PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZOTT NÖVÉNYTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZOTT NÖVÉNYTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Doktori Iskola vezetı Prof. Dr. Neményi Miklós az MTA levelezı tagja intézetigazgató, egyetemi tanár MOSONMAGYARÓVÁR 2008

2 A DOKTORI ISKOLA MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA: 1. A DOKTORI ISKOLA MEGALAKULÁSA Az egyetem Rektora felterjesztette a Precíziós növénytermesztési módszerek doktori programra épülı Doktori Iskola létesítésére vonatkozó kérelmet A Magyar Akkreditációs Bizottság Plénuma a 2000 dec. 15-i rendes ülésen az ideiglenes akkreditációra vonatkozó kérelmet a 2000/10/III./4. 1 / 2.sz. határozatával jóváhagyta. A végleges jóváhagyásra elkészített pályázat az egyetem rektorának és az Egyetemi Doktori Tanács elnökének aláírásával felterjesztésre kerül a MAB-hoz. A MAB 2002/2/III.sz. határozatával a Doktori Iskola létesítését jóváhagyta. 2. A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE 2.1. Tudományterület: Agrártudományok 2.2. Tudományág: Növénytermesztési és kertészeti tudományok 2.3. A Doktori Iskola neve: Precíziós Növénytermesztési Módszerek alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola Mőködési helye: NYME Mezıgazdaság és Élelmiszertudományi Kar Postacím: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Telefon: 96/ Telefax: 96/ nemenyim@mtk.nyme.hu A mőködés kerete: Mezıgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, Vár 2. Résztvevı oktatási egységek: BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŐSZAKI INTÉZETE Biológiai Anyagok Termelésének Gépei Tanszék Élelmiszeripari gépek, Mőveletek és Környezettechnikai Tanszék Elektronmikroszkóp Labor ÉLELMISZERTUDOMÁNYI INTÉZET Élelmiszertechnológia és Mikrobiológiai Tanszék Élelmiszer Minıségbiztosítási Tanszék GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék Statisztikai és Gazdasági Informatikai Tanszék KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET Állattani Tanszék Kémia Tanszék Növénytani Tanszék Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék MATEMATIKA-FIZIKA ÉS INFORMATIKAI INTÉZET NÖVÉNYBIOLÓGIAI INTÉZET Növényélettan és Növényi Biotechnológia Tanszék NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET Földmőveléstani Tanszék

3 Gyógynövénytermesztési Tanszék Növényvédelmi Tanszék Kertészeti Tanszék SZAKTANÁCSADÓ ÉS TOVÁBBKÉPZİ INTÉZET VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Számviteli és Pénzgazdálkodási Tanszék Termeléstechnikai és Munkaszervezéstani Tanszék Üzemtani Tanszék 2.4. A doktori iskola vezetıje: Egyetemi tanár, akadémikus vagy MTA doktora Jelenleg Dr. Neményi Miklós az MTA levelezı tagja A doktori iskola vezetıje olyan a mőködése során 70, a doktori iskola létesítésének idıpontjában 65 éven aluli törzstag egyetemi tanár, aki felelıs az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A doktori iskola vezetıjét az EDT javaslata és a MAB jóváhagyása után a rektor bízza meg és menti fel. A doktori iskola vezetıjének megbízása 5 évre szól, a megbízás megismételhetı A doktori iskola tagjai a doktori iskola vezetıje mellett: Törzstagok, oktatók, (tudományos vezetık). Doktori téma vezetıje az a tudományos fokozattal rendelkezı, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a doktori tanács jóváhagyta, és aki - ennek alapján - felelısen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek felkészülését a fokozatszerzésre. Egy témavezetınek egy idıben hatnál több doktorandusza nem lehet. A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkezı oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetıjének javaslatára a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetıi feladatok ellátására. Valamely doktori iskola törzstagjai és oktatói más doktori iskolában is vállalhatnak oktatói megbízást. A törzstagnak legalább egy képzési ciklusban (3 éven keresztül) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás idıtartamára (további 2 éven keresztül) meg kell felelnie a jelen paragrafusban foglaltaknak. Törzstagok: Név Beosztás Fokozat Érsek Tibor egyetemi tanár DSc Kımíves Tamás igazgató MTA rendes tagja Kuroli Géza prof. emeritus DSc Máthé Ákos egyetemi tanár DSc Neményi Miklós egyetemi tanár MTA levelezı tagja Ördög Vince egyetemi tanár CSc Porpáczy Aladár prof. emeritus DSc

4 Reisinger Péter egyetemi tanár CSc Salamon Lajos egyetemi tanár CSc Schmidt Rezsı egyetemi tanár CSc Szakál Pál egyetemi tanár CSc Szőcs Mihály egyetemi tanár CSc Varga-Haszonits Zoltán prof. emeritus DSc Témavezetı/Oktatók: Név Beosztás Fokozat Ajtony Zsolt egyetemi docens PhD Barnabás Beáta egy. magántanár MTA levelezı tagja Benedek Pál egyetemi tanár DSc Berzsenyi Zoltán egy. magántanár DSc Csatai Rózsa egyetemi docens CSc Cser János egyetemi docens PhD Dóka Ottó egyetemi docens CSc Dudits Dénes tiszteletbeli doktor MTA rendes tagja Gergely István egyetemi docens PhD Gyenis János egyetemi tanár DSc Iváncsics József egyetemi docens CSc Jolánkai Márton egyetemi tanár DSc Kacz Károly egyetemi tanár CSc Kajdi Ferenc egyetemi docens PhD Király Lóránt tud. fımunkatárs PhD Kovács Attila József egyetemi docens PhD Makai Sándor egyetemi tanár CSc Milics Gábor adjunktus PhD Molnár Zoltán egyetemi docens PhD Morvay Leona egyetemi docens CSc Orbán József egyetemi docens CSc Reke Barnabás egyetemi tanár CSc Pinke Gyula egyetemi docens PhD Szigeti Jenı egyetemi tanár CSc Tell Imre egyetemi docens CSc Tóth Miklós egyetemi tanár DSc Várallyay György egyetemi tanár MTA rendes tagja 2.6. A Doktori Iskola Tanács létszáma: 9 fı Funkció alapján (DI vezetıje, program vezetık): 4 fı Választás alapján (törzstagok választhatók): 4 fı Doktoranduszok képviselıje: 1 fı A Doktori Iskola Tanácsának tagjait az EDT bízza meg és menti fel. A Doktori Iskola Tanács tagjainak megbízása 3-5 évre szól A Doktori Iskola Tanácsának feladata és hatásköre: a) kialakítja a kutatási tématerületekhez kapcsolódó oktatási programokat, b) jóváhagyja a doktori témákat,

5 c) dönt a doktori iskola vezetıje véleményének figyelembevételével a témavezetık és a doktori iskolában résztvevı oktatók és kutatók személyérıl, d) dönt a meghirdethetı oktatási programokról, a doktori képzés meghirdetésérıl és gondoskodik ezek nyilvánosságra hozataláról,, e) kijelöli a felvételi bizottság tagjait, f) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori képzésbe történı felvételre és az állami doktori ösztöndíjak odaítélésére, g) jóváhagyja a szervezett képzésen kívüli egyéni felkészülési terveket, h) javaslatot tesz az EDT-nek arra, hogy külföldi állampolgárok milyen feltételek mellett vehetnek részt a doktori képzésben (kivételes esetben), i) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori program keretében felveendı tárgyak legfeljebb 50 %-a alóli mentességre egyedi kérelmek alapján, j) elbírálja a szervezett képzésben résztvevık félév- vagy évhalasztási kérelmeit és errıl az Egyetem Doktori Tanácsát tájékoztatja, k) dönt a külföldi részképzés keretében végzett tevékenység beszámításáról, l) engedélyezi a doktori képzéshez illeszkedı szakterületen a párhuzamos képzésben való részvételt, m) dönt az áthallgatással kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a (külsı) befogadó intézmény által támasztott feltételekre, n) javaslatot tesz az EDT-nek a képzés sikeres vagy sikertelen lezárására, o) dönt a doktori szigorlat tárgyairól és a szigorlati bizottság tagjairól, p) dönt az értekezés két bírálójának, valamint a bíráló bizottság elnökének és tagjainak személyérıl, q) kijelöli a mőhelyvitát szervezı szervezeti egység helyét, valamint jóváhagyja a témavezetı javaslata alapján a mőhelyvita elnökét, titkárát és opponenseit. r) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori (PhD) fokozat odaítélésére vagy a sikertelen eljárás lezárására, s) javaslatot tesz az EDT-nek külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására, t) kérelem alapján javaslatot tesz a kitüntetéses doktori címre, és az oktatási szervezeti egységek kezdeményezése alapján a tiszteletbeli doktori (Dr.h.c.) cím adományozására, u) nyilvántartást vezet a doktori fokozatot szerzett személyek elsı elhelyezkedésérıl, v) dönt a doktori képzés támogatása céljából a doktori iskola rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök felosztásáról, w) az esti tagozatos és nem állami ösztöndíjas nappali tagozatos doktoranduszok kérelmére megállapítja a költségmentesség, illetve költségkedvezmény igénybevételére való jogosultságot. x) kijelöli és felkéri a doktori képzésre jelentkezık felvételi bizottságának tagjait, y) kérelem alapján meghatározza a doktori szigorlat tárgyait és kijelöli a szigorlati bizottság tagjait, aa) dönt fokozatszerzési eljárás megindításáról, ideértve az idegen nyelvő eljárás engedélyezését is, bb) jóváhagyja a doktori témavezetık és a doktori iskola oktatóinak és kutatóinak személyét, cc) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori képzés és fokozatszerzés eljárási díjaira 2.8. Doktori Iskola Tudományos Fóruma: Résztvevık: Törzstagok és a doktoranduszok.

6 Feladata: a doktorképzéssel kapcsolatos oktatási, kutatási, publikációs, elhelyezési, háttér feltételek, tanulmányutak és a részképzéssel kapcsolatos ügyek megvitatása. A Doktori Iskola Tudományos Fórumának megszervezése a Doktori Iskola PhD hallgatói számára az éves kutatási tervben elıirányzott kutatási feladatok eredményeinek ismertetése végett (a hallgatók perc idıtartamban elıadást tartanak kutatási eredményeikrıl) 2.9. A Doktori Iskola nyilvántartási rendszere A Doktori Iskola adminisztrációs ügyintézése a Kari PhD Irodában valósul meg, ami kiterjed: a Doktori Iskola oktatóira, tudományos vezetıire, a képzésre felvett hallgatókra, a felvételi elbeszélgetések megszervezésére a tanulmányi munka eredményeire (vizsgák érdemjegye, kreditpontok), a képzésben résztvevık anyakönyvezésére, Neptun rendszerben való rögzítésére az abszolutórium kiállítására, a fokozatszerzés eseményeinek és eredményeinek rögzítésére (szigorlat, munkahelyi vita, nyilvános vita), a kutatási támogatás felhasználására, a hallgatókkal kapcsolatos minden egyéb ügyintézésre, a disszertációk nyilvánosságra hozatalára, valamint a honlap frissítésére, a Doktori Iskola nyilvántartásokkal kapcsolatos tevékenységét a Kari PhD Iroda látja el A Doktori Iskola belsı szervezete A Doktori Iskolában 3 program mőködik: 1. Program: Mikroszervezetek a növény-talaj rendszerben Programvezetı: Dr. Ördög Vince egyetemi tanár, a biológiai tudomány kandidátusa 2. Program: Növényvédelmi módszerek és növénykezelések precíziós és termelés orientált integrálása Programvezetı: Dr. Reisinger Péter egyetemi tanár, a mezıgazdasági tudomány kandidátusa 3. Program: Növénytermesztési technológiák fejlesztése Programvezetı: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár, a mezıgazdasági tudomány doktora A programoknak nincsenek külön bizottságai, amelyek viszont indokolt esetben létrehozhatók. 3. A DOKTORI ISKOLA SZEREPE A FELVÉTELI ELJÁRÁSBAN 3.1. Témák meghirdetése témavezetık megjelölésével A doktori iskola kutatási programjában szerepeltetett témák a programok kutatási vertikumát mutatják be. Közülük kerülnek meghirdetésre évenként a

7 megpályázható témák, amelyeket a Doktori Iskola Tanácsa aktualitástól függıen hirdet meg A felvételi vizsga témaköre a felvételi vizsga témakörének kijelölését alapvetıen a meghirdetett témák határozzák meg. Ezek mellett azonban olyan alapismeretekrıl is tájékozódik a Felvételi Bizottság, aminek során szakmai ismereteit bizonyítja a jelölt. Ennek során kell meggyızıdni arról is, hogy a jelölt rendelkezik e szintetizáló és kreatív képességgel. 3.3 Az értékelés pontrendszere A felvételre vonatkozó döntés elıkészítéshez tartozik a pontozás. Ebben szerepe van az oklevél értékének, a hivatalosan igazolt nyelvvizsgának, a Tudományos Diákkörben elért helyezésnek, a publikációs tevékenységnek, valamint a többletteljesítményeknek, pl. szakmérnöki oklevél, másoddiploma, egyetemi demonstrátori tevékenység, stb. A pont értékek meghatározását a Doktori Iskola Tanácsa javaslattal terjeszti elı döntésre az Egyetemi Doktori Tanácsnak. Felvételi pontozás: Egyetemi oklevél: maximum 50 pont (számítás: minısítés x 10 pl.: 4,2 x 10 = 42) Az oklevél minısítését a pályázók a leckekönyv bemutatásával igazolják, aki nem hozza magával leckekönyvét, kategóriájában (jó, jeles) csak a legalacsonyabb pontszámot kaphatja. Öt évnél hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezıknél a közepes minısítéső diploma nem kizáró ok. Ilyen esetben a publikációs tevékenységet súlyozottan kell figyelembe venni. A pályázók bemutatásra magukkal hozzák a vizsgára oklevelüket. Nyelvtudás : Állami nyelvvizsga: középfok A vagy B típus: 10 pont C típus: 20 pont felsıfok A vagy B típus: 15 pont C típus: 30 pont alapfok A vagy B típus: 5 pont C típus: 10 pont Ugyanazon nyelvbıl a legmagasabb szintő vizsgát kell beszámítani! TDK: Kari konferencia Egyetemi konferencia Országos Konferencia részvétel 4 pont részvétel 4 pont részvétel 14 pont pont 3. hely 6 pont 3. hely 16 pont helyezés 2. hely 8 pont 2. hely 18 pont 1. hely 10 pont 1. hely 20 pont Egy témakörben írt dolgozat esetében egyetemi és országos szereplés esetén az egyetemi TDK pontjait nem kell beszámítani! Nemzetközi TDK konferencia az országos konferenciával azonos pontszámmal értékelhetı.

8 Publikáció: lektorált szakfolyóiratban külföldön megjelent: 5 pont / dolgozat lektorált szakfolyóiratban Magyarországon megj.idegen nyelvő: 5 pont / dolgozat lektorált szakfolyóiratban megjelent magyar nyelvő: 4 pont / dolgozat elıadás idegen nyelven: 4 pont / elıadás tudományos elıadás magyar nyelven: 3 pont / elıadás egyéb elıadás magyar nyelven: 1 pont / elıadás (max. 10 pont adható) poszter: 2 pont / poszter népszerősítı cikk: 1 pont / dolgozat (max. 10 pont adható) Felvételi elbeszélgetés ( szakmai intelligencia) : max: 0 40 pont Szakmai felkészültség, rátermettség: 0 30 pont Egyéb szakmai teljesítmény jutalmazása( felvételi bizottsági indoklással): 0 10 pont (másoddiploma, doktori oklevél, tanulmányi versenyek, demonstrátori munka stb.) 3.4. A Felvételi Bizottság munkája A Felvételi Bizottságok elnökbıl és legalább két tagból valamint a doktoranduszok tanácskozási jogú képviselıjébıl állnak. Elnöküket és tagjait a Doktori Iskola Tanácsa jelöli ki. A felvételi eljárás szóbeli alkalmassági vizsgából áll, melyen a jelölt beszámol tudományos munkájáról, tájékoztatást ad tudományos terveirıl és bizonyítja a választott témakörben és az idegen nyelvben való jártasságát A felvételi bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt arról, hogy a jelölt felvételi meghallgatásra bocsátható-e. A döntésrıl a pályázókat, a Kari PhD Iroda a felvételi meghallgatás idıpontja elıtt legalább egy héttel értesíti. A felvételi bizottság mérlegeli a jelölt eddig végzett munkáját (oklevél minısítése, esetleges TDK munka, publikáció), nyelvtudását, a választott területen való jártasságát, szakmai intelligenciáját, és ennek alapján pontoz. Az egyes szempontok alapján adható pontszámot, valamint a felvételhez szükséges minimális pontszámot a doktori iskola tanácsa állapítja meg. A felvételhez szükséges pontszámok az egyes doktori programokban eltérhetnek. A felvételi eljárás során a bizottság a benyújtott dokumentumok és a szóbeli alkalmassági vizsga alapján tesz javaslatot az Egyetemi Doktori Tanácsnak a felvételre vagy elutasításra. 3.5 Döntés a felvételrıl A Doktori Iskola Tanácsa javaslatot készít az ösztöndíjas, az esti és az egyéni tanulmányokra jelentkezık felvételére. A felvételrıl a döntést az Egyetemi Doktori Tanács hagyja jóvá. Külsı témavezetı abban az esetben kaphat nappali ösztöndíjas PhD hallgatót, ha a dékán ehhez hozzájárul Kiértesítés Az Egyetemi Doktori Tanács döntése alapján a pályázókat 8 munkanapon belül a Doktori Iskola vezetıje írásban értesíti ki.

9 3.7. Regisztráció A felvételt nyert hallgatók regisztrációja minden évben szeptember elsı hetében esedékes a Doktori Iskola vezetıjének értesítése alapján. Leckekönyvet és diákigazolványt kap. A regisztráció alkalmával az I. éves doktoranduszok tájékoztatást kapnak a munkatervek elkészítésének útmutatójáról, a kötelezı és választható tantárgyakról a Kar PhD Irodájában. 4. A DOKTORI ISKOLA OKTATÁSI MUNKÁJA 4.1. Doktoranduszok feladatai: A doktoranduszok az elkészített és Doktori Iskola Tanácsa által jóváhagyott tanulmányi terv alapján végzik munkájukat. A munkatervbe az adott program kötelezı tárgyait fel kell venni. A szabadon választható (fakultatív) tárgyakat nem csak a saját programból, hanem másik program tárgyaiból, illetve a másik doktori iskola tantárgylistájából is lehet választani. A doktoranduszok tanulmányi és kutató munkáját a doktori képzés során a tudományos vezetık irányítják. A doktorandusz szemeszterenként a leckekönyvbe való beírással felveszi a tanulmányi terve szerinti tárgyakat. Az órán való jelenlét kötelezı, ez alól felmentés kérhetı az elıadótól. A feltételrendszert az elıadó határozza meg. Vita esetén a Doktori Iskola Tanácsához lehet fordulni. A követelmények teljesítését a leckekönyvben igazoltatni kell. Ösztöndíj a következı félévben csak az elızı félév sikeres lezárása (kutatási téma részarányos teljesítése) alapján folyósítható. Az programok vezetıi a félévek elején egyeztetik az elıadókkal a kurzus helyét, idıpontját és errıl tájékoztatják a doktori ügyintézıt és a doktoranduszokat. Az elıadások és a szemináriumok tematikájának jóváhagyása, a tantárgyak meghirdetése, a kreditpontok meghatározása a Doktori Iskola Tanácsának feladata. A kontaktórákat hetenkénti bontásban vagy tömbösített formában lehet megtartani. A kurzus végeztével a tantárgyfelelıs a leckekönyvben aláírásával igazolja a tantárgy lehallgatását. A doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi és kutatói munka mértékegysége a kredit. A felvett tárgyakból a doktorandusz vizsgázni köteles. A vizsga minısítése: kiválóan megfelelt, megfelelt, vagy nem felelt meg. A sikertelen vizsga javítása egyszer kísérelhetı meg. A doktori iskola tanácsa indokolt esetben felmentést adhat a vizsga alól. A doktorandusznak a képzés ideje alatt tanulmányaiból legalább 180 kreditet kell teljesítenie. A doktori iskola tanácsai szakterületenként ennél magasabb kredit összértéket is elıírhatnak, de ez nem lehet több 216-nál. A doktori iskola tanácsa doktori szeminárium teljesítését a képzés ideje alatt összesen négy alkalommal elıírhatja, amiért külön kreditpontok adhatók. A második szemeszter befejezésekor a doktorandusznak minimálisan 60 kredittel kell rendelkeznie, ellenkezı esetben a további képzésbıl ki kell zárni. A nappali képzésben részt vevı doktorandusz a képzés ideje alatt külön szerzıdés alapján oktatási és a témáján kívüli területen való kutatási, feladatokat is elláthat. Kérvényezni kell a Doktori Iskola Tanácsánál és ezt félévenként meg

10 kell ismételni. A kérvényhez mellékelni kell a témavezetı és a programvezetı véleményét. Az ily módon végzett munka ideje - egy tanulmányi félév átlagában - nem haladhatja meg a heti teljes munkaidı ötven százalékát. A hallgató munkaidı-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történı felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktoranduszszerzıdés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege a teljes munkaidı ötven százalékának megfelelı idejő foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezı munkabér (minimálbér), eltérı idejő foglalkoztatás esetén ennek idıarányos része. A doktoranduszok oktatásával kapcsolatos tevékenységet a doktorandusz szerzıdésben rögzíteni kell, és ebbıl a szerzıdésbıl küldeni kell egy másolatot a doktori iskola vezetınek. Az oktatásban részt vevı doktoranduszokra a Foglalkoztatási Követelményrendszerben oktatókra megállapított óra-idık érvényesek, valamint a doktoranduszok esetében egy kutatási óra egy órának számít. A témavezetı javaslata alapján, doktori iskola vezetıjének hozzájárulásával a tantárgyi kötelezettségek egy része más egyetemen is teljesíthetı. A doktorandusz kutatási feladatait a kutatási tervnek megfelelıen folyamatosan végzi és kutatási eredményeit publikálja. Errıl a beszámolóban lehet megbizonyosodni Tantárgyak meghirdetése A DI-ban nem szereplı tantárgyak jóváhagyása a Doktori Iskola Tanácsa hatásköre. A tantárgyfelelıs által elkészített tematikát és a tantárgyfelelıs személyi anyagát (ha még nem szerepel a DI-ban) a programvezetınek kell a Doktori Iskola Tanácsához benyújtani. A tantárgyi tematika tartalmazza a tantárgy nevét, a tantárgyfelelısének és az elıadóknak a nevét, a tantárgy típusát (kötelezı, fakultatív), a megszerezhetı kreditpontot, az oktatott témaköröket, a vizsgáztatás és a számonkérés rendjét, a tantárgyi követelményeket és az ajánlott irodalom jegyzékét. A kérelem elfogadásáról a Doktori Iskola Tanácsa dönt. A Doktori Iskola vezetıje értesíti a tantárgyfelelıst az engedélyezésrıl Intézkedések külföldi részképzések ügyében A képzési idı indokolt esetben legfeljebb 3 alkalommal, összesen maximum 3 éves idıtartamra megszakítható. A megszakítás, a halasztás a félévek elején fél évre, indokolt esetben fél évnél rövidebb idıszakra is kérhetı. A halasztási kérelmet a doktorandusz nyújtja be a Kari PhD Irodába a témavezetı és az programvezetı nyilatkozatával. A Doktori Iskola Tanácsa dönt a kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról és errıl a Doktori Iskola vezetıje értesíti a doktoranduszt. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható.

11 5. A DOKTORI ISKOLA FELADATAI A DOKTORANDUSZOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN Doktori Iskola feladatai A munkatervet a doktorandusz a témavezetıvel és a DI vezetıjével záradékoltatja, majd 4 példányt eljuttat a Kari PhD Irodába. Az PhD ügyintézı 1 példányt irattáraz, 2 példányt eljuttat a Doktori Iskola vezetıjéhez. A Doktori Iskola vezetıje a témavezetı javaslata alapján egy, szükség esetén két bírálót kér fel a munkaterv írásos véleményezésére. A Doktori Iskola Tanácsa a bírálói vélemény alapján állást foglal a munkaterv elfogadásáról, kiegészítésekkel történı módosításáról vagy elutasításáról. A Doktori Iskola vezetıje a bírálatok megküldésekor értesíti a témavezetıket a Doktori Iskola Tanácsának határozatáról. Az átdolgozásra javasolt munkaterveket a kézhezvételtıl számított 2 héten belül az elızıekben meghatározott ügymenet szerint kell benyújtani. A Doktori Iskola vezetıje amennyiben teljes átdolgozást javasol a bíráló, akkor újra véleményezteti az átdolgozott munkatervet. A munkaterv ismételt elutasítása esetén a Doktori Iskola Tanácsának kell határozatot hozni új témavezetı kijelölésére vagy témamódosításra. A doktorandusz súlyos mulasztás esetén többszöri felszólítás után a képzésbıl kizárható. A PhD hallgatók által éves kutatási eredményeirıl készített rövid írásos jelentések ellenırzése, bírálata (a témavezetı javaslata alapján kijelölt belsı szakértı bírál, a bíráló által tett kritikai észrevételek figyelembevételével a hallgató a beszámoló jelentést szükségszerően módosítja; az elsı év végén az Irodalom kritikai elemzése képezi a kutatómunka súlyponti részét). Az értékelı lapon a témavezetı érdemi szöveges értékelést készít 2 példányban a doktorandusz tevékenységérıl és javaslatot tesz a képzés folytatására vagy a doktorandusz kizárására. Tudományos mőhelyviták rendszeres idıszakonként (pl. havonként, hetenként) Intézeti szinten, az Intézetekben dolgozó oktatók, kutatók, PhD hallgatók részvételével, a résztvevık tudományos munkája során felmerülı kérdések, továbbá az eredmények rendszeres megvitatása céljából A Doktori Iskola vezetıje az értékelı lapokat ellenırzi és véleménnyel, valamint aláírásával látja el, amibıl 1 példányt irattáraz, 1 példány pedig a Kari PhD Irodában kerül irattárazásra. A Doktori Iskola vezetıje a Doktori Iskola Tanácsának ülésén beszámol a doktoranduszok tevékenységérıl és javaslatot tesz az esetleges hiányosságok felszámolására. A Doktori Iskola Tanácsa a programvezetık, a témavezetık, valamint a kar doktorandusz képviselıjének bevonásával vizsgálatokat folytat azokban az esetekben, amikor a témavezetı és az programvezetı a doktorandusz kizárásáról, a kutatómunkára való alkalmatlanságáról nyilatkozik az értékelı lapon A doktori fokozatszerzési eljárás

12 A doktori fokozat megszerzése független a doktori képzéstıl, ez a szigorlat sikeres letételébıl, az értekezés megírásából és annak megvédésébıl áll. A fokozatszerzési eljárás megindítását kérelmezni kell, mely a Doktori szabályzat 5. sz. melléklete. A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás doktori kérelem benyújtásával indul. A doktori kérelem benyújtásának végleges határideje a doktori képzés megkezdésétıl számított öt év. Egyéni felkészülık esetében a határidı a doktori iskolába történt felvétel idıpontjától értendı. Az értekezést a kérelem benyújtásával egy idıben, vagy a kérelem elfogadását követı 2 éven belül kell benyújtani. Amennyiben a doktorjelölt az elızı bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem elfogadásától számított két év elteltével a fokozatszerzési eljárást meg kell szüntetni. Új eljárás leghamarabb 2 év elteltével, ugyanazon programban legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhetı. A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) egyetemi végzettség (MSc), b) az egyetemi doktori szabályzat alapján elıírt tanulmányi kötelezettség teljesítése, c) a doktori szigorlat eredményes letétele, d) az önálló tudományos munkásság írásos publikációkkal történı bemutatása a doktori iskola által rangosnak tartott lektorált folyóiratban, vagy kötetben megjelent/megjelentetésre elfogadott közleményekkel (a tudományos tevékenység elıírásait a programok a mellékletben rögzítik és a pályázóval felvétele elıtt ismertetik), e) két idegen nyelvnek a tudományterület mőveléséhez szükséges ismerete (a megkövetelt szintet a Doktori szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza), f) tudományos munka módszereivel készített, önálló kutatáson alapuló értekezés/alkotás (a továbbiakban értekezés) elkészítése és benyújtása, továbbá annak nyilvános vitában, bírálóbizottság elıtti megvédése, g) büntetlen elıélet A doktori szigorlat: A doktori szigorlat a doktorjelölt választott tudományterületén szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintı jellegő számonkérési formája. A doktori szigorlatot legfeljebb a kérelem benyújtásától számított két éven belül nyilvánosan, bizottság elıtt kell letenni. A precíziós növénytermesztési módszerek alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola szigorlati tantárgyai: 1. Program: Fıtárgy: Melléktárgy: 2. Program: Fıtárgy: Melléktárgy: 3. Program: Fıtárgy: A precíziós növénytermesztés biológiai és ökológiai összefüggései Mikroszervezetek és szervezettebb növények biotechnológiája A precíziós növényvédelem biológiai és ökológiai összefüggései A károsítók elleni integrált védelem A precíziós növénytermesztési technológiák mőszaki és ökonómiai feltételrendszere

13 Melléktárgyak: Méréstechnika a növénytermesztésben Élelmiszer alapanyag elıállító gazdaságok szervezése és menedzselése Indokolt esetben a Doktori Iskola Tanácsa változtathat a szigorlati tárgyakon. A szigorlati bizottság elnökbıl és további 3 tagból áll. A szigorlati bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A kijelölt szigorlati bizottság legalább egy tagjának külsı szakembernek kell lennie. A doktori szigorlat lefolytatható, ha az elnök és 2 tag jelen van. A kari doktori tanácsok pótelnököt, ill. póttagot is kijelölhetnek. A szigorlat nyilvános. A bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, a fıtárgy és melléktárgy valamint az írásbeli feladat és annak szóbeli védésének vonatkozásában külön-külön, dönt ( pont). Amennyiben a doktorjelölt valamelyik tárgyból illetve a szigorlat valamely részébıl nem éri el a minimális 66,6%-ot, úgy a sikertelen szigorlatot hat hónap elteltével, de legfeljebb 12 hónapon belül egy alkalommal meg lehet ismételni. A doktori szigorlat eredményét minısíteni kell. A szigorlat minısítése: a tudományos probléma kidolgozása és szóbeli ismertetése vagy a két tárgyra külön-külön megállapított pontok átlagát a megszerezhetı pontok %- ában kell megadni. A doktori szigorlatról jegyzıkönyv készül. A szigorlat eredményét közvetlenül a vizsga után ki kell hirdetni. A doktori szigorlat alól felmentés nem adható. A doktori szigorlatról történı igazolt távolmaradás esetén a szigorlat a doktori iskola tanácsának döntése alapján tehetı le. A várhatóan igazolt távolmaradást (pl. tartós betegség esetén) a szigorlat idıpontját megelızıen legalább 72 órával írásban be kell jelenteni. A doktori szigorlatról való igazolatlan távolmaradás sikertelen szigorlatnak minısül, és ez esetben a szigorlatot hat hónap elteltével, de legfeljebb 12 hónapon belül egy alkalommal meg lehet ismételni. Indokolt esetben a fenti szabály be nem tartása esetén a felmerülı plusz költségek vagy azok egy része a hallgatóra átháríthatók Munkahelyi vita megszervezése: A kutatási eredmények alapján megírt doktori értekezésnek meg kell felelni a tartalmi és formai elıírásoknak. Az értekezést a témavezetı, a programvezetıvel egyeztetve a Doktori Iskola Tanácsa által jóváhagyott két, a szakmában elismert opponensnek adja ki bírálatra. A bírálat elkészítésére 2 hónap áll rendelkezésre. Az opponensi véleményektıl függıen szervezhetı meg a munkahelyi vita. Amennyiben az egyik opponens nem javasolja a munkahelyi vita lebonyolítását, abban az esetben harmadik opponensnek adható ki az értekezés véleményezésre. A munkahelyi vita elnökét, titkárát és legalább 3 tagját a Doktori Iskola vezetıje kéri fel. A munkahelyi vita lebonyolítása a nyilvános védés forgatókönyve alapján tartott fıpróba. A munkahelyi vitára mindenkit meg kell hívni, akivel a hallgató valamilyen formában együttmőködött, illetve a témája szorosan kapcsolódik a hallgató kutatási programjához az esetleges etikai kérdések

14 tisztázása érdekében. A munkahelyi vita lefolytatásáról jegyzıkönyv és jelenléti ív készül. Az opponensi vélemények és a vita során elhangzott észrevételek figyelembevételével a doktorandusz elvégzi a módosításokat, majd a kész értekezést benyújtja eljárásra a Doktori Iskola Tanácsához Nyilvános védés: A doktori fokozat megszerzésének feltétele a doktorjelölt (a továbbiakban: jelölt) által, az akkreditált tudományterülethez tartozó témában írt értekezés benyújtása. A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy idıben vagy a kérelem elfogadását követı két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy az értekezést korábban más intézményben nem nyújtotta be. A doktori értekezés legfontosabb eredményeit tézisekben (a doktori értekezés téziseiben) kell összefoglalni. A téziseket magyar és angol nyelven kell elkészíteni. A doktorjelölt gondoskodik a tézisek elektronikus formában történı elkészítésérıl. Az értekezés a jelölt kérése alapján, a doktori iskola tanácsának hozzájárulásával idegen nyelven is beadható. A doktori értekezés és a tézisek formai követelményeit a Doktori szabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza. Az értekezés 3. oldalán fel kell tüntetni a témavezetı nevét és javaslatát az értekezés megvédésre bocsátásáról. Az értekezés harmadik oldalának mintáját a Doktori szabályzat 7. sz. melléklet tartalmazza. Az értekezés csak a témavezetı írásos beleegyezésével adható be. Az elutasító véleményt a témavezetınek írásban kell a doktori iskola tanácsával közölnie, az ide vonatkozó dokumentumokat is mellékelni kell. Elutasító vélemény esetén a doktorjelölt a doktori iskola tanácsához fordulhat jogorvoslatért. A doktori iskola tanácsa a témavezetı és a PhD hallgató meghallgatását követıen, 15 munkanapon belül dönt az elutasítás indokoltságáról és jogszerőségérıl. A doktori értekezést 5 egyezı, bekötött példányban, az alábbiakkal együtt kell benyújtani: a) dolgozat elızetes bemutatásán (munkahelyi vitáján) készült jegyzıkönyv és jelenléti ív, b) a tézisek írott formában magyarul és angolul, c) az értekezést, a magyar és angol nyelvő tézisek szövegét elektronikus formában d) rövid, maximum 8-10 soros angol nyelvő kivonat címfordítással, e) egyes szám 3. személyben írt, maximum egy oldal terjedelmő önéletrajz, f) az értekezés témájához kapcsolódó publikációk jegyzéke, a különlenyomatokkal, vagy a közlésre elfogadásról szóló nyilatkozattal együtt, g) a témavezetı írásos nyilatkozata a publikációs tevékenységrıl, h) nyilatkozat, amelyben a társszerzık hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelölt a közös publikációban közölt eredményeit az értekezésben felhasználhatja, i) a nyelvvizsga bizonyítványok hiteles másolata, j) eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvény.

15 5.6. Az értekezés elbírálása Az értekezés elbírálására a doktori iskola tanácsa két, tudományos fokozattal rendelkezı hivatalos bírálót kér fel. Az egyik bírálónak külsı szakembernek kell lennie. A bírálók a feladatot összeférhetetlenségi vagy szakmai okok miatt 14 napon belül visszautasíthatják. A bírálónak a benyújtástól számítottan, a szorgalmi idıszakra esı 2 hónap áll rendelkezésére, hogy a bírálatot elkészítse. A bírálók személyét a jelölttel közölni kell. A személyek ellen a jelölt összeférhetetlenség vagy elfogultság tényének fennállása esetén tiltakozhat. Tiltakozás esetén az Egyetemi Doktori Tanács dönt. A bírálatban részletezni kell az értekezés tartalmi és formai erényeit és hibáit, külön kitérve arra, hogy a tézisek elfogadhatók-e, végül összefoglaló javaslatot kell tenni az értekezés doktori fokozat megadásának alapjául történı elfogadására, vagy elutasítására. A bírálatban kérdéseket is lehet intézni a jelölthöz. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori iskola tanácsa egy további, harmadik bírálót is felkér. A bírálatokat a doktori iskola tanácsa 4 példányban kéri elkészíteni. Az adminisztráció az értekezés harmadik oldalára bevezeti a szükséges adatokat (bírálók neve, javaslata, dátumok). A bírálat egy-egy példányát át kell adni a jelöltnek, aki köteles azokra írásban válaszolni, majd a védés során a nyilvános vitában, szóban is ismertetni azt. A jelölt köteles az írásos választ négy példányban benyújtani. Az értekezés nyilvános vitája a két támogató javaslat beérkezésétıl számított szorgalmi idıszakra esı két hónapon belül tőzhetı ki. Az írásos válaszokat az ügyintézı a védés elıtt megküldi az opponenseknek. Ha mindkét bíráló elutasításra javasolja az értekezést, a doktori eljárás megszőnik Az értekezés nyilvános vitája: Az értekezést nyilvános vitában a doktori iskola tanácsa által kijelölt bírálóbizottság elıtt kell megvédeni. A doktori iskola tanácsa legalább öt fıbıl álló bírálóbizottságot kér fel, amelynek elnöke a felsıoktatási intézmény szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet, tagjai a bírálók és további legalább kettı tag. A bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, ill. munkaviszonyban nem álló külsı személy. A bizottság minden tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Nem lehet a bizottság tagja a jelölt témavezetıje. A nyilvános vitát a sikeres doktori szigorlat letételét és a munkahelyi vitát követıen lehet megtartani. A nyilvános vita idıpontjáról a jelöltet, a doktori iskola tanácsa minden tagját, és az egyetem szakmailag illetékes tanszékeit értesíteni kell. Rákerül a Doktori Iskola honlapjára is. Az értesítésekben közölni kell, hogy a nyilvános vitában bárki felszólalhat és elızetesen írásban is észrevételt tehet. A doktori értekezést, legalább 15 nappal a védés kitőzött idıpontja elıtt mindenki számára hozzáférhetıvé kell tenni. Ennek érdekében egy példányt az egyetemi könyvtárban kell elhelyezni, és az értekezést a doktori iskola honlapján is elérhetıvé kell tenni. Az opponensi véleményekre adott válasz leadása után 3 hétnél rövidebb idıintervallumban a nyilvános vitát nem szabad kitőzni. Gondoskodni kell arról, hogy a bírálóbizottság tagjai a bírálatokba és a válaszokba a nyilvános vitát megelızıen betekintést nyerjenek.

16 Idegen nyelvő értekezés esetén a védés magyarul, vagy idegen nyelven történhet. A vita során a jelölt rövid szabad (max. 20 percnyi) elıadásban ismerteti az elvégzett munka fı eredményeit és a téziseket. Ezután a bírálók ismertetik véleményüket, majd a jelölt válaszol a bírálók és a nyilvános vita résztvevıi által feltett kérdésekre ill. hozzászólásokra. Végül a bírálók ill. a vita résztvevıi nyilatkoznak, hogy a jelölt válaszát elfogadják-e. A vita lezárása után a bírálóbizottság zárt ülésen, titkos szavazással ( pont) dönt a védés eredményérıl. A pontozásban az opponensek is részt vesznek. Az értekezés akkor tekinthetı elfogadottnak, ha a pontok számának összege eléri az elérhetı pontszám 66,6 %-át. A védés és a zárt ülés eseményeirıl jegyzıkönyv készül, melyet a bírálóbizottság tagjai aláírnak. Ez a jegyzıkönyv nyilvános. Ugyanakkor kerül sor az értekezés harmadik oldalának értelemszerő aláírására is. A zárt ülés után az elnök kihirdeti a védés eredményét. Sikertelen védést megismételni nem lehet. Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén az új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhetı. Kérelemre a szigorlat és a védés minısítésérıl igazolást kell kiadni, jelezve, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését. 6. A DOKTORI ISKOLA GAZDÁLKODÁSA A rendelkezésre álló források elosztásának elveit a Doktori Iskola Tanácsa határozza meg. A doktorandusz hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint tanulmányutakon való részvételének fedezetét pályázati forrásokból és kutatástámogatási kereteken betervezett forrásokból is lehet biztosítani A Doktori Iskola Pályázati tevékenysége A Doktori Iskolában résztvevı oktatók és kutatók, továbbá a hallgatók különkülön és együttesen is pályáznak a kutatási témakörökbe tartozó meghirdetett pályázatok kompatibilis témaköreire. A pályázat elnyerése esetén a témavezetı által meghatározott feladattal és hányadban vesznek részt a kutatási feladatok megoldásában a pályázók. 7. A DOKTORI ISKOLA PUBLIKÁCIÓS GYAKORLATA A doktorandusz kutatómunkájának eredményeit hazai és nemzetközi fórumokon tartott elıadások, hazai és nemzetközi folyóiratokban való publikációk megjelentetésével hozza nyilvánosságra. A doktorandusz tanulmányainak évei alatt az értekezés megvédésig köteles minimálisan 3 lektorált folyóiratban cikket megjelentetni: a) 1 esetben elsı szerzıként szerepeljen, b) egy egyetemi tudományos folyóiratban, c) egy idegen nyelvő közleményként (lehetıleg külföldön) jelenjen meg.

17 A Doktori Iskolában minden doktorandusznak kötelezı egy impact faktoros cikk megjelentetése. (Ez történhet társszerzıkkel). Az elıírt követelményeket a témavezetı, illetve programvezetı szigoríthatja. A doktori értekezés tartalmi és formai követelményeit az Egyetemi Doktori Tanács által elıírtaknak megfelelıen az egyetemi egységes elvek betartásának figyelembevételével kell érvényesíteni. A tézisek tartalmi és formai követelményeinél az egységesített egyetemi elveket kell érvényesíteni úgy, hogy elıkészítésük tegye azokat alkalmassá az OM honlapján való megjelenítésre. A Doktori Iskola a honlapon évenként tájékozató kiadványokat készít megpályázható témáiról, a témavezetıkrıl, a PR-kiadványokról és tájékozatót hoz nyilvánosságra a tanrendre vonatkozóan. A Doktori Iskola minden PhD hallgatójának az elsı év végére el kell készítenie saját témájához kapcsolódóan az irodalmi áttekintést és a második év végére ebbıl egy review cikket vagy egyéb lektorált cikket kell megjelentetni. Amennyiben a második év végére (augusztus 15-ig) a cikk megjelenését nem igazolja a hallgató a szerkesztıbizottság által kiadott befogadó nyilatkozattal, akkor a doktori iskola vezetıje az éves beszámolóját nem fogja aláírni. 8. A DOKTORI ISKOLA FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN Az egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével a Doktori Iskola Tanácsa nyilatkozik a pályázat befogadásáról. Javaslatot tesz a szakértı bizottságra, annak elnökére, titkárára, tagjaira. A személyek kijelölése a Kar Habilitációs Bizottságának a feladata. A hivatalos eljárás megindítását követıen a kar Habilitációs Bizottságával egyetértésben megszervezi a szakértıi vélemények birtokában a pályázók meghallgatását, majd javaslatot tesz az eljárás megindítására. A kar Habilitációs Bizottságával egyetértésben megszervezi a tanórai elıadást és a tudományos vitát. 9. A DOKTORI ISKOLA ALUMNI POLITIKÁJA Végzettek nyilvántartása és a kapcsolatok fenntartása a Kar PhD Irodájának a feladata. 10. A DOKTORI ISKOLA MINİSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK RENDSZERE Alapelvek Ismereteket birtokló, felkészült, kreatív képességgel rendelkezı személyek (hallgatók) felvétele. A felvételi vizsgákon érvényesíteni kell a minıségi pályázók felvételét. A felvett hallgatók nemzetközi mérce alapján történı minısítéssel kerüljenek a képzésbe A minıségbiztosítási rendszer tartalmazza:

18 a képzéssel (kötelezı és fakultatív tárgyak, vizsga, kredit, konzultáció, szeminárium), kutatással (irodalmazás, könyvtár, informatika, laboratóriumi feltételek, publikációs lehetıségek, hazai és külföldi tanulmányutak), mőködtetéssel (kutatások anyagi fedezete, utazások, konferenciák), gazdálkodással (pénzügyi rész, ösztöndíj), hallgatói élettel (lakás, étkezés, óraadás, ösztöndíj kiegészítés) kapcsolatos kérdéseket Partnerkapcsolatok a képzésben és kutatásban: Hallgatók és oktatók kapcsolata Hazai kapcsolatok (képzésben vegyenek részt nemzetközileg elismert minısített kiváló kutatók, akadémikusok honoris causa címmel rendelkezı személyek.) Nemzetközi kapcsolatok (részképzés, tanulmányutak, speciális vizsgálatok) Minıség központú DI vezetés érvényesüljön a szemléletben, a fejlesztési stratégiákban, a szolgáltatásokban. A mőködés eredményességét mérni és értékelni kell Az oktatók tudományos fokozattal rendelkezı személyek legyenek, akiknek eredményeit a hazai és nemzetközi tudományos közélet ismeri és elismeri. Az oktatás kontaktóra rendszere szeminárium rendszerő konzultációkkal is egészüljön ki. A Doktori Iskolában folytatott képzés önálló módszertant, pedagógiai- és oktatásszervezést megvalósító tevékenység legyen. Összevont szemináriumok Önálló konzultációk a) Önálló hallgatói munka a Könyvtárban, a szakmai irodalmazásban, kísérleti területeken (laboratórium, üvegház, klímakamra, kísérleti telep, tangazdaság, mintagazdaság) b) Publikációk c) Professzor és hallgatói viszony A Doktori Iskolában legyenek egységesen alkalmazva a képzés módszertani, pedagógiai és oktatás szervezési elemei, beleértve az információt, az infrastruktúrát és a panaszkezelést, ill. ezek szabályozását A vizsgáztatás formáját a tantárgyak elıadói a félév megkezdésekor ismertetik a hallgatókkal. Meg kell valósítani az oktatói munka hallgatói értékelését. Biztosítani kell a folyamatos munka végzésének feltételeit a doktori képzés során. A kutatást szolgáló háttérintézmények járuljanak hozzá a PhD hallgatók kutató munkájának eredményességéhez: mőszeres laboratóriumok, klímakamrák, üvegházak, kísérleti telepek (saját és együttmőködı) tangazdaság, mintagazdaságok, mezıgazdasági üzemek és élelmiszer feldolgozó ipari üzemek. A pályázati rendszert szervezetten kell mőködtetni, hogy a Doktori Iskola pénzügyi forrásai minél hatékonyabban járuljanak hozzá az eredményes kutatásokhoz.

19 A kutatómunka során elért eredmények kerüljenek a nyilvánosság elé elıadások, publikációk formájában, ami egyúttal hozzájárul a citációs index és az impakt faktor növeléséhez. A Doktori Iskola a precíziós növénytermesztési módszerek, illetve a növénytudomány területén folytatott tudományos kutatások összhangját megteremtı legfontosabb szervezeti egysége. Szorgalmazni kell az idegen nyelv elmélyítését és a világnyelveken való kommunikáció megvalósítását. A nemzetközi számítógépes hálózatba való bekapcsolódással gyorsítani kell az új ismeretek birtokba vételét. Rendszeresen el kell végezni a Doktori Iskola tevékenységével kapcsolatos önértékelést és ennek nemzetközi összevetését Statisztikai adatok és elemzésük: A Doktori Iskolában jelentkezet hallgatók teljesítményét tanulmányi és tudományos vonatkozásban egyaránt értékeljük. Kimutatjuk a felvettek és végzetek arányát, valamint a felvételtıl a végzésig eltelt idıt. Az éves fórumokon kikérjük a doktoranduszok véleményét a Doktori Iskola mőködésére, szervezettségére, teljesítményére és a kialakult oktató, kutató, hallgatói kapcsolatokra vonatkozóan.