Konzultációs dokumentum. A kkv-k kockázati tőkéhez jutását elősegítő állami támogatások

Átírás

1 Konzultációs dokumentum A kkv-k kockázati tőkéhez jutását elősegítő állami támogatások Jelen konzultációnk során a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alkalmazásával, valamint általánosságban a kkv-k finanszírozási forráshoz jutásával kapcsolatban várjuk a tagállamok, illetve az egyéb érdekelt felek észrevételeit. Ezek az észrevételek értékes támpontként szolgálnak majd az említett rendelet évi felülvizsgálatához. A Bizottság arra kéri a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy ig juttassák el észrevételeiket a Versenypolitikai Főigazgatósághoz. 1. Bevezetés A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 1 ) meghatározza, mely feltételeket kell a tagállamoknak betartaniuk, amennyiben a fejlődésük korai szakaszában lévő kis- és középvállalkozásoknak 2 állami támogatást nyújtanak azok kockázati tőkéhez 3 való hozzáférésének előmozdítása céljából, különös tekintettel annak biztosítására, hogy a támogatások bizonyítottan a sajáttőke-hiány pótlását szolgálják, és ne szorítsák ki a pénzügyi piacokat. A kockázati tőkéről szóló iránymutatás augusztus 18. óta alkalmazandó. A kockázati tőkéről szóló iránymutatás bizonyos rendelkezéseit augusztus 29-én belefoglalták a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletbe (a továbbiakban: az általános csoportmentességi rendelet) 4. A kockázati tőkéről szóló iránymutatás hatálybalépése után három évvel a Bizottság félidős értékelést készített az iránymutatásról 5. A Bizottság közleményt adott ki a kockázati tőkéről szóló iránymutatás módosításáról 6, amelyben a megcélzott kkv-k esetében egy-egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan 2,5 millió euróra emelte fel a befektetési részösszegek biztonsági plafonját. E módosítások január 1-jétől alkalmazandók. Mivel a kockázati tőkéről szóló iránymutatás és az általános csoportmentességi rendelet december 31-én hatályát veszti, a jelen konzultáció keretében várjuk a tagállamok és az egyéb érdekelt felek így a befektetők, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek észrevételeit a kockázati tőkéről szóló iránymutatás felülvizsgálatát illetően: örömmel fogadunk minden információt az életképes kkv-k sajáttőke- és hitelfinanszírozásához 1 HL C 194., , 2. o. 2 Kkv fogalmán azokat a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat értjük, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és amelyek az európai uniós jog alapján független vállalkozásnak minősülnek. 3 Kockázati tőke alatt azokat a sajáttőke-/ kvázisajáttőke-befektetéseket értjük, amelyekben a magvető, az induló és a bővülési szakaszukban lévő kkv-k részesülnek. A kockázatitőke-befektetéseket végezhetik hivatásos befektetők (kockázati tőkealapok), informális befektetők (üzleti angyalok), illetve szó lehet a kkv-ra szakosodott alternatív részvénypiacok útján történő befektetésekről is. HL L 214., , 3. o HL C 329., , 4. o.

2 kapcsolódó piaci fejleményekről, illetve várjuk a kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazására és hatásaira vonatkozó visszajelzéseket, valamint azzal kapcsolatos észrevételeiket, hogy mennyiben könnyíti meg a kkv-k kockázati tőkéhez való jutását. 2. Részvétel a konzultációban Arra kérjük a tagállamokat és a többi érdekelt felet, hogy válaszolják meg az alábbi kérdőívet. Válaszukat az EU bármely hivatalos nyelvén megküldhetik. Mivel egyes nyelvek esetében a beérkezett észrevételek lefordítása késedelmet okozhat, örömmel vennénk, ha válaszukat a gyors bizottsági feldolgozás érdekében lefordítanák a Bizottság valamelyik munkanyelvére (lehetőleg angolra). A kérdések némelyike kifejezetten a hatóságokhoz, míg egy más része valamennyi érdekelthez szól. Értelemszerűen nem kell valamennyi kérdésre választ adni. Amennyiben valamelyik kérdés nem érinti Önt, kérjük, válaszában tüntesse fel: nem alkalmazható. Szívesen fogadjuk a kérdőív keretein túlmutató észrevételeiket és információikat is, különösen az egyéb idevágó dokumentumokat, jelentéseket, tanulmányokat, adatforrásokat. A válaszadás határideje: A válaszokat kérjük, a következő címre küldjék meg: European Commission (Európai Bizottság), DG COMP (Versenypolitikai Főigazgatóság), State aid registry (Állami Támogatások Iktatási Osztálya), B-1049 Brussels (Brüsszel), a HT.347 hivatkozás feltüntetésével; illetve lehetőleg a következő címre: Stateaidgreffe@ec.europa.eu. Az átláthatóság érdekében a Bizottság szolgálatai közzé fogják tenni a következő honlapon a kérdőívekre adott válaszokat: Kérjük, hogy amennyiben nem kívánják nyilvánosságra hozni kilétüket vagy válaszuk egyes részeit, ezt egyértelműen jelezzék, és válaszukhoz egyúttal mellékeljék annak betekinthető változatát. Amennyiben nem jelzik a bizalmas információk meglétét, a Versenypolitikai Főigazgatóság úgy tekinti, hogy a válasz nem tartalmaz bizalmas részeket, azaz teljes egészében közzétehető. 2

3 KÉRDŐÍV A VÁLASZADÓ ADATAI Adatvédelmi nyilatkozat: A konzultáció során beérkezett válaszokat a válaszadó nevével együtt közzétesszük az interneten, kivéve, ha a válaszadó nem járul hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, mivel az megítélése szerint jogos érdekeinek sérelméhez vezetne. Ebben az esetben a válaszok a válaszadó neve nélkül tehetők közzé. Az EUROPA honlap adatvédelmi szabályairól az alábbi címen tájékozódhat: a. Ellenzi-e személyazonossága felfedését? X b. Vonatkozik-e válaszára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 4. cikkében meghatározott kivételek valamelyike? Ha igen, kérjük, egyértelműen jelölje meg, mely részeket nem kívánja nyilvánosságra hozni, indokolja meg, hogy miért szükséges a bizalmas kezelés, és nyújtsa be válaszának honlapunkon való közzétételre szánt, betekinthető változatát is. Kérjük, adja meg személyes elérhetőségét: Név Képviselt szervezet neve Hely (ország) cím: Támogatásokat Vizsgáló Iroda Magyarország samohu@nfm.gov.hu Kérjük, írja le az Ön által képviselt szervezet fő tevékenységeit: a. Kérjük, közölje, hogy Ön a finanszírozási források kínálati vagy keresleti oldalán működik, illetve hatóságokat vagy egyéb érdekelt feleket képvisel. A Támogatásokat Vizsgáló Iroda az állami támogatások uniós jognak való megfelelőségét ellenőrző központi szerv. b. Kérjük, közölje vállalkozása (árbevétel és alkalmazottak száma) vagy szervezete (taglétszám) nagyságát. c. Kérjük, közölje a vállalkozásának tevékenységére vonatkozó NACE-kódot, ha van ilyen 8. MEGJEGYZÉS: A B. és a C. szakasz a kockázati tőkéről szóló iránymutatás és az általános csoportmentességi rendelet szerkezetét követi. Kérjük, hogy tartsa meg a kérdések sorrendjét, de természetesen nem kell mindegyik kérdést megválaszolnia. Válaszát 7 HL L 145., május 31., 43. o. 8 A NACE az általános európai ipari osztályozási rendszer. 3

4 kiegészítheti a kérdőív kérdésein kívül eső, de Ön által fontosnak tartott egyéb információkkal is. A. Általános kérdések tényfeltárás Az e szakaszban felsorolt kérdésekre adott válaszát lehetőség szerint támassza alá a megfelelő statisztikákra, jelentésekre vagy tanulmányokra való hivatkozással. A.1. A kkv-k finanszírozási szükségletei a. Az Ön tapasztalatai szerint milyen finanszírozási szükségletei vannak a magvető, az induló, a korai bővülési, illetve a növekedési szakaszban járó kkv-knek? 9 A finanszírozást beruházás és/vagy működő tőke céljából, esetleg mindkét célból igénylik? Mennyire változatosak a finanszírozási igények a következő szempontok szerint: i. a vállalkozás nagysága, ii. a vállalkozás fejlődési szakasza (magvető, induló, korai bővülési és növekedési szakasz) és növekedési kilátásai, iii. a vállalkozás tevékenységi ágazata és/vagy iv. a finanszírozandó tevékenység jellege? A kis-és középvállalkozásoknak életciklusuk során folyamatosan szükségük van forgóeszköz finanszírozásra és szakaszosan beruházás finanszírozásra. Mindkét forrást igénylik. A vállalkozás tevékenységi köre alapvetően meghatározza beruházásigényét. A legjelentősebb igénnyel a hagyományos ipari termelő vállalkozások jelentkeznek. Ugyanakkor több tényező is befolyásolja, differenciálja a vállalkozások finanszírozási szükségleteit. A legjelentősebb befolyásoló tényezők a tevékenységi ágazat és a növekedési kilátások. Egy nagy növekedési potenciálú vállalkozás általában szintén jelentős forrásigénnyel rendelkezik, amely megteremti a hátteret a gyors növekedéshez. Ugyanakkor egy vállalkozás kis mérete, illetve nagyon korai életfázisa a gyakorlatban sokszor inkább korlátozó, önkorlátozó tényezőként jelentkezik az elérhető forrásokat illetően. b. Az Ön tapasztalatai szerint mennyire vesznek igénybe a korai fejlődési szakaszban és a növekedési szakaszban lévő kkv-k külső finanszírozást, és milyen típusú pénzügyi eszközöket keresnek (sajáttőke-finanszírozást, hitelfinanszírozást vagy a kettő elegyét)? Mennyiben múlik a finanszírozási eszközök jellege a kkv fejlődési szakaszán és/vagy tevékenységi ágazatán, és/vagy a külső finanszírozást igénylő tevékenységek jellegén? Tapasztalataink alapján a vállalkozások a korai és a fejlődő szakaszban a beruházási igényeikhez kockázati tőke vagy beruházási hitel forrásokat, forgóeszköz biztosításához rövid lejáratú hiteleket keresnek. A korai szakaszban a vállalkozások hitel forráshoz csak nagy nehézségek árán jutnak. A magyar gyakorlatban a korai fázisú, illetve kisebb méretű vállalkozások számára a banki hitelek gyakorlatilag elérhetetlenek. Ezért az ilyen társaságok 9 A korai szakasz és a bővülési szakasz meghatározása a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 2.2. pontjának g) és h) alpontjában található. Általánosságban véve a növekedési szakasz az erősebb vállalkozások terjeszkedési műveleteire vagy új piacokra való behatolására vonatkozik. 4

5 általában kockázati tőkebefektetőket igyekeznek megnyerni, illetve leginkább saját (család, barátok) forrásból próbálnak fejleszteni. Tapasztalatunk szerint lenne igény egyfajta tőke és hitel közötti mezzanine finanszírozásra is, de jelenleg ez a piacon kevéssé elérhető. c. Az Ön tapasztalatai szerint egy átlagos kkv élettartama során hogyan változik a sajáttőke-, illetve a hitel finanszírozási eszközök aránya a korai szakasztól (magvető és induló) a bővülési és növekedési szakaszig? Kérjük, közölje, van-e összefüggés a pénzügyi struktúra, valamint a kkv tevékenységi ágazata és/vagy a külső finanszírozást igénylő tevékenységek jellege között. A társaság fejlődésével a hitel finanszírozás egyre meghatározóbbá válik. Amint egy KKV érettebb életszakaszba lép, és/vagy méretben is megnő, megnyílnak a lehetőségek a banki hitelfinanszírozás bevonására. Ilyenkor ez általában meg is történik, a korábbi kizárólagos tőkefinanszírozást követően. A KKV-k hitelhez való hozzáférését jelenleg a bankok hitelezési hajlandósága határozza meg. Így a pénzügyi struktúrát rendszerint a bankok egyes ágazatokkal szembeni preferenciái befolyásolják. Induláskor magas a KKV-k saját tőke aránya, mert az induló vállalkozások nehezen jutnak hitelhez. Magyarországon az átlagos vállalkozás saját tőke aránya 2010-ben 36 % volt, de ebben benne vannak a nagyvállalaltok is. A kkv-s átlag valószínűsíthetően ennél magasabb lehet. A.2. A kkv-k forráshiányának megléte és nagysága A.2.1 A sajáttőke-finanszírozási hiány 10 a. Az Ön tapasztalatai szerint fennáll-e olyan sajáttőke-finanszírozási hiány, amely szűkössé teheti a külső sajáttőke-/kvázisajáttőke-finanszírozási források kínálatát azon értékes üzleti modellel rendelkező vállalkozások számára, amelyek maradéktalanul teljesítik a hagyományos kockázatitőke-befektetési kritériumokat 11? A JEREMIE kezdeményezés keretében 2010-ben elindított Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramnak köszönhetően a korai (magvető és induló), valamint növekedési szakaszban lévő vállalkozások tőkeági finanszírozása terén tapasztalt piaci hiány mérséklődött. A magyar piac a JEREMIE alapok tevékenységének beindulása nyomán nemcsak régiós, de európai viszonylatban is kiugró helyezést ért el ben a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázatitőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve az európai mezőnyben 6. lett. b. Az Ön tapasztalatai szerint mekkora a sajáttőke-finanszírozási hiány (abszolút értékben vagy a vállalkozás nagyságához képest)? 10 A sajáttőke-finanszírozási hiány fennállásakor a vállalkozás valamely fejlődési szakaszában elégtelen mértékű külső sajáttőke-/kvázisajáttőke-finanszírozási forrásra számíthat, és ezt a hiányt nem képesek pótolni sem a kockázatitőke-befektetők, sem az üzleti angyalok, a magántőke-vállalkozások, a bankok, sem pedig bármely más nem állami befektető. 11 A vállalkozói csoport által folytatott jó üzletvezetés, szabadalmaztatott technológia vagy más értékes immateriális javak, megfelelő méretű elérhető piac létezése, vonzó pénzügyi megtérülés lehetősége (hiteles üzleti tervvel alátámasztva), továbbá az EVCA által meghatározott kockázati tőkebefektetési kritériumok. 5

6 A 2010/C 329/05 bizottsági közlemény szerint a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés egy-egy 12 hónapos időszak során nem állhat 2,5 millió EUR-nál nagyobb finanszírozási összegekből megcélzott kkv-nként, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben finanszírozzák állami támogatásból. A korai, illetve növekedési szakaszuk elején járó vállalkozások esetében a fenti maximum részösszeg reálisnak mondható. Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram szabályai szerint 3 év alatt 3x1,5 millió EUR fektethető egy céltársaságba. A program keretében működő 8 tőkealap eddigi tevékenysége alapján az egy portfoliótársaság felé elkötelezett befektetési összeg átlagosan 310 millió Ft (1-1,1 millió EUR). c. Az Ön tapasztalatai szerint mennyiben függ a sajáttőke-hiány a vállalkozás nagyságától (kkv vagy nagyobb vállalat 12 ), fejlődési szakaszától (magvető, induló, korai bővülési vagy növekedési szakasz), életkorától (például az indulás vagy az első termék/szolgáltatás forgalomba hozatala óta eltelt évek száma), valamint az ágazat és a régió jellemzőitől (például támogatott térségek 13 )? Az összes felsorolt tényezőtől függ, de tapasztalatunk szerint a bevonni kívánt tőke mértékét (az alapok befektetési politikájának ismeretében) gyakran az határozza meg, hogy mi az a legnagyobb összeg, amellyel a tervezett fejlesztés, piacra lépés, bővülés, terjeszkedés stb. gyorsan megvalósítható, ugyanakkor a projekt gazdáinak érdekeltsége, tulajdoni részesedése még megfelelő mértékű marad. d. Az Ön tapasztalatai szerint az alábbiak közül a sajáttőke-/kvázisajáttőke-finanszírozási eszközök mely típusával szüntetik meg rendszerint a sajáttőke-finanszírozási hiányt: törzsrészvény, elsőbbségi részvény és kumulatív elsőbbségi részvény, átváltoztatható kötvény, hagyományos hitel eszköznek nem minősülő egyéb hibrid struktúrák (kérjük, határozza meg közelebbről). A JEREMIE alapok befektetési célvállalatai nem minden esetben részvénytársaságok, így részvények mellett Kft. üzletrészeket is szereznek a befektetők. Zrt-k esetében valóban gyakorlat az eltérő tulajdonosi jogokat különböző típusú értékpapír-sorozatok kibocsátásával kezelni, de Kft-k esetében is hasonló tranzakciós struktúrákat rögzítenek a szindikátusi szerződésekben (elsőbbségi jogok, vétójogok stb.). A.2.2 Hitelfinanszírozási hiány 14 a. Az Ön tapasztalatai szerint fennáll-e olyan hitelfinanszírozási hiány, amely szűkössé teheti a külső hitelfinanszírozási források kínálatát azon értékes üzleti modellel rendelkező vállalkozások számára, amelyek maradéktalanul teljesítik a hagyományos hitelkockázat-értékelési kritériumokat? 12 Nagyvállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek nem felelnek meg a kkv-k meghatározásának. 13 A támogatott térségek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt kivételek körébe tartozó régiók. 14 A hitelfinanszírozási hiány fennállásakor a vállalkozás valamely fejlődési szakaszában elégtelen mértékű külső hitelfinanszírozási forrásra számíthat, és ezt a hiányt nem képesek pótolni sem a bankok, sem a nem bankjellegű hitelintézetek, sem pedig bármely más nem állami hitelező. 6

7 Igen, különösen most, a pénzügyi válság idején. A jelenlegi magyarországi helyzetben a banki finanszírozás jelentősen beszűkült, amely elsősorban a KKV szektort sújtja. A hagyományos hitelkockázat-értékelési kritériumok értelmezése bankonkét és időszakonként eltérő. A 2008-ban kezdődött válság hatására a kereskedelmi bankok sok kkv hitelezéséből kivonultak, melyeket korábban finanszírozhatónak tartottak, vagy csak visszavonhatatlan bankgarancia mellett hajlandók tovább hitelezni őket. b. Az Ön tapasztalatai szerint mekkora a hitelfinanszírozási hiány (abszolút értékben kifejezve vagy a vállalkozás nagyságához képest)? c. Az Ön tapasztalatai szerint mennyiben függ a hitelfinanszírozási hiány a vállalkozás nagyságától (kkv vagy nagyobb vállalat), fejlődési szakaszától (magvető, induló, korai bővülési vagy növekedési szakasz), életkorától (például az indulás vagy az első termék/szolgáltatás forgalomba hozatala óta eltelt évek száma), valamint az ágazat és a régió jellemzőitől (például támogatott térség)? Jelentős mértékben. Nehezebben kap hitelt a magvető, illetve induló kkv, szektortól függetlenül, illetve léteznek a bankok által nem preferált ágazgatok. d. Az Ön tapasztalatai szerint az alábbiak közül a hitelfinanszírozási eszközök mely típusával szüntetik meg rendszerint a hitelfinanszírozási hiányt: hagyományos hiteleszközök, alárendelt hiteleszközök, hitelminőséget javító eszközök (például garanciák) vagy egyéb (kérjük, határozza meg közelebbről). Hagyományos hitel eszközökkel, valamint a hitelfinanszírozási hiány garanciákkal csökkenthető. A.3. A kkv-k sajáttőke-finanszírozási hiánya mögött meghúzódó okok A.3.1 Korlátok a keresleti oldalon a. Az Ön tapasztalatai szerint mennyiben tulajdonítható a sajáttőke-finanszírozási hiány valamely keresleti oldali problémának? Válaszában kérjük, vegye figyelembe a sajáttőke-finanszírozást igénylő vállalkozások előtt álló következő kihívásokat: - Hogyan látja a vállalkozás a külső sajáttőke-finanszírozáshoz kapcsolódó előnyöket és kockázatokat? A kockázati tőkét a kevésbé tájékozott cégek a bankhitel egyenes alternatívájának tekintik, azaz úgy gondolják, hogy amennyiben nem sikerül hitelt felvenniük (pl. hitelképes mérleg, illetve fedezetek hiányában), második lehetőségként bevonhatnak tőkét, amennyiben hajlandók megosztani a cég tulajdonjogát és irányítását. A legtöbb cég számára a hitelfelvétel vonzóbb, mert bár azt kamatostul vissza kell fizetni, új tulajdonost nem kell beengedni, az irányítást nem kell megosztani. Ezek a cégek külső befektetőhöz tehát csak a legszükségesebb esetben fordulnának. Akik azonban mélyebben is ismerkednek a kockázati tőkével, pontosan tudják, hogy a tőkebevonás nem csak az ő döntésükön múlik, nem minden vállalkozás jelent vonzó célpontot befektetők számára. Ezek a vállalkozások a tőkebevonást olyan szempontból vissza nem térítendő támogatásnak tekintik, hogy a bevont forrást alapvetően nem kell 7

8 visszafizetni, nem terhelik kamatok, nem szükséges ingatlanfedezet biztosítani stb., látják a tőkebevonás további előnyeit is (befektető pénzügyi szakértelme, kapcsolati tőkéje stb.), ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy egy külső befektető beengedése, a tulajdon megosztása teljesen új fejezetet nyit a cég életében, illetve az alap későbbi kilépésének körülményei nehezen láthatók előre (nemzetközi versenytárs általi felvásárlás stb.). - Mennyire képes a vállalkozás megalapozott üzleti tervet készíteni, és ezen belül mennyire képes a befektetők szemében befektetési lehetőségként megjelenni? Főként a kisebb, induló szakaszban lévő projektek, vállalkozások esetében ma még szűk keresztmetszetet jelent, hogy az életképes, ígéretes, szakmailag, tudományosan megalapozott elképzeléseket sem mindig sikerül a pénzügyi befektetők nyelvére lefordítani, az abban rejlő üzleti lehetőséget kidomborítani, gazdasági számításokkal megalapozni. Számos innovatív, akár forradalminak is nevezhető technológia, megoldás stb. születik kutatólaborokban, egyetemi munkacsoportokban, azonban ezek gyakorlati alkalmazhatóságát, kereskedelmi célú felhasználhatóságát, piaci lehetőségeit, üzleti modelljét nem mindig tudják bemutatni a sok esetben nagyon fiatal projektgazdák. Az üzleti szférában már jártas, pl. multinacionális cégek korábbi szakembereiből összeálló csapatok, illetve későbbi életszakaszban járó, cégszerűen működő, már árbevételt realizáló társaságok esetében az üzleti tervezés nyilvánvalóan kisebb kihívást jelent. - A vállalkozás kulcspozíciókban lévő vezetőinek képességei Az előzőekkel összhangban, a szakmai, tudományos háttér (pl. informatika, biotechológia stb.) a legtöbb magvető, illetve induló projektnél rendelkezésre áll, azonban gyakran hiányoznak azok a tapasztalt gazdasági szakemberek, akik az új termék vagy szolgáltatás piacra juttatását, az üzleti modell kidolgozását, a rövid- és hosszú távú stratégia, a szervezeti struktúra kialakítását el tudják végezni, valamint a mindennapi operatív működést koordinálni tudják. - Mennyire hajlandó a vállalkozás külső befektetőkkel megosztani az irányítást, akik rendszerint nemcsak forrásokat bocsátanak rendelkezésre, hanem rendszerint befolyással vannak a vállalkozás döntéseire is? Eltérő mértékben. A kockázati tőke befektetők által hagyományosan preferált szektorok modern felfogású, adott esetben nemzetközi vagy multinacionális környezetben is tapasztalatokat szerzett szereplői eleve úgy indulnak neki egy projektnek, hogy számolnak a jövőbeni tőkebevonással és ennek pozitív és negatív velejáróival, míg a nagyon fiatal, szervezetlenül működő csapatok, vagy a mindeddig családi vállalkozás formájában működő vállalkozások nehezebben barátkoznak meg egy irányításba is beleszóló külső befektető gondolatával. - A szükséges befektetés nagysága Lásd A.2.1 c. - tapasztalatunk szerint a bevonni kívánt tőke mértékét gyakran az határozza meg, hogy mi az a legnagyobb összeg, amellyel a tervezett fejlesztés, piacra lépés, bővülés, terjeszkedés stb. gyorsan megvalósítható, ugyanakkor a projekt gazdáinak érdekeltsége, tulajdoni részesedése még megfelelő mértékű marad. - A vállalkozás részéről felmerülő jogi, szabályozási és adóügyi kötöttségek 8

