SZŐCS KATALIN A TÉR-ELEM A SZER-ELEM

Átírás

1 SZŐCS KATALIN A TÉR-ELEM A SZER-ELEM

2

3 TARTALOM 1. Világunk és a tér Az Egy tere és az Egység A tér ürességében rejlenek a lét erői A TERemtő TERét a SzER-elem jellemzi A tér tükörtermészete Az űrben kozmikus Rend uralkodik A kozmikus rend hármassága A lét örök örvénylése a térben Egymásba fonódó rendezettség van a lét terében A tér-elem mértani jele a dodekaéder A Nagy Anya A Nagy Anya és a fehér szín A szerelem tér-elem ünnepe A tér- és a levegő-elem kapcsolódása A tér energiái a Szóban A hang ereje A hangok közti tér, félhangok Testünk tere, az aranyalma A tér, a Föld és az ember A létezés áramlása: a tér és az érzelmek kapcsolódása A tér erői Az ünnepek nyolcada és az elemek szentelése Népi hagyományos rítusaink A belső tér Irodalom Ábrák... 91

4

5 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM 1. VILÁGUNK ÉS A TÉR A tér nem határtalan. Angyalok és görbületek határolják. (Tót Smaragdtáblái) 1.1. AZ EGY TERE ÉS AZ EGYSÉG Az élet egészében mozgás, ritmus, örökös változás. A lét térben nyilvánul meg. Tér nélkül nincs létezés. A tér végtelen, akár a kör. A végtelen szellemi erő egy végtelen létrendszert hozott létre. Minden a teremtő Egy végtelen körében található. A hindu bölcselet az égi gömbökről szól, melyek kivetülnek a világba (III. Stanza). A hunoknál E teretlen-időtlen végtelen súlyú semmi-valami gömb alakú. [43] Isten szellemi ereje hozta létre a világot. Ez az erő a térben fejti ki rend alapú törvényét. A tér az ötödik őserő, mely egybefogja a létben ható többi elemi erőt. Öt őserőről szól a hun, hindu, tibeti, egyiptomi, ausztrál, indián népek hagyománya. Minden a Tér energiáiban rejlik. Amint fent az égben van, úgy fejti ki hatását lent a földön is. A létezés egységes eredetű és egységes szerkezetű. Az élet eredője és fenntartója az Egy, a Teremtő. A teremtő szellemi erő mozgása végtelen, tehát körkörös. Az ókor szimbolikájában a kör anyai minőséget jelölt. A kör, a gömb a legtökéletesebb mértani forma. Az egész, az Egy, az Ég, a teremtő fény és szeretet tökéletes. Világunk fénytermészetű. Fény és tűz hasonló tartalmú információt jelent. Világunk nem más, mint a tűz lehelete (III. Stanza 11). A hunok szerint tűzgolyóból származik az élet. [43] Körrel jelölték a Teremtőt, a bölcsességet és a Napot. [25] Minden az EGYből származik, az Égből. Az Egy egész, tökéletes és örök, akár az Ég. Az EGY elemében van, harmonikus és meghatározhatatlanul végtelen. Végtelenségét körrel ábrázolták. A kör az Ősegység jele. Szokták tojással, almával vagy valamely más gyümölccsel is jelölni. A világ teremtésmondáiban a megjelenő új csíraállapotban létezik az Ős-egyben. Az emberi zigóta az ötödik napon az almához hasonló alakot vesz fel. A modern fizika bizonyítja, hogy az egész teremtés egységes és akár a fény, hullámtermészetű. A fény nem más, mint rezgés. A világmindenség egészében rezgés. Az egész világ 97 %-át tér képezi. A maradék 3 % tartalmazza a látható anyagi világot. Isten fénye a teremtő és fenntartó rezgés rendjét jelenti. A minket körülvevő világ éppen úgy, mint mi magunk. Minden fénytermészetű, tehát hullámszerű rezgő rendszert alkot. A XX. század fizikájának kezdeti korából bizonyított, hogy a körülményektől függően a fény hol elektromágneses rezgésként viselkedik, hol pedig anyagként. A részecskegyorsítókban az anyag parányai szintén hol hullámként, hol anyagként viselkednek. Az anyag maga egy alacsonyabb frekvenciájú rezgés. A rezgés egyik sajátos megjelenési formája az állóhullám, mely magának az anyagnak a sajátja. A Smaragdtáblákból [15] megtudhatjuk, hogy a világon minden rezgés, még maga az anyag is. Az ember is állóhullámok összessége. A szellemünk mozgatja hullámainkat, de anyagnak érezzük a többi állóhullámszerű dolgot és a saját testünket is. Az információt a létezés tere tárolja. A teremtő erő hullámtermészete érvényes mindenre a világon. Lelkünk-szellemünk is, amely fizikai testünkbe ágyazódott, hullámtermészetű. A fényenergia, a fizikai anyag és még a gondolataink is elektromágneses hullámokként viselkednek. Mind elektromágneses lények vagyunk. Világunkban a tér-elem jellegzetességei határozzák meg az anyagot is. A szellemi erő rezgésének csökkenése anyagként jelenik meg. Az anyagi és szellemi kapcsolódási erők a térben fejtik ki hatásukat. A tér

6 6 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM erői kötik össze az anyagi részecskéket. Az anyag parányainak pozitív és negatív részei gömbszerű alakzatban rendeződnek egymáshoz. Fizikai formánkat és egész lényünket egy értelem teremtette és tartja fenn. Az létezés összetartó ereje a tér energiáiban rejtőzik. Szokták mezőnek vagy mátrixnak nevezni. A kvantumfizikai kutatások szerint az anyagok több mint 97 %-át tér tölti ki. A tér energiái rendezik össze az atomokat, a kristályokat és mindent a világon. Térben hatnak a világot teremtő és fenntartó erők. A modern fizikai kutatások szerint a fizikai formákat többnyire a tér képezi. Hatalmas űr található az atomok belsejében és az univerzumban is. A legközelebbi galaxis, az Androméda 2,4 millió fényévre van tőlünk. Akárcsak a Biblia, az atlantiszi Smaragdtáblák is hasonló Egyet és Egy-séget írnak le: Létezik Egy Első, kinek nincs vége és kezdete, Ki mindennek teremtője és mindent kormányoz. [15] Minden a szellemi fényből származik, és a szeretet rendjén alapuló törvény szerint létezik. Az egységes tér által a lét egységes rendszerű. A tér a teremtő szellem megnyilvánulási helye, maga az Űr. A Teremtő a maga rendjét, törvényét oltotta be a tér által a világba. A valóság ég és föld kölcsönhatásában leledzik. A szellemi erő hatja át az anyagot is. Az élet eredője és fenntartója is az isteni fény, az Egy, a Teremtő. Minden, mi létező, a fényből származik, És minden fény a Mindenségből. Minden, mi teremtett, a renden alapszik. Törvény uralja az űrt, melyben a Végtelen lakozik. [15] A teremtő Egy nemcsak a kezdeti energiát jelenti, hanem az Egy-séget is. Az Egy tulajdonképpen nem is szám. Az Egy maga az egység, akár a pont, kör és gömb. A lét szerkezete is egységes. Ezért a világ is az Egyben egylényegű. A térben Egy-ségben létezik minden. Az Egyben minden Együtt rezeg. Az Egységben minden tökéletes, EGész, Egészséges, ÉGies. Az EGYség Óvó erőt jelent, mely a saját rendje által orvosolja a dolgokat. A tér maga ismeretlen, akár a Teremtő. A tér a kezdet, a Semmi. A hun bölcselet szerint: Kezdetben Semmi sem volt. A Semmi magába foglalta a Valamit, a Nemlét a Létet. [43] A kezdeti állapot neve Kör- Ég-Ős. Természete szerint anyai jellegű. A hindu bölcseletben a kezdeteknél a létezés egyetlen formája terült el határtalanul, végtelenül, ok nélkül, álomtalan álomban, és az élet öntudatlanul lüktetett az egyetemes Térben (II. Stanza). A kör maga a nagy anya, Maia. A görögök Sophiája a szűzi Szellem láthatatlan gondolatából származott, és megfogant tőle. [81] A lét terében minden együtt és egységben működik. A tér jellemzője az együttérzés, mely az anyai jellegű tulajdonságokhoz tartozik. A létezés tere minden információt képes tárolni. A tér maga a görög hitregék Akasája. Sophia pedig Akasa lánya. A hun bölcselet szerint a tér Vizeinek Ura maga a Kör-Ég-Ősnek nevezett szellemanyag. A Kör-Ég-Ős maga mint egy nőstény ősrost létezett. [43] A Teremtőt jelentő kör szavunk több nép istenének nevében megtalálható: a hindu Karana, a görög Kronosz, a vogul Korosz, a tibeti Choros. A Mandaka Upanishad szerint a világegyetem az elmúlhatatlan Egyből származik A világ hitregéi mind azt üzenik, hogy nemcsak a létezés kiindulópontja a szellemi erő, hanem az összetartó erő is egyben. [63, 81, 94] A hindu bölcseletben a tért a kozmikus tevékenysége előtt Anyának, illetve a Tér vizeinek, Egyetemes Anyméhnek nevezték. Ennek az anyai minőségű állapotnak a jele volt a kerék, neve pedig Anupadaka (Anu-pataka). A görögöknél a kezdeti Anya neve Sophia, a hunoknál Edda, a hinduknál Sephirot, a japánoknál Konton, a hébereknél En Soph. A tér vizeiben vagy az egyetemes anyaméhben történt a lét öntudatlan lüktetése. A teret a szellemi erő megmozdulása után vagy az újraébredés első fokán Atya-Anyának hívják (II. Stanza). A lét határtalan terében nyilvánul meg a Teremtő szellemi ereje. A Teremtő által létrehozott energiamező békés, harmonikus, óvó. Olyan, mint az anya méhe. A hindu bölcselet szerint a lét az anya-szellemtől származik (VII. Stanza 1). A káoszt átható gondolat mozgatta meg a teret és teremtésre kész állapotba hozta. A szellemi erő mozgása vezetett lényegében a szülő Tér minőséghez. Ezt az állapotot a Stanza úgy fejezi ki, hogy az anya

