A DÉL-ALFÖLD ETNIKAI ARCULATA. Sümeghy Zoltán 1 Rátkai Árpád 2. Előszó: módszertani megjegyzések a magyarországi etnikai viszonyok vizsgálatához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DÉL-ALFÖLD ETNIKAI ARCULATA. Sümeghy Zoltán 1 Rátkai Árpád 2. Előszó: módszertani megjegyzések a magyarországi etnikai viszonyok vizsgálatához"

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged A DÉL-ALFÖLD ETNIKAI ARCULATA Sümeghy Zoltán 1 Rátkai Árpád 2 Összefoglalás - A Dél-Alföldön csak a német, horvát, szerb, szlovák és román etnikai kisebbségek töredéke maradt meg, s arányuk a népesség 1,6 %-ára csökkent. Szegeden viszont különbözõ etnikumú személyek telepedtek le, egymásra találtak, új etnikai közösségekké formálódtak, s szlovák, szerb, lengyel, román, orosz, német, cigány, vietnami, görög, ukrán, arab, örmény és latin (spanyol) egyesületeket alapítottak. Exlex kisebbség többek között az orosz, a vietnami, az arab és a latin, amelyeknek kisebbségi jogaik nincsenek, s egyesületeik csak magyar egyesületként működhetnek. Az exlex etnikumok kutatása egyébként is felvetett néhány módszertani kérdést. A magyar, cigány és beás anyanyelvű közösségekbõl álló cigány etnikum a legnagyobb létszámú. A cigány gyermekek nem kapják meg a szükséges segítséget az iskola-elõkészítéshez és az iskolakezdéshez, ezért tanulásra és önmaguk eltartására egyaránt képtelen évfolyamaik kerülnek ki az iskolából. Előszó: módszertani megjegyzések a magyarországi etnikai viszonyok vizsgálatához Magyarországon és a környező országokban mélyek a nemzet és a nemzetiség szavak történelmi gyökerei. A historizálás nyomán a hozzájuk tapadó, időszakonként, országonként, tudományáganként és eszmei irányzatonként változó ideológiai és politikai rárakódások miatt a jelenkori etnikai viszonyok feltárására, kutatására e fogalmak egyre kevésbé alkalmasak (Joó 1986). Ezért használjuk inkább a nemzetközileg legelterjedtebb etnikum szót, amely tartós kulturális sajátosságokkal jellemezhető közösséget jelent. Az etnikai közösségek ismérve a nyelv és a kultúra azonosságára épülő csoportazonosság tudata, a közös értékek és normák nemzedékeken keresztüli átadása. Az etnikai közösség alapvető kohéziós ereje, jellemzője a nyelv, mert ez a közösséget alkotó egyének közötti kommunikáció legfontosabb eszköze. Ez alól kivételek is vannak, például ha különböző etnikai közösségeket (pl. a cigány, a beás és a magyar nyelvű cigányokat) valamely más ismérv alapján egy etnikai csoportnak tekintünk. Néhány esetben a legfontosabb csoportképző jegy szerepét a vallás veszi át, és az azonos nyelvet beszélő egyének ennek megfelelően különböző etnikai közösségeket alkotnak (például az északírországi protestánsok és katolikusok). A legtöbb etnikai közösség földrajzi hierarchia szerint is tagolódik. A globalizálódás egyik következményeként mind több etnikum elterjedése világméretű, pl. a világ összes magyarja, szlovákja vagy vietnamija egy-egy világméretű etnikai közösséget alkot. Vannak országos etnikai közösségek (pl. magyarországi magyarok, norvégiai magyarok, németországi törökök, kanadai ukránok), regionális (pl. tiroli németek) és helyi-települési (pl. szegedi szerbek), sőt városrészi (pl. óbudai németek) etnikai közösségek is. A bonyolult átmenetek sokasága közül az egyik eset az, amikor nyelvvesztés után az etnikai közösség már egy másik, domináns etnikum nyelvét beszéli, de közösségi tudata, kapcsolatai megmaradnak (például koptok, csángók, egyes zsidó, örmény közösségek, berlini hugenották). Magyarországon több etnikai közösségre is jellemző, hogy a hozzá tartozó egyének nagy többsége már nem vagy csak alig beszéli annak az etnikumnak a nyelvét. Az etnikai aktivisták szűk csoportja viszont, amely beszéli azt, a csoport-azonosság tudat ereje folytán széles körű támogatottságot élvez, bizonyos tekintélynek örvend és ezért az etnikumon belül meghatározó szerepe van. Tehát furcsa módon a nem beszélt etnikai nyelvnek még akkor is van egyfajta kohéziós szerepe, amikor az egyének közötti kommunikáció nyelve már egy másik nyelv (például a magyarországi örmények között). 1 Sümeghy Zoltán egyetemei tanársegéd, SZTE TTK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, sumeghy@geo.uszeged.hu 2 Rátkai Árpád kisebbségkutató, Dél-Alföld (Szeged) kulturális és közéleti lap, ratkai@mail.tiszanet.hu 1

2 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai Magyarországon a kisebbségek körüli szellemi zűrzavart az 1993-as kisebbségi törvény tovább fokozta. A személyek állampolgárságára vonatkozó honosság fogalmat abszurd módon kiterjesztette etnikai közösségekre is. A törvény két részre osztotta a társadalmat: a többségi magyar etnikumra és 13 de jure nemzeti és etnikai kisebbségre. A jogalkotó szándékától függetlenül ezzel létrejött egy harmadik kategória is, az exlex etnikumoké amelyhez tartoznak mindazok a kis etnikai közösségek, amelyek a törvény szerint nem, csak de facto léteznek. Egyébként sem definiálta a törvény azt, hogy mind a 13 kisebbség nemzeti és etnikai, vagy vannak közöttük nemzetiek és vannak etnikaiak. A közvélekedés azonban kezdettől tizenkettőt tart nemzeti és a cigányt etnikai kisebbségnek, sőt abszurd módon, a cigányt tartja az etnikum -nak mintha a többi 13 (tehát a magyar sem) lenne az. Az etnikum pedig ma már a cigány (roma) személy szinonimája is lehet, immár hivatalos iratokban is (pl. bejött egy etnikum ). A népesség etnikai összetételének vizsgálata kezdettől fogva nehéz feladat elé állította a statisztikusokat (Mészáros 1999). A 2001-es népszámlás egyik eredménye azonban máris ismert: Magyarországon de jure 14 etnikai közösség van, tehát a KSH sem állapíthat meg ettől eltérő eredményt. Ebben a vonatkozásban jobb volt a helyzet 1990-ben, amikor a KSH a magyar, német, szlovák, román, szerb, horvát, szlovén és cigány nemzetiségűeken és anyanyelvűeken kívül az egyéb nemzetiségűek és anyanyelvűek számát is közétette ben az említetteken kívül kisebbségként fog szerepelni még a lengyel, bolgár, görög, örmény, ukrán és ruszin is. Az összes többi viszont de jure nem nemzeti, nem etnikai, sőt nem is kisebbség. Ezek az exlex etnikai közösségek. A kutatáshoz az 1990-es egyéb adatok állnak rendelkezésünkre, ezek azonban csak nagy körültekintéssel használhatóak. A népszámlálás eredményeit tanulmányozva az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor az egyéb adatait térképre vittük (1. ábra). Rögtön feltűnt Békés megye megkülönböztetett szerepe, és számos kérdés merült fel. Miért éppen Békés megye? 1. ábra. Hibás népszámlálási eredmények alapján rajzolt térkép az egyéb anyanyelvűekről (1990). Ennek alapján lettek gyanúsak a Békés megyei adatok É km 2

