, gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését. 2. A települési önkormányzat intézményeinek és vagyonának átvétele 2. (1) január 1-jével e törvény erejénél fogva a magyar államra száll át a) a települési önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, átvett feladatot ellátó szociális, gyermekvédelmi intézmény, valamint az ezekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog, kivéve az önkormányzati tulajdonban levő szellemi (szerzői és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat, továbbá az intézményekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, b) az átvett feladat ellátását végző vagy a feladat ellátásában közreműködő, a települési önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított, az átvett feladat végzésében

11 11 közreműködő közalapítvány, alapítvány alapítói joga (a települési önkormányzat által más alapítóval közösen alapított alapítvány, közalapítvány esetében az önkormányzatot megillető alapítói jogok), és azok a gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek, amelyek az átvett feladat ellátásában közreműködnek és részben (a tulajdoni hányad erejéig) vagy egészben a települési önkormányzat tulajdonában állnak (az a)-b) pont szerintiek a továbbiakban együtt: átvett intézmények). (2) Az intézményeket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át. (3) Az átvett intézményekkel kapcsolatban az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) e törvény erejénél fogva gyakorolja a fenntartói jogokat, illetve az alapítványok, közalapítványok alapítói jogait. A január 1-jén folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a kijelölt szerv jár el fenntartóként, illetve alapítóként. (4) A települési önkormányzatok helyébe az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az átvett intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében január 1-jével jogutódként a magyar állam lép. Az átvett intézmények átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és fenntartói, a költségvetési szervek esetében az irányítói és alapítói jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a nemzeti vagyonról, illetve az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a Polgári Törvénykönyv az irányadó az e törvényben foglaltak figyelembevételével. (5) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett önkormányzat jogutóda a fejlesztéssel érintett átvett intézmény. A jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatti szerződésmódosítást az átvett intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél. (6) A kijelölt szerv képviseli a magyar államot mint jogutódot a települési önkormányzatnak az átvett intézménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági eljárásokban, valamint harmadik személyekkel szemben. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül dönt. (7) Az (1) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel. 3. (1) Az átvett feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon átadása során a tényleges birtokbaadásról jegyzőkönyv készül, amelyet az átadó részéről a települési önkormányzat polgármestere, valamint jegyzője, az átvevő részéről a kijelölt szerv vezetője ír alá (a továbbiakban: jegyzőkönyv). Amennyiben a települési önkormányzattól állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII.

12 12 törvény 1. (1) (2b) bekezdése hatálya alá tartozó vagyonelem, a jegyzőkönyv aláírásában félként részt vesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is. (2) A jegyzőkönyvben a települési önkormányzat polgármestere teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal. (3) Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel. (4) A települési önkormányzat az állam által átvételre kerülő vagyonelemeket e törvény hatálybalépését követően nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, a gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét nem csökkentheti. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat e törvény hatálybalépését megelőzően már döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a évi költségvetésében betervezte. (5) Amennyiben e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül az átadással érintett települési önkormányzat az átvett intézmény feletti rendelkezést biztosító gazdasági társasági részesedését polgári jogi szerződés útján ellenérték fejében szerezte meg, részére a szerzéskor ténylegesen kifizetett ellenértéket a magyar állam egyösszegű kártalanításként megfizeti. (6) A kijelölt szerv és a települési önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el. 4. A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény területi ellátási kötelezettségét, férőhelyeinek a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadottságát, valamint az átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződések, illetve feladat-ellátási megállapodások és az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. A tulajdonjog átszállására tekintettel a kijelölt szerv május 31-éig felmondhatja az átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződéseket és megállapodásokat. 5. (1) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként működő átvett intézmény alapító okiratának módosítását a kijelölt szerv az átvételt követő 45 napon belül készíti el és nyújtja be a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartáshoz. (2) A költségvetési szervként működő átvett intézmény esetében a törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 5 napon belül a kincstár hivatalból értesíti a szociális hatóságot, amely 30 napon belül hivatalból módosítja a működési engedélyt.

13 13 (3) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes. (4) Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell a cégbíróságnál előterjeszteni. A változást illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon. (5) Az átvett intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben elrendelt bírósági és közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság, közigazgatási végrehajtás esetében a végrehajtást megindító hatóság, a magyar állam mint jogutód képviseletében eljáró kijelölt szerv kérelmére ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás megállapításával együtt egy alkalommal három hónapra felfüggeszti. 3. A települési önkormányzatok adósságának átvétele 6. (1) A magyar állam március 31-i hatállyal a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzatok január 1-jei adósságállományából az átvállalás időpontjában fennálló, valamint a (3) bekezdés szerinti azon adósságát és annak járulékait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkeztek. Az átvállalandó adósság a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 3. (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló tartozásokat foglalja magában akként, hogy a március 31-én vagy azt megelőzően esedékessé vált, de az adott önkormányzat által meg nem fizetett tőke és járulék az átvállalás részét képezi. Az átvállalandó adósság elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésőbb február 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a szociál-és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a magyar állam március 31-i hatállyal az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét a magyar állam a hitelező beleegyezésével a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja. (3) A települési önkormányzatok a magyar állam által átvállalandó adósságállományt növelő kötelezettséget e törvény hatálybalépését követően nem vállalhatnak. A települési önkormányzatok az átvállalandó adósságállományt a még felhasználható hitelkerettel rendelkező, (1) bekezdés szerinti szerződésekből történő lehívással, illetve kölcsönfelvétellel legkésőbb február 15-éig a kijelölt szerv engedélyével, és abban az esetben növelhetik, ha ez az adósságelem az állam által átvételre kerülő átvett vagyon értékének növelését vagy állagának megóvását eredményező kifizetés finanszírozására szolgál.

14 14 (4) A magyar állam évben egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódnak. (5) A magyar állam nevében a települési önkormányzatoktól az (1) (3) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (4) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el. 7. (1) Az átvett intézmény által ellátott és az átvett feladathoz kapcsolódó, önkormányzati kötelezettségvállalásból eredő szállítói tartozások fedezetére a települési önkormányzat évi költségvetési rendeletében elkülönített forrást a kijelölt szerv számlájára a jegyzőkönyv aláírását követő 30. napig köteles átutalni a települési önkormányzat. (2) Az átvett intézményhez és az átvett feladathoz kapcsolódó, a települési önkormányzati kötelezettségvállalásból eredő éven átnyúló kötelezettségek forrását a kijelölt szerv költségvetésében kell biztosítani. (3) A települési önkormányzat kötelezettségvállalásából eredő jogvitában bíróság vagy hatóság által megítélt kártérítés, perköltség, igazgatási költség, egyéb fizetési kötelezettség fedezetét a kijelölt szerv költségvetésében kell biztosítani. 4. Az átvett intézmények foglalkoztatottai és a települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők 8. (1) Az átvételre kerülő intézmény működtetését, irányítását ellátó, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) a kijelölt szerv állományába kerülnek át, kivéve, ha a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához nem járul hozzá. Az átvételről e törvény hatálybalépését követő 90. napig köteles nyilatkozni a kijelölt szerv vezetője. Az át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a kijelölt szerv állományába kerülnek át. (2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 72. -ától, illetve 229. (3) bekezdésétől eltérően nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha a kijelölt szerv vezetője az (1) bekezdés alapján az átadással érintett köztisztviselő foglalkoztatásához nem járul hozzá. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony e törvény erejénél fogva az átadás időpontjában, vagy ha ez az átadás időpontjánál későbbi a kijelölt szerv vezetője nyilatkozatának kiadmányozása napját követő napon megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a foglalkoztatottat az átadás vagy ha ez az átadás időpontjánál későbbi a nyilatkozat kiadmányozása napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokra és a foglalkoztatottat megillető járandóságokra a Kttv.-nek az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetére irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jogviszony megszűnésével

15 15 összefüggésben a felügyeleti szerv által ellátandó munkáltatói feladatokat a kijelölt szerv látja el. (3) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egyéb jogviszony keretében közreműködő dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát. (4) A munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában március 31-én megszűnik az átvett intézmény vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízása. 5. Záró rendelkezések 9. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az átvett intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben kijelölje, b) az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló intézmények átadásátvételi eljárásának részletszabályait és a jegyzőkönyv tartalmi elemeit rendeletben határozza meg. (2) A magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) jogosult a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény alapján állami tulajdonba került, állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló vagyon, b) az e törvény alapján állami tulajdonba kerülő, az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló vagyon tekintetében. (3) Az SZGYF a tulajdonosi joggyakorlásra irányuló tevékenységét az államháztartásról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a végrehajtási rendelete szerint végzi. (4) E törvény alapján a tulajdonosi joggyakorló jogosult a tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó, az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátáshoz szükségtelenné vált vagyonelemek értékesítésére az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint. 10. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16 16 (2) A , a és a január 1-jén lép hatályba. 11. E törvény 31. -a az Alaptörvény 38. (1) bekezdése, a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 6. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény módosítása 12. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény 19. (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására az önkormányzati feladatok állam általi átváteléhez kapcsolódó vagyonátszállással került sor. 7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása 13. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés m) pont ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában fenntartó:) ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény 8. -a, 9. -a, illetve 16. -a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), (ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet.) 14. Az Szt. 85/C. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

17 17 (5) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az intézményi keretek között gondozható, de speciális egyéni ellátást igénylő személyek részére így különösen akik súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutatnak külön-külön egyes ellátotti csoportok szerint speciális intézményt alakít ki, amely az egyes ellátotti csoportok vonatkozásában legfeljebb húsz fő elhelyezését biztosítja. 15. Az Szt. 86. (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén) d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a) c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását (köteles biztosítani.) 16. (1) Az Szt a helyébe a következő rendelkezés lép: 88. (1) Az állam a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról, b) a Fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézménye, lakóotthona, valamint fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról, c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. (2) bekezdése alapján nem köteles. (2) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) idősek otthonának, a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének, b) a Fővárosban ha a kerületi önkormányzattal másként nem állapodik meg a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról. (3) A fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást ek ellátási területe az egész Fővárosra kiterjed. 17.

18 18 Az Szt. 90. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint amennyiben a lakossági szükségletek indokolják hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. 18. Az Szt. 91. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az adott megye, város szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, az elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján dönt. 19. Az Szt a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az állam 88. (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettsége esetében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltakat a Kormány rendeletében kijelölt szerv határozza meg. 20. Az Szt (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. 21. Az Szt (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa) x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait; 22.

19 19 (1) Az Szt. a) 65. (1) bekezdés b) pontjában, 90/A. -ában, 94/A. (1) bekezdés e) pontjában az a megyei fenntartó szövegrész helyébe az az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, b) 90. (4) bekezdésében a megyei fenntartó szövegrész helyébe az az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, c) 91. (2) bekezdésében a megyei fenntartó szövegrész helyébe a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, d) 131/B. -ában az A megyei fenntartó szövegrész helyébe az Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Szt. 90. (1) bekezdése. 8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása 23. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. s) pont sa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában fenntartó:) sa) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény a, illetve 16. -a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), (ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről.) 24. A Gyvt. XIV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép: A települési önkormányzat és az állam feladatai 25. lép: A Gyvt a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés

20 20 Az állam feladatai 95. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. 26. A Gyvt. 96. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A települési önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. -nak a figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban biztosítja. 27. A Gyvt. 97. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását, ide nem értve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást a) a települési önkormányzat, illetve az állam a fenntartói feladatainak a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján egyházi és nem állami fenntartóval, b) a települési önkormányzat állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. 28. A Gyvt (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait, 29. Hatályát veszti a Gyvt. 60. c) pontjában az önkormányzat által működtetett, illetve fenntartott szövegrész. A Gyvt. 30.

21 21 a) 32. (9) bekezdés első mondatában a helyi önkormányzattal szövegrész helyébe a települési önkormányzattal szöveg, b) 32. (9) bekezdés második mondatában a helyi önkormányzathoz szövegrész helyébe a települési önkormányzathoz szöveg, c) 32. (9) bekezdés harmadik mondatában, 97. (5) bekezdésében a helyi önkormányzat szövegrész helyébe a települési önkormányzat szöveg, d) 32. (10) bekezdésében a helyi önkormányzattal szövegrész helyébe a települési önkormányzattal szöveg és a helyi önkormányzatot szövegrész helyébe a települési önkormányzatot szöveg, e) 66. (1) és (2) bekezdésében az A megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat szövegrész helyébe az Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, f) 66. (3) bekezdés b) pontjában az a megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat szövegrész helyébe az az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, g) 66. (3) bekezdés d) pontjában az a megyei fenntartó, a fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat szövegrész helyébe az az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, h) 82. (6) bekezdés első mondatában a megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat szövegrész helyébe a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szöveg, i) 96. (6) bekezdés első és harmadik mondatában az a megyei fenntartó szövegrész helyébe az az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv szöveg, j) 97. (2) bekezdésében a helyi önkormányzatot szövegrész helyébe a települési önkormányzatot szöveg, k) 101. (5) bekezdésében a tarthat szövegrész helyébe a tart szöveg, l) 121. (2) bekezdésében a helyi szövegrész helyébe a települési szöveg, m) 122. (1) bekezdésében az a megyei fenntartó a 95. (1) bekezdés szövegrész helyébe az az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a 95. n) 145/A. (1) és (2) bekezdésében a helyi önkormányzat vagy a társulás szövegrész helyébe a települési önkormányzat vagy a társulás szöveg és a helyi önkormányzat, illetve a társulás szövegrész helyébe a települési önkormányzat, illetve a társulás szöveg lép. 9. A Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény módosítása 31. A Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény 3. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján; a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes

22 22 törvények módosításáról szóló évi XXXVIII. törvény alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és a GYEMSZI útján; az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről szóló évi törvény alapján a Kormány rendeletében kijelölt szerv tulajdonosi joggyakorlásába tartozó szociális, gyermekvédelmi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az NFA és a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a következő módon gyakorolja: a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen; b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve; c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan. 10. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény törvény módosítása 32. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. (1) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:) 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 33. A Mötv. 23. (5) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A kerületi önkormányzat feladata különösen:) 11. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

23 23 1. melléklet a évi... törvényhez január 1-jével állami tulajdonba kerülő szociális, gyermekvédelmi intézmények I. Fogyatékos, pszichiátriai- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények 1. Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona (Tompa) 6422 Tompa, Szabadföld utca 47. Pszichiátriai betegek otthona 2. Fővárosi Önkormányzat Foglalkoztató Intézete Darvastó 8474 Csabrendek, Darvastó Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 3. Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárd 9970 Szentgotthárd, Hunyadi János utca 29. Pszichiátriai betegek otthona 4. Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Lakóotthona 9970 Szentgotthárd, Május 1. út 19. Pszichiátriai betegek lakóotthona 5. Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira- Peresznye 9476 Zsira, Rákóczi Ferenc út 12. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 6. Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira- Peresznye 9476 Zsira, Flórián út 54. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 7. Értelmi Fogyatékosok Otthona Peresznye 9734 Peresznye, külterület Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 8. Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira- Peresznye 9476 Zsira, Fő út 1. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 9. Értelmi Fogyatékosok Otthona Csákánydoroszló 9919 Csákánydoroszló, Fő utca 11. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 10. Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) 2463 Tordas, Gesztenyés út 1. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi)

24 Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) 2463 Tordas, Hangya sor 255/4. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 12. Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) 2463 Tordas, Somogyi Béla utca 35. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 13. Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely 8713 Kéthely, Magyari utca 35. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 14. Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely Fészekotthon 8713 Kéthely, Ady Endre utca 55. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 15. Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely Kuckóház 8713 Kéthely, Hunyadi utca 93. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 16. Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely Bizalomház 8713 Kéthely, Hunyadi utca 61 Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 17. Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona (Búcsúszentlászló) 8925 Bucsuszentlászló, Arany János út 17. Pszichiátriai betegek otthona, fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 18. Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Zalaapáti II. telephely 8741 Zalaapáti, Deák F. utca 3. Pszichiátriai betegek otthona 19. Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Zalaapáti I. telephely 8741 Zalaapáti, Deák Ferenc utca 7. Pszichiátriai betegek otthona 20. Fővárosi Önkormányzat Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona (Budapest) Pszichiátriai Betegek Otthona (Ráday) 1183 Budapest 18. ker., Ráday Gedeon utca 3. Pszichiátriai betegek otthona 21. Fővárosi Önkormányzat Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona (Budapest) Pszichiátriai Betegek Lakóotthona 1183 Budapest 18. ker., /2. helyrajzi szám Pszichiátriai betegek lakóotthona

25 Fővárosi Önkormányzat Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó a (XII. ker.) 1121 Budapest 12. ker., Rege utca 1-4 Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 23. Fővárosi Önkormányzat Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó a (XX. ker.) 1203 Budapest 20. ker., Vas Gereben utca Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 24. Fővárosi Önkormányzat Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó a (XIII. ker.) 1138 Budapest 13. ker., Berettyó utca 3. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 25. Fővárosi Önkormányzat Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó a (IX. ker.) 1095 Budapest 09. ker., Soroksári út 61. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 26. Debrecen Megyei Debrecen Megyei Terápiás Ház 4031 Debrecen, Kishegyesi út 88. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona, pszichiátriai betegek otthona 27. Debrecen Megyei Debrecen Megyei Fogyatékosokat Ellátó Intézménye 4000 Debrecen, Böszörményi út 148. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona, fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 28. Debrecen Megyei DMJV FEI Debrecen, Ifjúság u. 2.sz. alatti telephelye 4032 Debrecen, Ifjúság utca 2. Fogyatékos személyek gondozóháza 29. Debrecen Megyei Debrecen Megyei Idősek és Csökkentlátók Otthona 4032 Debrecen, Nagyerdei körút 100. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) 30. Győr Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Fogyatékossággal Élők Átmeneti és Napközi Otthona 9028 Győr, Török István út 1. Fogyatékos személyek gondozóháza 31. Kecskemét Megyei Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központ Platán otthon 6000 Kecskemét, Szent László város utca 1. Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi)