Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda PEDAGÓGUS-, VEZETŐI-, és INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE

Átírás

1 PEDAGÓGUS-, VEZETŐI-, és INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE Készítette: a Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda Nevelőtestülete

2 ELVÁRÁSTÁBLÁZAT I. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben? Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermekmegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos Pedagógiai munkájában folyamatosan fejlődik, a nevelést, a tanulást egységben szemléli. Az elsajátítandó ismereteket több oldalról és többféle módszerrel közelíti meg a gyermek fejlettségéhez igazodva alkalmazza a módszertani táblázatunkat. A gyermekek előzetes ismereteinek, tapasztalatainak figyelembe vételével a nevelési feladatot úgy építi fel, választja meg a módszereket, eszközöket, szervezési módokat, melyek elősegítik az önálló megtapasztalást, a gondolkodás fejlesztését, és az ismeretek feladatokban való alkalmazását. A foglalkozási, tevékenységi terveibe, ahol erre lehetőség nyílik, beépíti az IKT használatát. Munkája során változatosan használja az oktatási módszereket, eszközöket, törekedve a kulcskompetenciák megfelelő fejlesztésére. Ismeri a gyermek személyiségét, figyelembe veszi egyéni adottságait. Ennek érdekében hatékony technikákat alkalmaz (megfigyelés, gyermekmunkák elemzése, Difer). Specifikusan a gyermek ismereteire építve, az egyéni fejlettséget figyelembe véve,a differenciálás megfelelő módját,formáját választja. Pedagógiai munkája során elsődlegesnek tekinti a gyermekek különböző forrásból szerzett tapasztalatainak, ismereteinek változatos módon történő gyakorlati alkalmazását (hátránykompenzálás, esélyteremtés, fejlesztés, tehetségcsírák gondozása). A tevékenységek tervezése során a módszertani kérdések mellett a gyerekek képességeit, értelmi, érzelmi és 1

3 3. 4. I. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG módszereket. szociális helyzetét is szem előtt tartja. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. meg módszereit. Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez? Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA - ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. A gyermekcsoport összetételének, életkori sajátosságainak, fejlettségének megfelelően választja A PP-ban meghatározottak szerint feltárt mérési, értékelési eredményeket felhasználja a további tervezéshez, differenciáláshoz. Tapasztalatait, írott reflexióit a további tervezés során felhasználja, nyitott új módszerek, munkaformák, pedagógiai szemléletek alkalmazására. Módszerhasználatát a tudatosság, célszerűség és változatosság jellemzi, melyek segítik a tanulási folyamatot. Az alkalmazott módszerekkel, eszközökkel, hatékonyan alátámasztja a választott tartalmat, komplex tevékenységekben gondolkodik, tervez, IKT eszközt használ. Nyelvhasználata szakszerű, fogalomhasználata pontos, a érthető. A gyermekek előzetes, más forrásból származó tudására, tapasztalataira épít. Szükség esetén korrigálja, alakítja a helytelen szokásokat, téves ismereteket, pozitív megerősítést alkalmaz. 2

4 1. 2. II. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK, TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE és A MEGVALÓSÍTÁSUKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÖNREFLEXIÓK Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja Tudatos tervezést valósít meg, ismerkedik a projekttervezéssel. Amennyiben szervezett formában végzi a tehetségcsírák gondozását az éves terv alapján valósítja meg. Tisztában van az óvodai pedagógiai folyamatokkal, azokat tudatosan, komplexen tervezi. Módszerei, tervezése a cél elérését szolgálják, a gyermekek ismeretére, életkori sajátosságaira épülnek. Sokszínű módszertani repertoár birtokában van, elsődleges fontosságú a játék, a játékosság. Ötleteket kutat, kér és ad. Terveit logikusan építi fel, célirányosan valósítja meg. Alkalmazza PDCA ciklust. A gyerekcsoporthoz alkalmazkodva, szükség esetén rugalmasan változtat elképzelésein a foglalkozás eredményessége érdekében. Előtérbe helyezi a cselekvésbe ágyazott tanulást. Motiváló környezetet teremt, változatos módszereket használ. A gyermekek és saját teljesítményét reálisan szemléli. A tapasztalatokat beépíti további munkájába, önreflexiót alkalmaz. 3

5 3. 4. II. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK, TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE és A MEGVALÓSÍTÁSUKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÖNREFLEXIÓK A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, tudására és a gyermekcsoport jellemzőire? Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD-lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét. A PP - ban meghatározott alapelvek szerint tervez. A célok megfogalmazásában szem előtt tartja az életkori sajátosságokat. A tervezésben és a megvalósításban az IKT eszközöket a lehetőségekhez mérten célszerűen használja. Tervezésében kihasználja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. A differenciálás elvét már a tervezés során is alkalmazza. 4

6 Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? Milyen ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz? III. A TANULÁS TÁMOGATÁSA Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. Figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit, aktuális lelki és fizikai állapotát. Problémáikat megérti, tolerálja, szükségleteiknek megfelelően egyéni bánásmódot alkalmaz. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein, elképzelésein. Igyekszik a gyermekek érdeklődését felkelteni és fenntartani a tanulás, tudás iránt, kihasználva az életkorukból eredő természetes kíváncsiságukat. Az eredményes fejlesztés érdekében odafigyel a gyermekek tanulási nehézségekre utaló jelzéseire. Igyekszik megfelelő módon korrigálni azokat, segítséget nyújtani a képességeik fejlesztéséhez. A megismerő funkciók és az önálló felfedezés gyakorlására megkeresi a különböző tevékenységekben rejlő lehetőségeket. Az alapdokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően biztosítja minden gyermek számára a bizalom teli légkört, a próbálkozás és a javítás lehetőségeit. Esztétikus környezet, nyugodt légkör megteremtésére törekszik. Lehetőséget biztosít a gyermekeknek a differenciált, párhuzamosan végezhető tevékenységekhez, a szabad tevékenység választáshoz. Törekszik a megfelelő eszközök használatára, beszerzésére. A gyermekek életkorának megfelelően, indokolt esetben 5

7 5. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? III. A TANULÁS TÁMOGATÁSA A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT-eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. lehetőséget biztosít az IKT eszközök használatára, Az azokban rejlő lehetőségeket kihasználja a tanulási folyamatok változatosabbá, színesebbé, érdekesebbé tételéhez. A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodva az önálló tanuláshoz, tapasztalatszerzéshez biztosítja a szükséges eszközöket, s segítséget ad azok használatához. 6

8 IV. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításhoz, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív nevelés, tanítás, oktatás gyakorlatát? A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az A gyermekek személyiségének sajátosságait a napi tevékenységek során változatos módszerekkel tárja fel. A gyermek személyiségének, képességének fejlesztése érdekében minden alkalmat és lehetőséget kihasznál. Törekszik a gyermek személyiségének reális megismerésére és ez képezi alapját fejlesztő munkájának. Törekszik a teljes gyermeki személyiség tevékenységek általi, életkori sajátosságokhoz. egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztésre. A gyermekek tanulási vagy magatartási problémáira szakszerű megoldást dolgoz ki, vagy megfelelő szakember segítségét kéri. Reflexióiban reálisan, szakszerűen elemzi és értékeli, terveinek megvalósulását. Csoportos tevékenységek során is alkalmazza az egyéni bánásmódot, differenciál. Természetesnek veszi a gyermek tévedéseit, tapintatosan, a gyermek egyéniségének megfelelően javítja a hibákat, 7

9 IV. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításhoz, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. pozitív ösztönzést alkalmaz. 4. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel? Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Minden gyermek számára fejlesztési tervet készít, fokozottan figyelve a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre. Törekszik ezek hatékony megvalósítására, reflexiót készít. Az egyéni szükségletekhez igazodó konkrét fejlesztési c é l o k a t határoz meg havi lebontásban. 8

10 V. A GYERMEKCSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, ESÉLYTEREMTÉS, NYITOTTSÁG A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGRE, INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG 1. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során. Figyelemmel kíséri a gyermek társakkal, a felnőttekkel való kapcsolatát. Segíti a gyermekekben az együttéléshez szükséges viselkedési formák, magatartás kifejlődését. Építi a társas kapcsolatokat, ennek érdekében sokoldalú játéklehetőséget biztosít, élmény dús, közös programokat szervez. Értékorientációja, személyes példamutatása, valamint módszertani sokszínűsége (szociometria, kooperatívtechnikák stb.) garantálja a közösségfejlesztés hatékonyságát. 2. Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is? Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermek számára állandó érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt. Személyisége nyitott, derűs, nyugalmat áraszt. A gyermek emberi méltóságát, jogait, személyiségét elfogadja, tiszteletben tartja. A tevékenységek során lehetőséget teremt az együttműködésre, a véleménykülönbségek kiegyenlítésére, egymás véleményének elfogadására, a kommunikációs helyzetnek megfelelő adekvát, szabados önkifejezésre. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Személyes példamutatással a gyermekeket egymás megértésére, elfogadására, empátiára neveli. Nyílt, őszinte kommunikációra törekszik. 9

11 V. A GYERMEKCSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, ESÉLYTEREMTÉS, NYITOTTSÁG A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGRE, INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG 3. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)? Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Megfelelően tájékozott a gyermekek szociokulturális hátteréről. Törekszik az eltérő kulturális és társadalmi sajátosságok, és az ebben rejlő értékek megismertetésére, megőrzésére. A gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Megvalósítja a beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, mely során képessé teszi a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. Inspirálja és megválaszolja a gyermeki kérdéseket. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdjével modell a gyermekek számára. Képes az identitás különbséget kulturáltan kezelni. Pedagógiai munkája során és az ünnepek, megemlékezések, óvodán kívüli programok szervezésével törekszik arra, hogy közösségfejlesztő és együttműködést elősegítő helyzeteket teremtsen az intézményben és az intézményen kívül. Az IKT eszközök felhasználásával sokszínű ismeretszerzést biztosít a gyermekek számára. Online/ levelező közösséget hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, pozitív kapcsolatokat építő, követendő mintát mutat. 10

12 V. A GYERMEKCSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, ESÉLYTEREMTÉS, NYITOTTSÁG A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGRE, INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG 4. Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. Egyértelmű, tudatos, célirányos nevelő tevékenységével szervezi meg a csoport szokás- és szabályrendszerét, a gyermekek fejlettségéhez alkalmazkodva, személyes példaadáson keresztül. Törekszik a feltárt hibák javítására, korrigálására. A kialakult helyzeteket helyesen ítéli meg. A gyermekeket arra ösztönzi, hogy legyenek tekintettel társaikra, közöttük jó együttműködés jöhessen létre, figyeljenek egymásra, s folyamatosan alakuljon ki konfliktusmegoldó képességük, s azokra életkori sajátosságaiknak megfelelő megoldást találjanak. 11

13 VI. APEDAGÓGIAI FOLYAMATOK és A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE 1. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Jól ismeri az óvoda alap dokumentumait, a szakmódszertanokat. A játékban és tevékenységekben történő fejlesztési, tanulási lehetőségeket felismeri és kihasználja a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, motiváltságát figyelembe véve. Sokrétű értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. A céloknak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal, kellő tapintattal választja meg az értékelési módszereket és eszközöket az egyéni és a csoportos értékelések során is. Használja a nevelőtestület által készített módszertani gyűjteményben és a Pedagógiai Programunkban ajánlott módszereket. Figyelembe veszi a helyi lehetőségeket és körülményeket. Lehetőségeket ad a gyermekek egyéni megnyilatkoztatásaira, a szülők bevonásával gyűjtött anyagok bemutatására, a gyermekek egymás közötti tudásmegosztásának biztosítására (Projekt-tervezés, projekt módszer alkalmazása, lehetőségek kihasználása.) Értékeléseinek alapja a közösen kialakított de az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő értékelési rendszer, szokásrend. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. 2. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékel, visszajelzései pozitívak. 12

14 2. 3. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatjáke a gyermekek önértékelésének fejlődését? Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Fejlesztő jellegű értékeléseivel a gyermekek önértékelésének alakulását segíti. Rendszeresen gyűjti a gyermekmunkákat a gyermekek egyéni dokumentációjába. A kapott adatokat a további fejlesztés alapjául használja. Törekszik rá, hogy az értékelés elsősorban építő és dicsérő legyen, de nem hallgatja el a hibákat és a hiányosságokat sem. Az értékelésnek rendszerességet, folyamatosságot és egymásra épülést biztosít. Olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Megfigyeléseit, értékeléseit a nevelőtestület által meghatározott dokumentumokban (egyéni fejlődés mutatói, egyéni fejlesztési tervek) rendszeresen rögzíti és azok eredményéről a szülőket is tájékoztatja. A gyermekek tudásszintjének megállapításához a szokásos módszerek és eljárások mellett megismeri (használja) a DIFER mérőlapokat és a fejlesztési tervek készítésénél figyelembe veszi az így kapott eredményeket. 13

15 VII. KOMMUNIKÁCIÓ és SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS, PROBLÉMAMEGOLDÁS Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése? Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Céltudatosan, megfelelően kommunikál. Törekszik arra, hogy tudását a gyermekek életkorának megfelelő szó és eszközhasználat segítségével adja át. Kommunikációja az ismeretek átadását, a gyakorlást, a munka során a megismerő tevékenységek fejlesztését, a gyermekek lelki érzelmi világának gazdagítását támogatja. Szem előtt tartja az anyanyelv pontos használatát és az információk feldolgozásának elősegítését is. Olyan környezetet teremt, amelyben a személyiség a legteljesebben fejleszthető. Korszerű tanulási technikákat alkalmaz, olyan tevékenységeket kezdeményez, ahol az óvodapedagógus gyermek és gyermek gyermek közötti kommunikáció és együttműködés is megvalósul. A partnerek igényeit szem előtt tartva igyekszik az infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázására, használja a különböző online csatornákat. Az intézményi szabályozóknak megfelelően változatos módon működik együtt a partnerekkel. 14

16 VII. KOMMUNIKÁCIÓ és SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS, PROBLÉMAMEGOLDÁS 4. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. A szakmai munkaközösség munkájában aktívan részt vállal, kezdeményező, az innovatív közös munka részt vevője. Együttműködik pedagógus társaival a különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektmódszer alkalmazása, témanap, jeles nap, ünnepség, kirándulás, stb.) megvalósításában. Nyitott, őszinteségen alapuló kommunikáció jellemzi. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/ kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi, az elvárások szerint megoldja. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák ás a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Az elkészített önreflexiók és visszajelzések alapján újragondolja, átértékeli korábbi munkáját, a tapasztalatokat beépíti további tervező munkájába. Ha szükségességét érzi, fejlődéséhez szaktanácsadói segítséget kér. Részt vesz szakmai fejlődését segítő továbbképzéseken, előadásokon. 15

17 VIII. ELKÖTELEZETTSÉG és SZAKMAI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önelemzésre, önellenőrzésre, önértékelésre. feladatait az elvárt színvonalon végzi. Folyamatosan továbbképzi magát. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és ismeri, megfelelően használja, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. Törekszik a fejlődésre, amelynek alapját önértékelése és a partnerek visszajelzései képezik. Önmagával kritikus, de felismeri erősségeit is. Önmagáról alkotott képe a valóságot tükrözi. Saját pedagógiai gyakorlatát elemzi és folyamatos megújulásra törekszik. Folyamatosan képezi magát; ismeretei bővítésére a hagyományos formákon túl a modern tanulási módszereket és eszközöket is használja (pl. IKT- eszközök, e-learning képzések stb.). Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. 16

18 VIII. ELKÖTELEZETTSÉG és SZAKMAI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT 3. Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében használja az IKTeszközöket is. Ismeretei bővítése során megismerkedik új digitális módszerekkel, tananyagokkal. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Intézményen kívüli szakmai csoportokkal aktívan együttműködik. A nevelőtestület által elfogadott és a munkaközösségekben megismert módszereket és eszközöket (DIFER, Projekt stb.) munkájában alkalmazza. Az általa megismert új tudástartalmakat kollégáival megosztja. Innovációs munkája során folyamatosan részt vesz munkaközösségi munkában, pályázatok figyelésében, megvalósításában. A minőségi munka elérése céljából egyéni kezdeményezéseivel elősegíti a pedagógus közösség megújulását, összehangolt működésére törekszik. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje céljait. 17

19 I. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a gyermeki fejlődés eredmények javulását eredményezze Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási - tanítási folyamatba? Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési - oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet a keretéves nevelési tanulási ütemtervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő - oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a Az intézményi dokumentumokban megfogalmazottak megvalósulásáért felelősséget vállal. A jogszabályi kereteknek megfelelően és a nevelési tanulási belső tevékenységhez igazodva felülvizsgálja, amennyiben szükséges (a nevelőtestülettel egyetértésben) módosítja az óvoda dokumentumait. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli, a nevelőtevékenységen belül- Biztosítja az óvodapedagógusok számára szakmai fejlődésüket. Menedzseli a gyakorlati munkában való realizálását. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő - oktató munkát vár el minden nevelőtől, s biztosítja ennek folyamatos megvalósulását. Többféle mérőeszköz alkalmazására törekszik, az objektív eredmény érdekében. Lehetőséget teremt a mérőeszközök megismerésére, használatuk elsajátítására minden óvodapedagógusnak. Az eredményekről, - a munkatervben meghatározottak szerint-, beszámolót kér, az adatokat elemzi, értékeli, további feladatokat határoz meg, majd visszacsatolja a nevelőtestület félé. 18

20 I. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi éves nevelési, tanulási ütemterv, a tevékenységi terv, az alkalmazott módszerek a gyermeki igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésén vagy mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a nevelési/az éves tanulási/tevékenység-/projekt -/tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumainak a kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. Működteti a tanulási tanítási módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési - oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja A megvalósulást ellenőrzi. A dokumentumokban meghatározott egységes elvárások szerint alakítja ki a gyermeki értékelés gyakorlatát. Ellenőrzi ezek megfelelő rögzítését és a napi gyakorlatba való beépítését az egyéni, differenciált fejlesztés érdekében. Ezeket az elveket valósítja meg saját értékelési gyakorlatában is. A saját magunk által kifejlesztett, újonnan bevezetett, a gyermekek korszerű nevelését, tanulását szolgáló, csoportdokumentáció elvárt szintű vezetését ellenőrzi, értékeli, segíti. Elvárja a nevelőtestület által kidolgozott módszertani tábla ismeretét, alkalmazását. Támogatja, segíti az óvodapedagógusok módszertani fejlődését, innovatív törekvéseit, tudásmegosztását. Az eredményeket a szabályozások szerint megosztja, nyilvánossá teszi. 19

21 I. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív tanítás, oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? azok tanulási- tanítási folyamatba való bevezetésére Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó nevelés, tanulástámogató eljárásokat, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a kötelező óvodai nevelésből távolmaradás kockázatának kitett gyermekeket, és aktív irányítói magatartást tanúsít a távolmaradás megelőzése érdekében. Kiemelt figyelmet fordít a differenciálásra a tervező munkában, és annak napi gyakorlatban történő megvalósulására a gyermekek hatékony egyéni fejlesztése érdekében. Gondoskodik a törvény által biztosított külső szakemberek megfelelő jelenlétéről és munkafeltételeiről az intézményben speciális fejlesztést igénylő gyermekek számára. Kialakítja és a szabályozásnak megfelelően elősegíti a rendszeres óvodába járást, szükség esetén a gyermek érdekében megfelelően intézkedik. 20

22 II. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási - tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Aktívan törekszik a vezetői pályázatban, és az intézményvezetői mesterprogramban megfogalmazott jövőkép megvalósítására, szükség szerint reagálva a folyamatban lévő és előrelátható változásokra. Gondoskodik róla, hogy a változások a dokumentumokban tükröződjenek és a mindennapi munkába beépüljenek. A folyamatokat rendszeresen kontrolálja. Konstruktívan reagál az aktuális külső és belső változásokra. Tartalmát értelmezően, jól kommunikálja a nevelőtestület felé, elősegítve ezzel a megvalósításban való motivált részvételüket. A változtatás folyamatát hatékonyan megtervezi, értékeli és végrehajtja. Folyamatosan nyomon követi a célok időarányos megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény / intézményegységek erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), melyhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. 21

23 II. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás - tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. A nevelőtestület által elfogadott és támogatott mesterprogramjában megfogalmazott célokat és az ebből következő feladatokat az óvodapedagógusok bevonásával időarányosan megvalósítja. A folyamatot szükség szerint kontrolálja és korrigálja. Az intézmény külső és belső partnereivel a hagyományoknak és a szabályozásoknak megfelelő kapcsolatot tart Kezdeményezője a korszerű és változatos információ áramlás biztosításának. Nyitott az új kezdeményezésekre, innovációkra, fejlesztésekre. 22

24 III. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója? Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy - egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) Figyelemmel kíséri az új önértékelési modellek megjelenését. Rendszeresen tanulmányozza az ezzel kapcsolatos szakirodalmat. Meghatározza erősségeit, gyengeségeit, melyhez igényli és figyelembe veszi a kollegák véleményét. Önértékelését a tényekre, adatokra alapozza. Erősségeit az intézmény érdekeire fókuszálva bontakoztatja ki. Vezetői munkájának hatékonysága érdekében az önreflexió módszerét tudatosan használja. Kiindulási pontnak tekinti a továbbfejlődéshez. Dokumentálásában érvényesíti a rendszerszemlélet elvárásait. Elkötelezett az óvodapedagógusi szakma iránt és folyamatosan figyelemmel kíséri a szaktudományos publikációkat, eredményeket. Az intézményvezetői mesterprogramja megvalósítása figyelembe véve a pilot jelleget során kiemelt figyelemmel önreflektál, a kollegák tapasztalatait, visszajelzéseit elemzi, értékeli, korrigálja a folyamatot. Visszajelez a mesterprogram fejlesztői felé. Onlaine szakmai közösségben szerzett ismereteit, intézményén kívül szaktanácsadói tevékenységének tapasztalatait és eredményeit felhasználja munkájában, megosztja nevelő társaival. 23

25 III. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. A vezetői-, és mester programjában leírtakat ütemezés szerint figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. A változás indokait a nevelőtestület felé közvetíti 24

26 IV. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival? A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntés - és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Az intézmény kidolgozott alapdokumentumai, szabályzatai és az eljárásrendek szerint osztja meg a vezetői feladatokat. 2. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében? Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében. Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, megbeszélésében. A külső és belső elvárásoknak megfelelően működteti az intézményi ellenőrzési értékelési rendszert. Ellenőrzése és értékelése támogató, fejlesztő jellegű. Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál 3. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. A pedagógiai célrendszernek megfelelően az intézmény/intézményegységek sajátosságait is figyelembe véve teret ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít, ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. 25

27 IV. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket Az intézményben létrehozott munkaközösségeket és csoportokat az új kihívásoknak, céloknak és feladatoknak megfelelően, innovatív módon, szervezi, és működését figyelemmel kíséri, szükség szerint aktív résztvevő. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés - például munkaközösség - vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával) Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás - kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézmény szakmai igényeinek megfelelően továbbképzési programot, beiskolázási tervet állít össze az óvodapedagógusok egyéni érdeklődésének és irányultságának figyelembe vételével. Megteremti a belső tudásmegosztás szintereit, formáit. Humánerőforrás kezelési ismereteit alkalmazva, tervezi és menedzseli a változásokat. 26

28 7. 8. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. A döntés előkészítést tervszerűen végzi a szabályozásnak megfelelően. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel, elvárja a visszacsatolást, az egyéni, érdemi véleményeket. Az információ megosztásához igénybe veszi az IKT nyújtotta lehetőségeket. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével. Odafigyel az intézményegységek sajátos problémáira és adekvátan reflektál azokra. Elvárja az intézmény rendjét, működését meghatározó szabályok maradéktalan betartását. A kompetencia határok kijelölésével és a pozitív egyéni kezdeményezések integrálásával, elősegíti a jó munkahelyi légkör megtartását, fejlesztését. 27

29 V. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait és erre adekvátan reagál Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő - és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Kommunikációja hatékony, szakszerű, a szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Az információ megosztásához igénybe veszi az IKT nyújtotta lehetőségeket is (a jól működő belső levelező rendszer elsőbbséget élvez). A humán erőforrással célszerűen gazdálkodik. Megteremti és fenntartja az ehhez szükséges támogató környezetet. Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően a nyilvánosságra hozza az óvoda honlapján. Belső szabályozást alakított ki és rendszeresen működtet IKT eszközök bevonásával a külső és belső partnerek tájékoztatása érdekében gondoskodik és figyelemmel kíséri a fentiek etikus használatát. Felelősséggel tartozik az intézmény médiában való megjelenéséért. 28