Foglalkoztatási partnerség

Átírás

1 Foglalkoztatási partnerség ROP A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése Stratégiai munkakapcsolat Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása

2 Cél Átfogó cél Gazdaság-foglalkoztatás fejlesztési rendszer létrehozása Működési- és kommunikációs mechanizmusok kialakítása Helyi szereplők széleskörű bevonása Fejlesztési elképzelések projektekké formálása Konkrét cél Olyan Foglalkoztatási paktum létrehozása, amely a helyi gazdasági és közszereplők körében végzett feltáró munkára épül Foglalkoztatás fejlesztéssel járó elképzelések megformálása, megvalósításuk elősegítése

3 Célcsoport I. (a paktum résztvevői) Térségi gazdasági szereplők Szakképző intézmények Kamarák Területfejlesztési intézmények Önkormányzatok Munkaügyi szervezetek A foglalkoztatás és szociális szféra civil szereplői Térségen kívüli gazdasági-, oktatási- és közszereplők

4 Célcsoport II. (a paktum kedvezményezettei) (Mező)gazdálkodó lakossági csoportok Pályakezdő fiatalok Munkaerőpiacról kiszorult nők minden korosztálya Roma csoportok Képzetlenek Tartós munkanélküliek minden korosztálya Pályaválasztás előtt álló ifjúság Lakosság

5 Szükségletek és problémák I. Gazdasági jellemzők - Válságágazatok Válságágazatok foglalkoztatási szerepe jelentős, a foglalkoztatottak veszélyeztetett helyzetben vannak. A vállalkozások munkahelyteremtéssel is járó -fejlesztési kezdeményezései nem válnak ismertté és nem kapnak támogatást. Nagyobb vállalatok kapcsolata gyenge a kisebb vállalkozásokkal beszállítói rendszerek hiányoznak

6 Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Aktivitási szint. Átlag alatti és erősen túlsúlyos hanyatló iparágak (20) Átlag alatti és túlsúlyos hanyatló iparágak (28) Átlag alatti és kiegyenlített hanyatlóperspektívikus ipari arány (18) Átlag feletti és erősen túlsúlyos hanyatló iparágak (14) Átlag feletti és túlsúlyos hanyatló iparágak (29) Átlag feletti és kiegyenlített hanyatlóperspektívikus ipari arány (26) Átlag alatti és túlsúlyos perspektívikus iparágak (12) Átlag alatti és erősen túlsúlyos perspektívikus iparágak (2) Átlag feletti és túlsúlyos perspektívikus iparágak (14) Átlag feletti és erősen túlsúlyos perspektívikus iparágak (5)

7 1 típus: 20 kistérség Átlagnál alacsonyabb aktivitási szint, erősen túlsúlyos hanyatló iparágak

8 2 típus : 28 kistérség Átlagnál alacsonyabb aktivitási szint, túlsúlyos hanyatló iparágak

9 3 típus : 18 kistérség Átlagnál alacsonyabb aktivitási szint, kiegyenlített hanyatló-perspektivikus ipari arány

10 4 típus: 14 kistérség Átlagnál magasabb aktivitási szint, erősen túlsúlyos hanyatló iparágak

11 5. típus: 29 kistérség Átlagnál magasabb aktivitási szint, túlsúlyos hanyatló iparágak

12 6. típus: 26 kistérség Átlagnál magasabb aktivitási szint, kiegyenlített hanyatlóperspektivikus ipari arány

13 7. típus: 12 kistérség Átlagnál alacsonyabb aktivitási szint, túlsúlyos perspektivikus iparágak

14 8.Típus : 2 kistérség Átlagnál alacsonyabb aktivitási szint, erősen túlsúlyos perspektivikus iparágak

15 9. típus:14 kistérség Átlagnál magasabb aktivitási szint, túlsúlyos perspektivikus iparágak

16 10. 5 kistérség Átlagnál magasabb aktivitási szint, erősen túlsúlyos perspektivikus iparágak