7 1. Világunk és a tér 7 megduzzad. A sötétség világosságot sugároz, és a világosság egy magányos sugarat bocsát le a vizekbe, az anyamélységbe. A sugár átvillan a szűz tojáson, a sugár rezgésre készteti az örök tojást. A rezgés végig száll, gyors szárnyával érintve az egész világegyetemet és a csírát, mely a sötétségben lakozik. (III. Stanza 3) A Teremtő terét a gondolat mozgatja cselekvővé, és létrehozza az istenfiúnak nevezett energiát. Ez a szeplőtelen fogantatás régi fogalmának alapja. A lét terében az Ég és Föld összekapcsolódásából keletkezett világ fraktális természetű. Az Egy gondolatának a letükröződésével alakult ki a mag, a kezdet. A világegyetem egy hatalmas végtelen hologram, akár egy feldarabolt mágnes. A magoknak nevezett kisebb részek leképezik az Egészet. A Visnu-purána szerint a szellemi erő hangja a durva elemekkel együtt tojást alkotott. A hinduk hitében a tojásból születik a négy elem, az ötödiken, a téren belül. A tojások nevei: Purusha, Élet szelleme, Mahat. Maga a világegyetem ura lakott benne Brahma szerepében. Ebben a tojásban voltak a szárazföldek, a tengerek, a bolygók, az istenek és az emberiség (Visnu-purána, I. könyv, 2. fej.). A görögöknél ennek a teremtésre kész állapotnak a szakrális neve: Pistis, magyarul Füstös, tehát sötét. [81] A sötét erőből fénylett fel a világosság. Naprendszerünkben kell lennie egy hasonló fénytelen erőnek, mely bolygóinkat ellipszis alakú pályára kényszeríti. Az ókorban a Nap társát fekete Napnak (Santanya) nevezték. A bölcseletben és a díszítőművészetben található Nap Hold együttes egyenlő energiára utal. Valójában nagy méretkülönbség van a Nap és a Hold között. Ilyen erőkülönbség esetén a holdsarló csakis a fekete Napot képjelezheti. A sötétség az Atya-Anya, a világosság a fiuk, mondja egy keleti közmondás. A tér maga a spiritualitás. Az ókor népe a teremtő szellemi erőnek anyai jelleget tulajdonított. A teremtő szellemi erő volt a Szűzi Szellem. Mezopotámiában, Egyiptomban madár-istennőként ábrázolták. A teremtő erőt kibocsátó fényrezgést Szűzi szellemnek tartották, mely a gondolattól termékenyült meg. [63, 81, 94] A skandináv Voluspa hőskölteményben a kezdetek csírája képezi a világtojást, mely a káprázat méhében mélyen pihen. Az indián hitrege szerint a világot a Világanya teremtette, akinek kilenc lánya van. Minden lány egy bizonyos földminőséget képvisel: homokos, fekete, vörös, agyagos stb. E földek emeletet képeznek a kozmikus tojáson. Mi az ötödik emeleten, a fekete földön élünk. A kozmikus tojás a Világanya méhe. [63, 81] Az élet magjának, illetve a csírának a tojáshoz hasonló alakja van. Az egyiptomiak hitében a világ-tojás a tér vizében, vagyis a női jellegű térben van elhelyezve. A világtojásnak anyai jelleget tulajdonítottak az indek, a hunok, az egyiptomiak, a görögök. Egyiptomban Re Teremtő és Összetartó energiáit kerekded formának vélték: Re tojásában van, aki az isteni kilencség ura. [104] A kogi indiánok szerint a világnak tojás alakja van és kilences szerkezetű. A teremtéskor a Világanyának kilenc lánya született. Az ógörögöknél a segítő múzsákat szintén kilenc nővér alkotta. A tojás az istennőkhöz tartozott. A hinduknál Visnu jön ki a tojásból lótuszvirággal a kezében. Az egyiptomiaknál Seb Föld-istennő tojta a tojást. A hunok Eddája költötte ki az aranytojást. A huindu Rigvédában az aranyszín szintén a megjelenő új lélekcsírához kapcsolódik. A szellemi erő, illetve a lélek szemléletes képjele a madár. A kis lélekcsírák olyanok, mint az aranymadarak. Színük a Teremtő fénye után az aranyhoz hasonló. Az aranymadarak az anyatermészetű térben szállnak, illetve a vízzel együtt vannak: Éjsötét úton, vízbe öltözötten Arany madarak repülnek az égre. (Rigvéda, I. 164, 47) A görög római hitregékben Lédához kapcsolódik az aranytojás. Egyiptomban a tojás Ízisznek volt szentelve; Egyiptom papjai ezért nem ettek tojást. A tojás neve és helye a Khnoom (Kő-honom). Ugyanakkor Khnoom maga a lelki csíra, illetve a lelki Kő. Kőnek nevezte az ókor az istenfiút, illetve az ember lelkét. Khnoom az anyai jellegű tér megtermékenyülése után vált Ammon-ná, a monnyá, illetve tojássá. Kő szavunkhoz kapcsolódik a finnek teremtő tündére is. Neve Kave. A finnek Kalevalájában Kave égi tündér költi ki az élet tojását a térdén: Vala íme egy szűz, ég leánya, Kave szép teremtő tündér. (Kalevala, I. rúna)