3 Orosz 52 fő Földrajzi Konferencia, Szeged Az adatok ellenőrzése során arra a megállapításra jutottunk, hogy az adatokkal ellentétben a Dél-Alföldön, és különösen Békés megyében 1990-ben valószínűleg nem élt egyetlen személy sem, aki kuruh, eszkimó, csádi hámi, burusaszki, munda, pápua, szamojéd, egyéb germán (izlandi, fríz, afrikaans), szudáni-guineai, egyéb szláv (szorb, pomorán, kasub) vagy hindi anyanyelvű lett volna (2. ábra). A nyolcvanas évek óta volt ugyan egyetlen guineai származású személy, ha nem is Békés megyében, hanem Szegeden, ő viszont a népszámláláskor a franciát diktálta be anyanyelvének. 2. ábra. Hibás népszámlálási eredmények alapján rajzolt kördiagramok az exlex anyanyelvűekről (1990). Feltűnő Békés megye abszurd összetétele É km Germán egyéb 28 fő Egyéb 191 fő Bács-Kiskun megyében EXLEX összesen: 257 fő Egyéb 55 fő Csongrád megyében EXLEX összesen: 628 fő Szláv egyéb 46 fő Hindi 44 fő 112 fő Orosz Egyéb 148 fő Angol 29 fő Orosz 69 fő Spanyol 77 fő 197 fő Arab 108 fő Vietnami 1001 fő Hindi Békés megyében EXLEX összesen: 1272 fő Hogyan kerülhettek be tehát ilyen abszurd adatok a népszámlálási kötetbe? A magyarázat egészen egyszerű: minden nyelvnek kódszáma van, és a feldolgozás során e kétjegyű számok két számjegyét felcserélték. Ezen kívül voltak még egyéb hibák is (1. táblázat). 1. táblázat. hibás kódszám nyelv helyes kódszám nyelv hibák száma 10 hindi 01 magyar egyéb szláv (szorb, pomorán, kasub) 04 horvát szudáni-guineai nyelvek 09 bunyevác, sokác egyéb germán (izlandi, fríz, afrikaans) 03 román szamojéd 06 szlovén 4 88 pápua 08 cigány 3 Természetesen a leggyakrabban előforduló nyelvek esetében került be a legtöbb hibás adat, s az ellenőrzés elmaradása folytán ezek kerültek további feldolgozásra. Így jelenhetett meg egy hindi anyanyelvű tömeg Békés megyében és még néhányan Bács-Kiskunban. Nagy tévedést követ el azonban az is, aki a sok hibalehetőség miatt az egyéb adatokkal egyáltalán nem foglalkozik, mintegy átsiklik fölötte. Az adatok ellenőrzése során ugyanis 3

4 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai kiderült, hogy nem hiba folytán kerültek be, hanem valóban élnek itt arab, orosz, spanyol és vietnami anyanyelvű személyek. Ezek minden kétséget kizáróan magyarországi etnikai kisebbségek. Az ezekhez tartozó személyek egyébként jórészt vagy túlnyomó részben magyar állampolgárok, van második, sőt harmadik generációjuk is. Az egyébként szó itt azért szükséges, mert akkor is magyarországi kisebbségek volnának, ha nem lennének magyar állampolgárok, mint ahogyan már 2000 előtt is volt Németországban pl. török kisebbség, noha akkor zömük még nem kapta meg az állampolgárságot. Tehát Magyarországon sem a pillanatnyi jogi viszonyok, hanem a valóságos etnikai viszonyok feltárása a feladat. A Dél-Alföld régió A Dél-Alföld régió Magyarország délkeleti része, s az 1950-es közigazgatási reform által létrehozott három mai megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés területét foglalja magában (3. ábra). Területe négyzetkilométer, népessége 1998-ban ezer fő volt. A régió déli és keleti határát 1920-ban az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés országhatárként jelölte ki, nyugati és északi határai pedig az 1950-ben megvont megyehatárok. A társadalomföldrajz a három megyét együttesen régóta Dél-Alföldnek nevezi, 1999 óta azonban, az Európai Unió követelményeinek megfelelően, törvény 3 is előírja az ország területének hét tervezési-statisztikai régióra osztását, s e régiók egyike a Dél-Alföld, melynek etnikai viszonyai az EU-csatlakozástól függetlenül is figyelemre méltóak (Rátkai Sümeghy 2000). E régióban a különböző nyelvű és kultúrájú etnikai csoportok zömmel a török megszállást követően, a 18. században telepedtek le, meglehetősen keverten. A települések többségében domináns magyar népesség zöme a Dunától nyugatra fekvő Baranyából, továbbá a régiótól északra fekvő térségekből települt ide. A Duna-Tisza közére erősen elmagyarosodott kunok és jászok, továbbá délen a kolompár-gurvár, északon a lovári nyelvjárást beszélő cigányok települtek. A déli szlávokhoz tartozó népcsoportok, azaz a szerbek, horvátok, bunyevácok, sokácok, rácok, dalmaták és bosnyákok települései a térség délkeleti részén és déli peremén voltak. A németek jobbára a Duna mentén, a Bácskában, néhány Békés megyei településen és Szegeden éltek, míg a zsidók a németek egy részével együtt jobbára a városokban (Baja, Kecskemét, Szeged). A szlovákok legnagyobb tömbje Békés megyében volt, de voltak szlovák nyelvű települések nyugatabbra, Csongrád és Bács- Kiskun megye területén is. Románok csak a régió keleti peremén éltek. Rajtuk kívül kisebb számban települtek be Dél-Bácskából, Erdélyből, valamint a Bánátból ruszinok, örmények, csehek, franciák és még más etnikumokhoz tartozó csoportok, családok, személyek is. A nyelvi-etnikai asszimiláció évszázadai A 18. századig a választóvonal a különböző vallások és a társadalmi rétegek között húzódott. Ezt követően azonban teret nyertek a különböző etnikumok nacionalizmusai és a magyar állam magyarosító törekvései. A dominánsan magyarok lakta településeken, különösen a városokban és elsősorban Szegeden, a különféle nációkhoz tartozó családok egynéhány generációt követően elmagyarosodtak, elkeveredtek a magyar népességgel, vagyis asszimilálódtak. Az asszimiláció persze nem volt mindig önkéntes, vagy spontán folyamat, hanem gyakran a fokozódó társadalmi nyomás eredménye. A régió tudatos elmagyarosításában Szeged járt az élen. Itt már 1775-ben megszüntették az évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged önálló német és dalmata tannyelvű iskolákat (Gergely 1985), 1837-ben a német éneklést és prédikációt, s 1840-re sikerült szándékosan csődbe juttatni, s így elűzni a német színtársulatot (Reizner 1899). A zsinagógában Löw Lipót főrabbi 1844-ben Magyarországon elsőként prédikált magyarul. A zsidók és a németek elmagyarosodását az önkéntes asszimiláció példájaként is emlegetik. Az önkéntesség, a spontaneitás mögött persze ott volt a föllángoló nacionalizmus, s egy olyan társadalmi légkör, amely egyre kevésbé tűrte az idegeneket. 3. ábra. A vizsgált terület, azaz a dél-alföldi régió elhelyezkedése, valamint megyéi és települései É km A magyarosítás szegedi sikerein felbuzdulva 1904-ben alakult meg a DMKE (Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület), immár az egész délvidék (a Szegedtől délkeletre fekvő vegyes lakosságú térség) nem-magyar népességének asszimilálása végett. Szegeden a jövevények a magyar géniusztól áthatottan a nyelv és szokások sajátságait, az életmódot, a szellemet, a gondolkozást, az érzést és az erkölcsöket mindenben átörökölték, a nélkül, hogy az idegenből bármit is megtartottak vagy az őslakosságba átplántálhattak volna. vélekedett nem kis túlzással Reizner János, a város nagy történetírója 1895-ben. Persze a magyar géniusz aligha lett volna elég az elmagyarosításhoz. Az állam egész intézményrendszere egyre erőteljesebben, mind gyakrabban még a törvényeket is figyelmen kívül hagyva szolgálta a magyarosítást. Még Reizner is kénytelen volt elismerni, hogy végül is nem a géniusz, hanem a kormányzat nemzeties szelleme és az egyház nemzeties ténykedése által lett a szegedi nép szívben és érzelemben, valamint nyelvre nézve is teljesen magyar. (Reizner 1895) A századforduló táján az asszimilációs folyamatok felgyorsultak. Ez Szeged magyar népének nagy dicsősége és kiváló nemzeti érdeme. vélte akkor a város jeles néprajzkutatója, Kovács János (Kovács 1901). Vagyis az állami és egyházi intézményrendszer 5

6 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai mellett az elmagyarosítás jelentős tényezője volt a nacionalista közgondolkodás, a lakosságnak a nem magyarokkal szembeni növekvő intoleranciája is. Az elmagyarosodás/elmagyarosítás a régió legnagyobb városában volt a leggyorsabb, s a mezőgazdasági térségek tömbökben élő nem magyar etnikumai körében a leglassúbb. A vidék elmagyarosítása csak a 20. században gyorsult fel. Az első világháború után délről és keletről sok magyar, sőt németek is menekültek ebbe a régióba, s a nacionalista propaganda hatására pedig sok román és szerb kivándorolt a szomszéd országokba. A békeszerződés külön rendelkezett a szerbek optálásáról (Oltvai 1991). Magyarországon tovább erősödött a nacionalizmus és az antiszemitizmus, amely a zsidó származásúak vagyonának elkobzásába, majd 1944-ben elhurcolásukba, a holocaustba torkollott tól 1948-ig a németek zömét Németországba deportálták, 1947-től 1948-ig pedig a szlovákok zömét egy lakosságcsere keretében Csehszlovákiába telepítették. A Jugoszláviához fűződő viszony megromlása idején, 1948-tól 1953-ig, általánossá vált a szerbekkel és horvátokkal szemben alkalmazott diszkrimináció. Mindennek hatására felgyorsult a kisebbségek nyelvének feladása, s zömük a magyarságba történő beolvadást, az önkéntes asszimilációt választotta. Az etnikai homogenizálást szolgáló utolsó nagy lépés pedig a kisebbségek még megmaradt, anyanyelvű oktatási intézményeinek felszámolása volt 1960-ban és 1990 között a magyarországi diktatórikus politikai rendszer úgy lazult fel, hogy fokozatosan rendszeridegen, azaz demokratikus elemek jelentek meg és szaporodtak el benne. A politikai és kulturális élet liberalizálása a nyolcvanas években felgyorsult, ellenőrizhetetlenné vált és a folyamat eredményeként új, demokratikus politikai rendszerré fejlődött. A fellazulás évtizedei előnyösek voltak a kisebbségek számára, ugyanis az állam kisebbségi politikája fokozatosan a javukra módosult. E folyamat kisebbségek számára legfontosabb mérföldköve volt az egyesülési törvény életbe lépése 1989-ben. A politikai rendszerváltás nyomán a kilencvenes évek elején alakultak ki az új kisebbségpolitika főbb vonásai. A korábbi évek koncepciótlanságát egy továbbra is ellentmondásos, szelektív kisebbségpolitika követte. Ez különbözőképpen viszonyul a magyarországi etnikai kisebbségek három csoportjához, amelyek a következők: 1. nem cigány és nem magyar (NN) de jure etnikumok, valamint 2. az NN exlex etnikumok, amelyek csupán de facto léteznek, végül 3. a de jure is létező cigányok. A nem magyar és nem cigány (NN) népesség (de jure és exlex együtt) A Dél-Alföld népessége 1960 óta csökkent, s csökken részesedése az ország népességéből is. Ugyanakkor csökkent az NN népesség száma és aránya is. A népszámlálások alkalmával az anyanyelvet és a nemzetiséget egyaránt felvették. Az anyanyelvi és a nemzetiségi adatok között egyenetlenség, különbség van, amelynek nagysága arányos azzal a meghasonlással, amely az asszimilációt kíséri (Rátkai Sümeghy 2000). Ez az úgynevezett identitási diszkrepancia a román, a szlovák, a német, a horvát és a szerb népesség esetében egyaránt megfigyelhető (4. ábra). Feltehetően a nyolcvanas években már tapasztalható demokratizálódási folyamat és az erősödő nemzeti érzés együttes hatásával magyarázható az, hogy ez a különbség csökkenő tendenciájú. Az NN népesség vizsgálata során mindig a (települési szintre vonatkozó) anyanyelvi adatokat vesszük alapul. 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Néhány fontosabb kisebbség identitási diszkrepanciája anyanyelvük és nemzetiségük térségen belüli, össznépességhez viszonyított százalékos aránya alapján Anyanyelv Nemzetiség A Dél-Alföld NN népessége gyorsabban fogyott, mint egész népessége, s ezért aránya 3 %-ról 1,6 %-ra csökkent (2. táblázat). Csökkenés volt mindhárom megyében (5. ábra). 2. táblázat. A Dél-Alföld teljes és NN népessége év DA M % NN NN/DA % , , , , , , , ,61 év = a népszámlálás éve DA = a Dél-Alföld népessége a népszámlálás évében M % = a Dél-Alföld népességének részesedése Magyarország népességéből NN = a Dél-Alföld nem cigány és nem magyar anyanyelvű népessége NN/DA % = az NN népesség részesedése a Dél-Alföld össznépességéből Az NN népesség fogyása tehát csökkenő ütemű, ugyanakkor semmi jele annak, hogy ez a csökkenés a kilencvenes években megállt volna. A 2001-ben esedékes népszámlálás eredményétől ebben a vonatkozásban semmi új nem várható. Az NN népesség csökkenése ellenére a nyolcvanas években növekedett azoknak a településeknek a száma, amelyekben élt NN népesség is. A régió 249 települése közül ban 206-ban élt NN anyanyelvű személy, 1990-ben pedig már 226-ban. Ha csak a számunkra jelentősebb, azaz a legalább húsz NN anyanyelvű személy által lakott településeket tekintjük, akkor is növekedést tapasztalunk: 71-ről 85-re nőtt ezen települések száma. Amíg azonban 1980-ban az NN népesség 98 százaléka élt ezen a 71 településen, addig 1990-ben valamivel kisebb része, 96 százaléka élt jóval több, 85 településen. A szétterülés természetesen etnikumonként különböző ütemű. Legnagyobb mértékű a tíz év alatt 8825 főről 5753 főre csökkent szlovákok körében volt: 114-ről 141-re nőtt a szlovákok által is lakott települések száma. A húsznál több szlovák által lakott települések száma ugyanakkor 28-ról 21-re csökkent, az ezekben élő szlovákok aránya pedig 96-ról 91 7

8 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai százalékra. A száznál több szlovák által lakott települések száma maradt öt, népességük ről 2764-re csökkent, viszont az ezekben élő szlovákok aránya ugyanakkor 40-ről 48 százalékra nőtt. A nagyobb tömbben együtt élő szlovákok tehát nagyobb eséllyel tartják meg identitásukat, de a magyarságba történő beolvadásuk itt is gyors ütemű. 5. ábra. Az NN népesség számának alakulása a népszámlálások adatai alapján között a Dél-Alföld megyéiben É km (fő) (fő) (fő) (év) (év) (év) A horvátok és németek jobbára a régió nyugati, a szerbek a déli, a szlovákok és románok a keleti peremvidékén élnek. (Elhelyezkedésükről részletesen: Rátkai Sümeghy 2000). Ezek a peremterületek már korábban is fejletlenek voltak gazdaságilag, s az utóbbi években lemaradásuk tovább fokozódott. A munkaalkalmak hiánya miatt folyamatos az elvándorlás. Ezt a folyamatot nem volt képes megállítani az sem, hogy Baján, Békéscsabán és Gyulán érdemben javultak a német, szlovák, illetve román művelődési lehetőségek. Jelentős állami segítséggel tovább erősödött Békéscsaba szerepe a szlovák oktatásban és művelődésben ben, amikor itt alakult meg a Szlovák Kutatóintézet. Baján 1995-ben adták át a Magyarországi Németek Iskolaközpontját. A románok lakta települések forgalmi középpontjában, Gyulán létesült 1999-ben a Román Oktatási és Művelődési Központ. Az NN de jure etnikumok A kilencvenes évek elején a kisebbségi kérdés átfogó rendezésének igénye a szomszéd országokban élő magyarság aggasztó jogi és tényleges helyzetével összefüggésben erősödött meg. Teljesen megalapozatlan volt, mégis hatott az az elképzelés, hogy a magyarországi kisebbségek helyzetének rendezésével valamiféle kölcsönösség érhető el a határon túli magyarok helyzetét illetően. Bár az állam képviselői ezt mindig tagadták, az 1993-as 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged kisebbségi törvényben 4 ez a törekvés érvényesült. Ennek a törekvésnek egyik megnyilvánulása volt az, hogy a törvény kizárólag az 1920 előtti Nagy-Magyarországon élt kisebbségeket ismerte el létezőnek. Ez, nem számítva a cigányokat, amelyekkel külön foglalkozunk, 12 kisebbség. Közülük öt él a Dél-Alföld számos településén (német, szlovák, román, szerb, horvát), négy pedig a régióban kizárólag Szegeden (örmény, görög, lengyel, ukrán) 5 (6. ábra). 6. ábra. Az NN de jure kisebbségek területi eloszlása a Dél-Alföldön 1990-ben É km A létezőnek tekintett, de jure kisebbségeket, mintegy elismerve azt a tényt, hogy más kisebbségek is léteznek, az állami bürokrácia taxált kisebbségek, máskor pedig mintegy tagadva az exlex kisebbségek honi, magyarországi létét, hazai kisebbségek névvel illeti. A törvény lehetővé tette úgynevezett. kisebbségi önkormányzatok választását. Ennek kapcsán kibontakozott a kisebbségek aktivitása (3. táblázat). 3. táblázat. Az NN kisebbségi önkormányzatok etnikumonkénti száma a Dél-Alföldön választás éve Német szlovák román szerb horvát görög lengyel örmény ukrán összesen ben 22 településen 35 kisebbségi önkormányzatot választottak (7. ábra), 1998-ban pedig 53 településen 76-ot (8. ábra) ban 26 német, 19 szlovák, 10 román, 10 horvát, 7 szerb, 1-1 görög, lengyel, örmény és ukrán önkormányzat alakult, közöttük évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. 5 A de jure kisebbségek közül a Dél-Alföldön nincs bolgár, ruszin és szlovén. 9