17 Szükségletek és problémák II. Hiányosak az információk: A vállalkozásoknál jelentkező munkaerőigényről Fejlesztési elképzelésekről Foglalkoztatást bővítő kezdeményezések akadályairól Mikro-vállalkozásokról Valamint nincsenek átfogó térségi, a foglalkoztatókra kiterjedő helyzetfelmérések

18 Szükségletek és problémák III. Szakképzés Szakmunkás kínálat terén hiány mutatkozik Szakképzési rendszer lomhán alkalmazkodik a munkaerőpiaci igényekhez A vállalkozások többsége nem foglalkozik a munkaerő gyakorlati képzésével A szakiskolák osztályában magas a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gyermekeinek lemorzsolódása

19 A térségi szakképzési-munkaerőpiaci rendszer működési modellje Az állandósult kommunikációs szakadékok rendszere negatív üzenetek a foglalkoztatási kultúráról Vállalkozók, foglalkoztatók azonnal alkalmazható kész szakembereket akarunk Megszakadt az információ áramlás Tanulók, szülők legalább érettségizzen a gyerekem Elégedetlenség, rosszul artikulált elvárások Hiányos fejlesztés Szakmai Munkavégzési képességek, készségek A kereslet kínálat törvénye érvényesül Képző intézmények ISKOLAFENNTARTÓK alkalmazkodunk a tanulói igényekhez

20 Szükségletek és problémák IV. Vállalkozások Piaci alkalmazkodóképessége gyenge Nem rendelkeznek a modern vezetési-, szervezési-, és marketingismeretekkel Nem tudják meghatározni cégük lehetséges fejlesztési irányait, piaci stratégiáját Közfoglalkoztatókkal való szoros együttműködés gyakorlati formája nem alakult ki nincs bizalom

21 Szükségletek és problémák V. Foglalkoztatottság - munkanélküliség Magas inaktivitás jellemző Munkanélküliek körében magas az alacsony végzettségűek aránya Másodlagos jövedelemszerző tevékenységek beszűkültek (ott is, ahol rendelkeznek a termeléshez szükséges munkatapasztalatokkal)

22 A paktum létrehozásának folyamata 1. Szereplők bevonása, kommunikáció Megtörténik a célcsoport beazonosítása, személyes és/vagy csoportos bevonása a projektbe. Figyelemfelkeltés, folyamatos tájékoztatás zajlik a helyi médián keresztül, valamint honlap kialakításával. A térségi piaci és közszereplők széles köre értesül a projektről, kialakul érdekeltségük, és folyamatosan részt vesznek a feladatok tartalmának kialakításában, majd megvalósításában.

23 A paktum létrehozásának folyamata 2. A projektben résztvevő munkatársak és partnerek közös tudásának kialakítása A partnerségi hálózat tagjai számára: Képzések, szemináriumok Kollektív tervező és problémamegoldó tréning szervezése. Képzett, egységes tudással rendelkező helyzetfeltáró team jön létre. A hálózat tagjai közös munkamódszerre és tudásra tesznek szert a kollektív tervezés és problémamegoldás terén.

24 A paktum létrehozásának folyamata 3. Helyzetfelmérés 3.1 Gazdasági szereplők helyzetének felmérése A helyzetfeltáró teamek kérdőíves, interjús módszerekkel az alábbi témákat vizsgálják: Beszállítói, klaszter együttműködések Munkaerőigény Gyakornoki foglalkoztatás Területigény Forrásigény - források Képzésben való részvételi szándék Piaci kapcsolatok transzferje Partnerségi részvétel Vállalkozók fejlesztési/foglalkoztatási kezdeményezései és kapcsolódó igényei ismertté válnak

25 A paktum létrehozásának folyamata 3. Helyzetfelmérés 3.2 Oktatási, szakképző intézmények helyzetének felmérése A helyzetfeltáró teamek kérdőíves, interjús módszerekkel az alábbi témákat vizsgálják: Képzési struktúra Technikai, személyi feltételek Keresett szakmák kibocsátásának növelése Lemorzsolódás csökkentése Minőségi kérdések A munkaerőpiaci igények és az oktatási kibocsátás közötti eltérések felszínre kerülnek Létrejönnek a megoldások tervezését megalapozó ismeretek

