Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának alakulása ban

Átírás

1 29/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal III. évfolyam 12. szám 29. augusztus 3. Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának alakulása ban A tartalomból 1 Élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának tendenciái 2 Európai uniós kitekintés 3 Fõbb termékpályák i Élelmiszerek termelõi és fogyasztói árának tendenciái 24 és 28 között a mezõgazdasági termelõi k színvonala évrõl évre (25-öt kivéve) jelentõs mértékben ingadozott. A változások kisebb idõbeli eltolódással és tompított hatással voltak az élelmiszer-ipari termelõi kra, valamint az élelmiszerek fogyasztói ár. 1. tábla A mezõgazdasági termékekkel, élelmiszerekkel kapcsolatos árindexek (elõzõ év=,) Év termelőiár-index termelői árindex Élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe Élelmiszerek harmonizált fogyasztóiár-indexe 24. év 94,6 16,8 15,8 25. év,7,1 11,6 26. év,6 12,9 19,2 27. év 122,2 18,5 112,8 28. év 97, 111,3,7 A táblázatban az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe a NACE Rev 2. szerinti C1-es élelmiszerek gyártása ágazatot, az élelmiszerek harmonizált fogyasztóiárindexe (HICP) a COICOP szerinti 11 élelmiszerek fogyasztóiár-indexét jelenti. A mezõgazdasági termelõi kat az idõjárástól függõ terméseredmények, illetve a világpiaci ármozgások évrõl évre jelentõs mértékben befolyásolják. A viszonylag kedvezõtlen (aszályos) 23-at követõen 24 elején a mezõgazdasági termelõi k csökkenésnek indultak, és az év egészében is mérséklõdést mutattak, majd 25-ben nagyjából ezen a szinten maradtak. A mezõgazdasági termékek körében az utóbbi évtized legjelentõsebb áremelkedési trendje 26 második felétõl kezdõdött el, majd az extrém idõjárási körülmények (fagykárok, aszályos idõjárás), továbbá a világpiaci ártendenciák következtében 27 második felében különösen a gabonafélék és a gyümölcsök termelõi i rendkívüli mértékben megugrottak. 28 tavaszától kezdve ennek a nagymértékû áremelkedésnek a visszarendezõdése volt tapasztalható egészen az év végéig, amikorra ismét a 27. eleji szintre mérséklõdtek a mezõgazdasági termelõi k. 28-ban összességében 3-kal csökkentek a mezõgazdasági termelõi k a 27-ben tapasztalt 22,2-os éves növekedés után. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek i 14,9-kal mérséklõdtek, az élõ állatok és állati termékek pedig 13,6-kal kerültek többe, mint 27-ben. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési it jelentõs mértékben befolyásolják a mezõgazdasági termékek felvásárlási i, noha a termelési költségeket többek között a munkabérek és az energiaköltségek is alakítják. A költségek átháríthatósága az ipari eladási kban ugyanakkor jelentõs mértékben függ a termelõk piaci pozícióitól is. Az ipar belföldi értékesítésében jelentõs súlyt képviselõ élelmiszeripar szakágazat árnövekedési ütemében tompítottan tükrözõdött vissza a mezõgazdasági k alakulásának tendenciája. A gyors mezõgazdasági áremelkedést az élelmiszer-ipari k lassabban követték, és a mezõgazdasági termékek árcsökkenésének hatásai is mérsékelten (inkább az áremelkedési ütem csökkenésében) jelentek meg. Ezt mutatja, hogy az élelmiszer-ipari termékek belföldi értékesítési inak 27. eleji 6-7-os növekedési üteme az év végére közel 13-ra nõtt, 28 végére viszont 3-ra csökkent. Az élelmiszerek fogyasztói árában is idõbeli eltolódással tompítottan jelent meg a mezõgazdasági k jelentõs kilengése. A kevésbé hektikus lakulásban szerepet játszott a lakosság élelmiszer-fogyasztásának a mezõgazdasági termeléstõl eltérõ szerkezete, valamint az élelmiszerimport A mezõgazdasági termelõi k, az élelmiszeripar belföldi értékesítési, valamint az élelmiszerek fogyasztói inak alakulása, 23 átlaga= 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Élelmiszerek fogyasztóiár-indexe i Élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe i termelői termelőár-index k 1. ábra

2 2 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása ban Statisztikai tükör 29/12 növekedése is. 24-ben és 25-ben az élelmiszer-ipari belföldi értékesítési k és a fogyasztói élelmiszerk közel hasonló ütemben növekedtek. A 28 elsõ felére jellemzõ, 12 feletti tizenkét havi drágulás 28 decemberére 4-ra mérséklõdött. Az élelmiszerek fogyasztói inak jelentõs, 5 év alatt több mint 4-os növekedésében megjelenik az áfakulcsok 24. januári, 26. januári, illetve 26. szeptemberi változása is. Az élelmiszerek döntõ többsége a kedvezményes (23 végéig a 12, 24. január 1-jétõl 26. augusztusig a 15-os) kulcs alá tartozott, 26. szeptembertõl pedig a 2-os normál áfakulcs alá. A 26. januári 25-rõl 2-ra történõ normáláfakulcs-csökkentés hatása jóval kisebb volt a kedvezményes kulcsok emelésénél, mivel csak néhány élelmiszerterméket (egyes keksz- és csokoládéfélék, kávé, tea stb.) érintett. Európai uniós kitekintés A hazai lakulás tendenciái fõ irányaikban követték a nemzetközi változásokat. A hazai mezõgazdasági termelõi k színvonala az EU-27 árszínvonal-változásához képest jelentõsebb kilengéseket mutat, ami az idõjárási körülményeknek és a világpiaci ármozgásoknak jobban kitett növénytermesztésnek, ezen belül is elsõsorban annak a következménye, hogy a gabonatermesztésnek a magyar mezõgazdasági árindexben nagy súlya van. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexének, valamint az élelmiszerek harmonizált fogyasztói ár indexének éves növekedése ugyanakkor hazánkban rendre meghaladta az EU-27-ben mértet. Az ipari termelõi és a fogyasztói k gyorsabb magyarországi növekedése egyrészt a magasabb inflációs környezettel magyarázható, másrészt a fogyasztói k gyorsabb emelkedésében szerepet játszottak a már említett áfakulcs-változások is. (A kedvezményes áfakulcs növelése és a normál áfakulcs csökkentésének eredõjeként tekintve az érintett termékek súlyarányát a fogyasztóiár-indexben az áfakulcsváltozások ötéves idõtávlatban mindenképpen árszínvonal-emelõ hatást fejtettek ki) ábra A mezõgazdasági, az élelmiszer-ipari termelõi, valamint az élelmiszerek fogyasztói árának változása az elõzõ évhez képest Magyarorszáorszáország Magyar- Magyar- EU-27 HU EU-27 HU EU-27 HU Élelmiszergyártás belföldi Élelmiszerek harmonizált termelőiár-index ár értékesítési árindexe fogyasztóiár-indexe A 28. évi adatok alapján az élelmiszer-ipari belföldi értékesítési árindexek és a fogyasztóiár-indexek között szorosabb összefüggés fedezhetõ fel, mint a mezõgazdasági termelõiár- és a másik két index között. Ez részben azért lehetséges, mert az éves mezõgazdasági termelõiár-indexek számítási módja különbözik az ipari termelõi- és a fogyasztóiár-indexekétõl (éven belüli havi árindexek súlyozott indexeként áll elõ, míg az ipari termelõi- és a fogyasztóiár-indexeké a tizenkét havi adatok egyszerû számtani átlagaként), illetve a mezõgazdasági ártrendek késleltetve jelennek meg az ipari és a fogyasztói kban, amit az éves árindexek némiképp elfednek. 2. tábla Az éves mezõgazdasági termelõi, az élelmiszer-ipari belföldi értékesítési, valamint az élelmiszerek harmonizált fogyasztói árának változása, 28 (előző évhez képest, ) Ország, országcsoport termelői k Az élelmiszeripar belföldi értékesítési i Az élelmiszerek harmonizált fogyasztói i EU-27 5,5* 8,4 6,7 Ausztria 4,* 7,1 6,7 Belgium -3,2* 7,1* 6,3 Bulgária 9, 15,8 16,6 Ciprus 16,6.. 7,5 Csehország 8,8 7,6 8,1 Dánia 11,2 6,6 7,6 Észtország 12,4.. 14,6 Finnország 1,6* 8,4 9, Franciaország 6,4 7,1 5,2 Görögország 3,2 6,6 5,5 Hollandia -1,5 8,5 5,8 Írország 3,6 7,7* 6,8 Lengyelország -2,7 2,5 5,9 Lettország 6,2.. 18,8 Litvánia,7 15,5 16,4 Luxemburg 6,7.. 5,8 Magyarország -3, 11,3 1,7 Málta 4,4.. 9,1 Nagy-Britannia 2,5 1,9 1, Németország 2,9 7,5 5,5 Olaszország 6,3 1,2 5,6 Portugália 2,8 6,7 3,8 Románia 11,1 19,4 9,9 Spanyolország 2,9 8, 5,9 Svédország -,3 1,9 7,3 Szlovákia 4,1.. 7,3 Szlovénia 12,8 12,1 1,2 A táblázatban az élelmiszeripar belföldi értékesítési árváltozása a NACE Rev 2. szerinti C1-es, élelmiszerek gyártása ágazat árindexét, az élelmiszerek harmonizált fogyasztóiár-változása pedig a COICOP szerinti 11-es, élelmiszerek ágazat árindexét jelenti. * Elõzetes, vagy becsült adat.. Nincs adat Forrás: Eurostat-adatbázis

3 Statisztikai tükör 29/12 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása ban 3 A mezõgazdasági termelõi k a legnagyobb mértékben, 28-ban Nagy- Britanniában (2,5), Cipruson (16,6), illetve Szlovéniában (12,8) nõttek. Az élelmiszer-ipari értékesítési k tekintetében Romániában (19,4), Bulgáriában (15,8) és Litvániában (15,9) volt a legintenzívebb az árnövekedés. A fogyasztói k esetében pedig Lettországban (18,8), Bulgáriában (16,6), Litvániában (16,4) volt a legmagasabb az élelmiszerek árának emelkedése. A mezõgazdasági termelõi k tekintetében a legnagyobb árcsökkenés 28-ban Belgiumban (3,2), Magyarországon (3,) és Lengyelországban (2,7) következett be. Az élelmiszer-ipari értékesítési kban Lengyelországban (2,5), Szlovákiában (6,4), illetve Dániában és Görögországban (6,6) volt a legkisebb árnövekedés. A fogyasztói kat tekintve Portugáliában (3,8), Franciaországban (5,2) és Görögországban (5,5) nõttek a legkevésbé az élelmiszerk. Általánosságban elmondható, hogy a három árváltozó között összefüggés van a tekintetben, hogy az alacsonyabb mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termelõiárindex-növekedés alacsonyabb fogyasztóiár-változásokat indukál. Meg kell azonban jegyezni, hogy az éves indexek mindig tartalmaznak áthúzódó hatásokat, így a három indextípus közti összefüggés csak hosszabb, fix bázisú idõsorok esetén mutatható ki, ahogy ez jól látszik a következõ, a 27 EU-tagállam 25-ös fix bázisú árindexeit bemutató ábrán is. 3. ábra A mezõgazdasági termelõi, az élelmiszergyártás belföldi értékesítési, valamint az élelmiszerek harmonizált fogyasztói árának alakulása az EU-27 tagállamában, 25= Gabonafélék termésmennyisége (tonna) Gabonafélék összesen Búza Kukorica Árpa ábra ekkor tizenkét havi összevetésben 86-kal voltak magasabbak a gabonafélék felvásárlási i. Ez után éles korrekció következett, aminek eredményeképpen az év végére a gabonafélék i a 27 elején tapasztalt szintre estek vissza; a 28-as éves index így 24-os csökkenést mutat az elõzõ évhez viszonyítva. A tendencia megjelent a malomipari termék, keményítõ gyártása élelmiszer-ipari alágazat belföldi értékesítési árváltozásaiban is: a 24-es bõvülés és a 25-ös csökkenés után három év intenzív növekedés következett, de 28 decemberében már 13-os mérséklõdés volt tapasztalható az elõzõ év azonos hónapjához képest, szemben a januárban mért 4-os növekedéssel. A fogyasztói k területén a liszt- és darafélék elõzõ év azonos idõszakához viszonyított árindexe a 24-es növekedés után 25-ben szintén csökkent, majd 26 és 28 között egy növekedési szakasz következett, 27-ben és 28-ban 3 feletti ütemet mutatva. A liszt fogyasztói 28 elején, januárban még 54-kal nõtt, decemberben azonban már 6-kal mérséklõdött az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva. A fentebb leírtak a kenyér árának változásában nem jelentek meg ennyire 25.I.n.év 25.II.n.év 25.III.n.év 25.IV.n.év 26.I.n.év 26I.n.év 26.II.n.év 26.III.n.év 26.IV.n.év 27.I.n.év 27.II.n.év 27.III.n.év 27.IV.n.év 28.I.n.év 28.II.n.év 28.III.n.év 28.IV.n.év A gabonafélék felvásárlási, a malomipari termékek ipari termelõi, valamint a liszt és a kenyér fogyasztó árának alakulása, 23= 5. ábra termelőiár-index k, EU-27 Élelmiszergyártás belföldi értékesítési i, árindex EU-27 Élelmiszerek fogyasztói fogysztóiár-index i, EU-27 A fõbb élelmiszer-termékpályák lakulási tendenciái hazánkban A gabonatermelést az utóbbi években a korábbiaknál is fokozottabb termés- és áringadozás jellemezte. Gabonából 27-ben a hosszan tartó hõség és szzság miatt az évtized során a legkevesebbet, 28-ban viszont az eddig mért legmagasabb mennyiséget takarították be. Ezen belül a kukorica termelése 4 millióról 9 millió tonn nõtt. A termésmennyiség változása és a világpiaci ármozgások hatás a gabonafélék mezõgazdasági termelõi 24-ben és 25-ben csökkent az elõzõ évhez viszonyítva, majd 26-ban növekedésbe váltott át. A 27-es magas, 7-os növekedési ütem egy, 26 közepén indult növekedési trendbe illik bele, melynek a csúcspontja 28 márciusa január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Liszt, dara fogy. Malomipari termékek termelői Kenyér fogy. Gabonafélék felvásárlási

4 4 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása ban Statisztikai tükör 29/12 drasztikusan. A kenyér-, pékáru, tésztafélék gyártása élelmiszer-ipari szakágazat belföldi értékesítési i 27-ben és 28-ban 1 fölötti mértékben emelkedtek, 28 januárja és decembere között viszont a tizenkét havi drágulás üteme a 2 körüli értékrõl 4 alá csökkent. A kenyér árában 27-ben és 28-ban 15 körüli növekedés volt észlehetõ; 28 folyamán a januári közel 2-os árnövekedési ütem év végére 3 körülire mérséklõdött. A zöldségfélék és gyümölcsök termesztésének mennyisége is jelentõs mértékben ingadozott az elmúlt években. A 27. évi gyümölcstermesztés mennyisége pl. a fele volt a megelõzõ és az azt követõ évek termelésének Zöldségfélék és gyümölcsök termésmennyisége (tonna) Zöldségfélék Gyümölcsök Alma ábra A zöldségfélék mezõgazdasági termelõiár-változása ban éves szinten folyamatos növekedést mutatott, melynek mértéke 26-ban volt a legnagyobb (14); 28-ban 8-kal nõtt. 28 folyamán az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított legmagasabb növekedés májusban jelentkezett (25,6), decemberben pedig már közel 7-os csökkenés volt megfigyelhetõ. A fogyasztói k az ötéves idõszakban változatosabban alakultak: a 24-es csökkenés után három éven át növekedés következett, a legnagyobb mértékben 26-ban nõttek az k (44), 28-ban enyhe, 1- os mérséklõdés következett be. 28 folyamán a januárban tapasztalt közel 12-os tizenkét havi árnövekedés a zöldségek körében decemberre 1-os csökkenéssé változott. A gyümölcsök esetében a vizsgált ötéves idõszakban az éves mezõgazdasági termelõiár-indexek 24-ben és 28-ban mutattak csökkenést (25, illetve 28-ban 26), 25 és 27 között folyamatos árnövekedés volt jellemzõ, 27-ben kiugró mértékû, közel 43-os áremelkedés jelentkezett. 27-ben az idõjárás hatásai (fõként a tavaszi fagykárok) mind a termésmennyiségre, mind a mezõgazdasági termelõi kra döntõ befolyást gyakoroltak: az év közepén, júniusban még csak 1 körüli árnövekedési ütem decemberre 93-ra szökött fel az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. 28-ban ennek a drágulási trendnek a visszarendezõdése következett be, az év eleji magas árindexek (5-6) után decemberben 52-os árcsökkenés volt tapasztalható. 28 végére nagyjából a 27 elsõ félévére jellemzõ árszint állt vissza. Szinte az összes gyümölcsféleségnél hasonló folyamatok zajlottak le ebben a két évben a legnagyobb mértékben a nagy súlyt képviselõ alma nõtt 27-ben (83), ami 28-ban szintén az elsõ helyre került az árcsökkenések rangsorában (49). A növekvõ arányú importgyümölcsöt is tartalmazó fogyasztói k alakulásában a nagyfokú ingadozás kevésbé tükrözõdött: mind az öt évben emelkedés jelentkezett az elõzõ évhez viszonyítva. (27-ben 16, 28-ban 5). 27 második felétõl azonban itt is nagyfokú áremelkedés érvényesült: az elsõ félévre jellemzõ 1 körüli, elõzõ év azonos idõszakához viszonyított növekedési ütem decemberre 33-ra bõvült. Az árnövekedés 28. márciusban érte el a csúcspontot (42); az év második felétõl intenzív csökkenés következett be, decemberre pedig már 21-kal voltak alacsonyabbak a gyümölcsök fogyasztói i 27 decemberihez képest. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás élelmiszer-ipari szakágazat belföldi értékesítési éves árindexe 24 és 26 között szerényebb növekedési ütemet mutatott: 27-ben 7-kal, 28-ban 11-kal nõttek az k. 27-ben az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árindex a januárban mért 4-os növekedési ütem után decemberre 1 fölé gyorsult, 28. februárban 13-os értékkel tetõzött, majd enyhe lassulást mutatva az év végére tért vissza 1 alá; azonban a mezõgazdasági termelõi és fogyasztói k esetében jelentkezõ éles árnövekedés, illetve -csökkenés nem jelentkezett hasonlóan nagy mértékben ábra A zöldségek és gyümölcsök mezõgazdasági termelõi, a feldolgozás ipari termelõi, valamint a zöldségek, gyümölcsök fogyasztói árának alakulása, 23= 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Zöldségfélék termelői termelőár-indexe Gyümölcsfélék termelői (szőlő nélkül) Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás termelőiár-indexe Friss zöldség, főzelék fogyasztóár-indexe fogy. Friss hazai és déligyümölcs fogy. fogyasztóiár-indexe Az ipari növények termésének mennyiségére legnagyobb hatással az EUcukorkvóta csökkentése miatt visszaszoruló cukorrépatermelés volt. Az olajos magvak termelése 28-ban jelentõsebben emelkedett. Az ipari növények mezõgazdasági termelõi i 24 és 28 között mind az öt évben növekedést mutattak éves szinten a megelõzõ évhez képest, a legnagyobb mértékben 27-ben és 28-ban (1, illetve 7). Az ipari növényeken belül jelentõs súlyt képviselõ olajnövények termelõi i a 24-es enyhe árcsökkenést leszámítva minden évben nõttek, a legjelentõsebb mértékben 27-ben, ekkor 26-kal, de 28-ban is 9--os áremelkedés volt megfigyelhetõ. Az olajnövények 27

5 Statisztikai tükör 29/12 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása ban 5 õszétõl nagyfokú növekedést mutatott, ebben döntõ szerepe volt a nemzetközi tõzsdei jegyzésk alakulásának. Az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árindex 27 októberétõl 28 szeptemberéig magas értékekkel volt jellemezhetõ (26-69), 28. decemberben azonban már közel 19-os árcsökkenés jelentkezett. Éves szinten az elõzõ évhez viszonyítva 27-ben a legnagyobb mértékû drágulás a szójababnál és napraforgómagvaknál volt megfigyelhetõ (35, illetve 31), míg 28-ban a repcemagvaknál (62) és az egyéb olajos növényeknél (51) volt kiemelkedõ mértékû az áremelkedés. A növényi olaj gyártása élelmiszer-ipari szakágazat belföldi értékesítési iban ugyanez a tendencia tükrözõdik. 24 és 26 között éves szinten csökkentek az k az elõzõ évhez viszonyítva, a 27-es magas mezõgazdasági termelõiár-növekedés 28-ban gyûrûzött tovább (36). A 27 elején még csökkenést mutató, az elõzõ év azonos hónapjához Ipari növények termésmennyisége (tonna) Ipari növények Napraforgómag Repcemag január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Olajnövények termelőiár-indexe Növényolajgyártás termelőiár-indexe Étolaj fogyasztóiár-indexe 8. ábra 9. ábra Az olajnövények mezõgazdasági termelõi, a növényolajgyártás ipari termelõi, valamint az étolaj fogyasztói árának alakulása, 23= viszonyított árindexek után decemberben 2 árnövekedést mérhettünk, ban pedig már közel 59 volt az emelkedés üteme, ami decemberre 6-ra esett vissza. Az étolaj fogyasztói éves szinten 24-ben és 25-ben csökkent, 26 és 28 között pedig az elõzõ évhez viszonyítva minden évben nõtt (5-kal, 14-kal, illetve 56-kal). Az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árnövekedési ütem 27 elsõ felében 1 körül ingadozott, szeptembertõl határozott gyorsulást mutatva decemberre már 4 fölé került, a csúcspontját pedig 86-os értékkel ban érte el, ahonnan decemberre 13-ra mérséklõdött, követve a mezõgazdasági és ipari termelõi kat. Az idõjárási szélsõségek kevésbé hatnak az állattenyésztésre, mint a növénytermesztésre, ami a termelési mennyiségek és az k mérsékeltebb ingadozásában is kifejezõdik Vágóállatok termelése (tonna) 1. ábra Vágómarha Vágósertés Vágóbaromfi Vágótyúkféle A vágóállatok mezõgazdasági termelõi i éves szinten 24 és 28 között 27 kivételével emelkedtek az elõzõ évhez viszonyítva, a legnagyobb mértékben 28-ban (14). Havonként vizsgálva: a 27-es év nagyobbik részében az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva csökkentek az k, az utolsó két hónapban ez gyorsuló növekedésbe váltott át, 28. júniusra 26-os ütemet ért el, majd decemberig 1 alá süllyedt. A vágómarha mezõgazdasági termelõi i éves szinten 24 és 26 között jelentõsen nõttek az elõzõ évhez mérten, 27-ben viszont 9-os árcsökkenés, 28-ban 3-os áremelkedés következett. Az utolsó két év egyes hónapjaiban az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva 27. júniusban volt a legnagyobb árcsökkenés (19); a következõ év júniusában 12-os áremelkedés volt megfigyelhetõ. A vágósertés mezõgazdasági termelõi i éves szinten 24 és 26 között szintén nõttek, 27-ben közel 11-kal mérséklõdtek, majd 28- ban 17-kal bõvültek az elõzõ évhez viszonyítva. A as idõszak havi adatait vizsgálva elmondható, hogy az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árváltozást tekintve 27-ben minden hónapban csökkenés következett be, a legnagyobb mértékû októberben (15). 28-ban viszont minden hónapban magasabb volt a vágósertés termelõi a 27. ugyanazon havi adatnál, a legnagyobb árnövekedés 28. júniusban (29) volt. A vágóbaromfi esetében 27-ben (16) és 28-ban (14) tapasztalhattunk jelentõs éves szintû áremelkedést az elõzõ évhez képest. A két év havi adatait vizsgálva elmondható, hogy különösen a 27. július és 28. június közti idõben láthattunk magas, 1-ot meghaladó, az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árnövekedést, 28. júniusi 29-os csúcsértékkel, ami decemberre 2-os árcsökkenésbe fordul át.

6 6 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása ban Statisztikai tükör 29/12 A húsfeldolgozás belföldi értékesítési it tekintve között az éves árindexek minden évben nõttek az elõzõ évhez képest (27-ben 5, 28-ban 1) havi adatait vizsgálva elmondható, hogy az elõzõ év azonos havi bázishoz viszonyítva 27-ben egész évben 5 körüli árnövekedés volt a jellemzõ; ennek üteme 28 elsõ felében gyorsult, 13- ot ért el 28. júniusban, majd decemberre 1-os szintre került. A baromfihús feldolgozása szakágazatban 27 és 28 egyes hónapjaiban a 27 elejétõl egészen ig magas, 1 feletti növekedést tapasztaltunk az elõzõ év azonos hónapjához képest, ami decemberre 6 alá süllyedt. A húsfélék fogyasztói 24 és 28 között minden évben emelkedett az elõzõ évihez képest. 27-ben és 28-ban 8, illetve 9-kal nõttek a húsfélék fogyasztói i. Ezen belül a marhahús 11-kal, illetve 4- kal; a sertéshús 27-ben 1-os csökkenés után 28-ban 11-kal nõtt; a legnagyobb mértékben pedig a baromfihús emelkedett, rendre 17-kal, illetve 13-kal a két év folyamán. A baromfihús esetében elmondható, hogy a 27. január és a 28. június közti tizennyolc hónapos idõszakban az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított árnövekedés üteme magas szinten, 13 és 2 között stabilizálódott, majd 28 második felében csökkenésnek indult, és decemberben már csak 4-ot tett ki A baromfihús mezõgazdasági és ipari termelõi, valamint fogyasztói árának alakulása, 23= 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Baromfihús fogyasztóiár-indexe Baromfi termelőiár-indexe Baromfihús-feldolgozás termelőiár-indexe 11. ábra Az állati termékek esetében érdemes kiemelni a tej és a tojás termelésének és árának alakulását. Mindkét termék termelése viszonylag stabil, a tojás esetében enyhén csökkenõ volt a vizsgált években. A tej felvásárlási árában 25-ben és 26-ban minimális éves ármozgás volt tapasztalható, 27-ben és 28-ban viszont nagyobb drágulás (13-13) jelentkezett. A 27. januári, elõzõ év azonos hónapjához viszonyított 3,5-os árnövekedési ütem az év második felétõl felgyorsult, decemberben már 28, 28. januárban pedig közel 4 volt az egy évre visszatekintõ drágulás mértéke. A drágulási hullám 28 második felétõl került ki az árindexbõl, decemberben már 14-os árcsökkenés volt megfigyelhetõ. A tejfeldolgozás élelmiszer-ipari szakágazatban a belföldi értékesítési i 27-ben 9-kal, 28-ban 11-kal nõttek. A 27. januárban az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított 3-os növekedési ütem 28. januárra 19-ra emelkedett; az év végén, decemberben már közel 3-os árcsökkenés volt megfigyelhetõ, az lakulás így hasonló volt a mezõgazdasági termelõi kéhoz, a változékonyság azonban kisebb. A tej fogyasztói árában éves szinten 24-ben és 25-ben csökkenés, 26 és 28 között növekedés jelentkezett. 28-ban közel 17-kal nõttek az k az elõzõ évhez mérten. 27 elsõ felében az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-emelkedés 1 körül alakult. Az év második felében felgyorsult az ütem, 28. februárban volt a legnagyobb mértékû drágulás (23), az év második felétõl látványos ütem Állati termékek termelése 5 Tehéntej (millió l) 24. január 26. január 26. július 26. október 27. január 27. április 27. július 27. október 28. január Tej fogyasztóiár-indexe Tej termelőiár-indexe Tejfeldolgozás termelőiár-indexe Tojás fogyasztóiár-indexe Tojás termelőiár-indexe Tojás (millió db) ábra 13. ábra A tej és a tojás mezõgazdasági termelõi, a tejfeldolgozás ipari termelõi, valamint a tej, illetve a tojás fogyasztói inak alakulása, 23=

7 Statisztikai tükör 29/12 Az élelmiszerek termelõi és fogyasztói inak alakulása ban 7 mérséklõdés következett be, amelynek eredményeképpen decemberben a tej mindössze,6-kal haladta meg a 27. azonos havit. A tojás esetében az éves mezõgazdasági termelõi k 25 kivételével mind az öt évben emelkedtek az elõzõ évhez viszonyítva, a leginkább 27-ben (14) és 28-ban (13). 28 év elsõ felében 1 fölötti volt az árnövekedés, decemberben viszont már csak 2,9-kal nõttek az k az elõzõ év azonos idõszakához képest. A fogyasztói k esetében is hasonló tendencia mutatkozott, 25 kivételével minden évben nõttek az k az elõzõ évhez mérten. Az lakulás mértéke nagyfokú hasonlóságot mutatott a mezõgazdasági termelõi k alakulásával. A tojás fogyasztói a 28 elsõ félévére jellemzõ 2 körüli, az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított növekedés után decemberben csak minimális mértékben,,4-kal emelkedett. Készítette: Józsa Balázs Elérhetõségek: Eva.Suveges@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 29 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.