8 8 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM A skandináv hitvilágban a világegyetem árnyszerű csírája a káprázat (Maya) kelyhében, a határtalan és üres mélységben (Ginnungagap) fekszik. Ez a magyarul Gúnár-gágogó névre hallgató erő az egyiptomiaknál mint a nagy Gágogó jelenik meg. A tojás vagy az életcsíra éltető cseppekké alakulása után jön létre a világ a hindu, egyiptomi és skandináv bölcselet szerint. Az ős-eredet maga a tojásszerű energia. Ab ovo, mondja a latin. Ez maga az origó, a kezdet, a semmi. O betűnk és 0 számunk ugyanezt a formát írja le. Nagyon régit jelent: ó, ó-szer, ó-don, Ó-szövetség stb. A hinduknál szent növény és jelkép a lótusz. A lótusz magja magában foglalja a jövendő növény tökéletes kicsinyített alakját. Ezzel a példával jelzi, hogy minden dolog szellemi ősképe megvan az anyagtalan világban, mielőtt még ezek a dolgok a Földön anyagot öltenének. Lényegében minden tökéletes virágú növénynek a magja egy kialakult növény-embriót foglal magában. A lótusz jelképes azért is, mert mint vízi virág leképezi a kezdeti teremtő víz levegő közeget. Mint olyan összeköti az Eget mint szellemi létet a Földdel mint anyagi léttel. A világ egységében minden Egy-ként van jelen. Az Egységben minden kis rész tartalmazza az Egy jellegét, mert részeként mindenben jelen kell lennie. A teremtő Egynek a Földön van az Egy háza, az Egyház. Véletlen lenne, hogy van (volt) Szent Egyedtemplom itt a Kárpát-medencében kettő is: Enyeden és Bártfán? Enyed neve a régi templom nevéből ered. Moldvában valamikor Egyedhalma volt a mai Piatra Neamţ. A prágai Szent Egyed-templom ma Szent VITus nevét viseli, vagy az angliai megfelelője a Szent Giles-ét. Van nekünk ménhírre emlékeztető Egyeskőnk Erdélyben, van H-EGYES-halmunk és sokféle Egyházánk: Szentegyháza, Fehéregyháza, Veresegyháza, Kiskunfélegyháza stb. A lét során minden a térben nyilvánul meg. Köztünk és a környezetünk között, valamint köztünk és a tér között folyamatos interakció zajlik minden pillanatban. A kapcsolatot a hármas és ötös rendszerű rezgések alkotják. Minden egységben létezik. Világunk végtelensége a térben egy összefüggő rendszerben nyilvánul meg. A térben a dolgok egy rendszerezési folyamaton mennek át. Einstein egyesített mezőnek nevezte ezt az egységesen egymásra ható szerkezetet a Föld energiáiról szóló elméletében. Szerinte egyedül a mező irányítja a részecskék működését. A Föld mágneses terének szerkezete sajátos és változó az emberek tudatosságának megfelelően. Ezek összeköttetésben vannak. A teremtő energiák része maga az ember is. A kvantumfizika feltárja, hogy a láthatatlan energiamező hatásai sokkal fontosabbak, mint maguk az anyagi részecskék. Az anyag jellegzetességét végső soron a tér energiái határozzák meg A TÉR ÜRESSÉGÉBEN REJLENEK A LÉT ERŐI Az Egy-séget jelölő köridom maga végtelen és végtelenséget jelöl. Olyan, mint a kiinduló nulla, 0, a Semmi. Az ókor bölcseletében a kör, illetve a tojás a Teremtő Egy jele. A latin az örök kezdetet ab ovo-nak nevezi. A kezdetet Öregistennek nevezi a hun, görög, vogul, mordva, tibeti, indián hagyomány. Ez a kerekded mintázat jelképezi a nagy Kört vagy a Semmit, az Origot, 0-t, mely maga is szimbóluma a világegyetemnek és gömb alakú testjeinek. Az egyiptomi Ra napisten, épp úgy, mint a hindu Brahma is, a világegyetem tojásában érlelődik. A hun Yotengrit teremtő istennője volt a lét bimbója, a legelső Ige. [43] A voguloknál a Felső Ég ma az Öregisten felesége, a Nagyasszony. [20] A TERemtő Egy a maga hasonlatosságára a TÉR ürességében teremt. A befogadó jellegű ürességnek anyatermészete van. A tér a hinduknál az égi vizeket jelentette, a hunoknál az égi vizek voltak a mindenség anyaméhe, az egyiptomiaknál az égi óceánból származott az élet. A hindu Rigvédában kezdetben nem volt lét, se nem-lét, csak az üresség, ebbe izzott fel az életcsíra: Üresség burkolta a létbe lépőt, Amint az EGY felkelt izzó erővel. (Rigvéda, X. 129) A felfénylő szellemcsírát nevezik fénysárkánynak, kígyószellemnek, istenfiúnak, anyának; más neve: Azi, Ez, Isa. Molnár Edit tanítja: A Teremtő kiárasztotta magából a semmibe önmaga egyik vetületét, megnyilatkozását, amiből lett az ő atyai kvalitásával feltöltődött anya természete, a létezés Méhe, az anya-világegyetem. [26]

9 1. Világunk és a tér 9 A tér energiája a Nagy Anyának felel meg a kínai, a tibeti és a hun bölcseletben. A tér ürességét a völgy szemlélteti a kínai és hun bölcseletben: A völgy szelleme az üresség, mely örökkévaló. Ez a csodálatos asszony ég és föld gyökere. (Tao Te King) A létezés a térben folyik. A tér természete szerint üres, szűzies, anyatermészetű. Önmagában leírhatatlan. Ő a völgy örök szelleme, a belső üresség otthona. A hindu Stanzák a világot szülő ürességet és az ember lelkét Alajának (Élője, Eleje) nevezik (I. Stanza 8). A hindu teremtéshimnuszban az ürességben rejtőzik a teremtő erő: A világ az űrben rejtve volt, De belső tüze élt. (Rigvéda, X. 129) A különböző népek teremtésről szóló hitregéiben a kezdeteket és a lét terét sötétség, üresség és vízszerű folyékonyság jellemzi. A víz jelenléte nemcsak összekötő erőt, hanem tükörképet is mutat. Anyai minőséget jelöl a víz, a szív, a sötétség jelenléte, akárcsak a tér-elemnek megfelelő csend, üresség, üreg vagy barlang. Az egyiptomi teremtő Ptah az ürességben a gondolataival és szívével teremti meg először a vizet majd a világot. A Nag Hammadi-szövegekben a szűzies hallgatás maga a csend-atya, Sophia, mely kissé sötét, neve Pistis magyarul Füstös. A mezopotámiai Nammu, a dogon Nammo a csendben az ősvizek ura. Az aztékok mítoszában az Üresség Tonacatecutlipo, benne kút szavunk víz minőséget jelöl életre kel és egyesül a női minőségével, Tonacacihutl-vel, amiből létrejön a napisten. A polinézeknél az elsődleges lény a nő, Vari-Ma-Te-Takere, aki nem más, mint a világtojás, és az óceán alatt él. Egy kenyai hitregében a sötétben az ősvizek felett az Üresség Ura ül és megteremti a hét eget. A guineai mítoszban a kezdeti sötét ürességet a kakas hangja oszlatja el a nap felkeltésével. A kafiri hindu teremtésről szóló regében az ősüresség, Espereg együtt található anyjával egy nagy vízesés alatti palotában. Egy másik hindu hitregében az ürességből Viraj hozza létre Purusát. A jávai teremtő, Nawang sötét színű és hattyútollakkal száll le az ősvízre. A gnosztikusok (Egyiptom, Nag Hammadi) teremtője az ürességben ülő Samael, a vakok tündére, akinek hangja beleharsan az ősvízbe, és létrejön a világ. Samael anyja Sophia, aki a káoszból és az ősvízből megteremti a hét eget. A mali bambara törzs hitregéjében az ürességben volt az élet, Fu, mely egy mag formájában leesett a földre és fehér fűzfa lett belőle a hét éggel. A pápua napisten, Dudugera a sötét ősvízben úszó nőtől született. A zunyi indiánok teremtője az ürességben élő Awanowilona, aki először létrehozza a tengert. A zairi teremtő, Mbombo az ürességben és az ősvízben él, az afrikai joruba törzs Olodumare istene az ürességben lakik, ahol csak víz van. A szibériai hitregékben a Tenger Öregasszonya teremti meg a világot. A borneói dajakok teremtője egy pók, aki először hálót szőtt, és utána jött létre a világ. Az afrikai zuluk Nagy istene a föld sötét üregéből jön elő és hozza magával a Napot és a Holdat. A hawaiak Kamapu a istene a kozmoszi ürességből ered, és teremti meg a világot. [80, 81] A lét tere az ürességből származik, a szűzi szellemből, melyet az együttérzés jellemez. Az egyiptomi (Nag Hammadi) esszénus szövegekben a szűzi szellemet, Sophiát, a gondolat termékenyítette meg. Létrejött az istenfiú, Samael, Cristos, melynek hangja keltette életre a világot. [81] A héberek En Soph teremtő végtelensége maga az örök gondolat. Űr szavunkhoz kapcsolódik a hiátus, a semmi, a káosz. A Jordánszky által fordított kódexben (1519): Ez feld kedeglen vala üres és hew. A müncheni kódex szerint kezdetben vacuum volt. [72] A Smaragdtáblák szerint kezdetben Üresség volt, melyet a céltudatos gondolati erő töltött ki: Kezdetben Üresség volt, És a semmi, időtlen és tértelen. És a semmibe jött a Gondolat Célirányosan és áthatóan, Megtöltve az Ürességet. Nem volt anyag, csak erő, Egy mozgás, rezgő örvény, mely A céltudatos Gondolattól származott, És megtöltötte az Ürességet. [15]

