1/2006. (I. 11.) ORFK utasítás. a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzata kiadásáról

Átírás

1 1/2006. (I. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzata kiadásáról Szám: 5-1/1/2006. TÜK Az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet [a továbbiakban: 23/1994. (X. 26.) BM rendelet] alapján, a rendkívüli halálesetek kivizsgálása érdekében a rendőri eljárások szakszerűségének elősegítése és az egységes gyakorlat kialakítása céljából kiadom az alábbi utasítást: 1. A Rendőrség a rendkívüli halálesetek kivizsgálását ezen utasítás mellékleteként kiadott szabályzat szerint végezze. 2. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőrségi szervekre. 3. A szabályzatban foglaltakat az érintett személyi állománnyal ismertetni kell. 4. Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzata kiadásáról szóló 5/1995. (V. 18.) ORFK utasítás hatályát veszti. Melléklet az 1/2006. (I. 11.) ORFK utasításhoz A RENDKÍVÜLI HALÁL ESETÉN KÖVETENDŐ RENDŐRI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A szabályozás célja és az eljárás feladata 1. A szabályozás célja, hogy a rendőri szervek rendkívüli halálesetekben végzendő eljárásának szabályozásával elősegítse annak szakszerűségét. 2. Az eljárás feladata a halál okának és körülményeinek kivizsgálása, az esetlegesen leplezni kívánt élet elleni bűncselekmény gyanújának megállapítása, vagy annak kizárása. Alapelvek 3. Az eljárást, különösen a szemlét úgy kell lefolytatni, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, és a közszemérmet. 4. Az eljárás során a rendőrség működjön együtt az ügyfelekkel, az eljárásban részt vevő egyéb személyekkel és hatóságokkal, a helyi önkormányzattal, és más országok külképviseleti, illetve rendőri szerveivel. 5. A rendkívüli haláleset kivizsgálása során az eljárási cselekményeket - így különösen a szemlét és a hatósági boncolást - úgy kell végrehajtani, hogy azok adatai egy későbbi, esetleges büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatók legyenek. 6. Ha a rendkívüli halál kivizsgálásának bármely szakaszában bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a további intézkedéseket a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

2 A szabályzat hatálya 7. A rendkívüli halálesetek vizsgálatát elsősorban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET), valamint az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet alapulvételével és e szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni. Figyelemmel kell lenni továbbá az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény, a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet, rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos rendelkezéseire is. 8. Rendkívüli az a halál, melyet az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény annak nyilvánít. 9. Büntetés-végrehajtási intézetben, fogdában, a fegyveres erők objektumaiban, menekülttáborokban bekövetkezett halál esetén az eljárást az érintett intézmények biztonsági és egyéb előírásainak figyelembevételével kell lefolytatni. 10. Ügyfél az a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogi szervezet, akinek, illetve amelynek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. 11. Az elhunyttal kapcsolatos ügyek intézésében ügyfélnek kell tekinteni az alábbi sorrendben különösen: - az elhalttal közös háztartásban élt, vagy ennek hiányában az ismert legközelebbi hozzátartozót, eltartót, vagy eltartottat, az eltemetésre kötelezhető személyt, illetőleg aki a temettetést önként vállalja - kérelmére a haláleset bejelentésére kötelezett intézmény vezetőjét. II. fejezet HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG Az illetékesség megállapítása 12. A szabályzat alkalmazásában az eljárásra az a rendőri szerv az illetékes, amelynek területén: a) a halált előidéző esemény, cselekmény vagy körülmény bekövetkezett, ezek ismerete hiányában, ahol a halál beállt, b) holttestet megtalálták, c) járművön bekövetkezett halálesetnél, ahol a holttestet a járműről leemelték, d) több, de azonos holttestből származó holttestrész esetén, ahol az első holttestrészt megtalálták, e) vízben talált holttest esetében, ahol azt partra emelték. Hatáskör megállapítása Ha az elhalt személye, vagy egyéb érdek, a haláleset körülményeinek bonyolultsága azt indokolja, az eljárást folytató szerv felettes hatósága gyakoroljon fokozott felügyeletet A közlekedési balesetekkel összefüggésben bekövetkezett rendkívüli haláleset során a szabályzatban írtakat a tárgykörre vonatkozó mindenkor hatályos ORFK utasításban foglaltak szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az eljáró rendőri szerv kijelölése 17. Ha az ügyben több rendőri szerv közötti illetékességi vagy hatásköri vita van, annak eldöntésére a KET 23. -a az irányadó. a) Az érdekelt hatóságok legkésőbb az eljárás megindítására irányuló kérelem érkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kötelesek megkísérelni a vita eldöntését. b) Amennyiben a vita eldöntése sikertelen, úgy az eljáró hatóságot illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv jelöli ki.

3 18. Az elsődleges és halaszthatatlan intézkedéseket a holttest megtalálási helye szerint illetékes első fokú rendőri szerv köteles megtenni, és az ügyben mindaddig aktívan eljárni, amíg az esetleges hatásköri és illetékességi vita el nem dől. 19. Az ORFK bűnügyi főigazgatója a megyei szervet érintő kizárási ok fennállása esetén az eljáró rendőri szervet végzéssel jelöli ki. Belföldi jogsegély 20. Ha a körülmények vizsgálata szükségessé teszi, más rendőri vagy egyéb szervet kell az eljárási cselekmények elvégzése céljából megkeresni. A megkeresett rendőri szerv a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül teljesíteni köteles. Rendkívüli haláleset bekövetkezéséről az elhunyt hozzátartozóját soron kívül értesíteni kell. Amennyiben olyan adat, vagy ténybeli ismeret, illetőleg bizonyíték beszerzése szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhető meg, úgy a teljesítés határideje a KET-ben meghatározott nyolc nap. 21. A megkereső szerv felelős a megkeresés jogszerűségéért, a megkeresett szerv pedig a kért intézkedések végrehajtásának szakszerűségéért. Egyebekben a KET 26. -ában foglaltak szerint szükséges eljárni. Nemzetközi jogsegély 22. Amennyiben a személyi adatok pontosítása, a lakcím megállapítása, hozzátartozó felkutatása vagy egyéb ok szükségessé teszi, úgy az eljáró szerv az ORFK NEBEK Interpol Magyar Nemzeti Irodán keresztül külföldi hatóságot kereshet meg és kérelemre külföldi jogsegélykérelmet teljesít. III. fejezet AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS Az eljárás megindítása 23. A rendkívüli haláleset kivizsgálásáról kérelemre, bejelentésre, vagy hivatalból a rendőrség gondoskodik. Az eljárás megindításáról hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától, kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. Az értesítés csak a KET 29. (4) bekezdésében felsorolt esetekben mellőzhető, azonban ekkor is figyelemmel kell lenni a KET 70. -ában foglaltakra. (1. számú iratminta) 24. A halálesetről szóban, távbeszélőn vagy más módon kapott bejelentés alapján az ügyeleti szolgálat intézkedik a bejelentés valódiságának lehetőség szerinti ellenőrzéséről, - amennyiben még nem történt meg - orvos, mentők, indokolt esetben tűzoltók, egyéb szervek (pl. gázművek, elektromos művek, vízirendészet) értesítéséről, a helyszín biztosításáról és a további eljárási cselekményeket foganatosító bizottság összeállításáról és helyszínre küldéséről. 25. A vasút, közút, víziút és a légi közlekedés területén bekövetkezett rendkívüli halálesetnél a helyszín biztosításáról és a szemle megtartásáról haladéktalanul intézkedni kell. A forgalmat csak a szükséges ideig szabad korlátozni. 26. A helyszínre érkező rendőr a szemlebizottság megérkezéséig köteles a helyszínt biztosítani, és erről írásban jelentést készíteni, amelyet az eljárást lefolytató rendőri szervnek kell megküldeni. Az elintézési határidő 27. Az eljárást annak megindításától számított 30 napon belül be kell fejezni. 28. Az eljáró rendőri szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról értesíteni kell az ügyfelet, valamint mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. (2. számú iratminta) 29. Azokban az ügyekben, amelyekben a szakvélemény elkészítése előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe, a szakértő kirendelésével egyidőben a hatóság az eljárást a szakvélemény megérkezéséig végzéssel felfüggesztheti. (3. számú iratminta) A felfüggesztés ideje alatt a szükséges eljárási cselekményeket végre lehet hajtani. A szakértői

4 vélemény megérkezésével egyidejűleg az eljárást tovább kell folytatni, melyről az ügyfelet értesíteni kell. Az eljárási határidő számításánál a KET 32. (8) bekezdése az irányadó. Az eljárási cselekmény rögzítése, az iratkészítés rendje 30. Az eljárási cselekményeket úgy kell rögzíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a halálesettel kapcsolatos tények, körülmények bizonyítására és hitelességükhöz kétség ne férjen. 31. Az egyes eljárási cselekmények a jegyzőkönyv mellett hang-, fénykép-, videofelvétel alkalmazásával is rögzíthetők. E felvételek készítésének az iratokból ki kell tűnnie. 32. A szemlén, vagy egyéb eljárási cselekményről készült felvételekről papírképet csak akkor kell elkészíteni, ha az a tényállás bizonyításához, vagy a büntetőeljárásbeli felhasználáshoz szükséges. Egyébként az előhívott negatívokat azonosító jelzéssel ellátva a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A digitális fényképezőgéppel készített felvételeket CD lemezen kell tárolni, amelyet az eljárás irataihoz csatolni kell. 33. Az iratokat általában egy példányban kell készíteni. Azokat az iratokat, amelyekből az ügyfélnek, más személynek vagy szervnek is kézbesíteni kell, annyi példányban kell készíteni, hogy egy példány minden esetben az iratok mellett maradjon. Az elküldött iratok fajtája, címzettje, az elküldés ideje minden esetben legyen megállapítható. 34. Az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell készíteni. A hangfelvétel szövegét később írásban is rögzíteni kell. 35. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró rendőri szerv megnevezését, a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, okát, a meghallgatott személyazonosító adatait, jogállását és lakcímét, a jogaira és kötelezettségeire való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül - írásban készült jegyzőkönyv esetén - a meghallgatott személy, az eljáró rendőr és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. Szemle esetén a fentieken túl a jegyzőkönyv tartalmazza az orvos aláírását, boncolásról készült jegyzőkönyv esetében a boncolóorvos(ok) és a jelen lévő kezelőorvos nevét. 36. Jegyzőkönyv felvétele helyett feljegyzés (jelentés) a szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról csak akkor készíthető, ha az az eljárás érdekeit, a bizonyítást nem veszélyezteti. A feljegyzés (jelentés) a 35. pontban meghatározott adatokat és a nyilatkozat lényegét tartalmazza. 37. A rendkívüli halálesetről szóban, távbeszélőn vagy más módon kapott bejelentésről az ügyeleti szolgálatnak jelentést kell készíteni (4. számú melléklet). A jelentés tartalmazza: a) a bejelentés idejét (év, hó, nap, óra, perc), módját, b) a bejelentő nevét, lakhelyét (telefonszámát), c) a felfedező tanú személyi adatait (telefonszámát), d) az elhalt személy adatait (ha megállapítható), e) a holttest feltalálási helyét, idejét, f) a rendkívüli halálra utaló adatok leírását, g) a tett intézkedéseket, h) a bizottság helyszínre indulásának idejét. 38. A bejelentésről, valamint a tett intézkedésekről készült jelentést, egyéb iratokat általános csoportszámra kell iktatni. Az öngyilkossági kísérletekkel és a természetes halálesetekkel kapcsolatos rendőri intézkedések során keletkezett iratokat külön csoportszámra kell iktatni. 39. A befejezett eljárás iratait irattárba kell helyezni. Az iratok húsz évig nem selejtezhetőek. A tényállás tisztázása 40. A rendőri szerv a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázásához - ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek - hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: - az ügyfél nyilatkozata, - az irat, - a tanúvallomás, - a szemléről készült jegyzőkönyv,

5 - a szakértői vélemény és, - a tárgyi bizonyíték. Az ügyfél nyilatkozata 41. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a kért adatot nem közli, a rendőri szervnek intézkedni kell annak egyéb úton történő beszerzése iránt. 42. Az ügyfelet meghallgatás előtt a szükséges tájékoztatással el kell látni, valamint jogaira és kötelességeire figyelmeztetni kell. Az irat 43. A rendőri szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel - feltéve, ha azt valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása nem tartalmazza -, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet. 44. Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely - általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, optikai lemez (cd), mágnesszalag, mágneses adathordozó, elektronikus dokumentum stb.). 45. A búcsúlevél fénymásolatát soron kívül ki kell adni a levél címzettjének (címzettjeinek), ennek hiányában az elhalttal közös háztartásban élő személynek, vagy ha ilyen nincs a legközelebbi közvetlen hozzátartozónak. Az eredeti búcsúlevelet - abban az esetben is, ha az nem a szemle alkalmával kerül elő - végzéssel kell lefoglalni, és azt a szakértői vizsgálatokat követően ki kell adni. A kiadás tényét - átvételét - dokumentálni szükséges. Az eredeti búcsúlevél fénymásolatát az iratokhoz kell csatolni. A végrendeletet is tartalmazó iratot csak legszükségesebb ideig lehet visszatartani. A tanú 46. Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanú jogaira, kötelességeire, a tanú meghallgatásának általános szabályaira és a tanúzás akadályaira a KET ai az irányadók. (15. számú melléklet) 47. Ha a tanú vallomástételének a KET 53. (3) bekezdése szerint nincs akadálya, vagy a vallomástételt megtagadhatja, de a mentességével nem kíván élni, a hamis tanúzás törvényes következményeire, valamint arra, hogy kérheti személyes adatai zárt kezelését, figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek és a tanú erre adott nyilatkozatának a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie. Ha a tanú mentessége a meghallgatása során derül ki, erre őt a jegyzőkönyvben soron kívül figyelmeztetni kell. Gyermekkorú személy meghallgatása esetén a hamis tanúzás törvényes következményeire történő figyelmeztetést mellőzni kell. A szemle 48. Rendkívüli halál esetén a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét és halottszemlét (továbbiakban: szemle) kell tartani, ha ezek foganatosítása a tényállás tisztázásához vagy a bizonyítékok beszerzéséhez szükséges. (5. számú melléklet). A szemle általános szabályai 49. A szemlebizottság tagjai: a) a szemlebizottság vezetője, b) a bűnügyi technikus (technikai felelős), c) orvos, d) indokolt esetben szakértő vagy speciális szakismerettel rendelkező személy, e) szükség esetén hatósági tanú. 50. Lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére megtartott helyszíni szemle során hatósági tanú alkalmazása kötelező. A fenti módon történő helyszíni szemle megtartása az ügyész előzetes jóváhagyásával történhet. Amennyiben az ügyész előzetes engedélyének beszerzése veszéllyel járna, a

6 helyszíni szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható. Ebben az esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet - ami részletesen tartalmazza az azonnalos intézkedés okát is - az ügyésznek 3 napon belül meg kell küldeni. 51. A szemlebizottság munkáját a bizottság vezetője irányítja, aki felelős a szemle törvényességéért és szakszerű lefolytatásáért. 52. A szemlebizottság köteles a szemlét olyan részletességgel lefolytatni és rögzíteni, hogy az - ha a későbbi eljárás során bűncselekmény gyanúja merül fel - a keletkezett dokumentációkkal feleljen meg a büntetőeljárás szerinti helyszíni szemle alaki és tartalmi követelményeinek. 53. Amennyiben a helyszíni szemle és a halottszemle térben és időben eltér, úgy ez a készült iratokból legyen megállapítható. 54. A helyszínről, a holttest eredeti állapotáról és fontosabb részleteiről jegyzőkönyvet, fényképfelvételt és helyszínrajzot kell készíteni. Amennyiben a körülmények indokolják a helyszínről, a halottszemléről és a boncolásról videofelvétel is készíthető. 55. A szemle során fel kell kutatni és rögzíteni kell a holttesten és környezetében található mindazon tárgyakat, nyomokat, anyagmaradványokat és elváltozásokat, amelyek a halál okának és bekövetkezése körülményeinek bizonyítására alkalmasak. 56. Ha a hozzátartozó, vagy az elhalt eltemetésére kötelezett más személy a szemlén nincs jelen és a halálesetről nincs tudomása, a bűnügyi szolgálat köteles értesítése iránt intézkedni. A tett intézkedésről feljegyzést kell készíteni. 57. A szemlebizottság vezetője haladéktalanul intézkedni köteles a felügyelet nélkül maradt kiskorú elhelyezéséről, a gondozás nélkül maradt állatok elláttatásáról, továbbá az egyéb értéktárgyak biztonságba helyezéséről. 58. Ha a szemle során bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy a körülmények arra utalnak, azt azonnal meg kell szakítani, és haladéktalanul jelenteni kell a rendőr-főkapitányság központi ügyeletének, azoknál a megyei rendőrfőkapitányságoknál, ahol Tevékenység-irányítási Központ (a továbbiakban: TIK) működik, a TIK-nek, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bűnügyi osztálynak. A további intézkedést a kapott utasításnak megfelelően kell végrehajtani. A helyszíni szemle 59. A helyszíni szemle során a haláleset jellegétől függően a bizottság köteles vizsgálni és rögzíteni különösen: a) a ház, a lakás, a gépjármű vagy egyéb helyiség valamennyi nyílászárójának állapotát, működésüket és a működtetésükhöz szükséges eszközök, kulcsok hollétét, b) a légnyílások (kémény, szellőzőablak, ajtó- és ablakrések stb.) állapotát, tömítésük, elzárásuk esetén az arra szolgáló eszközök, anyagok fajtáját és - ha az a szemle során tényszerűen megállapítható - származási helyét, c) a fűtő-, főző-, sütőberendezések üzembiztonságát, a kapcsolók helyzetét, a hozzájuk tartozó kémény állapotát, d) az elektromos berendezések működőképességét, a holttesten ezek működésétől származható esetleges áramjegyeket, illetve a készülékek olyan meghibásodásait, amelyek a halállal összefüggésbe hozhatók, e) a halállal nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható folyadékok, gyógyszerek kiszerelését, színét, illatát, feliratát, feltalálási és - ha ez a szemle során tényszerűen megállapítható - eredeti tárolási helyét (az említett anyagokat eredetben, vagy minta biztosításával), f) önakasztás esetén a holttest hosszát, az akasztáshoz használt eszköz anyagát, méreteit, eredeti helyét, az azon lévő hurkot, csomót, annak jellemzőit, a rögzítési és felfüggesztési pont közötti méreteket, a fellépéshez igénybe vett tárgy magasságát, nagyságát, és annak eredeti tartási, tárolási helyét, g) lőfegyvernek minősülő - vagy annak minősíthető - eszközzel elkövetett öngyilkosság esetén az elsődleges és a másodlagos lőtényezőket, a fegyveren levő nyomokat, h) magasból, emeletről való leesésnél, leugrásnál a leesés, leugrás helyét, annak környezetét, a létrehozott vagy visszahagyott nyomokat, elváltozásokat, az elhalt lábbelijét, a cipőtalpakon fellelhető nyomokat, anyagmaradványokat, i) a helyszínre vezető vagy onnan távolodó nyomokat, azok méreteit, jellegzetességeit. 60. A szemle lefolytatásába - amennyiben szakkérdés eldöntése szükségessé teszi - szakértőt, speciális szakismerettel rendelkező személyt kell bevonni (pl. elektromos, gáz, fegyver, gépjármű, kéményseprő stb.). 61. A szükséges szakértői vizsgálatok céljából a helyszínen: a) ha olyan mérgezés gyanúja áll fenn, amelyet illó gázok, gőzök, oldó- vagy ragasztószerek továbbá más hasonló anyagok okozhattak, az orvossal vérmintát kell biztosíttatni a lágyékhajlatban a combvisszérből. A biztosított vért a szakértői vizsgálatig zárt rendszerben kell tárolni,

7 b) marószeres mérgezés gyanúja esetén a ph érték - a mérgező anyag savas vagy lúgos eredetű - megállapítására indikátorpapírt kell alkalmazni, c) vízbe fulladás gyanúja esetén a holttest feltalálása, illetve a megállapítható vagy vélt vízbe fulladás helyén vízmintát kell biztosítani a későbbi összehasonlító diatóma (kovamoszat) vizsgálat céljából. A halottszemle A halottszemlét - amennyiben az a helyszínen nem végezhető el - bonc- vagy egyéb olyan helyiségben kell lefolytatni, ahol a nyilvánosság biztonságos módon kizárható és a szakmai ajánlások betarthatóak. Amennyiben a holttest elszállítása a helyszínről szükséges és indokolt, azt úgy kell végrehajtani, hogy ne veszélyeztesse a halál bekövetkezése körülményeinek tisztázását. A holttestet elszállítani hullazsákban kell. A holttest szállítását végzőknek a holttesten, vagy annak ruházatában fellelhető, vagy a holttesttel együtt szállításra kerülő egyéb tárgyakat, értékeket, átvételi elismervénnyel kell átadni. 64. A halottszemlére Budapest közigazgatási határán belül a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (a továbbiakban: BSZKI) ügyeletes bűnügyi orvosát, megyékben a BSZKI bűnügyi orvosát, akadályoztatása esetén az illetékes egészségügyi szolgálat orvosát kell kirendelni, illetve felkérni. Közlekedési balesetek helyszíni szemléjének keretében lefolytatott halottszemlén - indokolt esetben - a BSZKI bűnügyi orvosa is részt vesz. Ha a kezelőorvos által végzett ellátás során következett be a halál, a halottszemle lefolytatására a BSZKI bűnügyi orvosát kell kirendelni. Egészségügyi intézményben gyógykezelés során bekövetkezett halál esetén halottszemlét csak abban az esetben kell foganatosítani, ha attól érdemi adat várható. Ebben az esetben a kezelőorvos által végzett ellátás során bekövetkezett halálra vonatkozó szabályt kell alkalmazni. 65. Amennyiben orvosi kérdéseket meghaladó szakkérdés eldöntése indokolttá teszi, a halottszemle végrehajtásába más szakértőt vagy speciális szakismerettel rendelkező személyt is be kell vonni. (Pl. fegyver, gépjármű stb.) 66. A halál feltehető okának és a holttesten lévő esetleges sérülések megállapítása érdekében a holttestről a ruhát a halottszemlén részt vevő orvos iránymutatásainak figyelembevételével, indokolt esetben közreműködésével kell eltávolítani. Felvilágosításkérés 67. A tényállás tisztázása érdekében a felfedező személyt, továbbá azokat, akik a tényállásra vonatkozóan vélhetően érdemleges adatot tudnak szolgáltatni, szóban meg kell hallgatni, tőlük felvilágosítást kell kérni. 68. Amennyiben a meghallgatott személyek a rendkívüli haláleset okáról és körülményeiről érdemi információt közölnek - és jegyzőkönyvi meghallgatásuk nem lehetséges, nem indokolt, vagy az az eljárás későbbi szakaszában is elvégezhető - azt a jelenlévő bizottságvezető, vagy bűnügyi nyomozó külön jelentésben köteles rögzíteni. 69. A haláleset kivizsgálását végző kérjen felvilágosítást a kezelőorvostól az alkalmazott gyógykezelésre vagy az orvosi beavatkozásra vonatkozóan. A felvilágosítást az orvos az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 41. -a alapján az orvosi titokra való hivatkozással nem tagadhatja meg. A boncolás 70. Rendkívüli halál esetén az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 218. (1) bekezdése alapján a holttest hatósági boncolását kell elrendelni, amelyet a 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet ában foglaltak szerint kell végrehajtani. A boncolás elrendelése végzésben történik. (6. számú melléklet) 71. A boncolás elrendelése a kivizsgálást végző szerv feladata. 72. Hatósági vagy igazságügyi boncolás esetén a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet II. melléklet 1. a)-c) pontjában meghatározott intézetet kell kirendelni A hatósági boncoláson lehetőség szerint az eljárást lefolytató rendőr vegyen részt, a boncolás megállapításainak függvényében esetleg szükséges azonnali intézkedések foganatosítása végett. 75. Ha a hatósági boncolás megkezdése után a bonclelet vagy egyéb szakvizsgálati adatok alapján bűncselekmény gyanúja merül fel, a boncolást félbe kell szakítani.

8 Az illetékes rendőri szerv haladéktalanul köteles intézkedni a nyomozás és az igazságügyi orvosi boncolás elrendelésére. A szakértő 76. A tényállás bizonyítása érdekében szükség esetén az orvos szakértőn kívül más szakértőt is ki kell rendelni. (7. számú melléklet) 77. Igazságügyi szakértő vagy az eljáró rendőri szerv illetékességi területén kirendelhető szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, illetve jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhető. 78. A kirendelő végzés előzményi adatokat tartalmazó részében - szükség esetén - közölni kell a hozzátartozó hamvasztásra irányuló szándékát. 79. A szakértőket kirendelő végzéseknek az általános tartalmi követelményeken kívül tartalmaznia kell azokat a kérdéseket, amelyekre az eljáró hatóság választ vár. Így különösen: a) Mi a halál közvetlen oka, az mikor következett be, vagy bekövetkezésének mi a valószínű időpontja, időintervalluma? b) A holttesten milyen sérülések találhatók, és melyek azok keletkezési mechanizmusai? c) A holttesten található sérülések okozták-e a halált? d) Időben érkező szakszerű segítség a halál bekövetkeztét elháríthatta volna-e? e) A halált olyan ok idézte-e elő, amely a sérülés nélkül is abban az időben, vagy röviddel utóbb szintén halált eredményezett volna? f) A szakértő egyéb megállapításai, amelyek kizárják, vagy valószínűsítik az idegenkezűséget. Az iratokba való betekintés 80. Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és arról másolatot készíthet. A hatóság más személynek is megengedheti az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése, vagy feladatának teljesítése céljából szükséges. 81. Az ügyfél kérelmére az iratokról - a szolgálati és az orvosi titoktartás figyelembevételével - másolatot kell kiadni. A másolat, illetőleg a kivonat készítésének illetékére az évi XCIII. törvény 29. (4) bekezdése alapján a törvény IV. számú mellékletében foglaltak az irányadók. Az eljárás során rögzített tárgyak kezelése 82. A szemle során rögzített nyomokat, elváltozásokat, anyagmaradványokat, tárgyakat a bűnügyi technikus oly módon rögzítse, hogy azokon a szükséges szakértői vizsgálatok elvégezhetőek legyenek, állaguk ne károsodjon. A hatóság a tényállás szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja. 83. A tárgyakat, illetve a csomagolást olyan jelzéssel (ügyiratszám, hely, idő, elhalt adatai, eljáró aláírása) kell ellátni és nyilvántartásba venni, amely alkalmas arra, hogy azt az eljáró szerv - ha indokolt - huzamosabb ideig, elvesztés, illetve más tárgyakkal való összekeveredés veszélye nélkül meg tudja őrizni. A tárgyak átadása-átvétele, az átvevő személye az iratokból minden esetben megállapítható legyen. 84. A bizonyítás érdekében lefoglalt és megvizsgált dolgokat, tárgyakat, melyek a köznapi életben továbbra is veszélytelenül használhatók, illetve birtoklásukat jogszabály nem tiltja és azokra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, - a lefoglalás megszüntetését követően - átvételi elismervény ellenében az arra jogosultnak ki kell adni. (8. számú melléklet) 85. A rendkívüli haláleset körülményeit közvetlenül bizonyító és az előbbi pontba nem tartozó tárgyak, eszközök stb. megőrzésére és kezelésére intézkedni kell, majd azokat az iratok selejtezésével egyidejűleg meg kell semmisíteni. (9. számú melléklet) A rendkívüli halálesettel kapcsolatos olyan egyéb tárgyakat, folyadékokat, amelyek további tárolása szükségtelen, illetve azokat a veszélyes anyagokat (pl. mérgező folyadék, robbanóanyag stb.), amelyek szakértői vizsgálata megtörtént, szintén meg kell semmisíteni. 86. Az érték- és egyéb tárgyakért az eljáró rendőri szerv és az ügyintéző anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. 87. A hatóságok által kiállított személyi okmányokat (útlevél, jármű vezetésére jogosító okmány stb.) a kiállító szervnek kell megküldeni. Az elhunyt személyi igazolványát a temetését intéző személy részére kell kiadni.

9 IV. fejezet A RENDŐRI SZERV DÖNTÉSEI Határozat és végzés 88. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben (pl. boncolás elrendelés) pedig végzést bocsát ki. (a továbbiakban: döntés) 89. A döntésnek tartalmaznia kell: a) az eljáró rendőri szerv megnevezését, az ügy számát, az ügyintéző megjelölését, b) az elhalt személyi adatait, c) a döntés címzettjeinek nevét, lakcímét, d) a rendelkező részben a hatóság döntését és azokat a jogszabályokat, melyek alapján az eljárás befejezése és a döntés meghozatala történt, továbbá a fellebbezés, másodfokú határozat esetén az újrafelvételi eljárás és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást, e) az indokolásban (az eljárást befejező határozat esetén) az elhalálozás helyét, pontos idejét, a halál beálltának az orvosi megállapítás szerinti okát, az elhalálozás körülményeit, annak bizonyítékait és a megállapított tényállást (öngyilkosság, véletlen baleset, természetes okból bekövetkezett halál stb.), az egyéb megállapításokat (közreható körülmények, a felelősség kérdése, az alkoholos befolyásoltság ezrelékes értéke stb.), egyéb határozat esetén a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, f) a döntés hozatalának helyét és idejét, a döntés aláírójának nevét és beosztását, továbbá az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát. (10. számú melléklet) A döntések közlése 90. Az eljárás befejezéséről hozott határozatot a 23/1994. (X. 26.) BM rendelet 15. -ában meghatározott személyekkel, intézményekkel közölni kell. 91. A végzést az ügyféllel, illetve az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti. V. fejezet JOGORVOSLATOK A döntés módosítása és visszavonása 92. Ha a rendőri szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntést módosíthatja, vagy visszavonhatja. 93. A rendőri szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a döntést akkor is módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. 94. A határozat módosítására vagy visszavonására a rendőri szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. 95. A döntést nem lehet módosítani, vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A fellebbezés 96. Az ügyfél az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

10 97. Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve az első fokon hozott eljárást felfüggesztő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, és az eljárási bírságot kiszabó végzés. 98. A fellebbezést annál a rendőri szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. 99. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. Az ORFK Fegyelmi Osztálya által hozott határozat elleni fellebbezést az ORFK vezetőjének kell felterjeszteni. Amennyiben felterjesztésre kerül sor, az eljárás anyagaihoz fényképmellékletet is csatolni kell A fellebbezésről a szabályzat 15. pontjában felsorolt hatóságok határoznak A felettes szerv a legrövidebb időn, de legfeljebb 30 napon belül a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, az első fokon hozott döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt rendőri szervet a felettes szerv új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. Ha az első fokú szervet a másodfokú szerv új eljárásra utasítja, írásban meghatározhatja az új eljárásnál követendő szempontokat, feladatokat A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú döntést közölték, az első fokon eljárt rendőri szerv útján írásban kell közölni. A határozat bírósági felülvizsgálata 104. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a közigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette. A jogerős határozat bíróság által történő felülvizsgálatának lehetőségére a másodfokú határozat rendelkező részében az ügyfél figyelmét fel kell hívni Az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a rendőri szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak A rendőri szervet a bírósági ítélet rendelkezése és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. Felügyeleti intézkedés 108. Az ORFK és a BSZKI, valamint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi, illetve közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szervezeti elemei felügyeletet gyakorolnak a rendkívüli halálesetekben végzett rendőri eljárások törvényessége és szakszerűsége felett. A felügyelet során különös gondot kell fordítani a rendkívüli halálesetek mögött esetlegesen meghúzódó bűncselekmények feltárására A felügyeletet gyakorló szervek e tevékenységüket a Szervezeti és Működési Szabályzatukban foglaltak alapján végzik. Újrafelvételi eljárás 110. Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat, vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el. Az eljárást a KET ában foglaltak szerint kell lefolytatni. VI. fejezet

11 KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK Eljárás ismeretlen személyazonosságú holttest megtalálása esetén 112. Az ismeretlen személyazonosságú holttest megtalálása esetén a szabályzat általános rendelkezésein túl az e címben foglaltak az irányadók Az eljárás szakszerűségét az eljáró szerv felettes rendőri szerve köteles segíteni, és szoros szakmai felügyelet alá vonni Az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosításának érdekében: a) A bejelentő vagy a felfedező tanút részletesen meg kell hallgatni, s az eseményt a bűnügyi osztály vezetőjének haladéktalanul jelenteni kell. b) A holttest arcáról, majd az egész testről fényképfelvételeket kell készíteni, különös tekintettel a testen lévő műtéti hegekre, tetoválásokra, egyéb egyedi azonosításra alkalmas elváltozásokra. Amennyiben az arc állapota nem megfelelő, azt meg kell kísérelni helyreállítani. c) A fénykép, a holttest leírása, a hátrahagyott és holttesttel összefüggő tárgyak, ruházat figyelembevételével az elhalt személyazonosságának megállapítása céljából adatgyűjtést kell végezni, a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrizni kell az eltűntként körözött személyek nyilvántartásában. d) Tisztítás után a ruházat anyagát, mintázatát, színét, méreteit eredetben vagy kivágott mintákkal biztosítani kell. Hasonlóan kell eljárni a ruházaton lévő egyedileg azonosítható részek tekintetében is. e) A holttesten, a holttest környezetében, a ruházatban lévő vagy vélhetően a holttesthez tartozó tárgyak leírását, fényképezését minden részletre kiterjedően kell elvégezni, kutatva és rögzítve az egyedi azonosításra alkalmas ismérveket. A tárgyakat - különösen az ékszereket, órát, pénzt stb. - biztonságosan kell csomagolni és az arra illetékesnek történő kiadásig tárolni. f) Az azonosítás érdekében - amennyiben lehetséges - biztosítani kell DNS-mintát, vér-, haj- és fanszőrzetmintát, ujjlenyomatot, tenyérlenyomatot, tételes és részletes fogstátust, csonttörések, műtétek (fényképes, vagy röntgen) leírását, a holttest pontos méreteit, lábnagyságot, és a holttestre vonatkozó minden egyéb adatot, alkati jellegzetességet, különös ismertetőjeleket. A későbbi antropológiai, illetve egyéb összehasonlító vizsgálathoz a koponyát minden esetben - az egyéb csontrészeket szükség szerint - külön kell biztosítani, egyúttal gondoskodni kell ezek azonosító jelzéssel való ellátásáról. g) Az eljáró rendőri szervnek intézkednie kell a holttest ismeretlen személyazonosságú halottként történő anyakönyveztetéséről, önkormányzati temettetéséről. A temettetést - amennyiben a holttest azonosításának lehetősége rövid időn belül valószínű - a vonatkozó jogszabályok által biztosított ideig el kell halasztani. Az eltemetés helyét, idejét, végrehajtóit, a parcella- és a sírhelyszámot tartalmazó feljegyzést az iratokhoz kell csatolni. (11. számú melléklet) h) A szemle és az elsődlegesen megállapított adatok birtokában el kell rendelni a holttest azonosítását célzó körözést. i) Amennyiben attól eredmény várható, az azonosítást a tömegkommunikáció útján is meg kell kísérelni. Indokolt esetben a holttest megtalálásának helye szerinti illetékes önkormányzatot hirdetmény közzétételére is fel lehet kérni. j) Ha a személyazonosság rövid időn, de legkésőbb egy hónapon belül nem került megállapításra, úgy a Jelentés ismeretlen személyazonosságú holttestről adatlapot, a szemle és boncjegyzőkönyv másolatait, a kozmetikázott holttest (arc) fényképét, a tárgyainak fényképét, a halotti anyakönyvi kivonatot és egyéb, az azonosításhoz felhasználható adatokat tartalmazó iratot, egyéb dolgot az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály körözési adatkezelésre felhatalmazott szervének kell megküldeni. k) Ha a személyazonosítás egy év után is eredménytelen, a holttesten és környezetében fellelhető ékszereket, értéktárgyakat, értékpapírokat az ismeretlen személyazonosságú holttest eltemetési helye szerint illetékes önkormányzatnál kell letétbe helyezni. A letétbe helyezést kellően dokumentálni kell. l) Az ismeretlen személyazonosságú és azonosítatlan holttest ügyében keletkezett információkat a Körözési Információs Rendszer segítségével valamennyi esetben össze kell hasonlítani az eltűnés miatt keresett, vagy más okból körözött számításba vehető személyek adataival, személyleírásaival. m) Az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása esetén a személyazonosságról - a hozzátartozók nevének, lakhelyének közlésével együtt - az illetékes önkormányzatot átiratban kell értesíteni. Eljárás nem magyar állampolgár rendkívüli halála esetén

12 115. A nem magyar állampolgár rendkívüli halála esetén a szabályzat általános rendelkezésein túl az e címben foglaltak az irányadók A halál bekövetkezéséről az illetékes konzuli képviselet értesítése céljából a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalát vagy annak ügyeletét a bűnügyi szolgálat haladéktalanul, írásban értesíteni köteles A hozzátartozó vagy a képviseletre jogosult személy kérésére a nem magyar állampolgár rendkívüli halálesetéről elsősorban az orvosnak, ennek akadálya esetén az eljáró rendőri szervnek hatósági bizonyítványt kell kiadnia. Hatósági bizonyítvány e körben az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány, valamint a rendőrség általi igazolás, amely tartalmazza az elhalt adatait, a halál helyét, idejét, a holttest elhelyezésének helyét, az eljáró szervet, az igazolás kiadásának helyét, idejét, az igazolást kiadó aláírását, és a kiállító szerv pecsétlenyomatát Az eljárás során intézkedni kell az útlevél, vagy egyéb okmányok felkutatására és azoknak a konzulhoz történő továbbítására. Az elhalt ruházatát, értékeit, fizetőeszközeit a hozzátartozónak, a konzulnak, vagy más képviseletre jogosult személynek részletes leltárba vétel után át kell adni. Az átvétel tényét dokumentálni kell. Ha az átadásra nincs lehetőség, a megőrzésről - további intézkedésig - az eljáró rendőri szerv köteles gondoskodni Abban az esetben, ha az elhalt külföldi hozzátartozója és annak lakcíme ismert, az eljáró rendőri szerv a ruházat és értékleltárt, valamint az eljárás befejezéséről hozott határozatot a hozzátartozó részére (külföldre is) közvetlenül küldi meg. A határozathoz mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát Amennyiben az elhalt külföldi hozzátartozójának személye, vagy annak lakcíme az eljáró hatóság előtt ismeretlen, akkor a 119-es pontban felsorolt iratokat a Külügyminisztérium Konzuli és Igazságügyi Együttműködési Főosztályának kell megküldeni. Eljárás bűncselekményre utaló adatok esetén 121. Ha a haláleset vizsgálata során bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy az ügyben büntető feljelentést tettek, és abban megnyugtatóan nem lehet állást foglalni, nyomozást kell elrendelni. Ebben az esetben a közigazgatási eljárás addig keletkezett iratait bűnügyi iktatóba kell iktatni, és az eljárást határozattal be kell fejezni. Eljárás rendkívüli halálnak nem minősülő halál esetén 122. Ha a haláleset helyszínére hívott rendőri bizottság az elsődleges adatok és körülmények alapján azt állapítja meg, hogy a haláleset nem rendkívüli, és a helyszíni szemle megtartását egyéb körülmény sem indokolja, úgy a megállapításokról jelentést kell készíteni. (12. számú melléklet) Intézkedni kell arra, hogy a halottvizsgálatot és a további eljárást az egészségügyi szolgálat illetékes orvosa átvegye. A rendőrhatósági eljárás lefolytatásának mellőzését a halottvizsgálati bizonyítvány 21. rovatában is rögzíteni kell A holttest elszállíttatásáról és az orvosi halottvizsgálat további teendőiről a 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM rendelet 14. (4) bekezdésében foglaltak alapján intézkedni kell. Az eljáró orvos kérésére munkáját a rendőr (szemlebizottság) segíteni köteles Az általános rendőri feladatok körében gondoskodni kell az elhalt lakásának, tárgyainak, biztonságba helyezéséről (hozzátartozónak átadás, a lakás lezárása, lepecsételése, a kulcs továbbítása a területileg illetékes önkormányzathoz, felügyelet nélkül maradt kiskorú elhelyezése, gondozás nélkül maradt állatok ellátása stb.). VII. fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK 126. A szemlén és a holttesttel kapcsolatos egyéb krimináltechnikai munka során a rendőr köteles a megfelelő, egyszer alkalmazható védőfelszerelést használni A 23/1994. (X. 26.) BM rendelet 12. -ában meghatározottak szerint a temetés (hamvasztás) időpontját és módját úgy kell meghatározni, hogy az a hozzátartozók kegyeleti érzésére figyelemmel biztosítsa a tényállás utólagos felderítését.

13 128. Az ismeretlen holttest esetleges, későbbi antropológiai vizsgálata érdekében, a szükséges csontrészek, koponya azonosítható nyilvántartása, tárolása végett - megyénként megfelelő számú és méretű - biztonságosan zárható antropológiai láda beszerzése szükséges A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok bűnügyi (életvédelmi) osztályai kísérjék figyelemmel a rendkívüli halálesetek számszerű alakulását. A statisztikai adatokat minden év január 31-éig terjesszék fel az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályára. (13. számú melléklet) 131. A felmerült költségeket az eljáró rendőri szerv biztosítja. Ha az eljárás megindítását a bejelentő rosszhiszemű magatartása okozta, intézkedni kell az eljárási költségek a bejelentő által történő megtérítése érdekében Ha a rendkívüli haláleset miatt indított eljárás során az ügyfél valamely bizonyítási eszköz igénybevételét indítványozza, az ezzel összefüggő költség megelőlegezése az ügyfelet terheli. A végső költségviselés attól függ, hogy az eljárást lezáró hatósági határozat az indítványnak megfelelő bizonyítási eszközön alapul-e, vagy sem. Előbbi esetben az ügyfél által megelőlegezett költségeket részére meg kell téríteni, utóbbi esetben viszont erre nincs lehetőség. 1. számú melléklet... Rendőr/fő/kapitányság szám... előadó... (ügyfél megnevezése)... (címe) Tisztelt... Asszony/Úr! Értesítem, hogy az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet 4. (1) bekezdése alapján hivatalból/kérelemre eljárást indítok... rendkívüli halálesete ügyében. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. (5) bekezdés értelmében az ügyről az alábbi tájékoztatást adom: - az ügy iktatási száma:.../ az eljárás megindításának napja: év... hó... nap. - ügyintézési határidő:... nap - az ügyintéző neve:... (név, beosztás) -... emelet,... szoba száma - tel.:... Az ügyben keletkezett iratokba betekinthet és az azokban foglaltakra nyilatkozatot tehet...., év... hó... nap P. H. 2. számú melléklet... osztályvezető

14 ... Rendőr/fő/kapitányság szám... előadó... (ügyfél megnevezése)... (címe) Tisztelt... Asszony/Úr! Értesítem, hogy a fenti szám alatt... rendkívüli halálesete miatt folyamatban lévő ügyben az ügyintézési határidőt, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. -ának (7) bekezdése alapján 30 nappal meghosszabbítom, mert... A döntés meghozataláig szíves megértését és türelmét kérem...., év... hó... nap P. H. 3. számú melléklet... Rendőr/fő/kapitányság szám... előadó... osztályvezető Végzés eljárás felfüggesztéséről a szakértői vélemény elkészítésének idejére A fenti számon... rendkívüli halálesete ügyében indított eljárást - a évi CXL. törvény 32. -ának (6) bekezdése alapján, figyelemmel az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet 11. (2) bekezdésére - a szakértői vélemény elkészítésének idejére felfüggesztem. Az eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és azok teljesítési határidejét nem érinti. Döntésem ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, melyet a... címezve, a fenti rendőri szervnél kell előterjeszteni. A végzés egy példányát meg kell küldeni: Indokolás

15 ..., év... hó... nap P. H.... Rendőr/fő/kapitányság Szám:... / számú melléklet JELENTÉS rendkívüli haláleset bejelentéséről... osztályvezető A bejelentés ideje: hó... nap... óra... perc A bejelentés módja:... A bejelentő neve, címe, telefonszáma:... A felfedező személy neve, címe, telefonszáma:... Az elhalt neve, személyi adatai:... Megtalálás helye:... Megtalálás ideje:... év... hó... nap... óra... perc A rendkívüli halálra utaló adatok, körülmények leírása: Mentők, tűzoltók, egyéb szervek (gáz, elektromos művek stb.) értesítésének időpontja, az e szerveknél értesített személy munkahelye, telefonszáma:... A helyszín biztosítására kiküldött rendőr neve, kiküldésének időpontja:... A helyszínt biztosítja (bejelentő, vagy felfedező tanú):... A helyszínre küldött bizottság vezetője:... A bizottság helyszínre indulásának ideje:... nap... óra... perc Rendőr/fő/kapitányság... Szám:.../ számú melléklet JEGYZŐKÖNYV helyszíni és halottszemléről... ügyeletes tiszt

16 Készült rendkívüli haláleset miatt... elhalt holttestének helyszíni és halottszemléje alkalmával... helységben... utca,... házszám,... emelet... ajtó a év... hó... napján kezdődő közigazgatási jogkörben folytatott szemléről év... hó... nap... óra... perckor... orvos, lakos...-ra bejelentette, hogy A felfedező személy:... Szül. hely.:... év... hó... nap Lakcím:... A bejelentés alapján az alábbi szemlebizottság jelent meg a helyszínen: A bizottság vezetője:... Orvos, rendőrorvos:... Technikus, technikai megbízott:... Szakértő,... Speciális szakismerettel rendelkező személy Hatósági tanúk:... szig. sz.: lakos... szig. sz.: lakos A szemlén jelen lévő hozzátartozó, vagy egyéb személy:... A helyszínt biztosította:... A helyszínt biztosító jelentette, hogy:... A helyszínen milyen változtatás történt, ki, mit, hogyan és miért változtatott meg, milyen intézkedéseket tett a nyomok biztosítására stb. A helyszín biztosításáról készített jelentését külön terjeszti fel. A bizottság... óra... perckor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 56. alapján a 2/1988. (V. 19.) IM rendelet ában foglaltakra figyelemmel, a kriminalisztika ajánlásainak betartásával a helyszíni és a halottszemlét megkezdte. A bizottság vezetője a hatósági tanúkat a KET 55. -a alapján felkérte a közreműködésre, őket jogaikra, kötelességeikre a szemle megkezdésekor kioktatta. Az időjárási viszonyok... A világítási viszonyok... Az elhalt személy adatai: név:(leánykori név)... születési helye:... év... hó... nap anyja neve:... családi állapota:... foglalkozása:... munkahelye:...