10 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai Szegeden összesen nyolc, Baján három és további 14 településen 2-2 (Rátkai Sümeghy 2000). 7. ábra. Az 1994/95-ben megalakult kisebbségi önkormányzatok régión belüli megoszlása É km cigány német román szlovák horvát szerb görög A kisebbségi aktivitás növekedése nyomán immár a 249 dél-alföldi település egy ötödében működik kisebbségi önkormányzat (4. táblázat). 4. táblázat. NN kisebbségi önkormányzattal rendelkező települések száma 1994/95-ös választás 1998-as választás Bács-Kiskun megye 2 23 Békés megye Csongrád megye 4 6 Dél-Alföld összesen A kisebbségi önkormányzatok megválasztásukban nem csak a kisebbségekhez tartozók vehettek részt, hanem bármely választópolgár. Így fordulhatott elő az, hogy egyes településeken a kisebbségi népesség többszörösének megfelelő választó támogatta szavazatával a kisebbségi önkormányzatok megalakítását, mintegy állást foglalva a kisebbség jogai mellett. A nagyobb városokban a választók ötöde-harmada foglalt állást szavazatával úgy, hogy támogatja a kisebbségeket. Mindezek ellenére sem felel meg a valóságnak az, hogy az etnikai egyesületekkel szemben most már az állam által fenntartott kisebbségi önkormányzatok lennének a kisebbségek autentikus képviselői, mint ahogyan az is erősen vitatható, hogy az egész rendszer valóban a kisebbségek érdekeit szolgálja-e (Rátkai 2000d, 2001). 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Az 1998-ban megalakult kisebbségi önkormányzatok régión belüli megoszlása É km cigány német román szlovák horvát szerb ukrán lengyel örmény görög Az etnikai disszimiláció A magyarosításban élen járó Szegeden a 18. században még jelentős nem magyar etnikumok a 20. század hatvanas éveire eltűntek, beolvadtak a magyar népességbe. Az etnikai homogenizálás évszázadait követően, 1960-ban, Szeged nem magyar népessége jelentéktelen számú volt és ez sem szerveződött etnikai közösségekbe. A 20. század utolsó évtizedeiben azonban a Dél-Alföldön általános tendenciával ellentétes folyamatok bontakoztak ki Szegeden. Egymástól függetlenül, különböző helyekről és különböző időpontokban települtek le a városban különböző etnikumokhoz tartozó személyek és családok. Az immigráció eredményeként 1990-ben 1904 nem magyar lakost írtak össze, s számuk a kilencvenes években becslés szerint megduplázódott. A számszerű növekedésnél is fontosabb tényező azonban az, hogy ebben a népességben a hetvenes évektől kezdve az etnikai önszerveződés jelei tapasztalhatóak. Az azonos etnikumokhoz tartozó személyek fokozatosan megismerték egymást és etnikai közösségekké szerveződtek (Rátkai 1998, 1999b,e). A Dél-Alföldön általánossá vált asszimilációval szemben itt etnikai disszimiláció bontakozott ki. Az utóbbi negyedszázadban létrejött egyesületeik igyekeznek fenntartani, biztosítani e közösségek etnokulturális-nyelvi sajátosságait. E folyamat eredményeként 13 kisebbségi szervezet alakult: szlovák (1975), szerb (1977), lengyel (1978), román (1982), orosz (1984), német (1987), cigány (1989), vietnami (1995), görög (1995), ukrán (1996), arab (1997), örmény (1998) és latin (spanyol anyanyelvű, 1999). A szegedi etnikai közösségek kicsik, civil szervezeteiknek tagja van. E kis közösségek növekvők, szemben a Dél-Alföld sokkal nagyobb, de csökkenő népességszámú közösségeitől. Szervezeteik önerőből kifejtett aktivitása nagyobb, mint a régió jelentős állami 11

12 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai segítséggel támogatott etnikai szervezeteié. Nem a helyi hagyományok folytatói, hanem új, nagyvárosi diaszpórában élő etnikai közösségek új típusú kultúrájának képviselői. Nem helyi származásúak, és nem is egy bizonyos más településről kerültek Szegedre, hanem, az azonos de jure kisebbségekhez tartozók is, az ország különböző településeiről, esetenként külföldről. (Rátkai 1996, 1997a,b,c, 1998, 1999a,b,c,d,e) Az NN exlex etnikumok A Dél-Alföld etnikai közösségei közül csak Szegeden létezik a lengyel, az orosz, a vietnami, a görög, az ukrán, az arab, az örmény és a latin. Közülük már a trianoni békeszerződés előtti Nagy-Magyarországon is élt lengyel, görög, és örmény. Az 1993-as kisebbségi törvény szerint a lengyel, a görög, az örmény és az ukrán etnikumok magyarországiak, ellenben az orosz, a vietnami, az arab és a latin (spanyol anyanyelvű) közösségek vagy nem magyarországiak, hanem hontalanok, vagy ha mégis magyarországiak, akkor nem kisebbségek (Rátkai 1999c). Ennek a velük szemben alkalmazott diszkriminációnak messzemenő következményei vannak. A hatóságok csak úgy hajlandóak bejegyezni kisebbségi etnikai egyesületeiket, hogy azok nem kisebbségiek, hanem magyar kulturális egyesületek. Az exlex etnikumokhoz tartozók tehát kulturális magyarok. Jogi helyzetük emlékeztet a törökországi kurdokéra, akik de jure szintén nem léteznek, mert ők csupán hegyi törökök. A létükben tagadott, exlex szegedi etnikai közösségek oktatási és kulturális törekvései igen szerények és méltánylandóak. Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy gyermekeik saját anyanyelvükön is tanuljanak meg írni-olvasni, azaz ne maradjanak analfabéták. Etnokulturális sajátosságaik megőrzéséhez azonban, a de jure kisebbségektől eltérően, semmiféle állami támogatást nem kaphatnak. Például az ukrán nyelvű programok kaphatnak állami támogatást, az oroszok nem. (Mellékesen megjegyezve: mindkét esetben második vagy harmadik generációs gyermekekről van szó, akiknek többsége magyar állampolgárként született.) A különböző etnikumok megosztása és egymással való szembefordítása is érzékelhető törekvés. Szegeden is volt példa, hogy kifejezetten azért tagadták meg de jure etnikai közösségtől is az állami támogatást, mert azt az exlex etnikai közösségekkel közös program keretében igényelték. Ezzel lényegében mintegy büntették mindazokat, akik hajlandóak lettek volna együttműködni a nem létező etnikumokkal. Az említett, modern civil, polgári szerveződésig eljutott etnikumokon kívül vannak újabbak is, amelyek a Dél-Alföldön még nem hozták létre kisebbségi szervezeteiket óta kínaiak csoportjai telepedtek le a régió nagyobb városaiban, elsősorban Szegeden. Tagjainak zöme még nem magyar állampolgár, s körükben az etnikailag vegyes házasságok is ritkábbak, mint a többi etnikai közösségben. A most létrejövő kínai kisebbségnek a magyarországi társadalomba integrálása várhatóan nehezebb lesz, mint a többié. Ennek alapvető oka nem a régebbi magyarországi etnikumok és a kínaiak közötti etnokulturális és civilizációs különbségek, hanem az, hogy az állam nem törekszik integrálásukra, sőt, az elképzelhető legrosszabb módon reagál jelenlétükre: kizárólag rendőri ügyek összességeként kezeli azt, s ezzel konfliktusokat generál. Az exlex etnikumokhoz tartozó népesség száma egy-két ezer lehet, tehát nagyságrendileg kevesebben vannak, mint a de jure kisebbségekhez tartozók. Ha azonban csak azokat tekintjük, akik jól beszélik anyanyelvüket, akkor a különbség már nem olyan nagy. Szegeden az NN gyerekek egy harmada az exlex etnikumokhoz tartozik (Rátkai 1999d). További fontos tényező az a körülmény, hogy amíg a de jure etnikumokhoz tartozó népesség száma csökken, az exlex etnikumokhoz tartozók száma nő. Figyelemre méltóak az exlex kisebbségekkel szembeni állami diszkrimináció különféle megnyilvánulásai. Egyes 12

13 Földrajzi Konferencia, Szeged dokumentumok nem taxált kisebbségeknek nevezik ezeket, leplezve azt a tényt, hogy a törvény szerint ilyen kisebbségek nem is léteznek (nem létezhetnek). Mások egyszerűen migránsoknak nevezik őket, leplezve azt a tényt, hogy egyes ilyen közösségek csaknem minden tagja magyar állampolgár, sőt zömük második-harmadik generációs, a magyart is anyanyelvi szinten beszélő, kettős kultúrájú. Az exlex kisebbségekkel szembeni politika része a kibontakozó idegenellenességnek, amely a cigányellenességgel együtt lassan felváltja a közéletben egyre inkább avíttnak számító antiszemitizmust. Az exlex kisebbségek helyzete sok rokon vonást mutat a menekültek és bevándorlók helyzetével, amely szintén igen problematikus (Póczik 1999). Mindkét csoport megítélésében szerepe van a rasszizmusnak. Az exlex kisebbségek helyzete bizonyos vonatkozásban rosszabb, mint a menekülteké. A menekültek gyermekeinek anyanyelvű oktatására ugyanis az állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. Ha azonban ezt az állami szolgáltatást igénybe vevő, exlex anyanyelvű menekült magyar állampolgárrá válik, akkor ilyen segítségben már nem részesülhet. Összességében az exlex kisebbségek helyzete Magyarországon nagyobb társadalmipolitikai probléma, mint a de jure NN kisebbségek helyzete. A cigányság A cigányokkal szembeni diszkrimináció a 18. században kezdődött és igen változatos formákat öltött, pl. tilos volt a cigányok egymás közötti házasodása, új családneveket kaptak és elvették tőlük gyermekeiket azok magyarizálása végett. Elsősorban a Duna-Tisza közén folyt így a magyarizálás (Balogh 1997). A cigányság, szemben a többi kisebbséggel, a társadalom kirekesztett része maradt. A cigányok népességszáma nagyobb, mint az összes többi kisebbségé együttesen. A szociológiai felmérések elméletileg vitatható alapelve jól bevált a gyakorlatban: cigány az, akit környezete annak tart. Az így készült szociológiai vizsgálatok megbízhatóbbak a népszámlások adatainál. Utoljára 1992-ben volt ilyen vizsgálat, s ennek eredménye szerint fő, azaz a népesség 2,7 százaléka volt cigány (Kertesi Kézdi 1998) (9. ábra). Legnagyobb tömegben a városokban éltek. Hat városban ezer fõnél több cigány élt: Kecskemét (3288), Szeged (2316), Kiskunhalas (1814), Hódmezővásárhely (1764), Békés (1658) és Kiskunfélegyháza (1105). Arányuk azonban mindössze hét kisebb lélekszámú településen haladja meg a 10 %-ot (közülük is kiemelkedik Geszt a maga 29,8 %-ával). Ugyanakkor a vizsgált terület 249 településének egyharmadában (egészen pontosan 85-ben) egyáltalán nem éltek cigány etnikumú lakosok. Feltűnő jelenség, hogy a cigányok által legnagyobb arányban lakott részek fõként a délalföldi térség peremterületein (Bács-Kiskun Duna-menti nyugati és Békés megye országhatár menti keleti szélén) helyezkednek el, ugyanakkor a középső Csongrád megyében arányuk az átlagosnál valamivel kisebb (1,9 %). A dél-alföldi cigányoknak anyanyelv szerint három fő csoportja van: a magyar, a cigány és a beás. A cigányok többsége magyar anyanyelvű, köztük és a magyar népesség között nincs éles határ. Szélesedik a magyar anyanyelvű cigányság és a magyarság közötti átmeneti réteg. Az idetartozók etnikai hovatartozásának megítélését illetően környezetük is bizonytalankodik. Mind több a cigány-magyar vegyesházasság, illetve mind többen származnak ilyen házasságból. A cigány anyanyelvűek arányáról csak az 1990-es népszámlálás adataira támaszkodhatunk: Bács-Kiskunban volt a legnagyobb (54 %), Csongrádban kisebb (42 %) és Békésben a legkisebb (29 %). Őket a diglosszia, a kettős cigány és magyar nyelvhasználat 13

14 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai jellemzi. A két nyelv használata egymást kiegészíti, a közösség tagjaiban együtt tölti be azt a szerepet, amelyet egynyelvűség esetében egyetlen nyelv. A két nyelv használati köre, kommunikációban betöltött szerepe alapvetően eltér egymástól. A kisgyermekkorban elsajátított cigány anyanyelv az intim, családias, esetleg annál tágabb közösségi, informális nyelvhasználat, a magyar pedig a formálisabb, azaz iskolai, hivatali, munkahelyi, illetve a magyar nyelvközösség tagjaival folytatott kommunikáció eszköze. 9. ábra. A cigány népesség térbeli eloszlása és az összlakosságon belüli százalékos aránya a Dél-Alföldön 1992-ben É km A cigány anyanyelvűek a Duna-Tisza közén jobbára a kolompár-gurvár nyelvjárást, keletebbre inkább a lovárit beszélik. Lassan ugyan, de visszaszorulóban van a cigány nyelv átörökítése, használata. Ennek egyik oka a cigány nyelv alacsony státusza, alacsony társadalmi presztízse. A magyar nyelv használata sokaknál a magasabb társadalmi státusz szimbóluma is. Mind szélesebb a cigány és a magyar anyanyelvet beszélő cigányság közötti átmeneti réteg is. A harmadik, a Dél-Alföldön legkisebb csoportjuk a beás anyanyelvűek, akiket a cigány anyanyelvűekéhez hasonló diglosszia jellemez. A beás nyelvet, amely alapjában a 19. századi bánáti román tájnyelv, csak néhány kis településen beszélik. A diglosszia mindemellett csupán a beás és a cigány anyanyelvről a magyar anyanyelvre való áttérés folyamata, szakasza (Kemény 1999). Kemény István szerint csak szűk körben és kevéssé érvényesülnek a váltást késleltető vagy akadályozó újabb tényezők, ezért a nyelvváltás rohamos gyorsasággal zajlik. Ezt a gyorsaságot támasztják alá saját adataink is a szegedi cigányokról, akik városi környezetben, de nem szegregáltan, hanem diaszpórában élnek (Rátkai 1999d). Minden jel azt mutatja azonban, hogy a nyelvváltás ellenére megőrzik cigány identitásukat, vagyis a nyelvi asszimiláció távolról sem jelenti a magyarságba való 14

15 Földrajzi Konferencia, Szeged teljes beolvadást. A teljes asszimiláció lassú folyamat, mert egyéb etnokulturális sajátosságok tartósabbnak bizonyulnak, tovább élnek, mint az etnikai nyelv. A dél-alföldi cigányság származását és szociális helyzetét, nyelvét és hagyományait tekintve, identitásának őrzését illetve feladását, de a társadalomba történő integrációjának fokát tekintve is a leginkább tagolt, megosztott, legkevésbé egységes etnikum. Ugyanakkor egyfajta homogenizálódás is végbement közöttük, hiszen óhatatlanul kapcsolatba kerültek különféle más nyelvjárást beszélőkkel, más törzsbeliekkel. A tradicionális cigány közösségek fokozatosan felbomlottak, a más törzshöz tartozókkal való házasodási tilalmakat egyre kevésbé tartották be, feloldódott a törzsi endogámia. A kilencvenes években a cigányoknak is lehetőségük nyílt kisebbségi önkormányzatok létrehozására. Most már a települések egy ötödén működik cigány helyi kisebbégi önkormányzat (5. táblázat). 5. táblázat. Cigány kisebbségi önkormányzattal rendelkező települések száma 1994/95-ös választás 1998-as választás Bács-Kiskun megye 6 26 Békés megye Csongrád megye 7 7 Dél-Alföld összesen A cigányok kisebbségi aktivitásának fokozódása azonban nem járt együtt helyzetük javulásával. A cigány és a beás anyanyelvű cigányokkal szembeni diszkrimináció legsúlyosabb fajtája az, hogy a kisgyermekek anyanyelvű oktatása azokon a településeken sincs megszervezve, ahol nagy számban élnek. A cigány gyermekek többsége nem jár óvodába, holott szociális körülményeik miatt éppen nekik lenne erre a legnagyobb szükségük. Iskolába kerülve lemaradásuk tovább fokozódik Érdemi javulást csak a 3-10 éves korúak nevelésén-oktatásán változtatva lehet elérni. Helyzetük azonban e vonatkozásban sem javult. Körükben a legnagyobb arányú a sikertelen tanulás, az osztályismétlés. Az iskolából kikerülve csak a szakképzetlen munkanélküliek számát gyarapítják, s társadalmi beilleszkedésük esélye minimális. Következésképpen bármiféle tanulásra vagy szakképzésre alkalmatlan, önmagát eltartani képtelen évjárataik kerülnek ki az alapfokú oktatásból. Ez a körülmény önmagában is szüntelenül növeli a társadalmi feszültségeket és erősíti a rasszista szemléletet (a cigány és nem cigány népességben egyaránt). Összességében a cigány népesség helyzete sokkal nagyobb és bonyolultabb társadalmi probléma, mint az összes többi etnikumé együttvéve. Köszönetnyilvánítás Ez a kutatás az OTKA F nyilvántartási számú program támogatásával készült. Irodalom Balogh Ö. (1997): Cigányok a Kiskunságon. Kiskunfélegyháza Város önkormányzata. Kiskunfélegyháza , Gergely A. (1985): Művelődési viszonyok a XVIII. században. In: Farkas J. (szerk.): Szeged története. 2. Szeged Joó R. (1986): Etnikum, kisebbség, szórvány. Confessio, 3.sz Kemény I. (1999): A magyarországi cigányság szerkezete a nyelvi változások tükrében. Regio, 1.sz Kertesi G. Kézdi G. (1998): A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. Sociotypo. Budapest , ,