10 10 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM A tér-elem adja az űrt, ahol az élet erői hatnak. Az ember a szellemi letisztulásával a zavaró rezgéseket elengedi és megvalósítja a belső ürességet. A Bibliából tudjuk, hogy Jézus az olajfák hegyén való belső szemlélődésnél kiüresítette önmagát. A belső ürességben nyilvánulnak meg az igazi szent és alkotó érzések. Ahol megvalósul a teljes üresség, Ott a nyugalom tisztán megmarad, Minden növekszik a maga rendjén, Az örök áramlásban körbe halad. (Tao Te King) A belső üresség, a pillanat elfogadásának békéje a megszentelt és tükrös természetű térbe vezethet. Ezért a pillanat mostjának szeretetteljes energiái szentek, a most maga az élet. A pillanat csendjében való érzékelés örömteli, friss, eleven. Ez a felébredés, az éberen levés, a nem elalvás állapota. A jelenlevésnél, az elcsendesedésnél az elme-egó félreáll. Az ember ilyenkor belép a tudatosság terébe. Csendmeditációban önvalónkhoz közeledünk, anyatermészetünk örökéhez. Tégy mindent jól, amire képes vagy. És ezt tedd olyan csendben, Ahogyan csak lehetséges. (Charles Dickens) Lelkünk-szellemünk terét nyugalom, béke jellemzi. A térre az üresség a jellemző. Ez az igazi Út a belső szemlélődéshez. Az út üres, de működését abba sose hagyja. És mélységes, mindennek ősatyja. Élet tompítja, görcseit oldja, fényét fakítja, elvegyül porba. Megfoghatatlan és mégis van. (Lao Ce: Tao Te King) A belső Rendhez az anyai jellegű ürességen át lehet eljutni. A tér lényünk anyatermészetéhez hasonló: Az ég és föld közötti tér, akár a fújtató, üres és nem szakad be, mozog és egyre több száll belőle: kell rá szó, ezernyi; jobb némán befelé figyelni. Csodálatos asszonynak hívják: ő a völgy örök szelleme. (Lao Ce: Tao Te King) A most energiája a Teremtő terével, a Örökkévalóval, az Eggyel van kapcsolatban. Ilyenkor nemcsak az öröm érzése honol bennünk, hanem testi érzékelésünk is jelzi a tér ürességével való kapcsolódásunkat. Megtapasztalod a teljes semmit, azt a belső csendet, ahol minden úgy ér össze egy pontba, hogy egyszerűen abban benne van a minden és semmi egyszerre, egyé válsz mindennel és közben megszűnsz teljesen. Ez egy olyan tapasztalás, aminek nem vagy a tudatában, mikor megéled, benne vagy a megsemmisülésben. Mikor újra a tudatos tudatodnál vagy, akkor tudod magad számára megfogalmazni, hogy mit is éltél meg, talán, nagyjából, amennyit a szavak korlátai engednek. Ott van az a belső csend, ott van az a végtelen szeretetérzés, amibe bármikor belehelyezkedhetsz és egyé válhatsz vele, ha teljesen elengeded minden meghatározási pontodat, teljesen eggyé válsz önmagaddal és a világgal. [92] A teret együttérző természete révén nevezik a Nagy Anyának. Belső szemlélődéssel az anyatermészetű bensőnkbe jutunk el az ürességen keresztül.

11 1. Világunk és a tér 11 A benned található világok kulcsát egyedül magadban leled, mert az ember a titok kapuja, s a kulcs is egyben. [15] Az emberből kibocsátott rezgések kölcsönhatásba kerülnek a tér más elemeivel. Az ember teste és szelleme egyfajta kommunikációban van az energiamezővel. A kapcsolat a kibocsátott rezgéseken és azok kölcsönhatásán keresztül valósul meg a belső ürességben, a semmiben: Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten. (Ady Endre: Álmom: az Isten) Minden dolog a Nagy Anyában létezik, tartja a tibeti bölcselet. A Nagy Anyához tartozik a négy őserő, a négy elemi energia és a tér is, amiben az anyag és az erő megnyilvánul. Ebben mozog az élet eredője, az őrláng, tibeti nyelven a rlung, a kínaiak lingnek hívják. Az életszelet a ló szimbolizálja a hinduknál is. A mozgó őserőt a tibetiek életszélnek nevezik, akárcsak mi. Archaikus imáinkban forgó keresztekként jelenik meg. Mondáinkban, meséinkben a tündérek körtánca révén elevenedik meg az életenergia. A világot teremtő és behálózó energia az őserői elemeknek megfelelő kapcsolódási vonalakkal rendelkezik. Lényegében minden létezőnek sajátos szerkezete és rezgése van. A rezgések szerkezete a négy elemi erőn alapul. A világot fenntartó elemi energiák hullámainak kapcsolódási vonalai a szabályos mértani testek alakját veszik fel. A kínai hitregék az eget körnek, a földet pedig négyszögűnek tartják. Az égboltot a földről egy tartóoszlop tartja fenn, ezért a földi létezés ötös szerkezetű. Öt égtájról és öt őserőről beszélnek a hindu hitregék is. Akárcsak a keleti népek ismereteiben, a magyar bölcseleti hagyományban is öt őserő és öt égtáj létezik, a hunok Zöld Bibliájában. [43] A magyar népi gyógymódok szerint testünk a négy őserőnek megfelelő négy elemből föld, tűz, víz, levegő szövődött. [46] Mindenik őserői energiának sajátos szín felel meg: a föld-elem vörös, a tűz-elem sárga, a víz-elem kék, a levegő-elem zöld és a tér-elem fehér. Ugyanakkor mindegyik egy-egy égtájhoz kapcsolódik. Az őserők az égtájak szerint párosával rendeződnek. Kettős besorolásban szoktuk a dolgainkat jellemezni: férfi és nő, Nap és Hold, jobb és bal, lenn és fenn, hideg és meleg, nedves és száraz stb. Például száraz a tűz- és a föld-elem, vizes a levegő- és a víz-elem. Meleg a tűz- és a levegő-, hideg a föld- és a vízelem. Amikor kettesével csoportosítjuk, akkor a tűz párja a víz, illetve egy tengelyt alkot az északi és a déli irány. A föld párja a levegő, illetve egy tengelyként kapcsolódik a keleti és a nyugati irány. A tér az égi iránynak felel meg és a szent középrészben helyezkedik el. Az elemek mellé a naprendszerünkből bolygók is rendelődnek: a tűz-elem bolygója a Mars, a víz-elem bolygója a Merkur, a föld-elemé a Szaturnusz, a levegő-elemé a Vénusz, a Szél bolygója. Az ókor bölcseletéből merítő alkimista ábrázolásoknál a teljes átváltozáshoz öt bolygó ereje képviseli a Nagy Anyát, a Királynő energiáit. Az ábrázolásokon az ötödik bolygó a Jupiter, mely valószínűleg a tér-elemnek megfelelő energiát jelöli. A Jupiterről tudjuk, hogy bolygóink közül méreteiben olyannyira a legnagyobb, hogy egész naprendszerünk könnyen beleférne. Térben helyezkedik el a szellem ereje. A létezés tere ötös szerkezetű. A különböző népek hagyományában az ötös az Ősanya száma. Sophia az élő harmónia ötöse, a hermetikában ő a filozofikus quinta essentia. A hunok Joli ősanyja az életfa ötödik emeletén lakik, az indeknél Purusa ötágú, az egyiptomi Ízisz-szentélyeket ötös csillag díszíti. Szerintük a tér Ízisz tudattalanja, a többi őserő összekötő energiájának óceánja. [63, 81, 95] E négy elemi erőnek, azaz a fizikai világnak megfelelő térszükséglete képezi az ötödik elemet, a teret. Ezt az alapelvet mintázza a piramis. Piramisba írható a természet alapelveinek érvényesítését biztosító spirális szerkezet. A hindu bölcseletben a fő ható erő, Fohat forgó szélkereket indít el, csigavonalakat rajzol (V. Stanza). A hunok segítő Istenfia a fa spirális szivárványhídján jön le a földre. [39] Geometriai szempontból a világ fizikai és szellemi szerkezete egy piramissal jelölhető. Az ember lelkét-szellemét szintén piramissal ábrázolják. [24] Az alapja a négy elem: föld, tűz, víz, levegő, a csúcsa pedig a tér. Minden elemi őserőhöz egy-egy égtáj rendelődik, meghatározott színnel és jellemzővel. Így a piramis alapja megfelel a négy égtájnak is. A piramis felső csúcsa az ötödik égtáj.

12 12 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM Hasonlóan négyes alapú és középponttal ötös szerkezetű mintázatok vannak templomok homlokzatán, ajtókon. A négy fiatornyos templomok tornyain a négy égtáj elemi erejéhez a központi nagy torony adja meg az égi iránynak megfelelő ötödik összetevőt és az ötös szakrális szerkezetet. A négy sarokponthoz viszonyítva a tér-elem képezi a központi helyet. A különböző népek hitregéiben ennek a központi helynek a neve Paradése az óindeknél, Paradesa a hébereknél, Paradis a latin népeknél, Pardes a káldeusoknál, Paradicsom nálunk. Másik neve Tula, mely megtalálható az ázsiai népeknél, görögöknél, óindeknél, Mexikóban. Az ókori szövegekben a központi paradicsomi helyet Agartának nevezik. A görögöknél a világ központja egy szent kő, maga Omphalosz, mely köldököt jelent. Ez a központi hely olyan, mint a kerékagy. Olykor a szent hely egy hegy, mint az óindek Meruja. Szerintük az égbolt azért kék színű, mert a Meruról visszaverődő fény is az. A muszlimok szent hegye a Kaf. [68, 63] A négyes szerkezetű szakrális helynek központi elemét nyugalom és öröm jellemzi. A nagy Kerék a vízhez hasonló, a Menny Folyóinak lakhelye, a hindu Visnu (Víznő) vagy a tér folyói. Ez maga az anyatermészetű tér: Belőle erednek a Menny Folyói, Azok táplálják a négy égtájat. Belőle árad szét a Szó, S a mindenséget élteti. (Rigvéda, I. 164, 42) A sumereknél a napkerék közepe volt a központi erő. Az óind teremtésmítoszban a világ kerekének öt küllője van: Rajta e forduló ötküllős Keréken Valamennyi világ s minden teremtmény. (Rigvéda, I. 164, 13) Kínában felszentelési szokás volt az öt égtáj földjéből egy piramis alakú dombot rakni a királyság központjában új király avatásakor. Az íreknél is hagyomány az új vezér kövének nevezett piramis alakú domb készítésének szokása. Az írek az országot is négy részre osztották, és egy középső rész, Meath (Mide) vezette a négy részt. Középre ők egy nagy követ helyeztek, és minden tavasszal összegyűltek egy közös rituáléra. [80, 81] A tibeti hagyományban a lét öt sarkalatos pontját őrzők védik. Az őrzők a térben öt párban jelennek meg. Öt őrző Nemzetségnek nevezik. Az alsó nemzetséget, illetve a Négy tudást az ötödik fogja össze és egyesíti. A Négy Tudás az égtájakkal és a megfelelő őserőkkel egyezik. A víz-elemnek és északnak megfelelően a tükörszerű tudáshoz a kék magcsepp társul. A déli iránynak és a tűz-elemnek az egyenlő lényegű tudás és a sárga magcsepp felel meg. A föld-elemhez és a nyugati irányhoz az értő tudás és a vörös magcsepp társul. A levegő-elemhez és a keleti irányhoz a cselekvő tudás és a zöld magcsepp rendelődik. A négy egyesítésével jön létre a Törvény Terének Tudása, illetve a fény. Színe a fehér. A fény az ürességgel és a Törvénnyel kapcsolatos. A tér őre az Egyetemes Jó, aki maga az Ég Úrnője, illetve a Tér Úrnője, az Egyetemes Jóság. Az Egyetemes Jóságnak van férfielvű és női elvű oldala. Ő egyben a Fényhozó is. [45] A hun és a tibeti bölcselet szerint a földi négy égtájhoz kapcsolódik az égi irányultság mint ötödik égtáj. Az őserők eloszlásában ez a tér-elemhez rendelődik. Középen a tér-elem energiáihoz a Völgy szelleme (Tao Te King) tartozik, illetve a hunoknál az Égi szent Anya. [43] A tibetiek az Ég Úrnőjét vagy a tér Úrnőjét mint legfőbb segítőt tisztelik. Ő adja a szellemi segítséget az ember lelkének. Fehér ruhában ábrázolják. Ő a Gyémántszellemű, a Fénynek alkotója, a Kincset termő, a Végtelen világosság, a Fényhozó. Öt fejjel vagy ötödmagával és hat kézzel ábrázolják. A négy őserőt összefogó ötödik erő maga a Törvény Terének Tudása a fehér magcseppel. [45] A tér szellemi erejének ötös szerkezete a hun hagyományban is ismert. Nemcsak a fizikai létben, hanem a lelkek világában is a térben rejlő szellemi erőt az ötösség jellemzi: A halott emlékére, őt átkísérendő, Szalmából meg nemezből bubákat készítenek Meg öt kutyát szalmából, Őt az öt égtáj felől őrizendő. Ezeket temetéskor elégetik. [43]

13 1. Világunk és a tér 13 A hun bölcseletben az őrszellemek öten vannak, akár a tibetieknél. A kutya jelenléte is a szellemvilág érzelmi jellegére utal. A szalmakutya elégetésének máig megőrzött hagyománya a régi dolgok szalmabábuként való elégetése a farsangi időben. Az afrikai bennszülöttek hitvilágában az istennő kutyája hozta el a tüzet az embereknek, hogy az élet fenntartásában segítsen. [1] A kutya a víz-elem megtestesítője. A térés a víz-elem jellege fedezhető fel a vogul hitregében, hogy a teremtő Nagyasszonynak, Numi Tarémnek tíz foga van. [20] Nemcsak a keleti népek, hanem a magyar népi hagyomány is egy-egy angyali lényhez kapcsolja az elemi erőket. Mondáinkban, népmeséinkben van Víz Angyala, Szél anyja, Föld-anya, Nap anyja, a Mindenek anyja, az ősz öreg asszony, az Ég anyja stb. Az égi irány arkangyala Metatron. A káldeusoktól származtatott Metatron égi közvetítő és segítő, akárcsak Mihály arkangyal. A keletiek és a természeti népek Fehér és Nagy Anyja nálunk a Nagyboldogasszonynak felel meg. Az ókor bölcseletében a Föld-anya volt a mindenek létrehozója. A négyszög alakú várak közepén az istennő kútja állott. A négyszög a középponttal az ötpontú szimmetriát hozza létre. A víz, a kút a Boldogasszonyhoz tartozott, akárcsak a kutya. Régi imáinkban a lét közepén maga a Boldogasszony áll: Áll a rózsa középmezőn, De nem a rózsa, Hanem a Boldogasszony [49] Az ötödik égtáj az égi irány és a közép, a tér-elemnek felel meg. A tér-elem istenanyai jelleggel bír. Egy veszprémi archaikus imánkban a szoba közepén a Boldogasszonyfa helyett kőláb szerepel. A kőlábhoz a Szűzanya rendelődik: Az én szobám közepén Kőláb kőlábon, Aranyág aranyágon Kerülj körül, Szűzanyám [40] Az égi irány és a szent közép a szeretet istennőjéhez rendelődik. A létezés méhe a teremtő Anya. Anya és anyag szavunk hasonló gyökerű. A Smaragdtáblák [15] szerint a létezés kezdetén az elsődleges anyag, az Egyetemes Anya a térben formát ölt. A természeti népeknél a tavaszi napéjegyenlőség idején van a tér ünnepe. [63] A germánok ilyenkor tartották Ostara-Eastara ünnepét, a tavasz istennőjének tiszteletére. A hunoknál szintén a tavaszpont idején volt a tér és teremtés, a Boldogasszony ünnepe. [43] Térben fejtik ki hatásukat az őserői elemek. Az elemek és a nekik megfelelő energiák nincsenek elkülönülve. Minden elem tartalmazza a többit is, ugyanakkor együttműködnek. Az együttműködés eredménye lehet egymás felerősítése, de egymás kioltása is. A tüzet segíti a levegő, de kiolthatja a víz és a föld. Ötös szerkezetet mintáz egy négyszög közepén lévő ötödik elem is. Az egyenlő szárú kereszt a középponttal együtt szintén ötpontú szimmetriát képez. Ilyenszerű mintázata van Lisszabon, Székelyudvarhely, Grúzia és az örmények címerének is. A középpontban összefutó négyes mintázatok megtalálhatók kapuink, kerítéseink, templomaink díszítőelemeiként is. Az Ószövetségben a templom terének kialakításában az öt vagy annak sokszorosa, a húsz könyöknyi mérési hossz jelenik meg. Ezékielnél a fő tér mérete könyök (Ez 42,15 20). A templomtér mérete könyök (Ez 40,47). A templom előcsarnokának mérete 5 5 könyök (Ez 40,48 49). A templomtér az ötös és a húszas szorzatának megfelelő méret: könyök (Ez 40,47). A templom szentélyének bejárata 5 5 könyök, a szentély szélessége 20 könyök, hosszúsága ennek kétszerese, illetve 40 könyök (Ez 41,1 3). A Szentek szentélye előtti tér könyök, melyhez a hét tudatossági szintnek megfelelően hét lépcsőn lehet feljutni (Ez 41, 3 4). A szentek szentélyének tere 7 7 könyök. Isten trónjának alapzata könyök. Az egyiptomi Nag Hammadiból származó tekercsek szövege szerint az anyai jellegű Ős-szellemből származik az élő ötös szerkezetű örök élet: a szűzi Szellem láthatatlan gondolatából származott a korszakok Atyjának ötöse, aki az első ember, a láthatatlan Szellem képe; ez az előgondolat, mely Barbelo, és a gondolat és az előtudás; és a megsemmisíthetetlenség és az örök élet és az igazság. [63]

14 14 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM Az ember rezgő rendszere lehetővé teszi, hogy érzékszerveinkkel felfogjuk a külvilág hullámait. Az érzékelhető hullámokat regisztráljuk, illetve rezonanciába léphetünk a külső jelekkel. Öt érzékeléssel vagyunk megáldva. Az embernél a tapintás, a szaglás, az ízlelés, a hallás, a látás mind rezgések érzékelése. Csak azt tudjuk érzékelni, amivel kapcsolódunk, amivel kompatibilisek vagy amihez hasonlóak vagyunk. A kölcsönhatás a rezonancia elvén működik. Harmonikus kapcsolódás, illetve rezonancia csak két hasonló rezgés között jöhet létre. A makrokozmosz energiamezői mindig sugároznak az ember felé, és annyit fogadhat be, amennyit csak befogadni képes. Az ember rezgő rendszere olyan kozmikus rezgésekkel képes kapcsolatba lépni, amelyek frekvenciája az övéhez hasonló. Amivel nem tudunk kapcsolódni, az idegen számunkra. Nem tudunk átmenni a falon, ugyanakkor a rádió, televízió, mobiltelefon jelei akadály nélkül átmennek. A létezés tere szeretetből áll. Az érzelmekhez kapcsolódó víz-elem is a szeretet háromszögeiből áll össze. Az ember öt érzékén keresztül tapasztalhatja meg a belső teret. Mindenki másként érzékeli a tér megszentelt állapotát. Van, aki különös színeket lát, testrészei bizseregnek, a teste felmelegszik, zenét hall, illatot érez. A letisztult szellemű emberre jellemző az isteni kreativitás. A tudatos pillanatnyi jelenlét a szent belső tér állapota. Az igazi kreativitás a belső térből származik, mely az Örökkévalóval, az Eggyel van kapcsolatban. A most elfogadó állapotában belső csend, béke, szeretet, öröm, éber tudatosság szövi át a teret. A tér a vízhez hasonló. Nem véletlenül nevezték az ókorban a tér vizeinek. 2. A TEREMTŐ TERÉT A SZER-ELEM JELLEMZI Te kegyes Szeretet, Mutasd meg a Spirituális Igazságot A Te kozmikus Rendeden keresztül. [25] A világ léte egy rend alapú rendszeren alapszik. A valóság egy olyan nagy rendszer, melyben minden kapcsolatban áll egymással. A lét isteni Rend-je a SZEReteten alapszik. A kozmikus REND a SZERetet. Ha a REND hiányzik, SZERt kell tartani. A SZER a rend felé visz a rendezetlenségben. A rendezetlenséget a szakrális SZERen kell ETETni, ami maga a SZERETET. A földi létben a Teremtő rendje uralkodik. A Rend szerint összhangban, illetve egységben létezik a Föld és az ember. A Föld energiáit a geometriai rendszere végett kristályenergiáknak nevezik. Az ember a Föld erőivel lévő kapcsolatában törekszik az összhangra. Az igazi SZERtartás lényegében összehangolódást jelent. SZERtartást tartottunk régen és ma, ha valami nehezen ment, vagy azért, hogy továbbra is jól menjen. Az évközi ünnepeket a megfelelő nap- és holdenergiák után osztották be. Az ünnepeken kívül eleink SZERT tartottak, ha úgy észlelték, valami kikerült az összhangból, vagy azt valami fenyegeti. Veszély esetén megtudták, mit kellett tenniük az egység érdekében. SZERtartásokat tartunk ma is Jézus SZERetet törvénye alapján és segítséget kérünk. Az őserői Szer-elemekből áll össze a lét. Isten SZERelméből keletkezett a világ. Az ő SZERelmetes fia Jézus. SZER-elem tart mindent össze. Ahol ez nincs meg, ott szer-telenség uralkodik. Lényünk alkotója a szeretet. Életünk a szeretet és szeretetlenség kapcsolódásaiból fakadó kölcsönhatáson alapszik. A szentnek tartott TÉR-en tartjuk SZERtartásainkat. A SZER, illetve a SZERtartás tudatos hála, az ég felé szálló fohász, a bölcsesség keresésének útja a Téren keresztül. A SZERnek száma is volt, mely a SZERszám szavunkban őrződött meg. Ez egy jól meghatározott mennyiség volt, a RENd száma. A TÉRben Rend uralkodik. A rendezetlenség végtelenjének se SZERi, se száma. A nagy ünnepi vagy döntéshozó SzEReken mindig az őserői energiák segítségével végezték a SZERtartást. Télen víz volt a SZER eleme, nyáron tűz, ősszel a föld-elem, tavasszal a szellemhez kapcsolódó levegő-elem. A nagy tavaszi SZERtartásokon, a tér-elem ünnepén mindenik őserői elemet megszentelték.

15 2. A TERemtő TERét a SZER-elem jellemzi 15 A szeretet igazsága maga a SZER-elem, melyből meg kell hozni a döntést. A Szer-elem a mindenek javát szolgálja. A SZER-elem a szív igazságán alapszik. A tiszta szellemből jövő érzelemmel kell a létet táplálni, etetni. Ez a SZERetet. A szeretet a sumer jelrendszerben maga a kozmikus harmónia. Jele a háromszög. Létünk TÉRben helyezkedik el. A Térben hat a SZERetet. A SZERetet lényünk anyai oldalához rendelődik. Ő a bennünk működő együttérző istennői minőség a TÉRben. Nyelvünk alapjaiban információt hordozó közeg. A TERemtés gyökereitől ismereteket őrzött meg. Földből TERemtődtünk. Testünkben a föld-elem, illetve a Szaturnusz fennhatósága a TÉRdünkhöz kapcsolódik. TÉRdünk segítségével teszünk SZERt járásra alkalmas mozgóképességre, illetve a TERemtő munkájának folytatására. A Szaturnusz a földi életünk során tanít minket TüR-elemre. A térd a Bak jegyhez tartozó testrész. A Bak hónapjában születik meg az istenfiú. Nem lehet véletlen, hogy latinul a térdet genunak hívják, születni, nemzeni pedig úgy mondják, hogy geno, az Istenanya és a Bak havának megfelelő január pedig genario. A TERemtésről szóló egyes hitregék TÉRd szavunkkal kapcsolatosak. A hunok nagy ősanyját, Anahitát, kiemelt térdekkel ábrázolták a bronzkori szobrokon. Térdén Isten szeme látható. A világot létrehozó Istenanya TÉRde és a forgástest alakú tojás a különböző népek teremtéssel kapcsolatos mondáiban összekapcsolódik. A finn Kalevalában az ősanya térdén költi ki a kacsatojást. A tojás két feléből keletkezett a világ, akár az óind mondában. A térd és a teremtés nemcsak a Kalevalában tartozik egybe. Az egyiptomi Nagy Gágogó tojását az istenanya térdére tojta. Az ausztronéz szigetek (Ivata) őslakosainak hitregéiben az első lény térdéből születtek az emberek, mely térd kerekre, tojás alakúra nőtt fel. A bal térdéből jöttek elő a nők és a jobb térdéből a férfiak. A tojás az istennő terében (térdén) hétszáz évig vár a Kalevalában, hét örökkévalóságon át a hinduk hitregéiben. A finn, egyiptomi és ausztrál mítosz szerinti kevert világ keletkezése és az ősanya TÉRdének említése nem véletlen. A teremtéssel, a születéssel a Hold és a Szaturnusz bolygó van összefüggésben. A Szaturnusz a Bak bolygója, a Bak jegy tere pedig a TÉRd. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben egy tőből ered a teremtés és a térd szavunk. A teremtéssel megjelenik a fizikai világban a téridő rendje. Ez a rend egész sor korlátot eredményez. A Szaturnusz megfosztottságot, korlátot, a nagy szabadság után béklyókat hoz. A szellemi világ szabadságából a megszületéssel az anyagiság korlátaiba esik bele az ember. A Szaturnusz a nehézségeken keresztül tanulásra ösztökél. Ahogy a teremtés és a születés az ősanyához kapcsolódik, úgy a Szaturnusz jele is az ősanyához hasonlóan a fehér ló, illetve a Hold. Az ősanyag, az ősanya térde és a testbe zárt szellem tere között többszörös kapcsolat létezik. Térd szavunk gyökere a TÉR, akárcsak TERemtés, TERmészet, TERem szavainknak is. A TERemtés gyökere a SZER-elem, a mindenek SZERetete. Nemcsak a TERemtés kapcsolódik a Térhez, hanem minden a TÉRben helyezkedik el. A TEREM elhatárolt TÉR. Valószínű, hogy rovásírásunk Toremje innen ered, akárcsak a teremnek a védelmet nyújtó sajátossága révén a Smaragdtáblák Amenti TERme, valamint az égboltunk TERemburája. A TERemtő munkája a teremtés. A TERemtő a MAGa hasonlatosságára a TÉR ürességébe teremt gyümölcsöt, létrejön a paradicsomi világ. A gyümölcs maga a TER-més. A gyümölcs és a mag a forgástest alakú TóRusz. Beszédünk képi megjelenítésekkel van tele. Kép nélkül képtelen az ember közelebb kerülni a TERemtés misztériumához. A TERem alakja inkább kockához hasonlít. A Föld-anya jele a kocka. A térerők forgó mozgásukban tórusz alakot vesznek fel, mint az aranyalma. A TÉR tudatos építmény, olyan, mint az Építő: a Ten, Ten-magad. A TERemtő és a TERemtés határtalan, akár a TÉR, a ten-ger vagy ten-magad. A tenger, azaz a ten-kör a tér végtelenségéhez hasonló. A ten-magad képezi a teremtés magját. A SZERtartásainknál a TERemtő munkáját háláljuk és idézzük meg. A Szer-tartásban több ember vesz részt. A közös imát közös agapé kíséri, valószínűleg Agaba bölcsünk ránk hagyományozott SZERtartása szerint. Ez maga a SZER-elem SZERetete, mely fizikai síkon élelem formájában is kifejti hatását. Szerelmetes a szeretettel gondoskodó. A SZERetet mindig nő, sohasem fogy.

16 16 A TÉR-ELEM A SZER-ELEM Az egy örök Isten, Ki orcáján nappal ékes Gönüz Ég-Isten atyánkban, És homlokán holddal ékes, Ukko Föld-isten anyánkban Szellemtestet ölte, Mindent önnön szellemanyagából teremtett. És teremt tovább, és mégsem fogy, Mert ami általa-belőle az benne. [43] A lét egységének helyreállítása a közösségben Szertartás formájában valósulhat meg. A szertartás a lét törvényes állapotába való visszatérést készíti elő. Hozzátartozik az áldozat, a közös játékok, a közös lakomák, az ünnepek, a fürdők, a házasság, a születés, a halál szabályai és szertartásai. Minden szertartás régi misztériumra épül: a lét egységét helyreállítani. Spirituális erők szabadulnak fel a misztériumokban, a közös énekben, a szakrális játékokban. A spirituális erőt a hellenisztikus görögség théleszmának hívta. Hermésztől tanulták el: Az egész világ minden dolgának apja a théleszma, szól Hermész Triszmegisztosz. [94] A szertartások alatti szellemi együttlét és ima gyarapítja a népszellemet. A teremtő szellemből eredő emberi lelkek összeadódnak. A közös óhaj teremtő erővel bír: Az isteni eredet minden porcikája istenség. Teremthet bármit, amire ereje futja. [43] Őseink Szere képezi mai Szer-tartásaink eredetét. A hunok húsz-, illetve százévenként tartották a nagyobb Szer-eiket, amikor az egymástól távol élő törzsek kicserélték tapasztalataikat. Szer-t tartottak ínségben, szükség esetén, járványbetegség, hadi fenyegetettség alkalmából. A madéfalvi veszély idején is az erdei gyülekezőhelyen tanácskoztak. Ez ekkor épp egy fa volt, de a történetírók rendszerint fás ligetekről számolnak be. A szertartásokat ünnepi vetélkedők, játékok, közös lakomák kísérték. [39] Ahogy a tér-elemnek a föld felszínén dombhajlat vagy völgy felelt meg, úgy az égi irányt a fa képezte le. A fa emeletei képjelezték az égi irányhoz kötődő szellemi tartalom szintjeit. A kínai hagyományban a négy őserő föld, tűz-érc, víz, levegő mellett a fa-elem képjelezi a tér-elemet. Őseink völgynek nevezték a szakrális dombhajlatot [43], akárcsak a Tao Te King. Szent fájuk és ligetük a hunoknak volt, de később más népeknél is megtalálható. Őseink hitében a vén tölgy egyben jósfa is, amelyen a tündérek közvetítik sugallataikat. A segítséget adó aranygyapjú is a tölgyfán lógott. A finneknél a világ jósfája szintén tölgyfa volt, akárcsak a keltáknál. A dodonai jóshelyen a tölgyfa susogta a papnő fülébe a kérdésekre adott válaszokat. [1, 12] A Bírák könyve is említi a jósok tölgyfáját, amely alatt először választottak királyt az izraeliták (Bír 9,6,37). A királyt választó helység neve a mi szék szavunkkal rezonál. Neve Szichem. Szerintük Szichem volt az ország közepe és a Föld köldöke. A tölgy héber neve: elah, allah, allon egy tőből ered az Isten jelentésű él, élohim, allah szavakkal. Bétél (Él háza), az egyik legfőbb izraeli vallási központ tölgyfaliget volt (Ter 35,7,8). A tölgy héber nevében az él szavunk ismerhető fel. Emellett tölgy szavunk régi alakjai: a tül, töl kapcsolatosak lehetnek a tej, túl, teljes szavainkkal. Keleméren máig élő hagyomány fűződik egy vén tölgyfához, amelynek gyógyereje volt és Kisasszonyfának nevezték. Az öregek szentnek tartották, amit senkinek sem szabadott bántania. [9] Az Attila tölgyfái monda is a Palóc herceg országának szent fáiról szól. [83] Szent fájuk volt a csángóknak Bálványospatakán. A fa alatti forrásnál tartották régi szent rítusukat. [84] Zobor vidékén a napkeleti rítushoz a pogányok áldozó helyén egy ÜGY-fához jártak ki. [85] Sárréten a szent istenfát EGY-fának nevezték. [86] Egy dozmati ember mondta el 1951-ben: A Hosszú réten a patak partján állott egy hatalmas tölgyfa. A gyökere a főút közepéig ért, az ágai meg az égbe. Ez alatt a fa alatt áldoztak fehér lovat őseink. [9] Csíksomlyó közelében is volt egy szentnek tartott fa, ahová kijártak a környék lakói. [87] A temető közepén régen szokás volt a fő helyre fát ültetni. Ez alá teszik ma is a finneknél ki a tojást, tejet, magokat a halottak szellemeinek. [89] Nálunk Erdélyben is szokás a halott sírjára a temetőbe tojást, élelmet kivinni.

17 3. A tér tükörtermészete 17 A hun bölcseletben megtalálható az őserői elemek tisztelete. Őrszelleme volt a vizeknek, völgyeknek, hegyeknek, erdőknek. Elődeink rítusaikat ezek tiszteletére épített emlékoszlopoknál végezték: Emelj ORU-kat Vasból, kőből, fából, Állítsd őket magaslatokra, Állítsd őket völgyekbe, Istenekre, Ördögökre, Vizek, mezők, erdők Völgyek, hegyek szellemeire Emlékeztetendő Határodban álló minden ORU meg kép előtt Gyújts tüzet Ispiláng hetében. [43] Az ünneplés megnyugtat és segít ráérezni az ember igaz vágyaira: Legyenek szünnapjaid, legyenek ünnepeid! Rívass hangszeren Dalokat vágyról, szerelemről, Kívánalmak minden fajtájáról Mert művészet az élet harmata. [43] Ünnepeink az őserőkhöz kötődnek ma is. Mindig az egyik elemi erőre tevődik a hangsúly, de rendszerint több elem jelen van. A Nagy Anya egyes aspektusai, mint a víz és a tűz, rendszerint minden ünnephez hozzátartoznak. 3. A TÉR TÜKÖRTERMÉSZETE A test, tér és könnyűség érzése kapcsolatában a levegőbe emelkedés képessége áll elő. (Joga-Szutra, III. 42) Régi bölcseleti tudás, hogy minden a teremtő Egyből keletkezett. A régi hitregékben két Egy van. Az egyik maga az örökkévaló és a végtelen. A letükröződött második Egy szintén fénytermészetű. A második Egy az elsőnek a visszatükröződése és a változás jellemzi. Minden létezés a végtelen teremtő energia gondolatának letükröződése. A földiek az égi dolgok másolatai. A magas frekvenciájú szellemi rezgés alacsonyabb frekvenciára vált át az anyagban. A hindu bölcseletben minden a fényből származik. Az újonnan létrejött teremtés fénye tükörként viszszasugározza az elsődleges fényt (III. Stanza 12). A hermetika és az ókor bölcselete közös gyökerű tudásból merített. Ábrázolásaik jelentéstartalma ugyanaz, mint az óind vagy egyiptomi tudóké. A teremtő erő letükröződéssel hozta létre a világot és az embert. A szellemi erő köre lent is megtalálható a fizikai világban. Egyik a másiknak tükörképe. Az égi világos kör letükröződve létrehozza a földi sötét kört. A sumer jelrendszerben a kör a teremtő fényének és a bölcsességnek a képjele. [25] A ló mint holdállat az anyatermészetet képviseli. A hinduk szerint világunkat egy ló jeleníti meg. Az egyiptomi, magyar, germán és szláv hagyományban az égi erőt fehér ló képjelezi, a földnek fekete ló felel meg. Zrínyi költői képében a hajnali fény a fekete lóból jön elő. A hun bölcselet szerint a teremtéskor jött létre a Teremtő által az önmaga ellenkezője. A kezdeteknél a Kör-Ég-Ős magamaga anyagából készített nyílával lukat ütött az önmagában végtelen és mégis kicsi Semmin, mely egyben a Valami is volt. Az pedig átcsorogván önmagán, ketté vált Létre és Nemlétre, Valami ellenkezője Semmire, meg Semmi ellenkezője Valamire. [43] A teremtő Egy a letükröződéssel saját visszhangjává válik a létben. Létrejön az első OK. Az eredeti Egyből keletkeznek az istenfiúk: Eg, Ago, Achat. A hang beleütközik a Kő-be, és visszatükröződik. A teremtő hangjából Echo lesz az anyagban és kialakul az Ego. A szilikátok tükrös szerkezete ezt szemléletesen mutatja. A világon minden az ok és okozat elve szerint működik. Minden okozat mögött egy teremtő ok áll, aminek az akarata egy újabb okozatban nyilvánul meg.