26 A paktum létrehozásának folyamata 3. Helyzetfelmérés 3.3 Regionális, megyei, kistérségi szervezetek helyzetének felmérése A helyzetfeltáró teamek kérdőíves, interjús módszerekkel az alábbi témákat vizsgálják: Célok Projekttel szembeni elvárások Partnerségi együttműködésben elfoglalt szerepek Szakmai, pénzügyi, és más inputok Felszínre kerülnek a megoldások tervezését megalapozó ismeretek Tudatosul a szervezetek projekten belüli szerepe

27 A paktum létrehozásának folyamata 3. Helyzetfelmérés 3.4 Foglalkoztatási szempontból speciális csoportok és helyi problémák feltárása, megoldások keresése A helyzetfeltáró teamek az alábbi témákat vizsgálják (I.): Válságágazatok vállalatai és veszélyeztetett foglalkozási szakmacsoportjaik Pályakezdő munkanélküliek Romák, idősek, és távolabb lakó munkaerő

28 A paktum létrehozásának folyamata 3. Helyzetfelmérés A helyzetfeltáró teamek az alábbi témákat vizsgálják (II.): Kihasználatlan termelési kultúrák Első és másodlagos jövedelemszerzés lehetőségei Kezdő vállalkozások keletkezésének korlátai, feltételei -eredményei Integrátorok és azok hiányainak pótlása Problématérkép kidolgozása Megoldási elképzelések első megfogalmazásai

29 A paktum létrehozásának folyamata 3. Helyzetfelmérés Tolna megyében A Tolna megyei foglalkoztatási paktum létrehozásához felkeressük, és interjút készítünk a térség összes szakközép-, szakképző- és szakiskolájával (előzetes információnk szerint 13 középiskola van a megyében, nagyobbrészt a Megyei Önkormányzat kisebb részt a kistérségek központi funkcióit ellátó városok a fenntartók) valamint a megye termelő ágazataiban 20 főnél többet foglalkoztató vállalatokkal, melyek száma: a mezőgazdaság terén: 67 a feldolgozóipar terén: 218

30 Gazdasági szervezetek száma Tolna megye termelő ágazataiban, kistérségenként A statisztikai térségek gazdasági szervezeteinek megoszlása a KSH adatfelvétele alapján: ágazatok és foglalkoztatottak létszáma szerint Bonyhádi kistérség Dombóvári kistérség Paksi kistérség Szekszárdi kistérség Tamási kistérség Tolna megye mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar 0 fő fő fő fõ fõ fő felett ismeretle n össz fő felett összesen

31 Foglalkoztatottak száma Tolna megye termelő ágazataiban, kistérségenként A foglalkoztatottak létszáma ágazatok és gazdasági szervezetek létszámcsoportjai szerint, a KSH adatfelvétele alapján Bonyhádi kistérség Dombóvári kistérség Paksi kistérség Szekszárdi kistérség Tamási kistérség Tolna megye mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar mezőgazdaság feldolgozóipar 0-9 fő fő fõ fõ fő felett össz fő felett összesen

32 A paktum létrehozásának folyamata 4. Helyzetelemzés A közvetlenül gyűjtött (kérdőívek, interjúk) és másodlagos adatok/információk feldolgozása a foglalkoztatási paktum tartalmi elemeinek megfogalmazásához Áttekinthető, számszerűsíthető képet kapunk a foglalkoztatási helyzetről, a munkaerő szakmai szerkezetéről, a munkaerőigényekről, a képzési struktúra feszültségeiről. Áttekinthető képet kapunk a nem kvantifikálható problémákról. Megszületik a stratégia és akcióterv első vitára bocsátható anyaga.

33 A paktum létrehozásának folyamata 5. Fejlesztési lehetőségek bemutatása és megvitatása A helyzetfelmérés eredményeinek feldolgozása a partnerek bevonásával, kollektív tervező, és problémamegoldó értekezlet során. A partnerségi hálózat projektötleteket vázol fel a helyi problémák megoldására. Az akcióterv meghatározásához vezető célkitűzések kijelölése. A partnerségi hálózat elfogadja a stratégiavázlatot.

34 A paktum létrehozásának folyamata 6. Konkrét projektjavaslatok és projektcsomagok tervezése A felvázolt projektötletek javaslat szintű megfogalmazása, projektcsomagok kialakítása a projektek közötti szinergia biztosításával. A szereplők számára a projektek megfogalmazásához, megvalósításához: szakmai támogatás nyújtása a finanszírozási lehetőségek feltárása történik.

35 A paktum létrehozásának folyamata 7. Szereplők közötti együttműködési hálózatok építése Két- és többoldalú megbeszélések A paktum megalapozása a partnerségi kapcsolatok tartalmának definiálásával: A probléma- és igénytérképek alapján a partnerség feladatainak meghatározása. A partnerségi kapcsolatok működtetési módjának kialakítása: Az együttműködők közötti kapcsolatok formájának, rendszerességének meghatározása.

36 A paktum létrehozásának folyamata 8. Fenntarthatóság biztosítása A paktum fenntarthatóságát munkaszervezet felállításával biztosítjuk: Szervezeti és Működési Szabályzat tervezése Működéshez illeszkedő költségvetés tervezése Monitoring és értékelő rendszer tervezése Ezeket a dokumentumokat a stratégia, paktum és akcióterv tartalmi elemeivel együtt - a partnerségi hálózat megvitatja.

37 A paktum létrehozásának folyamata 9. A dokumentumok elfogadása Konferenciák során a partnerségi hálózat szereplői hivatalosan elfogadják a partnerségi hálózatot a foglalkoztatási stratégiát és akciótervet a paktumot működtető szervezetet (SzMSz-t, költségvetést, döntéshozatali eljárások tervét) valamint döntenek szervezet vezető testületéről kinevezik a munkaszervezet vezetőjét

38 A paktum létrehozásának folyamata 10. Ajánlások kidolgozása A partnerségi hálózat ajánlásokat dolgoz ki a regionális és nemzeti foglalkoztatáspolitikai - stratégiai dokumentumokhoz.

39 A paktumot megvalósító szervezet funkcionális felépítése, munkamegosztás Szakmai tervezés 3K Szakmai vezető TMMK Pályázó intézmén y asszisztensek TMMK Szervezési vezető Partnerségi hálózat 3K Képzések workshopok 3K és fiatal diplomások Helyzetfelmérés 3K, TMMK Belső folyamat monitoring 3K Helyzetelemzés 3K és TMMK Projektfejlesztés TMMK Külső kommunikáció

40 Elvárt eredmények A térségi piaci és közfoglalkoztatók körében a fejlesztési/bővülési kezdeményezések, a foglalkoztatási problémák lehetséges megoldásaira irányuló adat és információgyűjtés, amellyel megalapozható a térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv. A vállalkozói-, a köz-, a civil-, és a lakossági szférára kiterjedő figyelemfelkeltés, tájékoztatás, kapcsolatteremtés, kollektív problémamegoldó értekezletek, konzultációk, amely alapul szolgálhat a fenntartható, foglalkoztatási paktummal megerősített partnerségi hálózat kialakításához, és amely motorja lehet a projekt keretében kidolgozott foglalkoztatási akciótervek megvalósulásának.

41 Bővebb információ Dr. Brebán Valéria, TMMK igazgató Telefon: 74/ Szőke István, TMMK igazgató-helyettes Telefon: 74/ Nagy Ferenc TMMK Szervezési Projektvezető Telefon: 74/ , Mobil: 30/ Dávid János, 3K Alapítvány üv. Igazgató Telefon: 1/ , Mobil: 30/ Kulcsár Annamária, 3K Alapítvány Projektszervező Manager Telefon: 1/ , Mobil: 20/

42 Köszönöm a figyelmet! 1125 Budapest, Diósárok 2. Tel:(36 1) , Fax: (36-1) consens@mail.datanet.hu