9 Ismert előnyei ellenére sok hazai vállalkozás vélhetően azért nem gondolkodik külső pénzügyi befektető bevonásában, mert ez maga után vonná a kevésbé rugalmas pénzügyi menedzsmentet, megkövetelné az átlátható, elszámolást. Emellett, a pénzügyi befektetők által megkövetelt rendszeres adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettségek teljesítése gyakran nehézségeket okoz az ehhez nem szokott kisvállalkozásoknak. b. Az Ön tapasztalatai szerint a fent említett keresleti oldali korlátok inkább strukturális vagy átmeneti (a pénzügyi válsággal összefüggő) tényezőkre vezethetők vissza? Kérjük, lehetőség szerint közölje, mely paraméterek határolják be a jelenlegi gazdasági körülmények hatásait, és vesse össze azokat a normális (ciklikus) piaci körülményekkel a vállalkozás minden olyan fejlődési szakasza tekintetében, ahol az jelentőséggel bír. A legtöbb fenti korlát inkább strukturális jellegű, amely a válságot megelőzően is fennállt. Ami azonban mára jelentősen megváltozott, hogy a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a vállalkozások zöme óvatos, kivár, beruházásokat nem vagy alig hajt végre, elsősorban a költségek csökkentésére fókuszál. Ilyen gazdasági légkörben az optimistább, egyébként növekedni, fejlődni kívánó, kockázati tőkét bevonó, beruházásokat végrehajtó társaságok is hamar problémákkal szembesülhetnek, hiszen a fizetőképes kereslet csökkenése rajtuk kívül álló tényező. A.3.2 Korlátok a kínálati oldalon a. Az Ön tapasztalatai szerint mennyiben tulajdonítható a sajáttőke-finanszírozási hiány valamely kínálati oldali problémának? Válaszában kérjük, vegye figyelembe a korai fejlődési és növekedési szakaszban lévő kkv-k számára sajáttőke-finanszírozást biztosítani hajlandó befektetők előtt álló következő kihívásokat: - Mennyire vonzó a kockázatitőke-befektetés más befektetési eszközcsoportokhoz képest? Az ígéretes, nagy növekedési potenciállal rendelkező, piacképes vállalatokba irányuló tőkebefektetéseken elérhető magas hozamokkal minden piaci szereplő tisztában van, de nyilvánvalóan ismerik az ebben rejlő magas kockázatokat is. A JEREMIE kockázati tőkeprogram 2009-es már a válságidőszak alatti - meghirdetésével egy olyan lehetőség nyílt meg magánbefektetők számára, amely kiemelten vonzóvá tette a kockázatitőke-befektetést az egyéb befektetési eszközcsoportokhoz képest: 30%-nyi magánforrás mellé 70% állami/uniós forrást vonhattak be, az utóbbi hányadra eső alacsony hozamelvárással. A programban való részvételre 18 alapkezelő nyújtott be pályázatot, az általuk igényelt uniós forrás összesen több mint másfélszerese volt a programra allokált összegnek, és ezzel összhangban a pályázók által hozott magánbefektetői szándéknyilatkozatok összértéke is ugyanilyen arányban haladta meg a várt mértéket (2012 nyarán újabb alprogramok kerültek meghirdetésre, az ezekkel kapcsolatos érdeklődésről októberben lesznek információink). A Magyarországon aktív, nagy nemzetközi kockázati tőkealapok általában nem a KKV szektor iránt érdeklődnek, hanem lényegesen nagyobb és érettebb társaságokat céloznak meg. 9

10 - Mutatkozik-e befektetői érdeklődés az adott befektetési volumen, illetve részvételi arány iránt? Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében 3 év alatt 3x1,5 millió EUR fektethető egy céltársaságba, amely feltétel szerepelt az alapkezelő társaságok számára 2009-ben meghirdetett pályázatokban. A pályázat iránti érdeklődés mértékéről az előző kérdésben írtunk. A program keretében működő 8 tőkealap eddigi tevékenysége alapján az egy portfoliótársaság felé elkötelezett befektetési összeg átlagosan 310 millió Ft (1-1,1 millió EUR). - Milyen korlátozások állnak a nemzetközi befektetések útjában? - Mennyire alaposan kell a befektetőknek elemezniük a teljes üzleti stratégiát annak megállapításához, hogy várhatóan mekkora hasznot húzhatnak a befektetésből, és az milyen kockázatokkal járhat? Az alapkezelő társaságok tapasztalataink szerint teljes alapossággal végzik el a befektetési lehetőségek kiértékelését, a céltársaságok átvilágítását, az üzleti modell, az üzleti stratégia elemzését. A szindikátusi szerződések megkötésére a legtöbb esetben már egy minden fél által elfogadott üzleti terv, illetve fejlesztési, növekedési stratégia birtokában kerül sor, ezekre alapulnak a szerződésekben rögzített üzleti vállalások, folyósítási mérföldkövek. - Mennyire kell a befektetőknek figyelemmel kísérniük, hogy a vállalkozás vezetői megfelelően hajtják-e végre az üzleti stratégiát? Elsősorban a portfoliócég érettségétől, életszakaszától függ. Korai, főként magvető projektek esetében elengedhetetlen a szoros, akár heti szintű kontroll, a szabályozott beszámoltatás. Bizonyos cégek esetében maga a befektető delegálja pl. a pénzügyi vezetőt, vagy legalábbis részt vesz annak kiválasztásában. A monitoring tevékenység mellett sok befektető - kapcsolati tőkéje és üzleti tapasztalati révén - aktívan segíti a céltársaságot pl. értékesítési tárgyalásokban, bankokkal folytatott megbeszéléseken. - Kell-e a befektetőknek kilépési stratégiát kidolgozniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy a befektetés a vállalkozásban birtokolt részesedés eladásakor a kockázathoz mérhető megtérülést eredményezzen? Kérjük, fejtse ki, hogy fennállnak-e korlátok az első nyilvános ajánlattétel vagy a másodlagos piac potenciáljának hiányával kapcsolatban. Mindenképpen szükséges már a befektetéskor felmérni a későbbi exit lehetőségeket. Magyarországon a nyilvános, tőzsdén keresztüli kilépésre a legritkább esetben kerül sor, a hazai tőkepiac ilyen tekintetben messze elmaradásban van. b. Az Ön tapasztalatai szerint a fent említett kínálati oldali korlátok inkább strukturális vagy átmeneti (a pénzügyi válsággal összefüggő) tényezőkre utalnak? Kérjük, lehetőség szerint közölje, mely paraméterek határolják be a jelenlegi gazdasági körülmények hatásait (például egy adott ágazatra jellemző első nyilvános ajánlattételi tevékenység), és vesse össze azokat a normális (ciklikus) piaci körülményekkel a vállalkozás minden olyan fejlődési szakasza tekintetében, ahol az jelentőséggel bír. c. Az Ön tapasztalatai szerint mi jellemzi az európai kockázatitőke-piacot az alábbi főbb szempontokból: az európai kockázatitőke-eszközcsoport nagysága az európai 10

11 magántőke és nyilvánosan jegyzett tőke eszközcsoportjához képest, az alapok átlagos nagysága, a piacokon aktív főbb kockázatitőke-vállalkozások (magán kockázatitőkekezelők, állami tulajdonú kockázatitőke-vállalkozások) és a főbb piaci befektetők? d. Milyen az európai kockázatitőke-ipar teljesítménye az alábbi szempontokból: jövedelmezőség a többi eszközcsoportokhoz képest, az ügyletek minimális/átlagos értéke és a tőkebefektetések típusa (korai szakaszban nyújtott, bővülési vagy növekedési tőke)? e. Mi jellemzi az európai üzletiangyal-finanszírozást az alábbi főbb szempontokból: a befektetők jellege és földrajzi profilja, az ügyletek minimális/átlagos értéke, szindikált ügyletek? Milyen főbb akadályok állnak az üzletiangyal-finanszírozás útjában? f. Az Ön tapasztalatai szerint milyen főbb tényezők korlátozzák a kkv-kra szakosodott alternatív részvénypiacokon a sajáttőke-finanszírozás kínálatát a kkv-k számára? g. Milyen tényezők korlátozzák leginkább a források gyűjtését az európai kockázatitőkeiparban? Mi teszi vonzóvá a kockázatitőke-alapokat a befektetők szemében? Fontos-e, hogy a kockázatitőke-alapok diverzifikálják befektetéseiket a következő szempontok szerint: sajáttőke- vagy hiteleszközök, ágazatok, régiók és/vagy országok, valamint kkv-k, illetve nagyobb vállalkozások? A.3.3 Szabályozási korlátok a. Mennyire korlátozzák a hatályos szabályozások (például a magas tőkekövetelmények) az európai kockázatitőke-eszközcsoportra irányuló befektetéseket, és ez hogyan járul hozzá a sajáttőke-finanszírozási hiány kialakulásához? b. Mennyiben járul hozzá az adózási környezet a sajáttőke-finanszírozási hiányhoz? Állnak-e fenn bizonyos kockázatitőke-befektetések esetében olyan adózási akadályok, amelyek más fajta befektetéseknél vagy nem léteznek, vagy nem ennyire jelentősek? c. Az Ön tapasztalatai szerint vannak-e olyan, ajánlattételre/kihelyezésre vonatkozó szabályozási korlátok a kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi sajáttőke-piacokon, amelyek hozzájárulhatnak az említett sajáttőke-finanszírozási hiányhoz? A.4. A kkv-k hitelfinanszírozási hiánya mögött meghúzódó okok A.4.1 Korlátok a keresleti oldalon a. Az Ön tapasztalatai szerint mennyiben tulajdonítható a potenciális hitelfinanszírozási hiány valamely keresleti oldali problémának? Válaszában kérjük, vegye figyelembe a hitelfinanszírozást igénylő vállalkozások előtt álló következő potenciális kihívásokat: - Mennyire kockázatos a vállalkozás üzleti modellje, beleértve a biztosítékok és a pénzügyi előélet hiányát? - Tisztában van-e a vállalkozás a megfelelő üzleti terv készítésének fontosságával, és mennyire képes ilyen tervet készíteni, ezen belül képes-e a hitelezők szemében finanszírozási lehetőségként megjelenni? - A szükséges hitelfinanszírozás nagysága 11

12 A mikro és kisvállalkozások által igényelt hitel összege induláskor rendkívül alacsony, sok esetben nem éri el a finanszírozónál a gazdaságos üzemméretet. - A megfelelő hitelfinanszírozáshoz jutást akadályozó jogi, szabályozási és adóügyi kötöttségek b. Az Ön tapasztalatai szerint a keresleti oldali korlátok inkább strukturális vagy átmeneti (a pénzügyi válsággal összefüggő) tényezőkre utalnak? Kérjük, lehetőség szerint közölje, mely paraméterek határolják be a jelenlegi gazdasági körülmények hatásait, és vesse össze azokat a normális (ciklikus) piaci körülményekkel a vállalkozás minden olyan fejlődési szakasza tekintetében, ahol az jelentőséggel bír. A.4.2 Korlátok a kínálati oldalon a. Az Ön tapasztalatai szerint mennyiben tulajdonítható a kkv-k esetében a hitelfinanszírozási hiány valamely kínálati oldali problémának? Válaszában kérjük, vegye figyelembe a hitelfinanszírozást nyújtó hitelezők előtt álló következő kihívásokat: - Mennyire kell a hitelezőknek ismerniük az adott vállalkozás hiteltörténetét? - Más eszközcsoportokhoz képest mennyiben előnyös számukra, ha a korai fejlődési szakaszukban járó kkv-knak hitelfinanszírozási eszközöket biztosítanak? Sajnos a kockázat miatt általában nem hitelezik az induló kkv-kat, holott a jelenlegi gazdasági környezetben, erre alapvető szükség lenne, mint a válságból kivezető út egyik mérföldköveként. Tekintettel arra, hogy a korai szakaszban magasabb a bukás kockázata, a bankok számára csak garancia mellett előnyös a korai fejlődési szakaszban lévő kkv-k hitelfinanszírozása. - Mennyire érdekli a hitelezőket egy adott nagyságú hitel nyújtása, és mennyire képesek ilyen hitelt nyújtani? A hitelező stratégiai döntései, lehetőségei, likviditása és a hitelezési belső szabályzatok és a jogszabályi környezet meghatározó a hitelnyújtási képesség vonatkozásában. A kereskedelmi bankoknál a hitelezők a nagyobb összegű hitelek nyújtásában érdekeltek. - Milyen korlátozások állnak a nemzetközi befektetések útjában? - A hitelezőket terhelő refinanszírozási költségek Ezzel a hitelezőnek számolnia kell természetesen. Ezért szükséges pontosan felmérnie a rendelkezésére álló saját forrást, a hitelezés célját, volumenét, körülményeit, megtérülését, ennek a folyamatnak egyik eleme a refinanszírozási lehetőségek és költségek számbavétele. 12

13 Magyarország országkockázata miatt a refianszírozási költségek a korábbiakhoz képest lényegesen magasabbak. Ez egyre jobban megnöveli az EU-s finanszírozási források jelentőségét. b. Az Ön tapasztalatai szerint a kínálati oldali korlátok inkább strukturális vagy átmeneti (a pénzügyi válsággal és a bankhitelek csökkenésével összefüggő) tényezőkre utalnak? Kérjük, lehetőség szerint közölje, mely paraméterek (például az egyes hitelkockázatok és visszafizetési ráták esetében érvényes hitelkockázati felárak) határolják be a jelenlegi gazdasági körülmények hatásait, és vesse össze azokat a normális (ciklikus) piaci körülményekkel a vállalkozás minden olyan fejlődési szakasza tekintetében, ahol az jelentőséggel bír. A fenti jelenségnek vannak strukturális okai (pl.: alacsony hazai megtakarítások), illetve a válsággal összefüggő elemei (külföldi anyabanki finanszírozás visszaesése). A.4.3 Szabályozási korlátok a. Mennyire korlátozott a hitelezők számára az a lehetőség, hogy hitelt nyújtsanak a nem minősített vállalkozásoknak és hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak? Hozzájárul-e ez a tény a hitelfinanszírozási hiányhoz? Nem minősített, vagy induló vállalkozások finanszírozásának mértékéről, illetve elutasításáról, így a vállalható kockázat mértékéről minden hitelező saját hatáskörben dönt. A törvényi korlát inkább a biztosíték nélküli hitelezésnél áll fenn, amikor az eszközt minősíti és tőkét kell mögé rendelnie. A hitelezők saját maguk ügyfél-minősítési rendszerük alapján is nyújtanak hitelt az elismert hitelminősítők minősítésével nem rendelkező vállalkozásoknak. b. Hozzájárul-e az adózási környezet a hitelfinanszírozási hiányhoz? c. Az Ön tapasztalatai szerint vannak-e olyan, ajánlattételre/kihelyezésre vonatkozó szabályozási korlátok a kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi sajáttőke-piacokon, amelyek hozzájárulhatnak az említett hitelfinanszírozási hiányhoz? B. A kockázati tőkéről szóló iránymutatással szerzett tapasztalatok B.1. Általános megjegyzések Ebben a szakaszban a kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazásáról szerzett általános tapasztalatait kívánjuk megismerni. a. Az Ön tapasztalatai szerint megfelelően elősegíti-e a kockázati tőkéről szóló iránymutatás jelenlegi hatálya a kkv-k kockázati tőkéhez való hozzáférését? b. Tapasztalt-e Ön problémát a kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazása során a különböző támogatási formák legyen az tőkeinjekció, garancia vagy fiskális intézkedés, illetve a különböző végrehajtási módozatok például befektetési alapok (az állami pénzeszközök kockázati tőkealapba történő befektetetése) vagy társbefektetési alapok (az állami pénzeszközök eseti alapon társbefektetőként történő biztosítása) esetében? 13

14 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás egyértelműen és világosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kockázatitőke-befektetéseket segítő állami támogatások a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők. Tapasztalataink alapján az állami támogatásokról és a kockázati tőkéről szóló közlemény a gyakorlatban általában jól működött, de rávilágított arra is, hogy szükség van a szabályalkalmazás rugalmasságának növelésére és a szabályoknak a kockázatitőke-piac megváltozott helyzetét tükröző kiigazítására. c. Milyen általános tapasztalatokat szerzett Ön a kétlépcsős értékelési rendszerrel ( hagyományos értékelés a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 4.3. szakaszában leírt, előre meghatározott támogathatósági és befektetési kritériumok alapján, és a hatásokon alapuló részletes értékelés)? Túlságosan bonyolult, javasoljuk az egyszerűsítését. d. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a kockázati tőkéhez nyújtott támogatás és az azonos költségeket fedező, más támogatástípusok halmozásával? B.2. Állami támogatás fennállása Ebben a szakaszban arról szeretnénk megismerni a véleményét, hogy milyen tájékoztatást nyújt a kockázati tőkéről szóló iránymutatás a kockázati tőkeintézkedések esetében az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás meglétéről vagy hiányáról. 15 a. Szokott-e nehézségekkel szembesülni a kkv-k kockázati tőkéhez jutását megkönnyítő, piackonform intézkedések kidolgozásakor, például a következő szempontokból: a támogatás jelenléte a finanszírozási rendszer különböző szintjein, az egyenrangú feltételekre és a vezetők piackonform javadalmazására vonatkozó kritériumok, valamint ezek alkalmazhatósága a különböző támogatási formák (tőkebefektetés, garanciák, fiskális ösztönzők) esetében? b. Az Ön tapasztalatai szerint elegendő jogbiztonságot jelent-e és kellően egyértelmű-e a kockázati tőkéről szóló iránymutatás (esetleg más bizottsági értelmező dokumentumokkal együtt) a kkv-k finanszírozáshoz való jutását támogató különböző piackonform pénzügyi eszközök (például saját tőke, hiteleszközök, hibrid eszközök) alkalmazására vonatkozóan? c. Az Ön tapasztalatai szerint elegendő jogbiztonságot jelent-e a kockázati tőkéről szóló iránymutatás annak vélelmezéséhez, hogy a magánbefektetők nem részesülnek állami támogatásban 16? Tapasztalt-e Ön nehézséget a független magánbefektető fogalmával, a magánbefektetők függetlenségével, a befektetés kockázatmegosztó jellegével és a magánforrások fogalmával kapcsolatban? d. Ami a befektetési alapok szintjén nyújtott állami támogatásokat illeti, amennyiben az alapot a befektetői források összevonására és a befektetést befogadó vállalkozásokhoz történő eljuttatására hozzák létre, a kockázati tőkéről szóló iránymutatás általában úgy tekinti, hogy az érintett alap nem részesül állami támogatásban. Az Ön tapasztalatai 15 Lásd a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 3.2. szakaszát. 16 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás 3.2. szakasza értelmében akkor lehet vélelmezni a magánbefektetőknek nyújtott támogatás hiányát, ha az állami és a magánbefektetések egyenlő feltételekkel történnek, és az intézkedést rendszerint legalább 50 százalékban független magánbefektetők finanszírozzák, ami jelentős részvételt biztosít a magánszféra részéről. 14

15 szerint ez a vélelmezés elegendő jogbiztonságot jelent-e annak kizárásához, hogy a különleges fiskális elbánást élvező, átláthatatlan befektetési vállalkozások csakugyan ne részesülhessenek állami támogatásban? e. A magánbefektetőknek nyújtott támogatás hiányára vonatkozó vélelem akkor minősül teljesültnek, ha az alapkezelőket nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásban választották ki, illetve ha más, állam által adott előnyhöz nem jutnak. Az Ön tapasztalatai szerint ez elegendő jogi biztosítékot jelent-e? f. Az Ön tapasztalatai szerint elegendő jogbiztonságot és biztosítékot jelent-e a kockázati tőkéről szóló iránymutatás annak vélelmezéséhez, hogy a befektetést befogadó vállalkozások nem részesülnek állami támogatásban 17? B.3. A támogatás formája Bár a tagállamok a támogatás formáját maguk választhatják meg, a kockázati tőkéről szóló iránymutatás tájékoztatást nyújt arról, mely intézkedéstípusok segítik elő a kkv-kra irányuló kockázatitőke-befektetéseket. 18 Ebben a szakaszban a különböző típusú kockázatitőkeintézkedésekkel és azok hatékonyságával kapcsolatban szeretnénk megismerni az Ön tapasztalatait. a. Az Ön tapasztalatai szerint mi a támogatás fő célja: a befektetési kockázatok magánbefektetőkkel való megosztása és/vagy likviditás biztosítása tőkeinjekció formájában? Ami a befektetési kockázat megosztását illeti, mire törekednek jobban: a magánbefektetők által elért megtérülés növelése útján a felfelé mutató kockázat megosztásra, vagy a vártnál rosszabb befektetési teljesítmény és a potenciális veszteségek elleni fellépés útján a lefelé mutató kockázat kivédésére? b. Az Ön tapasztalatai szerint melyek a legelterjedtebb állami támogatási intézkedések (állami tőke biztosítása nem egyenrangú feltételekkel, szelektív fiskális ösztönzők, garanciaprogramok vagy az alapkezelőket megcélzó intézkedések)? c. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a nem egyenrangú feltételekkel nyújtott állami tőke biztosítását illetően? Milyen gyakran alkalmazzák ezt az intézkedést? Milyen jellegű haszon- és veszteségmegosztásra, illetve milyen szintű alárendeltségre kerül sor az állami és a magánbefektetések között? Milyen korlátozásokat vezettek be a magánbefektetőknek nyújtott túlkompenzáció elkerülésére? A 2010-ben indult Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram feltételrendszere tartalmaz a magánbefektetők ösztönzésére szolgáló eszközöket: Hozamkorlátozás: Feltéve, hogy a tőkealap összességében nyereséget termelt, az állami szereplő a tőkealap végelszámolásakor egy piaci szint alatti (EU alapkamatláb alapján meghatározott - kb. 6-8%) éves hozamot vár el, minden e feletti hozam az alapokba fektető magánbefektetőket illeti. 17 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás 3.2. szakasza értelmében akkor lehet vélelmezni a befektetést befogadó vállalkozásoknak nyújtott támogatás hiányát, ha a befektetők és a befektetési alapok/alapkezelők rendszerint nem részesülnek támogatásban, és a befektetést olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyek a piacgazdaság magánbefektetője számára állami beavatkozás hiányában elfogadhatók lennének. 18 Lásd a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 4.2. szakaszát. 15

16 Veszteségmérséklés: Amennyiben a tőkealap a futamidő végén összességében veszteséggel zár, az állami szereplő visel egy meghatározott veszteségrészt (a befizetett jegyzett tőke 5%-a), és csak ezután fennmaradó veszteség terheli az állami és a magánbefektetőket részesedésarányosan. A programban való részvételre annak idején 18 alapkezelő nyújtott be pályázatot, az általuk igényelt uniós forrás összesen több mint másfélszerese volt a programra allokált összegnek, és ezzel összhangban a pályázók által hozott magánbefektetői szándéknyilatkozatok összértéke is ugyanilyen arányban haladta meg a várt mértéket. Ezek alapján megállapítható, hogy a fenti ösztönző eszközök elérték céljukat, mivel jelentős mértékű érdeklődést keltettek a magánbefektetőkben. d. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a magánbefektetőknek és/vagy alapoknak nyújtott szelektív fiskális ösztönzőkkel kapcsolatban? Melyik ösztönzőt használják a leggyakrabban? Mi biztosítja, hogy a magánbefektetések előmozdítása a lehető legkevesebb fiskális ösztönzővel történjen? A fenti ösztönző eszközökkel kapcsolatos tapasztalatokról csak az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében működő tőkealapok futamidejének végén, azaz 2020 után tudunk beszámolni. e. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a lefelé mutató befektetési kockázatokat fedező garanciaprogramokkal? Milyen fajta ügyleteket (például mezzanin, sajáttőkeügyletek) fedeznek ezek a programok, és mi biztosítja a kockázatmegosztási eszközök kialakításában a torzulások minimalizálását? f. Hajtanak-e végre alapkezelőket megcélzó intézkedéseket? Mi a célja ezeknek az intézkedéseknek (például az esetleges befektetések magas értékelési költségeinek és/vagy a magas forrásgyűjtési költségeknek a kiküszöbölése), és milyen az általános felépítésük (például bizonyos befektetéskezelési költségeket fedező támogatási programok)? Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram feltételrendszere alapján az alapkezelő társaságok a befektetési tevékenységhez kapcsolódó működési költségek egy részét ráterhelhetik az alapokra az alapkezelési díjon felül (a jegyzett tőke max. 5%-a a teljes futamidő alatt). Ennek célja az alapkezelők gazdaságos működésének az elősegítése. g. Általánosságban mennyire hatékony magántőke-áttételi hatással rendelkeznek a különböző állami támogatási intézkedések a kockázatitőke-befektetések és a sajáttőke-hiány kezelése esetében? Kérjük, lehetőség szerint támassza alá véleményét független tanulmányokkal. Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramban résztvevő 8 tőkealap esetében a magánbefektetői arányok az alapok 2010-es létrejöttekor rögzültek. Ez a legtöbb alap esetében a minimális 30%, egy alapnál 32%, egy másiknál pedig 44%. h. Hogyan érintik a különböző intézkedéstípusok (állami tőke nem egyenrangú feltételekkel való biztosítása, szelektív fiskális ösztönzők, garanciaprogramok és alapkezelőket megcélzó intézkedések) a megcélzott kkv-k kiválasztási folyamatát, azaz elmondható-e, hogy az adott intézkedés a rendelkezésre álló információk 16

17 szerint továbbra is a legígéretesebb kkv-k kiválasztásához vezet, vagy torzult-e a kiválasztási folyamat? B.4. Az összeegyeztethetőség feltételei: hagyományos értékelés A kockázati tőkéről szóló iránymutatás külön-külön biztonsági küszöböket állapított meg a támogatható kedvezményezettek, a fejlődési szakaszok, a befektetési eszközök jellege, az éves befektetési rész és a magánbefektetés szintje vonatkozásában 19. Emellett feltételeket határoz meg annak biztosítására, hogy a befektetési döntések nyereségorientáltak legyenek, és a befektetéseket kereskedelmi alapon kezeljék. B.4.1 Biztonsági küszöbön belüli befektetések és támogathatósági feltételek a. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazása során a következők vonatkozásában, tekintettel a megállapított sajáttőke-hiányra: - a vállalkozás különböző fejlődési szakaszaihoz (magvető, induló és bővülési szakasz) és a vállalkozás nagyságához (kkv-k) kapcsolódó feltételek? - az évi 2,5 millió eurós befektetési rész nagysága? Milyen tapasztalatokat szerzett Ön az éves befektetési részre irányuló korlát alkalmazását illetően a támogatás különböző formái esetében (fiskális ösztönzők, garanciák stb.)? - az a követelmény, hogy az alap tőkéjének legalább 70%-át saját tőke/kvázi sajáttőke formájában kell befektetni kkv-kba? Az Ön tapasztalatai szerint ezt a korlátozást az alap össztőkéjére alkalmazzák, vagy befektetési ügyletenként külön-külön? b. A kockázati tőkéről szóló iránymutatás attól függően írja elő a magánbefektetők minimális részvételét, hogy az érintett régió támogatott vagy nem támogatott régió-e. Az Ön tapasztalatai szerint nehéz a szükséges magántőke bevonzása? Ha igen, kérjük, ismertesse az Ön által tapasztalt nehézségeket, és térjen ki arra is, hogy nehezebbnek bizonyul-e e követelmény teljesülése az adott vállalkozás fejlődési szakaszától és a társult kockázatoktól függően. Eléggé egyértelmű-e a piacgazdasági befektető elve szerint működő befektetők jellegére vonatkozó követelmény? A 2009-ben azaz a válság kirobbanását követő évben meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramban való részvételre 18 alapkezelő nyújtott be pályázatot, az általuk igényelt uniós forrás összesen több mint másfélszerese volt a programra allokált összegnek, és ezzel összhangban a pályázók által hozott magánbefektetői szándéknyilatkozatok összértéke is ugyanilyen arányban haladta meg a várt mértéket. Utóbbihoz vélhetően nagyban hozzájárultak a program feltételrendszerébe épített befektető ösztönző eszközök (hozamkorlátozás, veszteségmérséklés). A magánbefektetők ebben az esetben (a co-investment alprogram kivételével) nem egy konkrét befektetésbe szálltak be, hanem egy meghatározott befektetési politikával rendelkező tőkealapba. 19 Lásd a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 4.3. szakaszát. 17

18 c. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a támogatott régiók kezelésével kapcsolatban, amelyeknél alacsonyabb a magánrészvételre vonatkozó követelmény, és lehetőség van a bővülési szakaszukban járó közepes méretű vállalkozások támogatására is? B.4.2 Nyereségorientált befektetési döntések a. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a nyereségorientált befektetések feltételeinek 20 alkalmazásával kapcsolatban, tekintve annak biztosítását, hogy az államilag támogatott kockázatitőke-befektetések életképes vállalkozásokba történjenek, és ne torzítsák a belső piaci versenyt a nem hatékony vállalkozások támogatásával? Azt tapasztaljuk, hogy a legalább 30%-os magánbefektetői részvétel biztosítja, hogy az alapkezelők (akik egyébként sok esetben maguk is magánbefektetők) nyereségorientált szemlélettel, a minél nagyobb hozameredmény elérését szem előtt tartva választják ki a befektetési célpontokat. b. Az Ön tapasztalatai szerint hogyan egyeztethető össze a nyereségorientáltság követelménye azzal, hogy a magánbefektetők az állami befektetésekhez képest kedvezményes bánásmódot élveznek? E tekintetben milyen ösztönzőket kínálnak a magánbefektetőknek annak biztosítása érdekében, hogy valóban érdekeltek legyenek a befektetés sikerében azaz az ösztönzők valóban a megtérülés javítására irányulnak, vagy csak védelmet biztosítanak a lefelé irányuló kockázatok ellen? Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramban alkalmazott ösztönző eszközök kétirányúak, azaz a megtérülés javítására is irányulnak (Hozamkorlátozás), illetve védelmet is biztosítanak a lefelé irányuló kockázatok ellen (Veszteségmérséklés). Ezek mértékét igyekeztünk úgy meghatározni, hogy kellően ösztönözze a magánbefektetőket, ugyanakkor törekedniük kelljen sikeres befektetések végrehajtására. B.4.3 Befektetéskezelés kereskedelmi alapon a. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a kereskedelmi befektetéskezelés feltételeinek alkalmazásával kapcsolatban, tekintve annak biztosítását, hogy a befektetéseket kereskedelmi alapon kezeljék, törekedve a befektetések megtérülésének optimalizálására? Véleménye szerint eléggé egyértelműen fogalmaz-e az irányelv a félreértések elkerüléséhez? b. Az Ön tapasztalatai szerint főként közvetlen igazgatással hajtják-e végre a kockázatitőke-intézkedéseket, azaz a hatóságok vagy végrehajtó szerveik közvetlenül biztosítanak-e tőkefinanszírozást a kkv-knak/pénzügyi közvetítőknek? Ha igen, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy a befektetéseket valóban kereskedelmi alapon (például megfelelő független befektetők befektetési döntései alapján) kezeljék? A JEREMIE tőkealapok esetében nem közvetlen az igazgatás. c. Az Ön közvetett igazgatással szerzett tapasztalatai szerint (tehát amikor a végrehajtási feladatokat olyan állami vagy a hatóságok nevében eljáró magán jogalanyokra delegálják, amelyek rendelkeznek a befektetések vizsgálatához, a befektetési ügyletek 20 Minden befektetési döntést életképes üzleti tervre kell alapozni, világos és valós kilépési stratégiát kell létrehozni, és meg kell határozni a magánbefektetés minimális mértékét. Lásd a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszát. 18

19 strukturálásához, a portfóliók felügyeletéhez és a sikeres kilépés biztosításához szükséges technikai szakértelemmel) a végrehajtási feladatokat főként magánszereplőkre vagy megbízott szervként eljáró állami belső szervekre delegálják? Hogyan választják ki a megbízott jogalanyokat? Az Ön tapasztalatai szerint milyen teljesítményt nyújtanak az állami belső kezelőszervek? A JEREMIE tőkealapokat pályázati úton kiválasztott független, magánpiaci, PSZÁF engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságok kezelik, amelyek a befektetési döntéseket az állami fél befolyása nélkül hozzák meg, a befektetéseket önállóan hajtják végre. Az állami szereplő monitoring tevékenységet végez, többek között ellenőrzi a befektetések programfeltételeknek való megfelelését. d. Az Ön tapasztalatai szerint milyen vezetői javadalmazási struktúrák és teljesítményösztönzők alkalmazására kerül sor annak érdekében, hogy a befektetéskezelők érdekei összhangba kerüljenek az állami és magánbefektetők érdekeivel, és a lehető legnagyobb legyen a befektetési teljesítmény? Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram esetében több tőkealapnál a magánbefektetői kör és az alapkezelő vezetői, tulajdonosai között átfedés van. Ebben az esetben az alapkezelő és a magánbefektető érdekei gyakorlatilag azonosak. Általánosságban az alapkezelők érdekeltségét a sikerdíj teremti meg (carried interest), amely a jelen program esetében azt jelenti, hogy az alapkezelő társaság a magánbefektetőkkel kötött megállapodása alapján részesedhet a magánbefektető hozamából az alap likvidálást követően, amennyiben az alap futamidő végi hozama meghaladja az állami szereplő által elvárt hozamot. Azt maguk az alapkezelők döntik el, hogy juttatnak-e munkatársaiknak (és ha igen milyen mértékben) a sikerdíjból, ugyanakkor a 2009-es pályázati eljárás során pályázati feltétel volt, hogy az alapkezelők befektetési szakembereinek javadalmazása legalább részben a befektetések sikerességéhez kötődjön. Utóbbi forrása nem csak a sikerdíj lehet - az alapkezelő mindenkori likvid vagyonából fizetett prémium, bónusz stb. is ide tartozik. e. Szembesült-e nehézségekkel a kereskedelemi befektetéskezelési feltételeknek a különböző támogatási formák például a kockázati tőkealapok, társbefektetési alapok, fiskális intézkedések, garanciák létrehozása kapcsán való alkalmazása során? B.5. Az összeegyeztethetőség feltételei: részletes értékelés Ha valamely kockázatitőke-intézkedés nem is felel meg valamennyi hagyományos értékelési feltételnek, a részletes értékelés alapján mégis engedélyezhető lehet 21. a. Az Ön tapasztalatai szerint eléggé egyértelmű és kiszámítható-e a kockázati tőkéről szóló iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen eredménnyel zárulhat a részletes értékelés alá eső intézkedések bizottsági értékelése? Véleménye szerint eléggé egyértelműek-e a támogatás kedvező és kedvezőtlen hatásait vizsgáló értékelés feltételei? B.5.1 A piac nem megfelelő működése és a támogatás szükségessége 21 Lásd a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 5. szakaszát. 19

20 a. Milyen tapasztalatokat szerzett Ön a piac nem megfelelő működésének alátámasztását szolgáló bizonyítási teherrel és a vonatkozó bizonyítékok benyújtásával kapcsolatban? b. Az Ön tapasztalatai szerint milyen támogathatósági kritériumok és befektetési korlátozások kerültek bevezetésre annak biztosítására hogy a kockázatitőkebefektetések a megállapított sajáttőke-hiányt célozzák meg? c. Az Ön tapasztalatai szerint minden egyes ügylet esetében támasztanak-e szerződéses követelményeket a közvetítőkkel szemben az életképesség hiányának (a kereskedelmi feltételekkel nyújtott finanszírozás vonzásához nem elegendő életképesség) igazolására vonatkozóan? B.5.2 Ösztönző hatás a. Milyen általános tapasztalatokat szerzett Ön a kockázati tőkéről szóló iránymutatásban előírt, a támogatás ösztönző hatására vonatkozó feltételek alkalmazásával kapcsolatban? b. Az Ön tapasztalatai szerint mely típusú ösztönzők (a magánbefektetőknek biztosított nem egyenrangú tőkenövelő hozamok, a lefelé mutató kockázat magánbefektetőkkel történő megosztása, fiskális ösztönzők, garanciák stb.) vonzzák a legtöbb magánbefektetőt, például a nagy intézményi befektetőket, az üzleti angyalokat, valamint az olyan nem hagyományos alternatív befektetőket, mint amilyenek az állami befektetési alapok, az alapítványi alapok és a jótékonysági alapítványok? c. Az Ön tapasztalatai szerint hol van a megfelelő egyensúly a magánbefektetőknek nyújtott ösztönzők szükséges minimumra való korlátozása és a magánbefektetők jelentős mértékű részvételének előmozdítása között? B.5.3 Arányosság a. Milyen általános tapasztalatokat szerzett Ön a kockázati tőkéről szóló iránymutatásban előírt, a támogatás arányosságára vonatkozó feltételek alkalmazásával kapcsolatban? b. Az Ön tapasztalatai szerint milyen eljárási biztosítékokat és referenciaértékeket alkalmaznak a magánbefektetők túlkompenzálásának elkerülésére, azaz a befektetésük utáni várható hozamuk piaci szintre való korlátozására? c. Az Ön tapasztalatai szerint szükséges-e, hogy a visszafizetendő pénzügyi eszközök bevonásával járó intézkedések pénzügyileg önfenntartók legyenek, azaz legalább az első állami tőkét vissza kelljen fizetni az államnak? d. A kkv-szintű éves befektetési plafon és a magán-, illetve állami befektetések ügyleti aránya mellett milyen más biztosítékok alkalmazására kerül sor a befektetést befogadó vállalkozásoknak nyújtott támogatás korlátozása érdekében? B.5.4 A végrehajtás módja és a döntéshozatal a. Az Ön tapasztalatai szerint milyen eljárással választják ki a hatóságok nevében befektetéskezelést végző pénzügyi közvetítőket? Milyen minimális kiválasztási kritériumokat alkalmaznak (készségek, korábbi eredmények, felszámított díjak nagysága)? 20