16 Sümeghy Zoltán Rátkai Árpád: A Dél-Alföld etnikai Kovács J. (1901): Szeged és népe. Szeged etnographiája. Szeged Mészáros Á. (1999): A népesség etnikai összetételének számbavételi lehetőségei. Demográfia, 1.sz Oltvai F. (1991): A Csanád vármegyei szerb optánsok ügye In: Zombori I. (szerk.): A szerbek Magyarországon. Die Serben in Ungarn. Szeged Póczik Sz. (1999): Cigányok és idegenek. Felsőmagyarország Kiadó. Miskolc Rátkai Á. (1996): A határmentiség hatása Szeged etnikai arculatára. In: Pál Á. Szónokyné A. G. (szerk.): Határon innen - határon túl. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék, JGYTF Földrajzi Tanszék. Szeged Rátkai Á. (1997a): A kisebbségi aktivitás új központja: Szeged. Regio, 1.sz Rátkai Á. (1997b): A szegedi etnikai közösségek. Eurotrio, mutatványsz Rátkai Á. (1997c): Szeged cigánysága és a Szegedi Cigányprogram. Regio, 3-4.sz Rátkai Á. (1998): Szeged változó etnikai arculata. Convieţuirea Együttélés, 1-2.sz (rövidítve: Barátság, 5.sz ) Rátkai Á. (1999a): A szegedi vietnami közösség. Szeged, 1.sz Rátkai Á. (1999b): A migráció nyomán létrejött etnikai közösségek Szegeden. In: Tóth P. P. Illés S. (szerk.): Migráció 2. A migráció és mobilitás. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest Rátkai Á. (1999c): Etnikai közösségek nyelvi diszkriminációja. In: Blaskó M. Kohn, J. (szerk.): A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke. VII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia. Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete. Szombathely Rátkai Á. (1999d): Nem magyar gyermekek Szeged oktatási rendszerében. Módszer a közoktatási rendszerben levő gyermeknépesség etnikai összetételének felmérésére. Magyar Pedagógia, 1.sz Rátkai Á. (1999e): A kisebbségek társadalmi súlyáról. Convieţuirea Együttélés, 2-3.sz Rátkai Á. (2000a): Szeged etnikai közösségei az ezredfordulón. Szeged, 9.sz Rátkai Á. (2000b): A szegedi szerbek egykor és ma. Szeged, 9.sz Rátkai Á. (2000c): A kisebbségi önkormányzatok legitimációhiánya. Regio, 3.sz (kivonatos ismertetése: Jogi mütyür és etnobiznisz. Népszabadság, ) Rátkai Á. (2001): Közjog és legitimáció. A jegyző, aug. (szerkesztés alatt) Rátkai Á. Sümeghy Z. (2000): A Dél-Alföld nem magyar és nem cigány népessége. In: Szónokyné A. G. (szerk): Határok és régiók. Nemzetközi konferencia. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. Szeged Reizner J. (1895): Szeged és Délmagyarország. Szeged magyarságának kulturális és nemzeties hatása a Délvidékre. Szeged Reizner J. (1899): Szeged története. 3. Szeged

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,

Részletesebben

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János A 2001. évi népszámlálási adatok rövid összefoglalása A népszámlálás módszertana A 2001. február 1-jei eszmei idõponttal lebonyolított népszámlálás során a nemzeti és

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

SZEGEDI ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE. Rátkai Árpád 1 Sümeghy Zoltán 2

SZEGEDI ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE. Rátkai Árpád 1 Sümeghy Zoltán 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 001. SZEGEDI ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE Rátkai Árpád 1 Sümeghy Zoltán Összefoglalás Az ország összes települése közül, Budapest kivételével, Szegeden van a

Részletesebben

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

A cigányság helyzete Magyarországon

A cigányság helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága 4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei

A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos

Részletesebben

NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON

NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON Zsigmond Király Egyetem nyelvvizsgakövetelmények 2016.08.01. NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON Ebben a dokumentumban foglaljuk össze, hogy a Zsigmond Király Egyetemen az egyes szakokon a kezdetétől

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870 2011 Az elmúlt másfél évszázadban nemzetközi hírnevet kivívott hazai történeti-statisztikai kutatások területén a továbbfejlődéshez szeretnénk egy

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit

Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken Molnár Judit A határvidékek vizsgálatai a XX. század második felében kerültek igazán elõtérbe. Azt megelõzõen a határral

Részletesebben

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról Tendenciák, kérdőjelek, dilemmák Dr. Fórika László, AJBH A nemzetiségi oktatás, mint létkérdés? Egynyelvűség: elvész az anyanyelv identitásképző és megtartó hatása

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Köő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz

Köő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Köő Artúr Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 2. Magyarország a lex Apponyit megelőző években... 11 3. Az 1907. évi Lex Apponyi... 15 3.1. A kor pedagógusainak véleménye

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

VI. A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON: ÁTTEKINTÉS

VI. A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON: ÁTTEKINTÉS VI. A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON: ÁTTEKINTÉS Száztizenegy évvel ezelõtt 65 ezer volt a jelenlegi országterületen élõ cigányok száma. 1971-ben 320 ezer körülire, 1993-ban 468 ezer körülire, 2003-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű)

angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű) Ssz 1 2 3 4 5 6 osztatlan i képz szakpárjának egyik tagja angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról Nemzetiségi létkérdések az ombudsman szemszögéből dr. Fórika László, AJBH Alapvetés Népszámlálás 2001, 2011: 440 ezerről 644.524 fő = disszimiláció

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

SZKA208_27. Együtt a Kárpát- medencében

SZKA208_27. Együtt a Kárpát- medencében SZKA208_27 Együtt a Kárpát- medencében tanulói EGYÜTT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. évfolyam 303 27/1 A KISEBBSÉG FOGALMA Lexikoncikk Általában egy társadalmi csoporton belül az a kisebb létszámú csoport, amely

Részletesebben

Nemzetiségek Magyarországon Etnodemográfiai folyamatok a népszámlálások tükrében

Nemzetiségek Magyarországon Etnodemográfiai folyamatok a népszámlálások tükrében Tóth Ágnes Vékás János Nemzetiségek Magyarországon 2001 2011. Etnodemográfiai folyamatok a népszámlálások tükrében Mint ismeretes, a 2011. évi népszámlálás során a 2001. évihez viszonyítva a másfélszeresére

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Áramlások

Részletesebben

NEM MAGYAR GYEREKEK SZEGED OKTATÁSI. Módszer a közoktatási rendszerben levő gyermeknépesség etnikai

NEM MAGYAR GYEREKEK SZEGED OKTATÁSI. Módszer a közoktatási rendszerben levő gyermeknépesség etnikai MAGYAR PEDAGÓGIA 99. évf. 1. szám 23 37. (1999) NEM MAGYAR GYEREKEK SZEGED OKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN Rátkai Árpád Polgármesteri Hivatal, Szeged Módszer a közoktatási rendszerben levő gyermeknépesség etnikai

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai 9. melléklet a 2019. évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN

A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN A Kárpát-medence nemzetiségi viszonyainak alakulását legutóbb 1850-től 1970-ig követtem végig. 1 Azóta elkészültek és nyomtatásban

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szerb szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A MIGRÁCIÓ NYOMÁN LÉTREJÖTT ÚJ ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK SZEGEDEN RÁ TKAI ÁRPÁD Szegeden az

Részletesebben

Az etnikai térszerkezet változása Magyarországon a két világháború között

Az etnikai térszerkezet változása Magyarországon a két világháború között Az etnikai térszerkezet változása Magyarországon a két világháború között OLASZ Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK, Szeged olasz@jgypk.u-szeged.hu Az I. világháborút követően, a trianoni békeszerződés

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy

Részletesebben

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Jövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária

Jövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Jövőnk a gyermek Gyermekvállalás és család 2018. június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely Létrehozása, munkája, ez a konferencia A

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak Orosz szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz

Részletesebben

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szerb szakirány a 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben