SZEGEDI ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE. Rátkai Árpád 1 Sümeghy Zoltán 2

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged 001. SZEGEDI ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE Rátkai Árpád 1 Sümeghy Zoltán Összefoglalás Az ország összes települése közül, Budapest kivételével, Szegeden van a legtöbb etnikai közösségnek egyesülete, s 1998-ban itt választották a legtöbb kisebbségi önkormányzatot. Ugyanakkor az es népszámlálás adatai alapján a népességnek csak 1 százaléka, jelenleg pedig kb. -5 százaléka nem magyar, akik számos etnikumhoz tartoznak. Igen ám, csakhogy 1998-ban, az önkormányzati, titkos választások eredményei egészen más képet mutattak: a szavazók közel egy harmada, azaz 14 ezer fő vett részt a kisebbségi önkormányzatok megválasztásában, ami kb. tizenegyszerese a választáson szereplő kilenc kisebbség anyanyelvét beszélő, 1990-es együttes népességszámnak. Ennek a ténynek mindenekelőtt az a magyarázata, hogy a szavazók tudatában vannak kisebbségi származásuknak, de tömeges volt a szolidaritáson és a szimpátián alapuló szavazat is. Tehát nem arról van szó, hogy a népesség egy harmada tartozik a kisebbségekhez, hanem arról, hogy ez az egy harmad valamilyen fokon kisebbségi kötődésű. Sokan nem is kizárólag egyetlen etnikumhoz kapcsolódnak, eléggé elterjedt jelenség a kettős, sőt többes etnikai kötődés; széles tehát az etnikumok, főleg a magyarok és nem magyarok közötti átmeneti réteg. Mivel a helyi viszonyok ismerete és egyéb adatok is alátámasztják azt az állítást, miszerint az etnikai önkormányzatokra szavazók területi eloszlása nagyjából megfelel az ahhoz az etnikumhoz tartozó személyek területi eloszlásával, ezért az október 18-án a helyi kisebbségi önkormányzatokra leadott szavazatok választókerületenkénti megoszlásának vizsgálata páratlan lehetőséget kínál a szegedi etnikumok területi elhelyezkedésének megállapítására. Bevezetés Az ország összes települése közül, Budapest kivételével, Szegeden van a legtöbb (13) etnikai közösségnek egyesülete, s 1998-ban itt választották a legtöbb (9) kisebbségi önkormányzatot. Szeged török hódoltság után kialakult etnikai közösségei mintegy 50 év alatt asszimilálódtak, eltűntek, és 1960-ban a százezer lakosú város népességének már csak fél százaléka, azaz mintegy ötszáz lakosa volt nem magyar anyanyelvű. Anyanyelv tekintetében ők is sokfélék, és zömmel a városba újonnan betelepültek voltak. Etnikai közösségek, szervezetek nem voltak. Ez a tendencia azonban a huszadik század hatvanas éveiben megfordult, és a kisebbségekhez tartozók aránya harminc év alatt megduplázódott ben az akkor 175 ezres városban a népesség 1,1-1,3 százaléka volt nem magyar (anyanyelvűnemzetiségű). A század utolsó évtizedében pedig, miközben a város népessége már némileg csökkent, a nem magyar népesség becslésünk szerint megduplázódott. Mindezek népszámlálási, vagyis önkéntes bevalláson alapuló adatok, amelyekben tehát az is tükröződik, hogy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években az emberek egyre bátrabban vallották be anyanyelvüket, etnikai hovatartozásukat, mert következményektől nem kellett tartaniuk ben tehát a népesség 99 százaléka, jelenleg pedig különböző becslések szerint százaléka magyar. A fennmaradó kettő-öt százalék számos más etnikumhoz tartozik, amelyek tehát kisebbségek. 1 Rátkai Árpád, kisebbségkutató, Dél-Alföld (Szeged) kulturális és közéleti lap, ratkai@mail.tiszanet.hu Sümeghy Zoltán, egyetemi tanársegéd, SZTE TTK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, sumeghy@geo.uszeged.hu 1

2 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek A népesség egy harmada kisebbségi kötődésű Igen ám, csakhogy 1998-ban, az önkormányzati, titkos választások eredményei egészen más képet mutattak. A 4 ezer szavazó közül 14 ezer, azaz a szavazók egy harmada (3,8 %) vett részt a kisebbségi önkormányzatok megválasztásában. Ez tizenegyszerese az e kilenc kisebbség anyanyelvét beszélő, 1990-es népességszámnak! 3 A 5 választókerület (1. ábra) egyikében sem alacsonyabb a kisebbségi szavazók aránya 19 százaléknál, egyben pedig elérte az 5 százalékot (. ábra) (1. táblázat). 1. táblázat. A kisebbségi önkormányzatokra leadott érvényes szavazólapok száma Szegeden, október 18-án. (Forrás: Az október 18-i önkormányzati választások jegyzőkönyvei.) (Rövidítések: vk: választókerület; sz: a helyi önkormányzatra leadott érvényes szavazatok száma; ksz: a kisebbségi önkormányzatokra leadott érvényes szavazólapok száma; k%: a kisebbségi önkormányzatokra leadott érvényes szavazólapok aránya a helyi önkormányzatra leadott érvényes szavazólapok %-ában; az egyes kisebbségi önkormányzatokra leadott érvényes szavazólapok száma: CG cigány, GG görög, LE lengyel, NÉ német, ÖR örmény, RO román, SB szerb, SK szlovák, UK ukrán.) vk sz ksz k% CG GG LE NÉ ÖR RO SB SK UK , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Összesen , vk sz ksz k% CG GG LE NÉ ÖR RO SB SK UK Előfordulhatott persze, hogy egyesek csak azért vettek részt a választáson, mert lehetett szavazni a kisebbségekre is, egyébként azonban otthon maradtak volna. Vagyis a kisebbségekhez tartozók körében a választási részvétel talán valamivel nagyobb volt az átlagosnál. Ez az eltérés azonban nem lehetett jelentős, már csak azért sem, mert a cigányság jelentős része ez alkalommal sem szavazott. 3 A népszámlálás eredménye szerint 169 fő beszélte e kilenc kisebbség valamelyikének anyanyelvét. Ugyanekkor a magát cigány, német, román, szerb vagy szlovák nemzetiségűnek valló népesség száma 1506 volt, a görög, lengyel, örmény és ukrán nemzetiségűekről pedig nincs adat.

3 Sziksósfürdő Kiskundorozsma Sziksósfürdő Szentmihály Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. 16 Kiskundorozsma 17 Iparváros 1 1 Baktói kiskertek Baktó 4 Petőfitelep Nagyszilléridomb Makkoshákert Fodor- Béketelep 0 Újrókus Gedo Északiváros Tarján 19 Fölsőváros Öregrókus Új- Petőfitelep Tápéi kiskertek Tápé 5 Kecskés telep 13 Móraváros 11 Alsóváros Belváros 10 6 Odessza 7 Újszeged Marostői városrész 8 Marostő 15 Klebelsberg telep Gyálarét Ballagitó 14 Marostői kiskertek Újszőreg 9 Cserőke Szőreg. ábra. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 19,35 % 0,01-30,00 % 30,01-40,00 % 4,03 % 5,3 % 10 mm = 100 fő 3

4 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek Mi a magyarázata annak, hogy a szavazók egy harmada a kisebbségekre is leadta voksát? Mindenekelőtt az, hogy tudatában vannak kisebbségi származásuknak. Sokan közülük kifejezetten valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Mások ugyan inkább magyarnak, de tudják, hogy családjukban, felmenőik között más etnikumúak vannak, és bár ők már nem beszélik a szülők, nagyszülők nyelvét, de a családi hagyomány a származást néha több generációra visszamenőleg is számon tartja. Sokan nem kötődnek kizárólagosan valamely etnikumhoz. A kettős, sőt többes etnikai kötődés eléggé elterjedt jelenség. Széles tehát az etnikumok, főleg a magyarok és nem magyarok közötti átmeneti réteg. A népesség nagy része Szegeden sem kötődik kizárólagosan valamely etnikumhoz, és ez normális körülmények között semmiféle problémát nem okoz. Nem tekinthetők azonban normális jelenségnek azok a regisztrációs törekvések, amelyek az etnikailag kevert társadalomban élő egyéneket újabban ismét nemzetiségi Prokrusztész-ágyba akarják kényszeríteni. A kisebbségekre szavazók táborát növelte az is, hogy a magyarok közül többen kisebbségi (származású) házastársukkal vagy más családtagjukkal szolidárisan szavaztak. Sokan lehettek olyanok, akiknek valamely szomszédjuk, munkatársuk, ismerősük miatt szívesen nyilvánították ki szimpátiájukat az adott kisebbség iránt ezen a módon is. Végül nem kevesen valamely népről vagy országról kialakított valós vagy illuzórikus képet (hogy mennyire reálisat, annak nincs jelentősége), vetítették ki az adott kisebbségre, és a pozitív jegyek (úgy mint ókori görög demokrácia és kultúra, német munkaszeretet, lengyel-magyar barátság, stb.) miatt szimpátiájukat szükségesnek tartották szavazatukkal is kinyilvánítani. Nem arról van tehát szó, hogy a népesség egy harmada tartozik a kisebbségekhez, hanem arról, hogy ez az egy harmad valamilyen fokon kisebbségi kötődésű, odafigyel a kisebbségi kérdésekre, s adott szituációban esetleg nem a magyar, hanem valamely más etnikumhoz tartozóként nyilvánul meg. A helyi kisebbségi önkormányzatok ugyan nem rendelkeznek a helyi etnikai közösség képviseletéhez szükséges legitimációval (Rátkai 000), az október 18-án, a helyi kisebbségi önkormányzatokra leadott szavazatok választókerületenkénti megoszlása azonban ettől függetlenül páratlan lehetőséget kínál az etnikai kötődésű szavazók területi elhelyezkedésének megállapításához (1. táblázat). Az etnikai kötődés természetesen nem azonos az etnikumhoz tartozással. Az etnikai önkormányzatokra szavazók területi eloszlása azonban nagyjából megfelel az ahhoz az etnikumhoz tartozó személyek területi eloszlásának. A helyi viszonyok ismeretén túl olyan egyéb adatok is alátámasztják ezt az állítást, amelyekre az alábbiakban a területi egyenetlenségek magyarázata során térünk ki. Urbánus diaszpórák A Szegeden a században letelepedett, nem magyar etnikumú népesség nem őrizte meg etnokulturális sajátosságait, hanem beolvadt a magyarságba, asszimilálódott. Ezzel szemben a huszadik század utolsó harmadának új jelensége az etnikai disszimiláció. A különböző helyekről, különböző időpontokban Szegedre települt személyek és családok egymásra találtak és etnikai közösségekké formálódtak. Ennek kifejeződéseként a 0. század utolsó negyedében tizenhárom etnikai egyesület alakult a városban, sorrendben: szlovák (1975), szerb (1977), lengyel (1978), román (198), orosz (1984), német (1987), cigány (1989), vietnami (1995), görög (1995), ukrán (1996), arab (1997), örmény (1998) és latin (spanyol anyanyelvű) (1999) (Rátkai 1996, 1997a,b, 1998, 1999a,d,e, Rátkai Sümeghy 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged ). Közülük azonban csak kilenc etnikumra terjed ki a kisebbségi törvény hatálya (Rátkai 1999b), és csak erre a kilencre lehetett szavazni 1998-ban. 4 Nem volt lehetőség az exlex kisebbségekre szavazni (orosz, vietnami, arab, spanyol, kínai, stb.) A törvény a többi kisebbség létét is tagadja (ahogyan pl. Törökországban a kurdokét). Ezek jogfosztottságát gyakran azzal indokolják, hogy még nem asszimilálódtak, míg másokét, például a jászokét (Szegeden jász egyesület is van!) azzal, hogy ők már asszimilálódtak Az önazonossághoz való emberi jognál erősebbnek bizonyult a xenofóbia, amelynek. különböző, főleg jogi megnyilvánulásainak eredményeként végül is a lehetőség leszűkült a következő kilenc etnikumra: cigány, görög, lengyel, német, örmény, román, szerb, szlovák és ukrán. A szegedi etnikai kisebbségek alapvető sajátossága az, hogy minden kisebbség a város egész területén szétszórva, diaszpórában él, nincsenek etnikai negyedek, nincs etnikai szegregáció, nincs elkülönülés. Még olyan utca is csupán egy-kettő van, ahol zömmel cigányok élnek (az Árpa utca Kiskundorozsmán és a Cserepes sor egy része Móravárosban), de ezekben is csak a szegedi cigányságnak töredéke él. A szegregáció hiánya, a diaszpóra-lét azonban távolról sem jelenti azt, hogy akár a kisebbségek együttesen, akár az egyes etnikumok külön-külön tekintett területi eloszlása teljesen egyenletes lenne. Csaknem mindegyik választókerületben a németekre szavazók voltak legtöbben. Ez alól csak Szőreg és Kiskundorozsma volt kivétel, ahol a szerbek illetve a cigányok kapták a legtöbb szavazatot. (Más kérdés, hogy például Móravárosban és Tarjánban is több cigány él, mint német.) A németeket követően a legtöbb választókerületben a szerbek, majd a lengyelek, a cigányok és végül a görögök kaptak több választókerületben is három százaléknál nagyobb arányú támogatást. A kisebbségek összességében Szőregen kapták a legnagyobb arányú, 5 százaléknyi szavazatot, s ebből 4 százalékot a szerbek. A 178 szerb önkormányzatra szavazónak közel harmada, 68 szőregi. A második legerősebb "kisebbségi" választókerület a Felső-Tiszapart táján húzódik, s a szavazók összetételét tekintve már inkább tipikus: 17 % német, 5-5 % szerb, lengyel, cigány és görög, 3-3 % szlovák és örmény, 1-1 % román és ukrán. A Felső- Tiszaparthoz, mint magterülethez kapcsolódnak azok a lakótelepi, belvárosi és újszegedi kerületek, amelyekben a kisebbségekre szavazók aránya %, s mindezt körülveszik azok a peremkerületek, amelyekben a kisebbségekre szavazók aránya 0-30 % (. ábra). Ez a kép azonban csak úgy teljes és pontos, ha helyzetüket etnikumonként is áttekintjük. A cigányok Szegeden 173 óta szólnak levéltári adatok a cigányokról. Az 1755-ös összeírás szerint mintegy 150 tagot számláló, 50 családból álló cigány közösség élt a városban ban 104 családban 64-en éltek, lakatosok, "hangászok", kőművesek, tapasztók és lókupecek. "Szegeden a czigányság hamar polgáriasodott és átvette az itteni lakosok szokását és életmódját, sőt ruházkodását is. (...) Már nem tartják magukat czigányoknak, hanem egyszerűen szegedieknek." (Kovács , 391) Ezzel magyarázható az, hogy számuk az 1850-es összeírás szerint 53-ra, 1873-ig pedig 16-ra csökkent. A század végére a szegedi cigányság, amely olyan muzsikus hírességek sorát adta a városnak, mint ifj. Erdélyi Náci vagy Dankó Pista (Apró 1996), többségében beolvadt a magyar népességbe. Az asszimiláció azért volt sikeres, mert immigráció alig volt. "Úgy néhanéha a Szeged és Tápé között elterülő mezőségen vagy a Tisza partján végignyúló füzes erdöszélben és az árvíz előtt meglevő makkos-erdő körül meg-megtelepedtek a sátoros évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. 5

6 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek czigányok, de ezeket csakhamar a város határán kívül helyezte a rendőrség." (Kovács , ) Kezdetben a cigányok Alsóvároson és Felsővároson telepedtek le. Az alsóvárosi Csöpörke körüli cigány-köz a 19. században megszűnt. Felsővároson azonban még a 0. század elején is cigány-tanka néven volt ismert az árvíz előtti Hangász és Hóbiárt basa, azaz az árvíz utáni Tabán, Fecske és Vajda utcák által határolt terület (Kovács , , térképmelléklet). Később muzsikusok lakta felsővárosi cigánysorról szólnak a híradások 5 Új jelenség volt viszont a cigány anyanyelvűek megjelenése. Az 1941-es népszámláláskor 7 cigány anyanyelvű lakosa volt a városnak. Számuk 1960-ra 5-re csökkent, feltehetően a külterületek önálló községgé alakulása folytán. A Szegedtől nyugatra fekvő Dorozsma eredetileg a Jászkun Hármas Kerület része volt, s a 18. században népesült be. Az 1768-as összeírás szerint négy családban élő összesen cigány személy lakott a faluban (Balogh 1997) ban a jászkun autonómia megszűnt, a település Csongrád megyéhez került, 1903-ban kapta a Kiskundorozsma nevet, majd ban Szeged része lett. Elsősorban ennek a közigazgatási változásának a következményeként Szegeden 1970-től tíz év alatt 69-ről 305-re nőtt a cigány anyanyelvűek száma. A nyolcvanas években pedig a kiskundorozsmai putri-telep felszámolásával összefüggésben többségük Szegeden kapott bérlakást. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek első felében újabb cigány betelepülők érkeztek a városba az Alföld minden megyéjéből (Rátkai 1997c). Így jött létre a város nagyon vegyes összetételű, nagyon megosztott cigány populációja ben cigány (anyanyelvű-nemzetiségű) lakost számláltak össze. Saját felmérésünk szerint a kilencvenes évek második felében megállt a cigány népesség növekedése, sőt csökkenni kezdett ban 776 cigány gyermek járt a város közoktatási intézményeibe (Rátkai 1997a,b,c, 1999c). A cigányok asszimilációja továbbra is jelentős, és bár jóval kevésbé, de már a cigány anyanyelvűekre is kiterjedt. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Közösségének 1989-ben alakult szegedi tagszervezete csak formailag, papíron létezett ben nem sikerült megszerveznie a kisebbségi választást ben a választás sikeres volt, de a kisebbségi önkormányzat alig működött. Az 1996-ban bejegyzett Szegedi Cigányok Demokratikus Közössége nevű egyesület azonban ténylegesen működik, s ennek vezetői lettek 1998-ban a cigány önkormányzat vezetői. Cigányzenészek, valamint cigány származású zenészek és egyéb értelmiségiek nem vettek részt egyik szervezetben sem. Ezzel a súlyos kérdéssel együtt a cigánysággal kapcsolatos problémakör mindenképpen túlnő e dolgozat keretein, s külön tanulmány tárgyát képezi. A választáson 1411 érvényes szavazólappal választották meg a cigány képviselőket. Minden városrészben élnek cigányok. A legkevesebben, 1- %-os arányban Újszegeden szavaztak a cigány önkormányzatra, a legtöbben pedig, 5-10 százalékos arányban, Tarján lakótelep északi részén (4. és 5. választókerületek), továbbá Kiskundorozsma északi részén ahol a cigányok zöme cigány anyanyelvű. 4-5 százalékos volt a cigányokra szavazók aránya Újrókus lakótelepen, valamint Móravárosban is, ahol a szintén sok a cigány anyanyelvű, hiszen jelentős részük ide, a Cserepes sorra került a kiskundorozsmai putrik felszámolásakor. A többi városrészben a cigányokra szavazók aránya 4 százalék alatt volt, így Öregrókuson is (3. ábra). A közvélekedéssel szemben nem ebben a választókerületben a legnagyobb a cigányok lélekszáma, de még az aránya sem. Ennek ellenére ez a látszat, mert 5 A szegedi cigánysoron nagy a sírás rívás... Meghalt a Kukac két nappal a hetvenharmadik születésnapja előtt. A hegedűjével együtt temették el. (Színház és Társaság. (Szeged) ), Beszélgetés muzsikus cigányokról. (Délmagyarország ) 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged 001. ezen belül a Hunyadi tér környékére koncentrálódnak, mert itt volt a legtöbb leromlott és elhagyott önkormányzati lakás. Sokan távoli falvakból települtek be ide, s a kilencvenes évek eleje óta itt él a legvegyesebb összetételű és környezetébe legkevésbé beilleszkedő, konfliktusokba leggyakrabban keveredő cigányság. Jelenlétük ebben a városrészben a legfeltűnőbb. 3. ábra. CIGÁNY ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 1,01 -,00 % 4,01-5,00 %,01-3,00 % 5,01-10,00 % 10 mm = 0 fő 3,01-4,00 % A szegedi önkormányzat közgyűlése 1996-ban az országban elsőként fogadott el cigányprogramot, ennek végrehajtására azonban pénzhiány miatt nem került sor. Az 1998-as önkormányzati választásokat megelőzően nem volt kampánytéma a cigány kisebbség helyzete, bár a győztes polgármester-jelölt programjának Kisebbségek című fejezetében ez volt olvasható: "A kisebbség a kisebbséghez tartozás jogcímén nem élvezhet előnyt a többséggel szemben. Senki sem élvezhet előnyt, ha bűnöző életmódot folytat, akár a kisebbséghez tartozik, akár nem. A bűnöző életmódot folytatókkal szemben határozottan fel kell lépni." Nem nehéz felismerni, hogy ez az előítéletességről árulkodó program a többszörösen hátrányos helyzetű cigányságról szól, akiknek előnyös helyzetére történő célzás minden alapot nélkülöz. Ezen túlmenően Szegeden még lumpen rétegüket sem lehet meghatározónak, jellemzőnek tekinteni. Sokkal inkább tipikus, ugyanakkor egyáltalán nem feltűnő a környezetébe beilleszkedő, a magyarságba asszimilálódó cigányság jelenléte és a cigányok és magyarok közötti átmeneti réteg szélesedése. 7

8 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek A görögök A 18. században élt görögök teljesen beolvadtak a magyar népességbe. Az újabban bevándorolt görögök 1957 óta telepedtek le a városban ben 18-45, zömmel etnikailag vegyes-házasságban élő görög (anyanyelvű-nemzetiségű) lakosa volt a városnak. Felmérésünk szerint 1998-ban mindössze egy görög anyanyelvű gyermek tanult a városban. Közösséggé szerveződésük mérföldkövét jelentette 1995-ben a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Csongrád Megyei Szervezete önálló egyesületként történt megalakulása. Ebben az évben már önkormányzatot is választottak, s 76, 1998-ban pedig 141 szimpátia-szavazatot kaptak. 001-ben egyesületük már rendszeres anyanyelvi gyermekfoglalkozásokat szervezett. Képviselőik a legnagyobb, 4-5 százalékos arányban a Belvárosban, illetve a Felső- Tiszapart tájának két lakótelepi választókerületében kaptak szavazatokat. Viszont különösen alacsony (1 százaléknál kisebb) arányban szavaztak rájuk Szőregen, de általában a város nyugati peremkerületeiben sem értek el százaléknál magasabb szavazatarányt (4. ábra). 4. ábra. GÖRÖG ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 0-1,00 % 1,01 -,00 %,01-3,00 % 3,01-4,00 % 4,01-5,00 % 10 mm = 0 fő A lengyelek A második világháborúban a város környékére is kerültek lengyelek, s legalább egy leszármazottjuk ma is Szegeden él. A mai lengyel populáció a hetvenes-nyolcvanas években 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged 001. bevándorolt lengyelekből és ezek leszármazottaiból áll ben a lengyel anyanyelvűek száma 6 volt, s 1998-ban 1 lengyel anyanyelvű gyermek tanult a város iskoláiban óta lengyel klub, majd Magyar-Lengyel Baráti Kör, végül a Magyarországi Bem József Kulturális Egyesület megyei szervezete működik a városban ban 145 választó szavazott a lengyel önkormányzatra. Öt százalékot meghaladó arányban kaptak szavazatot a jórészt értelmiségiekkel benépesült Marostői városrészben, 4-5 százalékban pedig egyes lakótelepi és belvárosi részeken. A legkevesebb szavazatot Szőregen és Kiskundorozsmán kapták (5. ábra). 5. ábra. LENGYEL ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 0-1,00 % 1,01 -,00 %,01-3,00 % 3,01-4,00 % 4,01-5,00 % 5,01-10,00 % 10 mm = 0 fő A németek A 18. században német kereskedők és iparosok a szerbekkel és dalmatákkal együtt lakták a belvárost. Asszimilációjuk azonban lassabban ment végbe, hiszen a német nyelv pozíciói a 18. század végén, majd a 19. század közepén átmenetileg még erősödtek is. A bánáti németség betelepülése nyomán a századfordulóra a német anyanyelvűek száma ugyan elérte a háromezret, de az egyre nagyobb városban a magyarságba történő beolvadásuk még inkább felgyorsult. Trianon után még érkeztek német áttelepülők Romániából, a két világháború közötti időszak azonban már nem is a nyelvvesztésnek, hanem a konformizmus kiteljesedésének időszaka. Ekkoriban a névmagyarosítási hullámmal mind több család az etnikumához tartozás utolsó attribútumáról, a családnévről is lemondott. 9

10 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek 1960-ban német (anyanyelvű-nemzetiségű) lakosa volt a városnak, a magyarsággal elkeveredve, szervezetlenül. Ez a szám a következő évtizedben még tovább csökkent ugyan, a város azonban növekedésnek indult, s ez a német anyanyelvűek betelepülését is jelentette ben már német élt a városban ban 1 német anyanyelvű gyermek tanult a szegedi iskolákban. A növekvő német populáció közösséggé szerveződése 1987-ben kezdődött, a Magyar- Német Baráti Kör megalakulásával, majd ebből kinőve 1991-ben a Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete. Először 1995-ben sikerült kisebbségi önkormányzatot választaniuk ban 5071 választó szavazott a német kisebbségi önkormányzatra. A 18. századi németek a belváros néhány utcájában tömörültek, a jelenkori német közösség tagjai viszont nagyvárosi diaszpórában élnek. A város minden részén viszonylag nagy arányban szavaztak a német önkormányzatra, de legtöbben, 15-0 százalékos arányban a Tisza, a József Attila sugárút és a körtöltés által határolt háromszögben, az ezzel határos belvárosi területen és az Alsóvárosban, a legkisebb arányban pedig Szőregen (6. ábra). A német nyelv presztízse, a németül tanulók és beszélők nagy száma miatt a német önkormányzatra szavazók között feltehetően igen nagy a szimpátia-szavazatok száma és aránya. 6. ábra. NÉMET ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 3,01-4,00 % 15,01-0,00 % 5,01-10,00 % 10 mm = 0 fő 10,01-15,00 % Az örmények 1990-ben a népszámlálási adatok szerint nem volt örmény lakosa a városnak. Az örményül nem beszélő, elmagyarosodott, ún. magyarörmények 10 fős csoportja azonban 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged ban megalakította az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Csongrád megyei szervezetét, amelynek taglétszáma azóta többszörösére növekedett. Ekkortájt néhány örmény kereskedő is megtelepedett Szegeden, s 1998-ban két örmény anyanyelvű gyermek tanult a szegedi iskolákban ban 664 szavazó támogatta a Szegedi Örmény Önkormányzat megalakítását. Létszámot és a népességen belüli -4 százalékos arányokat tekintve is feltűnő a Belváros és a részben lakótelepi jellegű Felső-Tiszapart környékének kiemelkedő szerepe. Ennek magyarázata a kis létszámú örmény népesség urbánus jellege. A legkevésbé urbánus és részben mezőgazdasági jellegű városrészekben, így Szőregen, Baktóban, Kiskundorozsmán és a délnyugati külső városrészekben kis szavazatarányt értek el (7. ábra). 7. ábra. ÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 0-1,00 % 1,01 -,00 % 3,01-4,00 % 10 mm = 0 fő,01-3,00 % A románok A város 19. századi növekedése során németek és szlovákok mellett a románok is szinte folyamatosan áramlottak a városba, s ugyanolyan folyamatosan el is magyarosodtak ban 51-39, de 1990-ben már román (anyanyelvű-nemzetiségű) személyt regisztráltak a városban, s 1998-ban 45 román anyanyelvű gyermek tanult a város intézményeiben. Etnikai közösséggé szerveződésüknek kedvező hátteret biztosított az a körülmény, hogy 1954-ben Budapestről a tanárképző főiskola román tanszékét, 1987-ben pedig Szolnokról a Magyar Rádió és Budapestről a Magyar Televízió román szerkesztőségét helyezték Szegedre

12 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek ban román ortodox egyházközség is alakult, templom híján azonban a szerb templomban tartanak istentiszteleteket. 198-ben román klub alakult, majd 1991-ben a Szegedi Románok Kulturális Egyesülete, amelynek munkája nyomán először 1995-ben, majd 1998-ban választottak román önkormányzatot. Ez utóbbi választáson 496 szavazó szavazott rájuk. A legnagyobb, kéthárom százalékos arányban szavaztak a román önkormányzatra a Csillag tértől délre és Északivárosban, tehát lakótelepi negyedekben, s legkisebb arányban a külső városrészekben: Újszegeden, Tápén, Petőfitelepen, Baktóban és Kiskundorozsmán (8. ábra). 8. ábra. ROMÁN ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 0-1,00 % 1,01 -,00 % 10 mm = 0 fő,01-3,00 % A szerbek Az 1960-as népszámláláskor 46-34, 1990-ben viszont már szerb (anyanyelvűnemzetiségű) lakost regisztráltak a városban. A növekedés kisebb részben annak tulajdonítható, hogy 1973-ban az időközben Szegedhez nőtt Szőreg községet közigazgatásilag is a városhoz csatolták, nagyobbrészt pedig annak, hogy folyamatosan települtek be kelet felől, Deszk, Újszentiván, Magyarcsanád és Battonya településekről ban 107 szerb anyanyelvű gyermek tanult a városban ben egy általános iskolában kisebbségi szerb nyelvoktatás kezdődött. A 18. században még néhány ezres szerb népesség teljesen asszimilálódott, az ortodox egyházközség, illetve az 1778-ban épült szerb templom azonban fennmaradt, s az új szerb immigráció idején ez kedvező háttér volt egy új szerb etnikai közösség megszerveződéséhez. Ennek legfontosabb művelődési intézménye azonban már nem a templom lett, hanem az 1

13 Földrajzi Konferencia, Szeged ben a Hazafias Népfront keretében megalakult délszláv klub. A Hazafias Népfront megszűnése, majd a jugoszláv események hatása miatti zökkenő után az 1991-ben megalakult Szegedi Helyi Szerb Közösség folytatta a klub tevékenységét. Először 1994-ben, majd ban került sor szerb kisebbségi önkormányzat választására Szegeden. Utóbb 178 támogató szavazatot kaptak. Kiemelkedően magas, 43 %-os arányban kaptak szavazatot Szőregen. Ebben az egy választókerületben él a szerbekre szavazók 35 %-a, 68 fő. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szerb származásukat számon tartók, hanem a velük jó kapcsolatban álló magyar szomszédok, rokonok, ismerősök is leadhatták szavazatukat a szerb önkormányzatra. Viszonylag magas, 5-10 százalékos szavazatarányt értek el Újszegeden, a Felső-Tiszaparttól északra, valamint az ehhez kapcsolódó belvárosi területeken. Újszeged a Szőregről és a távolabbi, hajdan (és kis részben ma is) szerb településekről (Deszk, Újszentiván, Battonya) érkezők migrációs célterülete. A Tisza jobb partjának (a Felső-Tiszapart, Belváros, Felsőváros) szerb választói rétege vegyesebb összetételű. Ők is zömmel kelet felől jövő betelepülők, de itt nyugatról, a Bácskából érkezettek, sőt régi szegedi szerbek leszármazottai és Jugoszláviából bevándoroltak is vannak. Legkisebb arányban Alsóvároson és a körtöltésen kívüli területeken szavaztak rájuk (9. ábra). 9. ábra. SZERB ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 1,01 -,00 % 4,01-5,00 % 5,01-10,00 %,01-3,00 % 3,01-4,00 % 10 mm = 0 fő 4,90 % A szlovákok Szegedre a 18. század óta folyamatosan települtek be szlovákok is, és akárcsak a románok esetében, asszimilációjuk szintén gyorsan végbement. Az utóbbi évtizedek immigrációja azonban már gyorsabb volt az asszimilációnál ban 51-30, 1990-ben

14 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek 95 szlovák (anyanyelvű-nemzetiségű) lakost regisztráltak a városban ban két szlovák anyanyelvű gyermek tanult a város oktatási intézményeiben. 001-ben azonban egyesületük már szlovák anyanyelvű gyermekfoglalkozásokat is szervezett. A jelenkori szlovák közösség kialakulása is sok hasonlóságot mutat a románéval. Az immigráció forrása mindkét kisebbség esetében elsősorban Békés megye. Esetükben is növelte a közösséggé szerveződés esélyét az, hogy 1954-ben Budapestről a tanárképző főiskola szlovák tanszékét, 1987-ben pedig Szolnokról a Magyar Rádió és Budapestről a Magyar Televízió szlovák szerkesztőségét helyezték Szegedre. Az 1975-ben alakult Szegedi Szlovákok Egyesülete volt az első szegedi etnikai egyesület ban 811 szavazó támogatta szavazatával a szlovák kisebbségi önkormányzatot. A körtöltésen belüli területek nagy részén a választók -3 százaléka szavazott rájuk, de ennél kisebb arányban egyes lakótelepi körzetekben és Móravárosban, legkisebb arányban pedig a körtöltésen kívüli területeken (10. ábra). 10. ábra. SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 0-1,00 % 1,01 -,00 % 10 mm = 0 fő,01-3,00 % Az ukránok A szegedi oroszok és ukránok az elmúlt negyven évben kerültek Szegedre, kezdetben a Szovjetunióban tanuló vagy dolgozó magyarok házastársaként többnyire csak nők, az utóbbi másfél évtizedben azonban legalább annyi férfi és családok is. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint hét ukrán anyanyelvű személy élt Szegeden as felmérésünk szerint nyolc ukrán anyanyelvű gyermek járt a város közoktatási intézményeibe. Az oroszok és az ukránok szovjet állampolgárként csak szovjet párt- vagy komszomoltagok lehettek, ezt a megkötöttséget azonban kijátszva 1984-ben létrehozták a Szovjet és 14

15 Földrajzi Konferencia, Szeged 001. Magyar Kultúra Egyesületét, amely ténylegesen az oroszok, ukránok és beloruszok egyesülete volt. A rendszerváltáskor rájuk is ugyanazok a szabályok lettek érvényesek, mint a többi külföldire, ezért többségük megkapta a magyar állampolgárságot. Szerveződésüket azonban gátolta az oroszellenes politikai kurzus, és az ennek kapcsán kialakult közhangulat a kilencvenes évek elején. Csak 1996-ban alakították meg egyesületeiket, ekkor azonban már külön-külön. Az ukránok a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület szegedi szervezetét hozták létre ban először állítottak jelölteket a választásokon, és 390 választó támogatta szavazatával az ukrán önkormányzatot. A legfeljebb néhány tucatnyi ukránon kívül a kisebbségi választójoggal nem rendelkező oroszok közül is többen rájuk szavaztak, a szavazatok zöme azonban feltehetően magyar rokonoké, családtagoké, ismerősöké, szimpatizánsoké. Egyedül a Csillag tértől délre fekvő lakótelepi körzetben érték el a százalékos szavazatarányt, a Belvárosban és több más választókerületben pedig az egy százalékot sem. Még a külső, a körtöltésen kívüli választókerületekben erősebb a jelenlétük, mint a Belvárosban (11. ábra). 11. ábra. UKRÁN ÖNKORMÁNYZATRA SZAVAZÓK (1998) 0-1,00 % 1,01 -,00 % 10 mm = 0 fő,01-3,00 % Összegzés Szegeden a 0. század utolsó harmadában a nem magyar etnikumú népesség száma és aránya növekedni kezdett. Ennek az etnikai disszimilációnak az eredménye 13 új etnikai közösség. Az etnikumok arányának becsléséhez és területi elhelyezkedésükhöz páratlan lehetőséget kínálnak a kisebbségi önkormányzati választások adatai. A szegedi kisebbségek 15

16 Rátkai Árpád Sümeghy Zoltán: Szegedi etnikai közösségek nem létszámuk vagy arányuk, hanem autogeneratív módon történt közösségekké szerveződésük és a város társadalmába való harmonikus beilleszkedésük miatt váltak jelentőssé. A választási eredmények elemzése nyomán kilenc etnikum területi elhelyezkedését pontosítottuk. Ezek az etnikai közösségek nagyvárosi diaszpórában élnek, egyik sem tömörül külön városnegyedekbe vagy külön utcákba. Közösségeik létrejötte révén megteremtődtek a város multietnikus fejlődésének alapjai. Ez jelentős hozzájárulás Szeged kapuváros jellegéhez, eurórégiós központi szerepkörének kiépüléséhez. A multietnikus kapcsolatteremtő készség a város eurorégiós aspirációinak fontos tényezője lehet. Köszönetnyilvánítás Ez a kutatás az OTKA F nyilvántartási számú program támogatásával készült. Irodalom Apró F. (1996): Cigányprímások a 19. századi Szegeden. In: A Dugonics Társaság évkönyve Dugonics Társaság. Szeged Balogh Ö. (1997): Cigányok a Kiskunságon. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata. Kiskunfélegyháza Kovács J. (1895): A czigányok Szegeden. Etnopgraphia , 80-88, Phralipe (1991) 4-6, 14-19, 5-8, Kovács J. (1901): Szeged és népe. Szeged etnographiája. Dugonics Társaság. Szeged , térképmelléklet. Rátkai Á. (1996): A határmentiség hatása Szeged etnikai arculatára. In: Pál Á. Szónokyné A. G. (szerk.): Határon innen - határon túl. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék, JGYTF Földrajzi Tanszék. Szeged Rátkai Á. (1997a): A kisebbségi aktivitás új központja: Szeged. Regio, 1.sz Rátkai Á. (1997b): A szegedi etnikai közösségek. Eurotrio, mutatványsz Rátkai Á. (1997c): Szeged cigánysága és a Szegedi Cigányprogram. Regio, 3-4.sz Rátkai Á. (1998): Szeged változó etnikai arculata. Convieţuirea Együttélés, 1-.sz (rövidítve: Barátság, 5.sz ) Rátkai Á. (1999a): A migráció nyomán létrejött etnikai közösségek Szegeden. In: Tóth P. P. Illés S. (szerk.): Migráció. A migráció és mobilitás. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest Rátkai Á. (1999b): Etnikai közösségek nyelvi diszkriminációja. In: Blaskó M. Kohn, J. (szerk.): A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke. VII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia. Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete. Szombathely Rátkai Á. (1999c): Nem magyar gyermekek Szeged oktatási rendszerében. Módszer a közoktatási rendszerben levő gyermeknépesség etnikai összetételének felmérésére. Magyar Pedagógia, 1.sz Rátkai Á. (1999d): A szegedi vietnami közösség. Szeged, 1.sz Rátkai Á. (1999e): A kisebbségek társadalmi súlyáról. Convieţuirea Együttélés, -3.sz Rátkai Á. (000): A kisebbségi önkormányzatok legitimációhiánya. Regio, 3.sz Rátkai Á. Sümeghy Z. (000): A Dél-Alföld nem magyar és nem cigány népessége. In: Szónokyné A. G. (szerk): Határok és régiók. Nemzetközi konferencia. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. Szeged